Népújság, 1959. március (10. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-26 / 72. szám

1959. március ?6.; csütörtök W8PÜJSÄCS á a népi vagyon védelmében Teendőit ítéletet hirdettek a hort— esányi földművesszövetkezeti csalók ügyében, a megyei bí­róság két hétig tárgyalta az Állatforgalmi Vállalat volt dolgozóinak bűnügyét, nagy­arányú sikkasztást és csalást lepleztek le a tarnaleleszi er­dészetnél, korrupció és sza­bálytalanság az Egri Legelte­tési Bizottságnál — olvashat­tuk mostanában az újságban. A járásbíróságok gyakran tár­gyalnak 20—30 ezer forintos leltárhiányokat, a Heves me­gyei Népi Ellenőrzési Bizott­ság vizsgálati jegyzőkönyvé­ben olvastuk, hogy a Fü­zesabony és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet egyik boltkezelőjének 28 961 forint leltárhiánya volt. A boltos disszidált, a kár maradt. Az Eger és Vidéke Körzeti Föld­művesszövetkezetnél 63 ezer 200 forint követelést állapított meg a vizsgálat, be nem fize­tett leltárhiányok miatt. A MÉK egyik raktárában 31 ezer forint áruhiányt és 11 ezer forint göngyöleghiányt fedeztek fe. Ezek konkrét adatok, de csak megyénk területéről. Or­szágos viszonylatban 100 ez­rekre és milliókra rúg az az összeg, mellyel az élősködők és a hitvány csalók a nép ál­lamát megkárosítják, s bűnös üzelmeikkel a becsüle­tes dolgozók asztaláról ellop­ják a nagyobb karéj kenye­ret. Egy biztos: a közösség va­gyonának megbecsülése, a társadalmi tulajdon védelme, a vállalatok kártérítési igé­nyeinek érvényesítése, a lel­tárhiányért való felelősség, a bizonylati fegyelem és az el­lenőrzések terén korántsincs minden rendben. De vajon csak azok vétkeznek, akik a rájuk bízott szövetkezeti, vagy állami vagyont meglopják? Kétségtelen, elsősorban ezek. De felelősség terhel minden­kit, aki mulasztásával, hanyag, nemtörődöm magatartásával, erélytelenségével az ellenőr­zés elmulasztásával, feljelen­tési kötelezettségének nem teljesítésével alkalmat nyújt a társadalmi tulajdon elleni bűntettek elkövetésére. Több mint egy évtizede már, hogy a dolgozó nép tulajdoná­ba vette a gyárakat, a keres­kedelmet, és a termelési esz­közöket, de még mindig nem tudtunk olyan közvéleményt kialakítani, hogy a közös va­gyont mindenki becsülje, ter­mészetes kötelességének tart­sa, segédmunkástól az igaz­gatóig mindenki, hogy a nép vagyonát féltő gonddal őriz­ze, a kárt okozókkal, a sik- kasztókkal és a csalókkal szemben pedig határozottan és bátran fellépjen. A további visszaélések megakadályozásá­ra — a törvény szigora mellett — elsősorban olyan közhangu­lat szükséges, mely minden becsületes dolgozó természetes kötelességévé teszi a társadal­mi tulajdon fosztogatóinak és kártevőinek leleplezését és azoknak a lehetőségeknek a megakadályozását, melyek a köz vagyonának megkárosítá­sára vezethetnek. A felsorolt példák és a nap mint nap ta­pasztalt esetek azt bizonyít­ják, hogy e téren nincs helye semmiféle megalkuvásnak, el­nézésnek és türelmes megbo­csátásnak, mert ezzel segédke­zet nyújtunk a bűnözőknek. Érdekes és elgondolkoztató jelenség, hogy a legtöbb visz- szaélést és csalást nem a fe­lettes szervek rendszeres el­lenőrzései fedik fel, hanem az osztozkodáson összevesző tár­sadalom hiénái feljelentik egy­mást, vagy nagyarányú költe­kezésük gyanússá válik a rendőrségi, ügyészségi szervek­nek, vagy a népi ellenőröknek. Nyilvánvaló, hogy a folyama­tos és a hosszabb idő óta elkö­vetett szabálytalanságokat a megfelelő ellenőrzésnek fel kellett volna tárni. Ezért sür­geti a Heves megyei Népi El­lenőrzési Bizottság az ellen­őrök szakképzettségének eme­lését, az ellenőrzők felelőssé­gének megállapíthatósága cél­jából a vizsgálat anyagának írásban való rögzítését és a felügyeleti szervek fontosabb intézkedéseinek írásban való közlését. Helyes és bizonyára célravezető lesz, ha az ellenőr­zésre hivatott személyek fele­lősségét a jövőben fokozottabb mértékben vizsgálat tárgyává teszik. Az egyéni felelősség megál­lapítása körülményes és hosz- szadalmas vizsgálatot igényel, mert az elszámolások és a könyvelés adatai sok helyen kuszáltak, nem megfelelő a bi­zonylati fegyelem. Számtalan­szor bebizonyosodott, hogy ép­pen ezek az okok és körülmé­nyek bátorították a vádlottat a bűncselekmény elkövetésére, és tették lehetővé a csalások és sikkasztások hosszabb időn át való eltitkolását. Ebből kö­vetkezik, hogy aki ilyen hely­zetet teremt, vagy eltűr, azt felelősségre kell vonni. A földművesszövetkezetek szaküzleteinek forgalma az utóbbi években ugrásszerűen növekedett és ezzel nem tar­tott • lépést az üzletek dolgo­zóinak és különösképpen a fel­ügyelő bizottságok tagjainak szakmai képzettsége. A fel­ügyelő bizottsági tagok ellen­őrzési tevékenysége és a lel­tározásokban való részvételük sok helyen formális. Ezért az egri MÉSZÖV kísérletképpen bevezeti, hogy a nagyobb egy­ségekben jól képzett szakem­berekből alakult brigádok vé­gezzék a leltározásokat, a kör­zeti ellenőrök szakmai tudá­sát, rátermettségét igyeksze­Egercsehi reggel... Híg kö­döt pipál a völgy, mintha éj­szakai álmát lehelné ki a föld. Az ég kékje már elmélyült va­lamicskét, mutatja, hogy jön a tavasz, de még most is halo- vány, törékeny, üvegszerű — azt vélné az ember, hogy a drótkötélpálya szénnel telt vaskosarai odakoccannak a domb tetején a szegélyéhez és megpendítik az egész égbolto­zatot. Szelíd dombsorok közé bújt, völgy aljára húzódott bányate­lepülés Egeresein, 3 ezer la­kossal. Valamikor, az 1910-es évek elején — pontosabban 1912-ben — fogtak hozzá az emberek, hogy a 2—300 méter mélységben megbúvó szénréte­geket felfejtsék, hogy Beniczky úrnak, a tőkés vállalkozónak érdemes hasznot hajtsanak (a Csókos-tetői aknát ma is Be- niczky-áknának mondják er­refelé). A 10-es évek végén, a 20-as évek elején rakták le az első telepi házak alapkö­veit. Kevesen élnek már azok az öreg bányászok, akik először szálltak le a nehéz, mélyműve­lésű bányába. Friss, új embe­rek ma itt a bányászok. A ré­gi, apró „bennszülött” házak szomszédságában is modern bérházak magasodnak most a dombnak, s a Csónakútján is megsokasodnak a pirostetejű, egyforma lakások — 1958-ban 116 lakóházat építettek fel itt a bányászcsaládoknak. A szóra­kozási lehetőség szélesedett: a „Fekete Gyémánt” kisvendéglő ízléses, kulturált, hangulatos, az eszpresszó reprezentatív, a kulturház nagy befogadóképes­ségű. S a bányatelepi KISZ- szervezet klubjában már tele­víziót is nézhetnek a fiatalok. Naponként születnek itt a változások, szinte percekről órára, s az erre járó ember nem győz csak csodálkozni. Az országos események, megmoz­dulások minden rezgését, át- remegésőt kitapinthatjuk a hétköznapok sodrásában. Szocialista munkabrigádok Az egeresehi bányaüzem szervezetileg és intézetileg az Ózd és Vidéke Bányatröszthöz tartozik, területileg Heves me­gye mondja magáénak a bá­nyát. Borsodi szemmel: Eger­esemben második volt a 114- es anyagmentő brigád szocia­lista munkabrigáddá való ala­kulása, hevesi szemmel — a legelső. A királdi bányaüzem ugyanis megelőzte ebben Eger- csehit. Az első egeresehi szocialista nek növelni, hogy a rájuk bí­zott ellenőrzési tevékenységet jól és kellő felelősséggel el tudják látni. Mindez nem je­lenti azt, hogy a felügyelő bi­zottsági tagoknak nem marad kellő tennivaló a társadalmi tulajdon védelme és az általá­nos ellenőrzés terén, ők a dol­gozók közt élnek, naponként megfordulnak a földműves­szövetkezetek egységeiben, így a mérések ellenőrzése, az áru­romlások megakadályozása, az áru megfelelő szétosztása, a mezőgazdasági termékek fel­vásárlása terén érvényesítendő népgazdasági érdekek ellen­őrzése, a sógor-koma kapcsola­tok káros következményeinek elhárítása, az öntudatos dol­gozók és a lakosság bejelenté­seinek figyelemmel kísérése — mind-mind olyan feladatok, amelyek ellátására a felügye­lő bizottság jobban alkalmas, mint a községben rövidebb ideig tartózkodó és a helyi vi­szonyokkal nem ismerős ellen­őri hálózat. Különösen a vendéglátóipar­ban és a kereskedelemben •gyakoriak a leltárhiányok. Nem ritkaság a 30—40 ezer forintos hiány sem. De a je­lenleg érvényben levő jogsza­bályok szerint, ha a lopást, vagy sikkasztást perrtndsze- rűen bizonyítani nem tud­ják, a boltkezelő a leltár­hiányért, csak egyhavi munka­bére erejéig felelős. Ez a kő­brigádot hamarosan a máso­dik szocialista brigád alakulá­sa követte. Március 10-én Pásztor Barna elvtárs csapata, a 25-ös elővájásd csapat is ki­mondta: szocialista munkabri­gáddá alakult. Egeresehi ben erősen bontogatja szárnyát a szocialista munkaverseny! Ki lesz az első? Jó ideje már, hogy Királd és Egeresehi versenytársak lettek. Versengenek, ki ad olcsóbb szenet az országnak, melyikük termel több vagon szenet év­ről évre. Ottjártunkkor hal­lottuk, hogy ez évben újra felelevenítik ezt a hagyomá­nyos versenyt és most már ke­ményen visszavágnak a királ- diaknak minden „vereségü­kért”. Mert 1958-ban igen le­maradt Egeresehi a királdiak mögött. 150 ponttal. Miért volt ez a lemaradás? Szarvaskő — Egeresehi „fióküzeme” — ter­melése alig döcögő, 1958. évi tervét csak 43 százalékra telje­sítette; és hiába volt Egeresehi évi tervteljesítése 102,4 szá­zalék, összüzami szinten erősen visszavetette a szarvaskői eredmény. Szarvaskőben ma is sok nehézség, akadály van, il­letve volt. Június elsejére ígér­ték, hogy bevezetik a vágatok­ba a villanyt, de csak októ­berre készültek el vele. A vas­utat sem csinálták meg idő­ben, késlekedtek a keskeny- nyomtávú vágányok lefekteté­sével, nem mehetett a szén egyenesen a vagonokba! Ügy kellett gondoskodniok szállító eszközökről, s közvetlenül a bánya szájából szállították a szenet. Általánosságban lemaradt Egeresehi a királdiakkal szem­ben, de elért eredményeik így is szép fejlődésről tanús­kodnak, az előző évi eredmé­nyeiket tekintve. 1958-ban az átlagos napi terv teljesítése 49 százalékkal növekedett, 1957- hez viszonyítva: 1957-ben az átlagos napi terv 34,8 vagon volt, 1958-ban már 52,6 vagon. És mindezt csekély létszám- emelkedés mellett érték el: 1957-ben átlagosan napi 1144 fő, 1958-ban 1283 fő dolgo­zott termelőtevékenységben, az adminisztrációs munkaerőt is beleértve. Különösen a bal­eset gyakoriság és az önkölt­ségcsökkentés terén mutatnak szép eredményeket a királdi­akkal szemben. A műszakki­esés statisztikájában is sok a javulás: 1957-ben az összlétj számból 43 munkaóra, 1958- ban 41 munkaóra volt az egy főre eső műszakkimaradás. Az 1958. népgazdasági év rülmény rendkívül csábítja a lazább erkölcsű dolgozókat, hogy jó pár ezer forintos lel­tárhiányt csináljanak, hiszen, ha egy kicsit ügyeskednek és a lopáson nem kapják rajta őket, akkor a 10—20 ezer fo­rintos leltárhiányból nem esik nehezükre egyhavi bé­rüknek megfelelő összeg visszafizetése. A jó üzlet után markukba nevetnek. Ha na­gyobb port vert fel ügyük és elbocsátják őket, a másik vál­lalatnál hamarosan elhelyez­kednek és üzelmeiket folytat­ják ott, ahol abbahagyták. Ezért szükségesnek látszik, hogy az illetékes szervek elő­terjesztést tegyenek a leltár­hiányért való felelősség szigo­rítása ügyében. Ha az egysze­rű munkás teljes anyagi fele­lősséggel tartozik az átvett szerszámokért, és a munkaru­háért, a pénztáros pedig a rá­bízott pénzért, miért ne lehet­ne jogszabályt alkotni a lel­tárhiányokért való teljes anyagi felelősségre vonatkozó­lag? Közérdek, hogy a becsületes dolgozók összefogásával, a ha­tóságok támogatásával és a törvény szigorával megakadá­lyozzuk a nép vagyonának el­herdálását, a csalásokat és lo­pásokat. Ha elmulasztjuk meg­tenni azt, ami kötelességünk, mindnyáian felelősek leszünk a dolgozó nép előtt. Fazekas. László. második felének kiértékelése < alapján 36 dolgozót terjesztet- I tek fel kitüntetésre és pénzbeli S jutalomra, amit a Bánya- és s Energiaügyi Minisztérium is j jóváhagyott. 13 dolgoz» a ,,ki- £ váló dolgozó” címet és két- j heti keresetük összegét, 23 dől- < gozó pedig a „kiváló dolgozó” $ oklevelet és egyheti keresetük S pénzösszegét kapja. A kitün- i tetőseket és a jutalmakat — kb. 1 26—28 ezer forintot — hazánk I felszabadulásának 14. évfor- ) dulóján, április 4-én nyújtják s át az egeresehi bányászoknak. 1 Két új akna Két új akna is készült most j Egercsehiben. Még az elmúlt j nyáron hírt adtunk arról, hogy J fúrótornyot ültettek a haldány < aljába és a bagolylyuki völgy- < be. Most arról értesültünk, I hogy már teljesen elkészültek s az I-es és a 100-as akna mé- S lyítési munkálataival. A 100-as I akna rakodója régebben elké- 5 szült, s elkezdték a vágathaj- < tást — nemsokára találkoznak, I összelyukasztanak a Beniczky- { akna vágataival. A 100-as ak- 1 na szívós rákfenéje Egercsehi- nek — tavaly kétszer volt gáz­betörés —, rossz a talaj, víz és homok mindenfelé. ^Régi vá­gatokban haladhatnak, / olya- ' nokban, amelyek hosszú éve­ken át állottak víz alatt. A vi­zet leszívták a vágatokról és kifalazták — de a beton elsüly- lyedt; később kitámfázták és az ácsolat is lesüllyedt az isza­pos, vizes talajban. Lassan mé­giscsak túljutnak a régi vága­tokon s még ez évben befeje­zik a vágatok összelyukasztá- sát. Ez roppant sürgető, annál is inkább, mert a 100-as ak- ] na — termelő és leszálló ak- f na lesz! — biztosítja majd a j tökéletesebb levegő-ellátást a c régi szénmezőben. Az I-es aknánál kevesebb 5 nehézség akad. Itt most kezd- $ ték el az aknarakodó építését í és kb. június 15-re lyukaszta- > nak össze a Beniczky-aknával. > Az I-es akna szintén termelő I és leszálló akna lesz. E két > akna bekapcsolása az egerese- f hi bánya vérkeringésébe, so- I kát lendít majd a bányaüzem 1 termelésén, bár az I-es akna c csak 1960-ra lép be a temje- .[ lésbe. I Egeresehi este... a csend r fülét a telt vaskosarak szaka- I datlan csikorgása, gépek zú- ? gása hasogatja. Csak a jege- j nyék silbakolnak mozdulatla- i nul, szinte mereven, a házak 5 előtt, az úttest két oldalán; s f felnyúlnak, mint komor, feke- s te őrök, a csillagporos éjszaká- í ba. WVWVWVW\ZVVWWVW\eA*/WSA/WVVWW\/WWWVVAA/VVWVVVV*/V\/WVA/WWyA*/\*A*/WWVVVVVWVVVVWV* Jegyzetek Egercsehiből Falusi pártszervezeteink kezdemény eséséről Falusi pártszervezeteink fontos küldetést töltenek be a községek életében. A falusi kommunisták csoportja az a mag, amely az adott kisebb nagyobb közösség legjobb­jait tömöríti magában; azokat az embereket, akik — amikor felvételüket kérték és tagjai, tagjelöltiei lettek az országvezető pártnak — egyben nagy kötelezettsége­ket vállaltak magukra. A kötelezettségek sokrétűek élenjárni a szocializmust építő munkában az élet min­dén területén, harcolni a párt határozatainak sikeres végrehajtásáért, védeni a pártot, a párt helyes politiká­ját az ilyen, vagy olyan oldalról jövő torzítások ellen, , tanulni, elmélyíteni a kapcsolatot a párt és a tömegek f között, bátran kezdeményezni —, ezeket külön-külön és [ együttvéve csak olyan emberek tudják maradéktalanul $ megvalósítani, akik felnőttek, megértek arra, hogy az f adott pártszervezet közössége érdemesnek tartsa őket a [ párt soraiba való felvételre. Alapszervezeteink munkájának — s most csak a falusi alapszervezetekről van szó — fontos fokmérője az is, hogy milyen a kojnmunisták kezdeményező készsége, egyáltalán születnek-e előrevivő kezdeményezések az alapszervezetekben. Az élet — akármilyen kis közösséget veszünk alapul — igen bonyolult és sokrétű összetevőkből áll. Nincs olyan ember, aki ne akarna előrehaladni, s ebben a fo­lyamatban ne venné figyelembe a lehetőségeket, a hely­zeteket, s a körülötte élő embereket, s aki — amikor önmaga továbbjutásának útját építgeti, — ne érezne ilyen, vagy olyan fokú felelőssséget, az őt is magába foglaló közösség iránt. A szocializmus megvalósulása az egyes embereknek erre a felelősségérzetére is épít; s hogy biztosabban építhessen rá, tevékeny és hathatós ne­velőmunkával erősíti meg az emberekben ezeket az ele­meket. Nem kétséges: ezt az emberéket formáló nevelőmun­kát, csak azok tudják eredményesen elvégezni, akik ma­guk élenjárnak a közösség iránti felelősség vállalásában: a kommunisták, a jól dolgozó, a tömegekkel szoros kap­csolatban álló, s e kapcsolatot állandóan erősítő alap­szervezetek. S ez azt jelenti: falusi pártszervezeteinknek is ál­landóan ott kell tartani kezüket az élet ütőerén, felfi­gyelni minden változásra, minden mozzanatra, mert csak így és csak akkor végezhetnek jó munkát, tölthetik be az előrevivő motor szerepét a falvak életében. Az embe­rekben — éppen a bennük megtalálható közösségi ele­mek mindinkábbi elmélyülésével — sokféle terv, elgon­dolás érlelődik meg a jövőt illetően. Egyre jobban látják még azokat a tennivalókat, feladatokat, amelyek meg­valósításával jobbrafordul a soruk, látják azokat a problémákat, gondokat, amelyek ha megszűnnének, vagy megoldódnának, gyorsabban lehetne elérni egy-egy kitű­zött célt. Kik ezek az emberek elsősorban? A kommu­nisták. És azok, akik az ő példájukon tenni akarnak va­lamit az előrehaladás érdekében. Pártszervezeteink kezdeményező készsége légióként ezekből a forrásokból táplálkozik: az élet sokoldalú is­meretéből, az emberekkel való jó kapcsolatból. A megye termelőszövetkezeti mozgalmának a kö­zelmúltban történt ugrásszerű megerősödése és fejlődése — hogy elsőnek nagy példát említsünk — igen nagy­mértékben falusi pártszervezeteink alkotó kezdeménye­zésein, jó munkáján is múlott. E tekintetben különösen jól dolgoztak a hevesi járás pártszervezetei. A helyi vi­szonyok, a dolgozó parasztok közötti hangulat és felfo­gás jó ismeretében, aktív kezdeményező készséggel tud­ták megindítani és eredményesen folytani a felvilágosí­tó, szervező munkát. Az eredmény: a járás valamennyi községe — termelőszövetkezeti község. Most a tavaszi munkák - megindítása, az új tsz-ekben a közös munka megszervezése és megkezdése a feladat. Mindezekhez a pártszervezeteknek — kezdeményező jelleggel — nagy segítséget kell nyújtaniok. A pélyi pártszervezetnek — a tanács segítségén kívül — igen nagy szerepe volt abban. hegy a most megalakult 147 tagú és több mint 800 hold földdel rendelkező Béke Termelőszövetkezet már most hozzákezdett a közös munka egy részének végzéséhez. A pártszervezet kezdeményezésére indult önköltségrsök- kentési verseny az Aranykalász Termelőszövetkezetben is. A megye számos falujában tapasztalható, hogy a pártszervezetek kommunistái igen tevékenyen veszik ki részüket a községfejlesztési tervek megvalósításából. Út­javítás, járdaépítés, hidak, átereszek építése, belvízleve­zetés, kultúrotthon építés, új kutak létesítése... — mind­mind olyan tervfcladat, amelyhez a lakosság jelentős mértékű társadalmi munkával is hozzá tud járulni és hozzá is járul minden faluban. Megfigyelhető és általá­nosítható tapasztalat: a társadalmi munkafelajánlás leg­több helyen a kommunisták sorából indult, s ők az el­sők, akik ásóval, lapáttal, egyéb szükséges szerszámmal megjelennek a munkahelyen és látnak dologhoz. Az ilyen kezdeményezés és tevékenység igen jó hangulatot vált ki az emberek között és serkentőleg hat mindenkire. Még a választások ideje alatt kialakult a községek­ben, hogy bizonyos területet mindig ugyanazok az aktí­vák látogattak meg. Ebből kiindulva a pártszervezetek kezdeményezésére kialakítottak egy úgynevezett terület­felelősi rendszert. Az adott körzetben dolgozó aktívák — a környezettel és az ott élő emberekkel, problémáikkal közelről megismerkedve — igen jó munkát tudnak vé­gezni; a szerzett tapasztalatokat el tudják juttatni a párt- szervezetekhez, amelyek rövid időn belül hatékonyan intézkedni, segíteni tudnak. Falusi pártszervezeteink egyre nagyobb önállósággal látják el feladataikat — ezt mutatja az is, hogy egyre több alkotó kezdeményezés születik munkájuk során. Fontos eredmeny ez, amelyet mindenütt tovább kell fej­leszteni, — s amelyet ott, ahol még gyenge lá­bon jár az önálló kezdeményezés — tovább kell erősíte­ni. A falu életének javulását, a gyorsabbléptű előreha­ladást biztosító kommunista kezdeményezések — ez sem kétséges — még inkább elmélyítik pártszervezeteink és a lakosság kapcsolatát és erre a pártnak ma is, holnap is, a távolabbi jövőben is nagy szüksége van. Pataky Dezső

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents