Népújság, 1959. március (10. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-25 / 71. szám

1959 március 25., szerda NBpPJSÍO * Népi ellenőrök a gyöngyösi Fatömegcikk Ktsz-nél A dolgozóktól érkezett beie- lentés alapján vizsgálatot indí­tott a gyöngyösi Népi Ellenőr­zési Bizottság a helybeli Fatö­megcikk Ktsz-nél. A panaszo­sok szerint a ktsz vezetőségé­nek hanyagsága nr'att több esetben késve és részletekben kapiák meg fizetésüket a dol­gozók. Kifogásolták továbbá, hogy igen magasak a kiszállási költségek és véleményük sze­rint nincs rendben a ktsz anyaggazdálkodása sem. Hi­báztatták, hogy amikor a pa­naszokat szóvá teszik, durva visszautasítás a vá'asz az elnök részéről, ezért nagvon meg­romlott a dolgozók és a veze­tők közötti viszony. A panaszok igen súlyosnak látszottak és a vizsgálat során jórészük be is bizonyosodott, amint a Népi Ellenőrzési Bi­zottság jegyzőkönyvei mutat­ják. Hanvaa konwel®s miatt nincs tizeté3 Már a múlt év végén pénz­zavarral küzdött a ktsz. Még bérfizetésre sem jutott ele­gendő pénz. Novemberben és decemberben is késve és rész­letekben kapták meg fizetésü­ket a dolgozók, mert a könyve­lés nem nyújtott lehetőséget arra, hogy megállapítsák a késztermékek és a félkészter­mékek összetételét. A könyve­lés pontatlansága miatt még attól is elestek, hogy norma­feletti készlethitelt igényelhet­tek volna. Háromszorosára •melked k a kiszállási költség Ez bizony komoly dolog, de a ktsz vezetősége mégis azzal vigas'talta sajá'magáh és a né­pi ellenőröket, hogy volt olyan év is, amikor a mostaninak dup’áját költötték erre a cél­ra. (Le is váltották a hanyag gazdálkodás miatt az akkori Vezetőket és éppen egyikük a mostani elnök volt.) Bizonyos fokig igazolja a ki­szállási költségek növekedését, hogy nehezebb volt anyaggal és munkával ellátni a szövet­kezetét, de igen sok tényező bi­zonyítja azt, hogy jóval kisebb kiadásokkal is célt lehetett volna érni. Ezt mutatja az a sok szabálytalanság is, amelyet a kiszá'lási költségek vizsgá­latánál fedeztek fel a népi el­lenőrök Hogy csak néhányat említsünk belőle: Az irodai dolgozók nem vezetnek jelen­léti ívet, így nem állapítható meg a munkában és a kiszál­láson töltött idő tartama. Elő­fordult olyan eset is, hogy az elnök nem is írta alá a rendel­vényt, vagy ugyanarra a heiy- re, ugyanolyan céllal többen is elmentek. Az üzemanyag-gazdálkodás­sal kapcsolatban is több sza­bálytalanságot találtak az el­lenőrök. A műszaki vezető sa­ját motorkerékpárja részére 80 liter benzint és 5,25 kg olajat utalt ki a vezetőség szabályta­lanul. és a múlt év mámd'k felében 138 liter benzint és 8,7 kg olajat számoltak el a ktsz motorkerékpárjának fogyasz­tásaként, holott a motorkerék­párt nem használták ebben az időszakban. 49 e?er forint hiány, vagy 1? e^er for.nt többlet Kinek van hát ieaza? A né­pi ellenőrök vizsgálata a fa­anyaggal való gazdálkodást elemezve, hulladékfa, fűrész­por és forgács formájában 49 394 forintos hiányt mutatott ki, amely abbó1 adódott, hogy a hulladékot nem vételezték vissza, felhasználását nem könyvelték. Ezáltal a ktsz ké­szítményeinek az önköltségét magasabbnak számították es megvolt minden lehetőség ar­ra, hogy a szövetkezet vagyo­nával visszaéljenek, azt paza­rolják, esetleg egyéni célokra használják fel. Mivel a szövetkezet aránylag alacsony áron jutott faanyag­hoz, nem törekedtek gazdasá­gos kihasználására, és olyan hulladékanyagot is átad'ak il­letményfának, amelyet fel le­hetett volna dolgozni eladható árunak. A gondatlan kezelés követ­keztében ezen kívül nagy mennyiségű rönkfa is befül­ledt, amelyet már csak tűzifa­ként lehet felhasználni. Miként lehet akkor, hogy a szövetkezet vezetősége igazoló jelentésében mégis azt bizony­gatja: nemhogy hiány, de több- letjük van a hulladék faanyag­ból? Könyvelésük ugyan sem­mit sem árul el abból, hogy mire használták, hová tették az 1868 mázsányi hiányzó fa­anyagot, mégis „elszámoltak” vele, sőt még 1? ezer forint ér­tékű faanyag-többletet is ki­mutattak. Ennek a több mint hatvanezer forint értékű fa­anyagnak — amint a vizsgálat kiderített? — semmi, de semmi nyoma sincs a ktsz könyvelé­sében, pedig ilyen tételek fel­tétlenül megérdemelték volna azt a néhány ceruzavonást, — amennyiben tényleg eladták, vagy felhasználták, mint az igazoló jelentésükben állítják. B'zaltnaf'anság a vezetők iránt Mindezek a hibák a pana­szosok és a népi ellenőrök sze­rint is szorosan összefüggnek az elnök és a vezetőség szemé­lyével. Számos panasz hangzott el arra, hogy Bánfalvi Antal elnök nem tűri a bírálatot, azt személyes intrikának veszi c korábbi magatartása miatt is bizalmatlanok vele szemben a dolgozók. Bánfalvi Antal ugyanis már volt egyszer a ktsz elnöke, de 1955-ben, a mostanihoz hasonló visszássá­gok, pazarlások m’att levál­tották, majd 1956-ban egy fe­kete zési ügye miatt felgyelmi eljárást indítottak ellene. A dolgozók és a ktsz-vezetők közötti bizalmatlanság, a ro«sz kapcsolat még ma is hátrálta­tója a munkának, ezért kért a megyei Népi Ellenőrzési Bi­zottság gyors intézkedést a ktsz fele’tes szervétől a tart­hatatlan helyzet megjavítására, annál is inkább, mert a ktsz vezetői nem látiák be hibáju­kat. A szövetkezet gazdasági helyzetének rendbehozása egyébként sem tűrhet halasz­tást, hiszen sok ember mun- ka,ek«v.éségéről, nyugalmáról van szó. Kovács Endre Kínába, Csehszlovák* á!»a, Lengje országba és a Német DenroUratikus Kft;?társasába juthat el a szerencsés lo. tózó Karlovy-Varyban, öten pedig Mariánske Lázneban tölthet­nek 12—12 napot. A szerencsés nyertesek zsebpénzt is kap­nak. Az április első pén’ekén rendezendő tárgynyertmény- sorsoláson elegáns szobabúto­rok, hűtőszekrények, holland háztartási gépek is gazdára ta­lálnak. * Földa'at’i rakéta A Szovjetunióban elkészítet­ték az első földa atti rakétát, amelyet alagút fúrására hasz­nálnak. A rakéta első részén külön'eges por asztó berende­zés található, amely fo’yékony üzemanyagot és sűrített leve­gőt tartalmaz. A porlasztó nyíláson hatalmas l?ngnye vek törnek elő. ezek nyitják meg a rakéta útját az előre megha­tározott irányba. A rakéta mö­gött ilyen formán henger ala­kú alagút képződik. A rakéta-berendezést tadzsik mérnökök találták fel. Az első kísérletek kedvező eredmény­nyel végződtek. A jövőben földa’atti öntözőcsatomák és vízvezet 'kék lefektetésénél fogják a’kalmazni. — ATKÁRON 55 ezer fo­rintot fordítanak út-fel újí­tásra. A tanácsülésen úgy határoztak hogy az Arany János utcát fogják bitume- nezni, s ezzel a falu belte­rületén teljesen felszámol­ják a sáros utcákat. RANGADÓ ELŐTT., i (Foto: Kiss) Visszaélt beosztásával - msgbiínlrödött érte A tanácselnökökre úgy te­kint a falvak lakossága min­denütt, mint a megbízhatóság, lelkiismeretesség helyi példa­képeire. Tarnaőrsön azonban a volt tanácselnök, Bolycxs Béla, nem szolgált rá a falu népének bizalmára. Több mint egy esz­tendő óta bűnös utat válasz­tott a pénzszerzésre. Az egész ügy egy nagy épü­let, Gonda András házának tanácsi kezelésbe vételénél kezdődött. A házra az ifjúsági szervezetnek volt szüksége ah­hoz. hogy rendes munkát vé­gezhessen, s Gondáék sem ma­radtak hajlék nélkül, mert több házuk is van a faluban. Csak, hogyha már úgysem lakhatnak a házban — vélte a Gonda-fiúk egyike, — valami has-nuk azért legyen, s al­kudni kezdett a tanácselnök­kel: inkább vegye meg az ál­lam a házat. Göndáék még néhány esz­tendővel ezelőtt is gazdag em­berként voltak ismertek a fa­luban, 'légióként spekulációik révén. Évekkel ezelőtt öt hold földet jelentettek be művelés­re, s a valóságban körülbelül még egyszer annyin termeltek növényt. R'zsföldjüket mások­kal művelteitek meg, s hosz- szabb ideig tiltott italmérésük is volt. Bolyos Béla azonban még náluk is jobb üzletember­nek bizonyult. Megígérte a segítséget. De feltétele így hangzott: írassák rá Gondáék egyik kis házukat, s minden lehetőt megtesz a tanácsi kezelésbe vett épület 120 ezer forintos árának kifi­zetéséért. Harmincezer forin­tot rövid időn belül megkap­ták Gondáék. Ám a többi, a 90 ezer késett, s Gonda Jenő gondolkodni kezdett: ráíratja Bolyo« Bélára a házat, egy fil­lér nélkül, 6 a végén még azt a pénzt sem kapja meg, ami a másikért jár neki. A rend­őrséghez fordult tehát, és fel­jelentést tett a tarnaőrsi ta­nácselnök ellen. A vesztegetési ügy, s Bolyos Béla, volt tanácselnök többi apróbb ügyecskéje, már telies egészében a bírósági tárgyalá­son derült ki. Az egyrendbeli vesztegetésen kívül, hétrend­beli befolyással való vissza­éléssel vádolta az ügyész a kis község volt vezetőjét. Túlságosan hosszú lenne az öss-es eset felsorolása Csak néhány példát: egy férfitól, akit háromhónapi börtön bűn tetősre ítéltek tiltott fakivágás miatt, 2800 forintot fogadott el azzal, hogy összeköttetései révén megszerzi számára, és két hasonló ügyben elítélt tár­sa részére is a büntetés letö - tésének elhalasztását engedé­lyező írást. Más alkalommal egy motorkerékpár tulajdonos­tól azért fogadott el pénzt, mert mint a rendőrségen is­merős ember, elkísérte a irio- torvizsga letételéhez szüksé­ges orvosi vizsgálatra. Tőzsér Pálnétól 500 forintot vttt el la­kásügyének „elintézésére” egy olyan bíróval, aki, rrrnt ké­sőbb kiderült, soha nem dol­gozott a megyében. Még a házvásárlás nyélbe* ü’ése előtt kapcsolatba került Bolyos Béla az előbbiekhez hasonló ügyben Gonda Jenő­vel. A férfi ez alkatommal 1000 forintot adott át a ta* nácselnöknek egy kérés kísé­retében. Bolyosnak e szerint azt kellett volna elintéznie* hogy a megyei rendőrkapi­tányság függessze fel a má­sik Gonda-fiú, András ellen az eljárást, s hagyják büntetle­nül hazatérni rejtekhelyéről, ahonnan eddig azért nem mert előjönni, mert a tanácsi keze* lésbe vett házat még a kiköl­tözésük előtt alaposan meg* rongálta. Bolyos Béla nem* régen lezajlott bírósági tár­gyaláson rendőrségi val­lomását, amelyben mindent őszintén elmondott, visszavon­ta. A tanúk, az érdekeltei? azonban bebizonyították, hogy Gonda Jenő feljelentése igaz vádpontokon alaoult. A volt tanácselnök másfél évi börtön- bünte'ést kapott. A feljelentő ellen azonban nem emeltek vádat, pedig ér­demes lett volna megnézni 2 miért akart keresni Gonda Je­nő még az államon is, s miért akarta minden áron megmer.* feni Gonda Andrást, aki egy olyan épületet rongált meg, amit a tanács vett kezdésbe, — mert nem csupán megvesz­tegetett, hanem vesztegető is van. — ger. Jól halad a tavaszi munka a Hevesi Állami Gazdaságban ; A HEVESI ÁLLAMI Gaz­daságban javában halad a ta- ;vaszi munka. A korán bekö­szöntő tavasz, a ragyogó nap­isütés szinte hívja, csalja a ; földre az embereket és akkor ;sem volna hosszú a nap. ha IsokKal később jönne el az es- ;te. A vetés, a talajmunkák ;mind összejöttek, de a szőlős [is várják a munkáskezeket. [Traktorok és gépek szántanak, [vetnek, végzik a talajmunká­ikat a földeken. A tavasz megérkezte után a gazdaság dolgozói egy percet se kósle- i kedtek és megkezdték a ve­tést. 20 hold mákjuk, 90 ho’d tavasza búzájuk 168 hold fa!- tabarsó már a földben van, de gondoltak a pillangósokra 1 is és csupán vörösheréből 90 [holdon végezték el a felülve- Itést. • A gazdaságnak 250 hold • szőlője van, ahol szintén tel­jes erővel ha'=d a munka. A [nyitás nagy részét befejezték ;és különösen az újtelemtésű [szőlőkben halad gyorsan a [munka. ; A gazdaság nemcsak kivá'ó [borai-ól hfres. han’m jó nr- jnőzégű gvü^ö’cseiről is. Itt elváíye’7+4k m.4r a >ní.crvrffvVo.^4s előtti Dörmű4e- [zést. A fák tavaszi tisztogatá­sa és metszése már régen be- ' f“’“z"',öt* TiV varrnak már a , ve's-ők e1kí«7íté'én is fyv la 15 holdas szőlőiskolához idejére el van készítve min­den. A gazdaság külcn büsz­kesége, hogy a szőlőiskolában végzett munkákat a vesszőbe­rakás kivételével már teljes egészében géppel végzik. KÜLÖN FIGYELMET ér­demel a gazdaság komlóte’e- pitóse, mivel az elmúlt évben is már komoly eredményeket értek el a komlótermesztés terén. A holdanként: 240 ki­lós átlag országos viszonylat­ban nem a legjobb ugyan, de kezd :tnek biztató. Éppen ezért a gazdaság igazgatósága úgy határozott hogy a sörgyártás e fontos alapanyagát, a kom­lót, tovább szaporítják, újabb tíz ho'dat telepít. A Hevesi Állami Gazdaság ugyanakkor, amikor a maga portáján minden munkát be­csületesen és időben elvégez, törőd k azzal is, hogv a járás termelőszövetkezeteinek se­gítséget nyújtson Most ami­kor a hevesi járás már ter­melőszövetkezeti járás, külö­nösen sokat segít a gazdaság, hiszen jól tudják ők maguk is, hogv nehezek az első ‘épé- sek. jól ’ön i1 ven Kor a testvé­ri segítség Éppen ezért az ál­lami gazdaság igazgatóis ás a palyi Aranykalász Termelő- szövetkezetnek is seg teltek hogy idejében elvégezhessék az őszi vetést. Az állattenyésztés terén ugyancsak nem maradt el a szakmai segítség és tanács, de amikor arról volt szó az el­múlt hetekben, hogy valami­lyen termelőszövetkezet ba­romfiállománya megbetege­dett, az állami gazdaság azonnal intézkedett és a hely­színre küldte állacegészség- ügyi szakembereit, ncgy op nyomban orvosolják a bajo­kat. A gazdaságnak olyan »érvéi is vannak, hogy szakembe'e- ket küld a termelőszövetke­zetekbe. akik hosszabb vagy rövidebb ideig élnek majd ott. közvetlenül is meg'snier- tcednek a tsz-ek problémaival és szaktudásukat az ú] nagy­üzemi gazdaságokban haszno­sítsák. A HEVESI ÄLT-AMI Gaz­daságnak a termelő munká­ban. valamint a termelőszö­vetkezetek támogatásában és megsegítésében végzett mun­kája megyei viszonylatban is figvelemro méltó és példaként ál] mindenki előtt, aki ne’ szívügye az. hogy a magvar fa'vakban nemcsak megala- kulianak, de mielőbb szilár­dakká is váljanak a termelő- szövetkezetek, I Sz. J. Hiába vágtad el, tovább besaé& Az Országos Takarékpénz­tárban elkészítették a márciu­si lottószelvényekre Kisorso­landó tárgyak jegyzékét A nyereménytárgyak kö~ött a kétszoba hallos, gardetobos és a garzon öröklakáson, továbbá a komfortos családi házon kí­vül külföldi társasutazásokat is sorsolnak. Két szerencsés nyertes TU—104-es repülőgép­pel Kínába, öten Csehszlová­kiába, Lengye'országba és a Német Demokratikus Köztár­saságba utazhatnak. A tizen­két napig tartó utat autóbusz- szal teszik meg. Egy másik csoport Csehsziovákiá* és a Német Demokratikus Köztár­saságot tekintheti meg. öten lAAAAA/AAAAAAAAAAAAAAAAAaaaaa* Műanya *r-masz'c | sebészei számára | Orvosok és ápo’ónők több nemzedék óta haszná nak géz­ből készített maszkot, am-ly, megakadá'yozza, hogy a kile-' helt baktériumok egy része megfertőzze a beteget Ez ml a módszerrel azonban még min­dig veszé'yesen sok baktérium . került a levegőbe. i Két minneapol’si sebész* most az eddigiektől gyökere- ■ sen e'»érő új maszkot mutatott j be. amely csak jel«ntévtelenü1 [ kis mennyiségű baktériumot; enged át. < A maszk hajlékony poiyvi-j nil plasztikból készült. Balső* részében kivehe+ő, — gyapot- < bó és cel’uló’iébM készült —; szűrő van. A szűrőn át a: maszk két o’dalszám’ án tévő- [ zó levegő szinte teljesen bak-[ tériummentes Az új ma=zk' felépítésénél fogva kissé eláll az arctól és ezáta’ hűvösebb ft szorosan tapadó géznek í vezetősége úgy határozott, hogy vállalja Heves község termelőszövetkezeteinek pat- ronálását. Ez a vállalás a tettek egész sora már az első napok után. A hevesi Petőfi Terme­lőszövetkezet elnöke nagyon fontosnak és igen jelentősnél? mondta már azt a segítséget is, amit ez ide'g kaptak az álami gazdaságtól. Azon túl­menően hogy földszomszédok, így előttük áll a jó példa, a gazdaság máris gépekkel, szakmai tanácsokKal nyújtott segítséget a kezdeti problé­mákkal küzdő, alaposan meg­növekedett termelőszövetke­zetnek. A tavaszi rügyfasadás előtti permetezéshez gépeket adott és a jövőben más me­zőgazdasági gépeket is rendel­kezésére bocsát a tsz-nek. EGY PILLANATRA sem kétséges, hogy a Hevesi Pető­fi Termelőszövetkezet, amely sz'nte máról holnapra vált több ezer holdas nagyüzemi gazdasággá, szakmai szem­pontból is komoly segítségre és támogatásra szorul. Ezt a segítséget elsősorban a Hevesi Állami Gazdaság szasembe- reitől kap a és várja. Már az elmúlt ősz folyamán Tizedszer lett első a hatvani Fűtőház az országon versenyben A hatvani Fűtőház dolgozói az 1958-as év második felének teljesítménye alapján elnyer­ték az élüzem címet. Hogy eb­ben az évben is megtartsák ezt a kitüntetést, ez a cél be­csületes munkára, nagyobb teljesítmények elérésére ösz­tönzi a munkásokat. A janu­ári és februári eredmények azt mutaják, hogy az éiüzem cím az első negyedévben bizto­sítva van, mert szén’akarékos- sági tervüket 125 száza'ókra, a gazdaságos mozdonykihaszná­lást 108 százalékra, időszakos mozdonyjavítási tervüket 100 száza ékra, a kocsijavító fi k- műhely részlegvizsga tervét 130 száza'ékra, közép javítási ter­vét pedig 160 százalékra telje­sítette. Az élüzem címet az év első két hónapjában nemcsak elérték, de túl is teljesítették. Az országos fűtőházak kö­zötti munkaversenyben a hat­vaniak a január havi teljesít­mények alapján tizedszer nyerték el az e’ső helyezést, és az ezzel járó ötezer forint pénzjutalmat. Közlemény Kertész Lajos zongoramű­vész korábban, betegsége mi- ! att elmaradt hangversenye az Állami Zeneiskolában 25-én, este 7 órakor lesz megtartva.

Next

/
Thumbnails
Contents