Népújság, 1959. március (10. évfolyam, 51-75. szám)
1959-03-21 / 68. szám
NBPÜJS4G s 1959. március 21., szombat As országgyűlés ünnepi ülésén törvénybe iktatta a Magyar Tanácsköztársaság dicső emlékéi Az országgyűlés a Magyar Tanácsköztársaság 40'. évfordulója alkalmából pénteken délután ünnepi ülésre ült össze. Előtte az országgyűlés jogi és igazságügyi bizottsága ülésezett Pongrácz Kálmán elnökletével. A bizottság a Magyar Tanácsköztársaság emlékének törvénybe iktatásáról szóló törvényjavaslatot egyhangúlag elfogadta és az országgyűlésnek elfogadásra ajánlotta. Előadóul dr. Münnich Ferencet, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnökét kérte fel. Három óra előtt néhány perccel megteltek a fényárban úszó ülésterem képviselői padsorai. A földszinti páholyokban a Tanác -.köztársaság évfordulójának ünnepségeire hazánkba érkezett külföldi párt- és kormányküldöttségek tagjai foglaltak helyet. Részt vett az ülésen a Tanácsköztársaság harcainak számos magyar veteránja, s ott voltak az ünnep alkalmából hazánkba érkezett külföldi veterán-küldöttségek tagjai is. A karzatokon az üzemek, hivatalok, intézmények küldöttei foglaltak helyet. Három óra után néhány percei nagy taps közben léptek az ülésterembe a várt és a kormány vezetői. Részt vett az ülésen Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, dr. Münnich Ferenc, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Apró Antal, Biszku Béla. Fehér Lajos, Fock Jenő. Kállai Gyula, Kiss Károly, Marosán György, Rónai Sándor. Somogyi Miklós, az MSZMP politikai bizottságának tagjai, Komócsin Zoltán, az MSZMP politikai bizottságának póttagja, valamint a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyei foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetőm és tagja. Az ülést Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke nyitotta meg: s köszöntötte a jubileumi ülésest részt vevő baráti népek párt- és kormányküldöttségeit, akik velünk együtt emlékeznek meg a dicső Tanácsköztársaságról, majd felkérte dr. Münnich Ferencet előadói beszédének megtartására. lir. Miinnieh Ferenc elvtárs beszéde Tiszteit országgyűlés: Negyven év előtti dicsőséges harcok emlékét, a Magyar Ta- nácsknztársaság megalakító- | sának évfordulóját ünnepel- i jük — kezdte beszédét a Minisztertanács elnöke. — A szocializmus az elmúlt negyven év harcaiban világformáló erővé nőtt. Bebizonyította fölényét a kapitalizmussal szemben, a napjainkban már mint győzelmes világrendszer a föld területének egyharma- dán valósul meg. A kapitalizmus és a szocializmus közön! gazdasági verseny döntő szakaszába lépett. A szocialista tábor leefeilettebb országa, a Szovjetunió történelmileg rövid idő f.latt utoléri és túlszárnyalja az egy főre eső termelésben is a világ legfejlettebb tőkés országát, az Egyesült Államokat, hétéves tervének megvalósításával szilárdan lép a kommunizmus talajára. A szocializmus előretörésének vagyunk tanúi hazánkban is. Népünk, támaszkodva a proletariátus nemzetközi szolidaritására, úrrá tudott lenni az ellenforradalom okozta nehézségeken. s a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetésével határozottan, ingadozásoktól mentesen építi a szocializmust. Szocialista építő munkánk meggyorsulása mindennél ékesebben bizonyítja, hogy a magyar nép hű maradt a szocialista eszmékhez, melyekért már negyven évvel ezelőtt is küzdött. A magyar munkásosztály jogos örököse és méltó folytatója volt a magyar nép évszázados forradalmi és szabadságharcos hagyományainak. Fz mindenek előtt az 1848—1849- es forradalom és szabadság- harc bukása után fennmaradt problémák megoldását jelentette. a feudális maradványok megsemmisítését, az ország függetlenségének kivívását és védelmét. 1918. októberében a magyar nép a munkásosztály vezetésével véget, vetett az imperialista háborúnak. megdöntötte a habsbur- gok uralmát hazánkban, s megteremtette a köztársaságot. A munkásosztály azonban nem elégedhetett meg 1848. követeléseinek megismétlésével. a polgári demokrácia kivívásával. 1848. óta sokat fejlődött a világ, s je’entős változások mentek végbe a magyar társadalomban is. 1848- ban a kapitalizmús fejlődése előtt álló akadályok elhárítása jelentette a haladást, 1919- ben már maga a kapitalizmus ■vált a társadalmi fejlődés akadályozóiává. A Magyar Tanácsköztársaság 1848 félbemaradt művét nem fejezhette be anélkül, hogy jelentősen tovább ne ment volna 1848. programjánál. A burzsoázia a világháború évei a'alt. s az 1918. »któberi polgár demokratikus forradalom után bebi~onyítot‘a. hogy képtelen a nép érdekeinek J megfelelő választ adni a legégetőbb társadalmi kérdésekre. A Kommunisták Magyarországi Párti a célul tűzte ki a Tanácsköztársaság kikiáltását, mely felszámolja a tőkések és a földbirtokosok hatalmát, végrehajtja a társadalom szocialista átszervezését, szövetséget köt. a forradalmi mozgalom élén álló, Szovjet-Oroszországgal, s a szocialista haza védelmében függetlenségi harcot hirdet az imperializmus ellen. A Kommunisták Magyarországi Pártjának programja rövid inö alatt olyan hatalmas tömegeket nyert meg, hogy 1919. március 21-ének előestéjén masa a burzsoázia is kénytelen volt beismerni, hogy Magyarországon más hatalom nem lehetséges, mint a munkásosztály hatalma. . Munkásosztályunk, dolgozó népünk, nemzétünk nágy büsz-" kesége, hogy az oroszországi Nagy Októberi Szocialista Forradalom után a világon másodikként emelte állami és társadalmi renddé a szocializmust. A továbbiakban Münnich elvtárs méltatta a Tanácsköztársaság vívmányait, majd így folytatta: A dolgozó tömegek és nemzetünk felemelkedésének minden igaz híve lelkesedéssel és segítő készséggel üdvözölte a kibontakozó nagyszerű korszakot. A dolgozó tömegek 1919. áprilisában, történelmünk első, valóban szabad, általános választásán elsöprő többséggel tettek hitet a néphatalom mellett. Míg az 1910-es választásokon csak mintegy hétszázezer ember rendelkezett választójoggal, addig a Tanácsköztár- sasóg csaknem az egész felnőtt dolgozó lakosságnak, több mint négy és fél millió embernek adta meg a szavazati jogot. A Magyar Tanácsköztársaság nemcsak népünk történelmének legszebb hagyományait folytatta és fejlesztette tovább, hanem része volt csaknem az egész világot átfogó nagy forradalmi fellendülésnek is, mely a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmével vette kezdetét. A világ öntudatos munkásai és dolgozói örömmel és bizakodással fogadták a Magyar Tanácsköztársaság megszületését. „Az egész világon a munkásosztály minden becsületes tagja a ti pártotokon áll" — írta ekkor Lenin a magyar munkásoknál. A magyar forradalomnak különösen nagy hatása volt a szomszédos országokra. A Magyar Tanácsköztársaságot hamarosan követte a Bajor Tanácsköztársaság, majd a Szlovák Tanácsköztársaság megalakulása. A csehszlovák, román, délszláv, és osztrák munkások közül mind többen követelték vezetőiktől az orosz és a magyar példa követését. Többen közülük fegV'Tel is harcoltak a Magyar Tanács- I köztársaságért. A Magyar Tanácsköztársaság szakított a magyar uralkodó osztályok sovinizmusával és imperialista törekvéseivel. A j nem magyar nemzetiségű állampolgárok a Magyar Tanácsköztársaságban minden tekintetben egyenlő jogokat nyertek és a tanácshatalom kinyilatkoztatta, hogy nem kíván más népeket elnyomni, bármely nemzetiséget akarata ellenére a Magyar Tanácsköztársasághoz csatolni. A hazai és a nemzetközi reakció féktelen gyűlölettel vetette magát a magyarországi szocialista forradalomra. A magyar munkások, parasztok, igazi hazafiként a négy évig tartó, súlyos szenvedéseket okozó világháború után hősies küzdelmet vívtak szocialista vívmányainak, hazánk szabadsága és függetlensége védelmében. Az imperialisták támadásait visszaverték és jelentős győzelmeket arattak az, északi, keleti, déli 'fronton . egyaránt. Az antanthatalmak kénytelenek voltak még nagyobb erőket összpontosítani a Duna- völgyében magasra csapó forradalmi láng elfojtására. Segítségükre volt ebben nemcsak a bukott uralkodó osztályok ellenforradalmi és hazaáruló tevékenysége. hanem a kezükre játszó, megalkuvó revizionisták, reformisták proletárdiktatúrát bomlasztó osztályárulása is. A Tanácsköztársaság leverése még súlyosabb nyomorúságba taszította a nemzetet, mint amilyenben azelőtt élt. 4.z országot ismét a földesurak és tőkések vadászterületévé, a hárommillió koldus országává változtatta, vad fasiszta politikai rendszert teremtett. A Tanácsköztársaság — külső erővel történt leverése ellenére — történelmi fordulatot hozott. A Tanácsköztársaság óta más lett a munkásosztály és más lett a burzsoázia is. A munkásosztály saját tapasztalataiból tanulta meg, hogy tudja az országot vezetni és kormányozni a burzsoázia nélkül, hogy nemcsak megérti történelmi feladatát, hanem képes is a hatalom megragadására, az ország kormányzására, a nép vezetésére. A történelmi tapasztalat erő és bizalom forrása volt a Horthy-fasizmus idején De más lett a burzsoázia is abban az értelemben, hogy tapasztalhatta: hatalma nem örök, a magyar munkás- osztályban van erő, elszántság és képesség, hogy megdöntse a kapitalizmust és saját kezébe vegye sorsának irányítását. A proletárforradalom nemzetközi útja győzelmes út. De ezt az utat átmeneti vereségek és visszaesések is kísérik. A kommunisták követték Engels tanácsát, melyet valamikor az 1848-as forradalmak leverése után adott a forradalmi szocializmus harcosainak: „Ha egyszer levertek bennünket, nem tehenünk egyebet, mint megint kezdjük elölről. És az a valószínűleg iger rövid pihenő, amelyet az első felvonás vége és a második felvonás kezdete között kaptunk, szerencsére időt ad nekünk egy nagyon fontos munkára, megvizsgálni az okokat, amelyek elkerülhetetlenné tették mind az utolsó felkelést, mind annak balsikerét.” A kommunisták pártja így járt el. Okult és okul a Tanácsköztársaság hibáiból is, de tudja, hogy 1919-nek elsősorban nőm hibái voltak, hanem nagy történelmi tettei és éppen e nagy történe’mi tettek tanulságait vonta és vonja le. A Tanácsköztársaság történetéből megtanu'tuk és meg kell tanulnunk ma is. hogy a munkásosztá’y ereje mindenekelőtt a proletár nemzetköziség ereje. A Magyar Tanácsköztársaság az októberi forradalom hatására jött létre Szü’etésénél azok a Kun Béla vezetésével hazatért kommunisták bábáskodtak, akik Lenin isko’ájá- ban, az októberi forradalom és a polgárháború tapasztalataiban kapták az e’ső leckéket a munkásosztály felszabadításának tudományából A nemzetköziség je'en tőségére ,anít a Tanácsköztársaság leverése ig. 1919-es proletárdik* úrát a nemzetközi imperializmus beavatkozása és tú'ereie verte le. A maevar ellenforrada'mat a nagy- és a kisantant fegyverei juttatták hatalomra. Mint 1871-ben, a párizsi kommün idején Thiers és Bismarck, úgy 1919-ben Horthy és Clemen- ceau lépett szövetségre. A Tanácsköztársaság történetéből megtanu'tuk, és meg kell tanulnunk ma azt is, hogy a munkásosztály fe'sza- badításának kulcsa: a kommunista párt vezetőszerepe. a párt és a nép összeforrottsága. Magvarországon 1918. novemberében alakú11 rfteg a kommunista párt és 1919 március 21-én már kikiáltották a proletárdiktatúrát. . , Csoda” volt-e, hogy négv hónap alatt maga mellé állította a mun- kásosztá'y többségét és jelentős kispolgári tömegeket is a kommunista párt? De honnan eredt „a kommunista agitátorok sikere? A siker a-bból fakadt, hogy a párt helyesen fedezte ki. amit a nép gondolt, választ adott a munkásosztály, a parasztság égető kérd'eeire. A Tanácsköztársaság ideién hiba volt, hogy a oárt vezető szerepe, szervezett élcsapatjellege csorbát szenvedett. A „magyar kommunistáknak reformistákkal való egyesüléséért drágán fizetett a magyar proletariátus” — mondotta Lenin. Azt is tudjuk, hogy a Tanácsköztársaság vezetői tévedtek, amikor úgy vélték, hogy át lehet ugorni a demokratikus földreform forradalmi végrehajtásának feladatát. A Tanácsköztársaság tapasztalataiból tanultuk, hogy ingadozás nélkül, erélyesen kell lecsapni az ellenforradalom erőire. A nemzetközi reakció és a magyar fasizmus a Tanács- köztársaság elleni rágalomhad- iáratát azzal próbálta színesíteni, hogy az 1919-es terrorról harsogott. A valóság az, hogy a Tanácsköztársaság messzemenő türelmet tanúsított ellenségeivel szemben. A Tanácsköztársaság, amikor erőszakot alkalmazott, csak sze- rénv választ adott az ellenforradalmi terrorra. Ha hibát követett el, akkor a hiba nem az volt, hogy túl keményen, hanem, hogy a kelleténél enyhébben járt el ellenségeivel szemben. Münnich Ferenc ezzel összefüggésben bírálta a jobboldali szociáldemokraták magatartását, akik az imperialistákkal való pak- tálást összekötötték a belső rombolással. Ennek egyik lényeges eleme volt. hogy a diktatúra „enyhébb kezelését” követelték, a polgári „humanizmus” jelszavával fordultak szembe a proletárdiktatúrával. Pesten a „humanizmusról” beszéltek, s vidéken az el- 'enforradalom martaiéra' akaszfották a kommunistákat A humanizmus a legnagyobb ügynek, a munkásosztály felszabadításának, a szocializmusnak a védelme — aki ezzel szembeszáll, annak „humanizmusa” a tőkés kizsákmányolást szolgálja. i Az 1956. októberi ellenforradalmi lázadás kísérletet tett rá. hogy a nemzetközi imperializmus segítségével megismételje azt, amit 1919-ben a Horthy-fasizmus tett, a kapitalizmus restaurációját. De 1956-ban más volt a helyzet az országon belül és döntően megváltoztak az erőviszonyok nemzetközi mértékben a szocializmus javára. Az ellenforradalmi réstaurációs kísérlet 1956-ban ezért nem sikerült. 1919-ben a Horthy-fasizmus felülkerekedéséhez a Peidl- féle szakszervezeti kormány egyengette az utat. 1956-ban az ellenforradalom előkészítésében, az ellenforradalmi készülődés leplezésében a főszerepet a revizionisták álnok csoportja játszotta Nagy Imre vezetésével. Miként 1919-ben Horthyék szálláscsinálói, úgy 1956-ban a magyar revizionis ták is demokratikus frázisokkal leplezték a gyalázatos árulásukat. De az 1956-os kísérlet, amely negyven évvel akarta visszapörgetni a történelem "ilmjét, nem sikerült. A szocializmus vívmányaihoz való ragaszko lás kitéphetetlenül él a magyar nép millióiban. Bár az ellenforradalom erői 1956. októberében felü' kerekedni látszottak, nem győzhettek, mert a magyar nép forradalmi erői, a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetésével pjjászerveződ- tek, ellentámadásba mentek át, megvédték a szociali: must. Az ellenforradalom leverésében döntő szerepe volt annak, hogy a magyar nép öntudatos aktív szocialista erői a szocialista tábor országainak, un- denekelőtt a Szovjetuniónak segítségére támaszkodhattak. Az ellenforradalom leverése után a magyar dolgozó nép a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetésével megerősítette a proletárdiktatúra rendszerét, nagy sikereket ért el a szocializmus építésében. A párt szívós küzdelmet folytatott az ellenforradalom maradványai e’len. a belső és a nemzetközi revizionizmus ellen harcolva, a’akította ki politikáját, sikeresen küzdött a dogmatikus és szektáns hibák e'len, amelyek az ellenforradalom előtt sok kárt okoztak a magyar népnek, megköny- nyítették előkészítették az ellenforradalmi erők orv-támadását. A négy évtizedből, amely a Tanácsköztársaságtól elválaszt bennünket, tizennégy év esik a népi demokrácia történetére. Ezen belül több mint egy évtized a szocia'ista építés, a proletárdiktatúra időszakára. Ez a négy évtized csak időben távolította el a Tanács- köztársaság 153 napiának történetét, de az utolsó tíz-tizen- négv év — lényegét tekintve — köze'ebb hozta 1919 eleven és társadalmunkat formáló hagyatékát. Élő, közeli és mindennapjainkban ható emlék. Nemcsak azért mert megkezdtük a munkát, hogy torzításoktól mentes, igazi és lelkesítő képet adjunk a Tanácsköztársaságokról, nemcsak azért, mert pártunk legidősebb nemzedéke forrada’mi tűzke.wZt- ségét és tapasztalatainak nagy iskoláját 1919-ben Szerezte, hanem azért is, mert ennek a generációnak még élő képviselői 1956-ban elsőnek fogtak fegyvert a párt hívására a szocializmus védelmére. A Tanácsköztársaság emléke és tanu'sága, hagyatéka és példája elsősorban azért eleven, és időszerű, mert mai küzdelmeink 1919-et folytatják. Ma sem kevesebb a nehézségünk a tennivalónk. De a harc, amelyet ma vívunk, könnyebb, mint 1919 . n volt, mert mérhetetlenül megnövekedtek a szocializmus erői, mert létrejött, fejlődik és erí södik a szocialista tábor. S könnyebb azért is, mert pártunk és népünk tapasztalt, edzett, egységes, tanul a munkásmozgalom nemzetközi tapasztalataiból. és saját történetének tanulságaiból is. .,Legyetek szilárdak, a győzelem a tiétek lesz!” — - zel fejezte be Lenin a magyar munkásoknak kü’dött üdvözletét 1919. májusában Ma is ő útmutatását köyetjük. Szilárdak vagyunk és .zitórdak leszünk hűségünkben a, marxizmus—lenin izmus eszméihez, a pro'etár nemzetköziséghez, a szocialista táborhoz Szilárdak vagyun1- és szilárdak leszünk a nép szolgától-5ban az imperializmus elleni harcban. Ezért visszük győzelemre a szocializmus ügyét. A .an ácsköztársaság 40. évfordulójának jelentőségét méltatva. hangoztatta Münnich elvtárs: Szívünkben kiolfhatóttón lánggal ég, szemeink előtt útmutató fényében ragyog a Tanácsköztársaság történelmi dicsősége. Néoünk önmaaát becsüli me° azzal a javaslattal, melyet elfogadásra ors-ággyű- 1 esünk elé terjesztünk: Iktassa törvénybe a Magyar Tanácsköztársaság emit két! A Magyar Tanácsköztársaság emlékének törvénybeiktatásáról szóló törvényjavaslat „Negyven évvel ezelőtt a magyar munkásosztály hősi, forradalmi harcban megszerezte a hatalmat és megalkotta 1919. március hó 21-én a Magyar Tanácsköztársaságot. 1919-ben, népünk annyi hősi küzdelem után, valóra váltotta sok évszázad szabadság- harcainak célkitűzéseit és nemzetünk legjobbjainak törekvéseit. Megdöntötte a feudális tőkés uralmat, kivívta hazánk függetlenségét és kezébe vette^ sorsának irányítását _ A magyar munkásosztály, a szegény parasztság és a társadalmi haladásért, a nemzeti függetlenségért harcra kész értelmiség az orosz proletariátus példáját követve, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom után elsőnek lépett a szocialista forradalom útjára. A Magyar Népköztársaság országgyűlése ünnepélyesen kinyilatkoztatja, hogy hűen a Tanácsköztársaság forradalmi hagyományaihoz, fáradhatatlanul küzd a legfőbb célkitűzés megvalósításáért: népünk szabadságának megvédéséért, gazdag életéért, szocialista hazánk felvirágoztatásáért. Az országgyűlés a Magyar Tanácsköztársaságra, a nemzet 1919-es dicsőséges forradalmára emlékezve, a következő törvényt alkotja: 1. paragrafus: A Magyar Tanácsköztársaság Ország- gyűlése a magyar nép történelmi múltja kimagasló forradalmi hagyományának, az 1919-es Magyar Tanácsköztársaságnak dicső emlékét törvénybe iktatja.” Ezután a 40. évfordulóra ha- szólaltak fel, köszöntve ünnep, zánkba érkezett baráti orszá- lő pártunkat, államunkat, dolgok, testvérpártok képviselői gozó népünket. (MTI)
