Népújság, 1959. február (10. évfolyam, 27-50. szám)
1959-02-18 / 41. szám
1359. február 18* szerda ÜÉPÜJSAG 3 Tények és adatok az egri Népi Ellenőrzési Bizottság munkáiéról Sokat vártak Egerben is a Népi Ellenőrzési Bizottságtól. Eddigi munkájukat ismerve nem kellett csalódni a népi ellenőrökben. Bár sok körülmény nehezítette munkájukat, annyi közérdekű ügyben kértek intézkedést, annyi visszaélésre derítettek fényt, hogy senki előtt nem lehet kétséges a népi ellenőrzési rendszer életrevalósága. A vizsgálatok alapján többek közt a zöldségellátás megjavítására, az improduktív létszám csökkentésére, a népi vagyon pazarlóinak megbüntetésére kértek sürgős intézkedést, melyeket a hibák kijavítása követett. Ez tűnik xi az egri Városi Népi Ellenőrzési Bizottság jelentéséből is. Ebből a jelentésből teszünk közzé néhány kivizsgálást s annak eredményét, hogy némi képet alkothassunk a bizottság munkájáról. Félezer mázsa tészta, 16200 üveg meggybor a raktárban Az állami nagykereskedelemben történt vizsgálatoK során a FÜSZÉRT-nél túlzott mennyiségű árut találtak a raktárakban, többek közt 553 mázsa tésztát, 16 200 üveg meggybort, a Vas- és Műszaki Nagykereskedelmi Vállalatnál pedig 130 ezer forint értékű eladatlan ásó hevert. A vizsgált nagy- és kiskereskedelmi vállalatoknál több millió forint értékű elfekvő árukészletet találtak a népi ellenőrök, akik az ilyen esetekben nem elégednek meg a hiba feltárásával, hanem azonnal javaslatot tesznek a szükséges tennivalók elvégzésére. Ebben az esetben is ez történt és néhány hónappal később megtartott felülvizsgálatig kétmillió forint értékű elfekvő árut értékesítettek, megszűnt az élelmiszerek túlzott mennyiségű tárolása. A kis- és nagykereskedelmi vállalatoknál észlelt hibák legnagyobb részét megszüntették. lázott anyag mennyisége között. A vizsgálat nyomán a népi ellenőrök javasolták a vállalat vezetőinek felelősségrevo- nását s a bizonylati fegyelemben tapasztalható hibák megszüntetését. Azóta javult a bizonylati fegyelem és minimálisra csökkentették a norma feletti anyagkészletet i& Eltűnt bontási anyagok, protekció, rossz tervek az Ingatlankezelő Vállalatnál Több bejelentés érkezett az egri Népi Ellenőrzési Bizottsághoz, amely szerint az Ingatlankezelő Vállalatnál nem a legszükségesebb karbantartási munkákra költik a pénzt, nem eléggé takarékossódnak, s nem vigyáznak jól a társadalmi tulajdonra. f • A lakosság bejelentései alapján a népi ellenőrök vizsgálatot indítottak, s megállapították, hogy a bejelentések többsége igaz. A leltározást többször elmulasztják az Ingatlankezelőnél és a megkérdezett 50 lakónál 27 600 forint értékű lakásfelszerelési tárgyat találtak, amelyek nem szerepéitek a leltárban, csupán a lakók becsületességén múlott, hogy mindeddig megőrizték. Ugyancsak megállapították, hogy g bontásból eredő ajtók, ablakok jórésze eltűnik és a vállalat lakásbérlőknek ad építési anyagot anélkül, hogy annak felhasználását ellenőrizte volna. Ezáltal jelentős kárt okoztak a társadalmi tulajdonban. Rossznak bizonyultak a lakóházak tatarozására készített műszaki tervek is, mert például a Tarkanyi Béla utca 10-es számú épület javítására százezer forint helyett 550 már több letartóztatás is történt a visszaélések miatt.) Népi ellenőrök három bőkezű ktsz-nél Az egri Asztalos és Kárpitos Ktsz-nél nem tartják be a pézügyi fegyelmet; ezt állapították meg a népi ellenőrök. A munkalapokat hiányosan vezetik, a dolgozók a raktáros tudta nélkül használnak fel anyagot. Az anyaggazdálkodás és a raktározás a társadalmi tulajdon védelmével kapcsolatos előírásoknak nem felel meg. A vizsgálat alapján felelősségre vonták a ktsz vezetőit, ugyanakkor intézkedéseket tettek az anyaggazdálkodási rend betartására is. Hasonló ügyben tartottak vizsgálatot a Mezőgazdasági Felszereléseket Gyártó Ktsz- nél, ahol szintén nem találták megfelelőnek az anyaggazdálkodást. Ugyanilyen hibákat találtak a Festőipari Ktsz-nél is, ahol egy-egy munkahelyre felbecsüléssel állapították meg az anyagszükségletet. A Népi Ellenőrzési Bizottság a vizsgálat alapján feljelentést tett ellenük, társadalmi tulaidon elleni vétség elkövetéséért. A közérdekű bejelentések alapján.«. a., egész sor kivizsgálást végzett a bizottság. Többek közit az Útfenntartó Vállalatnál, az egri Legeltetési Bizottságnál — ahol nagyarányú visszaéléseket lepleztek le, — az egyik kisiparosnál, aki gyenge minőségű bútort hozott forgalomba, s ezenkívül még jó néhány hivatalban és üzemben, amelyeknek eredményeként 91 ezer forint mulasztásból és 19 ezer forint visszaélésiből származó kárt fedeztek fel. A népi ellenőrök közbenjárására a Fűrész- és Faipari Vállalat dolgozói mosdó- és fürdőhelyiséget kaptak, de hosszú lenne felsorolni, hogy mennyi javaslatot, ötletet adtak a hibák kijavításához. Épül az új csatorna... Mint már korábban jelentettük, Hatvanban nagy iramban folynak a csatornaépítési munkálatok. A másfél millió forintos költséggel épülő új csatornahálózat egyelőre most épülő új, 32 lakás szennyvízlevezetését biztosítja. As illetékesek figyelmébe 4 mnnkásvcdciein az újságár ufókra is vonatkozik Hírek — humorral... A világ legdrágább müfog- sórát Párizsban készítik egy arab sejk számára. Minden foga gyémántból van és egyenként 1000 dollárba kerül. Erre aztán ráillik a szikrázó fogsor jelzője. Ha a sejk majdan dühbegurul és vi- csorgatni kezdi fogait, valóságos szikraeső sziporkázik körülötte. Boldog lehet egy ilyen gyémántfogú ember élete. Gondoljuk csak el: rokonai hí- mestojásként vigyáznak rá, nehogy megsértődjék, méregbe lovallja magát és fogait csikorgassa. Ilyenkor ugyanis a várható örökséget komoly károsodás fenyegetné. Ha egy útonálló, bosszút lihegve, rátámad majd az oázis szélén „szemet szemért — fogat fogért” kiáltással, nyugodtan visszafeleselhet: „szemet, azt igen, de a fogam nekem is többe van”. S ha gyászjelentés készül róla, senki sem beszél majd úgy, hogy szegény, otthagyta a fogát... Bizonyosra vehetjük ugyanis, hogy ez a sejk — más földi halandóhoz hasonlóan — mindenét otthagyja majd, de a fogát nem. Ha megkérdezik tőle, mennyi vagyona van, egyszerűen így felel: „fogas kérdés!” Ha egyszer álmában lenyeli, azt mondják majd róla is, mint Carusóról: „kincs van a torkában”. S mert neki lesz a világ legdrágább fogsora, nem ő harap majd a nőkre, hanem fordítva... ___________________-P-1 Az ezüstkalászos tanfolyam záróvizsgájára készülnek Nagytálya községben szépen működik az ezüstkalászos tanfolyam. A tanfolyamot Lengyel Ádám főiskolai tanársegéd vezeti. A tanulás már vé- gefelé közeledik és a tanfolyam 21 hallgatója szorgalmasan készül a gyorsan közelgő záróvizsgára. Eger főutcájának fagyos levegőjét gyakran végighasítja egy érces hang: „Megjelent az Esti Hírlap!” Ez már megszokott dolog, így volt ez korábban is a líceum melletti sarkon, ahol kedvére didereghet, topoghat a hidegben és mostoha körülményeivel megbotránkoztathatja a város lakóit — az újságárus. Kedvére kiabálhatja a folyóiratok, napilapok címeit, csak egyet nem mondhat, azt, hogy fázik. Vagy sétáljunk el az SZTK mellett elhelyezett „fagyasztógéphez”, amelynek hivatalos neve: „újságárusító pavilon”. Ez arról nevezetes, hogy mindig új arcokat lát benne az ember. November előtt innen ment betegállományba az egyik dolgozó nő, s aki helyébe jött, két-három hónap után, szintén megfázással — betegállományba került. Erre a tisztiorvos elrendelte az árusító' pavilon villanykály- hával történő ellátását. A kályha természetesen még ma sincs beszerelve, s most egy újabb alkalmazott látja el a feladatot a „fagyasztó gépben”. Hogy meddig? Ha tavaszig kihúzza, nyert ügye van. Az emberek felgyűrt gallérral járnak az utcán, az Esti Hírlap is rendszeresen megjelenik, de mikor jelenik meg egy olyan intézkedés, amely egyszer s mindenkorra véget vetne ennek az áldatlan körülménynek, s biztosítaná a munkásvédclmet — még az újságárus dolgozók részére is. Rózsavölgyi Géza Jő, fia ezl I« tudinkt Sok hiba a számlázásnál Az Egri Vegyesipari Vállalatnál tartott vizsgálat során megállapították, hogy a vállalatnál a fontosabb anyagokból norma feletti készletek vannak, mintegy százezer forint értékben. Megállapították azt is, hogy a bizonylati fegyelem igen laza és a számlázásnál szabálytalanságokat követtek eL Az Arany János utcai óvoda építésénél is sok esetben volt komoly eltérés a felhasznált és a számm Tessék, egyetek még, ked* veseim — mutogatott a nagy, minden jóval teli tálra Róza mama, s bátorító pillantásokat vetett a fiatalokra, akik — mint a vacsora alatt már többször is mondta —, éppen any- nyit esznek csak, mint egy kis veréb. A nagy asztal körül ülő rokonság, szomszédság már csak nevetett a kinálgatáson. Hát hogyne, ki látott már ilyen tréfáskedvű asszonyt, mint Róza mama. Lassan két órája mást sem tesznek, mint pusztítják a disznóölés alkalmával felhordott sok ételt, amit a háziak ráadásul csak „egyszerű vacsorának?’ neveznek és még mindig enni kellene. Tréfa ez, vicc, a javából. Vagy tán azt akarják a néniék, hogy megszakadjanak a sok evésben? Hurkaleves, pecsenye, töltött káposzta, hurka, kolbász, hájaskifü, ezt már mind végigették. Most pedig kezdjék elölről? Hová rakják hát azt a rengeteg ennivalót? — Egy kis bort akkor.,, veszi át a szót Feri bácsi, a gazda és az ő szavai helyeslést váltanak ki a férfinépben: — Jó lesz. Ez már jöhet. Mert jól esik a sok zsírosra, de enni... ki látott már olyat, amikor azt sem tudjuk, hogyan kelünk majd fel az asztaltól — nyújtogatta poharát mindegyikük a demizson felé — Gyurikám, hát legalább %e egyél még — került Róza ezer forintot használtak fel. Miközben jó néhány sürgős lakáskarbantartási munkát nem tudtak elvégezni, az egyik lakónak protekció alapján hatezer forintért festési- és villanyszerelési munkákat végeztettek él, amelynek kifizetését a Népi Ellenőrzési Bizottság megakadályozta. A vállalat felügyeleti szerve a népi ellenőrök javaslatára, fegyelmi eljárást indított a vállalat vezetői ellen. (Azóta mama a társaság legfiatalabb férfitagja mögé — no, kis városi rokon, hallod? Otthon úgysem ehetsz olyan gyakran ilyet... — Már miért ne ehetne? — mondult fel Feri bácsi — van ott is hús, amennyi kell... — Van ám, bátyám, de hurkafélében azért csak legjobb a házi — hunyorított a fiatalember, s villáját már bele is bökte egy jókora darab véresbe — engedelmükkel, hát egy darabot még essem is... — Hurkát... te?... — kapta hitetlenül a fejét Gyurka felé a gazda — mi ütött beléd, te gyerek? — Az ám — állt Feri bácsi mellé Péter szomszéd, aki annakidején, mikor a „városi rokon” még kislegény volt, jókat nevetett azokon a történeteken, amit a gyerek hurka- nemszeretéséröl beszéltek. — Hiszen te még néhány éve azt mondtad, inkább egész éle-* tedben nem eszel mást, mint száraz kenyeret, de hurkát akkor sem... — Ja, azóta sok minden történt a fiatalúrral — nevetett közbe a Gyuri mellett ülő fiatalasszonyka, aki nem sokkal több, mint egy esztendeje mondta ki az igent az anyakönyvvezető előtt, s azóta ennek a rakoncátlan-hajú legénynek a felesége. hogy mennyi kártól mentették meg a népgazdaságot. Ezért köszönet és megbecsülés jár a népi ellenőröknek, akik egész évben a lakosság támogatása, segítése mellett végezték munkájukat. S mivel a lakosság nem csalódott a népi ellenőrökben, bízvást lehet hinni, hogy fáradságos, hasznos munkájukhoz ez évben is megkapják a lakosság támogatását. Kovács Endre A hurka — Klárikám — néz rá Gyuri kérő tekintettel, de a jó bortól vidámodó társaság ezen is kapva kap. — No, nézd csak — kiált Péter bácsi — talán azt akarod, hogy valamit ne mondjon el az asszony! A zsivány! Itt valami van... Halljuk csak gyorsan. — Ugyan mi lenne, Péter bácsi — szabadkozik az ifjú férj, s nem veszi észre, hogy háta mögött az asszonyka ra- vaszkás nevetéssel integet a szomszédnak. t Engem akarsz te elhallgattatni? — csattant fel Péter bácsi tettetett szigorúsággal — aztán Gyuri feleségéhez fordult. — No, halljuk, Klárika, mondja hát maga, mi is ez a nagy hurkaszeretet? — Miattam van az egész — vágja ki büszkén, s nagyon gyorsan a menyecske, mielőtt férje még beléfojtaná a szót. — Ugye? Hát még erre is képes volt magáért? Lám csak, milyen dolgokat művel a szerelem...! — a nevetés csak úgy rengette a falakat. Gyuri tovább már hiába is tiltakozott volna, Klárikát az egész történet elmondására biztatták. — Mielőtt összeesküdtünk szüleim disznót vágtak, hogy legyen a lagzira, meg aztán később nekünk is egy kis zsír szalonna, kolbászféle — kezdte Miért és m lyen földel kell bevinni a lsz-be? Az élet bebizonyította, hogy a nagyüzemi gazdálkodás sokkal nagyobb lehetőségeket biztosít a termelési eredmények szüntelen növelésére, mint az egyéni gazdálkodás. De elsősorban a szövetkezeti tagoktól függ, hogy a lehetőségekkel hogyan élnek, azokat miképpen váltják valóra. Ha a tagok a jó gazda gondosságával őrzik a közös vagyont és szorgalmasan vesznek részt a közös munkában, akkor a termelőKlári és mindenki figyelemmel hallgatta, vajon mi sül ki ebből. — Gyuri meg, akkoriban nagyon szerény fiú volt még — bár ilyen lenne most is, ahelyett, hogy sokszor a veszekedős kedve veszi elő — s egyre azon erősködött, hogy nem kell valami istentelen nagy vacsora, hanem szerény, takarékos vendéglátás. így került az előző napon töltött- hurka is az asztalra. Már pedig az apám a maga készítette véreshurkára mindig büszke volt, s így újdonsült veje-urát nem győzte traktál- ni: egyél Gyurikám, vágy abból a finom véreshurkából is, úgy bizony, majd meglátod, milyen jő íze van. Akkor én még nem tudtam, hogy Gyuri mennyire nem szereti a hurkát.. nem kelhettem hát védelmére, sőt azt hittem, apám kedvére teszek, ha magam is biztatom. — És vett? — kérdezte nagy mohón Feri bácsi, aki már a végét is szerette volna hallani, s ezért, hogy siettesse az időt, szinte percenként töltögette újra a borospoharakat. Vett. Persze, hogy vett. Szívesen, mosolyogva. Legalább is így látszott. De hát mert volna akkor ellentmondani? — nevetett az asszony, s egy kicsit hízelkedve, közelebb húzódott férjéhez szövetkezet gyors fejlődésnek indul és sokkal nagyobb eredményeket tud felmutatni, mint a kis- és középparasztok Közmondássá válik lassan, hogy minden termelőszövetkezet olyan, amilyenné gazdái, a tagok teszik. A termelőszövetkezeti tagok boldogulásának egyetlen biztos alapja a nagyüzemi társasgazdálkodás, a szövetkezeti földek gondos, jő megművelése, a közös állatállomány lelki— Az első falat után már', nem akartam ellentmondani —< igyekezett visszavágni a férj.' — Nem mertem! Ilyen nálam' nincs, azt tudod jól. Csak mi-' közben a tányéromra tettem; a hurkái, szidtam magam. < miért kellett nekem okoskod-; nőm, hogy így anyuka, meg{ úgy apuka, minek az a nagyi felhajtás, s most tessék, itt', van, ehetem a hurkát. De az-\ tán már erre sem gondoltam, mert azt meg kell adni, re-', mek véreshurkát tud csinálni, az apósom... — Hát ez nagyszerű! — ka-] cagott az egész vendégsereg,• de Péter bácsi hangját senki< sem tudta túlharsogni. — Lá-< tód, te legény, milyen hős; voltál azzal a hurkagyűlölet-' tel! Jött egy kislány, a sze-j medbe nézett, s te már is el-', felejtettél mindent, amit ígér-', tél, amit fogadtál... — Hagyja él, Péter bácsi —! búsongott színlelt keserűséggel, az ifjú férj —, van ennélj egy nagyobb baj is. — Micsoda? => Hát csak az, hogy ezt a< hurkaevést én már életem vé-< géig minden esztendőben legalább egyszer újra hallom .< Mer* az asszony, az már csak', ilyen, ha valamin összekocca-J nttnk, mindjárt tudja monda-', ni: te beszélsz, hiszen, amitI olyan nagyon nem szerettél,í még a hurkát is megetted a\ kedvemért, annyira örültél,; hogy a feleséged lettem... Weidinger László ismeretes gondozása és fejlesztése, általában a szövetkezeti vagyon állandó növelése, gyarapítása. De elképzelhető-« mindez, ha a tagoknak, vagy családtagjaiknak saját művelésű földjük lenne? Nyilvánvalóan akkor minden tez-tag saját földjén igyekezne előbb szántani és vetni, annak megmunkálása lenne az elsőbb és fontosabb, de ahhoz nemcsak munkaerő, hanem jószágállomány is kellene. Nyilvánvalóan, így a közösre csak ráérő időben néznének. Szomorú is lenne az ilyen tsz zárszámadása és keveset fizetnének egy- egy munkaeevségre. Mert a közös föld sem tereim magától, de akkor is nagyon keveset, ha a saját művelésű föld miatt elhanyagolnák a termelőszövetkezetet. Ezért kell a termelő- szövetkezetbe belépő dolgozó Darasztnak a közös gazdaságba beadni a művelése alatt álló összes földterületet. A termelőszövetkezetbe lépő dolgozó paraszt beviszi a szövetkezetbe nemcsak a saját földjét, hanem arí is, ami feleségének, vagy vele közös háztartásban élő családtagjának nevén van, kivéve a háztáji gazdálkodás céljait szolgáló Vs—1 hold földet. A termelőszövetkezet a közös területen vetésforgó szerint gazdálkodik, de a közös használatba adott földekről földkönyvet vezet és abban nyilvántartja a földek tulajdonosainak nevét, a bevitt földek mennyiségét, értékét és azok egyéb gazdasági adatait. Törvény intézkedik arról, hogy a közös gazdálkodás területe el nem adható, bérbeadás, vagy más módon sem csökkenthető. Fontos a földterületek nyilvántartása azért is, mert a termelőszövetkezetbe bevitt saját, földek után földiáradékot kell fizetni, ezt az újabb rendelkezések kötelezően előírják. Dé erről majd legközelebb írunk.
