Népújság, 1959. február (10. évfolyam, 27-50. szám)
1959-02-12 / 36. szám
1959. február 1*., csütörtök NÉPÜJSAG s Ahol a munkások, parasztok együtt szórakoznak A siroki lányok és a kultúrbizottság |a SIROKI KULTÚROTTHON I társalgójának ablakából világosság Szűrődött ki az utcára, amely képtelen volt és hideg. De belül kerekedve az ajtón, majdnem hasonló légkör fogadta a látogatót. Éppen szünnap volt a kultúrotthonban, hideg és csend, mint az utcán. Csak az egyik szobából hallatszott beszéd, ahol a 11 tagú kulturális bizottság éppen arról tárgyalt, miképpen javítsák meg a munkát, merthogy szó érte a házuk táját, vagyis a kultúr otthont. Az újság elmarasztalólag írt arról, hogy bál esetén a televíziót céak 6 forintos jeggyel nézhetik meg, vagy sehogy. A rádió egyik esti híradója pedig a siroki lányok levelét közölte, amely szerint unják az életüket, mert még táncolni sem tudnak rendszeresen, — a gyár és a falu immár közös kultúrotthonában. Ebbe a vitába csöppentünk bele, s ez a vita kárpótolt azért, hogy csak üres társalgót találtunk. Meg kell vallani, nemcsak a eigarettafüst .gomolygott bőven a szobában, de ügyes megoldások, ötletek is bőven sziporkáztak. ötletek arra, miként teremtsenek abból a néhány helyiségből tánctermet, amelyek már most is zsúfolva vannak. — Be kell rendezni az előteret a táncolók részére. — De akkor át kell helyezni • rex-asztalt... — Hangszigeteljük az előteret, így a televíziót is nézhetik, s a többi szobában nem zavarják az embereket. — Nehéz függönyökkel kell elzárni a kijáratokat — javasolták a kultúrbizottság tagjai, S máris számításokat végeztek, mennyi költséggel tudnák az. előteret tea-délutánok, táncestek rendezésére alkalmassá tenni. Zenegép van, csak a társalgóból át kell vinni, fiatalokban nem lesz hiány, s mindehhez alig van szükség ezer forintra. A terv tehát kialakult— — De mit válaszoljunk a rádiónak? — röppen fel az újabb kérdés. — Már meg is van a válasz — vesz elő egy papírlapot Hajas János, a kultúrbizottság elnöke. Bizony, a válasz csípős... vitatkoznak is rajta, végül — dicséret józan gondolkodásukért — mértéktartó választ szöve- geztek, amelyben megírták, milyen intézkedéseket tettek a rádió bírálata nyomán. Ezzel aztán napirendre is tértek az ügy fölött, s ha még nem is kezdődtek meg a hétvégi tea-délutánok, táncok, bízva a kultúrbizottság határozatának gyors végrehajtásában, ezúttal üzenhetjük a siroki lányoknak: váriák ki türelemmel azt a kis időt, hisz kérésük meghal'“adósra talált. SZÓBA KERÜLT | a^)ja tennivaló is, miként lehetne elegendő pénzt szerezni a kultúrotthon fenntartására. merthogy ők is „önellátók lettek"’. Vitatkoztak azon. melyik tömegszervezet kapia farsangkor a bá'rendezés iogát, milyen világító felirat hirdesse a kul- túrház műsorát — miközben a társalgóban a szünnap ellenére is összelőttek már jó páran — Még ilyenkor is bejönnek — int a társalgó felé Hajas elvtárs — csak világosságot lássanak. S hogy a látogatottságra fordult a szó, felsorolták, hogy a legnagyobb sikere a televíziónak van, néha 70— 100 nézőié is akad, pedig 1 forint belépti-díjat is kell fizetni. _ ?? — Igen, mert hitelbe vettük — sietnek a magyarázattal — már majdnem ötezren nézték meg az esti műsorokat, s nemsokára együtt lesz a televízió ára. — A mozinak természetesen nagyobb a látogatottsága, de a közel 30 ezer forint értékű könyvtár is sok látogatót vonz — magyarázza a kültúrhaz gondnoka v- nemkülönben a rex-asztal, az asztali futball, a társasjátékok, az asztalitenisz és a többi szórakoztató játék, nem beszélve a folyóiratokról Ezeknek a szórakozási, tanulási lehetőségeknek egyarám hasznát veszik a Mátravidéki Fémművek munkásai és a siroki földművesek, mert az utóbbi időben már nem érezhető a széthúzás, a sovinizmus a falusiak és a gyáriak között. A televíziós teremben együtt nézik a műsort a falusi tanítónők a földművesekkel, a gyár munkásai a hivatalok dolgozóival. A rex-asztalt inkább a falusi fiatalok birtokolják, míg a jól felszerelt színpadon a gyári kiszisták tanulják a ke- ringő-egyveleget. A MUNKÁS-PARASZT szövetségnek valóságos kapcsa tehát ez a kultúrotthon, s mégiobban azzá lenne, ha látogatóiknak kéréseivel olyan lelkiismeretességgel foglalkozna a kultúrbizottság, mint a táncolni vágyó lányokéval — ha megoldást találnának a te- ’evízió-kontra-bál „perben” Talán ide lehetne még sorolni a meglevő szórakozási, tanulási lehetőségek több kihasználását —i az értékes zénekari felszerelésre gondolunk és a nem eléggé hasznosított színpadra. — melynek benépesítése elsősorban a fémművek kislistáira vár.' Ezeknek a lehetőségeknek a felhasználásával még élénkebbé lehetne tenni a falu és a lakótelep kulturális életét. Kovács Endre Hírek — humorral Szenzációként említik; hogy a nürnbergi Dante- társaság levelet kapott egy öregúrtól, aki levelét „Al- ghieri Dante úrnak” címezte, s arra kérte Dantét, hogy fordítson le olaszfa egy levelet. A társaság teljesítette is a Daniénak címzett kérést, de egyben felvilágosította a jámbor öreget, hogy Dante 600 évvel ezelőtt meghalt Nevetséges ez? Egyáltalán nem. Meg kell védenünk az öregurat, aki igazán nem tudhatta, hogy Dante már meghalt. Hiszen itt van nálunk pl. Anonymus, a névtelen jegyző, aki a történelem szerint több mint hétszáz éve halott, de önök és mi is jól tudjuk, hogy még mindig számos levél érkezik Anonymus aláírással, s ilyenkor a férjek összevesznek feleségeikkel, atyák leányaikkal, sőt van úgy, hogy a rendőrség is kivonul... Ha Anonymus él, mért ne élhetne Dante is? Elvégre ő ártalmatlanabb ...-P— TEGNAP A HATVANI városi tanács egészségügyi állandó bizottsága ülést tartott, amelyen a város köztisztaságát, valamint a védőoltások megszervezését beszélték meg. Vendégek Egerben Idegenvezető: És bontottak fel az elmúlt két év ez az a járda, amit még nem alatt. Anyakönyvi hírek ügyében ... Számos egri olvasónk kereste fel levéllel szerkesztőségünket, amelyben' hiányolják hogy a lap nem közli rendszeresen az egri anyakönyvi híreket. Olvasóink észrevétele jogos, hiszen Gyöngyös és Hatvan városok anyakönyvi hivatalai rendszeresen beküldik szerkesztőségünkbe a megfelelő adató kát, s így mód van a közlésre. Egerben is sok ember kiváncsi arra, hogy kinek született gyermeke, kik kötöttek házasságot, kik haltak meg az elmúlt egy hét, vagy Irt nap alatt. Olvasóinknak most a nyilvánosság előtt válaszolunk: Az egri anyakönyvi hivatal illetékese :— noha a városi tanács elnöke erre nem is egyszer felszólította, noha több alkalommal beszélt a szerkesztőség munkatársaival is — rendre ínegteleilkezife lapunk jlyenértelmü tájékot- (atásával. Pedig a hírek usz- szeállítása hetenként, vagy ííznaponként semmiképpen nem venne több ideiét igénybe, mint öt vagy tíz perc. Nem hisszük, hogy az anyakönyvi hivatal illetékesének több elfoglaltsága volna mint akár a gyöngyösi, akár a hatvani anyakönyvvezetőnek, s we tudná rászánni azt az 5— 10 percet ezen közérdeklődésre számító közlemény ösz- szeállítására. És azt sem hisszük, hogy az egri városi tanács vezetőinek ne volna módjában határozottabban utasítást adni az anyakönyvi hivatal vezetőjének arra. hogy a megyei lap számára az anyakönyvi híreket hetenként, vagy tíznaponként rendszeresen összeállítsa és elküldje. Megtartották Visonfán a szöSöorváiy-Készítö tan s yarn záróvizsga át Visontán a helyi földművesszövetkezet rendezésében 22 dolgozó paraszt fejezte be a háromhetes szőlőoltvány-ké- szítő tarfolyamot. Az idősebbek elmondották, hogy a híres borvidéken 1920-ban foglalkoztak utoljára szőlőolt- vány-készítéssel és most azért fogtak újra munkába, hogy saját termesztésű anyagokkal telepítsék az új szőlőket. A tanfolyam vizsgájára ünnepélyes külsőségek között került sor. Az elnökségben helyet foglaltak a község és a járási tanács képviselői, a párt- szervezet, a földművesszövetkezet képviselői is. A vizsgán elméleti és gyakorlati kérdéseket kaptak a hallgatók. Vizsga után közös vacsorán vettek részt a tanfolyam hallgatói és vezetői. A tanfolyam népszerűségére jellemző, hogy még Abasárról és Halmajugráról is jái-tak át a hallgatók Vison- tára. — 47 HOLDON termelnek zöldséget az egri járás termelőszövetkezetei. 30 holdat tesz ki az a terület, ahol öntözéses kertészkedés folyik. MSZBT — Február 6-án Gyöngyösön az MSZBT elnöksége és a tömegszervezetek vezetői megtárgyalták a barátsági hónap programját Február 7-én az MSZBT elnöksége összeállította a barátsági hónap munkatervét. E szerint irodalmi esteket, mezőgazdasági előadásokat. élménybeszámolókat rendeznek, a mátravidéki üdülőkben pedig nyolc előadást tartanak a Szovjetunió űrhajózásáról. * — Február 10-én a verpeléti honvédségnél Nagy Sándor, az MSZBT elnökségi tagja előadást tartott a barátsági hónap jelentőségéről. hírek — Február 11-én Füzesabonyban Nyerges Ferenc és Dr. Fekete Béla egyetemi tanárok előadást tartottak a tejtermelés növeléséről, a tavaszi talajelőkészítés és trágyázás kérdéseiről. * — Február 16-án az MSZBT Eger városi elnöksége ülést tart, ahol a legsürgősebb feladatokat tárgyalják meg. Többek között a barátsági hónap megnyitása, a szovjet hadsereg megalakításának évfordulója ünnepségét, a szovjet filmhét megnyitó ünnepségét és az egri üzemek, intézmények patroná- lását beszélik meg. A polgári demokratikus forradalom győzelme Után a munkásság kezdetben türelmesen várt, arra számítva, hogy a kormányban helyet foglaló szociáldemokrata miniszterek beváltják a hozzájuk fűzött reményeket és végrehajtják legalább a legnagyobb üzemek szocializálását. Ahogy azonban telt az idő és a szocializálás terén nem történt semmi, a munkásság egyre jobban kiábrándult a szociáldemokrata miniszterekből és hozzákezdett, hogy minden felsőbb utasitás bevárása nélkül, a munkásság birtokába vegye a gyárakat. Különösen indokolttá tette a munkásság lépését az a körülmény, hogy a gyárosok nem gondoskodtak az üzemek működéséhez szükséges nyersanyagról és üzemanyagról sem, s így a tőkések szabó tálasa következtében egyre nagyobb munVástömegek váltak munkanélkülivé. A munkásság mozgalma 19:8 karácsonyakor a ruhasegéllyel kapcsolatos problémák miatt erősödött meg. A vasmunkások és tőkések között ugyanis megállaoodás jött létre hogy a munkásoknak pár száz korona ruhasegélyt osztanak ki. A munkásság a vasmunkás szövetség akarata ellenére elégedetlen volt ezzel az összeggel és harcot indított felemeléséért. Ez eeves helyeken sikerült is. Először Csepelen a We:ss Manfréd gyár munkásai vívták ki a magasabb ruhaseeéivt. s példájukat ievek°ze+t követni a többi inari üzem munkásai is J anuár 3-án megindult a harc a Ganz villamossági gyárban is. A kirobbantó ok az volt, hogy a testA munkásság nem vár a szocializálással vérvállalat, a Ganz Danubius fejenként 500 korona karácsonyi ajándékot adott a dolgozóknak, míg a villamossági gyár csak 300 koronát. A munkások küldöttsége követelte a gyárigazgatótól a különbözet kifizetését, erre azonban az igazgató nem volt hajlandó. A munkások közben abbahagyták a munkát, s meghallva, hogy az igazgató megtagadta követelésük teljesítését, azonnal gyűlést hívtak össze, eltávolították az igazgatót és átvették a gyár irányítását. Az üzem élére új igazgatót állítottak, a munkásság és tisztviselők közül 12 tagú felügyelőbizotfcságot választottak és azt a legfőbb felügyeleti joggal ruházta fe'. Ezzel egy időben Salgótarjánban is nagyarányú mozgalom vette kezdetét. Január 1- től kezdve a munkásság harcban állt a szociáldemokrata vezetőséggel is. Január 3-án a munkásság mozgalma forradalmi méreteket öltött A vállalat 4000 munkása elűzte a régi vállal atvezetőséget és átvette az üzem irányítását. Ezenkívül a munkásság elfoglalta a postát, a telefonközpontot és a vasutat is. A minisztertanács a kormánybiztos kérésére Salgótarján és vidékére kihirdette az ostromállapotot és ellenforradalmi érzésű katonaságot rendelt ki a mozgalom elfojtásra. A kormánybiztos, aki a statárium elrendelését kérte, Peyer Károly, a Bányamunkások Szövetségének szociáldemokrata főtitkára volt. A Katonaság esztelen vé- ren gzést vitt végbe a bányászok között Gépfegyverrel több mint 100 embert megöltek és még többet megsebesítettek. A Vörös Újság 1919. január 11-i száma „Peyer— a salgótarjáni Haynau” címen számol be a salgótarjáni vérengzésről. A terrornak január eleje után sem lett vége, az iglói géppuskások és a székely gyalogosok továbbra is ott maradtak a lakosság nyakán. Február és március folyamán is állandóak voltak az összeütközések a bányászok és a katonaság között. Az esztelen terror hatására a munkásság egyre nagyobb tömegei csatlakoztak a kommunista párthoz. Már 1919 február közepén arról számol be egy jelentés, hogy 2000 acélgyári munkás közül 600 kommunista, a 4000 bányász közül pedig csak 200 megbízható némileg — az uralkodó osztály szempontjából. Mint a helybeli munkástanács megállapította, a polgárság itatta a katonákat és a burzsoázia kérelmére hagyták ott hosszú időn keresztül az ellenforradalmi katonaságot. Január 6-án a fegyvergyári munkások is eltávolították a régi igazgatóságot. Az ellentétet is anyagi okok robbantották ki. A régi igazgatóság megtagadta a munkásoknak a ruhasegély kifizetését, a munkások pedig válaszul elcsapták a régi igazgatóságot és helyébe újat választottak, amelyben a munkásság képviselői is helyei foglaltak. A gyár tényleges vezetése a munkástanács kezébe került. Január 7-én hasonló ielenség játszódott le a csepeli Tölténygyárban is. A munkásság öttagú küldöttségé megjelent Weiss Manfréd- 1 nál és a két igazgató eltávolítását követeltek. Kijelentették, hogy a gyár összes viszonyait mérlegelve megállapították, hogy „a termelést sokkal kiadósabban és eredményesebben lehetne folytatni, semmint a mai vezetés mellett történik és ezért is követelik az alkalmazottak, hogy a kebelükből kiküldött öttagú bizottság az igazgatóság mellett részt vegyen a gyár vezetésében”. K1 zeken az üzemeken feí, J vül szocializáló mozgalomra került még sor az Óbudai Hajógyárban, az Első Magyar Csavarárugyárban, a Gázgyár munkásai pedig követelték a régi vállalatvezetőség leváltását és a munkások érdekeit szem előtt tartó új vállalatvezetőség kinevezését. Szerte az országban megmozdult a munkásság és a jobboldali pártvezetőségnek egyre nagyobb munkájába került, hogy a munkásokat meggyőzze arról, hogy „a szocializálásra nem érett meg az idő“ A Népszava, a szociáldemokrata párt hivatalos lapja több alkalommal felsorolja azokat az üzemeket, ahol szocializáló mozgalmak játszódtak le és elítélőleg nyilatkozik ezekről a mozgalmakról. Türelemre, önfegyelmezésre inti a munkásokat, akkor, amikor gyakran már az éhínség határán van a munkásság egy része. A kormány, hogy a tőkéseit érdekében visszaszorítsa a munkásság mozgalmát, február 10-én kiadja az üzemi választmányok megszervezéséről szóló rendeletét. Bár ez a rendelet aránylag elég demokratikus volt, és bizonyos jogokat is biztosított a munkásság számára, az adott forradalmi időszakban mégis a munkásbefolyás csökkentését, visszaszorítását jelentette. A kommunisták felhívták a dolgozók figyelmét a rendelet veszélyére és kiadták a jelszót: .Le a hajcsárválasztmányokkal! Éljen a gyári munkástanács!” A kommunisták rámutattak, hogy a választmányról szóló rendelettel a kormány lényegében visszafelé tett lépést, mert a munkásság forradalmi úton már eddig sokkal jelentősebb engedményeket vívott ki magának. A rendelet végrehajtása tehát csak a kapitalisták érdekeit szolgálta. A munkások jelentős része nem vette komolyan a kormány rendeletét. Február 10-e után is számos helyen folytatódtak a szocializálások; Február közepén a Gép- és Fém árugyárat vették kezükbe a munkások, február 20-án pedig a debreceni munkástanács, mivel az élelmiszerüzem- tulajdonosok szabotálták a termelést kisajátították az üzemeket. Ezek a mozgalmak már a szocialista forradalom előhírnökei voltak.* NAGY JÓZSEF
