Népújság, 1959. február (10. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-11 / 35. szám

4 NÉPÚJSÁG 1959. február 11.» szerd* LINCOLN ABRAHAM C zazötven evvel ezelőtt született USA történe­tének egyik kimagasló alakja: Lincoln Abrahám. 1309. feb­ruár 12-én született Hardin- County helységben, Ken- tucky-i államban. Édesapja szegény farmer volt. Atyja írni, olvasni nem tudott, de haladó gondolkodású telepes­ként ismerték farmertársai. A Lincoln-család közvetlen szomszédja egy nagy rabszol- gatartó ültetvényes volt, aki üldözte a család tagjait, azért mert Láncolnék négerekkel barátkoztak. Emiatt sok kel­lemetlensége volt Lincoln édesapjának, sőt a kis farm­ját is el kellett adnia, és nyugatra, Indiana állam terü­letére költözött. A fiatal Áb­rahám pótalhatatlan segítőtár­sa volt apjának. Hatalmas ere­jű, valóságos óriás volt 18—20 éves korában. Az egész kör­nyéken nem volt olyan em­ber. aki úgy. tudott volna fej­szével fát dönteni, mint Áb­rahám. „Vasgyúrónak”, „sín­hajlító embernek” nevezték ismerősei. A fiatal Lincoln sokszor változtatott foglako­zást: volt boltossegéd, aszta­losmunkás. teherszállító tuta- jos a Mississippin, végül pedig 5 maga rendezett be egy kis üzletet U'-Salemben. amely azonban hamar megbukott. Miután tekintélye igen nagyra emelkedett a kerület­ben, megválasztották posta­mesternek. Uj állásában kez­dett el tanulni és le is tette az ügyvédi vizsgát. 1834-től 1842- ig Lincoln megszakítás nélkül tagja IWonie állam helyi tör­vényhozó-gyűlésének. 1847-ben kongresszusi képviselőnek vá­lasztották meg. 1856-tól kezdve kongresszusi beszédeivel és hozzászólásaival országosan is­mertté tette nevét. Az 1858. évi szenátusi választásokon több beszédet mondott Stephen Douglas ellen, aki kompromisz- szumra törekedett a rabszolga- tartókkal. Egyik beszédében többek között a következőket mondotta: „Természetemül fogva ellensége vagyok a rab­szolgaságnak. Ha a rabszolga­ság nem helytelen valami, ak- kot eemmi sem az. Nem em­lékszem rá, hogy valaha is másként gondolkodtam és éreztem volna...” A z agrárkérdésben a far- • merek pártján volt, ugyanis azt mondotta, hogy a hatalmas nyugati szabad terü­leteken — amelyek az állam tulajdonát képezték — ne ül­tetvényes rabszolgagazdélko- dás, hanem farmergazdálkodás legyen. 1860-ban Lincoln Ábrahá­mot, mint a republikánus párt jelöltjét köztársasági elnökké választották meg. Erre a hírre USA déli államainak rabszol­gatartói lázadást robbantottak ki. Ugyanis Lincoln megválasz­(1809-1865) tasában a központi kormány- szervekből é.s a hatalomból va­ló kiszorulásukat látták. Ezért a déli ültetvényesek úgy hatá­roztak, hogy kiválnak az Egye­sült Államokból. Tizfenegy déli állam elszákadt és ezzel az egység megszűnt, mert két „Fehér Ház”, két kongresszus és két hadsereg lett. Az északi államokban 22 millió, a 'déli államokban 9 millió ember élt. Délen több mint négymil­lió, tehát csaknem a lakosság fele néger volt. A fegyveres összeütközés 1861. áprilisában kezdődött és ezzel kitört a négy évig (1861— 65.) tartó polgárháború. Az el­ső két évben a déliek voltak fölényben, mert jól felkészül­tek a háborúra és Lee tábor­nok személvében kiváló had­vezérük volt. Lincoln a kezdeti déli győ­zelmek hatására, de főleg a demokratikus mozgalom (far­mermozgalom) fellendülése következtében erélyes intézke­déseket tett. Uj tötvényeket hozatott, amelyekkel valóban áttérhetett a „forradalmi mó­don” vívott háborúra. 1862. szeptember 22-én adta ki a né­gerek felszabadításáról szóló korszakalkotó nyilatkozatát, mely 1863. január 1-én lépett életbe. [" incolii léptette életbe az általános katonai köte­lezettséget, — a hadsereget megtisztította a megbízhatat­lan elemektől; — a déliekkel kapcsolatban álló északi nagy­tőkéseket letartóztatták; — külön munkásezredeket szer­veztek. melyek maguk közül választották meg parancsno­kukat; — új munkás- és far­mer hadseregparancsnokokat állított a sereg élére, mint például Sherman, Butler, Grant, Meade, stb. tábornokio- kat. Lincoln 1862. májusában ki­hirdette az úgynevezett „ho­mestead”-törvényt, mellyel az agrárkérdést a farmerek ja­vára oldotta meg. Eszerint minden farmer jogot kapott arra, hogy 10 dollár földren­dezési illeték lefizetése után, maximálisan 115 katasztrális holdat kapjon ingyen, melyen ha öt éven át magmarad, sa­ját tulajdonába ment át. Lin­coln ezen intézkedései való­ban gyökeres fordulatot hoz­tak a polgárháború további menetében. Az 1863—65-ig tartó szakasz az északiak fö­lényét és végső győzelmét hozta meg. Anglia a déliek oldalán be akart avatkozni a polgárhá­borúba, de a Marx és Engels vezette angol munkásosztály magatartása, erélyes fellépése arra késztette az angol kor­mányt, hogy elálljon az inter­venció gondolatától. Az I. In- temacionálé tagjai és vezetői kemény harcot folytattak az északiak oldalán. 1865. április 3-án Grant tá­bornok csapatai^ elfoglalták a lázadók fővárosát, Richmon- dot. Pár nap múlva a déli csapatok fővezére, Lee tábor­nok az appomattoxi csata- vesztés után 80 ezer katoná­jával letette a fegyvert Grant tábornok előtt. Lee tábornok kapitulációjának hírére egész Északon győzelmi ünnepsége­ket tartottak. Lincoln Ábra­hám maga is részt vett egy ilyen ünnepségen a washing­toni Ford-színházban. ahol a rabszol gatartók bérence, egy John Wilkes Booth nevű szí­nész a szomszédos páholyból pisztolylövésekkel kioltotta Lincoln neme,3 életét. ÍJ atalmas gyászoló tömeg kísérte utolsó útjára azt az önzetlen, nemes gon­dolkodású, becsületes férfiút, aki önere :ébőT és szorgalmá­val küzdötte fel magát az el­ső helyre, az Unió köztársasá­gi elnöki székébe. Az ; északi, iparilag fejlet­tebb államok a polgárháború­ban teljes katonai és politikai győzelmet arattak a déli ül­tetvényes államok felett. A győzelem révén megszűnt Dél, Észak és Nyugat államamak egymástól független fejlődése — ami 1861-ig megvolt, — és az amerikai köztársaság szö­vetségi formája, a polgárhá­ború után reális tartalmat nyert. Az Egyesült Államok nagy­burzsoáziája a polgárháború után megszüntette az ültetvé­nyes rabszolgaságot, de csak azért, hogy helyébe a kapita­lista rabszolgaságot tegye. Te­hát'a kizsákmányolás egyfajta bilincseit más bilincsekkel vál­tották Tel. Ennek ellenére, .a négerek felszabadítása a maga ideiében haladó jellegű lépés volt. Lenin nem véletlenül mondotta 1918-ban, az ameri­kai munkásosztályhoz szólva, hogy: „óz 1861—65-ös amerikai polgárháború hatalmas, világ­történelmi, haladó és'fórtadát- mi jelentőségű esemény vált”. Ennék a polgárháborúnak — az amerikai nép forradalmi erejére támaszkodva — a leg­kiemelkedőbb alakja Lincoln Ábrahám lett, aki elsöpörte az unió kapitalista fejlődésének útjában álló összes akadá'vé­kát.' A négerek azzal igyekez­tek hálájukat leróni felszaba­dítójuknak, hogy 1876-ban, sa­ját összekuporgatott filléreik­ből szobrot emeltek Washing­tonban. Ez volt Lincoln Ábra­hám első szobra az Egyesült Államokban. Később Chicago, majd az Unió más városainak dolgozói is szobrot emeltek a nagy köztársasági elnök tiszte­letére, jelezve, hogy soha sem fogják elfelejteni azt, amit ér­tük tett. Dr. MOLNÁR JÓZSEF TIT tag. iflLM: 1959. február 11, szerda: 1879-ben halt meg Vahot Imre író, lapszerkesztő. 1864-ben szülétett Balassa József nyelvész, író. 1764-ben született Haberle Károly meteorológus, botanikus. 1829-ben halt meg A. Sz. Gribo- íedov orosz drámaíró. o Névnap O Ne feledjük, esti törtökön: LIDIA ÍÍIÍif I — VISZNEKEN 2500 méter ! járdát építettek az elmúlt esz- I tendőben. Az építésre 80 ezer forintot fordítottak a község­fejlesztési alapból, a község la­kosai pedig 16 ezer forint ér­tékű társadalmi munkával se­gítették mielőbb< elkészülését — TÖBB termelőszövetke­zet foglalkozik az idén ba­romfitenyésztéssel. A múlt évi tapasztalatok azt bizo­nyítják, hogy érdemes csi­beneveléssel is foglalkozni. _ — JÓL SIKERÜLT, ötletek­ben gazdag farsangi jelmezes­bált rendeztek Bekölcén az ál­talános iskola tanulói. A bál sikeres lebonyolításában nagy segítséget nyújtottak a neve­lők és a szülői munkaközösség tagjai. — A GYÖNGYÖSI Szer­szám- és Készülékgyárban 42 ezer forint értékű mun­karuhát vásároltak és osz­tottak ki a munkásoknak az elmúlt évben. — ZARÁNK községben tel­jes fotolaboratóriumi felszere­lést és a szórakozni vágyó fia­talok- részére pedig egy magne­tofont vásároltak a kuliúrház vezetői. A fedezetet a színját­szó csoport előadásainak bevé­teléből biztosították. — A RECSKI Ércbánya KISZ-szervezetének tag’ai egy háromfelvonásos nép­színmű előadását tervezik ez év tavaszán. — TARNAŐRSÖN 30 ezer forintos költséggel. 250 méter iárda építését tervezi a tanács. A járda namiban meokönnníti maid a qyaloaos közlekedést a kastélyban levő háziipari szö­vetkezet és a falu központja között. — EZ ÉVBEN 88 lakást énítenek Hatvanban, kéémil- lióhétszázötvenezer forintos költséggel a Heves megyei Ép’tőmari Vállalat dolgozói, s a tervek szerint május ' - re ebből 34 lakást át is ad­| nak. Tegnap Magyar hím A film az 1956-os ellenforradalom eseményeit eleveníti fel egy fiatal főhadnagy és apja megrázó, izgalmas drámájá­ban. A megelevenedő események mindvégig lebilincselő drá- malsággal peregnek a néző előtt, s szinte részesei vagyunk a fiatal Csendes Imre élete sorsd öntő szakaszának. A film főszerepeit Makláry Zoltán, Ixidányi Ferenc, Ungvári László, Páger Antal, Bitskei Tibor és Kiss Manyi játsszák. Bemutatja az egri Vörös Csillag Filmszínház- február 12- től 18-ig. Építkeznek a termelőszövetkezetek A termelőszövetkézetek erő­södése nemcsak a tagok jö­vedelmének és életszínvonalá­nak emelkedésében mutatko­zik meg, hanem a beruházá­sok növekedésében, az épít­kezésekben is. A felsőtárkányi Dózsa Tsz az idén egy ötvagonos mag­tárt, ötvagonos górét, két tyúkházat és egy csibenevelő építését tervezi. Az andomak­tályai Búzakalász süógödröt, a demjéni December 21 . Tsz szintén silógödröt, míg az an- dornaktályai Petőfi Termelő- szövetkezet juhhodr'yt, sertés- ólat és darálót épít. A verpeléti Dózsa Termelő­szövetkezet ebben az évben hatvanezer forintos költség­gel befejezi a pince és a bor­ház építését. Megkezdődött az ismeretterjesztés a megye üzemeiben A párt. művelődési politiká­jának elvei szerint a megye üzemeiben- is megkezdődött az ismeretterjesztési munka. Né­hány üzembén már eredmé­EGRI VÖRÖS CSILLAG Az utolsó paradicsom (Szélesvásznú) EGRI BRÓDY Üzenet érkezett EGRI BEKÉ NLics előadás GYÖNGYÖSI SZABaDSAü Szállnak a darvak GYÖNGYÖSI PUSKIN Ház a sziklák alatt HATVANI VÖRÖS CSILLAG Akasztottak lázadása’ HATVANI KOSSUTH Ötlábú birka FÜZESABONY Razzia PÉTERVÁSÁRA Csendes Don (II. rész) HEVES örök visszatérés nyesen folynak az előadások, sok helyen a szakmai okta­tásba is bevontak egy-két ter­mészettudományos és . más is­meretterjesztő előadást, A TIT-tel közösen állítják össze, milyen előadásokat akarnak hallani az üzemekben. Az ismeretterjesztői munka és a dolgozók általános mű­veltsége növelésének fontos­ságára a pártbizottságok is felhívták a gazdasági vezetők, pártszervezetek figyelmét műsora i Egerben este fél 8 órakor: MEGPERZSELT LÁNYOK (Bérletszünet) (Csak felnőtteknek) Hevesen este 7 órakor: MAJD A PAPA NYI KOIAJ DAS K 13FV= b most ugyanezt a hatást — kellő távolságban — sok-sok emberen kívánta látni. A vál­lalkozó szellemű milliomos, már a próbatervet is kidolgoz­ta: a foglyokat a besugárzás után kiengedik a kamrából, az autóútra vezetik, szabadon bo­csátják, majd félkilométeree távolságban újra bekapcsolják a készüléket. S ha egyikük sem szökik meg, akkor az integrá­tort azonnal átveszi, méghozzá kiváló minősítéssel. Amikor Harwood a feltéte­lekről értesült, fellélegzett: sokkal nehezebb követelmé­nyeket várt. Parker kívánsá­gát igazán nem volt nehéz tel­jesíteni: csak az izmokat meg­bénító sugárzást kell működés* be hoznia. De most erre sem volt lehetőség... Délelőtt tizenegy óráig még valahogy elhúzta az időt. Ak­kor azonban Parker élére ál­lította a kérdést: vagy hozzá­kezdünk, vagy... Harwoodnak el kellett mon­dania, mi történt. S hogy a milliomos idő előtt el ne utaz­zék, ijedtséget színlelve, hozzá­tette: Knipps és leánya, úgy látszik, a partizánok kezére került. Nem is gondolta hogy ez a hír épp ellenkező hatást vált ki Parkerből: — Egy percig se várok... Sürgönyözzön... adjon tanko­dat... Azonnal elutazom! — zihálta a milliomos és tehetet­lenül futkosott fel-alá a szo­bában. — A kísérleteket ha­lasszuk későbbre... Majd ké­sőbb... — De Mister Parker, va­gyok bátor tudomására hozni, hogy a színeseknek amerikai gyártmányú tankelháritó ágyújuk is van. S ki garan­tálhatja, hogy a lövedék nem éppen azt a tankot találja el, amelyben... Talán inkább re­pülőgépet parancsolna... De a milliomos csak legyin­tett és mérgesen szuszogott. Harwood hozzálépett. Tiszte­lettudóan fejet hajtott: — Mister Parker... Biztosít hatom önt, hogy nem lesz semmi baj. Amikor csak ki vánja, magunkkal visszük a „hatalmat sugárzó” gépet, -? néhány óra alatt Szingapúrban vagyunk. A félelemkeltő filmterekcset fogjuk használni S meglátja, úgy el fognak me­nekülni az autóút környékéről mintha tüzes lávafolyam zú dúlna a sarkukba. Mi pedif gond nélkül utazhatunk: még ránknézni sem mer majd sen­ki. Ezt én mondom, Henry Harwood, én, akinek ugyan­olyan drága az életem, mint önnek a magáé... Akár már most is indulhatunk. Harwood jól eltalálta a han­got. Parker percről percre job­ban megnyugodott. — Majd értesítem a kor­mányzót... S biztosra veszem, hogy olyasmire is engedélyi kapok tőle, ami egyébként a szabályokba ütköznék... Néhány óra múlva azonban Johnson hírül adta. hogy re­pülőgépe húsz bilincsbevert, maláj fogollyal a levegőbe szállt. Az előkészületeket most már gyorsan be kellett fejezni: Harwood még össze akarta szedni a tervlapokat és az ak­tákat. hogy csak a fölösleges holmik semmisüljenek meg. Greenhouse-nak ugyanis ma éjjel el kell tűnnie a föld szí­néről. — Bocsásson meg, Mister Parker, Johnson megérkezésé­ig magára kell hagynom önt. Talán pihenjen le: hosszú út áll még előttünk, s az én „ha­talmat sugárzó” gépem, saj­nos nem a legkomfortosabb. Gyorsan meghajolt és háló­szobájába sietett. A levelek, okiratok és a „sugárzó” mo­delljeit feltüntető tervek ame­lyek nemrég még nélkülözhe­tetlenek voltak, a páncélszek­rényből mind a földre kerül­tek. Aztán egy arany mono­gram villant fel: Otto Wag­ner, Németország. Berlin”, s az öreg professzor kézirat­dossziéja is a falhoz repült Ezekre most már nem volt szükség. Csak a legfontosabb iratoknak kegyelmezett meg. Harwood egy testes kroko­dilbőr aktatáskát vett elő a páncélszekrény titkos fiókjá­ból Ide rejtette azokat a kin­cseket, amelyeket a történelem talán leggyalázatosabb tervé­nek mennalósíiásáriál fel akart használni. Egy köteg pénzt, a tartalék- alapot... A „sugárzó" utolsó modelljének tervét... A Wag­ner kéziratának fotókópiáit tartalmazó kazettákat... Harwood sorra kézbe vette a kerek műanyagdobozkákat. Egyik sem volt több száz grammnál. Ugyan kinek kelle­nek most már ezek a kópiák? ladd repüljenek csak a többi közé; hadd legyenek néhány óra múlva a tűz martalékai. Harwood utoljára a háló­szobáját vette szemügyre: nem hagyott-e ott valamit? Meg­nézte, hogy becsukta-e az aj­tót? Aztán leeresztette a ab­lak acélhálóját. Majd a pám- célszekrény mélyén megnyo­mott egy gombot; mire a fém­kolosszus könnyedén megfor­dult a tengelye körül és az alagútba vezető, meredek le­járat szabad lett előtte. Erről a lejáratról nem tu­dott senki emberfia még Wag­ner és Smith sem. Rajta ke­resztül lehetett abba a föld­alatti kamrába jutni, ahol a „hatalmat sugárzó” készülék állt, majd onnan tovább, Greenhouse bármelyik részé­be, sőt azon túl is. Itt min­den ajtót biztonsági zárral sze­reltek fel. Az ultrahangú sí­pocskák játékszerek voltak ezekhez a zárakhoz képest A sípokhoz így vagy úgy, ha nagy munkával is, de meg lehet találni a szükséges hang­színt. . * (Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents