Népújság, 1959. február (10. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-11 / 35. szám

1959. február 11., szerda

NÉPÚJSÁG

8

II Magyar Hydrolegiai Társaság ankétja Egerben

Heves megye „vises problémái*

A megyei tanács kis tanácstermében a közelmúltban ankétet tartott a Magyar Hydro- logiai Társaság egri csoportja. Az ankéten részt vettek dr. Papp Ferenc geológus profesz- szorral, a Társaság elnökével az élen dr. Bözsönyi Dénes főtitkár, hydrológus, dr. Illés György, a Vízügyi Főigazgatóság osztályvezetője, Salgótarján városi tanácsának küldöttsége, Gritz Arnold v. b. titkár vezetésével. Heves megye tanácsát számos vezető beosztású tanácsi dolgozó, az élen Tóth István v. b. titkár képviselte. Képviseltette magát Eger város tanácsa, a pártbizottság, valamint az Egri Fürdő- és Vízmű Vállalat is.

Az ankétet Papp professzor nyitotta meg. Ismertette azokat a geológiai viszonyokat, melyek révén Heves megye nagy részében vízben szegény tájak (Mátra, Bükk) mellett,, a geológiai törésvonal mentén, mint például Egerben, vízben páratlanul gazdag területegységek fekszenek. Ebben rejlik a menye víz-problémái megoldásának nehézsége. „A nagy kérdés — mondotta — az, hogy miként lehet a megye ivó- és szennyvíz- és az egri fürdőproblémákat úgy megoldani, hogy az gazdaságilag és műszakilag helyes legyen? A megoldás útja komplex együttműködést kíván, a politikai, gazdasági és közigazgatási élet felelős faktoraitól, a vegyészektől, orvosoktól, mérnököktől, biológusoktól! Ezt az együttműködést kell e megyében is kellően kiépíteni! A vízügyi kérdésekkel kapcsolatos, életbevágó kérdéseket csak akkor tudjuk megoldani és céljainkat megvalósítani, ha a politikai, közigazgatási vezetők egy életerős tömegszervezetre támaszkodhatnak. Ezt a tömegszervezetet képviseli a Magyar Hydrologiai Társaság országszerte kiépített szervezete és a központi, a kérdés minden ágában jártas szakembergárdája.”

Dr. Illés György, a Vízügyi Főigazgatóság osztályvezetője, az illetékes minisztérium részéről szólt a kérdéshez. — A vízszerzés és szétosztás, a szennyvizek tisztítása és a vizek kártételének kikapcsolása ma már világproblémává fejlődött! A mai kormányzati vezetőszervek szemlélete merőben megváltozott a múlttal szemben: az eddigieknél jelentősen nagyobb beruházásokra készült fel! Kormányzatunk ott kezdi a munkát, ahol legnagyobb a baj. Tisztában kell lenni azonban mindenkinek azzal, hogy egyik napról a másikra nem oldhatók meg ezek a súlyos problémák, legyenek azok az ivó-vagy szennyvízzel, vagy a fürdők kérdésével kapcsolatosak. Illés elvtárs a legilletékesebb részről, a Vízügyi Főigazgatóság részéről a legteljesebb segítséget ígérte megyénknek, amennyiben tudományos alapon kellően alátámasztott kéréssel állnak az illetékes tanácsok elő!

Ezután Gritz Arnold, Salgótarján városi tanács v. b. titkára dr. Kőrffy Loránd orvos, a Magyar Hyrologiai Társaság egri csoportjának alelnöke, a KÖJÁLL munkatársa, Tóth István, a megyei tanács v. b. titkára. Csank Lajos elvtársak, a megyei tanács osztályai részéről, valamint Szabó József, az Egri Fürdő- és Vízmű Vállalat igazgatója vázolták a megyei vízügyi problémákat.

A felszólalók megegyeztek abban, hogy a megye ivóvíz- ellátásának javítása és fokozása elsőrendű feladat kell, hogy legyen. Különösen égető a Mátra-vidék ivóvízellátásának kérdése, ahol a kedvezőtlen aeológiai adottságok révén áll fenn a vízhiány. A szakembereknek el kell végre dön- teniök, hogy egy nagyméretű vízmű, vagy több kisebb vízmű felállításával oldják meg ezt a problémát. Felhívta La- szota elvtárs a figyelmet az 1956-ban abbamaradt mátraházi tüdöszanatórium körül megkezdett völgyzáró-gát befejezésének szükségességére, mint amely könnyíthetne az ivóvíz-helyzeten. Tóth megyei tanácstitkár elvtárs különösen a Mátra-vidék egyre növekvő idegenforgalmi jelentősége tzempontjából hangsúlyozta a

Laszota elvtárs hangot adott az idestova elengedhetetlenné váló egri fedett-uszoda megépítésének szükségességére. Továbbá ő volt az, aki távlati tervként vázolta, a föld mélyében levő termálvizek kitermelését. Szabó igazgató elvtárs rámutatott egy eredményes termálvízfúrás népgazdasági eredményeire, mely évi félmillió forint értékű szén megtakarításával jár a fürdő és a szomszédos kertészet részéről. Ha 1 millió forintba kerülne a fúrás, akkor is 2 év alatt megtérülne a kiadás! Felmerült a strand egyre növekvő forgalmának megfelelően a kabinok számának jelentős növelésének szükségessége is.

Papp Ferenc professzor ígéretet tett, hogy a felmerült kérdésekre vonatkozóan, a Hydrologiai Társaság a kellő lépéseket megteszi, azonban elengedhetetlenül szükséges, hogy egy helyi munkabizottság létesüljön, melyen keresztül a tanácsok mindig megkapják a kellő szakszer.ű és tudományos felvilágosításokat. A megyei vízügyi kérdésekben, a Társaság geológus, hydrológus és balneológus szakemberei mindig megadják a szükséges szaktanácsokat, melynek birtokában azután a felsőbb kormányszervek kellő megvilágításban fogják tudni megítélni a tényleges igényeket és szükségleteket. Javasolta, hogy a? egri csoport teremtse meg a lehetőséget olyan füzetek kibocsátásának, mely ismerteti a megyei vízügyi kérdéseknek, ezen belül elsősorban az egri fürdőknek biológiai, balneológiái, geológiai jelentőségét és történetét.

Nem hagyhatjuk azonban említés nélkül, hogy az ankét igen nélkülözte az egri városi tanács elnökét, vagy titkárát, annál is inkább, mivel bőven esett szó egri, nagy fontosságú ügyekről.

SUGÁR ISTVÁN

Munkaversenyt szerveztek a Recski Ércbányánál május 1 tiszteletére

A Recski Ércbányánál helyes és követésre méltó kezdeményezés indult meg a bányászok között. Május 1 tiszteletére munkaversenyt hirdetett három bányász-csapat. A verseny február 1-től május 1-ig tart.

A 101-es vágatban dolgozó Holló p. József csapata vállalta: ha a műszaki feltételeket biztosítják, 100 folyóméter vágatot hajtanak ki a munkásosztály nagy ünnepének tiszteletére.

Varga János és Kiss Török Sándor csapata is versenyben áll. 400—400 tonna érc kitermelését és kiszállítását vállalták.

A műszakiak közül Vince Lajos bányamester segíti a munkaversenyben levő csapatokat, hogy az előrehaladáshoz biztosítva legyenek a műszaki feltételek.

...hogy az Egyesült Államok partjainak közelében egymástól nem messze négy idegen tengeralattjáró tartózkodik. Még a periszkópjuk is látható.

. Ez a rövid jelentés lázas tevékenységet váltott ki az amerikai haditengerészeti szerveknél. Üldöző rombolók szántották a vizet és tűzké- ezültséget vezényelve körülfogták a titokzatos periszkópokat. A csónakba szállt amerikai tengerész-legénység megdöbbenve látta, hogy a négy periszkóp nem más, mint egy felfordított kártya- asztal négy lába. Előfordult olyan eset is, hogy egy vonuló halcsapatot üldöztek két-három napig az Us Army tengeralattjárói.

Szegény kártyaasztal és menekülő halak milyen eok gondot okoznak az amerikai tengerészeinek.

K. 3.

Az Egri Dohánygyár munkájáról

Már benn járunk az idei évben, de néhány pillantást vetünk még az elmúlt évre, számot vetünk: megtettünk-e mindent a jó munkaszervezésre, biztosítottuk-e az anyagot, hogy termelési tértünkét teljesíteni tudjuk?

A1 éves operatív tervünket 100,6 százalékra teljesítettük, és ho®v közel kétmilliárd cigarettát tudnánk készíteni, ahhoz sok dohányra, cigaretta- papírra, raeanvaara és eovéb anyagra volt szükségünk.

A szivárkagyártó gépek ontják a cigarettát. De a gépek zavartalan működéséhez elsősorban anyag szükséges és az anyagot a szivarka élőkészítési osztály biztosítja Bárány Tibor művezető irányításával. A báladohányokat itt bontják fel. válogatják ki, kocsányozzák, laposítják, a receptura szerint keverik és ezen az osztályon

vágják hattized milliméteres szélességű cigarettadohánnyá.

Az osztály felelős azért, hogy a cigarettatöltő gépek dohány hiánya miatt egyetlen percig se álljanak meg.

Az előkészítési osztálynak 8 technológia pontos betartásával 1958-ban sikerült 300 mázsán felüli nyersanyagot megtakarítania. Az osztályon dolgozik Bóta Ferencné bálabontó, aki már két ízben kapta meg a kiváló dolgozó kitüntetést munkájáért. Az osztály valamennyi dolgozójának munkáját dicséri az a nagy mennyiségű dohány, amelyet megtakarítottak.

Reméljük, hogy az előző év tapasztalatait ez évben is alkalmazni tudjuk és az 1959-es évet hasonló sikerekkel fogjuk lezárni.

Licska Pétemé

Mi történt Csepelen?

— Mit írt hazn líarády Katalin?

Kedves olvasok, elnézést kérek a fenti címéit, s kérem, ne is vegyék komolyan, ezt nem az újságíró kérdezi, és még csak válaszolni sem fog rá, illetve...

De nézzük sorjában. Néhány évvel ezelőtt Budapesten a Lenin körút és a Rákóczi út sarkán egy 30 év körüli fiatal újságárus — hóna alatt egy csomag újsággal — nagyon diszkréten, de azért hallható-, an ekképpen beszélt, illetve szólt az arra járókhoz: ^

— Mi történt Csepelen? Mi történt Csepelen? — Szenzációs beszámoló a csepeli eseményekről.

A politikai pikantériát feltételező kérdésre sokan megálltak, fizettek, s az aprót vissza sem várva, mohón falták a betűket. Én is megálltam, kértem egy lapot, fizettem, de nem ; rohantam tovább, ott, mellette olvasni, illetve az említett cikket keresni kezdtem. Mondanom sem kell, hogy nem írtak semmit Csepelről, merthogy nem is történt semmi, legalább is semmi különös és említésre méltó. Legfeljebb annyi, hogy a lap harmadik oldalán hírül adta az olvasóknak: a Csepel Művekben aznap 105 százalékra teljesítették a tervet.

Hát, nem mondom! S abban a percben azt sem tudtam, hogy nevessek-e, vagy bosz- szankodjam. Végtére is mi történt? Egy újságárus a megszokott sablontól eltérően, diszkréten és. érdekfeszítően azt suttogta rekedt hangján, hogy mi történt Csepelen. Miért érzem hát magam becsapva? Végeredményben mit vártam? Mi történjék Csepelen: tűz, vagy talán valami összeesküvés? Nemhogy örülnék a terv 105 százalékos teljesítésének.

Nézze meg az ember! S végeredményben ez a szegény ember — védtem meg őt fellobbanó indulatomtól — nem csinált semmi rosszat. Megértette, hogy az ajtón kopogtat az új időszak, s ő már nem kiabálhatja, hogy „Ez minden idők legdrágább szerelme volt...” énekelte Hekus Dönci, miközben férfiasán lépdelt az akasztófa alá. Szenzáció! Szenzáció! Képesriport az intelligens rablógyilkos akasztásáról! S hogy összekeverte ez a jó ember az új tartalmat régi formával? Istenkém, nem féltem én az új tartalmat, megfogja az találni a hozzá legjobban passzoló új formát is. Ezzel tovább is léptem.

De nem oda Buda, mert mit tapasztaltam ismét, néhány évvel a „csepeli ügy” után? Azt, kedves olvasók, azt, amire maguk is gondolnak: nincs még meg, sajnos, az új forma, sőt e konkrét esetben már az új tartalom is kétséges!

Azt mondja a rikkancs (tudniillik ez valóban nem újságA Krogli-féle készüléktől — az izotópig

tett csövön keresztül kell lélegezni, s ezáltal egy berendezés szelepeit nyitogatni, csukni, s ez természetesen nagymértékben növeli az anyagcserét. Az idegesebb természetű ember- úgy érzi, azonnal megfullad, ha — bár a vizsgálathoz szükség lenne még rá — a légzőcső egy pillanatig még a szájában marad.

ÉRTHETŐ tehát, hogy nem sokkal a Krogh-készülék megjelenése után máris más megoldások után kezdtek kutatni, mert a pajzsmirigy működését így lehetetlen volt pontosan mérni, rendellenességének valódiságát nehéz volt megállapítani. 1938-ban már itt is volt az új szerkezet — francia gyártmányú —, amelyen a lélegzőcső helyett maszkot alkalmaztak.

Ez sem volt azonban tökéletes, s javításának lehetőségeivel néhány esztendővel ezelőtt már dr. Balogh László is foglalkozott. Hosszas kísérletezés után egy üvegszerű burát talált a legalkalmasabbnak. ami alatt a vizsgálandó beteg még alhatott is, oly csekély volt zavaró hatása. A módosítás, a külföld tetszését is megnyerte, olyannyira hogy a holland gyár, amely egv idő óta ezeket a készülékeket előállította, később már kizárólag a Balogh-féle búrát alkalmazta a maszk helyett.

— Valóban beváltak a burák — mondja a főorvos — s

a vér jódtartalmúnak vizsgálatával az esetek 93—95 százaléka biztos, az izotópokkal végzett vizsgálatoknál pedig 88—90 százalék a megfeleb- bezhetetlen, mégis számításba kell venni, hogy lényegesen kisebb berendezkedéssel, készülődéssel dolgozhatunk ez utóbbi alkalmazása óta, s azt is, hogy milyen óriási jövője van ennek a pájzsmirigy működését ellenőrző módnak.

A főorvos most már magáról a vizsgálatról beszél:

— A beteggel izotóp-jódot itatunk, utána pedig a nyak fölé helyezett sugárzásmérővel mérjük, hogy a pajzsmirigy milyen tempóban rántja magához a megivott anyagot. Ha gyorsan növekszik a sugárzás, gyorsan működik a pajzsmirigy — s ez egyben azt is jelenti, hogy beteg. Van olyan eset, amikor a sugárzás öt-hat óra alatt egészen megnövekszik, s utána alig mozog, vagy már csak csökken, holott a normálisan működő pajzsmirigy esetében a sugárzás 24 óra hosszat, szinte egyenletesen emelkedik. A jód izotóptartalma természetesen nem ártalmas az ember szervezetére, mert a beadott adag is csekély, s mert egy nap után a sugárzás csökkenni kezd ami azt is jelenti, hogy megindult az anyag hasadása, az aktivitás pedig ezáltal fokozatosan elvész, Ezeket az eredárus, de rikkancs volt) a Keleti előtt az ismert metódusban, diszkréten, rekedt hangon: Mit irt haza Karády Katalin?

Nocsak, nocsak! Vajon mit írhatott?!

Még kamasznak is kicsi voltam és a szívem is majd megszakadt, hogy felnőttnek lássanak, amikor ez a Karády a „Halálos tavasz” című filmben paffra csinálta a férfiak szívét, azzal a tükörjelenettel, ott az Ág utca 2-ben, amelynek második félidejét — férfiasán bevallom — én is végig- kibice'ltem. De az újságban, a- melyet megvettél, hiába kerested: Karády nem írt haza semmit. Ügy látszik, elmondott ő már mindent, amit akart a magyar férfiaknak, még egy icurka-picurka hírt sem sóhajtott az óhaza felé, még annyit sem, hogy „... ez lett a vesztünk...”. Mi meg néhány kíváncsiak, kezünkben az újsággal ott állunk az utcán, a magyar sajtó ünnepén egy fia Karády-sor nélkül. Ott, mellettem egy férfi tüstént hozzáfogott, de amúgy istenigazából szidni a magyar sajtót. Valóban lépés ez visszafelé. Ebben már „a Csepel” sem igaz — nemcsak a forma hamis. És még külön szégyelltem brancsbeli létemre, hogy ilyen buta hazugságokkal terjesztik hazánk, úgyszólván egyetlen irodalmi újságját...

Suha Andor

VWVVVWNAAA/NAAAAA/VWVAAA/VWVAAAAAAA/VVV

ményeket egyébként az úgynevezett ,,jód 131” használatával kapjuk. Ha azonban a rövidebb felezési idejű jód- izotópot alkalmazzuk, még az is megfigyelhető, hogy miként változik a pajzsmirigy működése a különböző napszakokban.

AZ IZOTÓPOKKAL való

vizsgálatok tehát sok új tapasztalat szerzésére is adnak lehetőséget orvosainknak.

— Ez valóban így van és éppen azért öröm számunkra az, hogy az eddigiek — ha lehet így mondani, — még csak a kezdet eredményei. A jövő pedig biztató. Az izotóppal történő vizsgálati lehetőségek tovább szaporodnak, formálódnak, érzékenyebbek lesznek a következő idők mérőműszerei, eszközei is Most még itt tartunk, de úgy vagyunk mint a csillagászok, akik felfedeznek egy új égitestet. s utána számításaik közben ráiönnek. hogy úi csillaguk mögött egész rendszerek vannak felfedezetlenül: Nekünk is sokat kell szárnít- gatnunk. hogy megtanuljuk, mi mindenre használhatjuk meg az izotóont De hogv egv- re több vizsgálatnál vehettük hasznát az biztos — felezi be a beszélgetést dr Balogh László, s már indii1 is labe- rátör* ’ ive aba kí—érieti es—köze— 'hez rP n *n vt-msoVá-a beie- tonthe-H- a Kékea+o+fir, már

késeket — cráLák izotópok segítségé—-í

Weidinger László

I

ha a vizsgálatoknál nem is, de kísérleteknél olyan eredményt nem veszünk figyelembe, amely éber állapotban jött létre. A kísérleti eredmény úgy valós, ha a beteg mérés közben alszik a bura alatt.

Mindemellett természetesen az volt a törekvés, hogy még ennél a készüléknél is jobb módot találjanak a pajzsmirigy vizsgálatára, működésének mérésére. Ez volt a vér jód tartalmának megállapítására szolgáló mód. Ha a rendesnél több jód van ugyanis a szervezetben, ez azt jelenti hogy a pajzsmirigy gyorsabban működik a kelleténél, s a magából kilökött jód égéseket okoz a test szöveteiben.

— A vér jódtartalmúnak mérésével pontos eredményeket kapunk — állapítja meg dr. Balogh László — csupán a meghatározás nehézkes, kényes. Külön laboratóriumra, speciális vegyszerekre van szükség ehhez a munkához, és olyan körülményekre, hogy a grammnak még a százmilliomod részét is mérni tudjuk.

EZUTÄN már az izotópok korszaka következett.

— Az izotópokkal való vizsgálat, amit nemrégen vezetnünk be intézetünkben — mondja lelkesedve a főorvos —, forradalmasította a pajzsmirigy vizsgálatok eddigi rendszerét. Az eredmények ma még ugyan így néznek ki:

kérdés rendezését. A bányászközségek új kolóniái (Egeresein, Rózsaszentmárton) hirtelen megnőtt nagy ivóvízigénnyel léptek fel, melynek kielégítése elsőrendű feladata a tanácsoknak. Egerben a lakásoknak csak 24,6 százaléka vízvezetékes, mely szám a közeljövőben jelentősen emelkedni fog. Az egri vízellátás bázisát, a két kutat egy harmadik, nagyhozamú kúttal kell bővíteni. A hajdúhegyi 600 köbméteres víztároló medence maholnap kicsinynek bizonyul, ezért — mint Laszota elvtárs kifejtette — elengedhetetlenül szükséges lesz egy második medence építésével áttérni a kétzónás rendszerre. .

A megyei tanács átérezve az ivóvízellátás jelentőségét, — a közelmúltban ún. kút-katasz- tert vett fel; majd megyei tanácsülés keretében is foglalkozott a kérdéssel és az ott született 24 pontos határozat végrehajtása most van folyamatban, melynek nyomán egészségesebb, jobb ivóvizet kapnak a községek lakosai.

Nagy lépés volt előre a Gyöngyösön létesítendő szennyvíztisztító telep építésének megkezdése, mely most is folyik, önként kívánkozik viszont, hogy a megkezdett mát- rafüredi tisztító befejezést nyerjen.

Egernek, ennek a klasszikussá válható fürdővárosnak, fürdőviszonyainak megjavítása, elsőrendű népgazdasági érdek, mert hiszen jelentős idegenforgalmat bonyolít le ennek a varázsereje révén. Mind Kör- ffy doktor, mind Szabó fürdővállalati igazgató, egybehangzóan felvetette egy kifejezetten tisztasági fürdő létesítésének szükségességét, hogy ennek révén az eddigi fürdőben egy komoly gyógyfürdő fejlődhessen ki, hiszen a forrás vizének rádiumemanáció-tartalma második helyen áll az országban!

DK. BALOGH László főorvos nevét mindenki ismeri a Kékestetői Állami Gyógyintézetben, de azon kívül is. Az intézet laboratóriumát vezeti jó néhány esztendeje, s ő az, aki egy idő óta a pajzsmirigy- működásek vizsgálatakor,

mint tréfásan mondják: „izotópot itat betegeivel.”

Már ez csakugyan érdekes dolog lehet, annál inkább, mert a radioaktív izotópod használata egyre nagyobb körben elterjedt mind az iparban, mind a gyógyászatban, s mindenki szívesen hall arról hogyan léptünk ismét egyet a modern technika vívmányainak alkalmazása terén.

A főorvos szívesen válaszolt tehát az izotóp használatával kapcsolatos kérdésekre, s az általa elmondottakból kitűnt, nemcsak a kékestetői laboratórium vezetője, hanem az örökösen kísérletező, új utakat, megoldásokat kereső ember szól belőle.

— Kezdjük talán az elején — mond'a — az úgynevezett Krogh-féle készülékkel. Ezt számíthatjuk a legrégibb pajzsmirigy működést vizsgáló berendezésnek. De mint ilyen, a legtöbb hibalehetőséget is magában rejtette. A készülékkel a beteg oxigén-fogyasztását mérték. Tudvalevő ugyanis, hogy minél nagyobb a szervezet oxigénfogvasztása, annál jobban működik a najzsmirigy. De hogyan lehet-, ne pontosan vizsgálni amikor már maga a mérés term észénél lenes módon történik ezzel a készülékkel. A szájbailleez-