Népújság, 1959. február (10. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-11 / 35. szám

NÉPÜJSAG 1959. február 11., sterna 2 MOSZKVA (MTI): A szov­jet-amerikai kulturális, mű­szaki és oktatásügyi 'megálla­podás nemrég volt egyéves. A Moscow News című angol­nyelvű moszkvai lap az évfor­duló alkalmából összeállítást közöl arról, hogyan alakultak a múlt évben a két ország kul­turális kapcsolatai. A Szovjetunió és az Egyesült Államok között tavaly meg­kezdődtek a rendszeres kül­döttség-cserék. Kölcsönös lá­togatást tettek például egymás országában a vas- és acélipari dolgozók, a bányászati, vala­mint a műanyaggyártás szak­emberei. Hat—hét mezögazda­4AAAAA/WNAAAAAAAA/WAA/\AAAAAAAAAAAA/>WAW^^^^^A^^^^W^AW^W^^AAA/WWWWWiA/WNAAA/VWVWW\AA/VA/SAAAAAAAAAAAAAA7WVW wW ‘ Nehéz feladatok megoldása közben erősödött az üzemi tanács a gyöngyösi Szerszám- és Készülékgyárban Eger irodalmi múlt iából VERSEGHY FERENC tor, aki félredobva minden realitást, István király korá­ban ágyúdörgést és puskaropo­gást utánoz az orgonán. Egy öreg paraszt ember azt kérdi tőle: Vájjon, komárauram, Szent István korában voltak-e már ágyúk? Mert a krónikában látom, hogy nyilakkal éltek e csatában, hacsak hiba nincsen tudósításában. Rikóti a „költői szabadság­ra” hivatkozik és azt válaszol­ja, hogy a szépségért még az igazságot is fel lehet áldozni, így például, ha egy Álmos ko­rabeli menyegzőt akar leírni, akkor: Rossz volna kitenni a tar igazságot, sátorban köttetni az szent házasságot, s lóhúshoz ültetni a sok méltóságot s a mezön tartani a nászmulatságot, Kastélyt épít tehát szép menyasszonyának, tükrökkel megrakván falát szobájának... Hallván a harangszót az öreg misére, hintókban viteti az áldás helyére, hol a püspök úrnak vidám intésére az oltárhoz viszi esküdtetésére. Mire az öreg, aki nem szere­ti a hazugságot, így felel: ...ha megváltanom kell az Igazságot, Többre becsülöm én a tar valóságot, Mint a felségesen kongó hazugságot, Mely megrontja bennünk a bölcs józanságot. Ide kívánkozik még szorosan A zsémbes öreghez című költe­ménye, amely tulajdonképpen az előző poéma egyenes folyta­tásának tekinthető, s amelyben a haladás, a fejlődés ügyét kí­vánja támogatni: A régi kornak jobb hagyományára Épít az ember friss leleményeket, Melyek körönkint felhaladják Talpfenekét az egész rakasnak, Míg a baromnak megmarad egy nyomon Csak erre termett oktalan ösztöne. Szós marha volna és nem ember, Aki az ősi nyomon maradna. Milyen kár, hogy élete végén szinte teljesen hátatfordít an­nak az ügynek, amelynek bá­tor küzdőkatonája, megalázott, meggyötört, de kemény harco­sa volt sokáig. Ha költemé­nyeiben itt-ott fel is csillan még valami az ifjú, küzdő Verseghybe1 csakhamar legyő­zi az opportunizmusa. íme hát Verseghy életművé­nek summája, amely megem­lékezésre indított bennünket, hogy e megemlékezéssel adóz­zunk most emlékének. Lőkös István ahol válogatott megaláztatá­sokban van része. Az akkori időikben híres Koppi Károly professzorhoz, — aki a törté­nelem tanára volt az egyete­men — írt költői levelében számol be szomorú sorsáról: Senkinek itt vétek nélkül sem látni szemével Sem nyelvét szabadon szóitatni. sem élni eszével Nem szabad. Sárga szemüveget kell hor- daniok, hogy mindent „arany­nak lássanak”, amit eléjük tesznek. Leveléből kitűnik, hogy ő is kénytelen megha­jolni és „aranynak" nevezni mindent, de hiszi, „hogy ép­pen átmeneti megalkuvása te­szi majd lehetővé, hogy ba­rátai társaságában előbbre jusson, a legnagyobbak köze­lébe": Nem teszem én magamat bölcs Sokrates oldala mellé. Kit tudománya miatt az irieryek sírba vetettet^ Sem Galilei dicsős esetét nem alázom enyimhez, Kit gyönyörű lelemény! miatt tömlöcre ítéle A tudományokban hivatalból ostoba papság. Ámde ha ti balsorsom után öletekbe fogadtok, Sokrates és Galilei nyomát meglelni reményiem. Szabadulása után Pestre megy és azonnal csatlakozik a jakobinusokhoz, Martinovi- csék mozgalmához. Ö fordítja először magyarra a francia forradalom nagyszerű énékét, a Marseillaise-t, „A marlilliai ének” c'men. Ott van a moz­galom elfogott tagjai sorában: 1794. december 10-én tartóz­tatták le. Először őt is halál­ra ítélték, majd 1795. június 1-én kegyelmet kapott, azon­ban maid kilenc éven át ra­boskodik Kuffsteinben, Graz­ban stb. Szabadulása után sincs nyugta, a császár felhívására maga a nádor tartja szemmel. „Gondoskodott“ megélhetésé­ről. a legelőkelőbb és leg­megbízhatóbb arisztokrata családoknál nevélősködött. Bár fogsága alatt még a francia felvilágosodás filozófu­sait, Voltairet és az enciklopé- distákat tanulmányozta, sőt kiszabadulása után is a hala­dást szolgálja, de az arisztok­rata környezet lassan mégis megtöri ereiét. Mind a nyelv- tudomány, mind egyéb kérdé­sekben a jobboldali nemesi körökhöz csatlakozik, sőt élete végén egy egyházi lan munka­társa lesz a Dunántúlon. Utolsó jelentősebb alkotása a Rikóti Mátyás című szatirikus poéma, amelyben az ízléstelen provinciális irodalmat gúnyol­ja ki. Főhőse egy féleszű kán­Nehéz évek, hónapok voltak ezek Verseghy éleiében. Nem­csak a táborban szerzett kösz- vénye kínozta, hanem az olda­lán támadt nyílt seb is, amely csak 1792. márciusában gyó­gyult be. Munkásságát azonban beteg­sége sem gátolta. Egymás után írja műveit, amelyek kivétel nélkül a magvar felvilágoso­dás ügyét szolgálták. Anyai Szózattya az ország napjára készülő magyarokhoz című művében többek között az ak­kori „Tudósok bajos álla- pottyát festi”: A tudományoknak toö kéz kell, s elmeszabadság: E kettő nélkül sinlenek a nagy Eszek. A kiket a szükség szomorú gondokba lesüllyeszt, Nem visznek Musák tiszteletére teményt. A ki pedig mitoelyest jobban gondolkodik és ír, Mint a kába csoport, érzi nyomatni magát, S fattya leírt okait nem cáfoltain! okokkal, # Láttya szelíd tollát idomtalast görcsök által, S tollával batszáz részre töretni fejét; Láttya jutalma gyanánt agyon- üldöztetni személlyét. * óh! ez az íróstul búcsút fog venni legottan, S holtig csendes szögbe rekeszti magát; Honnan az ész nélkül pösögö hebehurgya Világra, Míg önnön szivét jobbra taníttyty nevet. Mintha saját sorsát látná elő­re; a hosszú fogságot, majd szabadulása után az állandó mellőzést mindaddig, míg megtörik ereje s hátatfordít „önmagának” is. De nem ki­sebb értékű több írása sem ezekből az évekből; így pél­dául az Emlékeztető Oszlop azoknak a Hazafiaknak Tisz­teletére. akik az Ország előtt Júniusnak 11-dik napjain 1790 a Haza-Nvelvnek Bevé­tele mellett szóllott"^ak. Mint képzett muzsikus is szolgálni kívánja nemzetét: Rövid Értekezések a Muzsi­kárul VI. Énekekkel. Becs­ben. 1791. 8. és 4. Irodalmunk fejlődését nem­csak eredeti alkotásokkal se­gítette elő, hanem a külföldi kultúra termékeinek fordítá­sával is. Lefordítja Milott világtörténetét s ki is adja két kötetben: A Világnak kö­zönséges Történetei. — I. Kö­tet. A régi Nemzetek II. Kö­tet. A Görögök. Budánn 1790 —1791. Csatolja a kiadáshoz a Christiani-féle egyházelle­nes értekezések fordítását is. És ez már nem marad meg­torlás nélkül. Papi fogságra száműzik Nagyszombatba, NÉPI DEMOKRATIKUS rendszerünkben az elmúlt év alatt lehetőség nyűt arra, hogy a dolgozók személyesen, vagy választottaik ut án ve­gyenek részt az ország, illet­ve az üzemek vezetésében. Meg kellett találni a mód­ját annak is, hogy egyre töb­ben vehessenek részt dolgo­zóink közül a tervezési, szer­vezési és irányítási feladatok megvalósításában, mert az üzemi demokrácia fejlesztésé­nek ez egyik alapvető ténye­zője Ezért volt nagy jelentőségű a forradalmi munkás-paraszt kormány és a SZOT közös ha­tározata az üzemi tanácsok megalakításáról Ma már a dolgozók többsége előtt vilá­gos, hogy a munkástanácsok tevékenységét. — amelyek az ellenforradalom idején ala­kultak a párt és a munkás­osztály elleni fegyveres harc, az uszítás a termelés szabo- tálása jellemezte. Ezért nem lehettek a munkásság érdek- védelmi szervei. A gyöngyösi Szerszám- és Készülékgyárban a munkásta­nácsok tiszavirág élete után megalakult az üzemi tanács. A gyár vezetésébe bevonták a munkásokat, s az üzemi ta­nácsüléseken felszólaló dolgo­zók észrevételeire, javaslatai­ba számítottak és a munká­sok legjobbjait aktívan be­vonták a gyár vezetésébe is. Az üzemi tanács értekezle­tein a legfontosabb feladato­kat tárgyalták meg. Ilyen ér­tekezletek összehívását a napi problémák, a különböző fela­datok megoldása tette szük­ségessé. Az üzemi' tanács el­ső értekezletén a tanács jog­körének és feladatának ismer­tetésével foglalkoztak. AZ ÉVES GAZDASÁGI tervet is figyelmesen áttanul­mányozták az üzemi tanács tagjai. Észrevételeikkel segí­tették, hogy a gyár az előírt tervet hiánytalanul teljesítse. Látták azt, hogy csak úgy tudják a gyár 1958-as tervét teljesíteni, ha újból felélénkí­tik a szunnyadó munkaver­seny mozgalmat, igyekeznek csökkenteni az önköltséget és a munkaversenvben alapvető változások történnek. A munkaversenyekben — egyéni és brigádi szinten is — anyagilag érdekeltté tették a dolgozókat, mert a brigá­doknak helyezésük után pénz­jutalmat. a kiváló dolgozók­nak egy- vagy kétheti fize­tést az úiítóknak pedig igen jelentős újítási díjat fizetnek ki. Az üzemi tanács harmadik ülésén már az elvégzett jó munka eredmért veképpen a nyereségrészesedés elosztásá­nak nagy feladatával foglal­koztak. 312 ezer forint volt a gyár tiszta nyereségszámlá­ján, ebből 267 ezer forintot kaptak a munkások és 45 ezer forint Igazgatói alapot terem­tettek. Ebből a pénzből a párt és a szakszervezet ja­vaslatára sportfelszerelést, KISZ-zászlót, televíziós ké­szüléket, varrógépet vásárol­tak és a munkaversenyben kiváló eredményt elérő dolgo­zókat jutalmazták. A negyedik értekezleten a munkaruha elosztása jelentett komoly gondot. A minisztéri­um által jóváhagyott összeget igyekeztek úgy elosztani, hogy a munkások számára a leg­megfelelőbb legyen: A veze­tőség hibá’ának tudható be, hogy a raktárakba nem gon­doskodtak elég munkaruhá­ról és a múlt év utolsó nap­jaiban már nem volt munka­ruha Ebben az esetben a bi­zalmiak véleményét és segítő munkáját kellett volna kérni, mert ez is elkerülhető lett volna. A védőruha felszere­lést és a védőételeket folya­matosan, rendszeresen meg­kapják a Szerszám- és Ké­szülékgyár munkásai, A MUNKARUHA KIHOR­DÁSI id°iének megszabása után legfontosabb fe1 adata volt az üzemi tanácsnak a bérszabályzat elkészítése hogy az üzemi tanács önállósága fokozatosan érvényesüljön ás a bérezési rendszert az ér-> vényben levő törvényerejük rendelet alapján alakítsák ki a? gyár érdekeinek megfelelően. ? Meg kellett szüntetni az ese-? tenként előforduló bérezési bi-? zonytalanságot és egyértelmű-? en kellett meghatározni a dől-? gozók és a vállalat jogait, kő-? telességeit. ? A gyár szakszervezetének? bérbizottsága helyesen élt a? jogával és béremelést, vagy? egyéb bér vál tozásokat, csak? a bizalmi aláírásával lehetett? elintézni. ? Az új év gazdasági tervé-? vei is részleteiben foglal Ko-? zott az üzemi tanács. A gvárs új készítményeinek országos? viszonylatban nagy jelentősé-? ge van Kombájn hajtóművek? és autó pótalkatrészek gvár-1 tásával jelentős üzemmé fej-? lődött a gvöngvösi Szerszám-? és Készülékgyár Ez az év> komoly munkát kíván a dől-? gőzöktől. Az üzemi tanácsta-? gok Között is kiosztották a? feladtokat az éves terv telje-? sítésére vonatkozóan s az el-? végzett munkáról írá sban szá-? mólnak be február 16-án. ? AZ ÜZEMI TANÁCS tas- 5 iái a múlt évi tapasztalatokat? felhasználva úgv akarnak dől-5 gozni. hogv az első negved-? éves. majd az éves tervet? adósság nélkül teljesítse a> gyár; > Dénes Tibor i Kínai dömping fenyegeti-e a délkelet-ázsiai országokat? Segni legkésőbb csütörtökön terjeszti elő kor mányi i s táj át Egy év eredménye! ex szövi el-amerikai kulturális kapcsolásokban Dulles egészségügyi okokból rövidebb ideig nem látta el az amerikai külügyminiszteri teendőit sági, több ifjúsági küldöttség cserelátogatására is sor került. Több alkalommal szerepeltek egymás országában a két or­szág sportolói, s megindult a diákcsere is. Nagy sikerrel .vendégszere­peitek a szovjet művészek az Egyesült Államokban. Bár kisebb mértékben, de eredmé­nyesen fejlődtek a Szovjetunió, és az Egyesült Államok tudo­mányos köreinek kapcsolatai. A turista-forgalom fejlődését bizonyítja, hogy a múlt évben ötezer amerikai turista látoga­tott el a Szovjetunióba. Az idén tovább kívánják fejleszteni a két ország kultu­rális kapcsolatait. WASHINGTON (Reuter- AP): Dulles amerikai külügy­miniszter hétfőn kérte Eisen­hower elnököt, egészségi okok­ból rövidebb időre mentse fel a külügyminiszteri teendők végzése alól — közölte James Hagerty, a Fehér Ház szó­vivője. Dulles kérését azzal indo­kolta, hogy orvosai sérvműté­tet ajánlanak, ezenkívül több heti pihenőt egészségének helyreállítására. Ugyanakkor Dulles bejelentette Eisenho- wemek, hogy visszatéréséig is Macmillan moss LONDON (Reuter): a Daily Express keddi száma kifejezi reményét, hogy Macmillan an­gol miniszterelnök Moszkvá­ban megállapodik a Szovjet­unióval az európai „kötöttsé­fazíd: „1959-ben franci beszélni Algériáb NEW YORK (AFP): Moham­med Jazid, az algériai ideigle­nes kormány tájékoztatásügyi minisztere, amikor hétfőn New Yorkba érkezett, nyilat­kozott a sajtónak: „Michel Debré Algériában elhangzott kijelentései megerő­sítik, hogy Algériában a béké­re jelenleg semmiféle remény nincs. A francia miniszterelnök lerombol mindent, ami De Gaulle tábornok nyilatkozatai­ban érdekes, vagy pozitív lehe­tett. Minden tisztelet ellenére, amellyel a francia köztársasági elnök tekintélyének adózunk, Debré nyilatkozatait Francia­bármikor rendelkezesere áll, ha tanácskozásra van szükség. Dulles amerikai külügymi­niszter Eisenhowerhez intézett levelében a többi között a kö­vetkezőket írja: Szeretnék néhány hetet egészségem helyreállítására fordítani — s minden más el­foglaltságtól mentesen szeret­ném összpontosítani figyelme­met azokra a bonyolult és súlyos problémákra, amelyeket a Berlinnel kapcsolatos szov­jet fenyegetések vetettek fel, továbbá a szövetségeseknek ezekre adandó válaszára. íkvai utazásáról gek megszüntetéséről”. „Ideje lenne, hogy csapataink el­hagyják nyugat-németországi támaszpontjaikat”. A lap he­lyesnek tartaná, ha a német nép saját maga rendezné problémáit. a szuverenitásról an — csztelenség44 országnak és kormányának hivatalos állásfoglalásaként kell értékelnünk. „Francia szuverenitásról be­szélni Algériában 1959-ben, esztelenség. Erre más ezó nincs” — hangsúlyozta Jazid. (MTI) ____ ____ Id ő'árás ielentcs Várható időjárás szerda estis; erősen felhős, párás idő. Több he­lyen, főként nyugaton kevés hő; vagy szitáló ónoseső. Gyenge szél; A hőmérséklet nem változik. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet: mínusz három—mí­nusz hat fok között, keleten he­lyenként mínusz hat fok alatt; Legmagasabb nappali hőmérséklet szerdán: mír ev —mínusz ntme tok között; demokratái — miután balszár­nyuk kivált — összebékíthe- tők a liberálisokkal. Ebben az esetben, lehetséges lenne egy kereszténydemokrata — szo­ciáldemokrata liberális koalí­ció. Segnihez közel álló körök szerint a kijelölt miniszterel- elnök legkorábban csütörtökön terjeszti elő kormánylistáját. (MTI) 3di jelentés ge: 78 katona és 158 polgár! személy meghalt. A felkelők tüzérségi támadásai következ­tében nyolc francia repülőgép megsérült, a felszabadító had­sereg katonái 43 vonatot fel­robbantottak. támogatnak és ellene szavaz­nak bármely homogén kor­mánynak. A kereszténydemok­rata kormány tehát csak a li­berálisokra és a jobboldaliak egy részére támaszkodhatik, ez viszont a Kereszténydemokra­ta Párt baloldalának tiltakozá­sát fogja kiváltani — véli az AFP. A DPA szerint viszont fel­tehető, hogy Saragat szociál­Algériai h< TUNISZ (AP): Az algériai felszabadító hadsereg hétfő es­ti közlése szerint a január 31- től február 6-ig terjedő idő­szakban 575 francia katonát megöltek és 275-öt megsebesí­tettek. Az algériaiak vesztesé­ROMA (AFP—DPA): Hétfőn este a Kereszténydemokrata Párt vezetősége Segni elnökle­tével ülést tartott. Az ülésről kiadott közlemény sikert kíván Segninek és hangsúlyozza, hogy olyan kormányt kell ala­kítani, amely lehetővé teszi a kereszténydemokraták prog­ramjának végrehajtását. Az AFP szerint — mivel ne­héz lenne a központi pártok koalíciójának megteremtése — a kijelölt miniszterelnök kény­telen lesz homogén keresztény­demokrata kormányt alakítani. A középpártok: ezzel kapcsola­tos véleményére fényt vet az Olasz Szocialista Demokrata Párt parlamenti csoportjának állásfoglalása, amely szerint csak közévbaloldali koalíciót PEKING (MTI): Az utóbbi időben egyes nyugati körökben mind többet beszélnek róla, hogy Kína veszélyt jelent a világra, elsősorban az ázsiai országokra. Dulles az ameri­kai szenátus külügyi bizottsá­gában azt állította, hogy Kína dömpinggel fenyegeti Délkel et- Ázsiát, Á SEATO főhadiszállá­sa nemrég kiadott közleménye szerint a NATO is aggodalom­mal figyeli Kína növekvő „ve­szélyét”. A lapok visszautasítják és­leleplezik ezeket az állításokat. Vajon mi rosszat tettek a kí­naiak, hogy ezek az urak ilyen vádakat emelnek — teszi fel a kérdést a Renmin Ribao kom­mentárja, s ezt írja: „Azokkal szemben, akik még nem mond­tak le Kína leigázásáról, való­ban tettünk rosszat Nem nyu­godtunk bele, hogy elnyomot­tak maradjunk és mások osz­tozzanak országunkon. Inkább kiűztük Kínából az imperia­listákat, s most azzal az elha­tározással dolgozunk, hogy mi­nél hamarabb felszámoljuk gazdasági és kulturális elmara­dottságunkat. Tavaly a felsza­badult kínai nép megkétszerez­te az acél és a szén termelését, a gabona- és a gyapottermést. Mindennek egyetlen célja, hogy hogy népünk jobban éljen, többet ehessen és ruházkod- hasson, országunk erős legyen és az imperialisták többé ne nyomhassák el a kínai népet.” Dullesnak arra a képtelen vádjára, hogy: „Kína döm­pinggel fenyegeti Délkelet- Ázsiát, a Dagong Bao cimü lap kommentárja a többi kö­zött azzal válaszol, hogy Kíná­nak hatalmas, hat százötven - milliós belső piaca van és nincs szüksége semmiféle döm- pingre”.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents