Népújság, 1959. február (10. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-11 / 35. szám

Növényvédő tanfolyamon VILÁG PROLETÁRJAI, egyesüljetek:? AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA X. évfolyam, 35. szám ÁRA: 50 FILLÉR 1959. február 11., szerda ) A dolgozik igényit \ A munkásosztály, a dol­I gozó nép műveltségének, ' kulturális igényeinek növe- <j lése és állandó továbbfej- ! lesztése a szocializmus épí- ' lésének egyik s elenged- £ hetetlen feltétele. Pártunk művelődéspolitikai tézisei ; világosan rögzítik azokat a J feladatokat, amelyek a kul- J turális nevelő munka íerü­> létén előttünk állanak. A < munkásosztályban, a dolgo- ., I zó tömegekben nagy az > igény a művelődés, a kul­< turálódás tekintetében, s { ezeket az igényeket — a , megfelelő helyes irányban í — ki is kell elégítenünk. S j ezen igények kielégítésére í — kultúrforradalmunk ed. i digi vívmányaként — sok- l féle eszköz rendelkezésünk­re áll. A könyvek, a filmek, a színház, a különböző is­meretterjesztő előadások — ezek azok az eszközök, ame­lyek úgyszólván minden emberhez eljuttathatók, amelyek a legközelebb áll­nak az emberekhez. Megyénk üzemeiből, fal- vaiból ma már sehol sem hiányzik a könyvtár. Me­gyei könyvtár-hálózatunk évről évre fejlődik. örvendetes, hogy az üzemi, falusi, városi könyv­táraknak egyre nő az állan. dó olvasótábora. Az eddigi eredmények azonban nem azt jelentik, hogy könyvtáraink körül minden rendben van. Sok könyvtár problémája, hogy az állomány összetétele nem megfelelő. Kevés a szépiro­dalom, s ezek a művek is igen régiek. Ezen a problé­mán segít majd az az intéz­kedés, hogy a közeljövőben könyvtáraink állományában a szépirodalmi művek szá­mát 10—15 százalékkal, a középfokú szakkönyvekét pedig mintegy 10 százalék­kal növelik. : Az ismeretterjesztő elő­adások is, közvetlen eszkö­zei a dolgozók művelődésé­nek és világnézeti nevelé­sének. Megszervezésük és megrendezésük a TIT fel­adata Az eddigi tapasztalat azt mutatja, hogy ahol az igényeknek megfelelő elő­adásokat tartottak, ahol az előadók nagy szakmai és . politikai felkészültséggel, i érdekességre törekedve, tar- < tották meg előadásaikat, ott továbbra is látogatottak voltak a rendezvények. Az előadások látogatottságának biztosítása — úgy véljük, ez olyan feladat, amely az illetékes szervek most és a jövőben is meg tudnak va­lósítani. A film és a színház — mindkettő nagyon nagysze­repet tölt be a dolgozók műveltségi színvonalának emelésében. Nem mindegy azonban, hogy mi szerepel a mozik, a színház, s különö­sen a városi-községi kultúr- otthcnok művészeti csoport­jainak műsorán. Éppen azért, mert nagy tömeget vonzzanak és az előadások nagy hatást gyakorolnak a nézőkre, a műsorpolitiká­ban olyan elsődleges szem- . pontot kell figyelembe ven- ) ni, hogy az előadások pozi­tív irányban vigyék előre a nagyszámú hallgatóságot, vagy nézősereget. A dolgozók művelődése, a kulturális színvonal emelé­se: közügy. A művelt em­berfők sokasága gyorsabb tempóban tudja megvalósí­tani azokat a feladatokat, amelyek jelenünk és jövőnk _ a szocializmus építésé­I ben előttünk állnak. A szőtök akadémiádnak előadásai Gyöngyösön Gyöngyösön a nőtanács a városi művelődési felügyelőség, a Pedagógus Szakszervezet, az orvosok és a Tudományos Is­meretterjesztő Társulat bevo­násával előadás-sorozatban foglalkozik a gyermekek neve­lésével. Az első előadást, amelyet a gyermekek egészségügyi fejlő­déséről tartottak, nagy érdek­lődés előzte meg, s csaknem 300 szülő hallgatta végig dr. Fejes István érdekes előadá­sát. A legközelebbi előadást csütörtökön délután hat órakor a Városi Kultúrház nagyter­mében Sereg József, az állami Vak Bottyán Gimnázium igaz­gatója tartja „A régi szülő és a mai gyermek” — címmel. — TIZENHÁROM új tag lépett be á zárszámadások óta a noszvaji Üj Élet Ter­melőszövetkezetbe. Az an- dornaktályai Búzakalász Tsz 11 fővel szaporodott az elmúlt két hónapban. BARÁTI BESZÉLGETÉS A PÁRT MEZŐGAZDASÁGI HATÁROZATÁRÓL ★ Weidinger László: A KROGH-FÉLE KÉSZÜ­LÉKTŐL AZ IZOTÓPIG ★ A MAGYAR HYDROLOGIAI TÁRSASÁG ANKÉTJA EGERBEN ★ FOLYTATÁSOS REGÉNYÜNK ★ OH, AZOK A RÉGI JŐ ERKÖLCSÖK! ★ HÍREK — SPORT Mint már korábban is jelentettük, a gyöngyösi Növényvédő Állomáson 40 hallgató részvételével tanfolyamot tartottak a különböző növényi kártevők elleni gépi védekezés el­sajátítására. Képünkön Bognár József a PC motoros-csávázó működését magyarázza a hall­gatóknak, (Foto: Kiss) Kétsióshúsi lakást» több modor» Iskolát építettek a Heves megyei Építőipari Vállalat dolgozói Még nem végleges számok szerint 106 százalékra teljesí­tette múlt évi tervét a Heves megyed Építőipari Vállalat, s 32 építkezést adtak át a meg­rendelőknek, köztük 220 la­kást. Az egri Egészségház ut­cai 24 lakást már terven fe­lül készítették el s a lakáso­kon kívül modem iskolát építettek Mezőszemerén, Fü­zesabonyfoan, Gyöngyöspatán, Ecséden. A munkát olyan minőség­ben végeztéik el, hogy egészen minimális kifogást emeltek az átvevők, sőt Mezőszemerére, Ecsédre meghívták az iskola építőit az átadási ünnepségek­re is. ahol köszönetét kaptak becsületes, lelkiismeretes munkájukért. Alakulnak a isz-feilesztési bizottságok a gyöngyösi járásban A bizottságok munkáját A gyöngyösi járás falvaiban egymás után alakulnak a tsz- fejlesztési bizottságok. Legelő­ször Atkáron és Viszneken alakították meg ezeket a bi­zottságokat, ahol a helyi páT'k- szervezetek vezetői a bizottság tagjai előtt ismertették a Központi Vezetőség és a kor­mány határozatát. járási pártbizottság és a járá­si tanács aktivistái a helyszí­nen segítik és együtt beszélik meg azokat a feladatokat, amelyek az elkövetkezendő időben a bizottság előtt áll­nak. A* egri járás termelőszövetkezetei fokozzák a szőlő- és gyümölcstermelést Az egri járás tsz-einek je­lenlegi szőlőterülete 68 ka- tasztrális hold. Az 1959-re ter­vezett termés eléri a 21 má­zsás átlagot. Ebben az évben a felnémet! Petőfi Tsz hat katasztrális hold szőlőt tele­pít, míg a felsőtárkányi Dó­zsa Tsz 4 holdat fordít meg szőlő alá, amelyet 1960-ban telepítenek majd be. ■ Az egri járás tsz-gyümöl- csöseinek területe 78 holdat tesz ki. Az idén különösen a szilva és az alma telepítését szorgalmazzák majd az egyes termelőszövetkezetek. Nagyszabású eigánybái Egerben Egerben, a Művelődési! Ház vezetősége nagyszabású ci­gánybált rendez csütörtökön este 8 órákor a Művelődési Ház nagytermében és klubjá­ban. A műsor keretében fellép­nek az egri cigányegyüttes szólistái és táncosai is. A nagyszabású bál érdekessége és egyben fénypontja a cigány szépségverseny lesz. A zenét az egri és a péter- vásóri művelődési házak nép: zenekarai szolgáltatják. — 450 HOLD őszi búzát vetettek az egri járás terme­lőszövetkezetei. Az őszi bú­zák ez ideig jól teleltek és a felfagyás sem okozott na­gyobb károkat. Orvosi lakást és rendelőt építenek Megyénk egészségügyi hely­zete évről évre javul. Egyre több község kap orvost és egymás után szűnnek meg a több községből álló körorvosi körzetek. A vidéki orvosok számának gyarapodása szükségessé teszi hogy orvosi lakások és ren­delők épüljenek, örvendetes jelenség, hogy az egyes köz­ségek lakói maguk is belátják ezen épületek felépítésének szükségességét és nem egy helyen a községfejlesztési alapból építik meg az orvosi lakást, rendelőt. Csupán az egri járásban ez idén három községben épül orvosi lakás és rendelő. Os­toroson 238 ezer forintot irá­nyoztak elő erre a célra. Diáklány — a bejárásról A középiskolai diákok nagy része városban lakik, vagy kollégiumban. Kevés van olyan, aki a közeli falvakból vonattal vagy autóbusszal jár be. Nemcsak azért, mert fá­rasztó az utazás, hanem hát­ránya is van. Mégis akadnak közöttük olyanok, akik szíve­sen vállaliák a nehézségeket és mindennap utazgatnak, hogy tanulhassanak. A Heves —jászapáti autóbuszon szép számmal találunk „bejárókat”, túlnyomó részük az egri Szilá­gyi Erzsébet Gimnázium tanu­lója. Milyen egy bejáró-tanuló élete? — erről beszélgettünk Tóth Erzsébet I-b. osztályos ta- nu’óval, aki Kápolnáról jár is­kolába. — Röviden így jellemezhet­nénk: változatos — mondja. — Reggel utazás, délelőtt tanítás, s késő délután van, amikor hazaérkezünk. Pedig ezután következik * számunkra a leg­fontosabb munka: a tanulás. Ilyenkor aztán valósággal ro­han az idő. Legtöbbször azon veszem észre magam tanulás közben, hogy jól benne vagyok az éjszakában és én még min­dig nem alszom. — Nem válik unalmassá, egyhangúvá ez a sok utazás? — Szó sincs róla. Oda, s vissza csaknem 60 kilométert utazom naponta, de nem em­lékszem, hogy bármikor ts unatkoztam volna. Sok derűs, kedves percet szereznek ne­künk a különböző emberek, az utasok. Sok szó esik a mai fia­talok viselkedéséről, de az ezen a vonalon járó fiatalokra nincs Danas*. Egy panaszunk van, hogy az autóbusz hideg, nincs fűtve, csak az utasok leheletével. Ezen kéne valahogy segíteni. A tanuláson kívül — ha ideje engedi — szívesen jár moziba. Kápolnán általában jó filmeket játszanak. Szereti a könyveket, s hetenként két­szer jár az egri zeneiskolába is, — zongorázni tanul. Még nem KISZ-tag, de sokat hal­lott nővérétől a KISZ-életről, a fiatalok munkájáról. Amikor arról érdeklődünk, hogy mi­lyen pályát választott, megle­hetősen félénken feleli: „ta­nárnő szeretnék lenni... Nem tudom, sikerül-e?” ügy gon­doljuk, ha ő is akarja, ennek különösebb akadálya nem lesz Daragó István Összevont szülői értekezlet Verpeléten A félévi osztályozó konfe­rencia után közös szülői érte­kezletet tartottak a verpeléti általános iskola tanulóinak szülei részére a Dózsa-kultúr- otthonban. A szülők zsúfolá­sig megtöltötték a termet, hogy érdeklődjenek a fiuk, vagy lányuk tanulmányi elő­menetele felől. Az összevont szülői értekez­leten Noszticius Ferenc, isko­laigazgató ismertette az iskola tanulóinak tanulmányi ered­ményeit, majd rövid vissza­pillantást tett az elmúlt félév munk&jára. Rámutatott arra, hogy az iskola ebben a fél* évben az előző évekhez visao- nyitva jó munkát végzett. A tanulás területén előrehaladás mutatkozik, de lerontja ennek értékét az, hogy gyakoriak a hiányzások. Megdicsérte a szülői munkaközösség áldoza- tos munkáját, hogy társad al- mi munkával díszítették, szé­pítették az iskolát. A közös értekezlet után az osztályvezetők az iskola tan­termeibe vonultak, ahol osz­tályonként beszélték meg ai tanulmányi eredményeket. Béres Vine* f arsangi táncmulatság as egri Park Szállóban — a Voröskeresst rendezésében Eger város Vöröskereszt szervezete, szombaton este nagyszabású farsangi táncmu­latságot rendez az egri Park Szálló összes termeiben. A bált egy élőképpel nyitja meg Kris­tóf László, a Vöröskereszt vá­rosi elnöke. A bálon szépség­versenyt, tárgysorsjátékot; konfetti- és. szerpentin-csatát is rendeznek. A bál tiszta bevételét egész­ségügyi állomások felállításá­ra, szociális és kulturális cé­lokra fordítják. Falusi és honvédségi KlSZ-fiatalok találkozója Egerszéláton Egerszálát községben folyik, a villanyhálózat bővítése. A munkából kiveszi részét a község apraja-nagyja, hogy1 társadalmi munkával segítse­nek azokon, akik eddig csak lámpák mellett olvashattak, s nem hallgathatták az oly ré­gen megvásárolt rádiót. A falu lakossága mellett az egri honvédség is bekapcsoló­dott a munkába és egy 40 ta­gú KlSZ-brigáddal a kora reggeli óráktól kezdve dolgo­zott, s munkájával nagyban hozzájárult a falu további vil­lamosításához. A falu KlSZ-fiataljai nem maradtak hálátlanok. Este bemutatták „A gazdag szegé­nyek“ című színdarabot, ame­lyet munka után tanultak be, Cs. Ádám Éva nevelő vezeté­sével. Az előadás után vidám farsangi bált rendeztek, ahol a honvédség zenekarának táncszámai ütemére együtt táncoltak a falu és a hon­védség KISZ-fiataljai. A kö­zös szórakozás és közös mun­ka nagymértékben hozzájá­rult ahhoz, hogy a leeridő honvédok barátságot kösseneK a hazafias kötelességüket tel­jesítő fiatalokkal. MT \ A TIT híreit Ma délután 2 órakor Dr. Némedi Lajosné tart előadást „Mit olvas­sunk, hogyan olvassunk?” címmel. Csütörtökön (12-én) „A csillagos égről” beszél Czenthe László ta­nár. Mindkét előadás Egerben, a pedagógus klubbal lesz. Ugyancsak csütörtökön este hat órakor .Hogyan működik a tele­vízió?” címmel Darvas Andor fő­iskolai tanár tart előadást a TIT- klubban. Előadás után opera-köz­vetítést néznek meg a televízióban. Tegnap délután kútfői- ^ diek népes csoportja sétált ) Eger főutcáján. Vidáman l beszélgetve, nézelődve ha- i ladtak a líceum felől a vá- | ros belseje felé — nézegetve ? a kirakatokat, a járókelő- v két... A kedélyes beszél- ( getést és barangolást egy dübörgő motorú farmotoros autóbusz zavarta meg. Nem j a dübörgésével, — bár a szűk főutcán ez sem utolsó . szempont —, hanem azzal a l hatalmas porfelleggel, ame- I lyet maga után csapott, s j amely londoni ködként bo- ‘ rította el a külföldi látoga- * tők népes csoportját. Mit gondolhattak a por- i jellegbe burkolt külföldiek < az egri főutcáról? Talán azt, hogy a kavargó porfelhő is Eger műemlékei közé tarto­zik, vagy éppen a porverés itt haladó hagyomány?... Hogy mit gondoltak, nem tudhatjuk. Azt azonban < igen, hogy az illetékes szerv- J nek, a Városgazdálkodási ; Vállalatnak most újra — s i ki tudja, hányadszor — fi- I gyeimébe aiánliuk az egri > utcák tisztaságát, illetve tisztátlanságát. /

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents