Népújság, 1959. február (10. évfolyam, 27-50. szám)
1959-02-10 / 34. szám
4 NßPÜJSÄG 1959. február 10., Keid Honoré Daumier 1810—1879 \ XIX. szazad legna- gyobb művészeinek tekintélyes részét Franciaorszag adta az emberiségnek. A század második harmada szelle- nér.rá. Honoré Daumier az egyik legjellemzőbb képviselője, nemcsak azért, mert mint rajzoló megörökítette kora embertípusát, hanem főképpen azért, mert mint nagy kritikai realista egyértelműen és következetesen a haladás és az emberi szabadság mellett foglalt állást. Az 1830-as francia forradalom Lajos Fülöpöt, a „polgár- királyt” ültette trónra. A „gazdagodjatok meg” jelszó a kapitalista termelési mód ki- szélesedését eredményezne. A gazdasági reorganizáció megerősítette a kisburzsoáziát is, amelynek egyetlen vágya a nyugalom, a békés vagyongyűjtés lehetősége volt. Ez a józan, szolid örömöknek élő nyárspolgárság Európa-szerte a kor egyik lényeges mozgatója. De ott lázadozott a haladó emberek egy részében a kielégületlenség, amelyet a sivár jelen keltett. A 48-as forradalom előkészítő szakaszában vagyunk. Lajos Fülöp uralma a nagy ellentmondások és hazugságok kofa. Békét hirdetett és szabadságot, rendet és munkát. Cilinderben sétált Párizs kör- utain a király, látszólag az atyai jóindulat megtestesülése. Valóságban pedig tűrte és elnézte maga mellett a gazdasági kizsákmányolás, a lelketlen spekuláció űzelmeit. Az 1848-as forradalom elsöpörte Lajos Fülöpöt, de 1871-ig Franciaország politikája nem terelődött egészségesebb mederbe. L’ rendkívüli bonyolult, " i ellentétektől feszülő kornak jellemző műfaja az irodalomban a szatíra, a képző- művészetben a karikatúra. A politikai és társadalmi hazugságok következtében felhalmozódott feszültség és gúnyrajz röhejében keresett megkönnyebbülést. Ezt a korszakot kíséri végig a nagy karikaturista, Honoré Daumier művészete. 1810-ben született Marsedl- lesben. Apja irodalmi dicsőség Után szomjazó és tehetségtelen, titokban verselő üvegesmester volt, aki családját nyomorba juttatta. Honoré kifutóként támogatta családját, de közben rajzolt is. Ebben a korban tanult meg úgy rajzolni, hogy később szabadon, modell nélkül tudta a legbonyolultabb emberi mozgást ábrázolni. Később a „Carucature” e. élclap munkatársa. Egyik rajza miatt, amelyen a „körtefejű” Lajos Fülöpöt minden! elnyelő szörnyként ábrázolta, hat havi börtönre ítélték. Pőre és fogsága körüli izgalmak megérlelték benne igazi művészi énjét. Kiszabadulása után két napilapban ontotta a szellemesnél szellemesebb litográfiákat. Ez a munkássága 1860-ig tartott, amikor régi, gyötrő vágyának engedve festeni kezdett. A zsurnalisztika nyűgét egész életén át kínzó teherként viselte, de a biztos pénzkeresetre szüksége volt. 1860-ban felbontotta, az egyik napilappal a szerződést, három évig nyomorgott, hogy festhessen, de képei eladh.a- tatlanoknak bizonyultak. így újra # bekényszerült az igába, f i regkora sem hozta meg ^ a várva várt általános elismerést. Mint karikaturista, rendkívül népszerű volt, de nem fedezték fel művészetében azt, ami túlmegy a nair aktualitáson, ami tartalomban örökéletű, formában monumentális. Csak festőbarátai méltányolták igazán művészetét. 1871-ben megvakult. Barátja Corot, a nagy barbizoni mester kis házat ajándékozott neki és nyugdíjat szerzett számára. 1878-ban a barátok egy Daumier-kiállítást rendetek, amelynek művészi sikere tetemes volt, de az anyagi siker elmaradt, deficittel zárult. 1879. október 2-án hunyta le szemét örökre Daumier. Halála után tíz évvel terelődött először rá az általános érdeklődés. További tíz év múlva kezdték benne a modem művészi törekvések egyik legjelentékenyebb ősét sejteni. Festményeiért mind mesésebb árakat fizettek és egy-egy litográfiájáért ötszörösét adták annak az összegnek, melyért életében egy-egy aquarelljét eladta. A század végétől kezdve a XIX. század egyik legnagyobb egyéniségét tiszteljük benne. Daumier munkássága a képzőművészetnek öt különböző ágát öleli fél. Körülbelül négyezer litografált lapja ismeretes, amelyek napilapokban és folyóiratokban jelentek meg. Sok százra tehetők ki- sebb-nagyobb fametszetbe áttett rajzai. Vízfestményein kívül kb. kétszáz olajfestményét tartják számon, legnagyobb részük csak vádat. De nemcsak síkábrázoló, hanem szobrász is volt. Ránk maradt több mint harminc festett agyagszobra, amelyeket. lázas gyorsasággal gyúrt az ihlet perceiben: örökbecsű karikaturisztikus remekek. E szobrokat használta modellként rajzai számára. Szobrászok általában rajzzal vázolják fel szobraikat. Daumier szoborral vázolta rajzait. politikai célzatú karika- túráiban fenyegetően emeli fel kezét az uralkodó osztály korruptsága, álnoksága ellen. Mélységes együttérzéssel vetíti elénk az elnyomottak küzdelmét a zsarnokság ellen. „A törvényhozó hasa” c. litográfiája az 1834-es képviselőház tagjait ábrázolja. A monumentális lap Daumier ítéletét fejezi ki a júliusi monarchia korrupt, reakciós uralma ellen. A „Transnonain utca 1834. április 15” legerté- kesebb lapjainak egyike, mivel a kőrajz megjelenése után a követ' a rendőrség lefoglalta és megsemmisítette, így csak kevés levonat készülhetett róla. Az áprilisi • munkásfelkelés ■ véres megtorlását ábrázoló rajz Daumier legmegrázóbb műve. Szívderítő humorral teszi nevetségessé a nyárspolgár gyengeségeit, érzelgősségét, szenzáció-éhségét. Az „Ötödik felvonás“ c. litográfiáján és számos színházi jelenetében a párizsi kisember remek- isme- rőjekónt mutatkozik be. Pompás, jellemző erővel eleveníti meg a háziurat, a kíváncsi szolgát, az embemyúzó ügyvédet, a kártyázó nyárspol- gárt. Felvonul előttünk a XIX. századi francia társadalom sok tipikus alakja. Daumier elnéző szeretettel teszi nevetségessé a kispolgár fonákságait, kicsinyességét, de kéílelhetetlen szigorral ítéli meg a nyomorult kisember feje fölött összejátszó fiskálist, a háborúra spekuláló fegyver- gyárost, az emberi szabadság ellenségeit. Festményein monumentális egyszerűséggel jelenik meg az örök mosónő alakja, a vasúti kocsik közönsége és a párizsi élet hétköznapjai: wm y wí • 'T’émáválasztása sohasem • közönyös. Dé á hangsúly nem a mesén van, hanem a drámai élmény lelkiségén. Minden alkotásából sugárzik a mélységes emberismeret, együttérzés és kora társadalmának ismerete. Daumier nemcsak korával halad hanem azon messze túl is mutatott tartalmi és formai megfogalmazásában, így művei nem pusztán korában voltak érthetők és aktuálisak, hanem a késő utódok számára is örök érvényűt alkotott. Dr, Baskai Érnőné a TIT tagja 1959. február 10, kedd: 1879-ben halt meg Hon őré Daumier ffátrtcia festő és karikatúra-rajzoló. & Névnap <2 Ne feledjük, szerdán: BEKTOLU' — NAGY SIKERREL mutatták be vasárnap a demjé- ni KISZ-fiatalok a „Vén bakancsos és fia a huszár" című színdarabot. A közönség nagy tapssal köszöntötte a színjátszókat..- EGER ÉS KÖRNYÉKE Méhészszövetkezet vasárnap délelőtt az egri Szakszervezeti Székházban megtartotta évi rendes közgyűlését. A közgyűlésen beszámoltak az elmúlt évben végzett munkáról és az 1959. évi tervet beszélték meg. — A GYÖNGYÖSI Szerszám- és Készülékgyárban a szakszervezet termelési bizottsága, a gazdasági vezetők és a bizalmiak 20 munkást terjesztettek fel „Kiváló dolgozó” cím elnyerésére.- A HEVES MEGYEI énektanárok kétnapos budapesti továbbképzésen vettek részt, és ennek keretében a Loheng- rin-t és a Diótörőt tekintették meg az Operaházban. — A RECSKI Ércbányánál a második félévben végzett jó munkájukért tizennégy bányász kapta meg a „Kiváló dolgozó” oklevelet és a; velejáró egyheti fizetést, ami összesen 7296 forintot tesz ki.- VASÁRNAP este hét órai kezdettel hagyományos álarcos farsangi bált rendez a Bányászotthon nagytermében a recski KISZ-szervezet. A vidám farsangi esten Gay János dzsessz-zenekara játszik. — Még ebben az esztendőben megkezdik Poroszlón az új nyolctantermes általános iskola építését. A korszerű tantermeken kívül nevelői szoba, szertárak, és úttörő szoba is lesz az iskolaépületben. FILM; Üdülés pénz nélkül SZÍNES OLASZ FILM A film igen látványos, nagyon kellemes szórakozást nyújt. A film több humoros történetben mondja el egy tengerparti nyaralás vidám kalandjait. Bemutatja a hatvani Vörös Csillag Filmszínház február 12—16-ig. (Kihaló fejvadászok a borneoi dzsunveiben Borneoi dzsungelek niélyén tudósok kutatómunkát végeznek egy kihalófélben levő, primitív fejvadász-törzsnél. A murut-törzs kislétszámú népe mérgezett nyilakkal vadászik és ma már az utolsó borneoi törzs, amely valószínűleg még mindig nem adta fel a fejvadászatot. Persze a mu- rutok egyáltalán nem hajlandók megvitatni ezt a kérdést. Lloyd Davies, a malájföldi egyetem professzora volt az első tudós, aki hosszabb időt töltött a rnurutok között. Megállapította, hogy 1953. és 1956. között a törzs létszáma 23.4 százalékkal csökkent és mindössze 18 ezer főből áll. Nagyon ritkán születik gyermekük és a törzs tagjaiban alig él a fajfenntartási ösztön. Két másik tudós megállapította, hogy a gyermekszületések elmaradását krónikus infekció okozza, amelynek eredményeképpen a murut asszonyok nem tudják kihordani magzataikat. A betegségről egyebet még nem sikerült, megállapítani. Ha a jelenlegi ütemben folytatódik e kis törzs ousztulása, nagyon rövid időn belül teljesen eltűnik a föld színéről. Moziműsor EGRI VÖRÖS CSILLAG Az utolsó' paradicsom (szélesvásznú) EGRI BRÓDY Üzenet érkezett EGRI BÉKE Nincs előadás GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Szállnak a darvak GYÖNGYÖSI PUSKIN Ház a sziklák alatt HATVANI VÖRÖS CSILLAG Akasztottak lázadása HATVANI KOSSUTH ötlábú birka FÜZESABONY Razzia Egerben este fél 8 órakor: MEGPERZSELT LÁNYOK :<Bérletszünet) (Csak felnőtteknek) Sírokban este 7 órakor: MAJD A PAPA PÉTERVASARA csendes Don (II. rész.) HEVES örök visszatérés REAKCIÓSOK — Figyeled? Űjabb trükk; amit ígérnek, be is tartják! (47) Az óreg hunyt szemmel ült Hát most mit feleljen?... A mérnök szerint őt, Scseglovot és még néhány barátjukat masnap halálos veszedelem fenyegeti a Greenhouse-ban. De az elhamarkodott támadás nagy emberáldozatot követelne. A múlt héten már tettek ilyen kísérletet. S mielőtt a partizánok megközelíthették volna Greenhouse-t, sűrű géppuskatűz és valóságos gránátkő fogadta őket. Sőt Scseglov mérnök azt is közölte velük, hogy Harwood egy, több kilométer hatósugarú éjszakai távolbalátó és messzehalló készülékkel rendelkezik. A készülék elromlott ugyan, de Harwood hónapra megjavítja; tehát sietni kell... És Csen sietett... Felnyitotta szemét, az órára nézett, majd halkan így szólt:- Szó sem lehet róla. Még ha a vizet egészen elzártam volna, akkor is körülbelül egy éra kellene ahhoz, hogy száz tmberünk Greenhouse-ba. jusson. De én semmit sem készítettem elő. — Akkor hát holnap éjjel... A korábbi roham-tervnél maradunk. És most siess, Csen, mert kevés az időd. ... S a motorkerékpár nemsokára már visszafelé robogott a „rimba” hepehupás útjain, a bozóterdőbe hasított alagutakon. Majd a szakadékhoz érve, hirtelen fékezett. A sovány, élemedett korú kínai leszállt á csomagtartóról, némán megszorította a vezető kezét, és eltűnt a sötétben. Oda, ahol nemcsak a megalázás várta, hanem talán a hálál is. XX. fejezet TOVÁBBI GYORS ESEMÉNYEK Csen pontban hét órakor jelent meg Harwood hálószobája előtt és megnyomta a csengőt a hatalmas, finom faragásokkal díszített ajtó mellett. — Azt tetszett kérni, hogy érbesszem fel, Mister! A falba illesztett és fémhálóval bevont hangszóróból ásítás, matraczizegés, majd Harwood hangja hallatszott: — A fürdő? — Készen van, Mister! . — Gyere be. Halkan zümmögni kezdett a motor. Aztán lassan kinyílt a tömör acélból készült, faburkolatú ajtó. C-en az ablakhoz lépett és megnyomott egy gombot. Erre felgördült a sűrű acélszálakból szőtt függöny. S a golyóbiztos, vastag ablaküveg mögül borús reggeli fény áradt a szobába. Ezután a rádiót és a légszárító készüléket kellett bekapcsolnia, hogy a sióba hőmérséklete öt fokra süllyedjen. Itt minden gépesítve volt. S minden lehető óvintézkedést megtettek a váratlan merénylet ellen. Az automatagépek hibátlanul működtek. Pontosan és zajtalanul, akár Csen, az automata-ember. Arcához már szinte hozzánőtt az önelégültséggel vegyes alázat mosolya: azt teszem, amit a gazdám parancsol, a fürdő kész. Méltó vagyok arra, hogy a gazdám megdicsérje hű szolgáját. Mister Henry Harwood legalábbis ezt olvasta le az idős kínai arcáról. Mert a jövendőbeli „Világ uralkodója”, aki tönkreteheti, hatalmába kerítheti az emberi agyakat — Csen legegyszerűbb gondolatait sem tudta kitalálni. Pedig a szolga igazan fontos kérdést latolgatott: megölie-e Harwoodot most mindjárt, amíg nem késő? És az acél mellvért?... Csen majdnem elnevette magát, amikor a hullámosra hajlított, a szárított rák páncéljához hasonló acéllemezre nézett. Harwood élete már több mint másfél éve egy hajszálon lóg; s ezt a hajszálat bármikor elvághatja, ha parancsot kap rá. Kés, lőszer, méreg, minden kéznél van. Olyan mindegy, hogy Harwood valamennyi ételét először neki kell megízlelnie. Annak sincs jelentősége, hogy a főnök egy valóságos páncélszekrényben alszik. A kulcsokat már rég lemintázták, s a többi óvintézkedés sem ismeretlen. De Csen eddig még nem kapott parancsot Hadwood meggyilkolására. A bűnös felett a bíróság fog ítélkezni. Persze, azért végszükségben a néphadsereg katonája önállóan is dönthet. S most erről volt szó. Csent csupán egy körülmény tartotta vissza a cselekvéstől: még nem sikerült kideríteni hová rejtették azt a szörnyű masinát, amelyről Scseglov elvtárs beszélt. Itt, ahol a föld mélye csupa alagút és titkos kamra, bármit el lehet rejteni. tJgy, hogy napokig sem találná meg. § mi történik, ha keresgélés közben váratlanul rányitnak a szingapúri megszálló katonák? A „hatalmat sugárzó” gép helyét másképp kell kinyomozni. — Mondd, Csen, Jonson hazajött már? — Még nem. Mister. — A fene egye meg! Add ide a ruhámat, de gyorsan! Harwood ezúttal megszegte napirendjét és a szokottnál rö- videbb időt töltött a fürdőszobában. Sebesen felöltözött, majd — még a kakaóját sem hajtotta fel — a rádiókabinba sietett Ott rossz hírek várták: Jonson jelentette hagy a rendőrségi autót a repülőtérre vezető úton megtámadták. Néhány rendőrt lelőttek, a foglyok meg szétfutottak. Jonson is épp, hogy' megmentette az irháját, — A nyavalya törje ki! - sziszegte Harwood. Azt hitte, akármit mondhat: rövidhullámú rádióbeszélgetésüket nem hallgathatja ki senki. — Maga még annyit sem ér, ameny- nyi rumot naponta lenyakal!... Hát mi van a maga nyakán, fej, vagy lopótök?... Miért nem kért legalább húsz-har- mine őrt? De Harwood hiába üvöltözött: nem tehetett semmit. Az est leszállta előtt úgysem szabad a foglyokat kihozni Szingapúrból. így szólt a kormányzó parancsa. A „hatalmat sugárzó” gép bemutatásával tehát még egy napot vqmiok kell. De hátha Parker nem hajlandó ennyi ideig várni?... Hátha megharagszik. hazautazik és akkor fuccs az egész találmánynak?! De Jonson másik híre is nagy gondot okozott: Mister Knipps nem érkezett meg Szingapúrba. Tehát, bizonyára bajba került. Persze, a „sugárzót" 9 Greenhouse-ban szolgálatot teljesítő bennszülötteken is ki lehetett volna próbálni. Parker azonban egész tömegek bevonását követelte. Arról már meggyőződhetett, hogy az egyes emberek miképp tombolnak, sírnak nevetnek Thízzák fejüket a falba a sugárzás hatására. (Folytatjuk.)
