Népújság, 1959. február (10. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-08 / 33. szám

Í959. február 8., vasárnap KÉPÚJSÁG S A Mail Szövetség A Francia Közösség új alkotmányának értelmében a múlt év végén Francia Egyen lítöi Afrika és Francia Nyugat- Afrika területeiből egymás után alakultak meg a formailag autonóm né­ger köztársa­ságok, melyek Guinea kivé­telével, tovább­ra is a Francia Közösség tagjai maradtak. 1959. január 17-én Dakar városában meg­tartott kon­ferencián Sze­negál, Szu­dán, Dahomey és Felső Vol­ta köztársa­ságok képviselői elhatározták, hogy szövetségi államot hoz­nak létre MALI néven. A hazánk területénél csaknem hússzorta nagyobb, de csak 11 millió lakosú MALI Szövetség területén a XI. szá­zadtól az 1700-as évek végéig hasonnevű néger birodalom állott fenn. (Melléktérképen jobbra, lent: Afrika áttekintő térképe. 4 győstes: Pataki László kubikos brigádja Nemrégen értékelték a bri­gádok között folyó versenyt a Heves megyei Építőipari Vál­lalatnál, s az értékelés után közel tízezer forintot osztottak szét a kiváló építők, a munka­versenyben legjobb eredményt elérő dolgozók között. Taos György építésvezető, akinek munkája hozzájárult ahhoz, hogy a klementinái hibridüzemet az országban el­sőnek adhatták át a hasonló létesítmények közül, ma már a kiváló dolgozó jelvény tu­lajdonosa, s vele együtt meg­kapta a félhavi fizetésének megfelelő jutalmat is. Részesült a jutalomból Bar- tus László művezető, az építő­ipar kiváló dolgozója, kőmű­vesek. ácsok, asztalosok, akik kimagasló teljesítményt értek el az elmúlt évben. Pataki László brigádja a je- 'entős összegű jutalom mellett elnyerte a legjobb brigádnak járó vándorzászlót a megye- szorte ismert Hajdú György kubikos brigádja pedig a má­sodik helyet szerezte meg a brigádok közötti versenyben. Megkezdődik a Bugát Pál Szabadegyetem második léiévé A TIT a dolgozók világné­zeti nevelésére és általános i- űveltségük növelésére már korábban megindította a Bugát Pál Szabadegyetemet, amely­A könyvelő Kedves, mosolygós arcú kis­lány Kovács Eta. A poroszlói Béke Termelőszövetkezet iro­dájában találkoztunk vele, mi­közben a szövetkezet könyve­lését' végezte. Négy éve dol­gozik már, mint termelőszövel/- kezeti könyvelő és nyolc hó­napja van itt a poroszlói Béke Tszr-beri. — Nagyon szeretem a mun­kámat, — mondja Etelka és büszkén beszél arról, hogy egy félév múlva vizsgát tesz a kettős könyvelésből. — Szak­képzett könyvelő leszek — mondja a kislány és kérésünk­re szívesen mutatja meg köny­velését A gondos és pontos számítások, a tiszta és rendes munka valóban arra mutat, hogy Kovács Etelka hivatás­nak tekinti munkáját és négy esztendő alatt komoly gyakor­lati képzettségre tett szert Huszonhárom esztendős, be­senyőtelki'kislány ő, aki jelen­leg itt, a" termelőszövetkezet­nél kapott lakást és csinos, jól berendezett otthonában jól ér­zi magát. —- Ezt a bútort már saját keresetemből vettem — újsá­golja a csillogó sötét hálószo­báról. Itt vannak a könyveim, mert olvasni nagyon szeretek, — mondja mégi Mezőgazdasági szakkönyvek, egy sor ifjúsági regény és más egyéb, lányok­nak való olvasmány sorakozik Etelka kis házi könyvtárában. Terveiről, szándékairól el­mondja, hogy minden vágya teljes és biztos jártasságot sze­rezni a könyvelésben és sze­retne továbbra is itt maradni, ennél a szövetkezetnél. — Szeretem itt az embere­ket és hozzájuk tartozónak ér­zem magam, viszont úgy ér­zem én is, hogy ezek az embe­rek szeretnek engem és becsü­lik a munkámat. Annak örü­lök, amikor látom, hogy szö­vetkezetünk vagycunilag is erő­södik és gyarapszik. Az a vé­leményem, hogy a könyvelő munkája, a pontos és lelkiis­meretes könyvelés egyik elő­feltétele annak, hogy a gazda­ság jól működő és jövedelme­ző legyen. Értesültem a na­pokban arról is, hogy a ter­melőszövetkezetek fejleszté­sével foglalkozó kormányhatá­rozat szintén igen fontosnak tartja n jó könyvelő-gárda ki­alakítását a tsz-ekbén. Azok, akik velem együtt végzik a könyvelői taiifolyafnot, vala­mennyien azt akarják, hogy munkájukkal a tagság is, de a járási, illetve megyei vezetők is elégedettek legyenek. Havi 1200—1300 forintot ke­resek és úgy gondolom, hogy munkám után a termelőszö­vetkezetben tisztességes kere­sethez jutok és anyagilag is megtalálom számításomat. Ha szabad időm van, az ol­vasáson kívül még rádiót hall­gatok és moziba járok szíve­sen. Kovács Etelka munkáját bátran állíthatjuk példaképül a megye termelőszövetkezetei­ben dolgozó többi fiatal lány elé, hisz neki nemcsak a szak­ma jó elsajátítása, hanem a termelőszövetkezet fejlődése és gazdagodása is szívügye. SZ. I. nek most kezdődik második féléve, ahol filozófia, jog, ma­gyar, történelem, világtörténe­lem, Világirodalom, művészet- történet, fizika és matematika tagozatokon folyik az oktatás. Az órákat kéthetenként tart­ják a Főiskolán, amelyek — az érdek1 ődési körüknek meg­felelő tárgykörben elősegítik a dolgozók politikai szakmai, műveltségbeli fejlődését. Az üzemekben is megkez­dődött a szervező munka, hogy minél több munkás, hivatal1 dolgozó vegyen részt a Sza­badegyetem előadásain. A be­iratkozáshoz nem szükséges középiskolai végzettség, csak beíratási díjat kell fizetni, — tandíj nincs. Gyer meh-vár ótermet ígért a Moziüzemi Vállalat és a nótahdcs az egri fnoziláto- gató közönségnek. Gyermek­várótermet ígértek, ahol sze­rető gondoskodással vigyáz­nak a kicsikre, míg stüleik a filmet nézik Az Ígéret azonban csak ígéret maradt. Félesztendő is eltelt már de a leendő gyen mekvíróterem helyén a mo­zi, épületében még mindig italbolt van. Meddig? Mikor látja be végre az Egri Vendéglátóipa fi Válla­lat és a kereskedelmi osz­tály, hogy az a kocsma, a maga kétes tisztaságával nem való egy kultúrhelylségbe. Mikor záratják be már az egészségügyi szervek ezt az üzletet, amelyet mellékhe­lyiség hiányában szabályta­lanul üzemeltetnek. Tudjuk, jól megy ez az üzlet — no, persze nem a mozilátogatók járnak od*; hiszeh ők be sem fémek már a külső vendégektől, — és bezárása látsZólág anyagi Veszteséget jelent a vállalat­nak. De csak látszólag. .4 mo­zi ugyanis megfelelő helyi­séget adna a Vendéglátónak — büfé részére. A veszteség egy része itt megtérül A külső vendégeknek pedig még csak 20 lépést sem kell tenniük, s máris két olyan helyiségbe ü'köznek. ahol kedvükre ihatnak, mégpedig úgy, hogy nem zavarják a mozildtogutó közönséget A Moziüzemi Vállalat és a nőtanács e lap hasábjain ígérte meg a gyermekváró­termet. Szerezzenek hát ér­vényt elhatározásuknak és teljesítsék ígéretüket — mert az úgy illik. (márkusz) Tanuló asszonyok Hetenként egyszer varrógép zakatolása hallatszik ki a nagyrédei kultúrterem egyik szobájából. Asszonyok tanúi­nak szabni, varrni. Van olyan este, amikor 100 asszony és lány összegyűl itt, hogy elsajá­títsák a szabás-varrás tudomá­nyát, hogy apróbb holmijaikat maguk is el tudják otthon készíteni. Más estéken sütni, főzni tanulnak az asszonyok és lányok. Ilyenkor a földművtas­Nyugdíjba vonult *„mindannyiunk Lajos bácsija“ Egyszerre két le­velezőnk fogott tol­lat, hogy beszámol­jon arról a szép és megható ünnepség­ről, amelyet a na­pokban tartottak a petőfibányai gép­üzemben. Ezen az ünnepségen bú­csúztatták Dorner Lajos művezetőt, aki most kezdi meg jól megérdemelt pihe­nését, sok értizedes munkája után. Ifjabb Molnár Gyu­la, a gépüzem dolgo­zója így számol be az ünnepségről. Már délelőtt mindenki La­jos bácsi búcsúztatá­sáról beszélt a gép­műhelyben. Mikor két órakor leállt a gépüzem, mindenki az esztergályos mű­helybe sietett, Lajos bácsi búcsúztatására, aki igen sok fiatalt tanított meg a laka­tos szakma szépségei­re 30 év alatt, s ezért úgy hívjuk őt, hogy „mindannyiunk La­jos bácsija". A kis ünnepségen Gömöri István üzem­vezető helyettes mon­dott búcsúbeszédet, majd a szakszervezet, az esztergályosok, lakatosok, ácsok, és Dorner bácsi tanítvá­nyai adták át az ajándékokat, miköz­ben szép és megható jeleneteknek lehet­tek szemtanúi a je­lenlevők. Lajos bácsi beszédét — melyben elbúcsúzott munka­társaitól, s megkö­szönte az ajándéko­kat — sohasem fog­ják elfelejteni. Akis ünnepség a bányász- himnusz akkordjaival zárult. Juhász Miklós, le­vélírónk az ünnepelt munkásságát ismer­teti levelében. „Az üzem legré­gibb dolgozója, Dor­ner Lajos bácsi 1925- től dolgozik itt, s ezt a 34 évet szorgalmas munkával, igazi meg­becsülésben töltötte el. Tanított, nevelt, keze alól jó szakem­berek kerültek ki, akik ma is szeretet­tél gondolnak rá. Lajos bácsi tudott az emberekkel bán­ni,. s mint 13 gyer­mekes családapa, a gépműhelyben is fe­gyelmezettséget, de jószívűséget diktált, s méltán érdemelte ki a gépműhely munká-, sainak megbecsülését., szeretétét.. Nagyon megérde­melt munkatársainak ama kívánsága, hogy legyen hosszú, bol­dog és szép öregsége. Úgy véljük, e két levélhez nem kell sok kommentár, mi is nyugodt, gondta­lan öregséget kívá­nunk Dorner Lajos bácsinak. szövetkezet díjnyertes cukrásza a tanító, s az asszonyok igen lelkes és szorgalmas tanítvá­nyoknak. bizonyulnak. A nyers­anyagot — a cukrot, lisztet, vajat, zsírt — maguk hordják össze, s volt már rá példa, hogy tyúkot is vittek, mikor annak az elkészítése volt a „le’ke”. A tanfolyamok "tervezője á nőcanács, amely szakított az eddigi tétlenséggel, s ezen a télen igazán dicséretre méltó­an szervezte meg az asszonyok közös tanulását, szórakozását. De dicséretet érdemel a föld­művesszövetkezet nőbizottsága is, mert javaslatukra nyújt a földművesszövetkezet anyagi segítséget is az asszonyok munkájához. Több műtrágya — nagyobb termós A termelőszövetkezetekben igen sokat jelent a termésered­mények. emelésében á-műtrá- gya-felhasználás növekedése. A tervek szerint ebben az év­ben a gyöngyösi járás termelő­iszövetkezetei jóval több mű­trágyát használnak fel. mint az elmúlt esztendőben. Míg tavaly katasztrális holdanként 117 kilogramm ,volt az átlag, az idén ez a mennyiség ISO kilogrammra emelkedik. A kommunista párt követ­kezetes marxista politi­kája és agitációja, amellyel szüntelenül leleplezte a bur- zsoá kormány működését, s munkásság és katonaság egy­re nagyobb tömegeit állította a párt mellé. A polgári de- niokratikus kormányzat lénye­gében semmit nem valósított meg a maga elé tűzött felada­tokból. A munkásság elégedet­lenségét különösen növelte az a körülmény, nemcsak a na­gyobb üzemek szocializálása nem következett be, hanem a gyárosok és más tőkés elemek, még a termelés folyamatossá­gát is igyekeztek meggátolni. A munkásságon kívül különö­sen nagy hatása volt a kom­munista propagandának a le­szerelt. de munkanélküli ka­tonaság körében. Már 1918 őszén létrejöttek különböző katonai szervezetek. Ezeknek egy része pl. a tisz­tek szervezete, ellenforradal­mi jellegű alakulás volt. Ugyancsak 1918 őszén azonban megalakult a Leszerelt Közxa- tonák Országos Szabadszerve­zete és az altisztek hasonló szervezete is. 1918 végén és 1919 ’anuárjában ezekben *a szervezetekben egvre nagyobb hatást ért él a kommunista propaganda. 1918 decemberé­ben a leszerelt tisztek olyan követeléssel lénték fel. hogy a kormány rnrnden tisztnék fi­zessen 30 ono korona végsielé- gítést. Ennek hatáséra a kom­munista párt támogatja a köz­katonák és altisztek olvan irá­nyú követelésit, hocv minden alt'srt és közkatona kaoion 5<f.O0 korona lezzerrtéa1 d’ia+ EzeK a C’í’rZP’etolr 1P1 a re mér mintegy 18—70 Őrt) tőt. Számláltak és szinte teljes mértékben a. kommunista párt Erősödik a kommunista párt befolyása alatt álltak. Január 20-án katonák külöttsége fel­kereste Böhm hadügyminisz­tert és átadta követelését. Böhm elutasítókig válaszolt, mire a küldöttség tagjai azt javasolták, hogy a hadimillio­mosoktól vegyék el a szüksé­ges összeget. A leszerelt kato­nákra gyakorolt hatás 1919 januárjában már kezdett át­terjedni egyes katonai alaku­latokra is. Február elején a budapesti katonai alakulatok­ban már több mint 700 katona állt a kommunista párt mel­lett. Kommunista sejtek ala­kultak az 1-es honvédeknél, a 32. gyalogezrednél, a tenge­résznemzetőrségnél, az óbudai tengerészeknél és még számos más katonai alakulatnál. kommunista párt szá­molt annak a lehetősé­gével,. hogy a németországi példa nyomán a magvar kor­mány is megpróbál fegyvere­sén leszámolni a kommunista mozgalommal. Ennek megaka­dályozása céljából ’anuártól a párt még jobban fokozta a fegyveres alakulatok közötti agitációt és megkezdték a Vö­rös Gárda megszervezését is. Az ellenforradalom nyílt fel­lépését látva a párt megkezd­te a felkészülést a fegyveres felkelésre, a hatalom átvételé­re. A Vörös Újság február S-i számában Szamuely Tibor Proletárok fegyverkezzetek címmel ír cikket és kifejti, hogy az ellenforradalom ura- lcmrajutását csak a proletár- ság felfegyverzésével lehet megakadályozni. A kommunista párt eredmé­nyes munkája más terülten is megmutatkozott. A Vörös Új­ság minden papírnehézség el­lenére egyre nagyobb példany- számban jelent meg, de meg­jelenése után így is azonnal elkapkodták. Február elején már 30 000-es példányszámban jelent meg és ekkor határoz­ták el napilappá való átalakí­tását is. Ekkor szervezte meg a párt az un. renülőagitációt is. Ez abból állt. hogy kis, két-három tagból álló csopor­tok olyan helyeken, ahol sok ember gyűlt össze, vitát kezd­tek egymás közt a kommuniz­musról. Egyik a párt állás­pontját képviselte, a másik pedig támadta azt. Ezek a lát­szólagos viták igen nagy ne­velő eszköznek bizonyultak. ! 4 ecembertől kezdve rend- 7 szeresen szerveztek pártiskolának nevezett elő­adás-sorozatokat is, ahol meg­ismertették a hallgatókat az oroszországi forradalmi esemé­nyeket, tisztázták a bolseviz- mus fogalmát, igyekeztek meg­mutatni azt az utat, amelyen a magyar proletariátusnak is járnia kellett. Ezek mellett rendszeresen tartottak pártna­pokat is, ahol aktuális politi­kai kérdéseket vitattak meg. Ezeken a pártnapoKon bárki szabadon részt vehetett és hozzászólhatott a vitatott kér­déshez. Megjelentek a kom­munista kiküldöttek a szociál­demokrata gyűléseken is és képviselték a kommunista ál­láspontot. Kisebb jelentőségű, kampány jellegű akciókkal is igyekezett megmozgatni a párt a mun­kástömegeket. Ha ezek nem is voltak nagy jelentőségűek, .al­kalmasak vdltak ; arra, hogy nagy munkástömegeket moz­gassanak meg. Ilyen kampány volt január második felében a bérházak államosításáért folyó akció. Mivel világossá vált. hogy a Kormánynak esze ágá­ban sincs államosítani a bér- házakat, a kommunista párt felhívást intézett a munkás­sághoz, hogy február elsejétől ne fizessenek lakbért a tulaj­donosoknak. Ez az akció azon­ban csak kevés helyen járt eredménnyel, ennek ellenére azonban hozzájárult a pórt és a tömegeK közötti kapcsolat elmélyüléséhez. TV” agyarányű agitációs ■L” munkát végzett a párt a közalkalmazottak, különösen a vasutasok között. Február elejétől megszervezték az agi­táció új módszerét, az un hó- labda-szervezeteket. Ennek az volt a lényege, hogy minden párttagnak 8—10 főből álló csoportot kellett maga köré gyű-teni, akiket póttagokká nevelt Ezekkel minden párt­tag köteles volt foglalkozni. Mikor aztán ezek beléptek a pártba, kötelesek voltak újabb tagokat toborozni. Ez a mód­szer természetesen csak a pro­letárforradalmat meglőző idő­ben volt meg, amikor éppen a párt üldöztetése következtében nem kellett attól tartani, hogy az ilyenfajta agitációval a párba nem való elemek kerül­nek majd be. A kommunista párt munká­ja egyre jobban kiterjedt a vidéki munkásságra is. Janu­árban és februárban egymás után jöttek létre a vidéki kommunista szervezeteit. Fő­leg a nagyobb ipari gócpon­tokban jöttek létre pártszerve­zetek. mint Miskolc, Szeged, Pécs, Nagyvárad, Salgótarján, de különösen Pest környékén, kisebb városokban, sőt közsé­gekben is sok helyen megala­kult a kommunista cárt. Az eszme elterjedése pedig termé­szetesen sokkal nagyobb ha­táskörű volt A kommunista agitáció eredményeképpen szerte az országban, városok­ban és falvakban egyaránt, a munkásság és szegánvparas-zt- ság hozzákezdett a szortal-'zá- lás gyakorlati keresztülvitelé­hez A kormány és a Szociál- ‘ demokrata Párt megpró­bálta szellemi fegyverekkel felvenni a küzdelmet a kom­munista ag'tác’óval. A Nép­szavában és szociáldemokrata röolanokon egyre-másra igye­keznek bizonygatni, hogy a kommunisták csak anarcb’át akarnak és még nem érkezett el a szocializmus korszaka. Mikor azonban látiák. hogy “■íTVTf? n ft «?vr>Kh n <&n+ äm Snllcro+npV rrvn/iort •láciilc fi iákra. a terror eszközéhez fo­lyamodnak. NAGY JÓZSEF

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents