Népújság, 1959. február (10. évfolyam, 27-50. szám)
1959-02-06 / 31. szám
NEP0J8AG ÍJ 1959. február ö.. péntek Emlékezés» kru§>szkáj ára (I «69-1939) EZ ÉV FEBRUÁRJÁBAN a szocialista világ pedagógusai Nagyezsdá’ Konsztantymovna Krupszkájáról, a nagy szovjet kultúrpólitikusról és pedagógusról- emlékeznek meg. 90 évvel ezelőtt, 1869 februárjában született és 20 éve halt meg, -1939-ben, ugyancsak február hónapban. Egész életét a kommunista • párt# a dolgozó nép ügye iránti odaadás, a kulturális forradalomért vívott- lankadatlan harc töltötte be. A forradalom "előtti időkben gyakorlati 'tevékenységével, tanító, ágitácíós munkájával és írásaival is harcolt a cári elmaradott, népellenes iskola- rendszer ellen. A haladás, a dolgozó nép érdeke az egységes, ' demokratikus iskolarendszer megvalósítását kívánja meg — hirdette Krupszkája sok- évvel a forradalom előtt. Már 1899-ben felismerte, hogy a munkásosztály gyermekeinek közösségi nevelésre van szükségük. A szocialista nevelés lényeges vonása, hogy munkára neveljen — vallotta 1910-ben: olyan! munkára, amely kollektív, - nevelőeélza- tú, a gyermek számára érdekes' és' vonzó. A forradalom előtti ..években behatóan foglalkozott Krupszkája a politechnikai képzéssel, annak kialakulásával, iskola és termelésszervezés összekapcsolásának szükségességével a szocialista társadalomban. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom után vezető beosztásban a Közoktatásügy! Népbiztosságon dolgozott. Az iskolai és családi nevelés problémái mellett számos cikke, tanulmánya foglalkozott a húszas, harmincas . években a pianyer (úttörő)-mozgalommal. Közös élmények, közös tevékenység, vidámság forrasztja össze az úttörőket: ez teszi a pionyermozgalmat a szocialista Közösségi nevelés fontos tényezőjévé — hangsúlyozta Krupszkája. Gyakorlatú tevékenységében és .írásai yközt is • jelentékeny helyet .foglal el az óvodáskorú gyermekek nevelése, a napközi otthonok nevelési problémái,-. Ezekben az intézményekben arra kell törekedni, hogy a kisgyermekben meggyökereztessük a közösségi élet alapvető szokásait. BŐVEN LEHETNE még sorolni az iskolai és jskolánkí- vüli oktatásnak, nevelésnek azokat a problémáit, melyekkel Krupszkája fóglal kozott. Ezekből napjaink művelődése, nevelésügye számára sok hasznos, tanulság vonható le. Ezúttal Krupszkája sok értékes elvej tanítása gazdag tárházából csupán egy problémát emelünk ki, amely talán a legidőszerűbb: az iskola és a termelés ■ összekapcsolásának fontosságát. 1922-ben írta „Közösségi nevelés” című tanulmányát. Ebből idézzük a következei sorokat : „A kollektiv munka nemcsak annyit jelent, hogy együttesen egy helyisében, ugyanazt a munkát végezzük. Ez az együttműködés legprimitívebb formája. A közösségi munkát a közös cél jellemzi. De az ilyen közös cél elérése megenged, sőt meg is követel bizonyos, rendszerint te n bunyó1 ult munkamegosztást." .. „A gyakorlat a kollektív munkában általános szervezés:, egyszersmind bizonyos önfegyelmezési gyakorlatot . is . jelent. Valamennyinek óriási jelentősége van a közösségi élet szervezésének kérdésében. Az elméleti iskolában, ahol a tanulók elé nem tűznek közös, konkrét célokat, az önkormányzat rendszerint nem válik be. Viszont ott. ahol a tanulókat korikrét munkafeladatok elé állítják, ott az önkormányzat Sokkal gyakorlatibb jellegű, sokkal könnyebben valósítható meg." NEVELÉSÜGYÜNKNEK éppen egyik legmaibb problémájára vonatkozólag meríthetünk időszerű útmutatásokat e 3? évvel ezelőtt írtakból. Krupszkája világosan felismerte, hogy a fizikai munka végzését a közös cél és a munka- megosztás teszi valóban kollektív jellegűvé. Ez a konkrét, közös munka teszi könnyűvé a kollektíva szerveinek, az önkormányzatnak megalkotását. A régi, elméleti iskolákban, ahol ez a közös munkálkodás hiányzik, nincs olyan tényező, amely szorosan ösz- szekapcsolná a gyermekeket. Ezért nehéz, vagy formális a régi' "iskolában az „öhkörttiátíyI zat” létrehozása, egyáltalán a közösségi nevelés. Krupszkája. gondolatmenetéből napjaink nevelésügyére az a fontos tanulság adódin, hogy az iskola és a ' termelő- munka egybekapcsolása egyúttal döntő változást, fejlődést hozhat á szocialista, közösségi életre nevelésben, egyáltalán a kommunista jeltemnevelés térén. A valódi kollektív munka, a fizikai munka nagymértékben megkönnyíti az iskolában a szocialista közösségi jellemvonások kialakítását. Az utóbbi években — többek között — azért küszködtünk oly nagy nehézségekkel e téren, azért Voltak eredményeink sokszor csekélyebbek, mint vártuk volna, mért iskoláink nagymértékben , elméleti jellegűek voltak.. Márpedig a kollektív fizikai munka —- mint azt Krupszkája tanítja — egyik fontos- feltétele a közösség kibontakozásának, aktivitásának.. * Húsz éve hai’ meg Krutv s-káte.. de gondolatai ma is, sőt egyre inkább, élő, eleven valóságok. Harca a reakció és marad 5ság éllen, kérlelhetetlen küzdelme á konzervatív,' elméleti iskola ellen ' ■— ma falán idr—e-űhbek. mint valaha. Szocialista pedágóoukoC-na'k érdemes tanúim,ányozni Krup- szkáia műveit. írásaiban a szocialista ideológiai klasszikusa szól a mi nemzedékünkhöz, nevelőkhöz, • szülőkhöz: Példája, tanítása a maradiság elleni következetes harcra ösztönöz, arra, hogy szenvedélyesen törekedjünk az új, politechnikai iskola, a magas műveltséget adó szocialista termelőiskola megvalósítására. TÖREKEDJÜNK MERÉSZ kísérletezésre a kommunista fejlődés távlatában — ezt sugalmazza Krupszkája nagyszerű, élő öröksége mindnyájunk számára. Dr. BERENCZ JÄNOS főiskolai tanszékvezető, a TIT pedagógiai szakosztály Anale tagja. 1.959. február 6, péntek: 1934. A ' francia fasizmus • államcsíny-kísérlete, amelyet a francia munkásság általános sztrájkkal hiúsított meg. 1840. Uj-Zéland nemzeti ünnepe. 1949. Meghalt Zsolt Béla író, publicista. 1804-ben született J. Proestley angol természettudós, a modern kémia úttörője. ^ Névnap O Ne feledjük, szombaton: TÖDOR tnsst Moziműsor EGRI VÖRÖS CSILLAG Ember az égben ' EGRI BRÖDY Üzenet érkezett EGRI BÉKE Nincs előadás GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Patkányfogő GYÖNGYÖSI PUSKIN Bum, a katona HATVANI VÖRÖS CSILLAG Szent Péter esernyője HATVANI KOSSUTH Egy anya sorsa FÜZESABONY Nincs eladás PÉTERVASARA ördögi találmány HEVES Nincs előadás műsora, Egerbe^ este fél 8 órakor: MEGPERZSELT LÁNYOK {Bérletszünet) (Csak felnőtteknek) Pélyen este 7 órakor: MAJD A PAPA — A FÜZESABONYI járási tanács végrehajtó bizottsága február 12-i v. b.- ülésén a tavaszi mezőgazda- sági munkák felkészüléséről tárgyal, majd értékeli a járási TST munkáját is.- NAGYSZABÁSÚ cigánybált rendeznek február 12-én (csonka csütörtök) az egri Városi Művelődési Házban. Közreműködnek a pétervásári járási kultúrotthon, az egri Városi Művelődési Ház együttesei . valamint az egri cigíny- együttes is. Tánczenét Szálkái László tánczenekara szolgáltatja. — AZ MHS MEGYEI alap| szervezeteiben, klubjaiban február 4-én megkezdték a tagkönyv-cseréket. A tag- könyv-cserékkel párhuzamosan egyben megválasztják az új vezetőséget és a küldötteket.- A HEVESI JÁRÁSI tanács ma, február 6-án tartja j tanácsülését. Az' Wésen a já- \ rás közoktatási Helyzetét be- j szélik még. Előadó: Kormos \ Vilmos, v. b. elnökhelyettes. — ZABÁNK községben 50 ezer forintot fordítottak az I elmúlt esztendőben járdaépítésre. A község lakosai 10 ezer forint értékű társadal- ; mi munkát végeztek. ! — AZ EGRI Alpári Gyula Közgazdasági Technikum szombaton este 7 órai kezdettel az idén is megrendezi nagy- \ szabású hagyományos farsangi ! diákbálját. A bál színhelye a i városi. Művelődési Ház nagy- ! terme lesz. Egy „Kékes-rajongó“ óhaja Hazánk egyik szépsége. megyénk büszkesége a Kékes. Nemcsak belföldi, de gyakran külföldi vendégek is ellátogatnak ide, hazánk legmagasabb hegycsúcsára, és talán egy kicsit irigykedve szívják magukba a tiszta, friss, tüdőt tágító levegőt. .,Kékestető” — Egy fogalom ez a szó, mikor kimondja az ember. Benne van a magas hegy varázsa, az erdők szépsége, a nagy természet ezernyi pompája, és minden, ami szívet-lelket gyönyörködtet. És ez a Kékes ma igazán a miénk, a dolgozók gyógyulást adó üdülőhelye. Itt nyugalmat talál a fáradt, szórakozást a szórakozni vágyó és millió szépséget a hegyekbe vágyó turista, vagy éppen a sportért rajongó ember. Nagyon sokan megfordulnak itt és kényelmes autóbuszok hozzák-viszik, az ide kívánkozó embereket. Gyönyörű a szanatórium, felejthetetlen élményt nyújt maya az utazás is és ott fenn, a Kékestet" az egész környezet. És mégis, mégis van valami, ami nem tetszik és ami nagyon megzavarja e táj magasságokba emelő hangulatát-. Nem nagy dolog, eltörpül a sok szépséghez képest, de mégis bántó és nem ideillő. A kékestetői MÁV AU T váróról van ugyanis szó, ami modern, helyére való épület ugyan, de örökké csepegő, vizes falai, penészes sarkát, lehullni készülő vakolatával megbontja e festőién szép hély hangulatát. Nem nagy dolog, — nem ,sorskérdés”. de gondolják csak meg, kérem, mégis mennyivel szebb, mennyivel pompásabb lenne a Kékes, ha itt aztán igazán semmi se zavarná meg az emberek hangulatát... Semmi, de semmi, még az autóbuszváró sem! sz...y „flgyhullaimikkar irányított gépek Néhány évtizede a fantasztikus regények egyik legkedveltebb témája az „agyhullámokkal” irányított gépek létrehozása volt. Ennek az elgondolásnál! van bizonyos tudományos alapja. Ismeretes, hogy minden izomösszehúzódás, ideginger a szövetekben elektromos áramnak, úgynevezett bioáramo1- 'étkezéséhez vezet. A tudományos-fantasztikus művek írói éppen arról álmodoztál!, hogy ezeket a bioáramokat használják fel különféle mechamizmusok és szerkezetek irányítására. Napjainkban a tudósok már közel járnak ennek az elképzelésnek a megvalósításához. Nemrég szovjet tudósok egy csoportja — A. J. Kobrinszkij, a műszaki tudományok doktora, M. G. Brejdo mérnök —. egy gépet szerkesztettek, amelyet a gondolatok hoznak működésbe. Az emberi kézhez hasonló szerkezet, amelyet a vezérlőberendezés működtet, a géptani intézet és a protéziskészítő tudományos kutatóintézet laboratóriumában készült. Az egész szerkezet három, egymással szorosan összefüggő egységből áll, amelyek másmás funkciót végeznek. Az első egy különleges áram felvevővel ellátott karkötő, amelyet az ember a csuklójára kapcsol. A második egység felerősíti a bioáramot, s végül a harmadik egység, a mechanikus kéz, végrehajtja, az operátor álltai elgondolt tevékenységet. Tavaszra készülnek i Még néni múlt el; a . téli szezon, hiszen alig volt hó, de az egri Állami Áruházban már a tavaszra készülnek. A különböző osztályokon szétnézve sok-sok tavaszi áruval találkozhatunk. Ujvonalú női tavaszi kabátok nap mint nap érkeznek. Nem lesz hiány a férfi és a női balonkabátban sem. Az igazgatói irodában is éppen a tavaszi kollekciót vizsgálják. Több mint 300 vevővel állíttattunk ki kérdőívet. A női cipőkre vonatkozóan úgy, hogy volt köztük fiatal, Középkorú, idősebb nő, ezen belül ipari munkás, tisztviselő, háztartásbeli és mezőgazdasági dolgozó is, —- tájékoztat az igazgató. Megtudtuk még azt is, hogy az áruházak saját üzemeiket felhasználva igyekeznek a választékot minél jobban bővíteni és fokozatosan rátérnek arra, hogy egy-egy fazonú kabátból öt, esetleg tíz darabot rendelnek. Megjegyzi még azt is, hngv a felszabadulás óta nem adtak el egy évben sem annyi estélyi ruhát, mint az idén. /'/X^''.^zNA^\^AyvsZVV<AAAAAZVVVS^vAZvVVNZv^VVNAAAwVVVVSA#VS/VNAAAAAAAAAAAAAAAAAAA^AA/SAAAZ\AAzX^AiVVNAiV^^^^^VV» AAAAAAAí? \ \44) De' a békés jövőben reménykedve még ezt is megbocsátottam ... És tessék, ön most arról ábrándozik, hogy az integrátorral leigázzá a világot... Hát nem volt maguknak elég Németország kétszeri leigázása? Miért akarják országukat a végzetes pusztulásba dönteni?... Harwood is erről képzelődik. Másfél hónapja ugyanebben a szobában hallgattam végig azt a rettenetes lázálmát, hogy néhány kiválasztott kedvéért az egész emberiséget el kell pusztítani... De mire jó ez?... Mire? .... Naponta egy kiló kenyér és egy darab hús mindenkinek elég; a milliomosnak éppúgy, mint a munkanélkülinek. Nem, ekkora szenvedéllyel már aligha lehet hazudni. Ez a vallomás a lélek őszinte segélykiáltása volt. Scseglov Petersonhoz lépett, s kezét a vállára tette: — Maga hiába akar engem mégagitálni, Jack. Mert én n'ém Vogel vagyok, se nem német, de legkevésbé kém. Én szovjet mérnök vagyok. S magám is félek az új háború Udércétől. Tehát az integrátorra nincs szükségem. Az integrátort el kell pusztítani! Peterson úgy nézett Scseg- lovra, mintha lelkének legrejtettebb titkait kutatná. Scseglov meg komolyan, őszintén így szólt: — Igaza Van, Jack. De mondja el, hogyan gondolja? Kettesben mégis csak könnyebben boldogulunk. Peterson néhány percig meg. hányta-vetette magában a lehetőségeket. Felvette a „rádiósisakot”, hallgatózott... Aztán magához intette Rcseglovot: — Az integrátort ne tegyük tönkre, hanem használjuk fel!... Vegyük filmszalagra a legtisztább emberi érzéseket, a legszebb indulatokat; rögzítsük a boldogság és a megbékélés elektromágneses rezgéseit. Azután az integrátor segítségével formáljuk jobbá a világot! Hát ezek igazán furcsa elképzelések voltak!... Scseglov alig tudta visszatartani a nevetését. — Mágiával akar harcolni a bombák és a puskagolyók ellent — Nem, hanem az integrátorral! —. felelte keményen Peterson. — De ahhoz, hogy ezt a, nagyszerű célt elérjük, mindenekelőtt a „hatalmat sugárzó” készüléket kell megszereznünk! — Hát az meg mi fán terem? — Az egy rendkívüli teljesítőképességű, új integrátor, Harwood holnap reggel fogja kipróbálni -... Embereken... Erős a gyanúm, hogy éppen kettőnkön! — mondta Peterson, majd részletesen beszámolt Scseglovnak a lefülelt beszélgetésről. Hosszú ideig hallgattak: a helyzet valóban súlyos volt. — De hol az a „sugárzó”? — kérdezte Scseglov. — Azt hiszem, a második épülettömbben — válaszolta Peterson. — Abban a laboratóriumban, ahová sohasem engednek be minket. — Rendben van — mondta Scseglov. — Én egyedül végére járok a dolognak. Csak arra kérem, ne avatkozzék bele, és ne zavarjon meg. Most pedig szépen feküdjék le aludni. Peterson vállat vont. Már megbánta, hogy kollégáját figyelmeztette a veszélyre. XIX. fejezet HA A MOTOR ELROMLIK ... Mister Harwood kitűnő hangulatban lépett á hálószobáidba, Minden úgy ment, mint a karikacsapás. Knipps félt Parkettől és néhány százezer dollár „könyöradorpánnyal” is beérte. Parker pedig ma végleg beleegyezett: a „hatalmat sugárzó” kipróbálása után korlátlan hitelt nyújt az integrátorgyár. felszereléséhez. Míg Jonson közölte, hogy éjfélkor száll fel Szingapúrban; ennél korábban veszélyes lenne a fe- ketebőrűéket a repülőtérre szállítani. Tehát egy-két nap múlva örökre elbúcsúzhat ettől az átkozott Malájföldtoo! Milyen jó, hogy Wagner és Smith már nem él. Kevesebb a gondja. Csak Betsyt sajnálta... Mert Betsy mégiscsak szép nő. De ha lehiggad, bizonyára meg fogja érteni, hogij Henry Harwood és Edith Parker házassága — akit egyébként a tulajdon nagybátyja is „dülledt szemű póznának” hívott — nem egyéb, mint üzleti érdek. S Harwood, mint újdonsült férj, az esküvő után már szabadon mozoghat és akkor Betsy Knipps-szel is lesz alkalma találkozni. A kislány ideig- óráig még a „Világmindenség királynőjének” koronáját is élvezheti. Miért ne tegye meg á kedvéért?... Persze, csak némi ellenszolgáltatás fejében... Harwood önelégülten fölnevetett aztán átkiabált a szomszéd szobába: — Csen, fürdőt! A jövendőbeli „Világ uralkodója” nagyon vigyázott az egészségére, s mivel nemrég azt hailota. hogy Missis Leve- sinszki, a kiváló szovjet tudósnő közönséges szikvizet javasol az idegrendszer és az anyagcsereműködés megjavítására — mostanában mindennap szódavizes fürdőt vett el- alvás élőn.. A módszer igen eredményesnek látszott. — Csen, fürdőt! Harwood már másodszor adta ki a parancsot, de a válasz — „Készen van. Mister!”- elmaradt. Mi lelte varon, a ferdeszeműt? Hiszen nála elő- zékenyebb lakáj — a kormányzó szavai szerint — nincs egész Malájföldön! Harwood még várt néhány percig, s már éppen hosszan* kodni kezdett, amikor Csen zajtalanul besíklott az ajtón. De olyan rémült és sápadt arccal, hogy Harwood felugrott ft helyéről: — Mi baja van, kérem?... Mi történt? — Én... én... — Na, ki vele! — Hadd halljam! — idegeskedett Harwpod. — Én... nem csináltam meg a fürdőt... — Fuuu! — Harwood megtörölte a homlokát, s olyan képet vágott, mintha el akarna mosolyodni a kínai kétségbeesésén. — Ilyen fülledt hőségben nem csinálja meg s fürdőt? Dehát mit jelentsen ez? — Bocsánat, Mister, elnézést kérek, Mister... Velem ilyesmi még sohasem fordult elő .. . — dadogta a kínai. — Sem Kanete Furuhasi generálisnál, Szingapúr jártán parancsnokánál, sem Mc’Dortnld Ba*'Ie úrnál, a volt kormányzónál sem... — Elég! Arról beszéljen, hogy mi történt? — Nincs vizünk, Mister... Én igazán nem tehetek róla, Mister... Épp most jövök a szivattyú*rpről... elromlott a motor, Mister... A mester szerint generáljavításra van szükség... — Jó. jó. Az engem nem érdekel. Mondd meg neki, hogy azt parancsolom: ha törik, ha szakad holnapra legyen viz! — Igenis, Mister! A kínai az ajtóig hátrált, ott mélyen meghajolt és eltűnt. (Folytatjuk.)
