Népújság, 1959. február (10. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-06 / 31. szám

1559. február 6., péntek Foga van még az időnek, de azért már a tavaszra készülnek EEMÜLT MAR gyertyaszen­telő, amikor, a néphagyomány ßzerint megtudhatjuk, hogy előttünk van-e, vagy mögöt­tünk a tél. Nem tudni, hogy az álmos mackó mit végzett e napon a jövőt illetően, de annyi bizonyos, hogy három hét múlva itt a március, a ta­vasz első hónapja és ha a tél utolsó erőlködésében még tar­togat is néhány meglepetést bosszantásunkra, akkor is a szemébe nevetünk már az idő nek. — Elkéstél, pajtás! Tavasz van már. Március. A februártól még nem sok jót remélhetünk és egyelőre csak várjuk a tavaszt. így van ezzel a szántó-vető ember is, akit beszorított az idő a határ­ból és most jobbadán a jószá­gokkal, a tervezgetésekkel van elfoglalva. A füzesabonyi Szabad Nép Termelőszövetkezet istállójá­ban beszélgetünk. Lassú István tsz-elnök, Jobbik Pista bácsi, a tehenész, meg még egyné- hányan üldögélnek a ládákon. Először a jószágokról kerül szó, arról, hogy az idén bősé­gesen elég lesz a takarmány, meghogy ellenek a tehenek; s végül akaratlanul is vissza­pergetik az idő kerekét: — Hej, hol is álltunk még tíz évvel ezelőtt? Amikor tíz füzesabonyi 7—13 holdas új­gazda összerakta a földjét és száztizenhat holdon megkezd­tük a közös gazdálkodást. — Így voltunk, mint az ujjam — mutatja az elnök. Jó­formán semmi nélkül és ál­lami pénzből vettük meg az •Iső jószágokat is. — 1950-ben tizenkét forintot ért egy munkaegység — mond­ja mosolyogva valaki a fia­talabbak közül. — Tizenkettő, huszonhét, harmincegy, ötven, így ment azután fölfelé eszten­dőről esztendőre, míg az idén már elértük a hatvan forintot. EGY DARABIG csend van. Nem szól senki, csak a gon­dolatok futják be mérföldes léptekkel az elmúlt éveket. Sok munka, sok terv, kemény helytállás és gazdag eredmé­nyek jellemzik ezt az időt, és az embereknek is át kel­lett formálódniok ahhoz, hogy az „enyémre” azt tudják mon­dani: „miénk'’, és hogy a „mi­énk” éppen olyan becses és drága legyen, mint az „enyém”. Jobbik Pista bácsi két fiá­val dolgozik a szövetkezetben, és igaz, őszinte híve a közös gazdálkodásnak. Valaki incsel­kedve biztatja: — Vegye ki a nyolc- holdat meg a tehénkét a közösből! Az öreg maga is tréfának veszi a szót, de komolyan vá­laszol: — Amíg egy tehenem volt kezdi —, három-négy liter­nél nem fejtem többet na­ponta. Nálunk most tizenkét liter a fejésd átlag. Az egyéni gazda, hasonló földeken, mint a mienk, nyolc, kilenc mázsa búzát termel holdanként, míg a közösben 13 mázsát termel­tünk tavaly is. Az árpánál ugyancsak ez a helyzet. Kuko­ricánk kétszer annyi volt, mint az egyénieknek, fokkal töb­bet termeltünk cukorrépából is. Igaz, nem 10 kiló műtrá­Megérkeztek a kerti magvak a Kertiimag Vállalat egri boltjába gyát szórtunk ki holdanként, mint általában a hat-hét hol­dasok, hanem 110-et, aztán a gépek, a hizlalás, a jószágtar­tás. .. szóval az egyéni pa­raszt, ha „megidvezüí”, se tud­ja utolérni a tsz eredményeit. ÍGY a PISTA BÁCSI, aztán még hozzáteszi: — Egymagám szereztem 650 munkaegységet az elmúlt esz­tendőben. Szorozzátok meg hatvannal, aztán szépecskén kijön a háromezer forintos havi jövedelem, aztán ha még hozzáadjátok a háztájit is, ak­kor mondjátok meg, hogy ilyen jövedelem mellett ugyan minek is bajlódna valaki a hét-nyolc hold földecskével?... aztán meg ti is... — pirosodik el az öreg —, éppen úgy tud­játok, mint én. Vágj- azt a tizennégy új házat mind én építettem, mi? — Mondja most már maga is tréfásan. Rágyújtanak megint, aztán az elnök veszi át a szót. Ami igaz, igaz. Hatalmas utat tettünk meg az elmúlt esztendők alatt. Fejlett állat­tenyésztésünk, növénytermesz­tésünk van, vásároltunk gé­peket, rendbehoztuk épülete­inket és bátran elmondhatjuk, hogy egy húszholdas egyéni gazdával sem cserélne bárme­lyikünk, és mégis valami húz­za visszafelé az egyéni pa­rasztokat. A föld, az „övé”, amely a nagyapjáé volt, a ré­gi, a megszokott. Tudják pe­dig nagyon jól, hogy az ap­ró földecskéken sohasem lesz ilyen lehetőség a fejlődésre, mint a nagyobb, közös birto­kon. De községünk két jól mű­ködő termelőszövetkezetének I eredményei előbb-utóbb mégis- ! csak kinyitják az emljerek | szemét. Itt van rá a példa is. Lakú Pista csak nemrégen lé­pett be hozzánk hét holdjával, de máris megszerette, magáé­nak érzi a szövetkezetei és egészen biztos, hogy ez évben is lesznek még Lakó Pisták, akik megértik, hogy a közös út hemcsak könnyeb, hanem szebb és gazdagabb is. A PUSZTASZIKSZÖI határ fölött fagyos, hideg szél fü­tyül. Megrázza az ablakokat, j jelezve, hogy itt van még a tél, de az emberek agyában, szívében már bontogatja szár­nyait a tavasz. Ezek az embe­rek is a tavaszra készülőd­nek... Szalay István 1/ írek ■—humorral Egy prágai vendéglős be­szélő kutyával dicskedhet! A tudósítóknak a vendéglős elmondotta, hogy kutyája egy alkalommal elvakkan- totta magát: ,.nekem van!” Ilyen egocentrikus ez a ku­tya. Érintkezését a külvi­lággal mindjárt azzal kezd­te, hogy leszögezte tulajdon- jogi viszonyait. Lehet, hogy éppen egy jókora zsíros csont hevert előtte, vagy egy takarékbetétkönyv, lottófő­nyereménnyel, nem tudom, mire mondta. De nem is ez hagyott mély benyomásokat bennünk, hanem a hír továb­bi része, amely szerint ezen­túl a vendéglőben barátságos „jó napottal” köszöntötte a kutya a belépőket. Boldog prágáialc! Nálunk ugyanis megesik, hogy a ven­déglőbe lépőnek a kutya se köszön... — P — — TARNAÖRSÖN a tanács községrendezés címen tízezer forintot fordít a belvizek le­vezetésére, új árokrendszer létesítésére és a régiek kar­bantartására. A munkálato­kat a tavasz beálltával meg­kezdik. Az elmúlt év júliusában nyílt meg Egerben a Kerti- mag Vállalat boltja. Azóta már sokan felkeresték az üz­letet és termelőszövetkezetek, egyéni gazdák is innen szerzik be vetőmag-szükségletüket. Értesülésünk szerint a bolt­ba már megérkeztek az apró kerti magvak és azokat külön­böző tasakolásban lehet kap­ni. Műtrágya és növényvédő­szerek, . borászati cikkek és kisgépek szintén kaphatók az üzletben. Ugyancsak kapható az egriek részéről olyan na­gyon kedvelt - kardvirághagy­ma is, valamint melegágy ké­szítéséhez ablakkeretek is tet­szés szerinti mennyiségben vásárolhatók. Az cgi'i járás minden községébeu le*/, népkönyvtár Ma már nemcsak a városi, de a községi könyvtárakban is általános jelenség a sok ol­vasó. Esténként fiatalok és idősebbek felkeresik a könyv­tárakat, hogy az őket érdeklő könyveket onnan kikölcsönöz­zék. Államunk az utóbbi időben sok ezer forintot fordított a könyvtárak fejlesztésére. és csupán az egri járás községi könyvtárai mintegy 100 ezer forint értékű könyvállomány­Hétlonnás testsúly, hétdeHás agy Milyen elmebeli képességgel < rendelkeztek az óriás dinoza- < urasok, amelyek régmúlt 5 időkben benépesítették a föl- 5 det? Bizonyos következtetése- < két levonhatunk, ha megvizs- < g'áljuk a dinozaurus csontvá- < zak koponyaüregeit. Rendkívül < meglepő eredményekre ju- < tunk, mert a hatalmas állatok j koponyaüregei igen aprók. A > napjainkban is élő csúszó-má- > szók testfelépítése alapján ok-> vétlenül számolnunk kell az-z zal, hogy az agyvelő nem töl- í tötte be teljes mértékben eze-1 két p koponyaüregeket. A kro- < kod Húsoknál például a kopo- < nyaüreg felét folyadék tölti ki. ? A dinozaurus koponyaüregé- S ben minden valószínűség sze- s rint Kötőszövetek, véredények > és részben a szemizomzat is> helyet foglalt, így tehát félté- > teiezhelő, hogy a mintegy hét < tonna súlyú, erős páncélzattal < rendelkező inguandonnak < mindössze hétdekás' agya volt. > Egy több mint 20 méter > hosszú, 40 tonna súlyú óriás S dinozaurus agya nem volt na- > gyebb, mint egy kis cicáé, — > de kétségtelen, hogy távolról > sem volt oly „fejlett'’, mint| korunkban a macskáé. < nyal gazdagodtak. Március hónapban Nagytálya község­ben is helyet biztosítanak a népkönyvtár számára és így j az egri járás minden egyes j községe rendelkezik majd könyvtárral. fl párt és a kormány ránk is gondolt Egy özvegyasszony levele a nyugdíjrendezésről A múlt rendszer nyomorúsága által meggyötört es ma már komoly munkára képtelen hatvani nyugdíjasok közül esténként többen összeülünk és beszélgetünk. Visszaemlé­kezünk arra az időszakra, amikor a vasúti kocsitakarító, vagy az ehhez hasonló munkakörben dolgozó, emberszámba sem jöhetett, s amikor a csekély, mindennapi kenyeret sok keserűség árán tudtuk megszerezni, amikor a közéletet döly- fös urak és tisztviselők irányították, igazgatták, akiknek a szemében a cipőtisztító-rongynál is értéktelenebbek, alá- csonyabbrendűek voltunk, mi, szegénysorsú emberek. S ezeken a beszélgetéseken önkéntelenül is az öröm könnye fakadt szemünkből, amikor arra kerül sor, hogy mai életünkről, a nyugdíjasok életéről beszélgessünk. Öröm szá­munkra, hogy ma a dolgozók maguk irányítják sorsukat és vezetőink valóban közülünk kerültek ki. Kis társaságunk egyik tagja egy idős asszony, a közelmúltban meghatódott hangon mesélte el, hogy nemrégen, egy vadászat alkalmával találkozott Kádár elvtárssal és országunk több vezetőjével. Az asszony a múltra emlékezve, félve haladt az úton. el akarta kerülni a vadászokat. Kádár elvtársék azonban ma­gukhoz hívták és hosszasan elbeszélgettek vele. Soha el nem felejthető emlék, élmény marad ez számára. S 'ehhez nemrégen csatlakozott az újabb gondoskodás, a megbecsülés legfrisebb jele, a nyugdíjrendezésről szóló ha­tározat. Tudjuk jól: a párt, a kormány azon fáradozik, hogy a dolgozó ember életét, sorsát jobbá tegye. S a gondok, intéz­kedések tömkelegében ránk, idős emberekre, özvegyekre is volt ideje gondolni. Ezt mutatja a nyugdíjrendezés, amely megélhetésünket javította, jobblétünket biztosította. Csak hálánkat és köszönetünket fejezhetjük ki a nyugdíjrendezésért, s oly sok nyomorúság után a sok jóért, amiben a párt és a kormány bennünket részesít. S még csak annyit, kérjük a fiatalokat és mindazokat, akik ma még ere­jük teljében végzik munkájukat, hogy védjék, szilárdítsák rendszerünket, amely már oly sokat adott eddig is, s az újabb eredmények nyomán még többet ígér a jövőben öregnek, fiatalnak egyaránt. özv. CSEPPENTŐ JÓZSEFNF. és nyugdíjas társai. Figyelmestető megállapítások Balesetek fizetés után — a bor az oka mindennek Érdekes összeállítást tanul­mányoznak a megyei rendőr­kapitányságon. Az adatok az elmúlt esztendő közlekedési baleseteivel kapcsolatosak — és őszintén szólva megdöbben­tőek. Nézzük csali: 1958-ban összesen 204 bale­set történt Heves megye te­rületén, ebből 107 főútvona­lon, 97 pedig mellékúton. Ez az első adat, s már így magá­ban is elgondolkoztató, külö­nösen ha a 3. számú útvona­lat nézzük, ahol ezek szerint sohasem lehet tudni, mikor éri baleset az utast — leg­többször nem is a maga hi­bájából. Mert a józan, a köz­lekedési szabályokat betartó gépkocsivezetők mellett még mindig vannak felelőtlenek is. Az összeállítás a továbbiak­ban ezekről beszél, mégpedig így: a balesetek forrásait vizs­gálva megállapították, hogy a legtöbb szerencsétlenség este 17 és 22 óra között történik. Itt meg kell jegyezni, hogy nagyon kis százalékban azért, mert a járműveknek nem mű­ködik, vagy rossz a Lámpájuk. Az ok, sajnos, egészen más, amint ezt a következő adat bizonyítja. A napszakon kívül ugyanis „speciális baleseti na­pok” is vannak, mégpedig minden hónap 16-án, 21-én, s 27-én, közvetlenül fizetések után, vagy éppen azokon a napokon. A balesetek oka te­hát nagyrészt a pénz, amit a gépkocsivezetők, vagy utasaik „cseppfolyósítanak”, borra, Ülést tartott az egri járási művelődésügyi állandó bizottság Az elmúlt napokban Nagy- visnyó községben tartotta meg ülését az egri járási tanács művelődésügyi állandó bizott­sága. Az állandó bizottság ? VANNAK ESETEK, amikor laz újságíró nem az előre ki- J gondolt témáról ír, mivel a kö- í rülmények sok esetben meg- ! változtatják tervüket. így tör­> tént ez az elmúlt napokban is. > Karácsondon jártunk, hogy a ’falusi KISZ-aíapszervezet éle­téről számoljunk be olvasóink­nak. A KlSZ-titkárt kerestük, s mivel ő munkában volt, így Dán Gyulával, a kultúrház igazgatójával beszélgettünk. Nyolc éve vesz részt az ifjúsági mozgalomban, s mint pedagó­gus. q is egyik részvevője a karácsondi ifjúsági mozgalom­nak. Jelenleg a KlSZ-szerve- zet elnöke. Beszélgetésünk során sok mindenről szó esett. Elmondta, hogy a községben 220 fiatal van. amelyből 40 tagja a KISZ-szervezetnek. A tag- könyvkiosztó taggyűlést január 18-án tartották, ahol színes kultúrműsor keretében adták ki a piros tagkönyveket. Kap­tak helyiséget is a fiatalok a kultúrházban, ahol szórakoz­hatnak. Kultúrcsoportjuk, amely még 1951-ben alakult, az elmúlt években nem kis si­kerrel szerepelt a gyöngyösi járás több községében. Jelen­leg az „Annuska” című szín­darabot tanulják, amelynek bemutatását húsvétra terve­zik. Ezenkívül a fiatalok poli­tikai oktatásban is részt vesz­nek. Kéthetenként Tóth Berta­lan, az általános iskola igazga­tója előadást tart az időszerű politikai kérdésekről. Nekik is meg kell találni az utat . . . megtárgyalta Nagyvisnyó köz­ség népművelési munkáját. Határozatot hoztak a múlt év­ben elhanyagolt ismeretter­jesztő előadások rendszeres megtartására is.- italra cserélnek be. ’ i ^ legtöbb balesetet a közü­■ leti járművek okozták. Ez > sein mellékes. A gépkocsi uta­vagy kísérő személyzete • tehát napközben rendesen végzik munkájukat és amikor ' az ato,lsó fuvar után, vagy a hivatalos ügyek elvégeztéve! hazainduláftra kerül sor, „már nem számit semmi”, s jöhet ll). .Ju® egri, vagy gyön- p-nsi bor, hivatalnoknak, ra­kodómunkásnak, gépkocsive­zetőnek egyaránt, Azután öt es tíz óra között, de ezen be- hd is leginkább este hét óra tóiban őrökké ugrásrr.készen ülhetoek a telefon mellett a közlekedési rendőrök, hogy- minden pillanatban befuthat megint egy baleset, s mehes- seneai azonnal helyszíni vizs­galatra. A bor az o&a mindennek a gépkocsivezetők mámoránál,, Jeflexeik, látásuk gyengülésé- ,S-k ^esetnek, ami ezekből következik. Az ittas vezetés vádja természetesen azer„ nemcsak a közületi gép­kocsik vezetőit illeti, hiszen a statisztika szerint a magáno- sok sem maradtak nagyon la > mindössze öttel kevesebb bal- .esetet okoztak, mint az álla­;ran kV^n8fÖt^k ÍS elég gyak- ,ian találni olyant, aki ittas ; állapotban ül az autó koimá­• nyához. ; Figyelmeztető megállanitá­■ sok_ezek. Jó lenne gnndolkoz- ;m felettük. Büszkék vagyunk :Heves megyére, mert borai hi­de ha a baleseti •statisztikát böngésszük, elkeli szomorodni, mert éppen ez a ' h£®. b°r a sok tragédia ki­váltója. Töprengünk, morfon­dírozunk, eredmény nélkül. De mi lenne, ha egyszer vég­re, r^f,r az e{idig oly sokszor .elelotlen gépkocsivezetők is rájönnének, hogy ez így nem mehet tovább. Vagy a foglal­kozásukkal járó kötelezettsé­geknek tesznek eleget, vagy a bornak adják át teljesen ma- gukat, e kettő ugyanis, hiába csurjuk-csavarjuk, nem egyez- temető össze. Színjátszó csoport alakult No vaj on A novaji nőtanács kezde- nienyezésére megalakult a nő­in földművesszöjistkeaeti színjátszó csoport. A színját­szók február végén mutatkoz­nak be Tamási A'-'-’i: Énekes madar című háromfelvonásos színdarabjával. A próbákat Stépán Lászlómé vezetésével már megkezdték, a több szer-epeket Ferenc Jó­zsef Erdősi. Lajos és Bererz Antalne szövetkezeti dolgozók alakítják. A színjátszó csoport mellett folyik egy énekkar szervezése is. már nem hiába dolgoztak, remény van arra, hogy a jövő ben esetleg már azok a fiata lók győzik meg a kívülállókai akik szervezetükbe újonna léptek be. Természetesen e nem azt jelenti, hogy bárk tagja lehet a KISZ-nek. I múlt sok tapasztalata figyel mezteti ifjúságunkat arra hogy vigyázzon sorainak egy ségére. A magyar kommunistí , ifjúsági mozgalom nehéz har cokban egységesen és szilárdéi állt és áll a magyar ifjúsás élén. Össze kell forrnia az ifjú­ság minden rétegével, legyer az munkás, paraszt, vagy értei- miségi dolgozó. NAPJAINKBAN megvár minden feltétel ahhoz, hogy £ fiatalok fejlődjenek, képezzék magukat. Okulva a korább; évek tapasztalatain, a kommu­nista ifjúsági mozgalom na­gyobb gondot fordít az egyes ifjúsági rétegeknek megtelek sajátos formák és módszerek alkalmazására. Igyekszik ki­elégíteni a fiatalok igényét a művelődésre, sportolásra, az egészséges szórakozásra. Éppen ezért mert ez van. bűn lenne, ha „kifelejtenék” Karácsondon a parasztifjúság képviseletét a falusi KISZ-szervezetből. Ne­kik is meg kell találniok az utat, csak segíteni kell megte- lálniok, s ez a feladat részben a KISZ-vezetőkre, részben a KISZ-tagokra hárul. Ha ezt szívügyüknek tekintik a kará- csondiak, az eredménv bizo­nyára nem marad el. Kiss Béla — Szerintem azért — szóit közbe a tanácselnök, — mert még nem ismerik kellőképpen a KISZ-szervezet belső életét. Helyes lenne, ha több esetben rendezne a KISZ klubestet, vagy valamilyen össze jövetelt, ahová meghívnák a szerveze­ten kívüli fiatalokat is és ott megismertetnék velük az ifjú­sági mozgalom munkáját, sze­mélyesen tapasztalhatnák, hogy milyen lehetőségek van­nak a szórakozásokra, sporto­lásra. Igen, ez helyes lenne. Ugyanis, ha egy szervezeten kívüli fiatal a rendezett klub­délutánon jól érzi magát, szó­rakozhat, bizonyára felvetődik benne a gondolat, — mégis­csak jó len»» beiratkozni a KISZ-szervezetbe. — A leg­jobb agitáció az, ha a fiatal a valóságban saját maga győződik meg arról, hogy mit tehet a szervezetben, milyen lehetősé­gek vannak a szórakozásra, sportolásra, s nem üres frázi­sok. amit esetleg már szóban elmondtak neki. A másik fel­adat pedig az, hogy maguk a KISZ-vezetők se sajnálják az időt és menjenek el személye­sen hozzájuk beszélgetni, győzzék meg őket arról, hogy minden becsületes fiatalnak az ifjúsági mozgalomban a helye. Ha csak két-három fiatalt is sikerül meggyőzniük, akkor A sportéletről v érdeklődve Dán Gyula elmondotta, hogy itt igen nagy hibák vannak. Bár voltak eredmények aszta­litenisz versenyben, mivel a járási versenyen az első, illet­ve a második helyezést érték el, de ez mind kevés ahhoz, hogy teljes sportéletről beszél­hessünk. A községben labda­rúgó csapat egyáltalán nincs és más szakosztályok sem mű­ködnek. A legutóbbi vezetőségi ülésen el is határozták, hogy szerveznek futball-csapatot és több szakosztályt hoznak létre szervezetükben. A tánccsopo-t tagjai is lelkesen készülnek a Hámán Kató kulturális sereg­szemlére Lakatos Györgyi pe­dagógus vezetésével. DIÓHÉJBAN ENNYIT a szervezet életéről. Van azon­ban egy nagyobb hiba is a szervezetben. Bér a község la­kossága főleg’ipari, mondhatni kétlaki dolgozókból áll, a negyven KISZ-tag között azonban mindössze egy pa­rasztfiatal van. Mint már előbb is említet­tük, a községben 220 fiatal él, akik között bizonyosan bőven akad nem üzemben és gyárban dolgozó fiatal is, mégis, mind­össze egy fiatal képviseli a pa­rasztifjúságot. — Miért nem mennek ezek a fiatalok a szervezetbe? — kérdeztük.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents