Népújság, 1959. február (10. évfolyam, 27-50. szám)
1959-02-06 / 31. szám
VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! Dr, Berencz János: EMLÉKEZÉS KKUPSZKAJARA , . ★ BALESET FIZETÉS UTÁN * NEKIK IS MEG KELL TALÁLNI AZ ÜT AI ★ HABSBURG O’J'TÖ ÉS AUSZTRIA it SZÍNHÁZI KRÓNIKA ★ s HÍREK — SPORT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÄCS NAPILAPJA X. évfolyam, 31. szám ÄRA: 50 FILLÉR 1959. február 6., péntek Befejeződött a kommunizmus építőinek kongresszusa MOSZKVA (TASZSZ). A kongresszus csütörtök délelőtti ülése Frol Kozlovnak, az SZKP Központi Bizottsága elnökségi tagjának elnökletével nyílt meg. Az első félszólaló Pjotr Se- leszt, a kievi területi párt- bizottság titkára volt. Kijef- ientette: a terület dolgozói az 1959. évi terv megvalósításában máris jelentős eredményeket értek el. Hét esztendő alatt — mondotta Seleszt — a kievi terület vállalatai a termelés növekedésének csaknem 65 százalékát a munkatermelékenység fokozásával érik majd el. A következő szónak Jevge- nyij Koluscsinszkij, az Omszki i.Nyugat-Szibéria) területi párt- bizottság titkára többek között a terület mezőgazdasági fejlesztésének távlatairól beszélt. 1958-ban a terület kolhozainak jövedelme az 1953. évihez képest három és félszeresére emelkedett. Ez lehetővé tette, hogy megkezdjék a falvak széleskörű újjáépítését és rendezését. A falvakban ezer számra épü’nek a gazdasági épületek, amelyek a legkedvezőbb feltételeket teremtik meg a kol- aozparasziok munkájához. Űj klubok, kórházak, iskolák, "könyvtárak, lakóházak épültek. Koluscsinszkij kijelentette, az omszki kolhozparasztok vállalják, hogy a hétéves terv hústermelési feladatait három esztendő, a gabonatermelési feladatokat pedig liárom- négy esztendő alatt teljesítik. Konsztantyin Osztroviiyanov akadémikus felszólalásában elemezte a kommunista társadalom általánosan kibontakozó építési időszakának több olyan elméleti problémáját, amelyet Nyikita Hruscsov beszámolója felvetett. Osztrovityanov állást foglalt amellett, hogy a Szovjet Tudományos Akadémia gazdaságtan! intézete teremtsen szorosabb kapcsolatokat az állami tervbizottsággal, a népgazdasági tanácsokkal és az ország többi népgazdasági intézményével. A közgazdászoknak a kommunista építés gyakorlatában felmerülő feladatok alapján kell végezniük kutatásaikat — mondotta. Jakutföld — mint ahogy a geológiai feltáró munkák bizonyítják —, az ország egyik leggazdagabb területe. Hárommillió négyzetkilométernyi területén, — amely a Szovjetunió egész területének hetedrésze, gazdag ásványi kincseket — szenet, ónt, vasércet, gyémántot, aranyat, ritka és szórványosan előforduló elemeket találták. Szem jón Boriszop, a Jakut területi pártbizottság első titkára közölte, hogy Jakutia dolgozói elhatározták: 1965-re a gyémánttermelést 1958-hoz képest nem 14-szeresére növelik, mint ahogy a hétéves terv ellenőrző számai előirányozzák, hanem hússzorosára. A szónok kiemelte, hogy Jakutia népeinek kultúrája rendkívül gyorsan fejlődik. Minden tízezer lakos közül T7 főiskolai tanulmányokat folytat. Az Egyesült Államokban ezzel szemben minden tízezer lakosra 60, Angliában 37, Franciaországban 27, Nyugat- Németországban 25 főiskolai hallgató jut. Mark Mityin akadémikus, a politikai és tudományos ismereteket terjesztő országos tán- saság vezetőségének elnöke felszólalásában kijelentette: A kongresszusi beszámoló megmutatta, milyen korlátlan lehetőségek nyílnak a kommunizmus építőse »arán az ország termelőerői, a tudomány és a technika fejlesztésére. Ebben a megvilágításban különösen nyilvánvalóvá válik Malenkov, Kaganovics, Molotov, Bulganyin és Sepilov pártellenes csoportjának szégyenletes bukása, egyre szembetűnőbben mutatkozik meg a párt marxista—leninista vonalának teljes diadala Mityin .utalt rá, hogy Hruscsov a szocialista állam kérdésének továbbfejlesztésével — különösen azzal a szereppel kapcsolatban, amelyet a szocialista államnak a kommunizmus általánosan kibontakozó építése időszakában be Kell töltenie, továbbá a társadalmi szervezeteknek az ország irányításában megnövekvő szerepére vonatkozó fejtegetésével igen értékesen gazdagította az elméletet. Lenin azt tanította — folytatta a szónok —, hogy az igazi politika ott kezdődik, ahol milliók vesznek részt benne. A több mint kétszázmillió lakost számláló Szovjetunióban a lakosság legszélesebb rétegeit bevonják az államügyekbe. Erről tanúskodik például, hogy a hétéves terv ellenőrző számainak vitájában körülbelül 70 millió ember vett részt. Mityin akadémikus foglalkozott Hruscsov beszámolójának, a kommunizmus felé vezető utat megvilágító más elméleti tételeivel is. E tételek közé sorolta a kolhozépítés problémáinak kidolgozását. Kijelentette, hogy a hétéves tervben megoldódik az a kérdés is, hogyan lehet elvezetni a kolhozparasztok tízmillióit a kommunizmushoz. Mityin akadémikös befejezésül hangsúlyozta, hogy Hruscsov beszámolója kifejtette a marxista—leninista humanizmus nemes és nagyszerű koncepcióját, amelyet a világ békéjéről való gondoskodás hat át. Mityin akadémikus felszólalásával végétért a vita a Szovjetunió népgazdasaga fejlesztésének 1959—1965. évi ellenőrző számai felett. Az elnök bejelentette, hogy a hétéves tervről szóló beszámoló vitájában nyolcvan- hatan szólaltak fel-. Rövid szünet után Nyikita Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságának első titkára, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke mondott záróbeszédet. X. Sz* Hruscsov záróbeszédé az SZKP XXI. kongresszusán MOSZKVA (TASZSZ;: N. Sz. Hruscsov elvtárs, az SZKP Központi Bizottságának első titkára kongresszusi zárószavában rámutatott, hogy a kongresszus munkája ékesszólóan bizonyította a párt tökéletes összeforrottságát és egységét, a pártszervezetek és az összes kommunisták nagyfokú aktivitását A Szovjetunió Kommunista Pártja XXI. kongresszusának — mondotta Hruscsov elvtárs — telies iog- gal adták „a kommunizmus építőinek kongresszusa” nevet, mert ez a kongresszus jelzi, hogv hazánk fejlődésének új Történelmi szakaszába a kommunista társadalom általánosan kibontakozó építésének időszakába lép. A kongresszus megmutatta a marxizmus— leninizmus eszméinek páratlan alkotó erejét, eleven, elszakíthatatlan kapcsolatát a kommunizmus ragyogó épületén dolgozó néptömegek gyakorlatával. Hruscsov bejelentette, hogy a Párt Központi Bizottsága és * Szovjetunió Minisztertanácsa figyelembe veszi azokat az óhajokat és javaslatokat, amelyeket a kongresszusi felszólaláson tartalmazták. Az állami tervbizottságot, a köztársasági és más helyi szerveket meg kell bízni annak a tömérdek gyakorlati javaslatnak a figyelmes tanulmányozásával, amelyek a dolgozóktól érkeztek az ellenőrző számok megvitatása során. E szerveknek intézkedniök kell, hogy a javaslatok a gyakorlatban is megvalósuljanak. Hruscsov a továbbiakban megjegyezte, hogy a 72 külföldi kommunista és munkáspárt kongresszusi küldöttségeinek felszólalása és a testvérpártoknak a kongresszushoz intézett üdvözlő üzenetei megindító módon tolmácsolták azt a nagy bizalmat és őszinte ro- konszenvet, amelyet a szocialista országok dolgozói és a hatalmas dolgozó tömegek, a béke, a demokrácia, és a haladás hívei világszerte táplálnak az SZKP és a Szovjetunió iránt. A testvérpártok üdvözletei, képviselőik találkozói kongresszusunk küldötteivel, Moszkva dolgozóival, nagyszerűen megmutatták a nemzetközi kommunista mozgalomnak a marxizmus—leninizmu- son alapuló egységét, erejét és összef orrotts ágát. Az SZKP Központi Bizottságának első titkára szívből jövő köszönetét mondott a testvérpártoknak az üdvözlésekért. Pártunk és a szovjet nép — mondotta Hruscsov — nemzetközi kötelességének tartia, hogy állandóan erősítse a világ dolnozóihoz és demokratikus erőihez fűződő barátságát és a proletárszolidarítás szálait, erősítse a hatalmas szocialista tábort, fáradhatatlanul har- colion a népek békéjéért. Hruscsov hangsúlyozta: a kongresszus munkájában a pártnak, az egész szovjet népnek az az eltökélt szándéka fejeződött ki, hogy valóraváltja a kommunista építés tervét. Kifejeződött m az óhaj. hogy mindent megtesz a béke fenntartásáért, a különböző társadalmi rendszerű országok békés együttéléséért. Ez kongresszusunk legfontosabb' jellemző vonása — hangsúlyozta Hruscsov — Még a hidegháború híveinek is meg kellene látniok, ha tárgyilagosan értékelnék az eseményeket, hogy az a terv, amelyet kongresszusunk elfogad, békés együttélésre, a világbéke megszilárdítására irányul. Ezután a mai ■ nemzetközi helyzet néhány kérdését érintve, Hruscsov a következőket mondotta: —• Világszerte nagy Változások történtek. Egyes országok a szocialista világrendszerhez, mások az imperialista világ- rendszerhez tartoznak. Vannak azonban olyan országok is. amelyek nem szocialisták, de nem sorolhatjuk őket az imperialista rendszer országaihoz sem. Ezek az országok felszabadító harcban kivívták nemzeti függetlenségüket, s a kapitalista fejlődési szakasz elkerülésével saját útjukon akarnak járni, hogy lerázva a gyarmati igát, más alapon kezdiék meg társadalmuk építését. Ezeknek az országoknak sok képviselője hangoztatja, hogy ők szocializmust akarnak építeni. Igaz, hogy nehezen ejtik ki a „kommunizmus” szót, s nem mindig világos, mit jelent az Ő elképzelésükben a szocializmus. Kétségtelen azonban, hogy ezek a személyiségek jóindulatúak a szocialista országok iránt, nem ellenfeleket látnak bennünk, nem úgy tekintik a szocialista or» szagokat, mint amelyek szemben állnak az ő törekvésükkel! tudnillik, hogy imperialisták és gyarmati elnyomás nélkül építsék fel új életüket. Ezért a szoeialitita országok jó. baráti visxonyl terem tettek az ilyen államokkal, közöttük normális gazdasági kapcsolatok fejlődnek. Együtt széliünk síkra a békéért és a népek biztonságáért, az atom- és a hidrogénfegyver eltiltásáért, együtt harcolunk az imperialisták gyarmatosító politikája ellen. — A jelenlegi erőviszonyok elemzéséből adódik az az egyik legfontosabb következtetés — mutatott rá Hruscsov —, hogy a gyarmati és félgyarmati országok többsége már nem az imperializmus tartaléka és határországa, holott nemrég még az volt. Ezenkívül figyelembe kell vennünk, hogy a kapitalista országok dolgozói — a munkás- osztály, a dolgozó parasztság jórészt az értelmiség is — minden erővel igyekeznek megőrizni a békét, s életkörülményeik megjavítására törekednek. Helyeslik a szocialista országok békeszerető politikáját. A kapitalista országokban a kominunista pártokon kívül vannak szocialista és munkás« pártok is, s a munkások és parasztok egy része ezeket követi. S bár e pártok politikai és ideológiai nézetei eltérnek) a marxista-leninista pártok nézeteitől, e pártok tagjainak többsége a béke híve. Ezekben a kérdésekben tehát találkozz hatnak erőfeszítéseink. Követ* kezésképpen az imperialistáknak nem lehet támaszuk a kapitalista országok dolgozó tő« megeiben, hiszen e tömegek létérdeke a béke megőrzése és megszilárdítása. Hruscsov hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió következetesen és állhatatosan békeszeretó külpolitikát folytatott és folytat ezután is. A hétéves terv végrehajtásának oroszlánrésze lesz. korunk legfontosabb problémájának, az egyetemes béke megőrzésének megoldásában. Békés versenyt akarunk a kapitalista országokkal — mondotta. — A. termelőerők fejlesztésében az'ország gazdasági potenciáljának fejlesztésében, a nép anyagi és kulturális jólétének fokozásában akarunk versenyezni. Azt akarjuk, hogy a versenyben mindegyik rendszer megmutassa gazdasági és szellemi erőit. Véleményünk szerint azé a haladó társadalmi rendszeré a jövő, amely az anyagi javakból többet ad a népnek, amely a szellemi fejlődés korlátlan lehetőségeit biztosítja a nép számára. A döntőbírák legyenek a népek, ők döntsék el, melyik rendszer jobb. ! Bizonyosak vagyunk, hogy a . népek helyesen választanak, s ! a választást úgy ejtik meg, j hogy nem robbantanak ki há- , borút az államok között, nem vetnek be hidrogén- és atombombákat. Hruscsov foglalkozott Eisenhower amerikai elnök', Nixon alelnök, Dulles külügyminiszter és mások legutóbbi beszédeivel, s megállapította, hogy e beszédek valamiféle óvatosságra intenek, a kétely magvait hintegetik, visszatérnek a régi harcias szóhasználathoz, az olyasféle kijelentésekhez, amilyeneket Dulles úr a január 7-i sajtóértekezleten engedett meg magának. Dulles minden alap nélkül azt állította, hogy a Szovjetunió folytatni akarja a „hidegháborút”, s amikor az Egyesült Államokkal való normális kereskedelem fejlesztését javasolja, valójában arra gondol, hogy önmagának és a nemzetközi kommunizmusnak még kedvezőbb feltételeket teremtsen a tőkés országok ellen vívott „hidegháborúhoz”. — Ilymódon — mondotta Hruscsov — az Egyesült Államok bizonyos körei meg akarják szüntetni országaink viszonyának bizonyos felmelegedését, amely pedig a legutóbbi időben különösen A. I. M - kojan amerikai fogadtatásával kapcsolatban már megkezdődött. Az amerikai katonai vezetők és államférfiak gyakran hangoztatják, hogy az Egyesült Állámoik adottságai katonai szempontból kedvezőbbek a Szovjetunió körülményeinél, mert az Egyesült Államok Európában és Ázsiában a haditámaszpontok egész hálózatával rendelkezik, s e támasz- pontokatfelhasználja arra, hogy csapást mérjen országunkra. A Szovjetuniónak viszont — szerintük — még kevés interkontinentális rakétája van. így hát a háború véleményük szerint — az Egyesült Államokra nézve, nem is olyan veszélyes. Me. Elroy, az Egyesült Államok hadügyminisztere például a napokban kijelentette, hogy az Egyesült Államok a Szovjetunió határai közelében levő szövetségeseinek területéről kiindulva folytatna hadműveleteket, a Szovjetunió viszont csak saját területéről kilőhető rakétában bizakodhatnék. Feltételezhetjük — jegyezte meg Hruscsov — hogy az angolok, a franciák, a németek, a törökök, a görögök, az olaszok és a többi ország népei, amelyeknek területén amerikai haditámaszpontok vannak. fontolóra vették, mivel kecsegteti őket ez az amerikai elképzelés. Az amerikai államférfiak készek szövetségeseiket feláldozni, szűk érdekeik kedvéért, A valóságban a Szovjetuniónak megvannak • az eszközei, hogy a földkerekség bármely pontján csapást mérjen az agresszorokra. Mi nem a levegőbe beszé’ünk, amikor azt mondjuk, hogy megszerveztük az interkontinentális ballisztikus lövedékek sorozatgyártását. Nem is azért mondjuk ezt, hogy megfenyegessünk valakit, hanem, hogy rávilágítsunk mit sem törődnek az emberiség sorsával. Kufár magatartás ez, az emberkereskedőik politikája, akik meggazdagodásért nemeseik barátaikat, de még saját édesatyjukat is eladnák. Mondanom sem kell, hogy ez a pojitika idegen a mi népünktől, szovjet államunktól, idegen a munkásosztálytól, a marxizmus—leninizmus híveitől. Mi következetesen harcolunk a háborús veszély elhárításáért, az atom- és hirdo- génfegyver eltiltásáért és a velük folytatott kísérletek megszüntetéséért, s azért, hogy az Egyesült Államokkal, Angliával, Franciaországgal és a többi nyugati országgal minden éle+fontosságű kérdésben kölcsönösen elfogadható megegyezést köxsünk. Harcolunk az egész világ békéiéért, mert mi nemzetiségtől bőre színétől vagy vallásától függetlenül naevrabecsüljük az embert. Véleményünk szerint bűnös dolog lenne egyes emberek, egyes népek boldogtalanságára és szenvedésére építeni mások jólétét. Ügy vélem, itt az ideje, hogy az amerikai katonai szakértők ne építsenek többé arra az illúzióra, hogy háború esetén az Egyesült A’’amok területe sértetlen marad. Ez már régóta nem felel meg a valóságnak, csupán a dolgok valóságos állására. — A nemzetközi feszültség enyhítése szempontjából — állapította meg Hruscsov — különösen fontos az Egyesült , Államok és a Szovjetunió vi- 1 szonyának megjavítása Nem is olyan régen eléggé éleshan- gú üzenetváltások zajlottak le a Szovjetunió kormánya és az Amerikai Egyesült Államok kormánya között. (Folytatás a 2. oldalonj ux unmrtísnt labomohott vágynliníi*
