Népújság, 1959. február (10. évfolyam, 27-50. szám)
1959-02-28 / 50. szám
M®0. február 28., szombat BíÉPŰ JS ÁG « Egyik ipari tanult remekművet készít — a másik anyagot sem kap a vizsga munkához A kisiparosok ipari ianu'óinak helyzete a gyöngyösi tárásban A KORMÁNYUNK lehetővé tette a magán-kisiparosok számára, hogy szakmai tudásukat átadják, ipari tanulókat foglalkoztassanak, neveljenek. A kisiparosok nagy része megértette a kormányhatározat jelentőségét és sokan szerződtettek ipari tanulókat. Becsülettel foglalkoznak a növendékekkel, tanítják a szakma s~e- retetére őket, de akadnak olyanok is, akik szinte házkörüli munkákra szerződtették az ipari tanulót. A Munkaügyi Minisztérium gyöngyösi Tanuló Intézetében érdeklődtünk azoktól az ipari tanulóktól, akik kisiparosoknál sajátítják el a szakmát, — milyen az életük? A beszélgetésből meg lehetett látni, hogy a tanulók szorgalmasan készülnek a tanév végi kiállításokra. Már eddig is sok vizsgamunka készült el. Szinte remekműnek mondható az a kis francia ágy, amelyet Molnár József gyöngyösi asztalos kisiparos másodéves tanulója Nagy István készített. Ugyancsak értékes az özv. Fülöp Imréné abasári asztalos kisiparos Kovács László nevű tanulója által elkészített gerébtokos átjárati ajtó. De ott láthatjuk Juszt László gyöngyösi asztalosmester tanulójának, Pászti Menyhértnek, Keszthelyi Ferenc gyöngyösi asztalosmesternek Begros József és Kozma Imre tanulói, vagy Szlicsák András gyön- gyössolymosi ácsmester Szabó László nevű tanulója által készített vizsgamunkákat, mint remekműveket. JÖLESÖ ÉRZÉS megtekinteni ezeket a vizsgadarabokat, mert ebből láthatjuk, hogy vannak olyan kisiparosok, akik szívvel-lélekkel és becsülettel nevelik tanulójukat, akiket a becsület, a szakma szeretete és nem a tisztességtelen haszon- szerzés ösztönöz az ipari tanuló alkalmazására. Sajnos, azonban másfajta emberekkel is lehet találkozni, így például Horváth József gyöngyösi kőműves egy évig ingyen dolgoztatta Hanos Ferenc nevű tanulóját s még szerződést is „elfelejtett”, vele kötni. Vagy Nagy László gyöngyösi motorszerelo. Kovács Tibor és Harang János nevű tanulóinak bért egyáltalán nem fizetett. A két tanulónak eddigi munkájukért hétezerhét- száztizenkettő forint bérrel tartozik. Csesznok János kovács, detki kisiparos sepi becsüli meg a tanulóját, Saiga Lászlót, aki már három éve, hogy komolyan segíti mesterét a munkájában. 625 forinttal tartozik tanulójának és ugyanakkor a vizsgamunkához nem adott anyagot Saiga Lászlónak. Nem válik dicséretére Csil- lik Lajos gyöngyösi asztalos kisiparosnak sem, hogy három Minőségi verseny a Selypi Cementgyárban A laboratóriumi meghatározások alapján minőségi verseny indul a Selypi Cementgyárban. Az előírt technológia betartása, a versenyben részvevők számára kötelező. A versenyfeltételek igen szigorúak. Ha például a megengedettnél nagyobb a tatai szén keverési aránya a tüzelőben, akkor nemcsak az a brigád nem kapja meg a negyedév végén a prémiumát, amelyik a hibát elkövette, hanem a váltótársak sem, Egy brigád hanyag munkája miatt, a műhely dolgozói bűnhődnek. Az új verseny minőségi szabályos munkára ösztönzi a gyár munkásait. Részlet Gyöngyös város IS éves mezőgazdasági távlati tervéből , i. Gyöngyös város szőlőkultúrájára, jellegénél fogva nagy gondot kell fordítani a szőlő nagyüzemi fejlesztésénél. A 15 éves távlati tervben teljes egészében likvidálni kell a direkt-termő szőlőket. Ennek érdekében alanyvessző, alany- telepeket kell létesíteni. Gondoskodni Kell arról, hogy' az újra telepített szőlők szélesebb sorközökben ültetődjenek el, hogy alkalmasait legyenek a gépi művelésre. A fejlődő termelőszövetkezeteknek feltétlenül szükséges egy központi udvar létesítése, ahol magtárakat és istállókat építhessenek a tsz-tagok. Alkalmassá kell termi mind amát- rafüredi, mind a gyöngyös' nagy derítő vizét, hogy mező- gazdasági öntözésre fel tudják használni.;. TT; szövetkezetve I tervek Sári István tekintélyes gazda Adácson. ötleteit, módszereit ismeri és követi az egész falu. Ha paradicsomra kötött szerződést, biztos, hogy utána a fél falu azt csinálta, ha ál'at- hizlalásra szerződött, abban is sok követője akadt. Tekintélyes, 20 holdas középparaszt, a helybeli Hazafias Népfront bizottság elnöke. Szívesen hallgatnak szavára az emberek. s hallgattak rá most is, amikor eljutott Adácsra a híre. hogy a környező községek népe a termelőszövetkezeti gazdálkodás mellett döntött. Sári kezdeményezte az egyik termelőszövetkezet megalakítását. Először csak 10 család fogott össze vele, másnapra már 26-ra szaporodott a taglétszám s őt választották meg elnöknek is. Az új Petőfi Tsz napról napra növekszik. Maga az elnök jár el elsősorban a dolgozó parasztokhoz, s nemigen akadt példa arra, hogy üres belépési nyilatkozattal jött volna ki va1 ahonnan. Nála írták alá többek közölt Galó Sándor 16 holdas, Győri József 11 holdas. Kaszás János 9 holdas, Ács János 3 ho’das gazdák. Beléptek, s együtt tervezik naponta: hogyan is lesz a szövetkezetben Szükség is van a tervezésre, hiszen száz meg száz holdas szövetkezeti birtokhoz már tervekre van szükség, ott nem lehet ötletszerűen dolgozni. Amikor az új szövetkezet terveiről beszélnek Sáriék, Szásáitáfiba veszik, milyenek a Adácson helyi lehetőségek. Adácson jó pénzt hoz a szerződéses paradicsom, uborka. Az előbbit exportra termelik, az utóbbit belföldi fogyasztásra. Meg akarnak próbálkozni málnatelepítéssel is. Ha beválik a nagyüzemi gazdaságban — és miért ne válna be? —, messze elmaradnak mögöttük az eddigi málnatermelő községek. Az állattenyésztésnél a tehéntartásra. marha- és sertés- hiz’alásra akarnak berendezkedni. Ehhez is megvan minden adottság, mert az adácsi földeken szépen díszlenek a takarmánynövények. A szövetkezet elnöke azt is elmondta: azt akarjuk, hogy szövetkezetünk nagy, legalább ezer holdas legyen, mert szerintünk így lehet igazán megmutatni, mire képes a kollektív gazdálkodás. Persze, amíg egyenesbe kerülnek, vannak & lesznek zökkenők. Gondot okoz a bevitt állatok elhelyezése, a táblák kialakítása, az általános föld- rendezés, a vetésforgók megtervezése. Össze kell még szokniuk az embereknek, levetkőzni az egyéni gazdasággal járó gondolkozásmódot. De biztos, amilyen bátran léptek most előbbre az adácsiak. oly biztonsággal megoldják majd ezeket a problémákat is. S nem is telik bele talán sok idő, amikor azt mondják az adácsi parasztok: de kár, hogy nem előbb kezdtük el. Erki János ipari tanulót foglalkoztat törvénytelenül és nem engedi meg tanulóinak a vizsgamunkák elkészítését. EZEK A TÉNYEK arra mutatnak, hogy még sok tennivaló és hiba van kisiparosainknál, mert nem mindnyájan értik meg az ipari tanulók nevelésének fontosságát. A mi társadalmi rendszerünkben pedig nem lehet „inast” foglalkoztatni, hanem ipari tanulót, kiváló szakmunkást kell nevelni a fiatalokból. Solymosi László a KIOSZ Heves m. titkára. 160 hold szőlőt telepítenek az idén az egri járásban A szőlőtelepítés utáni érdeklődés, különösen a történelmi borvidékeken tovább erősödik. így az egri járás területén 1959. év tavaszán mintegy 160 hold szőlő telepítésével lehet számolni. Telepítés alá a fordítás az ősz, illetve a tél folyamán megtörtént és biztosítottnak látszik a megfelelő mennyiségű szaporító anyag is. A karóellátás okoz problémát, ezért a járási tanács mezőgazdasági osztálya úgy rendelkezett, hogy szőlőkarót elsősorban azok kapjanak, akik új szőlőt telepítenek. ... hogy a nyugati országokban nagy teret hódít az újfajta vitustánc: a hula-hopp. A lényege az, hogy a szekta tagjai fakarikát pörgetnek a derekukkal olyasféle mozdulatokkal, mint a hastáncosok. Egyes kapitalista politikusok is hódolnak ennek a legújabb táncőrületnek, csak nem fakarikával. Azért szembetűnő a hasonlóság, mert ezek a politikusok egyre gyorsuló sebességgel robognak Ankarából Athénbe, Athénből Zürichbe, majd később Londonba, azért, hogy a ciprusi feladatuknak eleget tegyenek. Ez az úgynevezett cipruskörüli hula-hopp. A kapitalista politikusok úgy keringenek Ciprus körül, mint rángó derekakon a fakarika, egyre gyorsuló sebességgel, ahogy az ügy megkívánja. E veszélyes játék közben vajon gondolnak-e arra, hogy mi lesz akkor, ha fellép a centrifugális erő és szétrobban a „karika”? K. J. — ŰJ KÍSÉRLETI gépet szerelnek össze az ecsédi külszíni fejtésen, amely jö- veszt és rakodik is két irányban. Az új gépet a Mátravi- déki Szénbányászati Tröszt főmérnökének tervei szerint állították össze. BARBÁROK Berlin, a kettészakitolt város MEGÁUAPODÁS SZERINTI KÖZLEKEDÉSI ÚTVONALAK a NÉMET. SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG és NYUGAT BERLIN között A napokban egy szimplát ittam meg az egyik főutcai eszpresszóban. Amíg zamatol- tam az illatos feketét, két hölgyre lettem figyelmes, akik egy zebracsíkosszélű légilevél sorai fölé hajoltak. Az egyik feketehajú fé1 hangosan mormolta a levél sorait. Egy különös mondat ütötte meg — akarva-akaratlanul — a fülemet,' mely valahogy így hangzott: „Tudjátok, most igen különös munkában vagyunk, a gazdám virágzó ültetvényének negyedét. irtjuk ki.” Valósággal mellbevágott a mondat. A következő pillanatban egy kép időződött elém, mely a múlt hetekben látott napvilágot az egyik magyar képeslap hasábjain, amely azt a gyalázatos pillanatot ábrázolta, amint az egyik osztrák város tejkereskedői a csatornákba zúdítják az életet jelentő tejet. Megdörzsöltem a szememet: hát ismét ide züllöttünk, a második világháború előtti világ embertelen, barbár szokásait vettük fel, amikor Brazíliában a tengerbe szórták a kávét, Kanadában búzával fűtötték a mozdonyokat, kivágták a gyapotcserjéket; Brit-Malajában. a keletindiai holland gyarmatokon korlátozták az ónbánvá- szatot és a kaucsuk+erme'ést. Argentínában elégették a kukoricatermés egy részét, nálunk pedig eonizól+ák, emberi fogyasztásra alkalmatlanná tették a búzát, és csak a hét 2—3 napján engedték dolgozni a bányászokat. Mindez akkor történt, amikor Kínában dühöngött az éhhálál, mely milliószámra szedte ártatlan áldozatait. amikor a „tejjel-méz- zel folyó” magyar Alföldön tíz- és százezer koldussorban tengődő magyar parasztnak és munkásnak nem jutott elegendő kenyér, amikor 1—2 nengő miatt bicskát eresztett oldalába egyik éhenkórász magyar a másiknak. A termelésnek ez az anarchiája hozta létre a második világháború nagy gazdasági válságait, termelte a világtörténelem legnagyobb munka- nélküli hadseregeit: 7 milliói Németországban, 5 millió' Angliában, 12 millió munka- nélkülit az Egyesült Államokban. Százmilliók éheztek és mégis ömlött a búza a tengerbe, Dániában elégették a ma« lacokat, kávéval és kukoricával fűtöttek. Kapzsi önzésükben a mindennapi kenyeret vonták el az éhezők szája elől. A jó termést egyesek egyenesen átoknak érezték és érzik, amit megtermett a föld. istentelen emberi cselekedettel elpusztították a profifhajhászok kapitalista lázálmukban. Nem törpül-e el minden gazság és ádázság azok cselekedete mellett, akik a megtermett és megtermelt javakat nem az életszínvonal emelésére, a kiegyensúlyozott boldogság és békés élet kiépítésére fordítják, hanem nyerészkedési vágyból elpusztítják azt. Ezeknek lényegesebb, kedvesebb és fontosabb a maguk pénzeszsákjuknak csengő arannyal, mint az emberi gyomroknak kenyérrel és jó falatokkal való megtöltése. Valamikor, — emlékszem, — arról ábrándoztunk, hogy a második világháború örökre eltemeti, mint egy hatalmas vízözön, ezt a bűnös világot, melyben a a pénz, a profit fontosabb volt, mint az ember, melyben nem azért termeltek a mezőkön, bányákban, gyárakban, hogy minden embernek egyre több, jobb falat kerüljön az asztalára, egyre tisztességesebb ruházata legyen, hanem azért, hogy a nemzetközi acél-, ón-, kau- csukkartel, az olaitröszt és ga- bonapool nagyobb hasznot vágjon zsebre. És most ime. újból jelentkeznek ennek a régi, szodo mita vi1 ágnak a bűnös kísérteiéi? Tudjuk, hogy még mindig, sajnos, sokmillió ember szorul több kenyérre, zsírra, húsra és gyapotra és a termelt javaknak ez a barbár elpusztítása, akárhogyan is vesszük, áldozat a pénz istene, a Mammon oltára előtt. Az áldozat füstje komor, fekete és vészt- jósló... Kihívás az emberiség testvéri közösségével szemben. Ilyen vészes áldozatoknak nincs híjával az emberiség történelme, de mindig előhírnökei voltak azoknak a nagy tűzvészeknek, melyek előbb- utóbb lángbaborítjik és elpusztítják a tökéletlenebb, igazságtalanabb társadalmi rendszereket. Sugár István * Hégyíirnn hátán S*\*&#i/ugat-derlin halóié .•‘‘V. szektor/mir MITTÍ. MaftfSer/i/H kerület 0 nyugdh kém kp in ont "vugett rádió óUomós ^ nyugat, repúiofer^ A Szovjetuniónak a berlini kérdés megoldásával kapcsolatos, nagyjelentőségű javaslata óta a sajtó rendszeresen foglalkozik a kettészakított város problémájával. A 834 négyzetkilométer területű, tehát hazánk fővárosa területénél másfélszer nagyobb Nagy-BeiTin 55 százaléka, azaz 481 négyzetkilométer az amerikai, brit, illetőleg francia szektorhoz tartozik. A három nyugati hatalom szektorát 1948-ban politikailag kiszakították Berlinből és közigazgatásilag Nyugat-Berlin néven egyesítették, a városrész azonban közigazgatásilag nem tartozik a Német Szövetségi Köztársasághoz. Az amerikai szektorban 1 090 000, a brit szektor területén 670 000, a francia szektorban pedig 470 000 ember lakik; így Nyugat-Berlin összlakossága 2 230 000 fő» A berlini demokratikus szektor területe 403 négyzetkilométer, lakosainak száma 1 180 000 fő. A Nyu rat-Berlinbe vezető légi, szárazföldi és vízi útvonalak a Német Demokratikus Köztársaság felségterületén haladnak át (térkép: .jobbsarokban, fent). Nyugat- Berlin Idegen testként ékelődik az NDK területébe és ugródeszkául szolgál a szocialista országok elleni kém- és szabotázs-cselekmények végrehajtására. Ennek megszüntetését célozza a szovjet javaslat, amely szerint Nyugat-Berlin (esetleg az ENSZ ellenőrzése alatt álló) szabad várossá válna. A magyar-szovjet barátsági hónap hírei: Február 27-én a hevesi já rási könyvtárban ünnepélyesen nyitották meg a szovjet könyv ünnepi hetét. Ez alkalomból kiállítást rendeztek, ★ A március 'elsejére meghirdetett mesedélutánt csütörtökön (ötödikén) tartják meg az egri járási kultúrház ifjúsági könyvtárában. ★ Március 2-án, a SZOT-szék- ház nagytermében,; délelőtt 9 órai kezdettel megyei mező- gazdasági ankétot rendeznek a belterjes gazdálkodás irányelveiről és az állattenyésztés fejlesztéséről. As őrültek laboratóriumában Sír Robert Watson brit tudós közölte, hogy az úgynevezett botulin bacilust „olcsón, könnyen és nagy mennyiségben lehet előállítani, hőségnek és hidegnek ellenáll”. A bacilust a délangliai Salisbury Plain-ben levő mikrobiológiai laboratóriumban állították elő, ahol öt esztendeje folynak ez- és másirányú kísérletek. Az ember szíve mindig megforrósodik, ha hírül veszi, hogy a világ valar- mely pontján, egy laboratórium csendes magányában tett ismét újabb és nagy lépést az emberiség. A tudomány, amely az elmúlt évrizedek alatt évszázadok „vastörvényeit” törte szét, a tudomány, amely kivitte az embert a Föld légkörén túl a kozmikus térségbe, a tudomány, amely lehetővé tette, hogy legyőzhessük a halált, ha ma még csak klinikai fokon is, — fl tudomány kezdi elveszteni misztikumát, titokzatosságát. Mindnennapi kísérőnkké válik, olyan fogalmakat használ a köznyelv, amelyek nem is olyan régen még csak a tudomány nyelve, s annál valamivel régebben még ott is csak a beavatottak nyelve volt. Ezeken gondolkodik el az ember nagy lelkesedésében, mikor olvassa a nyugatnémet Vorwärts híradását a botulinról... Olvassa tovább, s aztán a fejéhez kap, s oktalanul halált kíván az egész tudományra, pedig nem is a tudomány egésze, nem »5 egy része, hanem csak néhány kémcsővel hadakozó gazember „alkotása” döbbenti meg a józan észt. ...„Az egyik legújabb harci eszköz — így a lap a botulin, a mérgező anyagok családjához tartozó baktériumfajta... A botulinos harci anyagból már néhány gramm elég, hogy elpusztítson egymillió embert. Egy félkilogramm elég az egész emberiség kiirtásé- ra... S ezek az emberek ott, a délangliai mik- robilológiai laboratóriumban megbecsülésnek örvendenek. kandallóik előtt lord- ■ Ságról és milliók haláláról álmodoznak. Tudósoknak nevezik őket. vedig őrültek.. Az őrültek laboratóriumában így folyik a munka, (gy...ó) Négytagú lengyel—szovjet delegáció érkezik Egerbe március 2-án. A delegáció tagjai este részt vesznek a TIT klubjában megrendezett klub» esten. ★ Az egri Otthon-vendéglőben március 3-án, este, az Üzem- élelmezési Vállalat MSZBT köre ünnepi klubestet tart, amelyen Halmos Gyula tanár Solohov: Üj barázdát szánt az eke című könyvét ismerteti. Ezután rövid zenés műsort adnak. ★ Dr. Bihari József főiskolai tanár, a szovjetunióbeli útjáról számol be március 3-án a főiskolai leánydiákotthonban. ★ Március 4-én, este 6 órai kezdettel ifjúságot érintő jogi kérdésekről lesz előadás a Vörös Csillag Diákotthonban, ★ Az egri SZOT-székházban március 4-én, az Otthon-vendéglőben, este 6 órától éjfélig orosz ételkülönlegességekből bemutatót rendeznek. A bemutatón kóstoló is lesz. ★ Az egri Gárdonyi Géza Gazdakörben március 5-én, este 6 órai kezdettel, a szovjet nagyüzemi mezőgazdaságról tartanak előadást. ★ Március. 2-án, másfél Viapra Egerbe érkezik a lengyel— szovjet bajáti társaság négytagú delegációja. A delegáció tagjai megtekmtik a várost, majd az MSZBT megyei elnökével baráti találkozón vesznek részt.
