Népújság, 1959. február (10. évfolyam, 27-50. szám)
1959-02-26 / 48. szám
1959. február 26., csütörtök NÉPÜJSÁG * ló eredménnyel zárták az e'sü hónapot a Mátravldóki Szénbányászati Tröszt MSZ-brigádiai Szaniszló József KISZ-brigádja az élen AZ ÉV ELEJÉN a Mátravi- déki Szénbányászati Tröszt minden aknaüzemében KISZ- brigád alakult a gépek mellett dolgozó bányászfiatalokból. Az első hónap eredményei már ismeretesek. Igaz, ha a KISZ- brigádok is úgy dolgoztak volna, mint az eredményeket rögzítő adminisztráció, akkor még csak az 50 százalékos teljesítménynél tartanának. Ugyanis, az első hónap eredményei csak február végén kerültek nyilvánosságra. Jelenleg tíz ifjúsági brigád dolgozik a Mátravidéki Szénbányászati Tröszt aknaüzemeiben. Négy brigád dolgozik F—4-es kombájnnal, három frontfejtésen, egy a vastámos frontfejtésen, s kettő a kör- szelvényű idomozással biztosított vágatban. Az év elején kezdődött a verseny, és a januári eredmények azt mutatják, jövője van ennek a mozgalomnak. Petőfi altárón Lőcsei Emil F—4-es gépen dolgozó'' KlSZ-brigád- jának tagjai fejenként 80 centiméter előrehaladást vállaltak műszakonként és a teljesítményük 97,7 cm volt. Ez 122 1 százalékos teljesítménynek felel meg. A rózsái IX-es aknában Szászi András brigádja a 100 százalékot azért nem tudta teljesíteni, mert a hónap közepén kapták meg csak az F—4- es gépet egy másik üzemtől, s idő kellett neki, hogy a fiatalok megszokják és a munkahely megfelelően kialakuljon. Amikor dolgozott a gép, 12 és félméter előrehaladást értek el naponta, és ez igen szép eredménynek számít. A SZŰCSI F—4-esek Kiss József vezetésével meghaladták a 100 százalékot. 9.55 méter előrehaladást értek el naponta és ez 109.1 százalékos eredménynek felel meg. A gyöngyösi Xll-es aknánál az F—4-esen dolgozó KISZ-bri- gád a vágatot befejezte és ezért nem tudta az F—4-es gépet üzemeltetni január hónapban A gépet jelenleg javítják, s utána az északi Il-es gerincre viszik, ahol továbbra is a KISZ-brigád dolgozik vele. Az F—4-es kombájnok eredményeit figyelve láthatjuk, hogy kisebb zökkenők ugyan akadtak január hónapban, de a KISZ-brigádok a gépek mellett megái lták helyüket. A KISZ frontcsapatok versenyében Petőfi altárón Tóth Lajos KISZ-brigádja 99 százalékot teljesített. Bata Ferencék vállalása 3.58 köbméter volt, ezzel szemben 3.527 köbmétert értek el. A vállalást csak 98.5 százalékra teljesítették, mert a frontfejtésük állandó nyomás alatt állott, s a vágat biztosítása sok időt vont el a bányászoktól. Szűcsiben más volt a helyzet. Lakatos Gáspár KISZ-brigádja a 3,7 köbméteres vállalással szemben 4 köbmétert ért eL Petőfi-altárón Szaniszló Józsefek a körszelvény-vágat hajtásnál a vállalt 27 folyóméter helyett 40.6 métert hajtottak ki és az ő brigádjuk érte el a legjobb eredményt, a 150.4 százalékot. Kovács József KISZ-brigádja 121.6 százalékot teljesített. A versenyhez csatlakozott több. idősebb vájárból álló brigád is, akik szintén versenyben állnak a KlSZ-brigádok- kal. A négy F—4-es gépen dolgozó KISZ-brigád versenyében négy idősebb vájárból álló brigád kapcsolódott be. A szűcsi X-es aknán Occovai István frontbrigádja idős bányászokból áll és ió munkát végez. DE Hl AB A LENNE meg a kiszista bányászok igyekezete, ha nem segítenék őket a vezetők — ezért a Mátravidéki Szénbányásr,ati Trösztnél a KISZ-brigádok segítésére a termelési és műszaki osztályokon brigádok alakultak. A munka közben felmerülő panaszokat és javaslatokat ezek a műszaki brigádok dolgozzák fel és gyorsan orvosolják, hogy még élénkebb legyen a mun- kaverseny-mozgalom. Az első hónap sikerei után jogosan reménykednek a bányászfiatalok, hogy a február is kimagasló eredményeket hoz. Társadalmi munUával sportpálya Gyöngyösoroszi községben teljesen társadalmi munkával rendbehozták a sportpályát és egy új modern öltözőt építettek. Az öltöző épületéhez szükséges anyagokat az ércbánya biztosította. Az elvégzett munka több mint 30 ezer forint értékű. Hírek — humorral... A délafrikai Urdad vagyonos polgárát különös meglepetés érte: neje — akinek nevén voltaképpen a vagyon szerepelt — végrendeletében nem férjére, hanem 7 kis gyíkjára hagyta mindenét. A férj csak gyíkok halála esetén kapja kézhez a vagyon cgy-egy hányadát. Nincsenek véletlenek — mondják az okosok — s nekünk is az a gyanúnk, hogy e fura végrendelet hátterében az áll, hogy a házastársak életükben nem egyszer kiabálhattak kígyót-békát egymásra. A történet óvatosságra int: ha valaki örökölni akar, legyen sima, mint az ángolna, ne kiabáljon kígyót- békát a haldoklóra, mert különben kutyába sem veszik. A radikálisokat megnyugtatjuk: a 7 gyíkot egy állategészségügyi intézetben őrzik — 7 lakat alatt. Különben még bajuk eshetne... (p) A Szovjetunió Brüsszelben (Folytatás az 1. oldalról) Kőzúzót kapnak... Megkezdődött a gyöngyösi járásban a kőbányák felülvizsgálata. Ugyanis a járás két kőzúzót kap, amelyekkel a községfejlesztési tervben felvett útépítési feladatokat és a költségvetésben biztosított felújítási munkálatokat valósítják meg. A termelőszövetkezetben biztos megélhetés vár a kisiparosokra is CSENG AZ ÜLLŐ,, szól a kalapács a pélyi Aranykalász Termelőszövetkezet kovácsműhelyében. Kalmár Károly, Ungvári József, Kiss Miklós kovácsok dolgoznak itt és verik a tüzes vasat naphosszat a szépen berendezett műhelyben. Kalmár Károly a legidősebb, hatalmas, tagbaszakadt ember, akin meglátszik, hogy vasakkal birkózott világ életében. Kemény kezében biztosan áll a kalapács és percek alatt hajlik a tüzes vas. Patkó, vasalás, ráfhúzás a munkája, mikor mi következik éppen. Kalmár Károly — mint mondja — másfél éve tagja a termelőszövetkezetnek és fiatalabb éveiben mint kisiparos kovács dolgozott a faluban. — Már évekkel ezelőtt beláttam, hogy a kisiparosnak is könnyebb, kifizetőbb a szövetkezetben, de bizony idő kellett hozzá, amíg az asszonnyal együtt meghoztuk a döntést. Míg iparral dolgoztam, évi nyolc—tízezer forint volt a jövedelmem és bizony nagyon sokat kelle+t gürcölni azért, hogy kifizethessem az adót, beszerezhessem az anyagot is és ezeken kívül még a konyhára is jusson valami. Itt, a termelőszövetkezetben, már más az életünk. Az elmúlt évben körülbelül húszezer forint volt az évi jövedelmem, de nem volt gondom az anyagra, adóra se. Húszezer forint... ennyi jövedelemről, mint magánember, még álmodni se lehetett, hisz több kovács volt a faluban, akikkel konkurrálni kellett. Nem dolgozom egyedül, mert a két kollégám, akikkel együtt vagyunk, szintén kovácsok, jól értik szakmájukat.- KOVÁCS VAGYOK és még sokáig szeretném folytatni a mesterségemet — mondja Kalmár Károly. — Szép családom, gyermekeim vannak. Fiam harmadéves műegyetemi hallgató, kislányom Hatvanba jár gimnáziumba. Rajtunk kívül még más kisiparosok is tagjai a szövetkezetnek és valamennyiüknek az a véleménye, hogy nem volt kár otthagyni a régi életet és azt felcserélni az újjal Nagy és gazdag már a mi szövetkezetünk, ahol a különböző foglalkozású kisiparosok is munkára találnak. Munkánk mindig van. Mindhármunknak az az óhaja, hogy a műhelyt villamosíthassuk, és beállítsuk a második tűzhelyet is. Egészen bizonyos, hogy erre hamarosan sor kerül, mert az utóbbi időben olyan hatalmas ütemben fejlődik a termelőszövetkezet, hogy erre feltétlenül szükség van. A MŰHELYBEN újra szól a kalapács és szikrázik a tüzes vas. A pélyi Aranykalász Tsz három szorgalmas kovácsa és az ő példájuk azt bizonyítja, hogy a termelőszövetkezet a falu kisiparosainak is biztos megélhetést és szebb, gondtalanabb életet nyújt. Külföldi látogatok a szputnyikot szemlélik A látogatók elismerését váltotta ki u szovjet pavilon képzőművészeti kiállítása is, ahol a legszebb festmények, és szobrok kerültek bemutatásra, A z első világháború előtt és alatt Heves megyét is a rendkívül egészségtelen birtokmegoszlás jellemezte. A termőföld nagy része nagybirtokosok kezén volt, s a parasztság többsége napszámból élt, vagy elment cselédnek. A po’gári demokratikus forradalom győzelme után a már addig is meglevő ellentétek különös mértékben kiéleződtek és általánossá vált a parasztság között a földosztás követelése. A szegényparasztság annyival is inkább remélte vágyainak a megvalósulását, mert a polgári demokratikus kormány programjában a földosztás megvalósítása is szerepelt. Ha kissé alaposabban megnézzük a Heves megyei parasztság magatartását a polgári forradalom idején, azt láthatjuk, hogy a parasztság számára a forradalom lényegéten egyet jelentett a földosztás megvalósításával. Hiányos adataink szerint is a megye számos községében közvetlenül a forradalom után napirendre került a földosztás, s ez képezte a parasztság egyik alapvető követelését. Sok községben terveket készítettek az uradalmi földek felosztására, más helyeken viszont tevőlegesen is hozzáláttak a földosztás megvalósításához. Vé- csen a parasztság arra kényszerítette a Magyar Föld Rt. Hitelintézet igazgatóságát, illetve intézőségét, hogy a község határában elterülő földjeiből 500 holdat engedjen át a parasztságnak, holdanként 60 koronáért. Ebből a földből minden szegényparasztnak jutott 1—2 hold. A földkérdés Heves megyében riyongycjstarjánban ugyan- VF csak a tettek mezejére lépett a földosztást követelő szegényparasztság. Tervet dolgoztak ki a határ felosztására, majd megjelentek Borhy György birtokosnál, és bejelentették követelésüket. A birtokos megpróbált ellenállni, végül mégis kénytelen volt 130 holdat, megszántva holdanként 75 koronáért a parasztság rendelkezésére bocsátani. A falvak nagy többségére azonban 1918. őszén még nem ez a jellemző. A parasztság nagy része ekkor még komolyan vette a kormány földreform-ígéretét, várta annak hivatalos megindulását és csupán előkészítő munkákat folytattak, terveket készítettek a község határában levő uradalmi földek felosztására. A polgári demokratikus forradalom után Kiskörén is megmozdult a parasztság. A Katonatanács vezetésével folyt a földosztó mozgalom. A parasztságot Molnár Kálmán hatházi tanító, és fia. Molnár László szervezték a szatmári püspökség birtoka ellen. A földosztő mozgalom igen nagyarányú volt, mert a községben élő 800 parasztcsalád közül mindössze 200-nak volt föld- tulajdona, 600 pedig teljesen nincstelen volt. 1918. telén és 1919. tavaszán teljesen a földosztás kötötte le a katonák és szegényparasztok figyelmét. Kezdetben minden felső utasítás bevárása nélkül meg akarták valósítani a földosztást és terveket dolgoztak ki a földosztás keresztülvitelére. Már ekkor olyan terv is felmerült, hogy a hatalmas püs- pükségi birtokot nem kellene felosztani, hanem azonnal közös művelés alá kellene venni. Nem tudtak azonban megegyezni, i ezért elhatározták, hogy egészen csekély bér mellett, bérbeveszik a felosztásra kerülő püspökségi földeket. Átányon ugyancsak megmozdult a parasztság és terveket dolgozott ki a földosztásra. A földosztás azonban ké- sett, a parasztság elégedetlensége pedig a tavaszi munkák közeledtével egyre jobban növekedett. A hatalmas urasági földek nagy része megműveletlenül állt, mivel a birtokosok már nem műveltették meg, a parasztság pedig a legtöbb községben még nem vette át forradalmi úton a földet. A parasztság elégedetlensége azért is fakó zódott, mert úgy látszott, hogy az 1918. őszén nagyhangon meghirdetett földosztás egyáltalán kérdésessé válik. Maga a Károlyi-párt is, amely pedig a béke és a földreform programjával jött. visszatáncolt és egyre jobban igyekezett lehűteni a parasztság vérmes reményeit. 1919. január 5-én így ír a Gyöngyös című Károlyi-párti lap- „A földbirtokreform nem azt jelenti, hogy minden el’enér- ték nélkül elvesszük a földet azoktól, akik eddig birtokolták, hanem csak azt, hogy a nagybirtokot kisebbre szabjuk és a fölösleget megszállva földhöz juttatunk olyan derék és munkás földnébriilj földműveseket, akik eddigbizony- ságot tettek érettségükről és megbízhatóságukról”. A februárban kiadott földreformrendelet nem elégítette ki a Heves megyei parasztság aagy részét sem és harcot indítottak a földbirtok azonnali és ingyenes kisajátítása érdekében. A parasztság elégedetlensége egyes helyeken már forradalmi méreteket öltött. Bár Heves megyében nem került sor nagyarányú földfoglaló mozgalomra, egyes jelek azt mutatják, ha március 21-én nem, következik be a proletár- forradalom, akkor a parasztság forradalmi úton veszi kezébe a földosztást. A régi államhatalmi apparátus szé’ volt zúzára és azokon a helyeken, ahol a kisbirtokos és szegényparasztság Került többségbe a helyi nemzeti, ill. néptanácsba, csaknem mindenütt megindult a harc az urasági földek ingyenes és megváltás nélküli megszerzéséért. AT ár 1919. január elején, amikor az érsekség Gyöngyöspüspöki és Sólymos községeknek eladott földjeinek az átírásáról volt szó, a Gyöngyös című lap szerint: ,A gyöngyössolymosi tanács megtiltotta a lakosságnak, hogy a szerződés aláírásához jelentkezzenek, mert szerinte nekik a földekhez minden szerződés és fizetés nélkül jussuk van“. A nagyteleki Hatvani—Deutsch-birtok cselédsége piedig már teljesen a proletárforradalom szellemében járt el. amiKor március 19-én elűzte az uradalmi tiszttartókat és köztulajdonnak nyilvánította a birtokot. Más községekben is találkozunk termelőszövetkezeti kezdeményezéssel mór 1919. kezdetén. Tiszafüreden a szociáldemokrata piártszervezet dr. Géléi Károly vezetésével már 1918. decemberében tervezetet dolgoz ki termo'öszö- vetfeezet létesítésére. A termelőszövetkezetet a Tiszafüred határában felosztásra kerülő uradalmi birtokokból akarták létrehozni. Tervedből egy mintagazdaság képe tárul elénk. A gabona termelésén kívül nagymértékű ip>arinö- vény-termelést is kívántak folytatni, ezenkívül tehenészetet és tel gazd a«á got is akartak felállítani. A mezőgazdasági szövetkezet mellett a tervezet szerint különböző inari üzemeket is létesítettek volna; Ezek a tervek azonban a román intervenció« támadás miatt i™ valósulhattak meg. 1919. tavaszára a kommunista párt befolyása a oaraszt- ság egyre nagyobb tömegeire is kiterjedt, s a hatalmas paraszti tömegek, ha nem is váltak szervezetileg a kommunista nári tpcHo.viS ae elfogadták ténykedéseikben a kommunista párt útmutatásait és számos esetben a r>árt proaranvának megfelelően jártak el. Nemcsak a vat-o sokban hanem a falvakban is egyre jobban megteremtődtek a szocialista forradalom előfeltétele:
