Népújság, 1959. február (10. évfolyam, 27-50. szám)
1959-02-26 / 48. szám
2 NGPOISAC 1959. február 26., csütörtök röLDI PÄL: Beszéljünk a Lukács-kérdésről • XI. A Lukács-kérdés nem újkeletű. Közismert tény, hogy Lukács György antimar- xista ideológiai nézetei nem egyszer kerültek alapvető elméleti és po'itikai viták középpontjába. Azt lehet mondani, hogy a Lukács-kérdésről folyó viták azzal az éles bírálattal kezdődtek, amelyet Lenin 1920-ban gyakorolt. Lenin kritika tárgyává tette Lukács György A parlamentarizmus kérdéséhez című cikkét, és a következőket írta: ,G L. (Lukács György — F. P.) cikke nagyon balo’dali és nagyon rossz. A marxizmus ebben a cikkben tisztán névleges; a „védekező” és „támadó” taktika megkülönböztetése kiagyalt; a pontosan meghatározott történelmi helyzeteket nem elemzi konkréten; a leglényegesebbet (azt, hogy meg kell hódítani és meg kell tanulni meghódítani minden munkaterületet és intézményt, ahol a burzsoázia befolyást gyakorol a tömegekre, stb.) nem veszi figyelembe.” (Lenin Művei 31. kötet, 160. oldal, Szikra, 1951.) Igaz ugyan, hegy Lukács György a lenini bírálat alapján a „kommunizmus gyermekbetegségét” később leküzdötte, de a szubjektivizmust, az elvontságot, és az eklekticizmust mindvégig megőrizte. Lukács munkásmozgalmi tevékenységében jelentkező „bal- oldaliság” csupán átmeneti, ideiglenes jelenség volt. A „ba oldali” kilengést nála csakhamar a jobboldali opportunista vonal váltotta fel. Munkásmozgalmi tevékenységét a .ba’oldaliság” leküzdése után mindvégig a revizionista aknamunka jel’emezte. Ez az életút természetesen nem véletlen. T ukács György elismeri, ■*-J Hogy bizonyos körülmények között „nincs könnyebb, m.nt balról jobbfelé lecsúszni e végig nem goi dőlt” kritikai „magatartás miatt.” (Lukács Györgv: Nietzsche és a fasizmus, 6. oldal, Hungária, 1946). Loben tökéletesen igaza van. Lukács „lecsúszása” éppen a „végig nem gondolt” kritikai „magatartás miatt” következett be. Természetesen ezt magáról soha nem ismerte el. Ellenkezőleg': magát a legkövetkezetesebb marxistának minő- £ kette. Ettől a szubjektív ön- íté’ettől teljesen függetlenül azonban nála a marxizmus mindvégig — Lenin szavaival szólva — tisztán névleges maradt. Lukács hosszú idő múltán sem volt képes szilárdan a forrada’mi marxizmus—leni- nizmus útjára térni. A lenini bírálat időszakában írta Lukács azt a könyvet, amelynek címe Történelem és osztálytudat, és amely 1923- ban jelent meg. A szerző 1933- ban ezt a könyvet megtagadta és 1938-ban úgy értékelte, hogy „az idealizmus folytán, a visszatükröződési elmélet helytelen felfogása következtében, és a természet dialektikájának tagadása okán reakciós.” (Lukács György: Probleme des Realismus, Aufbau- Verlag, Berlin, 1955. p. 221.) Azok az idealista tévelygések és reakciós vonások azonban, ame’yek Lukács korábbi munkáit jellemezték, tuda+ában továbbra is megmaradtak, sőt megerősödtek, hogy ez menynyire igaz, részletesen be fogjuk bizonyítani. Egyelőre maradiunk a probléma történeti tárgyalásánál. Lukács György antimarxista politikai-ideológiai nézetei komoly nézeteltérésre adtak ok-' a Kommunisták Magyar- országi Pártjában a huszas évek végén lezaj’ott polémiákban (az ún. Blum-tézisek körüli vitáról van szó), és a Szovjetunióbeli 1940-es vitákban, melyekben a szovjet iroda- lomtud isok döntő többségé határozottan elutasította Lukács esztétikai koncepcióinak opportunista részeit. Az 1949-50- es Rudas—Luv'-s vitában már kiderült, hogy Lukács jobbol- aaü elhajló, s végső sorom ooNépszerű vázlat portunista. Mirci volt szó ebben a vitában? A vita azzal kezdődött, hogy Rudas László alapos bírálatban részesítette Lukács György: Irodalom és demokrácia című munkáját. (A bíráló tanulmány a Társadalmi Szem’e 1949. június—júliusi számában jelent meg.) Rudas László tanulmánya mélyrehatóan elemezte Lukács György könyvét és bírálat tárgyává tette a következő lényeges prob'émákat: Lukács a polgári demokráciáról szólva, majdnem kizá- ró’ag csak úgy beszél, mint „formális demokráciáról” — hangoztatta Rudas László. Nála ,/elsikkad az osztályé’címzés a különböző társadalmi formációk, vagy különböző korszakok demokráciái konkrét tárgyalása... Minthogy a po’gári demokrácia formális demokrácia és semmi egyéb, úgy mindezek az írók (Dickens, Balzac, Tolsztoj, Dosztojevszkij, Gorkij) és még sokan mások „nagy realisták” — és semmi egyebek.” (Rudas László: Elmélet és gyakorlat, 191. oldal, Szikra 1950.) Rudas részletesen bebizonyítja, hogy Lukács társadalomra vonatkozó koncepciója nem matéria1 ista, hanem színtiszta idealista, a hegeli „történetfilozófiai” maradványa. Lukács György Marx és Engels irodalomelmélete című munkájában egy soha meg nem indokolt és be nem bizonyított „elméleti” tételt konstruált, amely szerint , egyál- ta’án nem szükségszerű, hogy minden gazdasági, társadalmi fellendülés, irodalmi, művészi, „ .ozófiai, stb. fellendülést vonjon maga után: egyáltalán nem szükségszerű, hogy va’a- mely gazdaságilag magasabb fokon álló társadalomnak feltétlenül magasabb- rendű irodalma, művészete, filozófiája stb. legyen, mint az alacsonyabbrendűnek”. (Lukács György: Marx és Engels irodalomelmélete, 130—131. oldal.) Ugyanakkor Lukács álláspontja szerint a Szovjetunióban még nincs szocialista erkölcs és kultúra. Bár Lukács gondosan elkerüli, hogy az általa felállított „törvényszerűséget” alkalmazza a szocialista társadalom kultúrájára, de mivel a szovjet kultúrát nem tekinti „még” szocialista kultúrának, alaposan fel lehet tételezni, hogy az ún. „egyenlőtlen fejlődés” törvényét a szovjet kultúrára is érvényesnek tartja. Rudas László megjegyezte, hogy az egész vitának „Lukács könyvével kapcsolatban itt van a súlypontja”. (Rudas László id. mű. 211. oldal.) T ukács György a pártkölté- szettel foglalkozva igen furcsa koncepciót konstruált. Hogyan látja a pártköltőt? Azt írja, hogy „a pártköltő sohase vezér, vagy sorkatona, hanem mindig partizán”. (Lukács György: Irodalom és demok rácia 131. oldal. Szikra 1948.) Rudas László bírálva ezt a koncepciót megállapítja, hogy ez nemcsak nem „helyes felismerése” a „párttevékenység és a pártköltő helyes kapcsolatának”, hanem egyenesen e kapcsolat karikatúrája. Ez az „elmélet” nem először részesül elutasításban. Hisz tudjuk, hogy annak idején a Zsdanov- vezette szovjet viták leglényegesebb eredménye éppen az volt, hogy a párt nem tűrheti, hogy a szoc:al:sta építés korában az iroda’om és művészet területén a partizánság uralkodjék. A társadalom szocialista átalakítását irányító marxista—leninista párt irányítani kívánja íróit, költőit, művészeit. Teljes joggal kívánja irányítani őket. A párt vezetésének és irányításának tagadása az ösztönösség előtt való meghajlást eredményezi Lukács György az irodalom és művészet területén az ösztönösség híve. J^ udas László végül is arra a megalapozott következtetésre jut, hogy „Lukács egész „programja”, egész „perspektívája” nem egyéb, mint egymásnak ellentmondó, egymást kölcsönösen megcáfoló elemekből mechanikusan összerakott ál-okoskodás” (Rudas László* id. mű. 229. oldal.) Nem kétséges, hogy ez igaz. A Rudas—Lukács vita rendkívül kiszélesedett és igen hosszú ideig tartott. Az eredmény: a marxista—leninista vonal diadala és az opportunizmus teljes kudarca. Akkor úgy tűnt, hogy Lukács György belátva tévedéseit, levonja a megfelelő konzekvenciákat. Mellesleg szólva ezt meg is ígérte. A vita végén önbírálatot gyakorolt. De mi jót mondhatunk erről az ún. önkritikáról, miután egy 1957-ben írt és egy olasz lapban megjelent „intellektuális önéletrajznak” mondott írásában a Rudas— Lukács vita után tanúsított magatartását csupán „taktikai visszavonulásnak” minősítette. Ezek után Vitathatatlan, hogy valójában Lukács soha nem volt képes leszámolni antimarxista politikai—ideológiai nézeteivel, sőt, tévedései egy- Ve inkább elmélyültek. Innen a Lukács-tragédia. A Lukács-kérdés 1956-ban ^ történelmileg lezárult. Nem okoz többé gondot számunkra Lukács György értékelése. Az elmélet igazságának kritériuma a gyakorlat. Lukács pedig mind elméletileg, mind gyakorlatilag a reví- zionizmus híve. Ezt bizonyítja az ellenforradalmi ’.áza.iás előtt, alatt és utána tanúsít-jt» magatartása. Mit tett Lukács György? Hogyan zárult le a Lukács-kérdés? Beszéljenek a tények! (Folytatjuk.) Hruscsov keddi és szerdai beszédének nyugati visszhangja Hruscsov keddi beszéde élénk visszhangot keltett Nyugaton. Az érdeklődés központjában az a javaslata került, hogy ne a külügyminiszterek, hanem a teljhatalommal felruházott kormányfők találkozhassanak a nemzetközi kérdések megvitatására. A nyugtai áUásíocla’ás nem egvönielű A munkáspárti Daily Herald kijelenti: „Nyilvánvaló, hogy meg kell tartani a kormányfők értekezletét, az angol nép már azt szeretné tudni, mikor kezdődik ez az értekezlet.” A DAILlí WORKER megállapítja: „angliai körökben nem hajlandók elfogadni az olyan célzásokat, hogy Hruscsov beszéde bármiféleképpen Macmillannek szánt visszautasítását jelentené, vagy az valamiféle szakítás lenne a megszokott diplomáciai eljárással”. „Okvetlenül kössük meg a felajánlott barátsági és megnemtámadási szerződést — sürgeti a Manchester Guardian —, ha ez elősegíti a kedvező légkör megteremtését a más kérdésekben folytatandó komoly tárgyalásokhoz.” A REUTER szerint Washingtonban nem okozott meglepetést, amit Hruscsov a megnemtámadási szerződésről és a külügyminiszteri értekezletről mondott. A WASHINGTON POST kifejti. hogy Hruscsov kijelentéseinek gondos elemzése megmutatja, azok nem jelentenek olyan merev elzárkózást a nyugati javaslatok elől, mint ahogy azt egyesek az első pillanatban látják. „El lehet fogadni a gondolatot, hogy Gromiko helvett közvetlenül Hruscsowal kezdődjék a tárgyalás” — hangoztatja a lap. Építkezők, figyelem! Az elmúlt évek során a gyöngyösi járás dolgozói, akik építtetni akartak, bizonyos fokig nem ismerték a Gyöngyösi Építőipari K. Sz., mint kivitelező, kapacitását. A Kisipari Szövetkezetnek az a hivatása, hogy a munkások, parasztok és értelmiség részére a családi ház építkezést és általában egyéb építkezési igényeit elégítse ki. Hiszen ez a szektor a kizsákmányolástól mentes szektor, s a dolgozók részére a kivitelezést az Építésügyi Minisztérium által megszabott hivatalos áron kell neki elvégezni. Ezért mindezek a feltételek a járás dolgozói részére előnyösebbek. Az építkezéshez szükséges összes anyagot, nyílászáró szerkezetet stb., teljes kulcs átadásig a Gyöngyösi Építőipari K. Sz. tudja biztosítani Igaz, hogy a szövetkezet egy bizonyos időszakában egyes munkái minőségi kifogás alá estek. Ehhez hozzájárult az, hogy a szövetkezet vezetői nem szakképzett emberek voltak, de maga a műszak sem állt hivatása magaslatán. Ezért Gyöngyös város dolgozóinak bizalma megrendült bizonyos fokig a szövetkezetben. Ehhez hozzájárult az is, hogy jó szakmunkások a magánszektornál dolgoztak, amely magasabb bért fizethetett, sok esetben jogtalanul és így a szövetkezet nem rendelkezett megfelelő szakképzett szakmunkásokkal. A szövetkezet átszerveződött és az első feladata az volt, hogy mindezt a nemtörődömséget felszámolja, a szövetkezet vezetését megszilárdítsa, olyan műszaki vezetőket állított be, akik a járás dolgozói igényeinek megfelelően tudnak dolgozni. Ezt az is mutatja, hogy ma már a szövetkezet teljesen új, emeletes házakat vitelez ki, melyben minőségi kifogás nem esett. A gyöngyösi járás dolgozói előtt ezért vetettük fel ilyen őszintén, hogy bizalommal forduljanak az Építőipari K. Sz.-hez, hogy családi házukat a szövetkezet tervezze meg, vitelezze ki egy-egy dolgozó igényeinek megfelelően. Legyen az a családi ház Rédén, Domoszlón, Atkáron, vagy Sólymoson, a járás bármelyik részén, szívesen vállaljuk és a szövetkezet mindent elkövet azért, hogy ezek a családi házak olyan kivitelezésbe kerüljenek, amely az átadásnál semmilyen minőségi kifogás iilá nem esik. Ezzel kívánjuk megkönnyíteni a munkások, dolgozó parasztok és értelmiségiek gondjait, akik családi házat építenek. Nincs szükség arra, hogy anyag után járjanak, mert ezt a szövetkezet biztosítani tudja. Ezért felkérjük a járás összes dolgozóit, forduljanak őszinte bizalommal a Gyöngyösi Építőipari K. Sz.-hez, akár kőműves, akár asztalos, akár lakatos, vagy bádogos, vagy vízvezetéksze- relő, vagy festő, üveges és címfestő munkáinak elvégzésével, ugyanígy a villanyszerelés terén, amelynek kivitelezését, e1 végzését a szövetkezet vezetősége, felelőssége tudatában, vállalja. GYÖNGYÖSI ÉPÍTŐIPARI K. Sz. GYÖNGYÖS Egyes nyugati megnyilatkozásokból és kommentárokból viszont kitűnik, hogy bizonyos nyugati körökben zavart okozott Hruscsov őszinte, nyílt beszéde — tudniillik az. hogy még a tárgyalások befejezése előtt nyilvánosságra hozta, miről is folyik a szó Moszkvában. (MTI) Peking A kínai közvéleményben és sajtóban nagy érdeklődést keltett Hruscsov keddi beszéde. A Kínai Népköztársaság rádióállomásai többször is ismertették a beszédet. A Renmin Ribao, a Guang- ming Ribao, a Dagong Bao és más lapok szembetűnő helyen ismertetik Hruscsov beszédét. Tokió A szerda reggeli japán lapok főtémája Hruscsov keddi beszéde Valamennyi lap hangsúlyozza, hogy a Szovjetunió ismét felszólította a nyugati országokat, hívják össze a nagyhatalmak kormányfői értekezletét a nemzetközi feszültség enyhítésére. A lapok megelégedéssel fogadják Hruscsov kijelentését, hogy a szovjet kormány hajlandó barátsági és megnemtámadási szerződést kötni az angol kormánnyal és hajlandó egyezményt aláírni a két ország kereskedelmi és kulturális kapcsolatainak fejlesztéséről. , A politikai szemleírók és a rádió kommentátorok szerint a barátságos légkörben megkezdődött moszkvai tárgyalások javulást eredményeznek a nemzetközi helyzetben. De< hi A Delhi-i lapok rendkívül nagy figye’emben részesítik, szembetűnő helyen vastagbetűs címekkel közlik Hruscsov keddi beszédét. Valamennyi lap kiemeli Hruscsov szavait, hogy a szovjet és az angol nép örömmel látná a Szovjetunió és Nagy- Britannia barátsági és megnemtámadási szerződésének megkötését. A Statesman hangsúlyozza Hruscsovnak azt a kijelentését is, hogy Németország egvséeének megteremtése a németek dolga. Kairó A kairói lapok szembetűnő helyen ismertetik Hruscsov beszédét. Kiemelik azokat a részeket amelyek a Szovjetunió és az Egyesüü Arab Köztársaság viszonyáról szólnak. Az A1 Ahram első olda’on, vastagbetűs cím alatt írja, hogy kudarcba fulladtak a bé- keellenes erők azon kísérletei, hogy éket verjenek a Szovjetunió és az EAK közé. (MTI) Macmillan és Hruscsov újabb találkozása MOSZKVA (TASZSZ): Harold Macmillan, angol miniszterelnök szerdán Moszkva környéki rezidenciáján ismét találkozott Nyikita Hruscsowal, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökével. A találkozón szovjet részről jelen volt Anasztáz Mikojan, Andrej Gromiko és Jakov Malik, a Szovjetunió londoni nagykövete. Angol részről jelén volt Selwyn Lloyd és sir Patrick Reilly nagykövet. II New York Times a nyugat-nimelországi hangulatról NEW YORK (TASZSZ): A Spiegel című hamburgi folyóirat legutóbbi számában felhívja az NSZK vezető köreit, hogy tárgyaljanak a Német Demokratikus Köztársasággal, ismerjék el az NDK-t. Gruson, a New York Times bonni tudósítója erről a következőket írja: * A CDU Erfeardot jelölte Bonn (DPA—Reuter). A CDU vezetősége négyórás tanácskozás után kedden a 62 éves Ludwig Erhard alkancel- lár, gazdasági minisztert jelölte az államfői tisztre. Erhard a jelöltséget elfogadta. Az elnökválasztás július elsején lesz. Dortmund tovább harcol BERLIN (MTI): Dortmund főpolgármestere a városi tanácsülésen bejelentette, ’ továbbra is elutasítják, hogy a város közelében angol rakétatámaszpontot építsenek és a város lakossága tovább harcol a tervezett katonai építkezések ellen. Hangsúlyozta, ezen a tényen semmit sem változtat, hogy az angol rakétaegységek első csoportja a napokban megérkezett Dortmund közelébe. Még a héten hatalmas tiltakozó tömeg gyűlés lesz Dortmund új piacterén. — Ezek a nézetek Nyugat- Németországban sokkal jobban elterjedtek, mint ahogy ezt a politikai beszédekből és a lapok cikkeiből gondolnánk — írja a tudósító. Eddig szinte politikai szállóigének tekintették, hogy Kelet-Németország elismerése egyenlő az öngyilkossággal Nyugat-Németország polgárai számára. De az adott pillanatra az jellemző, hogy ma már senki sem bizonyos benne, hogy ez ma is valóban így van-e. Két ellenzéki csoport, a szociáldemokraták és a szabad demokraták nyíltan követelik, hogy legalábbis tárgyaljanak a keletnémetekkel. Ezen kívül elég jelentős azoknak is a száma, akik a Keresztény Demokrata Unión belül szintén úgy vélik, hogy meg kell kezdeni a tárgyalásokat. Hammarsk'öld márciusban Moszkvába utazik NEW YORK (AP): Az ENSZ szóvivője kedden bejelentette. Hammarskjöld, az Egyesül4 Nemzetek Szervezetének főtitkár^ márciusban négynapos hivatalos látogatást akar tenni Moszkvában. A főtitkár „ENSZ-ügyekről” kíván tárgyalni a szovjet Vezetőkkel, Valószínűleg tanácskozik maid a berlini problémáról, a leszerelésről. Hammarskjöld szombaton indul New Yorkból egyhónapos útjára. Pakisztánba, Burmába, Thaiföldre, Laoszba, Kambodzsába, Maláj-földre, Nepálba, Indiába és Afganisztánba látogat el. Körútiénak végén utazik a főtitkár Moszkvába. Az ENSZ szóvivője hozzátette, hogy Hammarskiöld látogatása nincs összefüggésben Macmillan angol miniszterelnök utazásával. (MTI) Az angol katonák rálőttek a nytiszai tüntetőkre Idő 'árásielentés Várható időjárás csütörtök estig: az enyhe idő tovább tart, legfeljebb néhány helyen lesz kisebb eső. Mérsékelt nyugati-délnyugati szél. Változó felhőzet, a köd ma északkeleten feloszlik, holnap egykét helyen újra reggeli ködképződés. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet: plusz 1, plusz 4 fok között, helyenkénti fok alatt. Legmagasabb nappali hőmérséklet csütörtökön: plusz 8. plusz 11 fok között, helyenként 11 fok felett. Távolabbi kilátások: továbbra iß enyhe idő, (MTL> BLfNTYRE (AP): Angol katonák tüzet nyitottak kedden a tüntetőkre Lilongwel- ben, Nyaszaföld központi tartományának fővárosában. Egy hivatalos közlemény szerint a kongresszus által megrendezett gyűlés után a tüntetők a rendőrség felszólítására nem oszoltak szét. s ekkor a rendőrök a katonasághoz fordultak, akik a tüntetők közé lőttek Egy néger meghalt, kettő megsebesült. A rhodéziai légierő gépei könnyfakasztó gázbombákat dobtak le a tüntetőkre. A városban csak estére sikerült a rendet helyreállítani. Balakában 60 néger kőzáport zúdított a vasútállomásra. Az •utcákon a rendőrség őrjáratai cirkálnak. (MTI) Makar’osz a Daily Héráidnak adott interjúban felhívást intéz az EOlíA-hoz LONDON (AFP): Makariosz érsek interjút adott a Daily Herald tudósítójának. Ebben felszólítja az EOKA-t, hogy vessen véget tevékenységének, mert megkezdődött a béke korszaka. Az érsek reményét fejezte ki, hogy az EOKA eleget tesz majd a felhívásnak. A Daily Telegraph cikket közöl, amely szerint az elfogatási parancsot visszavonják Grivasz ezredes éllen, s Görögországba száműzik őt
