Népújság, 1959. február (10. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-20 / 43. szám

2959. február 29., péntek SBPÜJSÄG * A bányászok javaslata törvény a vezetők számára — a gyöngyösi XII. aknánál — [ örömmel I tapasztalhat- !_____________I juk, mennyi­re megnőtt a dolgozó emberek felelősségérzete közös felada­taink elvégzése iránt. Ezt bizo­nyítják a termelési tanácsko­zások is, ahol az esztergályos, a bányász, vagy éppen a gép­kocsivezető ad jó ötletet egy- egv termelési probléma meg­oldásához. Ennek lehetett tanúja, aki részt vett a gyöngyösi XII-es akna legutóbbi termelési ta­nácskozásán, ahol a bányászok hasznos javaslatokat tettek a termelést gátló akadályok el­hárítására. Hasznos és jó ja­vaslatokat, melyből valóságos kis könyv telne, de mit érne mindez, ha nem vennék figye­lembe, ha nem vennék tör­vénynek a bánya vezetői azok megvalósítását. De törvénynek vették és ve­szik ma is, ha azok a javasla­tok reálisak, megvalósíthatók. Erre vall az is, hogy alig az az aktivitás, bizalom, mely közül, melyet anyagi eszközök hiányában nem tudtak megva­lósítani, az ötletek, javaslatok többségének valóraváltásához azonban már a tanácskozást követő napon hozzákezdtek. Talán ezzel is magyarázható az az aktivitás, bizalom, mely a termelési tanácskozásokat jellemzi a XII-es aknánál. Mert hogyne mondaná el ész­revételeit máskor is Bányász Ferenc vájár, mikor javasltá­ra brigádot küldött a bánya vezetőségé, hogy kicseréliék a keskeny gumiszalagokat a 27-es fronton, ugyanúgy a ko­pott görgőket és hogy kitaka­rítsák a szalag környékét. Vagy miért ne szólna más­kor is, intézkedésben bízva, Tóth Ignác vájár, aki az északi Il-es gerinc légvágatba kettős vágány építését javasolta a ta­nácskozáson és másnap már meg is kezdték a vágány épí­tését. Sőt, a faanyag-ellátást is megjavították a bánya északi részén, szintén az ő bírálatára. borsó a bá­nyászok szava, ezt tényekkel bizonyítja a legutóbbi terme­lési tanácskozás jegyzőkönyve, melyből azt lehetett megálla­pítani, minden reális, megvaló­sítható ötlet valósággá vált rö­vid egy hónap alatt. íme, néhány példa ennek igazolására. A mérnökség utasítást ka­pott, hogy gyakrabban ellen­őrizze, jó irányban haladnak-e az F 4-es gépek, de intézkedés történt a gépek pótalkatré­szekkel való ellátására is — Kiss János F 4-es gépkezelő javaslatára. Bognár Béla lakatos észrevé­telét maguk a bányászok vált­hatják valóra, hiszen mind­össze arról van szó, hogy job­lanlolyamok, előadások a szakmai képzettség növelésére A7 bányászok szakmai kép-: zettségének növelésére külön-: böző tanfolyamokat és előadá-: sokat tartanak a gyöngyösi; XII-es aknánál. Most fejező-: dik be az F 4-es gépkezelői: tanfolyam, melynek részvevői; 30 bányász, 50 óra tananyaga-: ban sa átította el á gép keze-: lését. Így biztosította a bá­nya vezetősége, hogy az érke­ző új gépekhez megfelelő szakemberek álljanak rendel­kezésre. Még e hónap végén dombasz- kombájnvezető tanfolyamot is szerveznek, melyen 30—35 bányász tanulja meg a gép kezelését másfélhónapi tanu­lással. A tervek szerint még ez év első felében vájár- és gépke­zelőtanfolyam is kezdődik, de felhasználják a bányászok szakmai képzettségének növe­lésére a különböző előadáso­kat is. A lőmesterek részére a vil­lamos-robbantásról tartanak előadást, míg a frontok dol­gozóit az acéltám kezelésébe oktatják. A szakmai előadások tartá­sára még azt az időt is fel­használják, míg az autóknak valamilyen oknál fogva vára- tcosm kell a műszakok után. ban aprózzák fel a szenet, hogy a szállítószalag jobban bírja. Aztán ott sorakozik a javas- lattevők neve között Oláh Fe­renc vájáré is, aki a szalag­varrógépek kicserélését java­solta, ami meg is történt az­óta. Ott található Fekete Pál csapatvezető vájáré, akinek ja­vaslata alapján ezentúl nem­csak a 40-es frontbeli bányá­szokat oktatják az újszerű acéltám kezelésére, de a többi frontok dolgozóit is, hiszen a jövő a fanélküli biztosításé. Amint a bánya vezetőivel, a bányászokkal folytatott beszél­getésből kiderült, Sári István javaslatát is megvalósították: alsó görgőket építettek be a vitlakötél megvédésére. AKADTAK OLYAN | is, melynek megvalósítása nem a bánya vezetőségén, hanem a bányászokon múlott. Ez tör­tént a külszíni berendezések, épületek, a melegedő rendbe­hozásánál, a vágányok kitisz­tításánál. A félszáznyi jobbnál jobb javaslat közül, melyek a ja­nuári termelési tanácskozáson elhangzottak, természetesen akadtak olyanok is, melyeket egyelőre nem lehet megvalósí­tani. Ilyen a mozdony-szállítás alkalmazása a bunkernál, de ez nagyon költséges lenne, így a vitla módosításával, a szállí­tószalag szélesítésével próbál­ják zavartalanná tenni a szál­Több mint egy hónapig vizs­gálták a népi ellenőrök az egri városi legeltetési bizott­ság múmiáját, s nemrégen be­zárult a kör: tisztázódott egy sorozatos visszaélés, csalás minden körülménye, apró részlete. A legeltetési bizott­ság egyszer 3442 forintnyi összeget, aztán 625 forintot szedett be a gazdáktól fűbér címén, s ezek mégsem kerül­tek a megszabott helyükre De hogyan • is fizették volna be, amikor a bizottság elnöke többször a magántulajdonban levő szikvízüzem nyugtatömb­jén ismerte él a gazdáktól át­vett forintokat. A népi ellenőrzési bizottság vizsgálata során, több mint 10 olyan embert hallgattak ki, akik a legeltetési bizottság bérjegyzékei szerint napszá­mos munkát végeztek a lege­lőkön. A kihallgatottak vallo­másaiból kitűnt, hogy sok le- dolgozatlan bért is elszámol­tak. sőt több esetben egysze­rűen hamisították a neveket, így 1158 forint kárt okoztak csalással. A legeltetési bizottság tag­jai általában nagyon testvéri­es emberek voltak. Lehetőleg feleztek mindenben Harminc­hat eladott pulykából csak 16 árát fizették be a közös kasz- szába, a szénatermésből is, lítást. György Sándor, aki a javaslatot tette, biztos megérti, hogy a bánya nem vállalhat havi 30 ezer forintos plusz költséget, ha van más megol­dás is. Igen sok javaslat és panasz hangzott el a faellátás, illetve a fa minőségével kapcsolat­ban. Nyers a fa, de ezen a bá­nya vezetősége nem tud segí­teni, tehát a meglevő kevés száraz fával kell okosan gaz­dálkodni, többek közt Rajnóki Pál vájár javaslatát megfo­gadva. Az a szokatlanul sok javas­lat, mely a legutóbbi tanács­kozáson elhangzott, a bányá­szok növekvő érdeklődését mutatják a gazdasági ügyek iránt. S még korábban az egyé­ni panaszok túlsúlya jellemez­te a termelési tanácskozásokat, alig hangzottak el ilyen pana­szok a legutóbbi tanácskozá­son. [X FELSZÓLALÓK ZÖMe| ® melést jobbá tevő javaslatokat adott, vagy a munkát gátló körülményekre hívta fel a bá­nya vezetőségének figyelmét. Ezzel is bizonyítva, hogy a bá­nya gondját-baját a maguké­nak érzik, s bíznak abban, hogy javaslatukat figyelembe véve, minél előbb kijavítja a hibát a bánya vezetősége. Bíznak benne, mert ezt ta­pasztalják. Kovács Endre vagy 2000 forint értékűt ma­guknak tartottak meg. A gondok azonban egyre sokasodtak, s ennek, úgy tet­szett, a nagy földterület is oka volt. Miért ne segítsenek magukon — gondolták a ve­zetők — s igaz, hogy jogosu­latlanul, de négy holdat ki­adtak használatra. A kár itt is egészen enyhén számítva 1000 forint. Egy másik ezer forint a legeltetési bizottság pétisójának megdézsmalásá- nál úszott el, amit az elnök idegeneknek továbbadott, és a pénzt maga rakta zsebre. A bizottsági tagok máskü­lönben is nagyon vigyáztak arra, hogy károsodás semmi­képpen ne érhesse őket. Ezért inkább sem fűbért, sem más járandóságokat nem fizettek be a legelőre ha tott állataik után, „potom" 6120 forint hi­ányt okozva a pénztárban. Ezeq kívül két esztendőn ke­resztül nem szedték be a természetben nem teljesített munkák után járó ellenérté­ket ami által ismét csak a társadalmi tulajdon rovására 46 410 forint kárt írhattak fel a kivizsgálók. Még lehetne sorolni a hosz- szú időn át elkövetett vissza­éléseket, amelyekben szinte „példát" mutatott maga a volt elnök. Engedélyt kért Nagyaktíva az Egri Finom szere'vénvgvárban Tegnap, csütörtökön délután három órakor az Egri Finom- szerelvénygyár kultúrotthoná- ban nagyaktíva-ülést tartottak Dénes József elvtárs, a gyár igazgatója az aktivisták előtt ismertette a múlt évi és a január havi munka eredmé­nyeit. A hozzászólók verseny­mozgalom megszervezését ja­vasolták és fogadták el hatá­rozatként. — TARNAZSADÄNYBAN az elmúlt napokban az MSZMP helyi alapszervezete aktívaülést tartott, amelyen a 3004/1. kormányrendeletet vitatták meg. Rop wy fi lések az ecsédi külszíni fejtésen A KISZ-szervezet zászlóbon­tása az ecsédi külszíni fejté­sen is nagy visszhangra talált 1958-ban. KISZ-szervezet ala­kult, s kezdetben igen jó mun­kát végzett, de a kezdő lelke­sedés egyre alább hagyott. A pártvezetőség látta ezt a hibát és új vezetőségválasztást javasolt. Az új vezetőség vá­lasztás eredményét röpgyűlé- seken ismertették a fejtés ki- szistái előtt. • Az új KISZ-vezetőségre há­rul az a feladat, hogy felrázza a tagokat a nemtörődömségből és új életet vigyen a szerve­zetbe. „egy romos kunyhó” lebontá­sára, hogy annak építőanya­gát térítés ellenében elszállít­hassa, s a végén egy kétszo­bás lakás és egy emeletes épület anyaga vándorolt el a portájára. Ügyes volt a kise­lejtezett apaállat áron aluli megvásárlásában, s a Heimler- féle szőlőben feketén használt föld eltitkolásában is. De mindez nem került nagy fá­radságába, hiszen ügvének, elképzelései valóravál fásának a városi tanácsnál is volt sú­lyos szavú segítője. A kör, a bűvös kör azon­ban bezárult a legeltetési bi­zottság volt vezetői körül, s nem léphetnek már ki azok sem, akik félig-meddig „kí­vülről“ vettek részt mint tár­sak, vagy sugalmazok a tár­sadalmi tulajdon ellen irá­nyuló vétségsorozat elköveté­sében. A népi ellenőrzési bizottság dolgozik. Minden esetben bi­zonyítja azt. hogy helyes volt a létrehozására irányuló kez­deményezés, s egyben bizo­nyítja azt is: ahogy működé­se még jobbá, még erőtelje­sebbé válik, úgy kell tnegkao- niok megérdemelt büntetésü­ket azoknak, akik a nép va­gyona, tulajdona kárára spe­kulálnak. — ger. — , VWS^WWVVAMAAA^/W/WW/VVWWWVWWVVyWVWWWWVWWWVWVVWWWVVVWM/WWWV AWSAMi S Amikor Kun Béláékat egy egri tiszt le akarta tartóztattatni 1917. augusztus t- én egy 10. honvéd- gyalogezredbeli szá­zados: Milassin Kor­nél, az oroszországi Tomszkból megin­dult hazafelé, Egerbe. Tomszkban, az ottani hadifogolytábornak volt a lakója. Megle­hetősen gyorsan ha­zavergődött a magyár tiszt Egerbe, ahol az első munkája volt, hogy „többoldalas beadványt intézett ér­tékes tapasztalatairól Budapesten a magyar ; királyi honvédelmi minisztérium 1. A. osztályához”. M'las- : sin részletesen ele­mezte a tomszki fo- : goly táborban kiala­kult helyzetet, hogy ;az egyre erősödő : orosz forradalmi erők : hatása alatt, miként : alakult át a fogolytá- ■ bor hangulata és ké- • pe. Igen érdekesen. új oldalról ismerteti, világítja meg egyes magyar hadifoglyok aktív részvételét az oroszországi forradal­mi mozgalmakban. Tomszkban „1917. márciusának közepé­től Kun Béla, 21. gya­logezredben zászlós, Seidler Ernő, 31. hon- védgyalogezredbeli főhadnagy, dr. Műn- ■nich Ferenc, dr. Rei­ner Károly, dr. Kauf­mann Ármin, Szilá­gyi Ignác és néhány magyar tiszt állandó­an részt vett az orosz forradalmi mozgal­makban és tünteté­sekben”. A honvédel­mi minisztérium ré­szére készített bizal­mas beadványban Mi- lassin százados arról is beszámol, hogy „Kun Béla gyakran beszédet is m.cmdott a népgyűléseken. Be­szédét így fejezte be mindig: „he a Habs­burgokkalI he az uralkodókkal!” A beadvány lénye­ges következtetése, melyet a százados le­vont és a honvédel­mi minisztériumon keresztül a magyar kormányzat felé ja­vasol, így hangzik: „Általában olyan el­lenségei voltak Ma­gyarországnak, hogy Kun Bélát és társait megérkezésük alkal­mával letartóztatni és mint hazaárulókat hadbíróság elé állíta­ni kérem”. Az 1930-as években így kesereg az „Eger” című újság: „Pedig talán más lett volna a magyar történelem 1918-ban, ha a mi­nisztérium egyszerű tudomásulvétel he­lyett kellő figyelem­ben részesíti egy szá­zados beadványát és figyelmeztetését Kun Béláék aknamunká­járól”. Jellemző, hogy még 1933-ban sem ér­tette meg a magyar uralkodó osztály, hogy a nagy forra­dalmi eseményeket néhány személy ki­kapcsolásával nem lett volna lehetséges emberi hatalommal megakadályozni, meg­állítani. Politikai rö­vidlátásukban nem értették és nem érez­ték meg, hogy a for­radalmi mozgalmak­nak a nagy dinami­kus energiával és hatalmas fejlődés» erővel > rendelkező magja'jő földbe hul­lott és kicsírázott és oly hatalmas és le- dönthetetlen fává fejlődik, melven nem vehet erőt soha a kapitalizmus rozs­dás fegyvertára. (Historícus.) d kö E bdzclmlt NEM FALRA HÁNYT Kedves vendégel voltak tegnap Egernek A magyar—szovjet barátsági hónap megnyitója keretében, a szovjet film ünnepe megnyi­tójára Egerbe érkezett Inna Makarova és Borisz Csirkrw neves szovjet filmművész. Ugyancsak Egerbe érkezett a Magyarországon tartózkodó szoviet Inturist 35 főnyi dele­gációja. Elsőnek az Inturist küldött­ség érkezett meg, amelyet Mé­száros József, az MSZBT tit­kára és Csépányi Ferenc, az IBUSZ vezetője köszöntött, majd Szimceenko elvtárs, a csoport vezetője válaszolt az üdvözlésekre. A 35 főből álló delegáció a délelőtt folyamán ellátogatott a Nagy József Tsz-be. ahol Vinczepgpp Ferenc elvtárs üdvözölte a vendégeket és számolt be a termelőszövetke­zet életéről. A filmküldöttség tagjai ez­alatt a megyei tanács fogadá­sán vettek részt, ahol elsőnek Tóth István vb-titkár üdvözöl­te a kedves vendégeket A két küldöttség — város» nézés közben — a várban ta­lálkozott egymással. Ebéd után az Inturist dele­gáció részvevői a Főiskolán találkoztak az iskola tanárai­val és hallgatóival, baráti tie* -'óigetés keretében ismerked­tek meg egymással, s a legje­lentősebb megyei felsőoktatási intézmény életével. Az Inturist csoport az esti órákban távozott Egerből és utazott vissza Budapestre. Inna Makarova és Borisz Csirkov részt vett a szovjet filmhét ünnepi megny tóián, este pedig a TIT klubban ta- 'álkoztak a város kulturális életének képviselőivel. A ta­lálkozón megjelentek a Gárdo­nyi Géza Színház művészei is, Modern 99tűzhányó66 Egerben Február derekán tartunk. Jóformán még tél sem volt, a medve sem tudja, kijöj­jön-e barlangjából, vagy má­sik oldalára forduljon. De a nap kisütött, úgy ragyog, mintha már holnap tavasz lenne. Az édes napsugár paj­kosan csiklandozza az egri diáklányok arcát. Kacéran odatartják, hát ide süss. öreg nap. látod, szépek vagyunk, fiatalok és boldogok. Egyszerre elsötétül az ég, fojtogató, pokoli büdös füst csap a járó-kelők arcába. A lányok is köhögnek, szinte elnyelte őket valami sűrű, nehéz gomolyog. Nem tűz­hányó tört ki — az legfeljebb évszázadonként zúdul az em­berek nyakába —, de a Fi­nommechanikai Vállalat Szé­chenyi utca 3. szám alatti gumijavító részlegének ké­ményfüstje dögletes bűzével naponként szembeköpi az embert. Száll, gomolyoq a füst, — előbb csak az OTP neonrek­lámját takarja él, majd meg­üti a szűk utcát, le egészen a járda szegélyéig. Hogy mégis meg nem ful­ladunk, annak köszönhetjük, hogy a Bükk felől pajkos szél tévedt erre, tovább ker­geti a kormot, füstöt a hí- ceum felé. Mementónak egy­két lusta, kövér szemcse ka­lapomon maradt, majd alka­lomadtán eljuttatom a válla­lat illetékeseinek. Mondják, a vállalatnak van lakatos részlege is. Vajon nem tudnának egy jó, magas kéményhosszabbítót csinálni, hogy addig is. amíg az öreg barokk város főutcáján ..szé­kel” terjedelmes javító rész­legük, ne bosszantsák a járó* ke'őket, a szomszédokat meg külföldi vendégeinket. Ha a Finommechanika önmagától közmegelégedésre nem olda­ná meg a kérdést, kötelezze erre a városi tanács, elvégre tanácsi Vállalat! Vagy éppen ez a bökkenő? FAZEKAS hÁSZhÖ Mulató utas9 ittas vesető — A MÁVAUT igazgatóság ügyeimébe ­Folyó hó 15-én, vasárnap este az Eger—Egercsehí— Balaton vonalon közlekedő autóbuszra balatoni lakosok Is felszálltak. Volt aki Eger­ből utazott» volt, aki csak Mikófalván várta az autó­buszt. A Mikófalván felszál­lók között volt Gaál István- né balatoni vb-titkámő is, aki arra lett figyelmes, hogy Mikófalván, — boroskor­sókkal felszerelve — ittas emberek szálltak fel az autóbuszra. A kocsi jó ideig nem indult továblí, mert a kocsi vezetője kiszállt üveg­fallal elválasztott fülkéjéből és nótára biztatva azokat, maga is a ióVedvű utasok közé keveredett. Többen lát­ták azt is hogy a vezető. — (aki már Egertől indulva többek szerint haimeresztő gyorsasággal vezeteU) •— jó­kat húz a borosbutvkosból és nyugodtan szórakozni kezd a nyugtalanul várako­zók szemeláttára. Mint va­lami jómenetelű útszéli csár­dában, úgy szólt a nóta és a kocsi csak nem akart el­indulni. Az utasok közül többen szóltak a kalauznak és meg­jegyezték, hogy a vezető szemmel láthatólag ittas, mi­re a kalauz védelmébe vet­te a vezetőt és azt állította, hogy az nem ivott egy kor­tyot se, noha az utasok is látták őt inni. Végre a kocsi jókedvű ve­zetője rászánta magát az in­dulásra. de az apátfalvi el­ágazónál ismét tovább idő­zött a szabályos tartózko­dásnál, majd a bükkszent- mártoni elágazónál kijelen­tette, bogy; —> No, alji közel lakik, innen már el is me­het, gyalog. — A vb-titkárnő —, aki egyébként nyolcadik hóna­pos terhes —, szót fogadott és mint mondta, örömmel! szá'lt le a kocsiról, mert in­kább ment gyalog, bármily nehezére is esett, minthogy, — életét kockáztassa tovább» A „jószándékú” gépkocsive­zető és kalauz ugyan még elmenőben biztatták, hogy ne menjen, majdcsak Hin­duinak ők is, meg, hogy maid útközben felveszik, i .őérte“ megállnak de az asszonyka tovább indult gya’og. és az őt valóban utolérő autóbuszra továbbra se volt hajlandó felszállni. A kocsi kalauzáról még csupán annyit, hogy ..elfe­lejtette” a jegyeket lekezel­ni az úton. A balatoni utasok, de bi­zonyára a többiek is fel vannak háborodva a gépko- 'csivezető viselkedésén, aki semmibevéve a szabályokat, felelősségét, iszik vezetés közben, sőt mulatóst rendez az úton a részeg utasokkal. Nem beszélve arról, hogy a végcél előtt gyalogos uta­zásra buzd:tja az utasokat, köztük egy terhes asszonyt. Reméljük, a MÁVAUT igazgatósága ez ügyben gyor­san intézkedik és felelősség­re vonja a „felelőtlen” gép­kocsivezetőt. Az igazgatóság az i ügyben hallgassa meg Gaál tstvánnét Bőta I.ászíó- nét. Miklós Mariannát (ta­nítónő). Kormos Józsefuét és még azt a jó u»hány utast, akik panaszukat ta­nunkhoz, eljuttatták, s az ügyben határozott intézk®» désf várnak« *

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents