Népújság, 1959. február (10. évfolyam, 27-50. szám)
1959-02-20 / 43. szám
2 MÉPÜJSáG 1959. február 20.. péntek Az országgyűlés csütörtöki ülése (Folytatás az 1. oldalról) 1025 millió forintban irányozza elő g. termelőszövetkezetek nagyüzemi beruházásaihoz (épület, gép, tenyészállatok) biztosítandó állami eszközöket. A termelőszövetkezeti tagok akkor iámak el helyesen, ha évről évre saját erőből is messzemenően törekednek az álló- és forgóeszközök gyarapítására Különösen fontos, hogy az újonnan alakuló termelőszövetkezetek jól alapozzák meg a közös gazdálkodást. Vigyék be a jószágot is, a szükséges takarmányt is a szövetkezetbe, gyarapítsák már az indulásnál a közös vagyont. Az ilyen szövetkezetek számára az állam hitelt, anyagot, és építőkapacitást biztosít. A költségvetésben 13 000 lakás állami eszközökből történő felépítéséhez biztosított a szükséges összeg. Ezen felül a költségvetés 620 millió forint kislakásépítési hitel és 245 millió forint öröklakásépítésre nyújtott hitelfedezetét foglalja magában. A kormány a saját lakás megszerzésének most újabb formáját hozza létre, a lakás- szövetkezetekről szóló határozatában. A lakásszövetkezeti akció feltételeit a kormány úgy kívánja megállaoítani, hogy az átlagos keresetűek, elsősorban munkások, megfelelő takarékoskodás esetén saját lakáshoz iuthassanak. A lakásokat az állam kedvezményes szövetkezeti áron bocsátja a szövetkezet tagjainak személyi tulajdonába. A kedvezményes szövetkezeti ár már igen jelentős állami támogatást tartalmaz. Ezenbelül további kedvezmény. hogy az árnak mindösz- sze 15 százalékát kell ké«z- pénzben előre lefizetni és a fennmaradó részt 30 év alatt, kamatmentesen lehet törleszteni. Az előrefizetésnél a szociális szempontok érvényesítéséin további kedvezményt jelent, hogy az eltartott családtagok után családtagonként ?000 forint engedmény számolható el. Ez évben a terv előirányzatai szerint — a nyereségrészesedést nem számítva — kereken 3 százalékkal nő a munkások és alkalmazottak reálbére. Ezt figyelembevéve, valamint a dolgozók létszámának mintegy 80 ezer fővel való növekedése következtében 3 milliard forinttal emelkedik a béralap. 1959. január 1-vel nagyarányú nyugdíjreformot, hajtottunk végre, amire 640 millió forintot irányoztunk elő és ezzel 430 ezer nyugdíjai helyzetén javítottunk. 1951-ben a nyugdíjakra előirányzott ösz- szeg még csak 1,1 milliárd forintot tett ki, 1959-ben pedig ez már három és félszer any- nyi, 3 9 milh'árd forint. Ez év első felében sor kerül a családi pótlékok részleges felemelésére is. Emelkedik a 3 és ennél több- gyermekes családok, továbbá az egy és 2 gyermekes egyeuül álló nők részére járó csa.ádi pótlék. Az emelés 220 ezer családot érint. A rendezés után a családi pótlék évi költségkihatása az eddigi 800 millió forintról 1,3 milliárd forintra emelkedik. Az 1959 évi költségvetés 350 millió forintot biztosít az egészségügyi dolgozók és pedagógusok bérének rende-ésére. 52 ezer szakképzett egészség- ügyi dolgozó, orvos és gyógyszerész. továbbá »5 ezer ""ilc- gógus részesül béremelésben. A bérrendezés következtében a fizetések emelkedése az orvosoknál átlagosan 21,3 százalékos. a gyógyszerészeknél 12,3 százalékos, az egészségügyi középkádereké 10.3 százalékos a pedagógusoknál pedig átlagosan 13,6 százalékos. Az egészségügyi, szociális és kulturális kiadások — a költségvetési összkiadások növekedését ióval meghaladó mértékben 17,5 százalékkal emelkednek. A kórházi ágyak száma eléri a 69 000-ret. ami kéts..er- annyi beteg kórházi ápolására nyújt lehetőséget, mint a fel- szabadulás előtt. A szakorvosi rendelőintézeti és gondozóintézeti napi .rendelési órák száma 525-el emelkedik és összssen napi 24 500 lesz. Tovább bővítjük a nevetőotthonok és a szociális otthonok befogadóképességét. Az egészségügyi és szociális Intézményeknél a hangsúly most az ellátás minőségének fejlesztésén van. Kulturális intézményekre 420 millió forinttal fordítunk többet, mint 1958-ban. Ez évben 4000 új óvodai férőhely létesül, 1200 új általános iskolai tanulócsoport 200 középiskola’ tanulócsoport többlet- költségeire nyújt a költségvetés fedezetet. A felsőfokú oktatásban részvevő hallgatók száma 1200 fővel több lesz, mint az elmúlt évben volt. Az eddiginél 20 százalékkal nagyobb összeg áll rendelkezésre az országos, és közművelődési könyvtárak könyvállományának gyarapítására. A színházi előadások száma 1000- rel több lesz, mint az elmúlt évben. A költségvetés növekvő előirányzatokat tartalmaz a művészeti intézmények és a különböző művelődési feladatok támogatására. Az új termelői árrendszer elsősorban anyagtakarékosságra ösztönöz. Mmél inkábo csökkentik a vállalatok a fajlagos anyagfelhasználást, a hasznos anyagkihozatal, a gondosabb anyagelőkészítés, a korszerűbb és könnyebb gyártmány-konstrukciók szerkesztése révén, és más módon, annál szélesebb körben nyílik lehetőség, hogy a rendelkezésre álló anyagmennyiségből több terméket állítsunk elő és ilyen módon megalapozzuk a hasznos irányú tervtulteljesí- tést. Minthogy gazdasági fejlődésünk jelenlegi időszakában a szocialista építés meggyorsítása, a termelőerők fejlesztése a központi kérdés, nagy figyelmet kell fordítani a beruházási tevékenységre. 1958-ban először a befe- zetlen beruházások állománya jelentősen csökkent. A beruházási tevékenység javításánál 1959-ben további előrehaladást kell elérni. A felemelt beruházási kereteket tervszerűen és koncentrá'tan kell felhasználni. Csak olyar* új beruházásokat szabad megkezdeni, ahol a tervek készen vannak, a technológiai feltételek teljes mértékben tisz*á- zottak. Meg kell rövidíteni íz építkezések kivitelezésének időtartamát és az anyag- és munkaerő jobb koncentrálásával, az építő.pari tevékenység helyes megszervezésével biztosítani Kell, hogy a beruházások műszakilag szüKséges idő alatt befejeződjenek. Csökkenteni kell az építési költségeket, ezért az anyagtakarékosságra, az építőipari gépek jobb Kihasználására, a munka jó megszervezésére az eddiginél nagyobb figyelmet kell fordítani. Biztosban kell, hogy a tervek a legkorszerűbbek, a gazdaságos kivitelezést és üzemeltetést biztosítók legyenek. 1958-ban a népgazdaság készletei emelkedtek. Jelenleg ipari üzemeinkben megvannak a normális, egyenletes ütemű termeléshez szükséges anyagkészletek. A tudományos kutatásra a költségvetés 18 százalékkal nagyobb összeget biztosit, mint az elmúlt évben. Egyes üzemeik azonban indokolatlanul, terven felüli készletek gyűjtésére törekednek. Határozottan fel kell lépni a szükségleteken felüli készletgyűjtéssel szemben, mert az haszontalan célra köti le a népgazdaság anyagi erőit. Végezetül fejlődésünk szempontjából valamennyi állami szervnek, vállalatnak, intéz- (ménynek figyelmét fel kell , hívni arra, hogy a mezőgaz- j daság szocialista átszervezése össztársadalmi ügy és a moz- ) galom fellendítésében min- (denkinek megvan a maga feladata Ahhoz, hogy a termelő- szövetkezetek nagyüzemi gazdálkodásának kialakítására irányuló törekvések eredményesek legyenek, hogy országosan előrelendüljön a termelőszövetkezeti mozgalom, az állami gazdaságok jó vetőmagvakkal, tenyészállatokkal. Emelkedik a költségvetési szerveik és intézmények létszáma is. A létszámtöbblet döntő részét a kulturális szerveknél ötezer fő — ezen belül háromezer új pedagógus, valamint az egészségügyi szervek 2800 fős emelkedése teszi ki. 1959-ben is jelentős mértékben emelkedik a tanácsok költségvetése. Öt évvel ezelőtt a tanácsok hatáskörében volt intézmények és feladatok pénzügyi kerete még nem érte el az ötmilliárd forintot, ma már megközelíti a tízmilliárd forintot. Kiadásaikat korábban nagyrészt állami hozzájárulásból fedezték. Ebben az évben — eltekintve a beruházásoktól — az átengedett állami bevételek a kiadások 88 száza’ékára nyújtanak fedezetet és csak a különbözetre biztosítunk állami hozzáiárulást. 1955-ben még csak 300 millió forint volt a községfejlesztési alap összes bevétele, 1959-ben ez az összeg már az egymilUárd forintot is meghaladja. Ismeretes, hogy 1959. január elsejével új termelői árak léptek életbe. A költségvetés még a régi árakon készült. Ezért a költségvetési törvényjavaslatban a forradalmi munkásparaszt kormány fe’hatalma- zást kér aura, hogy a kö'tség- vetés irányzatainak az űj termelői árrendszer alapján szükséges módosítását saját hatáskörében végrehajtsa. A pénzügyi szerveknek de valamennyi irányító hatóságnak az a feladata és kötelessége hogy az átszámítás során szigorú pénzügyi fegyelmet érvényesítési okmányok pontosan megfeleljenek az országgyűlés által jóváhagyott előirányzatoknak. Antos István ezután arról beszélt, hogy széles dolgozó rétegekben vetődik fel a szocialista építés meggyorsítása $ megvan az akarat, az alkotó lendület a merészebb célkitűzések valóraváltására. Ezzel összefüggésben megállapította: a szocialista építés meggyorsításáért, a terv olyan túlteljesítésére kell törekedni, hogy az összhatásában kedvező népgazdasági eredményt biztosítson. ösztönözni minden olyan termelési tervtúlteljesítést. amely az exporttermelés fokozását, a belfö’di hiánycikkek körének csökkentését, valamint a beruházási célkitűzések gyorsabb megvalósítását szolgálja. Ugyanakkor nem szabad megengedni anyagfelhasználást a népgazdaság számára nem szükséges termékek előállítására. Vállalatainknak törekedniök kell arra, hogy a kapacitásukat egyszerű, szerény eszközökkel alkalmassá tegyék a változó igények kielégítésére. Az eddiginél gyorsabban, rugalmasabban kell élni a nemzetközi munkamegosztás szélesedő lehetőségeivel. Nagy lépésekkel kell előrehaladni a műszaki fejlesztés területén, a gyártmányok korszerűsítésénél, a gazdaságos gyártástechnológiai módszerek alkalmazásában. Különösen fontos, hogy maradéktalanul végrehajtsuk a hároméves terv olyan kiemelt technikai fejlesztési programjait, mint a dieselesítés, az erősáramú, híradástechnikai és mű- szakipari fejlesztési tervek, a vegyipar fejlesztése, a mezőgazdaságban a hibrid kukoricavetőmag széleskörű elterjesztése stb. A műszaki fejlesztési alapból kutatásokra, új gyártmányok kifejlesztésére mintegy 30—40 százalékkal nagyobb pénzügyi lehetőség áll a vállalatok, kutató intézetek és a minisztériumok rendelkezésére. A magyar népgazdaságban a gyorsütemű, bővített újratermelés rendkívül fontos feltétele a külkereskedelem és devizagazdálkodás szilárd egyensúlya. Ezért az exporttermelésre, a termékek minőségére, a gyártmányok korszerűsítésére, világpiaci versenyképessége javítására, minden területen továbbra is fokozott figyelmet kell fordítani. A kormány rámutat arra a hatalmas erőforrásra, amit számunkra a Szovjetunió önzetlen testvéri segítsége és a szocialista tábor országainak egyre szorosabbá váló összefogása biztosit. A szocialista táboron belül kialakuló kooperációja lehetővé teszi, hogy azokban a termékekben, amelyeket a baráti országok szükségleteire is gyártunk, a nagy szériákban való termelés legmodernebb technológiáját alkalmazzuk és a termék előállításához szükséges munkaórák számát radikálisan csökkentsük. A tervtúlteljesítés további igen fontos területe az önköltség, a termelékenység, a takarékosság. Itt kell elsősorban terven felüli eredményeket elérni, ez a szocialista akkumuláció legfontosabb forrása. A kormány takarékossági felhívása nemcsak 1958-ra szól? Itt az ideje, hogy az 1959. évi intézkedési tervek minden vállalatnál elkészüljenek és ezek a terven felüli önköltségcsökkentésre, a terven felüli termelékenységre irányuljanak és ezáltal járuljanak hozzá a népgazdaság rendel kezesre álló erőforrásainak terven felüli bővítéséhez, a gépállomások kiváló gépi segítő szerződéskötésekkel és munkával, a felvásárló szervek a termelőszövetkezeteke* azok jó lebonyolításával, az. ipar jó gépekkel, műtrágyával és vegyi anyagokkal, az építőipar a beruházások időben és jó minőségben való elvégzésével járuljon hozzá. A kormány az 1959. évi népgazdasági terv és költségvetés összeállításánál számolt a termelőszövetkezeti mozgalom jelentés fellendülésével: ezért a népgazdasági tervben és a költségvetésben megfelelő tarta’ékot biztosított a területileg fejlődő ’ és az úionnan alakult szövetkezetek megSTÍlárd:té sónak, a nagyüzemi gazdálkodóshoz szükséges benibózó- sok anyagi alátámasztásának céljaira. Emellett a kormány számít arra is, hogy az építőanyagipar és az építőipar dolgozói —• mint azt a múlt évben is tették — a terv túlteliesí’ésé- vel növelik az építőipar termelését és ezzel segítséget nyújtanak a mezőgazdaság szocialista átszervezésének sikeres végrehajtásához. Antos István pénzügyminiszter befejezésül a forradalmi munkás-paraszt kormány nevében kérte az országgyűlést. hogy az 1959. évi Költség- vetésről szóló törvényjavaslatot fogadia el. Dabronaki Gyula az ország- gyűlés terv- és költségvetés! állandó bizottsága nevében szólt a pénzügyminiszter előterjesztéséhez. A vitában elsőnek Focfc fenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tasia. a Központi Bizottság titkára szólt hozzá a költségvetéshez. Bevezetőben megemlítette, hogy dolgozóink helyeslik a párt és a kormány gazdasági politikáját és szorgalmasan dolgoznak a kitűzött feladatok végrehajtásáért. Az eredmények kedvezően hatottak az életszínvonal emelkedésére. Előbbre haladtunk például a műszaki színvonal fejlesztésében. A fejlődés üteme mégsem kielégítő. Világszerte rohamos tempóban fejlődik a technika, s ha meg akarjuk állni helyünket a vi- lágp’acon — márpedig ezt akarjuk, akkor még gyorsabban kell fejlesztenünk a műszaki színvonalat. Az életszínvonal emelkedésével népünk igényei is egyre nőnek, külkereskedelmi forgalmunk is fokozódik Ezért minden erővel törekednünk kell a termékek korszerűsítésére. a gyártási technológiák fejlesztésére. Nagy gondot kell fordítani a Szovjetuniótól kapott beruházási hitelek tervszerű felhasználására, mert ezek jelentősen hozzájárulnak műszaki színvonalunk fejlesztéséhez, iparunk szerkezetének átalakításához, a gazdaságosabb termeteshez. A kormányelnöki beszámolóhoz kapcsolódva utalt a mezőgazdasági fejlesztés eredményeire. — Az ellenforradalom óta megtett intézkedéseink helyesek voltak — mondotta —, mert mind a szocialista szektornak, mind az egyénileg gazdálkodóknak helyes irányt szabtak a lehetőségek jobb kihasználására. Intézkedéseinkből a falvakban megértették, hogy népi államunk bízik a parasztságban, s a mezőgazdaság dolgozói ezt hasonló bizalommal viszonozzák. A lehetőségeket legjobban a szocialista szektor dolgozói használták ki. Tavaly mind az állami gazdaságok, mind a termelőszövetkezetek az összes főbb növények terméseredményeivel felülmúlták az egyénileg gazdálkodókat. Az utóbbiakat gazdálkodásuk fejlesztésében gátolták a kisparaszti gazdaságok korlátái. Egyénileg gazdálkodó parasztságunknak ezzel szembe kell néznie és a megfelelő következtetéseket le kell vonnia, örvendetes, hogy különösen az utóbbi másfél hónapban az egyéni gazdák tízezrével léptek szövetkezetekbe, ahol szinte korlátlan lehetőségek vannak a termés- eredmények növelésének. Külön üdvözöljük az országgyű'és üléséről —'1 a párt nevében is — azokat a dolgoz«, parasztokat, akik a kisparcellák szűk niesgyéiről elindulva, most kiértek a szövetkezeti gazdálkodás egyenes, széles országútjára — mondotta a nagy taps közben. Meggyőződésünk, hogyha nem is egyszerre, de lépésről lépésre egész parasztságunk megérti a fejlődés szükségszerűségét és saját elhatározásából a termelőszövetkezeti gazdálkodást választja. — Nem akarunk és nem is fogunk senkit sem kényszeríteni arra, hogy meggyőződése ellenére a termelőszövetkezetekbe lépjen — hangsúlyozta A mezőgazdaság szocialista átszervezése azonban egész dolgozó népünk ügye. Munkás- osztálynak történelmi feladata, hogy szövetségesét, a dolgozó parasztságot a nagyüzemi gazdálkodás útjára vezesse. A munkásosztály segítse a termelőszövetkezeti mozga’mat azzal, hogy egyre több gépet küldjön a mezőgazdaságnak, s ahol arra szükség van, küldje oda legjobb fiait a termelés. a nagyüzemi gazdálkodás, a közösségi élet megszervezésére. A továbbiakban Fock Jenő a külkereskedelem feladataival foglalkozott. — Az idén van tizedik évfordulója annak — folytatta —, hogy megalakult a Kö’csönös Gazdasági Segítség Tanába Bár a baráti országok együttműködése az elmúlt évtizedben sokat fejlődött, mégsem aknáztuk ki teljesen a rendelkezésünkre álló gyümölcsöztethető lehetőségeket. A műszaki együttműködési bizottságokban sok hasznost tanulhatunk a nálunk fejlettebb barati országoktól, miközben mi is átadhatjuk tapasztalatainkat A műszaki színvonal emelésében ezt a lehetőséget is az eddiginél fokozottabban kell igén.y- bevenni. — Ebben az évben tevőit»? kell haladnunk iparunk szer' kezeiének átalakításában. So kan csak a gépiparra korlátez zák ezt a problémát, pedig va lójában egész iparunk sze-ke zetét kel? adottságainknak és i szükségleteknek megfelelőéi átalakítanunk Ebből a szem' pontból rendkívül fontos í vegyipar fejlődése Ez az ioar ág fontos anyagokat gyárt f mezőgazdaság, a gépipar i könnyűipar és az építőipai számára A vegyipar termeli i műtrágyát, tehát terme'éséneí fokozásával növelhetjük me ’őgazdasági eredmén veinke’ is Eztttán rámutatott, hogy a: SZKP XXI kongresszusán el fogadott hétéves terv mindéi bizonnyal nagv hatással les; 'pari termelésünkre és külke reskedelmi forgalmunkra Ennek ielei máris mutatkoznak Külkereskedelmi forgalmunk i Szovjetunióval már ebben a; évben mintegy 30 százalékka magasabb a tavalyinál, s mái most túlhaladta az 1960-ra tervezett színvonalat A bővült forgalomhoz növekvő termelésre van szükség. Máris fel kel készítenünk iparunkat a fokozódó igények kielégítésére, fi. szovjet nép kommunizmus' építő programja ilymódon ii hozzájárul népgazdaságunk fei'esz’éséhez. szocialista fejlődésünk meggyorsításához — Tervünk és költségvetésünk előírásainak teliesí’ésé- ben és túlteljesítésében — mint az eddigiekben — mosí is számítunk dolgozóink lelkes munkájára. Már eddig is számos figyelemre méltó javaslatot tettek a dolgozók a termelési tervek túlteljesítésére, a termelékenység terven felüli emelésére és az önkö’tség nagyobb csökkentésére. Munkás- osztályunk tisztában -/an a-zal. hogy az ő kezében van étévé, elsősorban tőle függ előrehaladásunk meggyorsítása Az előterjesztett költségvetést a Párt és a maga nevében elfogadta A továbbiakban a többék között felszólalt Veres lózsef, Prieszol József. Benkei András, Szolnok András képviselő Az országgyűlés ma folytat}« munkáját
