Népújság, 1959. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-18 / 15. szám

1959. január 18., vasárnap

NÉPÚJSÁG

*

Egyre jobban szeretünk „élet anyja"

A munka magasztos pillanatában látták-e már embereket megújulni, megfiatalodni Látták-e már a kohász arcát, mikor munkája gyümölcse, a folyékony vas csorog a.‘kemencéből, s ő fel sem veszi a perzselő melegét, **sak néz megbűvölten az izzó folyóba. Hihető-e. hogy a szertefröccsenő szikrák égetését észre sem veszi a pillanat magasztosságában? Hihető. Elárulja arca, elárulja mozdulatlansága — szereti munkáját, s ilyenkor minden más megszűnt számára, csak egy létezik, a vas... hogy jó legyen a vas.

Aztán láttak-e asztalost abban a pillanatban, mikor az utolsó zárat is felszerelte az általa készített bútorra, s gyönyörködve szemügyre veszi alkotását. Vagy esztergályost, mikor a gép kése először mar bele az acélba. Földművest, mikor szánt, könyvelőt, mikor az egyenleg utolsó számait írja. Mindegyik arcán ott a feszült izgalom: jól sikerül-e? Miért? Mert szeretik munkájukat, nem tehernek, de alkotásnak érzik, s az emberek teremtő kedve, munkaszeretete megtölti az életet értelemmel. Ezáltal lett nagy- gyá, ezáltal lett emberré. Ezért szereti a munkát, az „élet anyját”, ahogyan Juhász Gyula nevezte.

De hát minden ember gyönyörűségét leli az alkotásban, a munkában? Senki számára, nem jelent már terhet, lélekölő robotot a mindennap visszatérő munka?

Vannak, még pedig nem is kevesen, akiknek csak ezt jelent. Akiknél az alkotás szépségét kényszerű robot pótolja, akik megköny- nyebbülten dobják le a kalapácsot műszak után, akik alig várják, hogy megszabaduljanak munkahelyüknek — még környékétől is.

S kik ezek az emberek, akiknek a munka teher és kényszerűség? Egyik része pálya- tévesztett ember, akiknek nincs erejük és akaratuk, hogy kedvükre való szakmát tanuljanak. Másik része, akiknek sohasem fül- lött fogához a munka, egyrésze lumpenproletár, más része levitézlett úr, aki megalázónak tartja a munkát, mert sohasem élt belőle.

S milyen jő azt tapasztalni, hogy az j,ilyen kényszermunkásokat” nem szívesen tűrik -meg maguk között a dögös, alkotni- vágyó emberek. Nemrégen történt az egyik nagyüzemben, hogy néhány sínt kellett volna leemelni a vagonról, de „fújták”, s az egyik munkás szerszámait eldobva ott hagyott csa- pot-papot. Társai, akik nemcsak pénzért, de becsületből is dolgoztak, elvégezték helyette a munkát, de kijelentették, nem tűrik meg tovább maguk között, le is út, fel is út. Nem

először fordult már ez elő! így közösítik ki a dologkerülőket máshol is azok a munkások, akik nemcsak a pénzért, de becsületből végzik munkájukat.

Mert a munka új értelmet kapott a mi társadalmi rendünkben. A tőkés Pvárában is dolgoztak emberek, akik szerették a munkát, de igen sokan kényszerűségből ..szerették” mert ha nem a legjobb tudásuk szerint dolgoztak, elvesztették állásukat, reményüket az emberi élethez.

A munkás, aki szorgalmának, alkotókedvének hasznát maga élvezi a mi társadalmi rendünkben, másképpen szereti a munkát. Nemcsak saját maga boldogulásának eszközét látja benne, de társai boldogulásáét is, akiknek jólétét növeli kedwtel végzett munkájával.

Ezért adja lelkét is a munkába, ezért újít, segíti gyengébb társait, s áldozza fel sokszor szabad idejét is, ha a gyárról, munkájáról van szó.

Feláldozza, mert tudja, hogy a munka hatalom, hogy a munkából élet, egyre szebb élet sarjad, s mert látja hasznát, értelmét a munkának — még jobban szereti.

Ezért bosszankodik, ha munkakerülőt lát, aki más verejtékéből, igyekezetéből akar megélni, s ezért örül, ha a becstelen, munkátlan élősködők megkapják büntetésüket.

Ez a generáció, amely most a gyárakban, földeken, hivatalokban dolgozik — ne dobálózzunk nagy szavakkal — ha dicsőségnek még nem is, de becsületbeli kötelességének tartja a munkát, amellyel hozzájárul az egyén és a közösség boldogulásához, s ilyen szellemben akarja nevelni, s neveli gyermekeit is.

A munka szeretetét, szépségét — milyen jó és megnyugtató — már fiatal korában ízlelheti a mai ember. A középiskolák egy részében, sőt az általános iskolákban is a körző és vonalzó mellé társul a kalapács, a gyalu, a himzőkeret is, hogy felkészítse az ifjú embert az életre, amely munka is, szép alkotó munka. Felkészítse az életre, hogy a rátermettségének, fizikumának megfelelő szakmát választhasson, amit kedvvel, szívvel végez életén keresztül.

S miután a munka szeretetét így beleplántálják a fiatalok szívébe iß, bízvást remélhetjük, hogy egyre kevesebb lesz azok száma, akik nyűgnek, kedvsorvasztó tehernek érzik a munkát. S egyre több lesz azoké, akik az élet értelmét látják az alkotómunkában, amely oly naggyá tette az emberiséget.

Kovács Endre

E* év első negyedében megkezdik a kísérleteket a Mészáros-féle körszelvény vágathajló géppel a szűcsi X-es aknában

A bányagépen a várpalotai tapasztalatok alapján némi átalakítást végeztek, s így a gép már szállítható. A szűcsi X-es aknánál most egyik legfontosabb feladatként kezelik, hogy a gép számára előkészítsék a munkahelyet, s segítségével havonként legalább 80 méter előrehaladást akarnak elérni TH, vagy pedig faidombiztosítás mellett.

A kísérletek előkészítését nagy figyelemmel kísérik a szűcsi bányászok, akik már több bányagépet honosítottak meg, s azt szeretnék, ha ezzel a körszrelvény vágathajtó géppel is könnyebbé tehetnék a munkát, s ezzel olcsóbbá a lignitet.

Ifjú Yisröskeresztesek

A gyöngyösi járás iskoláiban 1250 tagja van az ifjúsági Vöröskeresztnek. A gyerekek a közeljövőben versenyt indítanak a Vöröskereszt kezdeményezésére a „legtisztább iskola” címért. A verseny első helyezettjét a központ jutalmazza, első díj egy fényképezőgép, a második, egy vöröskeresztes elsősegélynyújtó csomag. Ezenkívül személyi jutalmat is kapnak a legjobb aktívák.

Intézkedések s társadalmi tulajdon védelmére

Brno készül az 1959. évi nemzetközi árumintavásárra

A csehszlovák sajtó nemrég közölte, hogy Bmoban, a csehszlovák gépipari kiállítás színhelyén, 1959-ban megrendezik az első nemzetközi mintavá- ,sárt. A nemzetközi mintavásáron helyet kapnak a szocialista tábor összes országai, valamint azok a kapitalista országok, amelyekkel a népi demokratikus Csehszlovákia gazdasági és kereskedelmi kapcsolatot tart fenn. A nemzetközi árumintavásárt 1959 szeptemberében rendezik meg. Bmoban már most megkezdődtek az előkészületek. Nemcsak a város területén, hanem a városban is megindultak az építési munkák. így például Bmo központjában hozzáláttak a pályaudvar átépítéséhez. A pályaudvart teljesen korszerűsítik, hogy a vásár idején is zökkenőmentes legyen a forgalom.

— A MÚLT ÉVBEN már két korszerűen biztosított fronton termeltek szenet a szűcsi X-es aknában. A bevált acélpajzsos biztosítást ez évben február elején helyezik újra üzembe.

Vérnyomást csökkentő alkalcrdák

R. C. Elderfield vegyészprofesszor az Alstonia fajtához tartozó fák kérgében vérnyomást csökkentő alkaloidákat fedezett fel, amelyek állítólag hatásosabbak minden eddig ismert gyógyszernél. E fák Maláj fö’döp, a Csendes-óceáni szigeteken és Ausztráliában nőnek.

A Mátravidéki Szénbányászati Trösztnél az utóbbi időben komoly intézkedéseket tettek a társadalmi tulajdon megvédésére, megőrzésére. A nyilvántartások rendbehozatala lehetővé teszi, hogy ez évben már pontosan meg tudjak határozni a tröszt tartalékgépparkját, a javításban levő és a használatból kivont gépek mennyiségét és csak olyan gépeket és anyagokat tartanak meg, melyek az üzem zavartalan működéséhez szükségesek, a felesleges géptartalékokat pedig értékesítik.

A raktári anyagkészlet megőrzésére színt építettek a szabadban levő egyes anyagféleségeknek, körülkerítették a fatelepeket, s ez a munka Gyöngyösön és Szűcsiben, valamint Petőfibányán is folyamatban van.

A legrosszabb helyzet még mindig' a fogyóeszközök megóvása körül van. A tapasztalat azt mutatja, hogy sem a gazdasági vezetők, sem a dolA Szovjetunió jogtudományának helyzetéről és legújabb problémáiról tartott előadást az MSZBT és a Magyar Jogász Szövetség Heves megyei Csoportja együttes rendezésé • ben dr. Kertész Imre, a moszkvai tudományegyetem aspiránsa.

gőzök nem törődnek a szerszám mokkái, hanyagul kezelik, amelynek következtében tönkremegy, vagy elveszik. Ezt a tarthatatlan helyzetet az teszi lehetővé, hogy ilyen esetekben csak ritkán alkalmaznak kártérítést.

A gépróngálások is jelentős kárt okoznak még. Hanyagság miatt leégnek a motorok, mert az előírt karbantartást nem végzik el.

Ezért elsőrendű feladatnak tartják a géprongélódások minimálisra való csökkentését. Ezt úgy akarják elérni, hogy felvilágosító munkát folytatnak a dolgozók között, meg- magyaráznák nekik, hogy az állami vagyont miért kell és érdemes védeni, hogy az eltört gének a nyereségrész*-- dóst csökkentik.

Ahol a fevilágosító munka, a szép szó nem használ, ott a felelősségre vonást is alkalmazzák, hogy kellő becsületet szerezzenek a társadalmi tulajdonnak.

Az érdekes előadást a nag; számban részt vevő tagok élénk figyelemmel kísérték és ahhoz több hozzászólás történt: Dr. Gál György, mir: kiküldött a társadalmi vád és védelem, dr. Schönvitzky Bertalan pedig a büntetőjogi a - lógia problémáihoz szó! r hozzá.

A moszkvai tudományegvetem magyo aspiránsa tartott előadást Egerben

Üzérkedők felett ítélkezett a bíróság

Bírósági hírek

Ifjú Sári István, pélyi lakos pálinkával üzérkedett, s emiatt a rendőrség letartóztatta. A kihallgatás során az idősebb Sári István az őt kihallgató rendőrtisztet borítékbazárt pénzzel akarta megvesztegetni. A gyöngyösi járásbíróság vesztegetés bűntette miatt — tekintve idős korát — háromhónapi börtönbüntetésre, ezer forint pénzbüntetésre, valamint a bűnjel tárgyát jelentő pénz elkobzására ítélte. Az ítélet nem jogerős.

xxxx

Adácson egy súlyos kimenetelű verekedés ügyében hozott ítéletet a napokban a gyöngyösi járásbíróság.

Lakodalmi tánc közben nézeteltérésre került sor Lab- rancz István és három falubeli legény között. Tánc után Barna Gyula, Benasik József és Csányi József megvárták Lab- rancz Istvánt és verekedés közben eltörték az arccsontját A járásbíróság súlyos testi sértés bűntette miatt Csányi Józsefet, Barna Gyulát és Ben- csik Józsefet három-három- hónapi börtönbüntetésre ítélte. Az ítélet jogerős. A vádlottak közül kettő már meg is kezdte büntetésének letöltését, xxxx

Csuka József horti lakos — kedvezményes vasúti igazolványát felhasználva — lóvásárlással és eladással foglalkozott négy éven keresztül. A lovakat száz, kétszáz, sokszor kétezer forintos haszonnal adta el. A hatvani járásbíróság üzérkedés bűntett^ miatt egy év és kéthónapi börtönbüntetésre ítélte.

Egyedi Erzsébet, csalásért, lopásért és közönséges munkakerülésért már . tízhónapi börtönbüntetésre ítélt, 19 éves budapesti lakos, a gyöngyösi iárás területén haladó vona megismerkedett egy gyöngye > tarjáni lakossal, aki házvásárlás céljából utazott. Az isire - - kedés Után beférkőzött a család bizalmába és vállalta a ház vásárlásnál a közvetítő szerepét. Többször is kért nagyobb összegű pénzt, de nem adtak neki. A sértett előtt gyanússá vált viselkedése, s ezért feljelentette a rendőrségen. A gyöngyösi járásbíróság E a védi Erzsébetet — tekintettel állapotosságára és őszinte megbánást tanúsító magatartására — négyhónapi börtönbüntetésre ítélte. Az ítélet jogerős.

PVVWVSAA* -AAAAAAAi^AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA^A/V^VAAAAAAA^A/VVAAAAAA,^ *. ■

NAGY JÓZSEF:

A szocialista forradalom felé

Egy átmeneti korszak keresztmetszete

A magyar polgári demokratikus forradalom győzelme után a tisztábban látó elemek előtt már csakhamar világossá lett, hogy a forradalom nem áll meg a polgári demokratikus eredmények kivívásánál, hanem igyekszik megoldást találni az oroszországi szocialista forradalom’ által felvetett kérdésekre is. Akkor, amikor Európa keleti felén magasan lángolt a szocialista forradalom, nyilvánvaló/ hogy a szomszédos Magyarországon is, hasonló körülmények között megvolt a lehetősége a szocialista forradalom győzelmének. A néptömegek számos tette is ezt a tendenc!át mutatta és különösen megerősödtek a szocialista forradalom kilátásai november 20-a ut-m amikor megalakult a Kommunisták Magyarországi Pártja.

A szocialista forradalomhoz való átmenetet azonban egyáltalán nem tekinthetjük valami egyenesvonalú fejlődésnek Ez az átmeneti korszak is több szakaszra oszlik, melyekben nemcsak a szocialista irányzat erősödése figyelhető meg, hanem időnként az ellenforradalom meg-megújuló támadása is. Ugyanakkor az egész korszakra meghatározó- lag rányom'a bélyegét a kommunista párt megléte és működése. November 20-a után még az ellenséges beállítottságú polgári szerzők véleménye szerint is a kommunista párt rohamos térhódítása figyelhető meg. A kommunista párt befolyása különösen a katonaságra volt jelentős. 1918. végére már számos budapesti laktanya legénysége a Kommunisták Magyarországi Pártját vallotta vezetőjének.

1918. november 16-a, a köztársaság kikiáltása után egy ideig szélcsend uralkodott a „forradalom táborában.” A Kunfi által meghirdetett hat hét, melyre az osztályharcot felfüggesztette, még tartott, és a munkásság várakozó álláspontra helyezkedett, bízva abban, hogy a szociáldemokrata, vezetők a kormányon belül is a munkásosztály akaratát képviselik, s a hatalom birtokában megkezdik a szocialista követelések megvalósítását. Ugyanakkor a kormány éppen a rend és nyugalom helyreállítása érdekében is. kénytelen volt bizonyos demokratikus intézkedéseket foganatosítani. s ezek azt a reményt keltették a tömegekben, hogy ezen ’ intézkedések csupán kiinduló pontjai az átfogó szociális reformoknak.

TV yilvánvaló azonban,

1 ’ hogy ez a nyugalmi állapot nem lehetett tartós. Már a forradalmat követő időkben megkezdődött a tömegek beáramlása a Szociáldemokrata Pártba. A munkásság és parasztság hatalmas tömegei a forradalom vezetőeréjét és to- vábbvivőjét látták benne és azért csatlakoztak hozzá, ugyanakkor azonban tömegesen léptek be a pártba a kispolgárok, hivatalnokok, rendőrök, csendőrök, sőt a kizsákmányoló . osztályok tagjai is. (Heves megyében 1918. decemberében a csendőrök és rendőrök testületileg beléptek a Szociáldemokrata Pártba). Ez a tömeges csatlakozás viszont azt is jelentette, hogy a párt elvesztette proletár jellegét, s egy vegyes elemekből álló egyesületté vált. Magán a Szociáldemokrata Párton belül is éles harc folyt a következetes proletároolitikát folytatni akaró balodali munkások és vezetők, s a kispolgári érdekeket képviselő jobboldali pártvezetők között.

Természetes, hogy a működését megkezdő kommunista párt is élesen támadta a helytelen politikát folytató szociáldemokrata párt vezet őségét.

A személyükben is érintett szociáldemokrata vezetők előbb megkísérlik eszmei téren felvenni a küzdelmet a kommunistákkal, csakhamar kitűnik azonban, hogy eszmei téren a kommunisták sokkal erősebbek, állításaik megcáfolhatat- lanok, leleplező adataik helytállóak. Ekkor a jobboldali szociáldemokrata vezetők felhasználva az államhatalomban való részvételüket, hajszát indítanak a kommunista párt

ellen. Számos provokáció után végül elfogják a kommunista vezetőket és illegalitásba kényszerítik a pártot. Ezzel azonban éppen az ellenkező hatást érik el. Az ilyenfa:ta polgári demokráciából kiábrándult tömegek még nagyobb szimpátiával fordulnak a kommunista párt felé és a nehéz szervezési körülmények ellenére egyre* jobban előtérbe kerül a szocialista forradalom kérdése.

A forradalomtól távolodva ** kiütközik az ellentét a Nemzeti Tanács pártjai között is. Kiderült, hogy a pártok között • egyedül a Szociáldemokrata Párt bír jelentős tömegekkel, a Függetlenségi és a Radikális Párt lényegében csak vezetőségből áll, de nincs számottevő tömegbázisa. A szociáldemokrata képviselők viszont éppen a radikalizáló- dó tömegek nyomására kénytelenek újabb és újabb re- form javaslatokat felvetni, amely viszont növeli az ellentétet a szociáldemokraták és főleg a Függetlenségi Párt jobbszárnya között. A Függetlenségi Párt jobbszámya (Lo- vászyék), 1919. januárjában nyíltan szembefordul a Függetlenségi Párt együttműködésre kész • balszámyával is és szétrobbantja a pártot.

Az un. forradalmi pártok ilyen belső meghasonlását látva nyíltan porondra lépnek a reakciós elemek, akik eddig is szemben álltak a forradalmi vívmányokkal és a legkisebb engedményt is soknak tartották. Az ellenforradalmi megmozdulásokat látva ismét megmozdul a munkásság és szegényparasztság is. Szerte az országban alulról jövő Kezdeményezés nyomán megindul a gyárak, üzemek szocializálása, a szegényparasztság ugyanakkor számos nelyen megkezdi a nagybirtokok birtokbavételét.

Ezeknél a mozgalmaknál világosan kitűniK a kormány teljes tehetetlensége. A kormány egyedül áll az o: szagban. A nagybirtokosok, sőt a nagytőkések egy része is forradalmi kormánynak tekinti és megdöntésére törekszik, viszont azok a reformok, amelyeket a kormány a nép érdekében hozott, nem voltak elegendőek ahhoz, hogy a népet a kormány mellé állítsák. A kormány 1919. február'ában, hogy helyzetét megszilárdítsa, kapkodó intézkedésbe kezd. Törvénybe iktatják a földreformot, meghirdetik a választásokat, megpróbálnak újra hadsereget toborozni, azonban mindez hiába. Az eljátszott bizalmat nem lehet többé viszszaszerezni, s a polgári kormány bukása csupán idő kérdése.

A magyar burzsoázia előtt ebben a helyzetben csupán az a választás állt, hogy más országok burzsoáziájához hasonlóan rábízza a kormányzást, s ezzel egyben érdekei védelmét is a jobboldali szociáldemokratákra, akik már az együttműködés időszaka alatt megmutatták, hogy a dolgozó tömegekkel szemben is hajlandók megvédeni a burzsoázia vagyonát és hatalmát. Végül azonban kiderült, hogy ez a számítás sem vált be. 1918. végétől a kommunista propaganda olyan nagy hatást ért el a dolgozók között. hogy a polgári köztársaság mindenképpen halálra lett ítélve.

Éppen ezért, mert a polgári kormányzat lényegében egyetlen kérdést sem oldott meg,

1918. novembere és 1919. márciusa között rendkívül gyors volt a munkás és para«zttö- megek forradalmi fejlődése.

1919. tavaszára a munkásság döntő többsége, ha szervezetileg a Szociáldemokrata Párt táborába tartozott is. eszmeileg a Kommunisták Magyarországi Pártját követte és követelte a proletárdiktatúra megvalósítását. Ezek az események jellemzik általánosan a polgári demokratikus forradalomtól a szocialista forradalomhoz való átmenet korszakát