Népújság, 1959. január (10. évfolyam, 1-26. szám)
1959-01-18 / 15. szám
2 NÉPÚJSÁG 1959. január 18.. vasárnap Pillantás a jövőbe Az ember és az űrbéli utazás Az előrehaladott kísérletek, különösen az utóbbi hetek és hónapok jelentős technikai eredményei (harmadik szput- nyik, az új bolygó) nyomán továbbra is változatlanul napirenden szerepelnek azok a fontos kérdések, amelyek az élőlények, különösen pedig az ember jövendő űrbéli utazásaival kapcsolatosak. Lajka — az első bolygóközi utas — fel- repítése után a szovjet tudósok lankadatlan erővel folytatják a kísérletezést különféle állatokkal. A kozmikus biológia terén — bár egészen újkeletű és fiatal tudomány —, máris jelentős eredményeket értek el, az orvostudománnyal karöltve még nagyon sok problémát kell megoldani. A rakétáik és bolygók technikájának fejlődésével egy- időben a kísérletek itt is nagy lépésekkel haladnak előre. A kozmikus biológia ezidőszerinti legsürgősebb feladata az, hogy kikísérletezze, majd pedig a lehetőségekhez képest minél jobban biztosítsa azokat a feltételeket, amelyek az űrbéli repülés ideje alatt az ember normális fizikai és szellemi tevékenységét biztosítják. Ezek a kutatások két irányúak: egy részük laboratóriumi, itt kis térben megteremtik a kozmikus repülés feltételeit és megfigyelik az így keletkezett hatásokat és fellépő sajátosságokat, pl. gyorsulás, az erős mozgás, a rendkívül alacsony légnyomás. stb. A kísérlet másik ága orvosi-biológiai vonatkozású. Ezeket a rakétákban elhelyezett élőlényeken végzik. Az itt megteremtett körülmények már nagyon hasonlítanak a kozmikus űrben fennálló körülményekhez. A rakétában való utazás erősen különbözik a repülőgépen, vagy a léggömbben való utazástól. A rakétában tartózkodó utasnak hatalmas gyorsulást, erős mozgást és óriási zajt kell egyidőben elviselnie. A motor elállítása után, amikor a szerkezet már a tehetetlenségi erő következtében mozog és a Föld vonzóerejét a centrifugális erők egyensúlyozzák, a teljes súlytalanság érzése lép fel. Amint a rakéta újból az atmoszféra sűrűbb rétegeibe ér (leszálláskor), az előbb felsorolt jelenségekhez még nagyfokú súrlódás is kapcsolódik. A kísérletek alapján bebizonyosodott, hogy az élőlények 100—110 km magasságig aránylag jól bírják a repülést; ezen felül viszont (200—210 km), a kutyák esetében már komoly zavarok léptek fel. Ezek azonban csak rövid ideig éreztették hatásukat: a kísérleti állatok a leszállás után rövid idővel már jóétvággyal ettek és pontosan reagáltak a hívásokra. A soronkövetkező feladat egy olyan szerkezet elkészítése, melyben a Földre való visszatérés zavartalanul biztosítva lesz. Ez egyébként a megoldandó kérdések között a legfontosabb. Az egyik legnagyobb nehézséget az okozza, hogy a készülék, amint a sűrűbb légrétegekbe ér, erősen felmelegszik. A repülési sebesség a hang terjedésének több mint ötszöröse, a Föld közelében így a rakéta első része 1000 fokos, sőt még ennél nagyobb felmelegedést is elérhet. Ennek következtében a hermetikusan elzárt „utasfülkében is oly magas lesz a hőmérséklet, amelyet az ember már nem bír elviselni. A tapasztalat szerint a levegő 30 százalékos páratartalma mellett 100 C fokot 30 percig, 200 C fokot viszont már csak 3 percig bír ki szervezetünk. Ezen felül már pillanatok alatt is halálos égési sebek keletkeznek. Ez a hőmérséklet itt elsősorban a szemre veszélyes. Az űrhajó szerkezetének alkalmazkodni kell a fiziológiai és pszichológiai követelményekhez, tehát fontos, hogy tágas és kényelmes legyen. A kormányzás és irányítás automatikusan történik, önműködő készülék szabályozza útközben a szükségnek megfelelően a kabin oxigénellátását, egyúttal kivonja a felgyülemlett fölösleges széndioxidot. Külön szerkezet feladata lesz, hogy a szervezetet a fellépő káros hatások — pl. a nagy hőmérsékleti ingadozások — ellen óvja. A legnehezebb feladat az űrhajó pontos irányítása lesz. A nagy sebességgel haladó test kormányzása óvatosságot, körültekintést és nagy lélekjelenlétet igényel. Gyors elhatározásokra és tettekre lesz Szükség, s ezeket rövid idő alatt kell végrehajtani. Pl. a pilótának csupán néhány pillanat áll rendelkezésre, hogy egy bizonyos helyzetet felismerjen és óvatosan kikerüljön egy veszedelmes ellenséget, pl. a meteöritot, hiszen az égi jármű másodpercek alatt sok-sok kilométernyi utat tesz meg. Mivel az emberi szervezet fizikai és pszichikai reakciói nem felelnek meg a kozmikus sebesség követelményeinek, az irányításnak ezt a részét is speciális gépeknek kell elvégezniük, elektronikus és optikai műszerek segítségével. Az ember utazása az űrben lényegesen különbözik a kísérleti állatok útjától: tevékenyen részt vesz majd az irányításban, tudományos megfigyeléseket végez, állandó rádióösszeköttetést tart fenn a Földdel. Szükséges azonban, hogy az űrrepülés néhány pszichikai kérdésével is foglalkozzunk. A bolygóközi utasok — különösen az „úttörők” — mind fizikailag, mind szellemileg nagyon erősen igénybe lesznek véve. Számolni kell azokkal a hatásokkal is, amelyeket a magány, a hosszú ideig egyhelyben való tartózkodás és nem utolsó sorban a félelem gyakorol az emberre. D. Farrel hét napig tartózkodott egy laboratóriumi kísérleti űrhajójának a kabinjában. A kísérlet reális értékét csökkenti az a tény, hogy ő maga tudta: bármelyik pillanatban kiléphet önként vállalt börtönéből és semmiféle hirtelen támadt veszélytől nem kell tartania. Komolyabb próbára vállalkozott D. Simons, aki egy léggömb kabinjában egy egész napot töltött 32 000 méter magasságban. Őt már nem állták körül kutatók és orvosok, hogy az első intésre segítségére siessenek; ezenkívül a fenn töltött idő alatt lázas erőfeszítéssel dolgozott, hogy értékes megfigyeléseket és tapasztalatokat gyűjtsön, nem beszélve arról, hogy a léggömböt is maga kezelte. „A magasban egészen különös érzés kerített hatalmába — emlékezett vissza földreszállása után —, melyet röviden így foglalhatnék ösz- sze: Nyomasztóan hat, hogy nincs az ember feje fölött a jól megszokott égbolt, zavart a horizont egészen különös színe. A Földet, mint valami alig látható, bizonytalan, ködös felületet láttam valahol lent a messzeségben”. Az űr első utasainak kétségkívül sok nehézséggel kell megküzdeniük, de az is bizonyos, hogy egészen ritka élményben ' lesz részük. Az új és szokatlan utazás különös körülményei mellett nem utolsó sorban önmagukon végezhetnek alapos megfigyeléseket. O. Gagenko és V. Maikin cikke nyomán. Jegyzetek egy nemrégen megjelent kSnyvrftl Pedagógus vagyok, $ az elmúlt szünet alatt még többet olvastam, mint általában ezoktam. Többek között a legutóbbi részletre megrendelt könyveim közül a kezembe került a Lóránt László Endre szerkesztésében kiadott „Tudósítások a jelenről és a jövőről” című kötet is. Elolvastam. A sok valóság közt egy néhány — szerintem álmodozást is találtam benne, különösen az utolsó két fejezetben. (Üt a csillagok felé. Rakétarepülés a Holdba.) így, ezzel a gondolattal érkeztem el a szovjet világűrrakéta fellövésének híréhez. Az ezelőtt néhány nappal fantáziának, álmodozásnak hitt leírás valósággá vált. Újra elővettem a könyvet, <3 most már „új szempontok szerint” még egyszer elolvastam az idevonatkozó részletet. S ma már másképpen látom. Ma már igaznak találtam ezt az idézetét a könyvnek: „A bolygók közötti utazás problémája az írói fantáziából a mérnöki tudomány sokkal nagyobb felelősségű, reális világába került.” Hogy mi az a felelősség? Nem az egyik amerikai tábornok által kijelentett jelszó: „Aki a Hold ura, az a világ ura”, hanem az emberek békéjének biztosításáért érzett felelősség, „hogy újabb lépést tegyünk előre a megismerésének útján és felmérhetetlen energiatartalékot merítsünk a világmindenség kincsesbányájából” Ugyanebből a könyvből a második olvasás után rájöttem néhány „hazug” jóslásra is. Ezek a következők: 1. „1965: elkészül a Föld mesterséges mellékbolygója” (már a harmadik szputnyik repülj 2. 1980—1990. között Hold körüli, leszállás nélküli repülés. (Nekem gyanús ez az évszám is!) 3. „Másodpercenként 11 kilométeres sebesség.” (Közismerten 11.2 km/mp a jelenlegi sebessége a felbocsátott űrrakétának.) Ezek után ma már teljesen értem és teljes bizonyossággal hiszem az A. D. Szer- japin professzor nyilatkozatát: „Eljön az idő, amikor a bolygók közti repülés éppen olyan biztonságos lesz, mint ma egy vonaton való utazás Moszkvától Leningrá- dig.” Hiszem azt is, hogy nemsokára eljön az idő, hogy a földrajz mellett „Holdrajzot” is tanítok az iskolában. Igaz, hogy ez már akkor, amikor e cikket írom, már meg is történt, mert az első tanítási napon az első két földrajz- órámon a jelenleg általam in ismert „holdrajzof’ tanítottam. (Bocsássanak meg a felettes tanügyi szerveim, hogy önkényesen megváltoztattam a tanmenetemet.) Hiszem és vallom, hogy a Szovjetuniónak nem is a legelső és nem is a legutolsó az utóbbihoz hasonló, sőt sokkal komolyabb eredményeiről fogok beszámolni tanítványaimnak, akiknek, — most utólag tapasztalva — nagyon komoly élményt és mozgalmas órát tudtam biztosítani. Nem akarok «szép szavakkal befejezni ilyen cikket. Sokkal többet fog mondani az a mondat, amit én az említett könyv befejező mondatában olvastam, s ezzel zárom is a kis élményem, mely egyúttal az én vallomásom is tükrözni fogja: „Meg győződésünk, hogy még a mi nemzedékünk megteszi az első utat a Holdba...” Líkay László tanító Nagyvisnyó. Mikojan pénteken négy atkalnmma! talátkezatt az Egyesült államok paHtiká ának irányítóival WASHINGTON (AP-Reuter —AFP): Mikojan szovjet miniszterelnökhelyettes — mint ismeretes — pénteken délelőtt az amerikai külügyminisztériumban találkozott Dulles külügyminiszterrel. Megbeszélésük után a szenátus külügyi bizottságának tagjaival találkozott, majd az eredeti programtól eltérően ismét tárgyalt Dullesszal. Ez a tanácskozásuk hetven percig tartott. Mikojan este Dulles vacsoravendége volt. A vacsorára hivatalos volt még az amerikai kormány több tagja. Hírügynökségi jelentések szerint rendkívüli titoktartás veszi körül Mikojan pénteki megbeszéléseit. Az amerikai külügyminisztérium nem adott ki nyilatkozatot, sőt még arra sem volt hajlandó, hogy ismertesse, milyen kérdések merültek fel a tanácskozásokon. William Fulbright szenátor kijelentette, hogy Mikojan egy három pontból álló tervet javasol Berlin vitás kérdéseinek megoldására. A szenátor szerint a terv három pontja: 1. Berlin szabad megközelítésének biztosítása, csak Nyu- gat-Berlinben tartandó szabad választások, valamennyi külföldi csapat eltávolítása Németországból. 2. Felkérik az ENSZ-t, vegyen részt Nyugat-Berlin szabadságának szavatolásában. 3. Létesítsenek állandó nemzetközi bizottságot, amely foglalkozna Nyugat-Berlin ügyeivel. Fulbright szenátor elmondotta, Mikojan célzott arra az elgondolásra, hogy az Egyesült Államok és a Szovjetuniónak valamiféle „kis megállapodásra” kellene jutnia, és ez „a bizalom próbatétele” lenne. Hubert Humphrey szenátor kijelentette, „megkérdeztem Mikojant, vajon a szovjet javaslatok számításba vették-e Németország egyesítését, vagy sem?”Mikojan „igen”-nel válaszolt. „Erre azt mondottam, hogy miért ne engedjük meg a szabad választásokat egész Németországban, mint eszközt, az ország egyesítéséhez. Mikojan azt válaszolta, hogy Kelet- Németország népe saját kormányát támogatja.” Humphrey elmondotta, hogy a szenátorok és Mikojan beszélgetésének legnagyobb része Berlin kérdésével foglalkozott. Mikojan és Eisenhower találkozása WASHINGTON (Reuter): A. I. Mikojan, a Szovjetunió Minisztertanácsának első elnök- helyettese, szombaton, magyar időszámítás szerint tizenöt órakor találkozott Eisenhower elnökkel a washingtoni Fehér Házban. (MTI) Amerika szokjék le a Szovjetunió tetterejének Sebeesüléséről Humphrey szenátor New York-i beszéde WASHINGTON (TASZSZ): Humphrey demokratapárti szenátor, aki nemrég a Szovjetunióban járt, New Yorkban beszédet mondott. Megjegyezte, hogy az amerikai gazdasági élet igen fontos területei az utóbbi tíz hónap alatt „erősen elmaradtak potenciális lehetőségeik mögött”. „Nemrég tértem vissza a világnak arról a részéről — folytatta a szenátor —, ahol a nép elhárítja a termelés területén az összes akadályokat, fáradságot nem ismerve, dolgozik, hogy növel je a termelési kapacitást... A világnak egy olyan részéről tértem vissza, ahol a derűlátás vetélkedik a legmegrögzöttebb amerikai optimisták optimizmusával.” Humphrey felhívta hallgatóságát, hogy szokjék le a Szovjetunió tetterejének lebecsüléséről, majd így folytatta: „Azt a befolyást sem szabad lebecsülni, amelyet mindez Oroszország határain kívül gyakorol. Hruscsov hétéves terve nemcsak gazdasági, hanem politikai és lélektani dokumentum is. Az oroszok érdeklődő hallgatóságot nyernek meg mindazokban az ázsiai, közép-keleti, afrikai, sőt latinamerikai országokban, ahol az emberek elkeseredetten keresnek kivezető utat a nyomorból.” „Nyilvánvaló — mondotta végezetül hogy új külpolitikai célkitűzésre van szükségünk. A legelső, reakciósok lettünk a világpolitikában, mivel állandóan csak szovjet kezdeményezésekre reagálunk.” (MTI) A Pravda Adenauer álláspontjáról MOSZKVA (TASZSZ): A Pravda megjegyzéseket fűz Adenauer kancellár kijelentéseihez, amelyekben a nyugatnémet kancellár elfogadhatatlannak minősítette a német- békeszerződés megkötésére vonatkozó szovjet javaslatot. Adenauer álláspontja ismét megmutatta — írja a Pravda —, hogy Bonn minél későbbi időpontra, vagy örökre szeretné elodázni a német kérdés békés rendezését. Ha a helyzetet változatlanul hagynánk — folytatja a Pravda — akkor Mire vezet az amerikai segély Tajvan szigetén PEKING (TASZSZ): szénbányászat, növekszik a csődök száma a textiliparban, emelkedik a munkanélküliek száma. Sok munkás és alkalmazott hónapokon át nem jut keresethez. A nehéz gazdasági viszonyok következtében megszaporodtak az öngyilkosságok. A tajvani sajtó közlései szerint sokan éhségükben tolvaj- lásra vetemednek. (MTI) A kongói helyzet A Tyehnyika—Mologyozsi című folyóirat januári száma szovjet tudósok nyilatkozatait közli a termonukleáris energia hasznosításának kilátásairól. Igar Kurcsatov akadémikus már néhány év múlva egy állig felfegyverzett, nukleáris fegyverekkel és rakétákkal ellátott nyugatnémet hadsereg fenyegetné Európa népeit. A német nép megérti, hogy az atom- & rakétafegyverek megtiltása csökkentené az őt fenyegető veszélyt is. A Pravda hangoztatja: Adenauer álláspontja ellenére is biztosak lehetünk abban, hogy a szovjet javaslatokat egyre inkább megértik és támogatni fogják Nyugat-Németország- ban. (MTI) ge alig egy százaléka a szén költségének. Lev Arcimovics akadémikus, az ismert fizikus azt írja, hogy az egész energetika fejlődésének alapját a termonukleáris reakció jelenti. A fiziAz Új Kína a tajvani lapok jelentései alapján beszámol a tajvani lakosság súlyos helyzetéről. Az amerikai túlsúly a sziget gazdasági életében reménytelen helyzetbe sodorta a tajvani ipart. Sok vállalat Kénytelen volt beszüntetni a munkát, mert nem bírta az amerikai árucikkek versenyét. Válságos helyzetben van a Szovjet tudósok a termonukleáris energia hasznosításáról MOSZKVA (TASZSZ): PÁRIZS (TASZSZ—Reu er): Pénteken Leopoldvillebe érkezett Van Hemelrijck, a Kongó ügyeivel foglalkozó belga miniszter. A lakosság tüntetést rendezett és kővel dobálta meg a rendőröket. A rendőrség tüzet nyitott. A rendőrség körülbelül kétszáz- nyolcvan személyt letartóztatott. A gyarmatügyi minisztérium szövivő:e I;' *"Vo megcáfolta a hírt, és s uni ele hivatalos nyilatkoz m c (MTI) rámutat, hogy a jövő tiszta deutériummal (nehéz hidrogénnel) működő reaktoroké. Á természetben elegendő meny- nyiségű tiszta deutérium van, Egyszerű számítások azt mutatják, hogy fejlődése mellett is sok millió évre elégséges. Mint üzemanyagnak a költséka e területén elkeseredett harc folyik az emberi találékonyság és a természet makacs ellenállása között. Azok a tudósok, akik a termonukleáris probléma megoldásán fáradoznak, energiatartalékokat teremtenek az elkövetkezendő nemzedék részére. (MTI) HiWEimu TEL—AVIV (Reuter): Izrael és az Fgyesült Arab Köz;ársa- *•' -t az niumsodronygyár berendezését. Magyar sza kemberek vesznek -’szí r' ‘ ''ónak üjjáIdösái'ás*» ‘ni; * Várható időjárás j.» ' ;iv hideg idő. kévéé f€. • *vh:u.,> helyen, főként már ... de... havazás, a szél h : . _ k dik. Várható tegalacs ... abb t jsza k hőmérséklet: mínusz 8—mínusz n helyenként mínusz r. tói: ..la** Legmagasabb nappah hőini-tse let vasárnap: mínusz 1—muiusz fok között. (MT9