Népújság, 1959. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-18 / 15. szám

2 NÉPÚJSÁG 1959. január 18.. vasárnap Pillantás a jövőbe Az ember és az űrbéli utazás Az előrehaladott kísérletek, különösen az utóbbi hetek és hónapok jelentős technikai eredményei (harmadik szput- nyik, az új bolygó) nyomán továbbra is változatlanul na­pirenden szerepelnek azok a fontos kérdések, amelyek az élőlények, különösen pedig az ember jövendő űrbéli utazá­saival kapcsolatosak. Lajka — az első bolygóközi utas — fel- repítése után a szovjet tudó­sok lankadatlan erővel foly­tatják a kísérletezést külön­féle állatokkal. A kozmikus biológia terén — bár egészen újkeletű és fia­tal tudomány —, máris jelentős eredményeket értek el, az or­vostudománnyal karöltve még nagyon sok problémát kell megoldani. A rakétáik és bolygók tech­nikájának fejlődésével egy- időben a kísérletek itt is nagy lépésekkel haladnak előre. A kozmikus biológia ezidőszerinti legsürgősebb fel­adata az, hogy kikísérletezze, majd pedig a lehetőségekhez képest minél jobban biztosít­sa azokat a feltételeket, ame­lyek az űrbéli repülés ideje alatt az ember normális fizi­kai és szellemi tevékenységét biztosítják. Ezek a kutatások két irányúak: egy részük la­boratóriumi, itt kis térben megteremtik a kozmikus re­pülés feltételeit és megfigye­lik az így keletkezett hatáso­kat és fellépő sajátosságokat, pl. gyorsulás, az erős mozgás, a rendkívül alacsony légnyo­más. stb. A kísérlet másik ága orvosi-biológiai vonatkozású. Ezeket a rakétákban elhe­lyezett élőlényeken végzik. Az itt megteremtett körülmények már nagyon hasonlítanak a kozmikus űrben fennálló kö­rülményekhez. A rakétában való utazás erősen különbözik a repülőgépen, vagy a lég­gömbben való utazástól. A rakétában tartózkodó utas­nak hatalmas gyorsulást, erős mozgást és óriási zajt kell egyidőben elviselnie. A motor elállítása után, amikor a szer­kezet már a tehetetlenségi erő következtében mozog és a Föld vonzóerejét a centrifugá­lis erők egyensúlyozzák, a tel­jes súlytalanság érzése lép fel. Amint a rakéta újból az atmoszféra sűrűbb rétegeibe ér (leszálláskor), az előbb fel­sorolt jelenségekhez még nagy­fokú súrlódás is kapcsolódik. A kísérletek alapján bebizo­nyosodott, hogy az élőlények 100—110 km magasságig arány­lag jól bírják a repülést; ezen felül viszont (200—210 km), a kutyák esetében már komoly zavarok léptek fel. Ezek azon­ban csak rövid ideig éreztet­ték hatásukat: a kísérleti ál­latok a leszállás után rövid idővel már jóétvággyal ettek és pontosan reagáltak a hí­vásokra. A soronkövetkező fel­adat egy olyan szerkezet el­készítése, melyben a Földre való visszatérés zavartalanul biztosítva lesz. Ez egyébként a megoldandó kérdések között a legfonto­sabb. Az egyik legnagyobb ne­hézséget az okozza, hogy a készülék, amint a sűrűbb lég­rétegekbe ér, erősen felmeleg­szik. A repülési sebesség a hang terjedésének több mint ötszöröse, a Föld közelében így a rakéta első része 1000 fokos, sőt még ennél nagyobb felmelegedést is elérhet. En­nek következtében a hermeti­kusan elzárt „utasfülkében is oly magas lesz a hőmérséklet, amelyet az ember már nem bír elviselni. A tapasztalat sze­rint a levegő 30 százalékos páratartalma mellett 100 C fokot 30 percig, 200 C fokot viszont már csak 3 percig bír ki szervezetünk. Ezen felül már pillanatok alatt is halá­los égési sebek keletkeznek. Ez a hőmérséklet itt elsősor­ban a szemre veszélyes. Az űrhajó szerkezetének al­kalmazkodni kell a fiziológiai és pszichológiai követelmé­nyekhez, tehát fontos, hogy tágas és kényelmes legyen. A kormányzás és irányítás auto­matikusan történik, önműkö­dő készülék szabályozza útköz­ben a szükségnek megfelelő­en a kabin oxigénellátását, egyúttal kivonja a felgyülem­lett fölösleges széndioxidot. Külön szerkezet feladata lesz, hogy a szervezetet a fellépő káros hatások — pl. a nagy hőmérsékleti ingadozások — ellen óvja. A legnehezebb fel­adat az űrhajó pontos irányí­tása lesz. A nagy sebességgel haladó test kormányzása óva­tosságot, körültekintést és nagy lélekjelenlétet igényel. Gyors elhatározásokra és tet­tekre lesz Szükség, s ezeket rövid idő alatt kell végrehaj­tani. Pl. a pilótának csupán néhány pillanat áll rendelke­zésre, hogy egy bizonyos hely­zetet felismerjen és óvatosan kikerüljön egy veszedelmes el­lenséget, pl. a meteöritot, hi­szen az égi jármű másodper­cek alatt sok-sok kilométernyi utat tesz meg. Mivel az em­beri szervezet fizikai és pszi­chikai reakciói nem felelnek meg a kozmikus sebesség kö­vetelményeinek, az irányítás­nak ezt a részét is speciális gépeknek kell elvégezniük, elektronikus és optikai mű­szerek segítségével. Az ember utazása az űrben lényegesen különbözik a kí­sérleti állatok útjától: tevéke­nyen részt vesz majd az irá­nyításban, tudományos megfi­gyeléseket végez, állandó rá­dióösszeköttetést tart fenn a Földdel. Szükséges azonban, hogy az űrrepülés néhány pszichikai kérdésével is foglalkozzunk. A bolygóközi utasok — külö­nösen az „úttörők” — mind fi­zikailag, mind szellemileg na­gyon erősen igénybe lesznek véve. Számolni kell azokkal a hatásokkal is, amelyeket a magány, a hosszú ideig egy­helyben való tartózkodás és nem utolsó sorban a félelem gyakorol az emberre. D. Farrel hét napig tartóz­kodott egy laboratóriumi kí­sérleti űrhajójának a kabinjá­ban. A kísérlet reális értékét csökkenti az a tény, hogy ő maga tudta: bármelyik pilla­natban kiléphet önként vál­lalt börtönéből és semmiféle hirtelen támadt veszélytől nem kell tartania. Komolyabb próbára vállal­kozott D. Simons, aki egy lég­gömb kabinjában egy egész napot töltött 32 000 méter ma­gasságban. Őt már nem állták körül kutatók és orvosok, hogy az első intésre segítségére si­essenek; ezenkívül a fenn töl­tött idő alatt lázas erőfeszí­téssel dolgozott, hogy értékes megfigyeléseket és tapasztala­tokat gyűjtsön, nem beszélve arról, hogy a léggömböt is ma­ga kezelte. „A magasban egé­szen különös érzés kerített ha­talmába — emlékezett vissza földreszállása után —, melyet röviden így foglalhatnék ösz- sze: Nyomasztóan hat, hogy nincs az ember feje fölött a jól megszokott égbolt, zavart a horizont egészen különös színe. A Földet, mint valami alig látható, bizonytalan, kö­dös felületet láttam valahol lent a messzeségben”. Az űr első utasainak kétségkívül sok nehézséggel kell megküzdeniük, de az is bizonyos, hogy egészen ritka élményben ' lesz részük. Az új és szokatlan utazás különös körülményei mellett nem utol­só sorban önmagukon végez­hetnek alapos megfigyeléseket. O. Gagenko és V. Maikin cikke nyomán. Jegyzetek egy nemrégen megjelent kSnyvrftl Pedagógus vagyok, $ az elmúlt szünet alatt még többet ol­vastam, mint általá­ban ezoktam. Többek között a legutóbbi részletre megrendelt könyveim közül a ke­zembe került a Ló­ránt László Endre szerkesztésében ki­adott „Tudósítások a jelenről és a jövőről” című kötet is. Elol­vastam. A sok való­ság közt egy néhány — szerintem álmodo­zást is találtam ben­ne, különösen az utolsó két fejezetben. (Üt a csillagok felé. Rakétarepülés a Holdba.) így, ezzel a gondo­lattal érkeztem el a szovjet világűrrakéta fellövésének híréhez. Az ezelőtt néhány nappal fantáziának, álmodozásnak hitt leírás valósággá vált. Újra elővettem a könyvet, <3 most már „új szempontok sze­rint” még egyszer el­olvastam az idevonat­kozó részletet. S ma már másképpen lá­tom. Ma már igaz­nak találtam ezt az idézetét a könyvnek: „A bolygók közötti utazás problémája az írói fantáziából a mérnöki tudomány sokkal nagyobb fe­lelősségű, reális vilá­gába került.” Hogy mi az a fe­lelősség? Nem az egyik amerikai tábor­nok által kijelentett jelszó: „Aki a Hold ura, az a világ ura”, hanem az emberek békéjének biztosí­tásáért érzett felelős­ség, „hogy újabb lé­pést tegyünk előre a megismerésének út­ján és felmérhetetlen energiatartalékot me­rítsünk a világmin­denség kincsesbányá­jából” Ugyanebből a könyvből a második olvasás után rájöt­tem néhány „hazug” jóslásra is. Ezek a következők: 1. „1965: elkészül a Föld mesterséges mellékbolygója” (már a harmadik szputnyik repülj 2. 1980—1990. kö­zött Hold körüli, le­szállás nélküli repü­lés. (Nekem gyanús ez az évszám is!) 3. „Másodpercen­ként 11 kilométeres sebesség.” (Közismer­ten 11.2 km/mp a je­lenlegi sebessége a felbocsátott űrrakétá­nak.) Ezek után ma már teljesen értem és tel­jes bizonyossággal hiszem az A. D. Szer- japin professzor nyi­latkozatát: „Eljön az idő, amikor a bolygók közti repülés éppen olyan biztonságos lesz, mint ma egy vo­naton való utazás Moszkvától Leningrá- dig.” Hiszem azt is, hogy nemsokára eljön az idő, hogy a földrajz mellett „Holdrajzot” is tanítok az iskolá­ban. Igaz, hogy ez már akkor, amikor e cikket írom, már meg is történt, mert az első tanítási napon az első két földrajz- órámon a jelenleg ál­talam in ismert „hold­rajzof’ tanítottam. (Bocsássanak meg a felettes tanügyi szer­veim, hogy önkénye­sen megváltoztattam a tanmenetemet.) Hi­szem és vallom, hogy a Szovjetuniónak nem is a legelső és nem is a legutolsó az utóbbihoz hasonló, sőt sokkal komolyabb eredményeiről fogok beszámolni tanítvá­nyaimnak, akiknek, — most utólag ta­pasztalva — nagyon komoly élményt és mozgalmas órát tud­tam biztosítani. Nem akarok «szép szavakkal befejezni ilyen cikket. Sokkal többet fog mondani az a mondat, amit én az említett könyv be­fejező mondatában olvastam, s ezzel zá­rom is a kis élmé­nyem, mely egyúttal az én vallomásom is tükrözni fogja: „Meg győződésünk, hogy még a mi nemzedé­künk megteszi az első utat a Holdba...” Líkay László tanító Nagyvisnyó. Mikojan pénteken négy atkalnmma! talátkezatt az Egyesült államok paHtiká ának irányítóival WASHINGTON (AP-Reuter —AFP): Mikojan szovjet mi­niszterelnökhelyettes — mint ismeretes — pénteken délelőtt az amerikai külügyminiszté­riumban találkozott Dulles külügyminiszterrel. Megbeszé­lésük után a szenátus külügyi bizottságának tagjaival talál­kozott, majd az eredeti prog­ramtól eltérően ismét tárgyalt Dullesszal. Ez a tanácskozásuk hetven percig tartott. Mikojan este Dulles vacsoravendége volt. A vacsorára hivatalos volt még az amerikai kormány több tagja. Hírügynökségi jelentések szerint rendkívüli titoktartás veszi körül Mikojan pénteki megbeszéléseit. Az amerikai külügyminisztérium nem adott ki nyilatkozatot, sőt még arra sem volt hajlandó, hogy is­mertesse, milyen kérdések me­rültek fel a tanácskozásokon. William Fulbright szenátor kijelentette, hogy Mikojan egy három pontból álló tervet ja­vasol Berlin vitás kérdéseinek megoldására. A szenátor sze­rint a terv három pontja: 1. Berlin szabad megközelí­tésének biztosítása, csak Nyu- gat-Berlinben tartandó szabad választások, valamennyi kül­földi csapat eltávolítása Né­metországból. 2. Felkérik az ENSZ-t, ve­gyen részt Nyugat-Berlin sza­badságának szavatolásában. 3. Létesítsenek állandó nem­zetközi bizottságot, amely fog­lalkozna Nyugat-Berlin ügyei­vel. Fulbright szenátor elmon­dotta, Mikojan célzott arra az elgondolásra, hogy az Egyesült Államok és a Szovjetuniónak valamiféle „kis megállapodás­ra” kellene jutnia, és ez „a bi­zalom próbatétele” lenne. Hubert Humphrey szenátor kijelentette, „megkérdeztem Mikojant, vajon a szovjet ja­vaslatok számításba vették-e Németország egyesítését, vagy sem?”­Mikojan „igen”-nel válaszolt. „Erre azt mondottam, hogy miért ne engedjük meg a sza­bad választásokat egész Né­metországban, mint eszközt, az ország egyesítéséhez. Miko­jan azt válaszolta, hogy Kelet- Németország népe saját kor­mányát támogatja.” Humphrey elmondotta, hogy a szenátorok és Mikojan be­szélgetésének legnagyobb ré­sze Berlin kérdésével foglal­kozott. Mikojan és Eisenhower találkozása WASHINGTON (Reuter): A. I. Mikojan, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának első elnök- helyettese, szombaton, magyar időszámítás szerint tizenöt óra­kor találkozott Eisenhower el­nökkel a washingtoni Fehér Házban. (MTI) Amerika szokjék le a Szovjetunió tetterejének Sebeesüléséről Humphrey szenátor New York-i beszéde WASHINGTON (TASZSZ): Humphrey demokratapárti sze­nátor, aki nemrég a Szovjet­unióban járt, New Yorkban beszédet mondott. Megjegyez­te, hogy az amerikai gazdasági élet igen fontos területei az utóbbi tíz hónap alatt „erősen elmaradtak potenciális lehető­ségeik mögött”. „Nemrég tér­tem vissza a világnak arról a részéről — folytatta a szená­tor —, ahol a nép elhárítja a termelés területén az összes akadályokat, fáradságot nem ismerve, dolgozik, hogy növel je a termelési kapacitást... A világnak egy olyan részéről tértem vissza, ahol a derűlátás vetélkedik a legmegrögzöttebb amerikai optimisták optimiz­musával.” Humphrey felhívta hallgató­ságát, hogy szokjék le a Szov­jetunió tetterejének lebecsülé­séről, majd így folytatta: „Azt a befolyást sem szabad lebecsülni, amelyet mindez Oroszország határain kívül gyakorol. Hruscsov hétéves terve nemcsak gazdasági, ha­nem politikai és lélektani do­kumentum is. Az oroszok ér­deklődő hallgatóságot nyernek meg mindazokban az ázsiai, közép-keleti, afrikai, sőt latin­amerikai országokban, ahol az emberek elkeseredetten keres­nek kivezető utat a nyomor­ból.” „Nyilvánvaló — mondotta végezetül hogy új külpoli­tikai célkitűzésre van szüksé­günk. A legelső, reakciósok lettünk a világpolitikában, mi­vel állandóan csak szovjet kezdeményezésekre reagá­lunk.” (MTI) A Pravda Adenauer álláspontjáról MOSZKVA (TASZSZ): A Pravda megjegyzéseket fűz Adenauer kancellár kijelenté­seihez, amelyekben a nyugat­német kancellár elfogadhatat­lannak minősítette a német- békeszerződés megkötésére vo­natkozó szovjet javaslatot. Adenauer álláspontja ismét megmutatta — írja a Pravda —, hogy Bonn minél későbbi idő­pontra, vagy örökre szeretné elodázni a német kérdés bé­kés rendezését. Ha a helyzetet változatlanul hagynánk — folytatja a Pravda — akkor Mire vezet az amerikai segély Tajvan szigetén PEKING (TASZSZ): szénbányászat, növekszik a csődök száma a textiliparban, emelkedik a munkanélküliek száma. Sok munkás és alkal­mazott hónapokon át nem jut keresethez. A nehéz gazdasági viszo­nyok következtében megsza­porodtak az öngyilkosságok. A tajvani sajtó közlései sze­rint sokan éhségükben tolvaj- lásra vetemednek. (MTI) A kongói helyzet A Tyehnyika—Mologyozsi című folyóirat januári száma szovjet tudósok nyilatkozatait közli a termonukleáris energia hasznosításának kilátásairól. Igar Kurcsatov akadémikus már néhány év múlva egy állig felfegyverzett, nukleáris fegyverekkel és rakétákkal el­látott nyugatnémet hadsereg fenyegetné Európa népeit. A német nép megérti, hogy az atom- & rakétafegyverek megtiltása csökkentené az őt fenyegető veszélyt is. A Pravda hangoztatja: Ade­nauer álláspontja ellenére is biztosak lehetünk abban, hogy a szovjet javaslatokat egyre inkább megértik és támogatni fogják Nyugat-Németország- ban. (MTI) ge alig egy százaléka a szén költségének. Lev Arcimovics akadémikus, az ismert fizikus azt írja, hogy az egész energetika fej­lődésének alapját a termonuk­leáris reakció jelenti. A fizi­Az Új Kína a tajvani lapok jelentései alapján beszámol a tajvani lakosság súlyos hely­zetéről. Az amerikai túlsúly a sziget gazdasági életében reményte­len helyzetbe sodorta a taj­vani ipart. Sok vállalat Kény­telen volt beszüntetni a mun­kát, mert nem bírta az ame­rikai árucikkek versenyét. Válságos helyzetben van a Szovjet tudósok a termonukleáris energia hasznosításáról MOSZKVA (TASZSZ): PÁRIZS (TASZSZ—Reu er): Pénteken Leopoldvillebe ér­kezett Van Hemelrijck, a Kongó ügyeivel foglalkozó belga miniszter. A lakosság tüntetést rendezett és kővel dobálta meg a rendőröket. A rendőrség tüzet nyitott. A rendőrség körülbelül kétszáz- nyolcvan személyt letartózta­tott. A gyarmatügyi miniszté­rium szövivő:e I;' *"Vo megcá­folta a hírt, és s uni ele hi­vatalos nyilatkoz m c (MTI) rámutat, hogy a jövő tiszta deutériummal (nehéz hidrogén­nel) működő reaktoroké. Á természetben elegendő meny- nyiségű tiszta deutérium van, Egyszerű számítások azt mu­tatják, hogy fejlődése mellett is sok millió évre elégséges. Mint üzemanyagnak a költsé­ka e területén elkeseredett harc folyik az emberi találé­konyság és a természet ma­kacs ellenállása között. Azok a tudósok, akik a termonukle­áris probléma megoldásán fá­radoznak, energiatartalékokat teremtenek az elkövetkezendő nemzedék részére. (MTI) HiWEimu TEL—AVIV (Reuter): Izrael és az Fgyesült Arab Köz;ársa- *•' -t az niumsodronygyár berendezését. Magyar sza kemberek vesznek -’szí r' ‘ ''ónak üjjá­Idösái'ás*» ‘ni; * Várható időjárás j.» ' ;iv hideg idő. kévéé f€. • *vh:u.,> he­lyen, főként már ... de... havazás, a szél h : . _ k ­dik. Várható tegalacs ... abb t jsza k hőmérséklet: mínusz 8—mínusz n helyenként mínusz r. tói: ..la** Legmagasabb nappah hőini-tse let vasárnap: mínusz 1—muiusz fok között. (MT9

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents