Népújság, 1959. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-17 / 14. szám

1959. január 17., szombat NEPOISAG * Régi probléma: Hogyan oldjuk meg a lakáskérdést? Szerte az országban a fel szabadulás óta, 13 év alatt kö­zel 400 ezer lakást építettünk. Az építőmunkások hadseregé­nek keze nyomán most is, évről évre, gyors ütemben nő az új lakások szálba, boldog családok tízezrei foglalják el új otthonaikat. Különösen az elmúlt 9 év folyamán — 1949- től 1958-ig 250 ezer lakást az épített új lakások jelentős hányadát adtuk át rendelteté­sének. A lakáshiányt ezzel még korántsem oldottuk meg A lakáskérdés ma egyik leg­jelentősebb problémánk, való­sággal társadalompolitikai üggyé vált. Világjelenség Az ENSZ statisztikai jelen­tései alapján érdekes betekin­tést nyerhetünk az úgyneve zett Nyugat, a „szabad világ”, vagy „földi paradicsom” la­kásviszonyaiba is. Ezekből a jelentésekből láthatjuk, hogy a lakáshiány nem elszigetelt ügy, hanem világjelenség.- El­sősorban szoros összefüggés­ben áll a lakosság nagyará­nyú növekedésével és a hábo­rúk pusztításaival. Az 1955-ös angol „Fehér könyv” kimutatta például, hogy Nagy-Britanniában az utolsó években átlagosan ke­vesebb lakást építettek, mint a háború előtt. Az esztelen fegyverkezési hajsza következ­tében a lakásépítkezés 13 szá­zalékkal csökkent. 1954—55-ben a lakásépítkezésekbe fektetett beruházások összege 35 millió fontsterlinggel csökkentek. A beruházások összegének e nagymérvű csökkenése termé­szetesen összefüggésben áll a kamatláb emelésével is, amiért a tőkéseknek nem rentábilis építeni. Ennél sokkal jobb a rakétaüzlet. Ennél sokkal fon­tosabb a legújabb hidrogén- és atomtöltetek kikísérletezése a Karácsony-szigetek térségében. Franciaországban a háború alatt 450 ezer lakás pusztult el .és. egymillió 300 ezer sé­rült meg jelentősebben. Fran­ciaországnak ötmillió lakásra volna szüksége. A Francia Kommunista Párt kidolgozott egy tervet, amely szerint éven­te 350 ezer lakást kellene fel­építeni. Ámde hiába, mert ez a terv nem valósítható meg a kapitalizmus felelőtlen rend­szerében, amikor az algériai „piszkos háború” nehéz milli- árdokat emészt fel. Olaszországban sem különb a helyzet. Szintén ötmillió 127 ezer lakásra lenne szükség, hogy a lakáshiányon enyhíteni tudjanak némiképp. Sajnos, egyelőre annyit sem építenek, hogy a természetes szaporulat­ból eredő igényeket kielégít­hessék. A Német Szövetségi 1764. MÁRCIUS 2-ÄN irta alá szerződését az egri püs­pökkel Fellner Jakab, hogy Egerben és az egri egyházme­gyében előforduló építkezések terveit és az építkezések leve­zetését elvégzi. A szokástól el­térően* az építőművész nem munkákat vállalt gazdájától, hanem évi fizetését 100 tallér­ban vagy 150 rajnai forintban állapították meg. Ha munkája megkívánta, és utaznia kellett, napi 3 forintot kapott költség- térítésül. Ez a fizetség Krä­cker és Fazola jövedelmével nem is mérhető, azok mellett valósággal szegénynek tűnik. Ennek oka abban keresendő, hogy Eszterházy Bécsben te­mérdek architektus között vá­logathatott, másrészt Fellner az Eszterházyak tatai birtokán szolgált Egerbe jövetele előtt és így már lekötelezett volt gazdájával szemben. Az anya­giakat aztán 1773-ban azzal pótolták, hogy a kiváló terve­ző nemesi rangot kapott fel- lenthali előnéwel. Fellner 1773-ban fejezi be a veszprémi püspöki palota épít­kezését. Korábban alkotta meg a pápai templomot és ezen­kívül egész energiáját áz egri Lyceum és püspöki palota építkezései, valamint az egri egyházmegye templomépítései emésztik fel. Az egri Lyceum első tervét ifj. Gerl József bécsi építész mutatta be az alapítónak, de azt elvetette. Fellner a szerző­dés aláírása után elvégezte a Köztársaságban napjainkban is, 13 évvel a háború befejezé­se után, még milliók laknak ideiglenes lakásokban, láge­rokban, volt hadifogoly barak­kokban, ócska vasúti vagonok­ban, egészségtelen, sötét beton­bunkerekben. betonlyukakban. A meglevő épületek majd két­ötöde több mint 100 éves, és a lakások 40 százaléka lakhatat­lan, romos, nem felel meg az emberi civilizáció alapvető fel­tételeinek. Sok jó lakást a nyugati megszálló csapatok bi­torolnak. Az Egyesült Államokban kétmillió 600 ezer lakás egyál­talán lakhatatlan és több mint kétmillió lakás nem rendelke­zik a legszükségesebb, legele­mibb mellékhelyiségekkel. 13 millió amerikai lakik nem megfelelő lakásokban. Érdekes párhuzamot vetni egyes be­ruházások között! A háború utáni 10 évben a kormány fe­leannyi pénzt adott ki lakás- építkezésre, mint katonai épü­letek építésére. 1956-ban az állam lakásépítkezésre szintén feleannyit költött^ mint mond­juk 10 évvel ezelőtt, de négy­szer annyit fordított katonai építkezésekre. Érdekes adat az is, hogy Amerikában a világ­háború alatt négyszer annyi lakást építek 'k évenként, mint a háború utáni években. Átkos örökség Ä Horthy-rendszer siralmas, átkos örökséget hagyott ránk. Elöregedett épületeket, dohos, egészségtelen bérkaszárnyákat, tömeg!akásoíat. A legtöbb la­kás nem rendelkezett fürdő­szobával, sem pedig más mel­lékhelyiségekkel. A felszabadulás óta sokat építettünk, lakásállományunk azonban mégsem növekedett kellő arányban, azért, mert sok régi házat le kellett bonta­nunk, amelyek nem . feleltek meg az egészségügyi és kultu­rális feltételeknek. 1949. és 1958. között, a kilenc év alatt 80 ezer lakást kellett lebonta­ni! A múltban sok ezer lakás állt üresen, a munkanélküliség és a kizsákmányolás okozta nyomorúság folytán megnöve­kedett, megfizethetetlen lak­bérek miatt. Ugyanakkor haj­léktalanok ezrei húzódtak meg nyomortanyákon, az „éjjeli menedékhelyek”-en. 1942-től, a háború kezdete óta gyakorlatilag megszűnt a lakásépítés s a háztulajdono­sok lakbérek behajtásán túl nemigen törődtek a bérházak karbantartásával, tatarozásá­val. Nagy beáramlás a városokba A felszabadulás után, rende­zettebb életviszonyaink között a lakáskérdés is — mint min­den más, mélyebb gyökerű probléma — hatványozottabb összetételben jelentkezett. A hajléktalanok elhelyezéséből eredő lakásszükségleten kívül, egyre jobban sürgetett az a la­kásigény, amely a rendes nép- szaporulaton kívül, az átla­gos emberi életkor emelkedé­sében, a házasságkötések sza­porodásában, valamint a dol­gozó osztályok anyagi és kul­turális fellendítésében mutat­kozott meg. A lakbér ma már megszűnt súlyos teher lenni, mert ma a család keresetének csupán néhány százalékát teszi ki. Nagyban súlyosbította a lakáshelyzetet a falusi lakos­ság nagy beáramlása a váro­sokba. S ez ma is élő prob­léma még! Tudjuk, az MSZMP Köz­ponti Bizottsága és a kormány elismeri, hogy a lakáskérdés igen sok ember fájó problé­mája és mindenkit érintő kér­dés. Ezért határozta el, a le­hetőségeket és adottságokat számba véve, hogy a lakás­hiány problémáját 15 éven be­lül, 1975-ig megoldja. Ui módszerekkel, úi utakon Államunk mindent megtesz, hogy egyre több és több lakás épüljön fel Magyarországon. De senki sem várhatja, hogy a sült galamb a szájában vé­gez kényszerleszállást! Általános elvként kell megállapítanunk, hogy a lakosság nem várhatja csak az államtól a lakáskérdés megoldását, ehhez saját kez­deményezésével, önerejével is hozzá kell járulnia. Szorgalmaznunk kell a vál­lalati lakásépítés széleskörű alkalmazását. A vállalatok fel­használhatják saját szabad esz­közeiket, a terven felüli nyere­ség egy részét, avagy a válla­lati alapból származó juttatá­sokat. Sok olyan vállalatunk van, amely a kollektív szer­ződésben nem gondol arra, hogy dolgozóinak lakásokat építsen. A nagy ipari vállala­toknál sok olyan elfekvő anyag, vagy egyéb hulladék van, melyekből előregyártott alkatrészeket készíthetnének. (Néhány gyárunkban idejében felismerték ezt a lehetőséget, pl. salakból készített blokkok­ból építenek lakásokat!) Az üzemekben dolgozó szakembe­rek segítségét, a szállítási esz­közök célszerű felhasználását is megszervezhetnék minde­nütt, hisaen tudott dolog, hogy a tehergépkocsik sehol sincse­nek százszázalékosan kihasz­nálva. Egyik fontos vállfája a la­kásépítésnek az állami, az OTP-kölcsönön alapuló lakás- építkezés. Ez a mód nálunk már igen elterjedt. Ez a megoldás! Az ipar kellő időben való felkészülésén igen sok múlik. Hiszen maga az építőipar is csak úgy oldhatja meg a közel másfélmillió lakás építésének óriási feladatait, ha teljes mér­tékben fokozza a gépesítést, ha alkalmazza az új, a fejlettebb építési technikát. Különösen, ha felhasználja a kevesebb szakmunkást igénylő nagyele­mű falazatokat, faltömböket, panelleket és kialakítja a fej­lettebb műszaki terveket. Le; célszerűbb, ha úgy — mint csehszlovák barátaink is teszik paneltépítkezéseiken — az új lakótelepeket mintegy futósza­lagon, gyorsabban és olcsób­ban építik meg. Az emeletráépítés és á pad­lástér beépítés formája ma még nem eléggé népszerű és sokan idegenkednek tőle, pe­dig ennek a módnak kihasz­nálása szintén sok megtakarí­tást eredményez, mert elesik a telek problémája, az alapozás és az új tetőszerkezet. A lakás­nyerés további tartalékait, mint az irodaépületek belső átformálását, s ezáltal a rak­tárak, irodák, üzletek, kisüze­mek által lefoglalt lakástér szabaddá tételét sem szabad számításainkból kihagyni. Az új lakások építésénél pedig a településeken figyelembe kell venni a szociális berendezések, napközi otthonok, üzletek és más célszerű építkezések ter­vezését is. Ezáltal könnyebbe- dik a lakosság', de elsősorban a dolgozó asszonyok, anyák munkája és élete, valamint közvetve csökken a közlekedés csúcsforgalma, zsúfoltsága. A lakáskérdés napjainkban központi probléma, megoldását jobb fő-tényezőnek kell támo­gatnia: ez a kezdeményezés, a legmesszebbmenő takarékos­ság, gyors és gépesített munka, célszerű tervezés és a jó mun­kaerkölcs. Ha kezdeményezésről beszé­lünk, legyen előttünk a klasz- szikus szovjet példa, mely nem ismert ezen a téren semmilyen nemű akadályt és a kínai nép csodákat művelő akarata. A többi említett tényező Ma­gyarország gazdaságának adottságaiból származik és szorosan összefügg a szocialis­ta építés befejezésének ez idő­szakában kitűzött más felada­tainkkal. Építsünk örömmel — necsak saját magunknak — hanem a közösségnek is. PATAKY DEZSŐ Újból egy régi cikkről Hovatovább tíz hónapja, hogy „Miért nincs iskolafogá­szat Hatvanban?’’ címmel, rövid glosszát közöltünk la­punkban. A kérdésre felele­tet is kerestünk — találtunk is. Először is: az egész, több tízezer lakosú városban csu­pán egy SZTK fogorvos van, — dr. Markovics Károly sze­mélyében — akinek annyi munkája van, hogy egysze­rűen képtelen ellátni napi rendelése mellett az iskola­fogászatot is. (Ne mondjunk mást, csak annyit, hogy nyolcórás rendelési ideje alatt nem 24—30 beteggel foglalkozik, ami ideális len­ne, hanem 55—60-nal.) Má­sodszor: ha lenne is lehetőség új fogorvos alkalmazására a városban, pontosabban a já­rásban — nincs lakás, amit biztosítani lehetne az új em­bernek. Már pedig lakás nél­kül nincs orvos, aki Hatvan­ba jönne, hacsak nem akar drága szállodai szobában lakni, vagy pedig a téli park egyik padján aludni munkája végeztével. Ilyen pedig nincs. Mi a helyzet most? Lényegében változatlan. Dr. Markovics Károlynak még csak több a munkája, még azt a heti két órát sem tudja iskolafogászattal tölte­ni, amit 10 hónappal ezelőtt csinált. Annak ellenére sem, hogy segítségképpen Selypen egy katonaorvos látja el szí­vességből a fogorvosi teendő­ket, s így oda neki nem kell kiutaznia. A lakáshelyzetben pillanat­nyilag ugyan nincs változó de a városban épülő új lakó­házak már konkjét biztatást adnak. A tervek szerint « most épülő állami lakóházak­ban négy lakás az orvosoké lesz, Egy a járási főorvosé, egy a mostani fogorvosé, (mindketten hihetetlenül rossz lakásviszonyok között élnek), egy a jövendő iskola­fogorvosé, egy pedig a higié­nikusé lesz. Az iskolafogászat problé­máját lényegében tehát a la­kásrendezés kérdése oldja majd meg Hatvanban. Re­méljük, mihamarabb. Dr. Markovics Károllyal beszélgetve még egy dolog felszínre került, amit nem­csak érdekes, de kötelező is felvetni. Dr. Markovics ta­pasztalata szerint a városnak ezen a részén, ahol az ivóvíz megfelelő százalékban tartal­maz fluort, ott kevésbé rom­lanak a gyerekek és a fel­nőttek fogai is. Csupán ez az egyetlen szempont is elég ah­hoz, ha új kutak fúrását ter­vezi a város, azt olyan pon­ton tegyék, ahol a vizsgálat megfelelő mennyiségű fluort állapít meg a található víz­ben. Úgy tudjuk, Üj-Hatvan- ban most szó van kútfúrás­ról; tessék figyelembe venni az orvosi véleményt. Tíz hónap után ennyit újra a hatvani iskolafogászatról, s a problémákról, amelyek a té­ma körül felvetődnek. Ami a jövőt illeti — e ez dr. Marko­vics véleménye is — feltét­lenül biztató. <—r) A gépjármű üzembentartója, vagy tulajdonosa az elsőfokú gép­járműkerületi hatóság „felhívá­sán” feltüntetett helyen és napon köteles a gépjárművet üzemképes, s tiszta állapotban bemutatni. Ez a „felhívás” tartalmazni fog­ja. hogy a rendszámtábláért, for­galmi engedélyért és a gépjármű megvizsgálásáért együttesen hány forint értékű okmány-bélyeget kell leróni a „vizsga jelentkezési lap”-on. A vizsga jelentkezési lap a fel­hívás mellékletét képezi. 1. Az üzembentartó, vagy tulaj­donos a gépjárművel egyidejűleg bemutatni köteles a bizottságnak: a) a gépjármű igazoló lapját, f>) a gépjármű adó-lapját (ameny- nyiben adóköteles), c) a vizsga napjáig használt rendszámtáblákat, d) a kiküldött „vizsga jelentke­zési lap”-ot, Írógéppel vagy tintá­val és nyomtatott nagybetűkkel tölti ki az üzembentartó, vagy tu­lajdonos, e) közületi gépjármű esetén a törzskönyvet és a vizsga jelentke­zési lap másodpéldányát (ez alatt azt kell érteni, hogy a vizsga je­lentkezési lap két példánya közé egy tiszta félíves papírt kell tenni, és indigó segítségével kell a vizsga jelentkezési lap rovatait kitölteni, csupán adatokkal, a kérdések nél­kül), i) különleges gépjármüvek (IB, Nagyok Eger múltjából Qtikab tervezési munkákat és az épít­kezés kisebb akadályok elhárí­tásával megkezdődhetett. 1765 —1785. között épül a város leg­becsesebb építészeti remeke. A megrendelő meghatározza a művész irányát: Fellner köte­les tanulmányozni a francia barokk és rokokó legújabb eredményeit és alkotásait. Fellner kitűnő érzékkel fogad­ja magába a XV. Lajos kora­beli építkezés stílusát, így el­kerüli azt a barokk zsúfoltsá­got az ornamentikában, ami a német és osztrák korabeli épí­tészetet annyira jellemzi. FELLNER A FRANCIA ro­kokóját gazdája kérésére ta­nulmányozza és sikerrel reagál a francia építészet hozzáérke­ző remekeire. Eszterházy min­den körülmények között azt akarja, hogy alkotása a kora­beli épületekkel, minden vo­natkozásban kiállja a versenyt. A csillagvizsgálótorony építé­sénél értekezik bécsi csillagá­szokkal. Fellner köteles tanul­mányokat végezni a frissen érkező anyagokból. Megtanul­ja és alkalmazza a XVI. Lajos korabeli új díszítési módot is: a római építészeti elemek (an­tik formák) díszítik a főhom­lokzatot: klasszikus egyszerű­ség uralkodik rajta. Az ablak­keretekben elhelyezett lomb­füzérek, a virágokkal teli ken­dők, a koszorúzott medaillo- nok és konzolok gyönyörköd­tetik a szemlélőt. Azért kell ezt a sajátosságot kiemelnünk Fellner tervezési munkáinál, mert az ő munkássága ezzel külön színt ad a korabeli ma­gyarországi építkezéseknek. Épületdíszítési módja az akko- . ri Egerben több palotán lát- . ható (a mai Kossuth Lajos ‘ utcában). Az épület tervezése csak | egyik gondja volt a szorgal­mas művésznek. Az egyetem- 1 nek szánt épület minden ter­vezési munkáját ő végezte. 1 Több, mint negyven cserép- . kályhát építenek az épületbe ; ügyes győri fazekasok Fellner ‘ tervei szerint. A könyvtár ma ; is épen álló faburkolatát és szekrénysorát, a karzattal f együtt, Fellner tervezte és 1 Lotter Tamás egri szakember 1 1778—1780 között, három évig * faragta. Fellner vezette az építke- i zést. Irányítása alatt kisebb 1 hadsereg működött. Az egysze- t rűbb kézművesektől kezdve 1 a szobrászokig, stukkatortól az 1 aranyozóig, festőktől az ácso- 1 kig mindenkit ő irányított és mindenkit ő látott el tervek- f kel. e ÉLETE FŐMÜVÉNEK befe- i jezését a kitűnő tervező és építő nem érhette meg. 1774- ben a jogi iskola már műkö­dött az épületben, a főhomlok­zatot pedig a legújabb ízlés­nek, a legújabb francia stílus­nak megfelelően 1778-ban épí­tették. 1779-ben már magaso­dott az 53 méteres csillagvizs­gáló-torony kupolája. Mielőtt az építkezés teljesen befejező­dött volna, 1780. december 18- án Tatán hosszas szenvedés után meghalt Fellner Jakab. A befejező munkákat, ame­lyek nem jelentősek, ' Gross- rnann József vezette. Méreteiben kisebb, művészi jelentőségében fontos Fellner- alkotás az egri püspöki palota átépítése. Ennél az alkotásnál sikerrel használta a művész a felsőtárkányi bamásszürke márványt. Megjegyzendő, hogy a felsőtárkányi márvány fej­tését ekkor kezdték meg. Fellner tervei szerint és fel­ügyelete’ alatt épül 1773-ban a kerecsendi, 1775-ban a tisza- püspöki. 1776-ban a kiskörei, 1779- ben a baktai és a zsérci, 1780- ban a deméndi és a szirá- ki templom. Aki végigjárja a Líceum, az egri Pedagógiai Főiskola kettős előcsarnokát, folyosóit, hatal­mas termeit, végignézi a térről Ivagy Ml írsz.) esetében a RPM. Autófelügyelet 1958. szeptember 1-e után kiállított engedélyt, 9) oldalkocsis motorkerékpár esetén a mérlegelési jegyet, fi) magántulajdonban levő teher- oldalkocsis motorkerékpár eseté­ben a KPM. VI. Főosztály 1958. szeptember 1. napja után kiállított engedélyt* 2. A magánszemély tulajdonában levő gépjárművet a tulajdonos sze­mélyesen tartozik a meghatározott időpontban bemutatni. 3. Amennyiben a gépjármű ok­mányai és a gépjármű adatai vagy jellege között (idegen típusú mo­tor beépítése, személyből teherre történő átalakítása stb.) eltérés van, úgy a változási jogosultságát a 2—1957. KPM. végrehajtási utasí­tás 73. §-ban foglaltak szerint kell igazolni. 4. A gépjármű-motor és alváz számát, valamint az alvázban, vagy a kocsiszekrényben levő, ko­rábban beütött rendszámot olvas­hatóvá kell tenni (festék-lekaparás stb.) és az alváz, valamint motor­számot piros festékkel be kell ke­retezni, 5. A gépjármű a KREISZ-ben meghatározott műszaki követelmé­nyek szintjét el kell, hogy érje* különös figyelemmel a kormány» fék-rendszer, elektromos berende­zés kifogástalan működése és a gépjármű külső és belső állapota tekintetében (a műszaki követel­mények- részletes taglalására a legközelebbi tájékoztatásban kité­rünk). 6. Ha a gépjárművet — bármely oknál fogva — az üzembentartó* vagy tulajdonosa nem tudja bemu­tatni, úgy ezt az egri kapitányság­nak, mint elsőfokú gépjármű ke­rületi hatóságnak írásban, vagy szóban azonnal, de legkésőbb 5 nappal a kitűzött határnap előtt bejelenteni köteles a rendszám megjelölésével. 7. Indokolatlan meg nem jelenés a gépjármű forgalomból való ki­tiltását vonja maga után. 8. Azok az üzembentartók, vagy gépjármű-tulajdonosok, akiknek birtokukban van már a gépjármű* de nevükre még rendőrhatóságilag nincs átírva, azok a legsürgőseb­ben — még február elseje előtt — gondoskodjanak az átírás végre­hajtásáról (korábbi rendelettől el­térően annak nevére is megtörté­nik az átírás, aki gépjármű-vezető igazolvánnyal még nem rendelke­zik). Felhívjuk az érdekeltek figyel­mét, hogy tájékoztató közlemé­nyünk minden egyes példányát a saját érdekükben őrizzék meg. B. M. HEVES MEGYEI RENDÖRFÖKAPITANYSÁG Közrendv. és Közi. Osztály Műszaki bemutató Szűcsiben Országos szintű bemutatói, tartottak tegnap a szűcsi X-es aknában. Az ország több szén­bányájából érkeztek küldöt­tek, hogy megfigyeljék a szű­csi bányászok TH-gyűrűt pót­ló faidomgyűrüs biztosítását. Az ^ egynapos műszaki bemu­tató alkalmával hasznos ta­pasztalatokat cseréltek ki a Mátravidéki Szénbányászati fröszt bányászai a meghívott iorogi, tatabányai és nógrádi pányászokkalj A gépjármű rendszámtábla-csere követelményei a főhomlokzatot, az fogalmat alkothat arról a művészi szel­lemről és alkotó géniuszról, amely Fellner minden alkotá­sát jellemzi. Nemcsak Eger­ben, a veszprémi püspöki pa­lotánál is, a pápai templomnál is törekedett a monumentali­tásra és arra a sajátos harmó­niára, amely Fellner minden alkotásából ered. Elszámolásait és levelezé­seit olvasgatva, az az érzé­sünk, hogy Fellner sohasem kérte meg igazán munkája árát. A püspök látta és tudta az ő művészetét értékelni, de mert 100 tallérért hajlandó volt alkotni évenként, nem adtak neki többet. Elszámolá­sai is a pontos emberről árul­kodnak. Mindenben hűen kö­vette a gazda utasításait, aki nagy álmodó és erős akaratú ember volt. Ö pedig engedel­meskedett. BELEGYÖKEREZETT a ma­gyar földbe, mert meghalni sem ment vissza Bécsfoe. Tatán érte utói a halál. Élete főmű­ve Egerben áll és — ha már a születési évszámát, adatok hiányában nem is tudjuk fel­jegyezni —, annyit megérde-: meine tőlünk, akik bámuljuk alkotását és dicsekszünk vele; az Egerbe érkezők előtt, hogy; nevét feltűnő helyre kiírnánk : Mert az alkotás feljegyzést ér-' demel. < <r. a.) ;

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents