Népújság, 1959. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-16 / 13. szám

4

NÉPÚJSÁG

1959. január 16., péntek

Mikszáth Kálmán

112 ÉVE, HOGY a „palócországi” Szklabonyán (Nóg- rád megyében) megszületet i egy kisfiú, akit a szklabonyai plébánia anyakönyvébe Mikszáth Kálmán néven ieeyeztek be, $ aki a XTX. század magyar prózáiénak, egyben a magyar kritikai realizmusnak is e.evik legnagyobb művelője lett.

Olyan vagyontalan, „hétszil- vafás” nemesek voltak s-ülei. ősei. mint Adyé, vagy éppen Krúdy Gyuláé. A szülők a kor divatjának megfelelően fiukat a gimnázium befejezése után jogásznak küldik, hogy talán mard egyszer még „visszaoe- re'.heti” az „ősi jussát”. Mert bizónv szokás volt ez akkoriban a Mikszáth-féle családokban. Néhány évtizeddel később még Ady Lőrinc is ezért akar talán jogászt nevelni idősebb fiából, Endréből. Csakhogy ezek a „rakoncátlan természetű” nemesi ivadékok nemigen nyugodtak bele sorsuk „irányításába” és — nagyon helyesen — nem is akarták a rég elveszett birtokot visszaszerezni. Inkább vállalták a küzdelmet, a megpróbáltatást, hogy küzdjenek & „nagyobb családért”, a magyar nemzetért, de a nemzet szó alatt az elnyomott és megalázásban részesített magyar nép millióit értve.

Vállalta a harcot, a tollal való küzdést Mikszáth is, érezve magában a tehetséget és elhivatottságot az írói pályára. Még egy évet sem bír ki Mauks Mátyás szolgabíró, későbbi apósa mellett az „es- küdt”-i tisztségben, Balassagyarmatra megy, ahol félig ügyvédielölt, félig újságíró lesz. 1873-ban pedig már Pesten találjuk, „meg akar élni az irodalomból.” E cél azonban nem valósulhat meg, mert a lap. (Magyar Néplap), amely- né’ dolgozik, megbukott

1878-ban jelentős fordulat következik be életében. Szegedre hívják újságírónak. E város második szülőföldje lesz az írói élményanvag gazdaságával. „Itt szedtem jel az anyagot. amely munkáimat képezi." — írja a későbbi évek sorsúi.

1881-ben — már újra Pesten van — megvalósul álma, íróvá lesz, kiadják a Tót atyafiak és a Jó palócok című novelláskö- tetét, amely egyszerre hírnevet, elismerést szerez neki. Ettől kezdve aztán töretlenül ível pályája a nagy csúcsokon keresztül (Gavallérok, Űj

(1847- iS10)

zrinyiász, Különös házasság, A Noszty fiú esete Tóth Marival) egés~en utolsó nagy művének megalkotásáig (A fekete város).

ÉLETE UTOLSÖ nagy eseménye volt. ne°vvenéves írói jubileuma 1910-bén, amelyet csak alig két héttel élt túl. 1910. május 28-án elragadta a halál.

Életművét, e nagyszerű m’kszáthi é’etművet, amelvből egyformán kedvesen árad a tiszta diákszerelem har°ulata, vagy énnen az emrszerű emberek ’ósága, ma már szin*e mindenki ismeri. Ki ne emlékezne például a szere'em érzésének varázsos leírására a Prakov- s~ky. a süket kovács c. ..novellából:” A levegő megtelt valami csodá'atos zsongással. Titkos szózatok kele^kez+ek az erdőkből Mintha ez nem a tegnani világ vo’na már. A temani meg a’vdptt dermedtem hidegen, némán s most minden mozdul, forr: futnak a rozsok pajkosan, nevetnek ki belőle a nmacsok kedvesen, locsog a ra*ak vígan. (Százszor mennem én már erre, de sohasem hallottam a’t a patakot.)

De legnagyobb érdemét stílusának szépsége, kedvessége mellett abban kell látnunk, hogy regényíróink közül szinte elsőnek vállalkozik az úri Magyarország bírálatára. (Nagy dzsentrit ábrázoló regényeire gondolunk itt, kezdve a Gavalléroktól a Noszty fiú eseté Tóth Marival c. regényéig). Egy rothadásnak indult, hazug világnak életét tárja fel itt olykor mosolygó megértéssel, de mindig a valósághoz hűen, realizmussal, olykor némi szatírával. És e vállalkozásával az úttörő szerepét is vállalta Móricz Zsigmond felé. aki aztán a maga teliességében mutatja meg az „úri ha'áltánco» járó” dzsentr-réteg legkülönbözőbb típusait.

DE NEM SZÓLTUNK még

— minket egrieket közelebbről is érintő — nagy regényéről, a Különös házasságról, amely realizmusa, könyörtelen anti- klerikálizmusa mellett egy

EGRI VÖRÖS CSILLAG Az élet visszavár Délután 4 órai előadásokon: Gróf Monte Christo (I. rész) EGRI BRÓDY

Egy anya sorsa GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Ahol szeretni sem szabad GYÖNGYÖSI PUSKIN Ember az égbén.

olyan csodásán szép szerelmi történet leírásával is megajándékoz bennünket, mint amilyen Horváth Piroskáé és Butt- ler Jánosé.

Alig néhány éve, hogy szemtanúi voltunk itt Egerben e regény „megelevenedésének” amikor a filmet forgatták. Megelgjtenedett akkor a fiatal Buttler. Horváth Piroska. Medve doktor. Vidonka József, de megelevenedtek előttünk a haladás ellenségei is' Dőry báró, a brutális, de talán annál ostobább magyar főúr: Szucsinka plébános, a papi hivatás megcsúfo'óia: Pyrker érsek (a filmen Fischer) aki — miután céljait Büttler segítségével elérte — gúnyosan kijelenti a házasság felbonthatat- lanságát, mondván: „Ez már többé nem pusztán az ön ügye. Ami az öné belőle, az liliputi dolog, amit meg sem lehet látni. Ez egy hatalmas harc volt gróf uram, mely az egyházat és a papságot rossz szemmel méregető elemek közt folyt. Igen szomorú, hogy a hadihajón, amelyet elsüllyesztettünk, rajta volt az ön búzája is, de el kellett süllyesztenünk uram, mert rajta voltak ellenségeink is, akik a mi hatónkat roncsolják vala ösz- sze.”

Kicsit elgondolkodtató ez még ma is, hisz csak alig két évtizede, hogy az egyik katolikus folyóirat támadta a „Különös házasság”, helyesebben a Buttler—Dőry per hitelességét, mondván, hogy az egri Egyházmegyei Levéltár nem őriz semmiféle dokumentumot erre vonatkozólag és az egész Mikszáth antiklerikalizmusából fakadó kitalált történet.

AZÖTA PERSZE kicsit eljárt az idő. Az utóbbi évek folyamán az egyházi levéltárak félig állami kezelés alá kerültek, hozzáértő kezek az ott található anyagot felleltározták, s a porosodó akták előkerültek a .sötét zugokból” és ma a naonál is világosabban bizonyítják a per lefolyásának valódiságát.

HATVANI VÖRÖS CSILLAG A gitáros lány HATVANI KOSSUTH Éjjeli őrjárat FÜZESABONY Nincs előadás PÉTERVASARA

Isten és ember előtt HEVES

Nincs előadás

Lőkös István, a TIT tagja

Moziműsor

1959. január 16, pénteki 1847-ben született Mikszáth Kálmán író.

^ Névnap O

Ne feledjük, szombaton: ANTAL

— MEGYÉNK községeiben az előző évekhez viszonyítva ugrásszerűen megnőtt a kislakás-építkezések száma- — Ecséden egy egész új település épült, amelyben nagy segítséget nyújtott az OTP-köl- csön.- TEGNAP délelőtt kilenc órai kezdettel a földmüvesszö- vetkezeti üzemágvezetők részvételével gyűlést rendeztek Egerben, a Szakszervezeti Székház kis tanácstermében. A napirendi pontok között elsőként szerepelt az újévi árrendezés bevezetésének eddigi tapasztalata.

— HATVANBAN az elmúlt évben takarékosabbak voltak az emberek. Az 1958- as évben több mint kétmillió forinttal nőtt az OTP betétállománya az 1957-es évhez viszonyítva.- MA, JANUÁR 16-AN

mirid a három harmad bányászainak részvételével termelési tanácskozást tartanak a Gyöngyösi Xllres aknában.

— VÍZTORONY építését kezdték meg Hevesen. A kút már elkészült s a víztorony üzmbehelyezése után az egész község ivóvíz szükségletét kielégíti.- A GYÖNGYÖSI XU-ES akna vezetői, a városi kul* úrházukban január 14-én. műszaki értekezleten tárgyal*ák meg a múlt év eredményeit, hibáit és az első negyedév tervfeladatait.

műsora :

Egerben este fél 8 órakor: Viktória

(Bérietszünet)

A hírek szerint a Columbia Filmgyár filmet készít Uszt Ferenc életéről. A film rendezője Charles Vidor, főszereplője Dir Bogarde.

*

A jugoszláviai Avala filmstúdióban Keressétek Vanda Kosz-t címmel új filmet forgatnak, amely az emberek közötti barátságról és megértésről szól.

*

C. Zavattini megkezdte úi fiimiének forgatását címe: A bábu. Főszereplői: G’na Lollo- brigida és Silvana Mangane.

*

Francoise Arnoul francia filmszínésznő mindinkább áttér jellemszereo»k alakítására. Ilyen a legújabb filmje, íretly- nek címe: Aszfalt Partnere Mass'mo Girctti olasz fi’rhszí- nész, aki legutóbb az Üt a völgybe címú jugoszláv film főszerepét játszotta.

*

A párizsi premier-mozikban 23. hete játsszák Táti: A naaybátuám című cannesl díjnyertes filmjét. A Szolnak a darvak 21. hete pereg, a párizsi elsőhetes mozikban.

*

New York-ban bemutatták Tenessee VUliams Macska, a forró háztetőn című színdarabjának filmváltozatát. A film rendelője Richard Brooks, fő- szerep’ői Elisabeth Taylor és Paul Newman.

*

Az 5. számú fukuru maru címmel új japán film készült, amely dokumentális hűséggel mutatja be az 1954. márciusában történt tragikus eseményeket, amikor a Bikini-szigeteken amerikai hidrogénbom- ba-kísérleteket folytattak. A

film egy japán hajó halászainak megbetegedését, illetve egyikük halálát viszi vászonra *

Londonban új Ingmar Bergman-.ilniet mutattak be, címe Vakáción Motnkával. A kritika szerint a film egyik főérde- me a különlegesen szép Stockholm] felvételek.

*

A Borba című lap írja: .Belgrádban bemutatták a Vihar című új olasz—jugoszláv filmet, amelyet Alberto Lat- tuada amerikai stílusban készített el. Kitűnő az olasz filmszínészek alakítása, mellettük a jugoszláv színészeké csupán statiszta-szerep.”

*

Hollywoodban, új rendezésben és szereposztásban ismét filmre viszik a Kék angyal-t. A Heinrich Mann regénye alapján készülő film új változatának főszerepeit Marilyn Monroe és Gary Cooper alakítja.

*

Japánban 6865 'mozi van és a Japán filmgyártás 1957-ben 443 fűmet gyártott. Á televízió Japánban is komoly konkurrenciát jelent a filmnek.

*

Az Anatol űr kalapja című lengyel filmvígjáték folytatásaként elkészül az Anatol úr inspekciója, amelyben a címszereplő az Állami Biztosító ügynökét alakítja, akit a filmben amerikai filmesnek néznek. Az új Anatol-film főszereplőjét ezúttal is T. Fijewski alakítja.

*

Szergej Jutkeyics szovjet rendező párizsi látogatása alkalmával fogadást rendeztek, amelyen bemutatták a neves rendező 1931-ben készített Aranyhegyek című filmjét.

Bodó József, Gyöngyös: Január 14-i lapszámunkban közölt „szerkesztői üzenetekben” a nősülési segéllyel kapcsolatos felvilágosítás téves információ alapján nem helytálló, mert a szakszervezet rendkívüli segélyt adhat, de házassági segélyt nem ad.

Hliva Ida, Tamaszentmiklös: Az

ünnepi KISZ taggyűlésről küldött tudósítását megkaptuk, az ifjúsági rovatban már nem tudjuk leközölni, mert későn érkezett. Kérjük, ha máskor ír, rögtön az esemény megtörténte után írja meg, ne késlekedjék vele.

Kareszek Károly, Eger: Levelét „latyak ügyben” megkaptuk, sajnos, Egerben, de általában a város szélén levő utcák — mondhatnánk — majdnem mind sárosak. Ha másképp nem megy. szervezzék meg, hogy társadalmi munkával iavítsák r^eg az utat Mindenesetre, levelét közzétesszük, s

reméljük, az illetékesek segítséget nyújtanak majd.

Dr. Kai ovi ts Alajos, Eger:

..Zsákbamacska” című írását a „Levelezőink írják” című rovatunkban felhasználjuk. A benne írottakat a gyárhoz kell eljuttatni, ott kell a hibát keresni, hiszen az Egri Kiskereskedelmi Vállalat csak „eladó”.

látván város anyakönyviből

Születtek: K.'P'-s Éva. Kepes József, Kindtner Ilona Mária, Zar- kaházi Ildikó, Túri Zoltán, Máté Ottó, Riser Judit,

Meghaltak: Kepes JOzsef, özv. Tőzsér Istvánná (Burda Mária): Kepes Éva. özv. Karácsony Jó- zsefné (Kókai Erzsébet), Rozmaring Károlyné (Varga Julianna), Turcsányi Antal.

riumba egy külső hang sem törhetett be. Ugyanakkor azonban tüstént felismerte a gondolatok és érzések százszoros felerősödésének jelentőségét, s reggel tíztől este tízig — amíg csak az integrátor működött — fején tartotta a „rádiósisakot”, valósággal falta a könyveket, izgatottan vizsgálta a vázlatokat és mindazokat az Ismereteket felelevenítette, amelyeket már rég elfelejtett.

(26)

— Maga kém. Ezt jól tudom. De jegyezze meg: belőlem nem fog kicsikarni semmit! Látja ezeket a papírokat? — és hanyagul megmarkolt néha y képletekkel telerótt papírt. — A Harwood féle töl fi kókv.dk rezelváVam őket. S ami rt nem zaklatott, tessék, magának ajándékozom! De a több', itt van! — mondta, a homlokát ütögetve. — Innen pedig senki- sem veheti el tőlem!

Vogel-Scseglov tisztelettudóan meghajolt:

— Szabadna leülnöm, professzor úr?

— Üljön le — morogta Wagner. — És ne hazudjon. Jobb, ha beismeri, hagy kém. Én meg elárulok magának egy jelentéktelen titkot, amit Harwood készpénzzel fog kifizetni.

S akkor csodálatos dolog történt. Vogel, alighogy leült, úgy megváltozott, min ha kicserélték volna. Szemöldökei összehúzódtak. Szürke szeme éles átha'ó lett. Hangjából eltűnt minden behízelgő árnyalat. í

— Igen. Wagner úr, én kém vagyok. De nem Harwoodnak

kémkedem, ön néhány jelentéktelen ti’kot akart elárulni nekem. Hát én fütyülök ezekre a titkokra és Mister Harwood készpénzére!... ön elárulta hazáját, eladta zseniális felfedezését és hálából még börtönbe is zárták. Szégyen, gyalázat!... Én az életemet •kockáztattam azért, hogy megmentsem önt és találmányát hazám, Németország érdekében: s arról ábrándoztam, hogy Wagner professzor elvérzik, de nem adja meg magát! Ehelyett ön itt ül, ebben az összkomfortos dolgozószobában, mint az ázott csirke a karón és abban leli örömét, hogy nemcsak magát, hanem az emberi ész legnagyobb alkotását is tönkreteszi... Befejeztem, Wagner úr! Es most tessék, jelentsen fel Harwoodnál.

Scseglov felállt, s búcsú nélkül távozott.

Ez az*án nagyszerű já*ék volt! Hisz’ végeredményben semmit sem kockáztatott: még ha Harwood kihallgatta is a beszélgetést, abban sem lehet baja belőle. De tudja az ördög, hogyan hatott mindez Wagnerre! Hiszen még azt sem tudhatta róla, ki ő, mikor jött ide, és milyen felfedezésről van tulajdonképpen szó? Menet közben kell majd tájékozódnia: mert az is lehet, hogy Harwood ostoba ember és Wagner a zseni. De mivel Wagner krokodilkönnyeket sírt Németországért. legjobb lesz, ha mint Németország sorsüldözött fiát fogja megkömyékezni. Árulja el a titkot neki! Ha aztán sorra kipuhatolta a körülményeket és megtalálta a kellő hangot, akkor be fog bizonyosodni, hogy ez a beszélgetés sem volt haszontalan.

Napok teltek el... Wagner nem hívta Scseglovot, sőt életjelt sem adott magáról. Harwood is hallgatott, ami annyit jelentett, hogy az öreg nem árulta el a beszélgetést. Scseglov tehát megnyugodott: most már volt némi reménye a sikerre.

Harwood rövid tájékoztatója után az integrátor kezelését is hamar elsajáíotta Scseglov, Petersonnal ellentétben, nem szerzett tudomást a készülék különleges felhasználási módjáról. Talán azért sem, mert a gondosan elszigetelt laboratóÉppen az egyik bonyolult számításban mélyedt el, amikor Wagner professzor lepett a szobába.

Scseglov felütötte fejét és talpraugrott: de most már nem a múltkori nagyratörő és magabiztos, kövér úr állt előtte, hanem egy szánalmasan puf fadt élőlény, egy ormótlar. bőrzsák, amelybe zsíros húst gyömöszöljek A mérnök szíve összeszorult: hát ennyire szívére vette volna a szemrehányásokat? ... Vagy megbetegedett? — Mert az is lehet, hogy Wagner becsületes ember, s erőszakkal tartják fogva

De türelem! Egyet-mást mindjárt meg fog tudni.

Wagner a karosszékhez Ván- szorgott, belezuhant és hörögve így szólt:

— Azért jöttem át, hogy lássa... mi lesz magából három év múlva, ha napi tizenkét órát az integrátor mellett tölt ... Most pedig adja ide a sisakot!

Scseglov e szavak hallatára meglepetten állt fel a helyéről. S aztán még jobban elcsodálkozott, mert Wagner néhány perc múlva újra erőteljes és indulatos lett.

Az öreg gunyoros jöszándék- kal nézett rá:

— Harwood bizonyára nem figyelmeztette magát, hogy az integrátorral nagyon óvatosan kell bánni. Mert erről ő sem tud Úgy viselkedik, min: egy buta kisgyerek, aki éles kézigránátot talált, s miközben játszik vele, sejtelme sines ró- ra, hogy már izzik a kanóc és mindjárt felrobban. De az én integrátorom a gránátnál is veszélyesebb: a gránát azonnal öl, míg ez a készülék cseppen- ként fogyasztja el az életerőt, semmisíti meg az indulatokat, a Jágyakat és süketté, vakká, bénává. valóságos féreggé teszi íz embert. Ez az ára annak a néhány percnek, amely a többi ember számára elérhetetlen régiókba emel és egy ismeretlen világ csodái közé visz... Nagyon nagy ár!.., De mit is

beszélek: a boldogságért fizet* ni kell! Emlékszik Balzac „Szamárbő f ’-éré. Ott a vágyak teljesedése a hősök életének töredékeit követeli. Az én integrátorom mohóbb: úgy öli meg az észt, hogy cserében csak a vágyak lehetőségével kecsegtet. S nem lehet ellenállni neki: ha csupán ötezer őrá: — vagyis egy évig naponta tizenkét óra hosszat — tölt a készüléknél, máris rabjává lett. Az iszákosok, morfinisták, ópiumszívók még a kabátjukat is levetik, hogy szenvedélyüknek hódolhassanak, ön is oda fogja adni mindenét a „rádiósisak” használatáért... Ez az a nagy titok, amelyről Harwoodnak valószínűleg fogalma sincs, de amely előbb- utóbb a sírba viszi... Hát csak ezt akartam mondani... És most elárulhat, visszaélhet az őszinteségemmel, nekem mindegy. Én megtettem a magamét,

Wagner levette a sisakot, s Újra emberforma, de értelmetlen élőlénnyé változott. Nagvnehezen felállt és kacsázva botorkált a kijárat felé.

Scseglov felugrott a helyéről és dolgozószobájába kísérte az öreget. Amikor visszatért, szorongó érzéssel nézett az integrátorra: ha mindez igaz. akkor nagy bá van!... Az egész*n rövid rádióhullámok, úgy látszik, szétroncsolják az ideg- rendszert. De hátha védekezni is lehet ellenük?... Vaktában kísérletezni persze nem érdemes. A jég azonban megtört, s Wagner idővel mindent lm fog vallani.

(Folytatjuk)

JL