Népújság, 1959. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-16 / 13. szám

1959. január 16., péntek PVEPÜJSA© 5 Tavassvárás a hatvani Petőfi Tsz-ben Mégiscsak megérkezett a tél. Hútakaró borítja végre a határt, a gyermekek vidáman, kipirult arccal húzzák a szán­kókat, s a korcsolyapályává avatott faluvégi kis libaúszta- tók jegén megjelentek az első korcsolyabajnckok. Az embe­rek szorosabbra húzzák a ka­bátot, de alig, hogy lehullott az első hó, már azt is számít- gatják magukban, mikor kö­szönt >e a tavasz. A tavasz, mely drogot nyitó pompájá­érik a paprika, ehető a pi'i- mőr karalábé, s mindezt most, a zord téli napokban készítik elő. A szántóföldeken, nemrég még víz, meg jég váltogatta egymást, ahogy a szeszélyes időjárás hozta. Amíg enyhe vol' az idő, addig a szántás alá hordták a ■ ' "ít, ami­kor fagy, s a traktor kiáll a földből, akkor már nagy 1. rgalmasabb h az ki­múlt napokban az állatte­nyésztés volt. Bizony nem so­kat hányták le szemüket a sertésgondozók. Fialás ideje volt, s akkor nagyon rajta kell, hogy legyen a gazda szeme a jószágon. Nem is volt semmi baj. 120 virgonc kismalaccal szaporodott ismét a szövetke­zeti állatállomány. A tehenészek is végzik szor­... hoffy az amerikai képvi­selőház űrhajózási társasága közzétette jelentését, amely­ből kitűnik, hogy „pártatlan becslés szerint” legalább öt évre van szükségük ahhoz, hogy utolérjék a Szovjet­uniót az űrhajózás techniká­jában. Ez a: jelentés még a világ- űrrakéta jelbocsátása előtt ban már ott van a hatvani Petőfi Termelőszövetkezet Ker­tészetében. Az üvegházban ki­bontották szirmaikat a ked­ves, hódító illatú, kócosfejű szegfűk. Az egyik égővörös, a másik hószím, a harmadik ró­zsaszínben pompázik. Az asz- szonyoK ott sürgölődnek-fór- golódnak a’ keskeny ágyasok között. Gondos kezekkel vég­zik a kaccsozást — ritkítják a bimbókat, hogy teljesebb vi­rágok fakadjanak, kötözik a gyenge szálakat, le ne törje­nek a virág súlya alatt. Zsiga JuliKa a szedők között dolgo­zik, — minden héten külde­nek Pestre friss szegfűt. A másik üvegházban kis szegfűpalántákat dugványod­nak, — ezek jövőre hoznak virágot. Utánpótlás a virág- kertészetben; A szövetkezet másÍK ker­tész-telepén nem ilyen költői, de nem kevésbé hasznos mun­ka folyik. Magvakat vetnek a keskeny faládákba, itt-ott már ki is dugta gyönge zöld fejecskéiét a paprika, a kara­lábé. Készítik a melegágya­kat, cserepeket. Ebben a szö­vetkezetben már áprilisban szarvasokba rakják, mert gon­dolni kell a jövő nyárra, ősz­re is. A szövetkezet minden munkája most, a tavaszra va­ló készülődés. Amelyik fogat­nak nem akadt munkája a trágyahordásnál, az építőanya­got fuvaroz. Mire felenged az idő, már ott lesz helyben min­den, hogy a vállalat hozzá­foghasson az új, ötven férő­helyes istálló építéséhez. Az egyik szélvédett színben rostát forgatnak az emberek. Tavaszi árpa, tavaszi búza magját tisztítják, amikor itt a vetés ideje, semmit se kelljen késlekedni emiatt. A kertészet mellett talán a A Belkereskedelmi Minisz­térium tájékoztatása szerint a ruházati kereskedelem első negyedévi áruellátása nem­csak az előző negyedévhez vi­szonyítva, hanem a múlt év hasonló időszakához képest is lényegesen jobb, mint az utóbbi évek bármelyikében veit. Mintegy húsz százalék­kal több pamut méterárut hoz­nak forgalomba, ezenkívül csökkentik az úgynevezett hi­ánycikkek számát. Pamutsza­ténből például négyszáz szá­zalékkal, nyomott kartonból száz százalékkal, ballonból és düftinből több mint száz szá­zalékkal hoznak nagyobb mennyiséget forgalomba, mint megelőzően. A gyapjúszöve­teknél jelentős választéknö­vekedés várható. Lényegesen több felöltőszövetet juttatnak az üzletekbe, az előző negyed­évhez képest ötven százalék­kal több felöltőanyagot kínál­nak eladásra. Az első negyed­évben jelenik meg a vis:^' dí­szövetek hat új változata. A fésűs szövetekből nyolc, a kár- tolt szövetekből pedig kilenc új cikk Kerül forgalomba. A selyemáruknál elsősorban a választékot növelik. A nők kérésére ruhaselymekből azo­nos mintázáttal kisebb tétele­ket gyárt az ipar. így elke­rülhető az „umizálás“ Bútorszövetből az előző éveknél az idén lényegesen többet kínálnak eladásra, bú” galmasan a napi munkát. Az eredményre büszkék lehetnek, mert a szövetkezeti tehené­szetben minden tehén tejho­zama eléri, sőt meghaladja az évi 3000 litert. Ez pedig szép eredmény, nem sok párja akad a megyében. A szövetkezet majd mind a hetvenkét tagjának van tehát munkája ezekben a napokban is. Ki itt, ki ott dolgozik, s készülnek a tavaszra. Mert akármilyen hidegre is fordul az idő a következő hetekben, mégiscsak minden nappal ki­felé haladunk a télből. az igényeket még mindig nem tudják kielégíteni. Mintegy tizenöt százalékkal több sző­nyeg és ágygarnitúra kerül forgalomba, mint tavaly. Javul a kötöttáru-ellátás is. Ötven százalékkal több nylon- és műsejyem fehérnemű, tíz százalékkal több gyapjú kö­töttáru jut az üzletekbe, mint tavaly, az első negyedévben. A gyermek kötöttáruk r ^T- nyisége mintegy negyven szá­zalékkal növekszik. Bővül a választék a szintetikus anya­gokból készült kötőt tárukból is. Megoldódik a harisnyael­látás kérdése is, az árualapot több mint huszonöt százalék­kal növelték. Gyermekeknek háromnegyedes harisnyából, felnőtteknek kreppnylon zok­Ezen a héten tartották a tar- naszentmáriai KISZ-íiatalok is a KISZ tagkönyvkiosztó tag­gyűlésüket. A tagkönyveket ünnepélyes keretek között osz­tották ki. Faladi Ferenc, a KISZ-szervezet elnöke meg­nyitó szavai után Árvái Rezső KISZ-titkár tartott beszámolót. Rövid visszapillantást tett az eddigi munkájukra, s elmond­ta, hogy eddig a fiatalok csak a táncban és a szórakozásban látták a KISZ munkáját. Most már javulóban van a helyzet, látott napvilágot és egyben igazolja a bizottság követ­keztetéseinek alaposságát Lassan belátják az ameri­kaiak, hogy újabb fehér csil­lag nem kerül a lobogójuk­ra a Hold „gyarmatosítása­kor” és nem suhog egyhamar amerikai lobogó a Hold jég­mezőin. Hacsak nem impor­tálnak egy francia Vernét, hogy megmutassa Cape Ca- neverealban, miként lehet utazni a messzi csillagokig, ha nem is negyven nap alatt, de rövid negyven óra alatt. Vernével talán sikerülni fog, ha egyáltalán hajlandó lenne átadni leírásait az amerikai­aknak. Nem hiszem! (k. j.) Ünnepi KlSZ-laggyülés Tarnaszentmárián nikból és harisnyákból kíriá1 nak többet. A divatáruk vá­lasztéka jelentősen növekszik és kielégítő lesz a férfi kon­fekció cikkek ellátása is. Jó­val több télikabátot és mint­egy tizenöt százalékkal több átmeneti kabátot, mintegy húsz százalékkal több szövet- öltönyt juttatnak a boltokba. A férfiaknak külön zakó, nad­rág és lamberjack árusítását tervezik, s ezekből a cikkek­ből mintegy hetvenöt száza­lékkal többet hoznak forga­lomba. A női 'konfekció csak­nem kétszerannyi kulikabát árusítását tervezi, mint 1958. első negyedében. Mintegy százhetven százalékkal több férfi és női ballonkabátot kí­nálnak eladásra. (MTI) már többet vállalnak a politi­kai és a községi munkából is. Ez az új tagkönyv kell, hogy lendületet adjon a további munkához, kell, hogy magun­kévá tegyük a szervezeti sza­bályzatot és annak szellemé­ben éljünk — mondotta — és vezessük KISZ-szervezetünket. A hozzászólásokban Bérces Vince és Bukovszky Géza elv­társak értékes tanácsokat ad­tak a fiataloknak. Hliva Ida Ütvén százalékkal több felöltőszövet, másfélszer annyi taft, több lakástextil és kötöttáru kerül forgalomba az első negyedévben mint 1958 hasonló időszakában Segítség az elmaradóknak As illetékesek Ember legyen a talpán, aki a sötétségbe borult egri Cifraparton lábficamodás. hasraesés, zúzódás és egye­bek nélkül végigmegy. Sajnos, nem tudjuk, mi történt a Cifrapart és kör­nyéke villanyvezetékével, de tény, hogy a közelmúltban már három ízben maradtak vaksötétek az utcák, s az amúgy is nehezen járható parton szinte életveszélyessé vált az esti közlekedés. Kedden este is tanúi vol­tunk annak, hogy egy idegen négykézláb mászott felfelé, s kis híján a már hetek óta kiásott vízvezeték mély ár­kába zuhant. / igyelmébe Elég egy figyelmetlen lé* pés, s máris a nyakát, vagy a lábát törheti az ember. Kü­lönösen azokért az apró le­génykékért aggódunk, akik­nek útja a sötétedés után — kijőve az iskolából — a Cif- raparton vezet keresztül. No, meg az idősebb, amúgy is gyengén látó, s már gyenge lábakkal rendelkező embere­kért. A lakosok, nevében arra kérjük az ÉMÁSZ-t. hogy mielőbb vessen véget a vilá­gítási zavaroknak, amelyek mostanában elég sűrűn és egész éjszaka tartanak ... Zsákbamacska Neim tudom, más is úgy továbbítja. A nagykereskede- van-e veié, de nekem furcsa lem ugyancsak zárva kapja és tapasztalatom van az autoszi- zárva adja át a kiskereskedé- fonok patronjaival kapcsolat- lemnek. A csomagoló üzem le­ban. Ahány dobozt eddig vet- plombáit patronokat kap a tem, még nem akadtam olyan- gyártól. Nem marad más hát­ra, amelyben mind a tíz patron ra, mint a hibát a forrásnál kellőképp meg lett volna tölt- keresni, tehát a gyárnál. ve. Egy a tíz közül bizonyosan Kérjük az Eger és Környéke „vaktöltés” volt. De találkoz- Kiskereskedelmi Vállalatot, tam már olyan dobozzal is, hogy — bizonyára nem én va- melyben több patron volt gyök az egyedüli — észrevéte- rossz. Igazi zsákbamacska. leinket továbbítsa a gyár felé: Eddig hallgattam, arra gon- nagyobb figyelmet szén tel je- doltam, hogy talán véletlenről nek a töltésnél, sok embert van szó, de ez így megy évek károsítanak meg ezzel, óta. A kiskereskedelem a do- Dr. Kalovits Alajos, bozokat zárva kapja és zárva Eger. A Bástya utcai lakók panasza Egerben, a Bástya utca az 1100-as években jött létre közvetett formában, azért közvetve, mert az a föld, amely jelenleg az úttestet alkotja, már abban az idő­ben be volt dolgozva sár for­májában, s az évszázadok fo­lyamán, a vár feltárási mun­kálatainak következtében ke­rült ki arra a részre, amit ma Bástya utcának nevezünk. Tehát az utca eredetét ku­tatva, megállapítható, hogy már hosszú évszázadokkal korábban is sár volt. A felszabadulás előtti idők­ben akadtak olyan bátor ős­lakók, akik kérték a város illetékes szerveit: csináltas­sák meg az út burkolatát. Ez a kérelem azonban nem lett teljesítve, hiszen abban az utcában nem lakott se a szol- gabír6, se a pap, egyszóval az akkori uralkodó osztály egyetlen vezetője sem. Egy­szerű munkás- és paraszt- emberek lakták az utcái, azok pedig csak tapossák a sarat, nyeljék a port. A felszabadulást követő időkben kisebb gondunk is nagyobb volt, mint az, hogy gondoljunk az úttest megcsi- náltatására, hiszen egy új, egy szebb hazát kellett fel­építem, Azóta kaptunk már az „illetékesektől”, különbö­ző ígéreteket, hogy most már rákerül a sor a Bástya utca megjavítására is. A baj ak­kor kezdődött, mikor az egri vár mint műemlék és ezen keresztül mint sok vendéget vonzó látványosság, kezdett előtérbe kerülni. Néhány év óta csak úgy özönlenek az idegenek, a látogatók a várat megtekinteni. Ezért nekifog­tak az egész vár területét aránylag rendesebb formába hozni. Erősen sérti az utca lakóinak önérzetét, — a Nép­újság nem egy alkalommal tette szóvá hogy piszkos a vár környéke, célozván el­sősorban a Bástya utcára, s többszöri kérésünkre semmi választ nem kaptunk, intéz­kedést még kevésbé. Esőzések idején nagyon körülményes a közlekedés. Sajnálatra méltóak azok az édesanyák, akik korán reggel viszik kisgyermekeiket kocsi­ban tolva és nem bírnak a sárban közlekedni. Ilyen nagy sár kevés, talán egyet­len utcában sincs Egerben. ‘ Kérjük az illetékeseket, hogy most már ne halogassák en­nek az utcának megjavítá­sát. Karaszek Károly, Eger, Bástya u. Súlyos helyzetemben A megyei pártbizottság nem­rég tűzte napirendre a szövet­kezeti gazdálkodás fejlődésé­nek értékelését. Itt állapítot­ták meg többek között, hogy a szövetkezeti mozgalom tovább­fejlesztésének egyik kulcskér­dése a gyenge termelőszövet­kezetek megerősítése. Olyan termelőszövetkezetekről van szó, amelyek közel sem mond­hatók vonzónak az egyéniek előtt, Mert igaz, hogy vannak olyan eredmények, amelyekre jogosan büszkék lehetünk — hogy mást ne említsünk, az, hogy a szövetkezetek több mint 50 százalékában negyven fo­rint felett volt egy munkaegy­ség értéke —, azonban a jó szövetkezetek híre mellett so­kat beszélnek a gyengébbekről is. S ha nőtt is 27 százalékkal a szövetkezetek közös vagyo­na, a gyengébben fejlődő ter­melőszövetkezetek visszahúz­zák a fejlesztési munkát. A gyenge termelőszövetkeze­teket az élenjárók színvonalá­ra emelni, nagy feladat, de nem megvalósíthatatlan. Sok gazdaság, üzem vagy tömeg­szervezet. vállalat vezetője tett vállalást arra, a megyei párt­bizottság felhívása nyomán, hogy segít ebben a munkában. A sok között az egyik a hevesi Állami GAZDASÄG. Most, amikor a munka kez­detén vagyunk, s még ezután kerül sor a megvalósítható ter­vek kidolgozására, hasznos lesz ismertetni a Hevesi Álla­mi Gazdaság eddig végzett munkáját. A gazdaság az egyik hevesi termelőszövetkezet patronálá- sát vállalta el. A patronélás — a gazdaság kommunistáinak kezdeményezésére — nem csu­pán egy ember ügye lett. Kö­zösen beszélték meg, mit te­hetnek, s el is osztották ma­guk között a munkát. A gaz­daság pártszervezete természe­tesen elsősorban a termelőszö­vetkezeti kommunisták nevelé­sével foglalkozik. A gazdasági vezetők a gazdasági teendőket veszik sorra. Első dolguk volt megismerkedni azzal, milyen lehetőségek rejlenek a szövet­kezetben. Így állapították meg például, hogy a szövetkezet gazdálkodásának egyik nagy hibája, hogy nincs meg az összhang az állattenyésztés és a növénytermelés között. Ugyancsak az előzetes ismer­:edés során állapították meg, riilyen nagy lehetőségek van- lak a szövetkezetben A SZŐLŐ- ÉS GYÜ­MÖLCSTERMELÉSRE. Kiszámították egyes növé­nyeknél a termelési költsége­iket is, hogy lássák a szövetke­zet tagjai, hogyan kell változ­tatni a munkán, hogy többet, de olcsóbban termeljenek, A közös munkamegosztás alapján az állattenyésztő a szö­vetkezeti állattenyésztés meg­javítására, a növénytermesztő a vetésforgó kidolgozására, a főkönyvelő a pénzügyi gazdál­kodás megjavítására dolgozott, ki előzetes tervet. S mindany- nyiuk munkája után a terme­lőszövetkezet vezetőségével kö­zösen dolgozzák ki a szövet­kezet 1959. évi termelési és pénzügyi tervét. Igen nagy gondot fordítottak arra is, hogy alaposan meg­vizsgálják, milyen lehetősége­ket biztosít a szövetkezet szá­mára a 3004-es kormányhatá­rozat, s hogyan lehet ezt leg­jobban hasznosítani a szövet­kezetben. A munka során most már ott tartanak, hogy hamarosan elkészül a szövetkezet új ter­melési terve, mindazoknak a tapasztalatoknak hasznosítása, yal, amit .a gazdaságbeliek szereztek. Ügyeltek arra is a vizsgáló­dások, tervezések során, hogy ne sértsék meg a szövetkezet önállóságát, — mint tapasztalt, idősebb testvér, így segítik a gyengén dolgozó szövetkezet­nek a helyes utat megkeresni. A hevesi gazdaság — mint a többiek is — még csupán az első lépést tették meg a ter­melőszövetkezet támogatása terén, hiszen AZ IGAZI SEGÍTSÉG TAVASSZAL. a munka megkezdése után a helyes tervek valóra váltásá­val kezdődik, — de annyit máris meg lehet állapítani, hogy amit eddig tettek, az is segítséget jelentett, s helyes volt. S egyben követendő a többi patronázs előtt is; első feladat a segítés során feltárni a szövetkezeti gazdaságban rejlő lehetőségeket, s megten­ni az első lépést a legfonto­sabb tennivalók valóra váltá­sáért, s ennek eredménye a gyenge termelőszövetkezetek előbbre jutása lesz, fordulok soraimmal a szerkesz­tőséghez. Múlt év februárjá­ban férjem egy kővel rakott szekérre] szakadékba zuhant és ott meghalt. Itt maradtam magamra két kiskorú gyerek­kel. A nagy csapás mellett azonban ugyanilyen váratlanul ért államunk támogatása. Fér­jem ugyanis a nyáron cséplő­gépnél dolgozott és ott megkö­tött egy balesetbiztosítást Amikor az Állami Biztosító férjem szerencsétlenségéről tu­domást szerzett, közölte velem, Megkezdődött az élőin A Heves megyei Porosz! 1 .'.Mami Gazd'-’ág rezervátu­mában a fagyos idő beállta óta nagy hajtóvad '.szátok kez­dődtek. Ezeken a vadászato­kon nem puskával, hanem hálóval fogják a nyulakat, és élve szállítják el a MAVÁD-­— AZ ELMÚLT évben a gyöngyösi állatkórházban 1313 lovat és szarvasmarhát gyógyítottak ki különböző sérülésekből és betegségek­ből. hogy a balesetbiztosítás alap­ján 12 000 forintot juttat ne­kem. Ezt az összeget meg is kaptam. Ahogy utólag meg­tudtam, férjem a balesetbizto­sításra mindössze 30 forintot fizetett. Hogy szerencsétlenségem­ben mit jelent családomnak a 12 000 forint kifizetése, azt csak az tudja, aki hasonló helyzetbe került, de ilyen soha senkivel ne történjék meg. özv. Lamos Józsefné. Andornaktálya, Kossuth u. 1, úI-vadásza! l’oroszMn n;’;, ahonnan legnagyobb ré­szük exportra megy. Az ilyen vadászat alkalmával ea eg" kilométer hosszúságban több mini -sgy méter magas hálót, feszítenek ki és erre haitják rá a nyulakat, í nyulak a hálóba beleugranak ahonnan k levői már nem tudnak, létfőn és kedden ezzel a módszerrel 500 darab él'ínyu- !at fogtak. A gazdaság ' érvéi szerint a következő két ■ ü alatt 5nf)0 darab nyulat >g~ nak be a poroszlói Itató; has (Készéi!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents