Népújság, 1959. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-15 / 12. szám

4 NEPDJSAG 1959. január 15., csütörtök Érdekességek a szovjet űrrakétáról MI A KOZMIKUS SEBESSÉG? Erre a kérdésre J. Szuskov szovjet mérnök válaszol: — Tegyük fel, hogy az at­moszféra sűrű rétegei fölé emelkedő hegy csúcsán elsü­tünk egy ágyút. Ha a lövés vízszintes irányban történik, akkor a lövedék kezdő sebes­ségétől függően a közelben, vagy a távolban esik le. Men­nél nagyobb a kezdősebesség annál távolabb röpül a löve­dék. Ha azonban a kezdőse­besség másodpercenként 8 ki­lométer, akkor lövedékünk sokáig nem hull a földre, ha­nem a Föld mesterséges boly­gó ává válik. Milyen erő tartja a lövedé­ket pályáján, milyen erő egvenlítheti ki a Föld vonzá­sát? A centrifugális erő amely a test sebességének növekedé­sével egyenes arányban foko­zódik. A vízszintesen repülő testnek azt a sebessAgét. am>- *kor a centrifugális erő egyen­lő a sú'yerővel, első kozmikus sebességnek nevezzük. Ezt gvakran „körsebességnek” is nevezzük, mert ebben az eset­ben a bolygó körpályán mo­zog. Tegyük fel, hogy megváltoz­tatok a lövedék súlyát. Vál­tozást tapasztalhatunk-e az első kozmikus sebességben’ Nem mert a centrifugális erő a súlyhoz aránylik tehát a fenti erőviszonyok egyensúlya nem változik meg. A ..körsebesség” függ a test repülési magasságától, hiszen a Föld vonzóereje annál ki-, sebb. mennél távolabb he­lyezkedik el a test a Föld középpontjától. Éppen ezért nagy magasságban a centrifu­gális erő akkor is kiégvénlrti a súlVerőket, ha a test pályá­ján kisebb sebességgel mozog. Egy gyakorlati példa: a Föld fe'színén a „körseb -sség“ má­sodpercenként 7900 méter N"o'cszáz kilométer mag' i- ban azonban ez a sebesség már másod nercenként 500 mé­terre csökken. M* történik, ha a lövedék kezdősebessége meghaladja .az első koznrkus sebességet? Eb­ben az .esetb»n a test már nem körpályán mozog, a cent­rifugális erő túlszárnyalja a súlverőt. és a lövedék eltávo­lodik a Földtől. A továbbiakban a test már ellipszis pályát ír le. Ezt fi­gyelhetjük meg az eddig) szovjet szputnyikoknál, ame­lyeket hordozó rakéta segítsé­gével lőttek fel. A rakéta csaknem függőlegesen emel­kedik, majd amikor kijut az atmoszféra sűrű rétegeiből, majdnem tebesen vízszintes irányban folytatja útját. Ha tovább növeljük a kez­dősebességet akkor a repülési pálya m.ndinkább kitágul Másod Terenként 11,2 kilomé­teres sebességnél a test mar nem tér vissza a Földre, mert elegendő energiával rendelke­zik ahhoz, hogy kitörjön a ’’’öld vonzóköréből. Ezt i se­bességet második kozmikus, vagy „parabolikus''-sebesség­nek nevezzük. minthogy a kozmikus test már parabola­pályán mozog. Ha a ’öv dék kezdősebessé­ge meghaladja a másodper­cenkénti 11 2 kilométert, ak­kor hiperbola pályát ír le. Eopen ezért a másodpercen­ként 11,2 kdöméiért túlszár­nyaló sebességet , hioerbol - kus” sebességnek nevezzük. Ha a test másodpercen kép t ’6 7 kilométeres kezdősebessé­get kap, akkor mozgása a har­madik kozmikus sebesskoaf,' történik. Ebben az esetben a j-akAts már a naprendsz 1 is kitör. Az első kozmikus sebessé“ 27-szer, a második pedig 38- szor s'" -nyalja túl a ang sebességét. MIÉRT NEM VÁLT AZ ŰRRAKÉTA A HOLD MESTERSÉGES BOLYGÓJÁVÁ? A Hold felszínén a „körse­besség” alig több, mint másod­percenként 1,7 kilométer. Ab­ban a távolságban, amennyire a rakéta megközelítette a Hol­dat, az első ..Hold komnikus sebesség” másodpercenként mindössze 1 kilométer volt. A második „Hold kozmikus se­besség’.’ pedig másodpercen­ként 2,5 kilométer. A Holdtól 7000 kilométernyire él távolo­dott testnek tehát másodper­cenként 1,5 kilométer sebesség elegendő, hogy a Hold mester­séges bolygójává váljék A szovjet kozmikus rakéta azon­ban ennél sokkal nagyobb se­bességgel rendelkezett, teha* hiperbolikus pályán repülve, elkerülte a Holdat. HOGYAN HELYEZKEDIK EL AZ ÜJ BOLYGÓ A NAPRENDSZERBEN? A bo'vpó lee+ávo’ahH nontia a Naptól 197.2 millió kilométer távolságban lesz. A bo!yg£ legközelebbi pontja a Naptól 146.4 millió kilomé­ter távolságban lesz. Az új bolygó éve — az az idő. amelv alatt +e’ies fordula­tot tesz a Nap körül — 15 földi hónapnak felel majd meg. AZ ŰRRAKÉTA KÜLÖNLEGES VEGYI BERENDEZÉSE Az első szovjet űrrakéta mű­szerei között újdonságnak szá­mít az a különleges vegyi be­rendezés, amely a röopálya meghatározott helyén nátrium­gázt bocsát ki és nátrium fel­hői* képez a rakéta körül. Ily módon a rakéta kis mestersé­ges üstökössé vált, amelyet op­tikai eszközökkel megfigyel­hetnek. Ez az üstökös először ianuár 5-én. moszkvai idő sze­rint 3 óra 57 perckor jött lét­re. Jobb le** az Ivóvíz-ellátás a Mátravidéki Erőműben és a lakóte'epen Az Erőmű idei tervében sze­repel az ivóvíz-hálózat növelé­se is, mivel az utóbbi időben megnövekedett a lakótelep és az Erőmű vízszükséglete. Ezért elhatározták, hogy 70 ezer fo­EGRI VÖRÖS CSILLAG Az élet visszavár (6 és 8 órától) EGRI BRÓDY Szünnap GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Ahol szeretni sem szabad GYÖNGYÖSI PUSKIN Ember az égben HATVANI VÖRÖS CSILLAG A gitáros lány rintos költséggel bővítik a meglevő vízművet, .hogy az új fürdő, az üzem és a lakótelep megfelelő minőségű és elegen­dő mennyiségű ivóvizet kap­hasson. HATVANI KOSSUTH Élleli őriárat FÜZESABONY Cimborák PÉTERVASARA Isten és ember előtt HEVES Pique Dame Egerben este fél 8 órakor: Viktória (Kisfaludy-bérlet, főiskolás) 15159. január 15, csütörtök: 1919. Rosa Luxemburg és Kari Liebkaecat meggyilkolása. 1919. A Vörös ÍHság közli Lenin- Sztálin—Szverdlof táviratát, amely­ben üdvözlik a Kommunisták Ma- »varonsTiági Pártját. 1904, Árvíz és földrengés Indiá­ban. Tízezernél több halott volt. O Névnap <3 Ne feledjük, pénteken: GUSZTÁV inslf — A PÉTERVÄSÄR* já­rási népművelési állandó bi­zottság január 16-án tár­gyalja a nevelők iskolánkí- vüli munkáját. — 4 TERVEK SZERINT Bükkszék községben 140 ezer forintos beruházással a föld­művesszövetkezet kezelésében szeszfőzdét létesítenek. — TIZENHATEZER fo­rint értékben kaptak a pé- tervásári járás iskolái sport- feivrereléseket az elmúlt esz­tendőben. — JANUÁR 20-ÁN ESTE: Mit és hogyan olvassunk? — címmel Antal István pedagó­gus előadást tart a pétervásári járási kultúrházban. — RECSK ÉS TARNALE- LESZ községekben, az isko­lákban a jövő tanítási év­ben bevezetik a politechni­kai oktatást. Iskolánként a munkaeszközök és gépek vá­sárlására 16 ezer forintot kapnak. — EGY HÓNAP alatt 2000 forint értékű szépirodalmi tu­dományos és szakkönyvet vá­sároltak Kisnánán. — KÉT ÜJ ISKOLA épí­tését kezdik meg Párád és Recsk községekben. Az új iskolához nevelői lakást is építenek. — NAGY SIKERE VAN még mindig Hevesen a földmű­vesszövetkezet kölcsön mosó­gépének. A földműve&szövetke- zeti asszonyok rendszeresen kikölcsönzik a nehéz munká­ban nagy segítséget jelentő gépet. — VASÄR.NAP Pétervásá- rán községi sakkversenyt in­dítottak 12 részvevővel. A verseny után a három leg­jobbat jutalamban részesítik. FILM; AHOL SZERETNI SEM SZ4BAD Német - csehszlovák film A fim története a II. világháborúban játszódik és egy csehszlovák kényszermunkás fiatalember és egy német ápo­lónő megható szerelmi történetét hozza a néző elé. Megmu­tatja a fasiszta Németország mellett Németország másik ar­cát, azokat a németeket, akik szembe mertek szállni a náciz­mussal. A film Karel Ptágn’k regénye nyomán készült. Bemu­tatja a gyöngyösi Szabadság filmszínház január 15-től 21-ig. ALÉCHEM, SOLEM: Tóbiás, a tejesember (Európa.) Kb 192 oldal, kötve 18,— Ft Nyolc kis történetet mond el életéből Tóbiás, a Kijev kör­nyéki tejesember, ez a hét szép lánnyal megáldott sze­gény ördög, akinek házában gyakori vendég a balszeren­cse. Könttyés mosolyra készte­tő szelíd öngúny, évszázados szorongattatásból sarjadt bölcs belenyugvás árad Tóbiás sza­vaiból, s teszi vonzó olvas­mánnyá a kitűnő jiddis író­nak, ezt a sajátos zamatú írá­sát. Aléchem, Solem: „Tóbiás a tejesember” című kötetéből A „Bolondgomba“ bemutatója elé A Szakszervezeti Kultúrótt­hon központi színjátszó cso­portja a „Bolondgomba” című háromfelVonásos zenés vígjá­tékot tanulja. A vígjátéknak előreláthatólag nagyobb sikere lesz, mint a megyeszerte be« mutatott Nyári kaland-nax volt. A bemutató előadás Egerben, január 31-én lesz a Dobó-laktanyában. Rudlof Károly A füzesabonyi járási tanács ma az egészségügyi helyzetről tárgyal A járása tanács végrehajtó bizottságának mai ülésén egyik legfontosabb kérdés a járás egészségügyi helyzeti­nek és a körzeti orvosi háló­zat munkájának a megvitatá­sa lesz. De tárgyalnak a mun­kaerő-gazdálkodási, munka­ügyi és munkaerőtoborzási feladató' végreh. j Hsáról !„ a részletes beszámoló és hozzá­szólások alapján. (25) „Nem bánom én, még ha ra­gadozó is!" — Limart úgy meg­gyötörte a kegyetlen „rimba”, hogy a tigrisüvöltésnek is örült volna: így mindenese re köny- ny 'bbzn kijuihatna a dzsun­gelból. „Kuau" — hallatszott még néhányszor, egyre ha gos■ b- ban Aztán a fák a ját újra benőtték a bokrok, és a páfrá­nyok, s megint neh zebben tudta áttörni a bozó ot. A meggyö őrt ember mara­dék erejét is összeszedte, hogy leküzdje a fáradtság, az éhség és felszakadt sebeinek kínjait. Hiszen a „rimba" szörnyűségét már nem lehetett fokozn. Még tíz-húsz méter... Még egy-két lépés... És Limar ki­tépte magát a bozó bői. De nem a folyópartra jutott. Say jól le'aposot. k:get út vag t inkább szé es ösvény szelte át a dzsungelt. Limar fe em'lte pisztoly "t De mindjárt le is ejtet e kar ját és megkönnyebbülten felsó­hajtott: az előbbi r-kopással egy gyönyörű madár röppent le az ösvényre. Hófehér, pely­hes tollát a fekete vonalak és apró pontocskák érdekes és bo­nyolult mintával ékesítették. Egy erdei fácán volt. De vajon mikor és k k épí­tették ezt az utat a „rimba" rengetegében? Ta án az qmberek... Vagy az állatok. A letaposott önéno azonban nem nőtt be: a vad­kanok, szarvasok, tapírok, medvék, orrszarvúak és ele­fántok, meg egy sereg más kis és nagy élőlény naponta köp tatta az u‘at. Sőt, az emberek is erre járhattak. Ez az ösvény na"y h-’gyszo­roshoz, vagy inkább a zö’d sűrűiébe vágott a’agú'hoz ha­sonlított. Kevés fény szivár­gott ide de ennyi is elég volt a lécezéshez. Az ö'vény két oldalán me­red "ző fák legkisebb ’'özeit is növények szót ék á‘ Különbö­ző fnj‘á-ú méretű és formájú y-re’eik hasonlítottak egymás­hoz: mi"d sö*ó*-ö’d hú~os és merev volt és úg-‘ csV’ogott mintha lakkba mártotlák vol­na. Milyen szépek a „rimba” út­jai! Ez a szépség azonban ter­mészetellenes, émelygést okoz és hamar unalmassá vá ik. Limar néhány savanyú, de elég ízletes bogyót reggelizeit, aztán elindult az ösvényen. .4 „rimba" szépségei mír nem érdekelték, csak a veszélyek. Mos* igazán senkivel sem sze­retett volna találkozni s am- kor lövést hallott a távolból, gyorsan elrejtőzött a bozótban A lövés megismé'lődöri Majd tompa motorzúgás hal­latszott. „Hát ez meg micsoda? Tank? vagy repülőgép?” Limar kidugta fejét a rejtek­helyéről. hogy kinézzen az út­ra. De akkor valami hid-g csík kúszott a vállára, s e~y ho~z- szú bar"ás-fe’-e*e élőlény vil­lant meg a bőrén. ..Kígyó’“ Limar ösztönösen ö"Z"ráz- kődott. hogv az undok csú­szómászót le’ökie magáról. De ez a. csík nem kínná volt 'krr-ia-y), amt haha1—>fiUá-iVbe lül harminc centiméter hosszú és ujjnyi széles pióca. Limar le akarta söpörni az áVatot, a csúf élősdi azonban még erő­sebben tapadt a vállára, s állt ellen neki. A ké'ségb'eSett embernek most már a kését is igénybe kellett vennie. Ez azonban csak a kezdet volt. A friss vér szagára ugyanis — ki tudja, honnan? — kisebb piócák sereglettek elő. Limarra vehették magukat és pillanatok alá‘t úoy rá'apad­tak. hogy nem tudta leszakíta­ni őket a testéről. A rémült rádiós erre szalad­ni kezdett. Még a lövésekről is megfeledkezett. Közben megállt, hogy kifúj­ja magát De akkor ismét lö­vés és motorzúgás h/illaUzott. Minha valóságos üközet rob­bant volna ki: géppuskák és géppisztolyok zakatoltak, grá­nátvetők dübörögtek, bombák robbantak. 4 zaj egyre köze­ledett... Majd egy lökhajtásos repülőgép húzott át a dzsungel fölött és kisebb bombákat szórt szerteszét. „... Nesze neked, dzsungel!... Nesze neked, romantika!" — prüszkölt Limar. Aztán felkelt a földről és megtörölte piszto­lyát. Óvatosan körülnézett, hall­gatózott. Majd tovább ment. Most már biztosan tudta, hogy emberek élnek itt. Sőt. ha lök- haj*ásos repülőgép lőtte a dzsunge’t, aV or ez már fel szabadított terü’et lehet. X. fejezet MINDENKINEK MAS C.-L1A VAN A hír zerzó ha ideget te­rületre kü dik, vészé yes és bonyolult munkát vállal. It a szokások, a fogalmak, és az el­vek mind fordítva érvényesek: akit legszívesebben ag on ő- nénk arra k dve en rnosoly- qunk, a’ it tisztelünk, azt gya- láznunk kell. azt 'n olyan éle sen kell látni, mint a fényké pezőlencse és olyan gyorsan kapcsolni, m'nt a? elektroni­kus gépek ugyanakkor szívós vak is kell lenni a1 ár a teve és nyugodtnák, mint a számo­lógép. Pjotr Szergejevícs Scs~gl~v mérnök nem tartót a magát al- ka’ma-nak a hírszerző mun­kába Hirzen sem acé1 d ge sem kivételesen éles esze nem volt A körülmények azonban most arra késztették, hogy hír­szerző legyen: mégpedig igen nehéz körülmények között De Scseglov alaptalanul be­csülte le magát, mert á agon felüli képességekkel rendel­kezett. Harwood azt ajánlotta neki, hogy mondja magát rémeinek, S így férkőzzék Wagner bizal­mába. Scseg'ov készség sen bele is egyszeri; P 'ter Vo el lett belő’e De Scseg'rv és Harwood további tervei m r eltértek egymástól Mindenki a maga céljára tört. Wagner professzor kitartó, tiszteleriudó és figy-’m s em­berreismerte meg Peter Vö­gelt. Vogel ugmnis az in g- rátör zseníá’is felfedezőjét tisz­telte benne és úgy hagyta el a szobát, hogy egy m’la-tást sem vetett a papírokkal t-leszórt asztalra Többé n~m is mu­tatkozott, sem aznap sem ké­sőbb. Wagnerben ped'g nőn’ kez­dett a vár-kozd izg" m és a visszafojtott elégede'lerség. ..Bárcsak jönne már az a Vogel! — gondolta. — Maid én megmutatom neki Ha wo"d nem először küld kémet hoz. zám de mind ostoba alakok voltak és az első csalétket, is bekapták. Ez azonban ra­vasz. furfangos fickó... L m most nem jön; játszik az de- g eimmel" Az öreg már nem bírta to­vább. Házitele fórján áthív'a szomszédját, és -mikor V gél beléjjctt kijén mose ’vil top szóU: (FolyiaUult.) I

Next

/
Thumbnails
Contents