Népújság, 1959. január (10. évfolyam, 1-26. szám)
1959-01-15 / 12. szám
1959. január 15., csütörtök NEPÜJSÄG 3 Villamosenergia lignitből Milyen lesz a Gyöngyösi Erőmű? — — Milyen problémák merültek fel tervezés közben. Véleménye szerint sikerül-e ezeket megoldani? — Az erőmű tervezési munkáit az Erőmű Tervező Iroda műszaki dolgozói végzik. Tervezőgárdánknak két speciális feladatot kell megoldania. Az egyik a lignit tulajdonságaiból adódik. A lignit ugyanis nagy százalékban tartalmaz vizet, ennélfogva a szokásos kazánokban nem tüzelhető el gazdaságosan. Az erőmű tervezőinek rendkívül nehéz feladatot jelent, hogy erre a gyenge minőségű tüzelőanyagra a megfelelő tüzelőberendezést kialakítsák, de bízunk benne, hogy úgy, mint eddig, ezen feladattal is sikeresen meg fogunk birkózni. A másik problémát a helyi adottságok magyarázzák. A környék ugyanis eléggé víz- szegény. Nehéz kérdés tehát az erőmű üzemeltetéséhez szükséges nagy mennyiségű víz b: lítása. Az üzemhez szükséges vízmennyiséget úgy kívánjuk biztosítani, hogy a Tarnóca patak völgyében egy nagy víztárolót létesítünk, amely egyúttal' á hűtővíz viszTarnóca patak völgyébe, Vi- sonta és Halmajugra községek közelébe telepítsük. — Az erőmű tehát jó néhány kilométerre lesz a várostól. Főmérnök elvtárs véleménye szerint így lesz-e valami kihatással a város gazdasági és kulturális életére? Milyen új munkalehetőségeket biztosít majd az üzem? Nem fogja-e a nagyarányú építkezés és külszíni fejtés túlzottan tönkretenni a gyöngyösi történelmi borvidék nagy területeit?. — Az erőmű telepítési terveinek készítésénél messzemenően figyelembe vettük a Gyöngyös-környéki szőlővidék értékeit és az erőművet olyan helyre telepítjük, hogy szőlő- terület igénybevételére ne kerüljön sor. Az erőmű létesítése komoly hatást fog gyakorolni a környező vidék kultúrájának fejlődésére. Az erőmű lakótelepe egy új kulturális góc kialakítását teszi lehetővé. Természetesen a munka- alkalmak is megnövekszenek. Az erőmű építkezésénél több ezer ember jut munkalehetőséghez. Az építkezés befejezése után pedig mintegy 800— 1000 fő kap állandó munkaalkalmat az erőműben. Dombasz-kombájnkísérletek a gyöngyösi XII-es aknában A múlt évben — mint ismeretes — a gyöngyösi XII-es aknában országos rekordot értek el az F 4-es bányagépek előrehaladásában, s ez az év is újabb lehetőségeket rejt hasonló rekordok elérésére, hiszen az F 4-es gépeken kívül itt kerül sor a Dombasz-kom- bájn-kísérletekre, az acélté- mos fejtésre is. Ebben az évben tovább folytatják az -úgynevezett Hidasi-féle rakodógépekkel is a kísérleteket, amelyet a múlt évben elhanyagoltak. Remélhetőleg a XII-es aknában eddig iem használt gépek és fejtési módszerek meghonosítása hasonló eredményeket hoz majd az F 4-es gépekéhez. — A SIROKI nőtanács rendezésében vasárnap jól sikerült táncest zajlott le a Mátra-kultúrház termeiben a siroki lakótelepen. Az egri húsüzemben Naponta 15 mázsa hentesárut dolgoznak fel az egri húsüzemben, a fél megye és a honvédség hentesáru ellátására. Itt készülnek az ízletes kolbászok, rakotthúsok és még sok más hentesáru-féleségek. Képünkön Lucskai Bálint és Ba- kondi Ferenc a rakotthús celofán-csomagolását végzik. Mari néni emlékezik Néhány hete rövid tudósításban számoltak be a lapok arról, hogy a második ötéves tervben villamos erőmüvet építenek Gyöngyösön, a mát- raalji lignittelepek központjában. A Népújság munkatársa felkereste Budapesten Kordi-s József elvtársat, az Erőmű Tervező Iroda főmérnökét, aki röviden ismertette a készülő erőmű terveit. — Népgazdaságunk iparfejlesztési tervének egyik alapvető célkitűzése, hogy az energiaszolgáltató ipar megelőzze a fogyasztás folytonos növekedését, — mondotta Kordis elvtárs. — Ez az elhatározás tette szükségessé a Gyöngyösi Erőmű felépítését is. — Mikor kezdik el az erőmű építését? — A Gyöngyösi Erőmű terve a második ötéves terv villamosenergia termelésére vonatkozó részének szerves ösz- szetevője. A terv előirányozza, hogy az erőmű építését a második ötéves terv időszakában, azaz 1960—65. között meg kell kezdeni. — Miért esett a választás a tervezéskor éppen Gyöngyös környékére? — Az erőmű létesítését a mátrai lignittelepek teszik lehetővé. A lignitet alacsony kalóriája miatt nagy távolságokra szállítani nem érdemes, fel- használása csak nagy erőművi kazánokban és lehetőleg a bányák közelében gazdaságos. Gyöngyös nagyjából a bányá- szási terület középpontjában van, ezért telepítik ide az új energiatermelő üzemet. szahűtésének feladatát is ellátja. — A Tarnóca patakot említette. Ezek szerint az erőmű nem közvetlenül a város mellett lesz? — Nem. Az erőmű elhelyezésénél figyelembe kellett vennünk a kedvező földrajzi adottságokat is. Éppen a víz- probléma tette szükségessé, hogy az építendő erőművet a — Még egy utolsó kérdés: A Gyöngyösi Erőmű milyen mértékben járul majd hozzá az ország energiaellátásához’ — Az erőmű bekapcsolásával jelentősen megnő népgazdaságunk energiatermelése Az új í\zem teljesítménye előreláthatólag 2—300 megawatt lesz évente — fejezte be Kordis József elvtáns nyilatkozatát. Olcsón és gyorsan ... Ä menü: bográcsgulyás, marhapörkölt, kolozsvári töltöttkáposzta, székelygulyás, borjúpörkölt, csikóstokány, bakonyi sertésborda, vesevelő, libamáj rizottó, sólet. Nyomatéknak, almaürmös. Nem. kedves olvasóink, ez nem egy vendéglői menü, hiszen túlzás is lenne, hanem tegnap Egerben, a Heves megyei FŰSZERT Vállalatnál megrendezett Budapesti Konzervgyár húskonzerv bemutatójának ételféleségei. A kóstolóval egybekötött bemutatón részt vettek megyénk kiskereskedelmi vállalatainak vezetői, a MÉSZÖV, valamint több üzem dolgozói, hogy megízleljék a brüsszeli világ- kiállításon is nagy sikerrel bemutatott készételeket. — A bemutató célja, hogy bebizonyítsuk, egy félkilo II. grammos konzerv készételből két-három személyre milyen olcsón, és gyorsan lehet ízletes ebédet készíteni — mondotta Klein István, a Budapesti Konzervgyár kiküldötte. Valóban gyorsan készül. A konyha mindössze egy kályha,; nagyobb tál forralt víz és a konzervek Mi kell hozzá? A forralt vizen és a köreten kívül — természetesen — ki, mit szeret — más semmi. Mindössze 15 percig forralják a vízben a kívánt konzerv- féleséget és már lehet is tálalni. Hát nem egyszerű? S mindez körülbelül 20 forintért. Előnye még az is, hogy nem kell sorba állni az „amúgy” főzött ételekhez szükséges „nyersanyagért”, és a tűzhely mellett állni két órát, hanem negyedórás melegítés után tálalhatunk. Ez különösen olcsó és praktikus a turisták részére. — Lehet majd kapni? — Természetesen. Van olyan ételféleség esetleg, ami még nincsen, mivel ezeket eddig „csak“ exportra gyártottuk, de rövidesen megjelenik valamennyi a Heves megyei üzletekben is. — És az almaürmös? — Ez új gyártmányunk, ami ugyancsak néhány héten belül kapható lesz majd. Az ára: literes palackozásban 20 forint. Hát ennek örülünk, csupán még egy kérésünk van. Ha már konzervételekről van szó, idejében szólunk, jó lenne, ha a konzervgyár kellő mennyiségű, olcsó konzervnyitót is gyártatna ezekhez a készételekhez. Bizonyára ennek nem is lesz akadálya. (kiss) TALÁN AKIyOR, 1919-BENI is, így ismerték már Krofin- ger Mártonnét Hatvanban: Mari néni. Pedig hol járt akkor még a 62 esztendőtől. Az arcában, nézésében mégis volt valami nagy, nénis szeretet, féltés, melegség mindenki iránt. De volt riadtság is. Erre pedig ebben az időben bőséges ok adódott mindennap. Egymást követték a hírek a román intervenciósom garázdálkodásairól, gyilkolásokról, tömegmészárlásról, s mindenkiben ott lapult a gondolat: ki tudja, mi mikor kerülünk sorra. — Nálunk is volt két román őrmester. Hozzánk szállásolta« be őket — kezdi visszaemlékezéseit Mari néni. — Ha jól utána gondolnék, még a nevüket is tudnám. Eléghosz- szú ideig éltek a kenyerünkön. — Mit csináltak, merre raboltak, fosztogattak napközben nem tudom. Olyan semmitől vissza nem rettenő, ke- gyetlenkedő arca volt mind a kettőnek. Velünk azonban nem éreztették nagyon, hogy milyenek is valójában. Csak egy este, egy borzalmas este mutatták meg igazán magukat. Az idős asszony gondolatait rendezgeti. Arcán látszik, hogy azokra az eseményekre, amisről beszélni fog, nem szívesen emlékezik. — Hogy is volt csak... A két őrmester a vasutas altiszti körből két magyar vörös- katonát hozott a házunkba. Foglyok volta«. Örök kísérték mindegyikét. Kegyetlen röhögéssel mondták: „Ezeket- most itt kivégezzük.“ „Szép lesz ugye?” Én meg magam sem tudom, milyen erő szállt meg, azt mondtam, hogy nem. „Ehhez nincs hatalmatok“ — kiáltottam rájuk. — „Menjetek el először a városi kommandóhoz, hogy megtehet itek-e.” Talán azt hittem, megtiltja nekik, talán alkalmas pillanatot vártam, hogy megtudjam szöktetni őket. — Az egyik, akit jobban tüzelt a gyiikolási vágy, el is ment a parancsnokságra. Én meg ott maradtam a két fogollyal, az őrrel, meg a társára váró őrmesterrel. A vörös- katonák már nem reméltek semmit. Ültek, összetörtén, fásultan ... Két hatvani ember, akik arra voltak ítélve, hogy harc nélkül, szülővárosukban pusztuljanak el a gyilkos golyóktól .. i A TÖRTÉNET INNEN MAR gyors tempóban pereg. Mari néni ajkairól ömlik a visszaemlékező szó. Beszélt az őrmesterrel. Kért, könyörgött, esküdözött, s a kegyetlen ember, akiről az a hír járta, hogy egy másik kis városban, vagy negyedszáz igaz ügyért harcoló kommunista vére taJ <VVWNAAAAAAAAAAAA/VVWWVSA> II. LENGYELORSZÁG sorsa kis helyet kapott Hitler Adolf béketervezetében, mivel a nép és az ország sorsát „elintézett- nek” vette. Az ország élén német birodalmi kormányzót rendszeresített a. Führer — ugyanakkor „természetesen” a lengyel földbirtokok német tulajdonba kerültek volna és a lengyel nép, az oroszországi mintájára „lecsökkentendő”! Jelentős helyet kapnak a hitleri tervezetben a nyugateurópai népek feletti döntések. A legkedvezőbb helyzetbe — viszonylag — az AMERIKAI EGYESÜLT ÁLLAMOK kerültek volna. Erről szóról-szó- ra így írt Hitler: „Az USA minden bizonnyal jobb belátásra tér és megegyezik a világ felosztásában, miután a megtorló, titkos fegyverek saját területére hullanak majd le... Az USA le kell, hogy mondjon az amerikai kontinensen kívül levő minden érdekeltségéről és el kell, hogy ismerje a világ másik felének német uralom alá tartozását”. Az Amerikai Egyesült Államok nem fizetnének jóvátételt, nem kerülne területük német náci megszállás alá, aranykészlete nem kerülne kiszolgáltatásra, tengeri flottáját is sértetlenül birtokban tarthatja. ANGLIÁT illetően a következő döntéseket tervezte Hitler — 1942-ben. így ír: „A jövő esztendőben bevetésre kerülő fegyverek annyira megSUGÄR ISTVÁN: n fasizmus igazi arca: Hitler „béke“-terve törik Angliát, hogy képtelen lesz a német inváziót feltartóztatni!” Más helyen ez olvasható az okmányban: „Angliának le kell mondania világuralmáról!” Természetesen csak azért, hogy helyette a német náci fasiszta világbirodalmat állítsa fel Hitler Adolf. Az Angol Világbirodalommal szemben két alternatívát állított fel. Az egyik lehetőség az volt, hogy amennyiben úgy tudja legyőzni Angliát, hogy hadiflottája zömében német fasiszta kézre kerül, akkor e hatalmas hajóhad birtokában „teljes súllyal” lépett volna fel a domíniumokkal: Ausztráliával, Kanadával és a Dél- Afrikai Unióval szemben. A volt német afrikai gyarmatokat ismét birtokba vette volna, sőt még jelentős, környező földterületeket is csatolt volna ezekhez. (Lásd még utóbb.) — Arra az esetre viszont, ha úgy győzött volna Anglia ellen, hogy megsemmisült s így nem került volna német kézbe az angol hajóhad, nincs terve Hitlernek, mert arra még neki sem volt elgondolása, hogy miként győzte volna le kellő hajótér hiányában Kanadát, Ausztráliát, vagy Dél-Afrikát. Ebben az utóbbi esetben viszont jelentős szerepet tulajdonított a dél-afrikai faji üldözéseknek és az itt működött náci-mozgalomnak. INDIA sorsát is megpecsételte Hitler terve. Ez a hatalmas ország is német uralom alá került volna. Ezt olvassuk Indiáról a hitleri béke-tervezetben: ennek birtoklásához nincs szükség flottára, ez azokkal a területekkel függ össze, melyek a német végső győzelem után amúgy is német fennhatóság alá kerülnek.” Ez az utóbbi mellék- mondatban, egy csapásra el is intézte a KÖZEL- ÉS KÖZÉPKELET arab országainak sorsát, beleértve Egyiptomot is! A tervezet szerint Angliára — a fentieken felül — a következő csapást szánta mérni: 1. Át kellett volna adnia összes külföldi követelését és teljes aranykészletét Hitlerék- nek. 2. Anglia valamennyi hajója, mind a kereskedelmi, mind a hadihajók, teljes felszerelésükkel, a német állam tulajdonába kerültek volna. Angliának, mint szigetországnak, a szükséges kereskedelmi hajószükségletet a náci Németországtól bérelnie kellett volna, 3. A fejlett angol ipar leszerelendő lett volna, — az angol ipar csak a minimális élet- szükségletet elégíthette volna ki. 4. Szuez, Ciprus, Málta és Gibraltár német birodalmi uralom alá kényszerült volna, az angol helyett. Nyugat-Európa teljes egészében a német nemzeti szocialista állam fennhatósága alá lett volna kényszerítve e „béke”-terv szerint. HOLLANDIA, BELGIUM, LUXEMBURG, DÁNIA és NORVÉGIA teljesen elveszti állami szuverénitását és az egyes államok élére állított német kormányzók uralma alá rendelendő! Az egyes országok formális igazgatását a nemzeti szocialista pártokból alakított kormányok intézték volna. FR AN Cl AORSZÁG-ra is hasonló sors várt volna. A francia fasiszta állam tehát teljes függőségi viszonyba került volna a Harmadik Birodalommal. A francia népre• kirótt háborús jóvátétel összegével kapcsolatosan azt a megállapítást teszi Hitler, hogy „annak oly magasnak kell lennie, hogy az Franciaországot legalább egy évszázadon át gazdasági szolgaságban tartsa’’. A francia gyarmatok sorsáról úgy döntött Hitler, hogy azok is német megszállás alá kerülnének a háború után — mert, mint maga is írja e dokumentum lapjain: „Franciaország bebizonyította, hogy nem gyarmatosító nép!” Azt ellenben elfelejtette kifejteni a „Vezér”, hogy a nemzeti szocialista Harmadik Birodalom népe hol és mikor bizonyította be, hogy gyarmatosító nép? OLASZORSZÁG jövőbeli sorsáról is döntött Hitler. Olaszországnak át kell engednie összes afrikai gyarmatait a németeknek! Kárpótlásul megkapták volna a jugoszláviai és francia tengerpart egy részét. Az „előrelátó” Hitler arra az esetre is gondolt, ha Mussoliniék nem fogadták volna el a tervet. Ebben az esetben — azt írta a Führer — „gazdasági nyomással kell kényszeríteni Olaszországot a német „béketerv” elfogadására”! a legelső lépés lett volna a gazdasági szankciók sorában a német szénszállítások jelentős és lényeges csökkentése! Tudnunk kell ugyanis, hogy míg a háború előtt Olaszország Angliától vette a szenet, addig a háború során Németország látta el szénnel. Mivel a háborúnak Hitlerre nézve győzelmes befejezése után, minden európai szénforrás felett (az angol bányák felett is!) a németek rendelkeznének, — könnyű lett volna az olasz ipart megbénítani és Mussolinit „bölcsebb belátóéra kényszeríteni.” Olaszország engedetlensége esetében le lett volna zárandó a Földközi-tenger gibráltári és szuezi kijárója mert, — mint Hitler Adolf írta, — a Harmadik Birodalom „nem lett volna olyan naív mint Nagybritannia, ameh még annyit sem tett az abesz- szin háború megakadályozásr érdekében, hogy lezárta volna a szuezi csatornát az olasz ha di- és szálli*óhajók előtt.” (Folytatjuk.) padt gyilkos kezeihez — végre beleegyezően bólintott: szöktesse meg Mari néni Gödéi' Pált és Polonkait, ő nem látott, nem hallott semmit. A rettegés csak ezután növekedett igazán. Először azért, hogy a két szökevény kijul a szabadtűzhélyű konyha ;i ső füstnyílásán, fel a padi ra, hogy onnan aztán az . tállón keresztül futhasson k: szőlőkbe, a jól eldugott kunyhók valamelyikébe. Ez sikerült, de most meg: az őrmester tartja-e a szavát, nem gen- dol-e ismét egyet, „hogyha az egyik meg is menekült, van helyette a másik,” s kiirtatja Mari néni csalód ut „kárpótlásul.” Keserves, nehéz napok. S a tett nagyszerűségének, a ké' emberélet megmentésén' még örülni sem lehet a rom nők miatt, meg az újabb rek hallatára. Ez a kettő megmenekült. De ott van 48, akiket egy sötét éjszaka, egy mocsár szélén halomra lettek; Róluk jár most a városban a keserű történet, s öbölbe szorulnak a kemény férfiicezek, könnyel telnek meg az asz- szonyszemek. Ebből a nagy csoportból is mindössze ketten maradtak életben. Halottnak tetették magukat, s mikor minden elcsendesült, el- mászta« az egyik távolesö városszéli házhoz, menedéket kérni. Aztán, amint kigyógyultak sérüléseikből, tovább J szöktek. Haza. a Dunántúlra; > Felejteni paojiban nem tud- >tak. Amíg eltek>^niiiden esz> tendőben eljöttek NHatvanba, s hogy néma kegyeletté} emlé> kezzenek elvtársaikra, a tö- s megsír halottaira. > Felejteni nem lehet::. s G ő d é r Pál és Poionkai, > volt vöröskatonák emlékezeté< ben is örökké éltek a szörnyű < napok. Amikor már előjöhet> tek rejtekhelyükről, gyakran > találkoztak Mari nénivel. s — Ha megláttak, mindig | úgy éreztem, egy kicsit szé- | gyenkeznek előttem — moso> lyog az öregasszony — talán > azért, mert egy nő, egy gyen- Sge asszony volt olyan r -ős, > hogy segíteni tudott rajtuk; sDe hát ők arról nem tehet- >tek. Akkor áz a világ járta, > ki hogy tudott, úgy igyekezett > életben maradni, úgy segített >a veszélyben. forgókat mente- 5 ni:.. > A KÉT 19-ES VÖRÖSKA> TO"' \ közül az egyik már > nem él. A másik, a fővárosbe I < költözött. A hatvaniak számára most, 1959-ben már nem jelent sokat, ha nevüket hallják. Elfelejtették -"’-et; Tsak Mari néni nem. Öt sokkal mélyebb élmények, sokkal maradandóbb emlékek fűlik ehhez a két emberhez, a Tanácsköztársaság egykori vé- telmezőihez. Mari néni emlékezik : ., Weidinger László
