Népújság, 1959. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-13 / 10. szám

1959. január 13., kedd

SíBPÜJSAG

Áruhiány, vagy spekuláció ?

MÁK JÓ NÉHÁNY ÉVE,

hogy az állami kereskedelem elárusító helyei megjelentek a városok piacain, többek között az egri piacon is. Bár a kételkedők és ellenséges elemek kezdetben igyekeztek minden erővel propagandát kifejteni az állami kereskedelem ellen, mondván, hogy n fürgeséget, a naponkénti alkalmazkodást igénylő piaci árusítás nem való egy „nehézkes“ apparátus kezébe, a közönség hamar megszokta és megszerette a Mezőker- és Fmsz-bódékat, s hamarosan nem csupán versenytársa lett a kistermelőknek, s a piaci magán árusoknak, de hovatovább a piaci árszint irányítója és a vásárlók támasza, védelmezője is.

Miért?

Mert a piaci kereskedelem irányítói is hamar felismerték azt a szocialista kereskedelmi elvet, hogy a magánspekuláció letörésének egyetlen hatásos módszere az árubő- : ég megteremtése és olyan árpolitika, mely a fontos piaci áruk árait — persze kellő árutartalékokkal rendelkezve — magánkért . idők árai alá nyomja. Ezt az elvet a Mezőkor és az állami szervek következetesen keresztül is vitték, s így a piacokon csakhamar kedvező és nagyjából állandó árszint alakult ki.

A piaci árak, amelyek természetesen nemcsak zöldségfélékre értendők, hanem tejtermékekre, száraz főzelékfélékre, tojásra, vajra és bizonyos húsféleségekre is, erős kihatással vannak a városban működő kiskereskedelmi vál- 1 alat boltj aiban érvényes árakra is. Ezekben az üzletekben az árak a piaciakkal körülbelül azonosak, s csak legfeljebb 10—20 filléres kilogrammonkénti eltérés tapasztalható. Ez érthető is. Ismét az állami kereskedelem egységes árpolitikájának jótékony hatására kell hivatkoznunk, amikor erre a tényre utalunk.

EZEK UTÁN magától értetődő, hogy a piaci magánspekuláció egyre kisebb területié húzza össze magát, s bár hadállásait fokozatosan elveszíti, — ugyanakkor lázasan keresi azokat a „lyukakat”, amiket az állami kereskedelem esetleg elhanyagol a piaci áruk listáján. Magyarán: azoknak a cikkeknek az árát igyekszik felverni, amiket az állami kereskedelem nem árusít.

Nézzük például a lencse árusítását a piacon. A bab és a lencse ára közti normális arány általában 5:8, ami azt jelenti, hogy míg egy liter bab ára 5 forint körül mozog, a lencse — normális körülmények között — literenként 8 forintba kerül. Idén úgy alakult, hogy babot az állami kereskedelem is árusít, de lencsét nem, vagy legalábbis nem rendszeresen. A piacon a Mezőker-bódékban gyakorlatilag nincs lencse. Mi történt? Az állami boltokban árusított bab ára változatlan marad, a lencse ára viszont a magánei- adóknál 14 forintra szökött literenként!

Még érdekesebb a helyzet a karfiollal. Mostanában a magáneladók általában 7—8 forintért árulják kilóját. De ha néha kapnak a Mezőker-bó- dék is, azok 2—3 forint körül hozzák forgalomba, s ilyenkor — kénytelen kelletlen — az árusok is engednek.

Most a disznóölések idejére nagyobb mennyiségben jelent meg a hagyma az állami kereskedelemben. Ára 2,20 —2,50 forint kilogrammonként. De néhány héttel ezelőtt amikor az egri közönség csas a magánárusckra volt utalva, bizony nem jutott hozzá 5 forinton alul. S ha a hagymaellátásában a Mezőkernel csak egy-két naprai is fennakadás mutatkozik, máris felverik az árát a piacon, s 5 forinton alul ilyenkor nem lehet megvásárolni.

A TOJÄS ÁRA decemberben már 2,40 körül mozgott. Ráadásul az árusok lelkiismeretlensége nem ismert határt: előfordult, hogy valaki karácsony előtt 20 darabot vásárolt a méregdrága tojásból, s 15 rossz volt belőle! De karácsony és új év között megjelent az állami boltokban a 2 forintos tojás, s ez a tény a piacon is egyszeriben 1,30-ra csökkentette az árát.

Jellemző, hogy a burgonya árusításával — ebből ugyanis állandóan, nagy mennyiségben tart a Mezőker is — a ma- gánárusok nem is igen foglalkoznak. Az alma ára sem változott lényegesen ősz óta.

Mindebből az a tanulság, hogy egyre izmosodó piaci kereskedelmünk és a magánárusítás között láthatatlan párbaj folyik, melynek egyetlen igazi nyertese, vagy vesztese lehet: a fogyasztó. S ezt a párbajt az nyeri, aki jobbár, bírja szusszal. Vagyis, akinek nagyobb készletei vannak. Állami kereskedelmünk jól vizsgázott. Most az lenne a fontos, hogy kiküszöbölje még azt a néhány folytonossági hiányt is, ami piaci árulistáján jelenleg szerepel, s amely még lehetőséget nyújt a magánspekuláció számára.

— pagony —

338 TAG LÉPETT BE A MEGYE TERMELŐSZÖVETKEZETEIBE A ZÁRSZÁMADÁSOK ÖTA

Megyénk termelőszövetkezeteinek legnagyobb része olyan eredményeket ért el az elmúlt év folyamán, melyekre a kívülálló dolgozók is felfigyeltek. A zárszámadásokra sok helyen meghívtak egyénileg dolgozó parasztokat is, akik figyelemmel kísérték a termelőszövetkezet egész évi munkáját és így kíváncsiak voltak az eredményekre is.

A zárszámadások után a megye termelőszövetkezeteiben 338 új tag kérte a felvételét. Csupán december hónapban 74 család, 113 taggal választotta a szövetkezeti gazdálkodás útját.

SOK LÁTOGATÓJA VAN A KÉT ATKÁRI TELEVÍZIÓNAK

Atkáron két televízió működik. Egyik a kultúrotthon, tanács és iskola közös gépe, a másik a gépállomásé. Kevés ember van a faluban, aki ne látott volna már televíziós adást. Az előadásokon szint? minden alkalommal telt ház van és nem egyszer idős, öreg nénikék is elmennek megnézni a távolbalátót, amelyről az ö fiatal korukban még csak álmodni se mert senki.

AUTÓBUSZ-JÁRAT AZ ÁLLAMI GAZDASÁGBA

A Hevesi Állami Gazdaság központja mintegy 5—6 kilométerre van a községtől. Megközelítése elég nehéz a községből kijáró dolgozóknak. A gazdaság vezetősége tárgyalásokat kezdett a gyöngyösi AKÖV-vel, s a tárgyalások eredményeként a közeli napokban megindul az új járat Heves közei 's az állami gazdaság központja között. Előrelátható;, három járat lesz, s ez nemcsak a gazdaság dolgozóinak teszi könnyebbé a kijutás hanem a gazdaság

JÖVEDELMEZŐ K EZDEMÉN YEZÉS

Az elmúlt hetekben Pélyen baromfitenyésztő szakcsoportot alakítottak. A szakcsoport tagjai jórészt a rizsesekből kerültek ki, akiknek a rizstelepeken igen jó lehetőségük van libatenyésztésre. Egyelőre 600 darabbal kezdték. A szakcsoport tagjai a tanácstól kértek egy épületet, mert közösen egy helyen akarják elhelyezni az állományt. Remélhető, hogy a tanács kedvezően intézi el a szakcsoport kérelmét, amely nemcsak egyéni érdeke a csoportnak, hanem országos érdek is, tekintettel a megnövekedett keresletre, s export lehetőségekre.

/A&Olik-lMta:

... hogy Londonban pasztellkék nylon-parókát hoztak forgalomba.

... hogy Moszkvában Leo- nyid Kupranovics zsebben hordozható rádiótelefont készített, amelynek segítségével bármely hálózat minden számát fel lehet hívni.

... hogy a z aluminium végtelen parányi rudacskák formájában jobban ég, mint az olaj.

... hogy Varsóban az égből szállnak alá a vendégek: a Nagyszálló tetején helikopterállomást rendeztek be.

... hogy Stockholmban egy szívideg-elégtelenségben szenvedő férfi mellkasába zsebóra nagyságú tranzisztoros áramkört helyeztek, ezzel meghosz- szabbították az életét.

... hogy a békák hihetetlen gyorsasággal falják fel táplálékukat? Gyorsított íilmfelvé- tal segítségével megállapították, hogy a béka percenként körülbelül 4000 rágómozgást végez. Az emberi szem ezt a gyorsaságot nem képes követni.

... hogy a növények érzékenyek a hangra.

• • • hogy az indiai botanikusok megállapították: bizonyos hanghatások segítségével a növények fejlődése meggyorsítható, illetve lassítható. Hétéves kísérletezés után a rizs és a dohány bizonyult a „legmuzi- kálisabb” növénynek.

... hogy az első világkörüli utazás a XVI. században 14 nap híján 3 évig tartott. Ma a „TU 104.” és a „TU 114.” típusú repülőgépekkel 45—55 óra alatt körül lehet repülni a Földet. A mesterséges holdnak pedig mindössze 15 órára van szüksége egy földkörüli „utazáshoz”;

vnnzo

miatt

amelyről most nem gyors változásai, kérész-élete, bája, vagy szemet, lelket dühítő színei és vonalai lesz. szó. Napirenden nem is annyira a divat, mint általában az öltözködés, a nők öltözködése, amely talán a legjobb szeizmográfja az életszínvonal, a reálbérek emelkedésének, általában az igények növekedésének Egy időben — nem tudom, igaz-e, magam nem emlékezhetem rá — azt hirdették szerte e hazában, ahol a népnek nem volt hazája, sőt, szerte Európában is, hogy a pesti nő az vetekszik a párizsival szépségben is, de eleganciában is.

Az már természetesen más lapra tartozik, hogy az a bizonyos párizsival vetekedő eleganciája pesti nő nem az Angyalföldön, vagy Csepelen, nem Lágymányoson, vagy a külső Józsefvárosban lakott, s férje, ha üzemben is, de nem a műhelybedolgozott. Hogy most külföldön mit mondanak a pesti nőkről9 — nem tudom, de azt igen, hogy a „pesti nők” nimbusza, és divatbéli kiváltsága igencsak megfogyatkozott ... Nem azért, mert most kevésbé elegáns, mert most elegánsabb, mint volt, pedig az eleganciát mc: már nem a belváros képviseli, hanem sokkal inkább azért, mert a divat, az elegáns öltözködés kiterjedt az egész országra, még a kis falvakra is.

Apcon, vagy Tarnaszentmiklóson éppúgy látni legmodernebb fazonú télikabátokat mint Egerben és Pesten, a stóla, ez a hirtelen felkapott női nélkülözhetetlen, nélkülözhetetlennek bizonyult Petőfibányán és Egercsehiben is. a nylon-garnitúra pedig ma természetes, intim ruhaszükséglete a legtöbb fiatal lánynak, dolgozzék bár apja földjén, vagy gyárban, irodában, vagy iskolába járjon.

Tizennégy—tizenötéves lányok a legmélyebb kétség- beeséssel vennék tudomásul, hogy nem hordhatnak nylon- harisnyát, csak patentot, — s ez még hagyján. De még mélyebb lenne a kétségbeesés, ha ugyanezt a kislány mamájával is közölnék. Egy-egy diákbál, tánciskolái összejövetel a frizura-kreációk olyan kavalícádját csillogtatja i hogyha csak hátulról látja az ember a leányfejeket, C holobrigidákat, Sophia Loreneket vár megfordulni ...

önkéntelenül felvetődik az emberben azért a ké — isten őrizz, hogy a gazdag öltözködés ellen egy szót emeljek —, hogy vajon ezek a lányok tudják-e, hogy j mindig volt fenékig nylon az élet, hogy vajon egy keresetlen szót ejtenek a szülők, azon a bizonyos „bez a mi időnkben” nyelven, amely nyelvet oly gyakran gyünk hajlamosak elfeledni; s ha igen, vajon elhiszik-e < a lányok, hogy évszámra egyetlen ruhában is lehetett < pontosabban lehetett, mert kellett? . ..

Ha esik szó erről, ha hitele is van az erről ej szónak, akkor, ahogy mondani szokás: szüret!

Bár bennem van olyan érzés, hogy elhamarkoi dolog lenne „szüreti mulatságot” ülni

Vajha tévednék! (gy ...ó)

A Volksstimme — Egerről

környékén lakók is könnyebben bejuthatnak Hevesre hivatalos ügyeik intézésére.

ÜZLETHÁZ ÉPÜL

BESENYŐTELKEN

Nagyszabású beruházást tervez az idén a besenyőtelki Földművesszövetkezet 470 ezer forintos költséggel egy üzletházat építenek. Az új üzletházban ipari és élelmiszer szaküzlet, modern, városi igényeknek is megfelelő kisvendéglő, s a szövetkezet központi irodája kap helyet. A földművesszövetkezeti tagok örömmel fogadták az új üzletház építésének tervét, s maguk is jelentős összegű társadalmi munka elvégzésére tettek vállalást.

, iWWNAA/SAAAA/NA/W'/WWNAAAAAAA/N. ^AAAA/V\A/VVVV\A/VV\AAAA/V>AA/VVVV\A/V\/VVSA/VVVS/VNA/v/\AA/N/VV/\^^

Vilma Peyer, a Volksstimme egyik utóbbi számában érdekes cikket írt Egerről „Eger — ahol „a bikavér” terem — címmel.

A bécsi újságírónő az ősz folyamán Egerben járt és az ősi városban tapasztalt élményeiről többek között így ír..

— Alacsony házak, sok templom, egy kecses minaret, és egy hatalmas vár — ez Eger. Keskeny főutcáján, s szűk mellékutcáin türelmetlen autók, lovaskocsik, traktorok döcögnek, amelyek éppen úgy hozzátartoznali a város képéhez. mint a fejkendős asszonyok és a sáros, hosszúcsizmás férfiak.

A város szélén meredek domb alján található KözépEurópa egyik legmodernebb borkombinátja.

A pincében 10000 literes hordókat is találni, melyekben vörös, vagy fehér, édes, éagy fanyar, ó-, vagy újbor érlelődik. Az utóbbi években igen jó volt a termés Egerben. Az 1958-as termés például 30 százalékkal haladta túl az előző évit.

Érdekes, hogy az egri emberek inkább a fehér borokai becsülik többre. Nem áll tehát az a mondás, amely szerint „az a jó bor, amelyet a kapás iszik...”

Az osztrák újságíró a továbbiakban összevetést tesz az osztrák és a magyar szőlőárakkal. Megírja, hogy „amíg Magyarországon az Állami Borpincészet 5.60 — 8.10 forintot fizet a szőlő kilójáért, addig Ausztriában csak 2—2.50

schillinget (a schilling egyenlő a forinttal).

Eger lakosai évről évre izgatottan várják a szőlőtermés alakulását, mert ettől függ anyagi jólétük. Eladási gondjaik nincsenek, mert a márkás egri bor az egész világon keresett áru...”

— A Volksstimmének ugyanebben a számában, egy másik oldalon ez olvasható:

— Egy könyv, amely fiatalt és öreget egyaránt'fellelkesít: Egri csillagok (Sterne von Eger) von Géza Gárdonyi.

Történelmi regény a török időkből. 568 oldal,, gazdagon illusztrálva, ára 39 schilling...

— NEM AKAROK dicsekedni, de szövetkezetünk többet fejlődött a múlt évben, mint az alakulástól eltelt hét esztendő alatt együttvéve — mondotta Pampuk Imre elvtárs, tsz-elnök.

Mi, akik bölcsőjétől kezdve ismerjük a gyöngyösi Üj Éle- ;tet, egy pillanatra sem kételkedtünk az elnök szavaiban.

: Pedig, ha egy kicsit a számok 'mögé nézünk, olyan dolgot tapasztalunk, ami gondolkodóba ejti az embert. 94 tagja és 274 holdja van a szövetkezetnek. Ebből 194 hold szántó, 38 hold szőlő, 25 hold legelő, 9 hold kaszáló és 8 hold gyümölcsös. :Esik tehát tagonként mindösz- Isze 3 hold, amiből élni, gyarapodni is kell, mert ki látott már olyan kollektív gazdaságot, ahol egy helyben akarnak •topogni. Az Új Élet Termelőiszövetkezet vezetősége és tagsága a múlt év elejétől kezd; felismerni, hogy a közös gazdaság csak úgy tud megerősöd- !ni és lendületesen előre halad- !ni, ha olyan mércét állítanak maguk elé, ami a terméseredmények növekedésében jut kifejezésre.

Ez az aranyigazság vezérelte őket a múlt évi tervkészítésnél. Gulya Sándor kérésünkre elmondja, hogy holdanként 30

TERVEK ES EMBEREK

hektó bort tei-veztek és 39-et szüreteltek, kukoricából .30 mázsa volt a terv és 33 mázsát termeltek.

A CUKORRÉPÁBÓL 170

mázsára számítottak, de 200 mázsa lett. Burgonyából pedig 100 mázsát vártak és 130 mázsát szedtek fel holdanként. A zárszámadáskor kiadott mun- kaegvségrészesedést, ha pénzre számítjuk át, a férfiaknál 2500, a nőknél pedig 1200 forintra rúg az év minden hónapjára. '(A nők csak a nyári és őszi munkában vesznek részt.) A tagok kamrájában nem voltunk, de feltételezzük, hogy van mit aprítani a tejbe A múlt évben 3 tag családi házat épített, kettő pedig készen vásárolt magának házat

Ebben az évben a szövetkezetiek tovább akarnak lépni Jövedelmüket már csak azért is növelni kell, hogy a zárszámadáskor belépett 17 új tag is megtalálja a számítását.

Teiman Zoltán elmondja hogy holdanként 11 mázsa bú zát, 28 mázsa csemegeszőlőt. 30 hektó bort, 200 mázsa cu korrépát fognak termelni. A várható terméseredmények

feltételét azzal teremtették meg, hogy őszi kalászosaik kiválóan elmunkált talajba lett vetve. A vetés előtt befogasol- tak 1 mázsa szuperfoszfátot, a tavasszal pedig további 1 mázsa nitrogén műtrágyát szórnak minden holdra. Az őszi mélyszántásból 16 holdat szervestrágyáztak és bemunkáltak 1 mázsa szuperfoszfátot. Ezen belül a cukorrépa és burgonya- földre 1 mázsa kálisót szórtak le.

A tagság jó munkáját dicséri, hogy a szőlő még a decemberi fagyok előtt be lett fedve és tervüknek megfelelően 5000 pótláshoz kiásták a gödröket A szőlőmunkánál figyelembe kell venni, hogy a fedéssel egyidejűleg holdanként 1 mázsa szuperfoszfátot dolgoztak a talajba, a tavasszal pedig 1 mázsa nitrogént leap a szőlő.

AZ EDDIGIEK csak egy ré szét kepezik az új tervnek és ahogy a számokból látható, nincs elég biztosíték az össz-tag- ság foglalkoztatására. Ezért határozta el a vezetőség, hogy még intenzívebbé teszi a gazdálkodást, részben a meglevő üzemágak továbbfejlesztésével, — részben újabb üzemágak létesítésével. 7 hóidon új szőlőt telepítenek, csupa olasz riz- lingiet. Amikor a készülő tervet megnéztük, kiderült, hogy 140 cm lesz a sortávolság, mert a gépesített szőlőműveléshez ez felel meg. A szövetkezet eddig oltványtermeléssel nem foglalkozott. Most rátértek erre a szépen jövedelmező üzemágra és a tavasszal 100 ezer vesszőt fognak beoltani, amihez a nyersanyagot saját anyatelepükről biztosítják.

Az állattenyésztés eddig elmaradt a lehetőségek mögött, de az új tervben ezt a hiányosságot pótolni fogják, ami azt jelenti, hogy a tervév végére 43 lesz a 100 holdra eső állatsűrűség. Ezen belül 70 bízott sertés és 100 hízott marha értékesítését irányozza elő a terv.

A szövetkezet kisebb-na- gyobb beruházásai közül kiemelkedő helyet foglal el a 100 személyt befogadó kultúr- ház létesítése. Ezt lényegében már meg is odották, de a bebútorozása még hátra van. A gyöngyösi Fémipari Vállalat már készíti a csőszékeket. Mi re azok elkészülnek, meglesz a televízió is, ami tovább fogja gazdagítani szórakozási lehetőségeiket. a fiatalok és az idősebbek örömére.

Mielőtt eljöttünk, lelkünkre kötötték, el ne felejtsük megírni, hogy mintegy 100 ezer forintos üzemviteli költségükből megvásároltak "S00 mázsa műtrágyát, biztosították a rézgálicot, kötözőanyagot. Vá - sárolnak még 1200 hektoliter hordót, 15 ezer szőlőkarót, ké', darálót, gumikerekű kocsit, ki- sebb-nagyobb gazdasági felszerelést közel 300 ezer forint értékben.

A TAGSÁG kérésének eleget tettünk és az egeszhez az a megjegyzésünk, hogy jó úton haladnak. Ne felejtsék el azonban, hogy a tervszám adatai mögött saját jövedelmükről, és szövetkezetük tovább erősítéséről van szó Ezért a tervek maradéktalan teljesítése odaadó. fegyelmezett munkát igényel. Amikor tervüket közgyűlés elé viszik, vitassák meg a munkafegyelem további javítását is, hogy a jövő zárszámadáskor büszkén számolhassanak be arról, ho^y az emberek szorgalma, teljes győzelemre vitte a szövetkezet akaratát.

Erki János