Népújság, 1959. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-13 / 10. szám

4

N E P © J § A G

1959. január 13., kedd

Hz elmúlt évek tapasztalatai segítettek

AZ EGKI JÄRÄSI tanács Választások után újjáalakult művelődési állandó bizottsága nemrégen elkészítette ez év első felére szóló munkatervét. Érdemes figyelmesebben ta- nulányozni minden pontját, mert mindegyike gondos, alapos munkáról, a fontos feladatok számbavételéről tanúskodik.

Január 20-án kerül sor a terv részletes ismertetésére, a bizottság tagjai feladatainak meghatározására. Két nappal később/ már Verpelétre látogatnak el a járási művelődési csoporttal együtt hogy általános vizsgálatot tartsanak az iskolában, s a művelődési otthonban egyaránt.

Az ilyen ellenőrzés valóban mindenre kiterjedő. Nöszvajon jól emlékeznek még a mú't esztendőben megtartott hasonló vizsgálatra. A járási állandó bizottság ezúttal nemcsak a község művelődési ügyeivel foglalkozó állandó bizottságot hívta meg segítségül. hanem még az egészség- ügyi állandó bizottságot is bevonta munkájába. Egv sor. sürgősen javításra szoruló hibát fedeztek fel köziéin, s ezek alapján a művelődési állandó bizottság és az iskola vezetősége két naopal kérőbb szülői értekezletet h’rdetett Az iskolás gyermekek szülei néhány naopal később neki- fostak, kimesze'ték a tantermeket, szemétgödröket ásták, mesiavították a mellékhelyiségek aétait. az Iskola -1 őt.ti teret rendbehözták. elkerítették mindent az eges^őo-nyvi követelményeknek megfelelően.

Ez hát a művelődési állandó bizottság legfőbb törekvése: az oktatási, népművelési munka végleges rendbetevése a falun. Mindannyian tudják« hogy sok fáradsággal, vesződ- séggel jár ez még. De megéri. Ahol egvszer segítettek, tanácsokat adtak, ott előbb- utóbb megindul, megmozdul az élet, — a helyes, rendes irányban, a fejlődés útján.

AZ ELMÚLT ÉVEK tapasztalatai ezt mutatják, ezt bizonyítják. A teendő tehát világos. A járási tanács művelődési állandó bizottsága eszerint is állította össze tervének további részét. A verpeléti vizsgálat után a nagyvis- nyói kultúrmunka ellenőrzésére kerül sor. Ebben a munkában a művelődési fe’ügye- lő is részt vesz. Utána Mikó- falva következik, ahol általános segítséget adnak, mind az oktatási, mind a népművelési munkában. Aztán részletes tanulmányozás után, állandó bizottsági ülésen foglalkoznak a

tanulmányi év félesztendő alatt elért eredményeivel, a nevelés helyzetével, ami utána a végrehajtó bizottság egyik ülésének napirendjén is szerepel.

Nem feledkeznek meg az ugyancsak hozzájuk tartozó járási testnevelési és sportta- nács végzett munkájának számonkéréséről sem. A helyi vizsgálaton kívül a tanács elnökét később külön is beszámoltatják a téli szpartakiád eredményeiről és a szpartakiád nyári megszervezésének helyzetéről.

Kpzben azonban még több más feladat is van Ezek egyike a kerecs-ndi általános iskola harmadik negyedévi ellenőrző értekezletén való részvétel, a másik. — a nasvobb s hosszabb időre munkát adó

—, a Hámán Kató kulturális seregszemle előkészítése, majd lebonyolítása lesz.

Az 1959. ELSŐ félévi mun- térv tehát azt bizonyítja, hogy az egri járási tanács művelődési állandó bizottsága az elmúlt esztendők tapasztalatai nyomán alaposan akarja végezni dolgát. S arra. hogy mindaz, ami a tervekben szerepel, valósággá is válik, a legnagyobb biztosíték maga a tagok lelkesedése, az iskolaigazgató elnöké, az erdészé, a tsz-tagé, a háztartásában dolgozó asszonyé, az egyéni gazdáé, akik szabad ’.dejük minden percét szívesen áldozták edd!g. s adják oda a jövőben is az egri járás művelődési helyzetének iavűása, rendbehozása érdekében. — ger.

cA h ibu^rók

Kocogi Bence öt nyelven beszélt, sőt kOnyított valamit a törökhöz is. Kiváló gyors- úszó volt, 30 másodpercen belül úszta a százat, s msnt atléta 4 másodpercen belül futotta a 100 métert. 189-szeres labdarúgó válogatott. egymaga ezer gólt lőtt az ellenfél kapusának, nem beszélve arról, hogy az ezer gól között elvégezte a bölcsészkart, amellett » mérnök és közgazdaságtudományi oklevelet szerzett...

A minap fejezte be ötfelvonásos operáját, amely a középkori Duna- szekcsőre viszi el a nézőt a pompázatosán zengő áriák hátán/ Irt még néhány zongora versenyt, egy kis dalocskát, amelyet a zulu- kaffer suszterinasok is fütyülnek az erdei ösvényen bandukoló vadász ösvényeken, de a legnagyobb sikert kétségkívül a „Mái és vese” című balettjével érte el, amelynek vezető szólótáncát maga mutatta be a moszkvai Nagy Színházban, a budapesti Operaházban és a milánói Scálában.

Jelenleg az antitestek tulajdonságait kutatia laboratóriumában és a közeljövőben akarja kiadni tudományos dolgozatát ,-Anti-világ” címmel, amelyben azt fejtegeti majd, hogy életünknek van egy élő tükörképe is, amelyről mi ugyan nem tudunk, de van, — mert ha van anti- neutron és anti- proton, akkor belőlük felépítve kell lenni egy anti-életnek is.

Kocogi Bence különben csendes,

Szeréna, keszeg kis emberke benyomását kelti, akinek még gyerekkorában bihircsók nőtt az orrán.

Mondta is egy ismerőse:

— Nem mondom, rendes ember vagy. de az a bibircsók! — legyintett lemondóan. Látod, ez riasztja vissza tőled az embereket. Hidd el, én vagyok az egyetlen, aki őszinte hozzád és azért mindén bibircsókod ellenére szeret is... — mondta ismerőse őszinte szemmel.

Kocogi Bence, aki különben csendes, szerény, keszeg kis emberke benyomását kelti, most megmaka-. csolta magát, megszokta már a bibircsókot az orrán. Nem operáltatta le!

Elvesztette az egyetlen barátját!

Ügy ám! (egri)

1959. Január 13, kedd:

1919. Tanoncsztrájk és tüntetés Budapest utcáin tízezer részvevővel. ______ _____

& N

évnap O

Ne feledtük, szerdán: BŐDOG

IBS

a jegyesekről kídriilt, hogy testvérek

Az amerikai Portlandban a 22 éves Richard Gíllett udvarolt a 16 éves Dorothy Manewallnak.

A fiatal szerelmesek egy mozielőadás előtt arról beszélgettek, hogy mindketten árvák. Dorothy elmondotta, hogy mielőtt adoptálták volna, Alridge volt a neve.

Richard döbbenten hallgatta, majd így szólt: „Hát nem különös ez. En is árva vagyok és nevem ugyancsak Alridge volt, mielőtt , nevelőszűleim örökbe fogadtak.” Kiderült, hogy édes testvérek, aki- j kot szétválasztottak, amikor édes- \ anyjuk 1948-ban meghalt. J

— A GYÖNGYÖSI XlI-és aknánál vasárnap, január 11-én délután 7 órakor tartották meg az ünnepélyes KISZ tagkön vvcserét. •

— A NAPOKBAN megalakult Hatvanban a szakmaközi bizottság. A bizottság elnökévé Szuromi Istvánt, a hatváni vasútállomás SZB-elnökét vál- lasztották.

— AZ EGRI Bútorgyár áttért a korábbi egyműszakos termelésről a két műszakos termelésre. A termelés emelésével a megnövekedett bútorigények kielégítésén kívánnak javítani. A két műszakra történő áttérés idején a helyes műszaki szervezés folytán munkakiesés nem történt.

— A MEZŐ- ÉS Erdőgazdasági Dolgozók Szákszervezetének Heves megyei területi bizottságát a MEDOSZ elnökség határozata alapján 1959. január elsejével visszahelyezték Egerbe. Mint ismeretes, korábban a MEDOSZ Heves megyei területi bizottságát összevonták és miskolci székhelyén dolgozott. A költözködést hétfőn kezdték meg.

— A PETERVASARI Járási tanács VB-üIésen tárgyalja a jövö hét folyamán az 1958. évi költ- ségfejlesztésl ten- végrehajtását, ma?d meghesaéltk . P&tervására község végrehajtó bizottságának munkáját.

— TIZENHATEZER látogatója volt az elmúlt évben a gyöngyöshalászi mozinak. Hetente háromszor tartanak filmvetítést és a legtöbb esetben — különösen vasárnapi napon — telt ház van a moziban.

— A FÜZESABONYI Járási tanács január 15-i VB-ülésén tárgyalja a járás egészségügyi helyzetét. Második napirendi pontként a munkaügyi feladatokat vitatják meg.

— AZ EGRI Somlay Artúr Filmklub a tagok kívánságát teljesítve, nem szerdán, hanem hétfőn tartja a jövőben előadásait.

FILM:

A% élet visszavár

Ousz tiim

öngyilkosok tragédiájáról lébbentl fel a fátylat „Az élet visszavár” című olasz film, mely egy mentőórvos éjszakai kőrútjára viszi el á nézőt.

Késő este van mát, s Lindát Zaklatott gondolatai a folyóhoz űzik. Hivogatóan örvénylik felé a sötét víztömeg, s a hídról néhány pillanatig fatkas- szemet néz a mélységgel. Ott mindennek vége, nem lesz több szenvedés, s már mozdul is, hogy a folyóba vesse magát, amikor Csikorogva fékez egy mentőautó, fehérköpenyes orvos ugrik ki belőle, s az utolsó pillanatban sikerül visz- szatartania Lindát az öngyilkosságtól. Ellentmondást nem fűtőén tessékeli be az asszonyt az autóba, s mialatt a kocsi tovább száguld velük Róma utcáin, megpróbál beszélgetni az öngyilkosje'ölttel. Ezen az éjszakán ellátogattak néhányilyan emberhez nem sikerült visszatartani az öngyilkosságtól, munkád volt, majd a kórházba kísérte Lindát Bepólyált fejű fiatal lány, Giu'ia ágyához vezeti őt Éppen most folyik a lány kihallgatása. Majd egy idősebb asszonyhoz, s innen újra egy fiatal lányhoz viszi Lindát a mentőautó. Újszülött kisfia nélkül nem akar tovább élni. s zokogva meséli el élete iörténe’ét. Közben hajnalodik. Most Linda mondja el az orvosnak, hogy miért is akart öngyilkos lenni. Házassága boldogtalan volt, férje beletemetkezett munkájába, s ő fölöslegesnek érezte magát mellette. Aztán jött egy másik férfi s ez a szerelme ismét értelmet adott életének. Elmondott mindent férjének, de ez a másik nem akarta őt feleségül venni, s úgy érezte, most már nem bírja elviselni tovább az életet. Ezért akarta a folyóba ölni magát.

A filmet bemutatja az egri Vörös Csillag filmszínház január 15—21-ig.

akiket már Az első egy új ismerőse.

EGRI VÖRÖS CSILLAG 13—14-én « és 8 órától:

Fekete zászlóalj 15-tól 6 és 8 órától:

Az élet visszavár * 13—14-én du. 4 órától:

Liliomfi

15- tól du. 4 órától:

Gróf Monte Christo (I. rész)

EGRI BRÓDY

11—-14-én:

Gróf Monte Christo (l-II. rész) együtt.)

16— 17-én:

Egy anya sorsa

GYÖNGYÖSI SZABADSÁG 13—14-én t

Csendes Don (III. rétsz)

15-tól:

Ahol szeretni sem szabad

GYÖNGYÖSI PUSKIN 1.3—14-én:

Szent Péter esernyője

15-től:

Ember az égben HATVANI VÖRÖS CSILLAG 13—14-én:

Gázolás

15-től:

A gitáros lány

HATVANI KOSSUTH 13—14-én: öt barát 15-től:

Éjjeli őrjárat

FÜZESABONY 13—15-ig:

Cimborák PETERVASARA 13—14-én:

A tett színhelye Berlin

15—16-án:

Isten és ember elótt

HEVES

13—15-4g:

Pique Dame

műsora*

Egerben este fél 8 órakor:

Viktória

(Arany János bérlét, középisk.)

(23)

Jack megtorpant. Eredeti, váratlan következtetésre jutott: csodálatos elixirt kellene habarni, és akkor a legmeg- rögzöttebb gengszterek is becsületes emberek lennének. A milliomosok szétosztanák vagyonukat a szegények között... Csak ki kell irtani az embe- ,rékből a kicsinyességet, önzést, állati durvaságot és ismét aranykor köszönt a földre. Nem a Harwoodok „aranykora”, nem egy kis csoport félisten édene, akik a félig-élő robotemberek hadának parancsolnak, hanem tiszta, örömtől sugárzó, hajnalpiros éden... És ehhez még harcra sem lenne szükség... A kommunizmus — nevezzük így — nem az osztályharc eredménye lenne. hanem békés örömben kö- ene ránk!... Mindezt az rátör fogja megvalósítani! larwood arról ábrándozik, a készülék segítségével i gyűlöletet olt az emberókba,' akkor miért ne oltónk be őket a kölcsönös • tét és tisztélet erényeivel?! «

, Így gondolkozott Peterson, míg lázasan rótta a szobája hosszát. Arca, füle égett, repeső örömében majd kiugrott a szíve is.

Nem, nem milliókról, fényűzésről, finom hölgyekről kellett volna ábrándoznia, amikor a „Kontax”-gép lemezére Wagner professzor kéziratát lefényképezte!... De ha későn is, megszerzi az integrátor titkát! Még ha Harwoodot, Smith-t, Wagnert és Vogelt el is kell tüntetnie az útból! Az élet nevében tenné. Az emberiség derűs és boldog jövőjéért ... Ezért a jövőben mindig szolgálatkész és ravasz, alattomos és kegyetlen lesz. összeszedi erejét, tudását és Harwood segítőtársául szegődik. Azután meg ... Azután megfizet mindenért. A rosszért is jóval fizet. Jósággal fogja kiirtani azt az igazságtalanságot, amely ősidők óta uralkodik a földön.

... Szegény, szegény, vak ember!... Nem tudhatta, hogy terve csak szép ábránd, s miközben szál-egyedül viaskodik a gonoszsággal, halálos vesztét készíti elő.

IX. fejezet.

A DZSUNGELBEN

Amikor még .Misa Limar kamasz volt — talán mint te is, kedves olvasó arról ábrándozott, hogy távoli, mesés országokba fog utazni.

Dzsungel!... Milyen vonzó is ez a szó egy tizenhárom éves kamasz számára!

Télen, amikor hóvihar száguldott végig a városon, kijá- rogatott az állatkertbe, megbújt a pálmák alatt egy-egy sarokban, és azt képzelte, hogy Borneóban, Szumátrán vagy az egyenlítő tájékán él.

Az utcán szél süvített. A fagy képzeletbeli növények ködképét rajzolta az ablakokra. A sápadt-narancsszínű nap alig tört keresztül a fagyos ködön. Itt, az állatkert kerek termében meleg és fülledt volt a levegő; fények ragyogtak, a szökőkút halkan csörgedezett, a madarak csicseregtek és a majmok rikoltoztak, veszekedtek egymással. Egy darab dzsungel volt ez — legalábbis Mihail számára.

Limar nem volt természet- barát, abban az értelemben,

hogy sohasem érdekelte a botanika és a zoológia. Csak az ismeretlen, messzi utazások, egzotikus kalandok romantikája vonzotta.

És most, sok év múlva mégiscsak eljutott az igazi dzsungelbe!

Az állatkertben nagy érdeklődéssel nézegette a krokodilt. Ez a hatalmas, vastagbórű szörnyeteg órák hosszat mozdulatlanul fekszik. Szemét becsukja, keskeny orrlyukai merevek. Szinte hihetetlen, hogy mozogni is tud.

A dzsungelben azonban korántsem örült ennyire a krokodilnak, amely hihetetlen gyorsasággal veti rá magát az emberre.

Iszonyú állkapcsai máris kinyíltak.

Limar úgy megijedt, hogy

nem tudott gondolkodni. Kiugrott a partra, lőtt — és a csúszómászó tompa, gonosz szeme közé talált.

Ez értelmetlen dolog volt: a krokodil ugyanis nem követi áldozatát a szárazföldre. De hiába, az ember nem mindig tudja megfontolni a tetteit.

— A fene egye meg! — morogta dühösen Limar, s ideges remegését alig tudta türtőztetni.

Elhatározta, hogy csónakon folytatja útját a folyó eredetéig. Ott valószínűleg már nincsenek krokodilok.

És mi lesz aztán?

Limar zavarba jött. Néhány órával ezelőtt még határozott célja volt: mindenáron el akarta érni a szárazföldet!... De mit csináljon most...? Hogyan i üssön el Szingapúrba úgy, hogy se a vadállatok fel ne falják, se az angolok vagy amerikaiak kezébe ne kerüljön?. .. És vajon megkeresse-e a malájokat, vagy elkerülje őket — hiszen akár gyarmatosítónak is hihetik.

Fogas kérdések voltak ezek •gy idegen, ismeretlen országba vetődött ember számára. Limar a legegyszerűbb megadást választotta: az árral nemben elevez a legközelebbi "lepülésig, és ott majd eldön- mit is kell tennie?

Ismét az ágakba kapaszkodna jutott el csónakjához. Sokáig vesződött vele, de végre kiemelte az iszapból és a folyó felé irányította. Közben egyszerű táskát is készített a pisztolyának, meg néhány súlyos bottal egészítette ki fegyvertárát, és az ország belsejébe indult.

Üde, hűvös reggel volt. A folyó felett sirályok és galambok röpködtek; nagy, világos színű lepkék szálltak, és rovarok nyüzsögtek — még a nevüket sem lett volna könnyű kideríteni. Játékos halacskák fickán- doztak ki a vízből. Mindenütt pezsgett az élet.

Ez a keskeny, bővizű folyó átszelte a dzsungelt; akár egy keskeny kis utca az emeletes házak között. Odafenn csak foltokban látszott az ég, a partok mentén pedig tömör, bor♦ zaszöld falak meredeztek. Egy- egy óriásfa törzse a felhőkbe nyúlott, míg lejjebb minden összefonódott: gyökerek, indák, mohák, kúszónövények és bokrok, fehér meg piros virágokkal. Kecses pálmák és óriási tölgyek, bambuszok és banánbozótok — a növényvilág legkisebb és legnagyobb képviselői éltek itt egymás mellett.

Néhány faóriás már korhadni kezdett, oldalra dőlt, de nem tudott lezuhanni; estében korhadt tovább, mert a kúszónövények fenntartották.

Limar az egyik ilyen fánál — amely hidat döntött a folyóra — megpihent. Nagyon fáradt volt. A víz sodrása meggyorsult, a nap is felkelt és tűrhetetlenül perzselt.

Olyan nyomasztó hőség, lett, mint vihar előtt. Még a madarak is megnémultak, elszálltak. Csak moszkitók, meg egészen apró, büdös bogarak zümmögtek a folyó felett, alaposan megkínozva a meztelen csónakost.

(Folytatjuk.)