Népújság, 1959. január (10. évfolyam, 1-26. szám)
1959-01-13 / 10. szám
1959. január 13., ftedd NEPÜJ5ÄG S Egy órai beszélgetés Szolnoki Jánossal, az egri Dobó Gimnázium igazgatójával Előttünk, kommunisták előtt soha sem volt frázis, de most egy egész világ, barát és ellenség egyaránt győződik meg arról, hogy a szocializmus, a szocialista tudomány napról- napra szüli az újat. Nincs a tudománynak olyan területe, ahol az utóbbi tíz évben ne hétmérföldes léptekkel haladtunk volna előre. 1947-ben a, Szovjetunió bejelenti, hogy rendelkezik atombombával és ezután szinte napról napra ejti ámulatba a világot az újabb sikereivel. Hidrogénbomba, atomreaktor, interkontinentális rakéta, a három szputnyik és 1959. első napjaiban megszületik a Nap tizedik bolygója, melynek alkotói ismét csak a szovjet tudósok. De természetesen a mi életünk nemcsak a technika világában alkot nagyot, hanem ezzel párhuzamosan: az iparban és a mezőgazdaságban is. Csak természetes tehát, hogy abban az országban, ahol ilyen léptekkel halad előre a tudomány, szükség volt arra, hogy felülvizsgálják az egész közoktatást és hogy egy új, olyan nevelési formát (és természetesen tartalmat) vezessenek be, amelynek hatásaként a szovjet ember lépést tudjon tartani a hazájában és a világon történő eseményekkel, sőt hogy ne csak ezren vagy tízezren, de mindahányan mind a technikában, mind a mezőgazdaságban, valamint a kultúra területén mindig újat és újat, többet és többet tudjanak nyújtani hazájuknak és az emberiségnek. Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Szolnoki J ános elvtárssal is. Tudniillik, úgy értesültünk, hogy az egri Dobó Gimnáziumban is születőben van valami új, amit már nem nevezhetünk egyszerűen politechnikai oktatásnak, bár Szolnoki János szerényen erről csak annyit mond: lépések volnának ezek az élet felé, az életszagúbb tanítás, oktatás felé. De mielőtt a Dobó Gimnáziumban megteremtett új dolgokról érdeklődnénk, megkérdezzük az igazgatót, mondja el véleményét, miben látja a Hruscsov által javasolt és a Szovjetunió Minisztertanácsa által elfogadott új oktatási rendszer lényegét? — Nekem sincsenek külön értesülési lehetőségeim — kezdi Szolnoki elvtárs — én is csupán az újságokból olvastam el az ismert idevonatkozó anyagot. Hogy miben látom mégis a lényegét? Mindenekelőtt abban, hogy bár a Szov- unióban a közoktatás tartalma következetesen szocialista volt, s ezzel hivatva arra, hogy egy magasabb humanitású embertípust neveljen, mégis ez oktatási rendszer formája magán viselte a konzervativizmust is. Az élet törvényei ezután azt hozták magukkal, hogy az új tartalom összeütközött a régi formával és szinte parancsoló- an követelte meg az új formát. A most megszületett rendelet egy nagy lépés volt a tényleges szocialista pedagógia felé. A régi oktatási formánál még megtalálható volt a fizikai és a szellemi munka közötti ellentét, a mostani rendelet ennek megszüntetését is célozza. Hiszen most a termelés egyenlő hangsúlyt kap a tanulással. Még a precíz, kidolgozott formákat nem ismerjük, hiszen csak általános elveket szögezett le az új rendelet. De már biztosnak lehet venni, hogy az úaynevezett általános műveltség tárgyait leiül fogják vizsgálni, és azokból a jövőben a szükségtelen lim-lomot elvetik. A huszadik század második felének szinte elképesztő tudományos és technikai fejlődése hozza magával, hogy megkérdezzük: Mi is hát ma az általános műveltség? Sok oktató pedagógus fejében merül fel ma ez a gondolat, s az új rendeletnek, ha majd aprólékosan, már a gyakorlati alkalmazását is kidolgozzák, ezekre is választ kell adnia. Az új szovjet oktatási forma egyik jelentősége többek kö- ■ött az is, hogy törvényekkel fc elősegíti a természetes kiválasztódást. Úgy értem én ezt — mondotta Szolnoki János —, hogy azok fognak felsőbb iskolákba, értelmiségi munkakörbe kerülni, akiket erre egyéni képességük, szellemi előnyeik predesztinálnak, nem pedig különböző lehetőségek, protekciók, szülői összeköttetések révén. Több, sokkal több az új forma, s vele együtt a tartalom, mintsem hogy azt egyszerűen politechnikai oktatásnak nevezhetnénk. Itt már nem játék lesz a munka, de komoly valóság, elsősorban azért, hogy a munkát megszokják, hogy a munka és a tanulás egységben legyen, s hogy felnőtt korban e munka ne robotot, de élet- szükségletet jelentsen az ember számára. E néhány gondolatban foglalta össze Szolnoki elvtárs az új szovjet oktatási rendszerről a véleményét. Ezékután megkérdeztük, hogy náluk, a Dobó Gimnáziumban mikből is állnak és mit is jelentenek ezek az új dolgok? — Hát bár ez sokkal kisebb jelentőségű — kezdte meg második kérdésünkre a válaszadást — mint amiről az előbb beszélgettünk, de erről nyilatkozni számunkra sokkal köny- nyebb, már annál is inkább, mert ha megnézzük az új műhelyeket, szerszámokat és a munkát végző fiatalokat, akkor úgy gondolom, azok helyettem fognak beszélni. Végigmentünk a folyosókon, megnéztük az új lakatos-, elektromos- és asztalos-műhelyeket, az ezekben levő modem gépeket és szerszámokat és megállapítottuk, hogy ami itt folyik, az szintén egy nagy lépés az életre, a reális életre való nevelés területén. Az 1958 '59-as oktatási évben — mondotta Szolnoki elvtárs —, az I. d. osztály minden tanulója beiratkozott az ezüst- kalászos tanfolyamra és amikor a második osztályt elvégzik, ezzel párhuzamosan végzik el e tanfolyamat is. Az asztalosok, lakatosok, az elektromosok és az autóvezetők is elég jól haladnak. A tanulási idő után egy héten kétszer-háromszor, de van úgy, hogy többször is bejönnek a fiúk ezekbe a műhelyekbe és a szakérettségi tanárok segítségével ismerkednek az említett szakmákkal. Mondanom sem kell, hogy mily nagy lelkesedéssel vesznek részt a mi fiataljaink ebben az újfajta oktatásban. Természetesen az autóvezetés és az elektromosság tetszik nekik a legjobban. A szakmai oktatásiban résztvevő fiatalok száma 150 és mellettük van még az 50 ezüstkalászos gazda címére pályázó fiatal. S amíg Szolnoki János, s nem utolsó sorban az általunk is látott valóság minderről beszélnek, megérlelődik bennünk egy gondolat, hogy vajon különböző társadalmi szervek és a minisztériumok hogyan segítik, hogyan támogatják e törekvéseket? Egyáltalán hogyan fogadták mindezt. Szolnoki elvtárs erre is készségesen megadja a választ: „hendvai Vilmos elvtárs, a megyei tanács elnöke személyes intézkedésére kaptunk a tanácstól egy személyautót, Sebők Béla elvtárs, a Beruházási Bank igazgatója kiutalt számunkra 140 000 forintot. A személyautón tanulják a fiatalok az autóvezetést, a 140 000 forintból többek között vettünk egy Norton esztergapadot, csiszoló- és maró felszerelést, Izs motorkerékpárt, elektromos mérőműszereket és más egyéb egyszerű szerszámokat. Kaptunk ezenkívül öt kataszteri hold földet, amelyen már tavasszal intenzív belterjes gazdálkodást akarunk folytatni az ötven „ezüst- kalászos gazda” közreműködésével. Nagyon sokat segített Csergő János elvtárs, a kohó- és gépipari miniszter a gépek beszerzésénél és megígért még egy esztergapadot. Az iskola KISZ-szervezete 20 000 forintot gyűjtött; úgy, hogy a tagok a szünetben fémet, hulladékot gyűjtöttek a MÉH számára. A szülői munkaközösség is sokat segített és azt hiszem, abban reménykedem, hogy ezután még többet fog segíteni. Arra a kérdésünkre, hogy mindezt ki tartja kézben és mindez kinek az ötlete, gondolata volt, Szolnoki elvtárs elhárítóan válaszol. — Nézzék, nem az a fontos — mondotta — hogy ki találta ki, ki honosította meg és ki kezében van a dolog, sokkal nagyobb segítséget adnának azzal, ha azt írnák meg, hogy komoly problémáink vannak, s legnagyobb problémánk a helyiség kérdése. A Dobó Gimnázium nyolctantermes iskola és a jelenlegi oktatási évben tizenhat osztályt tanít. Mint önök látták — folytatta — ezekből a termekből foglaltunk le néhányat a műhelyek számára. Ha volna 60 000 forintunk — sóhajt fel — egy csapásra mindén problémát megoldanánk. Ennyibe kerülne a világító udvar berendezése, illetve üvegtetős műhely gépcsarnokká való átalakítása. A minisztériumban segítenek, de meg kell mondanom, ma még több az elvi, mint a gyakorlati segítség. Ha jónak találják a mi kezdeményezésünket, akkor határozottabb intézkedésieket várnánk tőlük. A tanári kar természetesen sokat segít, náluk viszont arra volna szükség hogy gyakorlatibb emberekké váljanak, bár meg kell mondanom, hogy ennek nagyon biztató jeleit tapasztaljuk, ők maguk is bekapcsolódnak ezekbe a szakkörökbe, különösen az autós szakkörbe. — Hogy mik a jövőbeni terveink? — kérdezi szinte saját magától Szolnoki János —, hát mindazon problémák megvalósítása, melyekről itt fentebb beszéltünk. — És még egy — teszi hozzá huncutul nevetve Űjváry Ottó, a Szilágyi Gimnázium igazgatója felé (mert tudniillik beszélgetésünkben részt vett ő is) — állandóan élvonalban lenni, nem szerelnénk, ha elhagyna bennünket a Szilágyi Erzsébet Gimnázium, mert ott is találni ám hasonló kezdeményezéseket. — No, majd meglátjuk — mondjuk szinte mindannyian és elbúcsúzunk. (S) Bővül a részfetakció, kedvezményes hitelfeltételek A Belkereskedelmi Minisztérium növeli a négy hónapja bevezetett áruvásárlási' hitelakció keretibe bevont árucikkek választékát. Január 15-től az eddigieken kívül egyes pamut- és gyapjú méterárukat, öltönyöket, kabátokat, ruhákat, szőnyegeket, háztartási lenárukat és kötöttárukat, valamint egyéb ruházati cikkeket is árusítanak OTP-hitellevélre. Beköszöntött az új esztendő, amelyben a szovjet nép hozzáfogott a kommunista tár^ sadalom gyorsütemű építéséhez. A Szovjetunió azért léphet a fenti új, s fejlődése szempontjából a legfontosabb szakaszba, mert ezt a szovjet emberek eddigi — s különösen 1958. évi — munkasikerei lehetővé tették. NEMZETI JÖVEDELEM 1958-ban a szovjet munkások és alkalmazottak száma mintegy másfélmillióval emelkedett. Ugyanakkor nőtt a munka termelékenysége is; Ily módon az ország nemzeti jövedelme egy év alatt 8 százalékkal lett magasabb. Arról, hogy mit jelentenek ezek a százalékok a termelés mai színvonalán, a következő adatokból meggyőződhetünk : 1958-ban csupán a Szovjetunió nemzeti jövedelmének emelkedése túlszárnyalta az 1930; évi jövedelem összegét. AWAGI JÓLÉT A szovjet nép anyagi jóléte 1958-ban tovább emelkedett. A nemzeti jövedelem gyarapodása alapján a munkások és az alkalmazottaik reálbére — a nyugdíjak, a segélyek, az ingyenes oktatás és egészség- ügyi ellátás figyelembevételéA részletakció lebonyolítására külön üzleteiket, illetve áruházakat jelöltek ki, ahol csak ezeket az áruféleségeket árulják, természetesen készpénzért is. Vidéken, a megye- székhelyek boltjaiban február 1-től kezdődik meg az akció A választék bővítésével egy időben az Országos Takarék- pénztár is könnyítéseket nyújt a részletvásárlóknak. Eddig a hitel után 6—8 százalékos kezelési költséget számítottak, amelyet az előleggel együtt egyszerre kellett kifizetni. Január 15-től, illetve február 1- től új kezelési költségeket állapítanak meg. A kezelési költség a hat hónap alatt visz- szafizetendő összegnél 5 százalék, a 9 hónapon felül visz- szafizetendőnél 6 százalék. 12 hónapra 7 százalék, 15 hónapra 8 százalék lesz; Helytállni, minden időben helytállni. A kommunisták jelszava ez, ezt vallják azok az emberek, akik a párt sorain belül dolgoznak, hogy szilárdabb legyen a munkáshatalom, hogy épüljön a szocializmus és ne akadályozhassa, gátolhassa ezt semmiféle ellenséges erő. Helytállni, minden időben helytállni — ezt vallják azok a kommunisták, akik a munkásőrségben fegyverrel is őrködnek a szocialista építés békéjén. És ezt a helytállást bizonyították be az elmúlt vasárnapra virradó éjszakán a gyöngyösi munkásőrök. Éjfélre járt, amikor az ügyeletes szobában elhangzott a parancs: Riadó! Néhány perc telt csak el, telefonon továbbították a parancsot, motorok zúgtak fel, csizmás lábaktól kopogtak a keményre fagyott utcák, ablakok zörrentek, fények lobbantak fel az éjszaka ködös sötétjében — az alvó városban talpra ugrottak és fegyvert fogtak azok, akikre azt bízta a párt, hogy őrködjenek városuk rendje, nyugodt, békés élete fölött. Kik ezek az emberek, akik szabad idejüket, nyugodt éjszakájukat, s ha szükség van rá, akár vérüket is feláldozzák a közért? Bányász, aki éjfél előtt ért haza a föld mélyéről, fiatalember, aki üzemben, vagy hivatalban dolgozik, akit talán éppen szórakozás közben ért a „riasztás”, nyugdíjas, háziasszony, munkás és értelmiségi. A fegyelmezetten sor- baállő munkásőrök között van ősz 19-cs és vannak pely- hedző állú fiatalok. Mennyi ember, hányféle élet, hányfajta képesség, elképzelés a világ egy-egy kérdéséről? S mégis egyek! Egyek abban, hogy kommunisták, egyek abban, hogy a munkáshatalmat minden áron megvédik, egyek a kö- telességteljesítésbcn, a helytállásban. Vasárnapra virradóan próbariadója volt a gyöngyösi munkásőrségnek. A próba jól sikerült: bebizonyította, hogy a munkásőrök Gyöngyösön is helytállnak, teljesítik kötelességüket. Leltározzanak — de ne egy időben A kereskedelmi vállalatok most tartják, vagy nem régen tartották évvégi leltárukat, amit mi, fogyasztók, helyesnek tartunk, csak azt nem, hogy egyforma árucikkek árusításánál egy időben tartják a leltárt. Hatvanban a Kiskereskedelmi Vállalatnak és a földművesszövetkezetnek is van szakosított üzlete, de vásárolni nem lehetett egyiknél sem a leltár miatt. A MÁV KISZ-szervezete sem tudta a csapatzászlóhoz szükséges anyagot megvásárolni a leltár miatt. Arra a kérdésre, hogy hol lehetne azt megvásárolni, azt felelték: „utazzék fel Budapestre”. Hasonló jó tanáccsal, amint olvastuk, már szolgáltak máshol is a vevőnek, Kecskeméten, ahol az egyik üzletre ki volt írva: „Leltár miatt zárva, legközelebbi üzlet Szolnokon.” Valahogy így jártak a hatvaniak is a leltár miatt, s cs arra inti az illetékes szerveket, ilyen esetben összhangba kellene hozni az üzletek leltározási ütemtervét. A hőségekben meg lehet érte hogy egyszerre leltározn de Hatvanban nem értht mert Hatvan járási székht s sokan beutaznak a k nyékbeli községekből vásárolni. Ez a nemtörődömség n- m vall a szocialista kereskede lemre, s a legközelebbi állmokkor a kereskedelmi ősi. tály bevonásával úgy kell ■ a leltár időpontját meghi rozni, hogy a vásárlók érezzék annyira káros hat sát. Azt is helytelenítettél a hatvaniak, hogy január i 1 7-ig egyáltalán nem volt tőkehús, alig lehetett k< töltelékárut is. Ezáltal a romf iárak csillagászati gasságba emelkedtehiVARGA IMRE, HEGYMEGI ISTVÁN, társadalmi ellenőrök. i Szerkesztői üzenetek Csalogány Károly, Petőfibánya: A levelében foglaltaknak utána nézünk, gondoljuk, van egy kis túlzás is benne — értjük itt a fodrász borravalóját. Az eredményről majd levélben értesítjük. Budaváry Gáspár, Eger: Újévi számunkban a Tanácsköztársaság 40. évfordulójára rendezett irodalmi úttörő pályázat értékelését közöltük. A pályázat céljának megvalósítása során az úttörő pajtások nem minden veterán harcost kerestek fel. Nagy Erzsébet, Hatvan: Levelét megkaptuk, s örömmel vettük tudomásul, hagjA máskor is tudósit bennünket a hatvani MÁV kiszívták munkájáról, életéről. A most Ez az év a kapitalista világgal folytatott verseny döntő szakasza lesz 195# eredményei, 1959 távlatai a Szovjetunióban vei —- ebben az évben 1940- hez viszonyítva, csaknem kétszeresére, a kolhozparasztok reáljövedelme (egy dolgozóra számítva) több mint kétszeresére emelkedett. 1959-ben az anyagi termelésben dolgozó munkások és alkalmazottak száma tovább növekszik. A műszaki halad is és a jobb munkaszervezés következtében fokozódik a munka termelékenysége, javul a lakosság ellátása. A hétéves terv ellenőrző számai célul tűzik ki, hogy a lakosság szükségleteinek kielégítését szolgáló fogyasztási alap hét év alatt 60—53 százalékkal emelkedjék. A hétéves terv során a múnikások és az alkalmazottak reálbére átlag 30 zalékkal, a kolhozparasztok reáljövedelme szintén hasonló mértékben növekszik. RÖVIDEBB UNKANAPOK 1958-ban számos iparágban, de elsősorban a szén-, a vegyi-, az olaj- és a gáziparban, a vaskohászatban és a gépgyártásban áttértek a hét, — illetőleg hatórás munkanapra. 1959-ben ez az áttérés tovább folytatódik annak érdekében, hogy 1960-ban valamennyi munkaterületen bevezessék a hétórás munkanapot. Egyes iparágakban pedig a munkások és az alkalmazottak napi 6 órát dolgoznak majd. LAKÁSÉPÍTKEZÉS 1958-ban minden erőt azon fontos feladat megoldására összpontosították, amely a következő 10—12 évben a lakáshiány felszámolását tűzi ki célul. Elegendő megemlíteni, hogy 1958-ban a városi lakosság számára több mint 62 millió négyzetméternyi területen építettek lakóházat. Az 1959— ISTd. évi időközben a városokban és a munkástelepeken 650—660 millió négyzetméternyi lakóterületet építenek b\ A falvakban pedig mintegy 7 millió házat húznak fel. Ez azt jelenti, hogy évente átlag több mint 3 millió úgynevezett lakásegységet építenek a szovjet városokban és falvakban, SZOCIÁLIS-, KULTURÁLIS KÖLTSÉGEK A szovjet nép jólétének növekedését szemléltetően mutatja, mennyit költ a szovjet állam szociális-, kulturális célokra. 1958-ban a Szovjetunió állami költségvetése 212,8 milliárd rubelt fordított erre a célra, míg 1959-ben ez a szám már 232 milliárd rubelre emelkedik. A 19,2 milliárd rubeles növekedés kedvező hatást gyakorol a dolgozók reálbérére. VÁSARLÖKÉPESSÉG A lakosság vásárlóképessége — az anyagi jólét fokmérője. íme, néhány példa: 1958- bam az állami és a szövetkezeti kiskereskedelem áruforgalma — összehasonlítható árakon számolva — 2,7-szer szárnyalta túl az 1940. évi színvonalat és naponta átlag ban 2 milliárd rubelt tett ki. Ebbe nem számították bele a kolhozpiacok forgalmát, amely az utóbbi időben — a kötelező beszolgáltatás megszünteitébeküldött tudósítása ;;Az ifjúságé a szó" című rovatunkban kerül le- közlésre. További tudósításait várjuk. Duleba István, Eger: A lakáshiány nemcsak egri probléma, sajnos, ez országos. Ebben mi nem tudunk segítséget nyújtani. Csak a lakáshivatal, illevetve a városi tanács segíthet majd akkor, ha lesz üres lakás. Ne veszítse el türelmét, s továbbra is adja be igénylését. „Kakuk Marci", Eger: A társbérlővé! kapcsolatos panaszával forduljon a városi tanács igazgatási osztályához, ahol pontos választ tudnak adni mindenre vonatkozóan. Mindenesetre először békés úton próbálja megoldani, ha úgy nem megy, akkor hivatalosan. sével — nagy mértékben emelkedett. A fenti kiskereskedelmi áruforgalom — ugyancsak összehasonlító árakon számolva — az 1959—1965. években 57—62 százalékkal növekszik, vagyis tükrözi a közszükségleti cikkek gyártásának és a lakosság jövedelmének további emelkedését. Ha hasonló szempontok szerint vizsgáljuk a Kapitalista világot, egészen más képet kapunk. Vegyük például az Egyesült Államokat. 1958. első felében az Egyesült Államokban a megélhetési .run:- mum hivatalos indexe, az előző évek hasonló időszakához viszonyítva, 3,3 százalékka! növekedett. Az árak és az adók emelkedése, valamint a munkanélküliség fokozódása, csökkentette a munkások reálbérét, a dolgozó parasztság jövedelmét. Ilymódon az Egyesült Államok kiskereskedelmit áruforgalma 1958. első felévében valamennyi árucikkben kisebb volt, mint az előző év első hat hónapjában. Ehhez nem szükséges kommentár, x A szovjet nép a feladatok megoldásának biztos hitével lépett a történelmi hétéves terv első esztendejébe. Ez az év a kapitalista világgal folytatott verseny döntő szakasza lesz; t
