Népújság, 1959. január (10. évfolyam, 1-26. szám)
1959-01-11 / 9. szám
1959. január 11., vasárnap NÉPÚJSÁG 3 Munkájuknak máris gyönyörű eredményeik vannak" — Év ele ji tátouatás u hevesi Háziipari Szövetkezetnél — A „MAMA" Majdnem Heves szélén két csinos épületben dolgoznak a hevesi Háziipari Szövetkezet tagjai, az úgynevezett „tájházban.”, amely Heves megye népművészetének tárháza, valóságos kis múzeum. A szövetkezet tagjai azonban nemcsak ebben a hevesi tá j házban dolgoznak, hanem Átányon szőnek, Recsken hímeznek, Tar- naőrsön szőnyeget Szőnek, Mátraderecskén szintén szövő részlege van a hevesi Háziipari Szövetkezetnek, s ha minden jól megy, ez évben még Rétervásárán is alakítanak egy újabb részleget az ottani.. Nőtanács kérelmére. A szövetkezet 301) tagiának hihetetlenül sok háziszőttest kell elkészítenie ebben az évben, olyan nagy a kereslet kül- és. belföldön háziszotteseik, szőtteseik, hímzéseik iránt. Brüsszel. Moszkva. Mongólia S még több város ismeri már a hevesi szőtteseket, hímzéseket, s nemcsak ismeri, de szereti is. Ahogy Stéger István főkönyvelő tájékoztatott bennünket, Mongólia olyan nagyarányú megrendelést adott a szövetkezetnek, hogy félévig dolgozhatnak a szőttesek, abroszok uzsonna garnitúrák elkészítésén. Most gyártják a Moszkvában megnyílt Budapest-étte- rem szép kivitelezésű, magyaros mintájú függönyeit, abroszait, s ott voltak gyártmányaik a brüsszeli világkiállítás magyar éttermében is. — Ilyen volt a brüsszeli szalvéta — mutatja a mintát a főkönyvelő s a fehér hímzett szalvétán ott a cédula: „Brüsz- szeli világkiállítás’’, s a felső részén ráhímezve a nagy „H” betű, mely a herendi porcelánokon is díszlett, mellyel együtt az ’ ásztalra került a hevesi szalvéta. Még nincs hevesi baba — de lesz A magyar népművészeti babáknak, legyen az matyó, vagy kalocsai, igen nagy sikere van a külföldi turisták körében s nagy sikere lenne a Heves megyei népviseletbe öltözött babáknak is, de sajnos eddig nem foglalkozott készítésével egyetlen szövetkezet s-=m a megyében. Ezért "most vagy boldogi népviselet töztetett babákat akam szíteni, a világhírű babakészítő, Mészáros Anna fc létével. Remélhetőleg, még ebben az évben piacra kerülhetnek a recski részleg által készített babák a Heves megyébe látogató külföldiek , a megye népviseletébe öltöztetett babákból is vásárolhatnak. t Ui minták — a lávából Nem lesz nehéz megvalósítani a babák készítését, a minták felújítását, hiszen a szövetkezet már rendelkezik olyan népi iparművész gárdával, mely biztosítani tudja az újabb és újabb mintáit alkalmazását. Egy halomra való szőnyeg, abrosz, függöny és hímzésminta áll a szövetkezet rendelkezésére s a gyűjtés tovább folyik a megye majd minden községében. A leggazdagabb népművészeti mintákat Átány, Boldog és Recsk környéke adja. Nemrég sikerült egy vőlegény-kötényt vásárolni, melyen ősrégi minták hímzése közt ott díszeleg a vőlegény neve: „Besenyei Sándor”. S az album tovább gyarapodik ; újabb, szebbnél-szebb mintákkal, melyekkel csak ez év első negyedében majdnem kétmillió forint értékű háziszőttest, térítőt, függönyt, szőnyeget díszítenek. Népi iparművészek A hevesi szőttesekbe, abroszokba varázsolt szép mintákat Kilczin Jolán szövőnő népi iparművész szövi be először, aki nemrégen háromezer forintos pályadíjat nyert a Műcsarnokban rendezett kiállításon gyönyörű népi mintákkal szőtt függönyével, Csikós Gizella szövőnővel együtt. Tóth Mária népművészeti felelős, Fül ön Pálné, Kovács Piroska szövők’ özv. Kovács Imréné és özv. Sárvári Andrásné recski hímzők, valamennyien népi iparművészek, megfelelő biztosítékot adnak munkájukkal arra, hogy a hevesi Háziipari Szövetkezét készítményeinek; művészi színvonala továbbra is megmarad, sőt növekszik. Nem könnyű a munka. — de megéri Ezt bizonyították a Tájház szövőgépeinél tett látogatásunk is. A szövőnők valóságos művészei a bonyolult minták készítésének. Nyolc órán keresztül szőni a modemnek Öcsi nem mondható gépekkel, nem! gyerekjáték, s ahogy a kar-! ban tartó műhelyben beszélget- < tünk Balázs Pali bácsival, a; szomszéd teremből olyan dü-j börgés hallattszott, hogy nemi állhatta meg szó nélkül. ! — Lassabban Erzsikéin, ösz-J szedöntőd a házat. S Erzsiké, akinek minden por-! cikája mozgott a nagy munká-! ban, csak nevetett az aggódás-! ra, s tovább csattogtatta szövő-! gépét, melynek tengelyére a né- ! pi mintás abroszok végtelen so- < ra tekeredett fel. Az egyik leg-5 nehezebb munkán dolgozott, 5 éppen’még segítője sem volt,; de a majdnem négyéves gya-> korlat túlsegíti őt minden ba-5 jón, s két-három óránként! újabb és újabb abrosz kerül ki ! szövőgépe alól. A munka nem állhat meg,; hiszen a szövetkezet készítené-5 nyelt nagyon várják a megren- 5 delők, de igyekeznek a szövet- í kezet tagjai azért is, mert sze-! retnék, ha ez évben is olyan! szép eredményekkel zárnák az! évet, mint az 1958-ast. A számítások még nincsenek teljesen készen,de a Tompa Belőné által vezetett szövetkezetben előreláthatólag félmillió forint nyereséget érnek el. Az anyagi elismerésen kívül az erkölcsi elismerésben sem szűkölködnek a szövetkezetbeliek. Nemcsak belföldön, de külföldön is dicsérik szorgalmukat, tehetségüket. A vendégkönyvükben kínai, szovjet, angol szakemberek és látogatók elragadtatással nyilatkoznak a szövetkezet dolgozóinak munkájáról. „Munkájuknak máris gyönyörű eredményei vannak” — írta a könyvbe Csen Dzsi Fu kínai festőművész, de hasonlóan nyilatkozott a legutóbb itt járt csehszlovák népművészeti küldöttség is. Ezek a dicséretek annál is értékesebbek, mert a szövetkezet dolgozóinak nagy része fiatalokból tevődik össze, munkájuk máris tehetséges szakemberekre vall. S bár gépeik öregek, de igyekezetük, szivük fiatalos — s ez a fő és ezért bíznak abban, hogy 1959- es év is újabb sikereket, elismerést és újabb nyereséget hoz szövetkezetüknek. Kovács Endre Szerkesztői üzenetek .na» Lőrinci: Levelét «l ű, s az abban foglaltakig atosan annyit tudunk rnoz-idani, ogy most jelentkezzen a Mátra vidéki Erőműnél, hogy amikor i~«nkalehetöi>ég lesz, értesítsék. Muth József, Gyöngyös: Levelét megkaptuk, sajnos, az előző levélről — amit állítólag egy hónappal ezelőtt küldött — nem tudunk, hozzánk nem érkezett. Általában minden levelet valamilyen formában feldolgozunk, s arra választ is küldünk, akár levélben, akár ,,szerkesztői üzenetekben.” Kovács teke Gábor, Mikófalva: Levelét megkaptuk, s az illetékeseknél intézkedünk, amíg a végleges eredményről értesítjük, kérj ült, várjon türelemmel. ILLUSZTRÁCIÓ JÓZSEF ATTILA VERSÉHEZ (Pásztór Péter rajza) ■ ■■hogy az Egyesült Államok szabadulni akar Csang Kaj-séktől. A közelmúltban éles harc bontakozott ki az Egyesült Államok és a tajvani koumintang hatóságok között. Az amerikai propaganda munkához látott és igyekezett megosztani a koumintang egységet, s kiütni a nyeregből Ceang Kaj- seket. A hongkongi jólértesült körök rámutatnak arra, hogy az Egyesült Államok szabadulni akar Csang Kaj-sektől és meg akarja valósítani Tajvan ENSZ gyámsága alá helyezésének tervét. Tehát teljesen egyedül marad a szegény Csang Kaj-sek Tajvan szigetén, kenyéradó gazdája igyekszik megszabadulni a' mindig síró alattvalótól... (—k. j.—) 250 katasztrális hold kísérleti célokra A -10 éve Kompolton működő Északkelet-Magyarországi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet 1250 katasztrális - hóid szántóföldön gazdálkodik, melyből 250 holdat növényne- mesítési kísérleti célokra használnám Ezen a területen az elmúlt öt év alatt 11 újfajta növényt tenyésztettek ki, melyeket hivatalosan is elismertek. Ezek közé tartozik a kom- pcuti tavaszi búza, a H—1108 sönárpa, a kompol ti kender,. a Kompolti baltacin és. a taré-, lyos búzafű. A különböző növények nemesítésén kívül az intézet feladatai közé tartozik .az északkeleti táj különleges növény termesztési és agrotechnikái problémáinak a megoldása, valamint az általuk ki-- kísérletezett növények fenntartása, a vetőmag szaporítása. Ezt a célt szolgálja szántó- területük többi része, mélyen évente igen sok elit-vetőmagot terme1nek és küldenek az Ország különböző részeibe. SUGÄR ISTVÁN: A% egri nép Rákóczi xásslui alatt kiknek kedve volt és alkalma- tossak a hadakozásra, Pattantyúsok (tüzérek) lettek 132-en.” La Motte francia ezredes igen becses szolgálatokat teljesített Rákóczi serege részére. Vau- bannak, a jeles francia hadi- mérnöknek volt segédtisztje. Megemlítem, hogy La Motte-al jött hazánkba a másik hadimérnök: de Riviere János, aki az egri vár közepén a hatalmas, sokszögletű belsőbástyát építette, — melynek későbbi felrobbantásából keletkezett a mai kálváriadomb. Valószínű, hogy La Motte egri útja alkalmával, amikor a 132 németszármazású egri pattantyúst toborozta Rákóczi zászlai alá, vagy a vár építkezéseit tekintette meg, vagy még csak előtte jött helyszíni szemlére. Külön tételben emlékezik meg Eger város tanácsa azokról a városbeliekről, akik életüket adták a szent célért: ..Miolta Urunk (Rákóczi) hív- ségére állottunk, egy harcon, máson fegyver által hajdúk, katonák, az kiktül emlíkezünk, elestenek 70-en. Termiszet szerint való halállal is Sokan megholtéinak...” Sokakat a harcok során szétvertek, mint ' Az intézet kutatói jelenleg azon fáradoznak, hogy tanulmányozzák a nagy adag mű* trágyák termésfokozó hatását,, a téli műtrágyázás eredményességét,. a kukorica műtrágyázásának hasznosságát, valamint választ kapjanak arra a kérdésre, hogy a tájjelleget figyelembevéve milyen növények azok, melyeket ezeken a területeken a leggazdaságosabb termelni. Sokat foglalkoznak az olasz műtrágyázási rendszerrel is. Ennél az eljárásnál az őszi búza nitrogén- trágyázása a téli hónapokban történik. Az olasz tapasztalatok szerint mindez kedvezően befolyásolja a kalásznagyságot, és nem fokozza túlzottan a bokrösodást. Az árpaműtrá- gyázási kísérleteik viszont azt Vizsgálják, hogy a különböző műtrágyák ós adagok miképpen befolyásolják a sörárpa ipari minőségét. Ezenkívül '.iföldi tapaszt?1 »tok szerint a búza 'érmésé jelentékenyen fokozható, ha a vetőmagot vetés előtt radioaktív foszfor-1 izotóppal kezelik. Az intézet izotóp-kísérlete különböző radioaktív foszfor adagokkal kezelt búzák összehasonlításában áll és azt mutatja, hogy az ilyen kezelés ered'-'ényezi- e a terméserrte'kedést. továbbá, hogy melyik a leghatáso* sabb kezelési eljárás. Öi kórház épül Hatvanban Száz ágyás központi kórház építését kezdték meg Hatvanban. Eddig már 800 000 forint értékű anyagot építettek be. Terv szerint ez évben az egyik rendelőt át is adják rendeltetésének. A 100 ágyas kórház építését 1960-ban fejezik be, majd azután tovább építik 180 ágyasra. Hogy könnyebb legyen a munka Az atkári Petőfi Termelő- szövetkezetben ebben aa évben több Kisebb beruházást terveztek, melyek a munka megkönnyítését szolgálják. A terv értelmében sorra kerül egy sílótöltőgép, 10 magasnyomású permetezőgép, 1 hidraulikus prés. egy szelektor és több kisebb munkagép vásárlása. Ezekre a beruházásokra előreláthatóan mintegy 130 ezer forintot költenek. ’ az Okmány írja: Sokan< idestova eloszolván mind ma- < gyár, rác, német natióbul.” < Telekessy sajátkezű féljegj-! zése szerint, melyet az ok- < mányra írt „összeírása és fel-< jegyzése azoknak az egriek-< nek, akik katonáskodnak vagy; már nincsnek jelen” ... „ősz-; szesen tesznek 524 személyt”! • AMIKOR A Rákóczi-sza-; badságharc egri vonatkozásait; vizsgáljuk, nem szabad meg-; feledkezni arról, hogy a nagy; nemzeti küzdelmet jobbágyok; szervezkedése készítette elő, a; jobbágykatonák az ország füg-; getlenségéért folytatott háború; során a maguk felszabadulá-; sáért is küzdöttek s harcuk a; törekvésüket akadályozó föl-: desurakkal, vármegyékkel át-: szövi a szabadságharc egész; történetét. Rákóczi 1703. szép-: tember 29-én Vetésnél kiadott: pátense szerint: a fegy-'. vert fogó, igaz magyarságát', mutató, fegyverével országún-'- kát, nemes hazát oltalmazó< kuruc”, mentesül mindenféle ■ pénz- és természetbeli köz-', tehertől, csupán a vármegyék-; re kivetett élelmiszerszolgál-; tatáshoz kell hozzájárulnia. A; szebb, az emberibb jövőért; harcolt a több, mint félezer; egri az elkeseredett küzdel-; mekben és mindenképpen mél-; tók arra, hogy késői szabad; utódaik meghajtsák előttük a; hála és megbecsülés zászlaját. : lejöttek, készek visszamenni 19-en.” Láthatjuk tehát, hogy az egriek részt vettek az oly fontos felvidéki harcokban, sőt ott derekasan meg is állhatták a helyüket, mert hiszen többjüket tisztté léptették elő. Bizonyára jelentősen többen harcolhattak az északi részeken az itt feltüntetett létszámnál, hisz maga a városi tanács is megemlíti, de nem tudja, hogy hová szóródtak szét. A háború egyik jelentős hadművelete volt a Dunántúl felé való előretörés. Ebben is részt vettek az egri kurucok: „A Dunaföldvári Sáncban két Hadnaggyal, furérokkal (katonai futárokkal) együtt 20-an.” „Eger várában magyar hajdúk vannak 274-en.” A felvidéki táborokban még 16 egri szolgált, mint hajdú. IGEN ÉRDEKES a következő tétel: „Rácok közül mentek táborban 16.” Ez annál is említésre méltóbb, mert maga Rákóczi írta a rácokról: „Ezen népfaj, mely a magyarnak természetes ellensége...” A németszármazású egriek is szép számban kitettek magukért: „Francia Lamothe Óbester Urammal minapi itt létiben a Németek■ közül, az MINT TUDJUK, a Rákóczi megindította szabadságharc során a Tokaj alól' Eger alá ereszkedő Bercsényi-csapatok 1703. november első napjaiban foglalták el a várost. Magát a várat csak a következő év áprilisában tudják leigázni. Ettől az időtől kezdve, Eger, az egész kurucz-mozgalom alatt Rákóczi egyik főhadiszállása volt. Joggal merült fel már eddig oly sokszor bennünk a kérdés, hogy milyen mértéiben vette ki részét az egri nép, e dicső célokat maga elé tűzött népi és nemzeti szabadságharcból? Míg eddig e kérdésre lehetetlen volt konkrét adatok híjján, feleletet adnunk. — addig, a közelmúltban megtalált levéltári okmány alapján, má már pontos számszerű adatok állanak rendelkezésünkre. Köztudomású, hogy az ország katolikus főpapjai közül, mellszélességgel, csak az egri püspök, Telekessy István állott Rákóczi zászlaja alá. ö fogadta 1705. február 28-án ünnepélyes keretek között a2 Egerbe bevonuló fejedelmet. -— de részt vett az oly fontos szécsényi országgyűlésen is, hol Rákóczit, az ország „vezérlő fejedelmé’‘-nek választották meg. ÍBátor Mállásáért a szabadságharc leveretés« «.tán, keservesen meg is kellett bűnhődnie, Kolonich esztergomi prímát, bosszúja révén.) A most megtalált okmány is, „Rákóczi püspöke” részére készült. minden bizonnyal az 1705—1706-os esztendő folyamán. Telekessy udvari prefektusa azzal a kérdéssel fordult a város tanácsához, 1 gy izölje a R"kóc2i zászlai alatt harcoló egriek számát. A város magisztrátusa nyomban beszerezte a kívánt felvilágosító adatokat és a megtalált okmány keretében közölte azt. imigyen: ....... Parancsolatjára ke gyelmednek Országunk szol- gálatjában lévő egri lakos vitézlő és táborozó személyek iránt, számszerint hányán legyenek actu (jelenleg) fegyverben, Hadnagy Uraimék ekép- pen referálták.” A továbbiakban tételenként, imigyen sorolták fel a kuruc mozgalomban részt vett egrieket: „A felső hadakban utolsó mustrától (szemlétől) fogva maradtak 80-an. A többi más ezrekben (ezredekben) tiszteknek vitettek, ki hova lett, nem tuda- tik... Akik mustra előtt eljöttek, télben odafent (értsd a Felvidéken) táboroztak, most Sepesy Tamás által előadattak, lejöttek 41-en. Mustra után kik
