Népújság, 1959. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-10 / 8. szám

1959. január 10., szombat NEPOJSÁG 9 Gyöngyösorosziban fizetik a legtöbb nyereségrészesedést A Gyöngyösoroszi Ércbányá­nál a» elmúlt évben úgy lát­szott, hogy veszélyben van az évvégi nyereségrészesedés. A bányaüzemnél bevezették a hatórás műszakot és mint vár­ható volt, kisebb autóbusz­késések is jelentős termelés- kiesést okoztak. Ez az állapot két—három hétnél nem tartott tovább. Rendes kerékvágásba zökkent a munka, megjavult a termelés, annyira, hogy az or­szág távoli bányájából, Pécs vidékéről is jöttek tapasztalat- cserére a bányászok. Pusztai Istvánék, Bognár Miklósék keze alatt égett a munka: a brigádok állandóan 100 százalékon felül teljesítet­tek. Vajon mi volt az a hajtó­erő. ami ilyen serény munká­ra tüzelte a Gyöngyösoroszi Ércbánya dolgozóit? — Szerintem nem más, mint az év végén várható nyereség- részesedés — mondja Czéh Mi­hály, a bánya üzemvezetője. — Mindenkinek jól jön az a kis pénz, amit a fizetése mellett kap. A tervet teljesítettük, most már várjuk az eredmény- hirdetést, hogy mennyit ka­punk. Egy hónap nyereségrészesedés — Azt mondtuk egymás kö­zött — kezdte el a beszélge­tést Pista Zsigmondi, az ércelő- készítő-mű délelőttös csoport- vezetője —, arra a nyolc órára úgyis bent kell maradni, hát akkor már úgy dolgozzunk, hogy még több pénzünk le­gyen. Nem közömbös egyi­künknek sem, hogy 40 forin­tot, vagy 75 forintot keres egy műszakban, és márciusban hallgat, amikor a többi üze­mek a részesedést osztják. — így gondolkoztunk mind­nyájan, — csatlakozik csoport­vezetője véleményéhez Nagy Gábor, az ólomflotáló-cellák kezelője. Rajtunk múlik, hogy mennyi lesz a nyereségrésze­sedés, ahogyan mi dolgozunk — úgy éri el eredményeit az ércelő. Külföldről hozott anya­gokkal, fenyőolajjal, szódával és cián-nátriummal dolgozunk. A fölöslegesen használt flotol (fenyőtű-olaj) dekái csak emel­nék az önköltséget. Az igen drága vegyszerből egy éven át, figyelmes adagolással ezer kilogrammokat lehet megmen­teni. 1958-ban ezer kilogramm flotol, kettőezer kilogramm cián-nátriumot és 23 000 kilo­gramm rézgálicot takarítot­tunk meg, ami 320 ezer forint nyereséget hozott Tehát a takarékos munka meghozta az eredményét. Ezt mutatják ezek a számok is. * 45 MÁTRAHÁZA, Sportüdüó; Fehér köntösben, bejárata előtt csillogó hószőnyeggel. A társalgóban néhány ember, be­szélgetnek, kártyáznak, biliár- doznak. A szobák tájéka, az emeletek csendesek. De még­sem. A második emeleten, a 21-es számú szoba ajtaja mö­gött jóízű nevetés harsan. A szobában három idős fér­fi üli körül a virágosterítős asztalt. Kezükben kártya, s miközben egyikük „negyven­száz ultijára” akarnak megvá­laszolni, — mindent elfelejte­nek. Idős Fehér János nem gon­dol egy pillanatra sem 60 esz­tendejére, aminek nyomait mély barázdák formájában véste arcába az idő, nem a volt Springer-uradalomra, ahol 45 esztendeig eselédeskedett, a Dunántúlról érkezett segéd­tisztre, akit már az első na­pok után „megtapogatott’1, s arra sem, hogy emiatt hat éven keresztül olyan „rossz embernek” tekintették, akinek legfeljebb csak korpakenyér jár. Minek erre gondolni, s fő­leg beszólni róla. Elmúlt, vé­ge van — örökre. Máskülön­ben mindhárman úgy is is­merik már egymást. Ketten, Fehér bácsi, meg idős Hege­dűs Imre egy helyen is doi­Biztos 24 nap De mi a véleménye Gyurkó László üzemvezetőnek a nye­reségrészesedés megszerzésé­ről? — Én három főtényezőnek tudnám be az eredményt. A munkások között az év utolsó felében nagyon megváltozott a munkaszellem. Láttam rajtuk, hogy érdekli őket az a mun­ka, amelyet végeznek, számít- gatnak, hogyan lehetne job­ban, gazdaságosabban termel­ni, mi lenne akkor, ha csak kevesebb vegyszert adnának a folyadékhoz, hogyan lehetne a fémkihozatalt megnövelni — gondolkodtak és szerintem szívvel-lélekkel a munkának éltek. Ez az első tényező. A másik, a technológiai változá­sok korszerűsítése a flotálás (ércdúsítás) menetében. A har­madik pedig az, hogy jó volt a nyersére. A termelékenység magasra ugrott, ugyanabból a nyersércből több fémet tud­tunk nyerni, s emellett egész éven át az ércelő vegyszer­fogyasztása csökkent. A fém- kihozatal 10 százalékkal na­gyobb, mint 1957-ben. Gyurkó László üzemvezető szavai az ércelőkészítő munká­sainak becsületesen végzett műszakjait dicsérik. Az ennyi szép eredmény után kíváncsi az ember: mennyi pénzt kap­hatnak itt a nyereségrészese­désből? A legnagyobb csodálkozásra, még bizonytalan feleleteket le­het hallani és ez örvendetes dolog. Még ugyanis nem tud­ják, hogy 24 vagy 25 napot fi­zetnek-e ki márciusban a vál­lalat munkásainak. A múlt év­ben 16 napot, 426 000 forintot osztottak ki nyereségrészese­dés címén, az idén 750 000 fo­rint lesz ez az összeg. Cséri József főkönyvelő most a legértékesebb ember a Gyön­gyösoroszi Ércbányánál. Ö ügyel a nyereségrészesedés számításaira, az ő kezében gyűlt össze az év munkájának számszerű eredménye. Rend­szerbe foglalva, negyedéves jelentésekről sorolja a számo­kat: — A tervezett energiából 300 ezer kilowatt a megtakarítás. Ez 80 ezer forint hasznot je­lent a vállalatnak. A vegyszer­felhasználásról már beszéltek, én csak egy számadattal aka­rom megmutatni, hogy ez is hozzájárult a nagy nyereség­hez. Az ércelőben a flotol- felhasználás 105 mázsa volt tonnánként, most 88,3 mázsa a feldolgozott érc tonnájára szá­mítva. Az üzemünk a múlt évben külföldre is szállított, az ex­port nagy mértékben segítette a nyereségrészesedést. Nyugat- Németországban, a Lengyel Népköztársaságban is ismerik érceinket, s országunk értékes valutát kap érte. Az „aranyos" nyereség... Hazánknak, az ásványtani szakkönyvek szerint és a leg­újabb kutatások alapján Gyön­gyösoroszi az egyetlen arany­bányája. Nem tonnákról van itt szó, de országos viszony­latban a legnagyobb előfordu­lás itt van. Az előírt mennyi­ségnél jóval nagyobb az arany- kihozatal. A többlet aranytar­talomért 400 000 forintot ka­pott a vállalat. Ez az összeg is nagyban hozzá járult ahhoz, hogy itt fizetik Heves megyé­ben a legtöbb nyereséget. Ez az „aranyos” nyereség még további jó munkára ser­kenti a munkásokat. Az új év­ben nagyobbak lettek a köve­telmények. A havi feldolgozás terve meghaladja a hatezer tonnát. Eddig még komolyabb nehézség nélkül indultak az új évben. Egy év becsületes munkája után jogos részüket veszik fel márciusban Gyöngyösorosziban a munkások, boldogan szá­molgatnak az egyhónapos nye­reségrészesedéssel. Becsülete“ sen dolgoztak, megérdemlik. KOVÁCS JÁNOS Készül Európa szénlelőhelyeinek térképe Nemrégiben I. Gorszkij, akadémiai levelezőtag levelet kapott a párizsi földrajzi ku­tatóiroda igazgatójától. A francia tudós azzal a kéréssel fordult szovjet kollégájához, hogy segítsen a Franciaország szénlelőhelyeit feltüntető, va­lamint a kutatási prognózis térképének összeállításában.: 1958. tavaszán Párizsban a geológusok nemzetközi tanács­kozásán elhatározták, hogy el­készítik Európa szénlelőhelye­inek nemzetközi térképét. Ezt a munkát az 1960-ban Kop­penhágában megtartandónem­zetközi geológiai kongresszus XXI. ülésszakának megnyitá­sáig be kell fejezni. A fent említett párizsi tanácskozáson a részvevők elismerőleg nyi­latkoztak a Szovjetunió szén- készleteinek térképéről. Ezért kérték most a franciák a szov­jet tudósok segítségét. — SZERDÁN ülésezett Gyön­gyösön a Népművelési Állandó Bizottság. Ekkor tárgyalták meg és állították össze a mun­katervet, foglalkoztak a Szü­reti daljátéfc ez évi megrende­zésével és rövid megemléke­zést tartottak a Tanácsköztár­saság 40 éves évfordulójáról. Jogi vita a „Nyugat“ körül — Ellensége volt-e Magyar- ország Hollandiának a világ­háborúban? — Hollandia Legfelső Tanácsa, az ország legmagasabb jogi fóruma, bonyolult probléma előtt áll. Döntenie kell abban a kérdésben, hogy a holland katonai tengerészet 1941-ben jogosan foglalta-e le a magyar zászló alatt hajózó „Nyugat” nevű tengerhajét, vagy sem. A „Nyugat” 1941-ben egy svájci cég számára lisztet szál­lított Ausztráliából Kínába. A „Kortenaer” nevű holland romboló a nyílt tengeren le­foglalta a hajót és Batáviába vitte, mivel Magyarország a világháborúban Németország oldalán állt. A holland tenge­részet később Szurabája kikö­tőjében elszüllyesztette a hajót. A háború után jogi vita ke­letkezett ezzel kapcsolatban. Ennek során elutasították a svájci cég kártérítési követelé­sét A kártérítési pert most új­ra felvették és a svájci válla­lat kilenc és félmillió guldent követel Hollandiától azzal az indokolással, hogy a „Nyugat” nem volt ellenséges hajónak tekinthető. Mint a cég jogi képviselője kijelentette, Ma­gyarország csak a tengelyha­talmak által kifejtett erőszak hatására lépett be a háborúba és Hollandiának sohasem üzent hadat. A „Nyugat” egyébként sem szállított embargo árut, amellyel az ellenségnek segít­séget nyújthatott volna. Mind­ebből következik, a svájci cég álláspontja szerint, hogy a hol­landok jogtalanul zsákmányol­ták a tengeri hajót és annak árukészletét. A holland államügyész vi­szont azt állítja, hogy Magyar- ország oly mértékben vett részt a világháborúban, hogy a formális hadüzenet hiánya el­lenére Hollandia ellenséges ál­lamnak minősíthette. Az érdekes per még folyik. FILMFÓRUWI A fekete zászlóalj (Csehszlovák) A légiós történetek, izgalmas kalandregények leorszaka ma már kétségtelenül lealkonyu- lóban van. Az elmúlt évtize­dekben tömegével láttak nap­világot az ilyenfajta, csak iz­galmakra és borzalmakra va­dászó regények és filmek, a néző tehát már eleve bizonyos fenntartással várja az újabb légiós történetet, melyben va­lami sablont vélt felfedezni. De a Fekete zászlóalj című csehszlovák film sokkal több és haladóbb, mint az átlagos légiós filmek. Az aránylag egyszerű történet mögött ugyanis a helyesen adagolt iz­galmakon túl, mindig ott lap­pang a film magasabbrendü tanulsága, amely sokkal többet akar mondani, mint azt, hogy a légiós élet kegyetlen, a tisz­tek embertelenek, s a nemzet­közi csőcselék eldurvul. A film művészi hitvallása leginkább az utolsó jelenetben érzékel­hető: az élemedett, polgári ru­hás apa a repülőtéren össze­ölelkezik hajdani marcona lé­giós fiával, akinek mosolya hirtelen kamaszossá válik. Kö­rülöttük a békés prágai élet lüktet s e kontraszt láttán sa­jog fel igazán a néző szíve a halomra lövöldözött vietnami­ak, dzsungelben maradt név* télén katonák sorsáért, s e kontraszt erejével válik igazán értelmetlenné és bűnössé a gyarmatosítók esztelen hábo­rúja. A film rendezése kitűnő, s « csehszlovákok nagy szereplő garnitúrát mozgattak meg, még külföldi színészeket is. Külön érdekesség, hogy a légiósok mind anyanyelvükön beszél­nek: ez a hitelességet csak nö­veli. A békés szlovákiai hegy­vidéket helyenként valóban meggyőzően változtatták át vietnami környezetté. Érdekes és újszerű a film befejezése, s ebben nagy érde­me van a mindvégig kitűnően fotografáló operatőrnek. A volt SS-tiszt és a pilseni légiós tá­volodása, egymásra vigyázó farkas-tekintete, a mögöttük kavarodó porfelhő, s a hátvéd­ként hagyott légiósok meg­megránduló keze drámai fe­szültséget teremt, mely mél­tóan fejezi be a jólsikerült filmalkotást. Az utóbbi hóna­pok egyik legjobb csehszlovák filmje a Fekete zászlóalj. —pala­JÓ utak — jó hőxlekedé» Megyénk járásaiban az új utak építése mellett nem fe­ledkeznek meg a már megle­vők állandó karbantartásáról és javításáról sem. így van ez a hatvani járásban is, ahol az elmúlt évben több százezer forintot fordítottak ' ezekre. — Csány községben 50 ezer Ró- zsaszentmártonban 100 ezer, Lőrinciben 120 ezer és Ecséd községben 100 ezer forint ér­tékű útfelújítást végeztek el * községfejlesztési alapból. — BÉLAPÁTFALVÁN 116 ezer forintos költséggel foly­tatják a járdaépítési munká­latokat. A lakosok nagy ré­sze jelentős társadalmi mun­kával veszi ki részét a jár­daépítésből. H TUDOMÁNY ÉS R TECHNIKA VILÁGÁBÓL TELESZKÓPOS ÓRIÁS Szovjet tervezők teleszkópos reflektoróriást szerkesztettek. A főtükör átmérője 2 méter 60 centi, fókusztávolsága 10 méter, A krimi obszervatóriumban már építik a teleszkópos ref­lektor helyiséget, amely egy 20 méter átmérőjű kupolával koronázott 9 emelet magas to­ronyból állj VULKÁNOK A MARSON Japán csillagvizsgáló inté­zetek nemrég titokzatos fény­jeleket észleltek a Marson. A fényfoltok az első kategóriájú csillagok fényerejét is elérik, A japán csillagászok most ta­nulmányozzák, vajon ez a je­»Itt azelőtt csak dolgozhattunk volna66 goznak. Békés megyében, a Töviskesi Állami Gazdaság­ban; Fehér bácsi, ha úgy ad­ja a sor, szinte jobban meg tudja mondani, miért kapta Hegedűs Imre tehenész öt év óta annyiszor az elismerő ok­leveleket, s legutoljára a „Ki­váló dolgozó“ jelvényt. Hege­dűs bácsi meg Fehér János kertészkedéséről tud sok jót mondani. Harmadik társuk, Ferenczi Lajos pedig — bár néhány éve a Miskolci Tata­rozó Vállalatnál dolgozik —a legjobb hallgatóság, mert min­den érdekli ami a földdel, jó­szággal kapcsolatos. Ebben ne­velkedett, eselédeskedett, élt, élete nagy részén. HÁROM EGYKORI cseléd- ember a Mátrában! Üdülnek, ott, ahová egykor csak nagy urak, mágnások, dzsentrik te­hették be lábukat. Járják a hegyeket — hárcr idős fiatal — de nem úgy, mint a többi ember, az ösvé­nyen, az utakon, csak egye­nest, mindenen keresztül, mint a szabadságát visszaka­pott, s azt végre élvező rab. S közben néha-néha megáll­nak, pihenni, csodálkozni, és Fehér János mondásain gon­dolkodni. ő mondta ki elő­ször: — Nézzétek, nézzétek mi­lyen nagyon szép itt minden; Itt, ezelőtt csák dolgozhattunk volna — favágásra, villaépí- tésre, jó volt a magunkfajta. Most pedig üdülünk, sétálunk, pihenünk, eszünk, alszunk ;:. Először. Először járnak a Mátrában és először üdülnek életükben mindhárman. Soká­ig vártak, míg örökké mun­kával töltött napjaiknak ezt a jutalmát megkapták, és vár­hattak volna örökké, ha a Springaréken, Ferenczi Lajos Fáy uraságán, vagy Hegedűs bácsi 500 holdas parasztján múlott volna. Ezt tudják, azért is emlege­tik, akarva-akaratlanul, a múltat, a köleskásán, aludtte­jen való aratást, a sok meg- bántást. Mert itt a különbség már kézzelfogható, perdöntő: éreztük eddig is 1945. óta, hogy életünkben . először ember­számba vesznek, de most érez­zük igazán, hogy nagyon meg is becsülnek munkánkért; —• Itt mindennap hús van, meg gyümölcs, meg négyszeri étkezés — mondja Hegedűs bácsi és úgy néz, mint aki be­széd közben mást lát: a csont, bőr embert, asszonynépet, az uraság földjén a lötty, semmi ebéddel kongó gyomrában: EGY HETE VANNAK Mát­raházán és minden napjuk te­le van érdekességgel, megle­petéssel. Fel a hegyre, le a hegyről, akár esik, akár fúj, ismerkedni az újjal, amit még sohasem láttak, s amivel nem tudnak betelni. — Van valami ebben a le­vegőben, ami nagyon jó — ál­lapítja meg minden nagy tú­rának is beillő séta után Fe­renczi bácsi; — Az étvágyam például egyre nő, már érzem, hogy nehezebb vagyok, mint amikor idejöttem. — A tüdőt i® tisztítja ■— vágja rá Hegedűs bácsi. — Tudták, hogy miért éppen a Mátrába adtak beutalót. Sze­retem én az állataimat, de azért, most oly jó kitisztítani a tüdőt, megszabadítani az istálló meleg, nehéz levegőjé­nek maradványaitól. így beszélgetnek esténként a szobában — amikor más szórakozás nincs — a kártya mellett. Néha meg viccelőd­nek Fehér bácsival, akkor, amikor valaki érdeklődik: ki a „szobaparancsnok.” — Én nem — szabadkozik Fehér bácsi, — még ha a leg­idősebb vagyok is. Ienség nem igazolja-e azt az amerikai elméletet, amely sze­rint a Marson működésben levő vulkánok láncolata ala­kult ki. FÖLDALATTI TÖ A Karnabesulj sivatagban (Üzbekisztán) néhány száz négyzetméternyi földalatti ta­vat találtak. A vízszint mint­egy 200 méter mélyen fekszik. Az új vízforrást gyapot- és teaültetvények öntözésére hasz­nosítják. ÍRÓGÉP ó-egyiptomi HIEROGLIFEK ÍRÁSÁRA Egy ismert angol Egyiptom- kutató 20 évi munkával ó- egyiptomi hieroglifák írására alkalmas írógépet szerkesztett. •— De miért? — Nem bírnék én ennyi fia­talemberrel — mutat 53 és; 41 éves társaira. — örökké a; menyecskék után szaladná-; nak, hát én vigyázzak rájuk?; — Vagy mi rád, János —! vág vissza Hegedűs bácsi: —! Nem tudom ki az, aki mind-í járt az első nap meglátott egy szép menyecskét és máris esi-! nosítgatni kezdte magát —! hunyorít ravaszkásan, mire! Fehér bácsi gyorsan inkább! másról beszél. De hát ez csak tréfa, ked-; vés, ártatlan csipkelődések. Az öröm, az első üdülés bol-; dogsága, a Mátra szépsége; váltja ki. Az viszont már ko-; moly, ami a jövőre vonatko-! zik, A két hét eltelte után, új-; ra dolgozni, becsülettel, szór-; galmasan, hálával ezekért a! szép mátraházi napokért —és! egy kicsit talán azért, hogy! majd egyszer újra visszakerül-! hessenék ide, a Sportüdülőbe.! FEHÉR BÁCSI itt tiltakoz­ni kezd: — Azt én meg nem várom. Addig én még vissza akarok jönni, legalább mint kirán­duló. A nyáron, a feleségem­mel. Meg akarom mutatni ne­ki: nézd, nézz körül és lásd, már ide is eljuthatunk, mi, az egykori cselédeik .. s — ger. A tudós természetesen nem a sok évezredes múmiáknak akar leveleket írni, hanem elő kí­vánja segíteni a különböző or­szágok Egyiptom-kutatóinak tudományos dokumentum cse­réjét. RÁDIÓKÉSZÜLÉK... A CIGARETTATÁRCÁBAN A moszkvai Ipari Kiállítá­son bemutatták a cigaretta- tárcában elhelyezhető rádió- készülék modelljét. A minia­tűr alkatrészeket félvezető elemekből állították össze. A félvezetők felhasználásá­val számos más miniatűr mű­szert is előállítottak. A néhány grammos nagyothalló készülé­ket például a szemüveg szá­rába szerelik fel. Táplálása a kabátgombban elhelyezett elemből történik. KIHALÓFÉLBEN LEVŐ ÁLLATOK Hivatalos megállapítások szerint 23 különböző emlősál­lat és 13 madárfajtát a kihalás veszélye fenyeget. Ezek közé tartozik három rinocerosz fajta, a perzsa és a nubiai vadsza­már, egy antilopfajta, az arab strucc, a hawai liba és még aok más állat. A történelmi időkben 105 nagy emlős pusztult ki, ezek közül 36 a XVIII. és a XIX. században, s 40 a legutóbbi öt­ven .évben. Az utóbbi kétezer évben 44 madárfajta tűnt el. Az állatok egy részét kiirtották (így például az értékes prémes állatokat), másrészt pedig a kulturált terület kiszélesedésé­vel megfosztották természetes környezetüktől és ezért nem tudtak tovább létezni. AUTÓÜT A TIEN-SAN HEGYSÉGBEN Kirgiziában megindult a forgalom az 580 kilométer hosszú tien-sani autóút első szakaszán. Ezen az úton ne­gyedannyi idő alatt juthatunk el Frunzéból a köztársaság déli részébe, mint eddig. Az út egyes szakaszai a tenger­szint felett 4000 méter ma­gasban haladnak. Az építők három kilométeres alagúttal vágták át az egyik hegyoldalt

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents