Népújság, 1959. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-07 / 5. szám

VILÁG I PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYÉI TANÁCS NAPILAPJA X. évfolyam, 5. szám ARA: 50 FILLÉR 1959. január 7., szerda Állatkórházban... 4 tanácsok munkája — legyen bár szó megyei, járási, városi, vagy közsé­gi tanácsokról — igen sokrétű és talán éppen sokrétűsége folytán bonyo­lult. Tanácsaink elsősorban hatalmi szervek, s ennek megfelelő funkciókat látnak el. Bennük testesül meg az adott közösség akarata, dön­tése egy-egy helybeli, vagy akár országos kérdésben; nekik kell végrehajtani a felsőbb szervek határoza­tait, ellenőrizni azok meg­valósítását, figyelemmel jtell Kísérniük a lakosság óha­jait, kívánságait, védeni és támogatni kell a dolgozók érdekeit, a dolgozók javas­latai és észrevételei alapján nekik kell kidolgozni a he­lyi terveket, törődni kell a termeléssel, az áruellátás­sal ... és így sorolhatnánk < tovább a tenger sok tenni- j valót. E puszta felsorolásból is 'l látszik: tanácstagjaink, s az | általuk irányított hivatali < apparátus valóban nagy I munkát végez. Nem min- ' degy azonban, hogy ezt a munkát hogyan végzik el, s éppen ezért fontos, hogy a párt segítsége, a párt el­lenőrzése a tanácsi munka minden vonatkozásában mindig és messzemenően érvényesüljön. A tanácsok pártirányitá- sát azonban nem lehet azo­nosítani . egy vállalat, vagy hivatal pártirányításával. A tanácsokat, mint a hatalom helyi szerveit, kell irányí­tani. A választások és az új tanácsok létrehozása $ után a tanácsokban megala­kult MSZMP-csoportoknak tehát nem elsősorban és csupán a hivatali appará­tus apró-csenrő ügyeivel kell fog'alkozn'ok, hanem 'egelőször is azzal, hogv a tanácsok, mint hatalmi szervek, és m:nt a dolgozók legszélesebb tömejrszerveze- tei. hogyan töltik be szere­püket. Ehhez kell mindenekelőtt megfelelő elvi, politikai se­gítséget és irányítást nyúj- taniok a tanácsi pártcso- porteknak, mert csak ez biztosíthatja a. tanácsok munkájának szocialista tar­talmát. A tanácsokban működő MSZMP-csopcrtoknak — amelyek a kommunista ta­nácstagokat fogják össze — amellett, hogy biztosítják a korop'”n<«t''k eev-.tees f“l- ’énősét egy-egv adott kér­désben és a párt helyes po- MtUtiMáook mag—''ó«í*á”át a * tanácsokban — énpen az az e<rv>k legfontosabb fe’ada- tuk, hogv a tanácsok ha- ta’mi és tömegszervezeti lellegének me~erösíté'!'4,'ez a.a fa riak meg minden tőlük f-n-ető seg<tsőget. Hofi-?n valósflható ez meg? Ügv, ha a komm-ntsta tanácsta­gokat aktivizálok e cél megvalósítása ér*te1rét'er, s Ha bH4r,A’tí,,P^ V:ow­rnnr»f~+a tanács** !owvpu mezo*t és nv-nkéiát tevé’mnvsóofik minden terűiéin. N“m két- hogv m>n|i»7“k mog­! „..lA-(*ása a tanácsok VVftetee szempontjából I A tanácsok hatalmi és tö- I megszervezeti jel1 egének to~ i vábbl megerősítése! — a ! feladat nem kicsi hiszen a tanácsok sokrétű és bonyo- ’ült írünké ján keresztül kell megvalósítani. A pártcso- 5 portokban összefogott kom- ^ muris*ák azonban — mert I akarják — meg is tudják { ciőani ezt a fe’adatot. K!ső a Mátra vidéki Szénbányászati Tröszt Az ország szénbányáiban a közelmúltban kezdték bevezet­ni az acéltámos biztosítást. Mint minden újtól, először et­től a biztosítási formától is idegenkedtek a bányászok, de lassan kezdik megszokni. Az ország szénbányáiban 1500 mé­ter vágat van ezzel az eljá­rással biztosítva. Ebből az 1500 méterből a Mátravidéki Szén­bányászati Tröszt aknaüzemei­ben találhatjuk a leghosszabb vágatot. Az acéltámos bizto­sítósalkalmazásában így került első helyre a Mátravidéki Szénbányászati Tröszt. — GYÖNGYÖSPATA köz­ségben még ez év folyamán megkezdenek egy iker neve­lői-lakás építését, melyet köz- segfejlesztési alapból, rész­ben társadalmi munkával építenek feL 1 NEGYVEN ÉVE JELENT MEG AZ „IFJÜ PROLETÁR” ★ Sugár István: AZ ELSŐ „MUZSIKAI AKA­DÉMIA” EGERBEN, 1821-BEN ★ VAROSFEJLESZTÉSI TERVEK GYÖNGYÖSÖN ★ Weidinger László: PÁRBESZÉD ★ folytatásos REGÉNYÜNK A selypi kommunisták határozata; Élni kell a kulturális lehetőségekkel A itelypl kultúrmunkások o Hámán Kató seregszemlén ér­tékes helyezést érlek el, de utána mintha megszűnt volna a kulturális élet, sem a KISZ, sem a Nőtauács nem törődött tovább a kultúrcsoportokkal. Most, a cukorgyár pártszerve­zete elhatározta, eegít a kultu­rális élet fellendítésében. A jövő héten tervet dolgoznak ki, hogy a téli hónapokban milyen csoportok, hol tartsanak elő­adást, s merrheszéVk a kultu­rális munkával kapcsolatos legfontosabb feladatokat. A Selypi Cukorgyár kommu­nistái azért üs tartják lehetet­lennek a mostani helyzetet, mert minden lehetőség megvan arra, hagy a selyoi fiatalok életerős kultúrgardát hozzanak létre. Rendelkezésükre áll a kultúr ház, a könyvtár, zeneka­ri felszerelés, s a várttagok bíz­nak abban, hogy rövidesen gazdára találnak az eddig el­hanyagolt kulturális felszerelé­sek. Partizánkiállítás nyílt Egerben Tegnap délután öt órakor nyitották meg a megyei Hon­védelmi Sportszövetség rende­zésében, a szakszervezeti szék­ház nagytermében a „Partizá­nok harca a szabadságért” cí-, mű kiállítást, amely bemutat­ja a Tanácsköztársaság idején, a spanyol szabadságharc, a francia ellenállási mozgalom és a magyar felszabadulás idő­szakában működő partizán- mozgalmak harcait. Kiss József elvtárs, a me­gyei MHS elnökének megnyi­tója után a vendégek megte­kintették a kiállítást, A kiál­lítás január 18-ig lesz nyitva, megtekinthető mindennap de. 10-től este 10-ig. Ismét a régi helyén az egri SZTK Rendelőintézete TÖBB SÜNT két esztendővel ezelőtt az SZTK Rendelőinté­zetének első és második eme­letén repedéseket fedeztek fel. Ugyanekkor építészeti vizsgá­lat során megállapították, hogy a ház alapozása sem a legbiz­tosabb, mert több centiméter süllyedést mutat. Az intézetet ezért először az első emeletre szorították össze, s csak korlá­tozott számban engedtek oe betegeket a rendelésekre, ké­sőbb azonban szükségessé vált az éDület teljes kiürítése. 1957. januárjában költözött el megszokott helyéről a ren­delőintézet s az orvosok, asszisztensek ettől kezdve igen mostoha körülmények között végezték felelősségteljes mun­kájukat. Csak az elmúlt év vége felé kapták az első biztató hírt: nemsokára visszaköltöz­hetnek régi helyükre. Az épületen közben szorgal­masan doteoriak. Rendbehozá­sára egymilliókétszázezer fo­rintnyi összeget fordítottak Megerősítették az emeleti fö­dém szerkezeteket, a helyisége­ket ned’g móo úgy alakították ki, hogy az egész éoütetben ki­zárólag a rente'őintézet he­DECEMBEP VÉGÉN az épí­tők átadják a házat, s azonnal megkezdődött a visszaköltözés. Ám nem minden történt úgy, ahogy azt annak idején elgon­dolták. Igaz, alapjában véve lényegesen jobbak a munka- körülmények a szinte újjáva­rázsolt helyiségekben, mint a kiköltözés előtt volt. A röntgen egy egész épületrészt foglal el a földszinten. Helyiségei a leg­korszerűbb követelményeknél: is megfelelnek és ami a fő. egyszerre négy szobában dol­gozhatnak a röntsen-orvosok Külön öltözőt és zuhanyozót is kaptak az itt dolgozók. Ezen­kívül természetesen az intézet többi munkatársa részére ’s épült öltöző és fürdő. A régi­nél iohb körül mén vek közöd dolgoznak az onkológián, a fi- zikotheóáphián, belevógyásza- ton és a nőgyógyászaton is — mégis, ez még mmd kevés ah­hoz, hogy a n leléseken va­lóban olyan munkát tudjanak végezni az orvosok, amilyent a betegei,. móT*ór| elvárnak. AZ OK IGEN egyszerű: van ugyan egy határozat, melyet a megyei tanács végrehajtó bi­zottsága hozott, amely szerint az SZTK Alközpontot ki kel! költöztetni a rendelő épületé bői, s az összes helyiséget a betegek ellátására kell bérén dezni — a végrehajtás azonban egyre-má&ra késik. Pedig a se­bészet már alig bírja lebonyo­lítani szűk helyiségeiben a nagy betegforgalmat s ahhoz, hogy az intézetben naponta megforduló ezer-ezerháromszáz embert rendesen láthassák el a 15 féle szakrendelésen, szük­ség lenne még a többi között a fizikotheráphia, valamint a la­boratórium szobáinak szaporí­tására. Nem beszélve arról, hogy az EKG-n kívül, — amelynek most ugyan valami úton-módon szorítottak helyei — be kellene hozni még ebbe az épületbe a fogászatot és az urológiát is. Ha az SZTK Alközpont ki­költözne1 Ezzel kezdődik min­den, a jövőre vonatkozó ter­veztetés a rendelői nte’et'oen A tervek pedig — az úiabh biztatások alapján —, remélhe­tőleg rövidesen maidcsak va- 'ósággá érnek. Akkor az első amire sor kerül, egv 6—10 fé­rőhelyes kis ambulancia fel­állítása tesz a vidéken lakók érdekében, akiket -»Hriis? itt tar­tanak amíg t.eliesen ki nem SZÉP, S AZ EGÉSZ ország­ban első ilyen kezdeménvezé« tenne Cseiste a be'ví«é<* «nn- dók megoldásán. a2 SZTK Al­ka-rinnt m i’’u most már minden. —«er. Három éve létesült Gyöngyösön az állatkórház. Az új, modern orvosi műszerekkel felszerelt kórházban évente több ló és szarvasmarha javul ki a szakszerű orvosi kezelés mellett a különböző betegségekből. Megnőtt a bizalma a gazdáknak is a kórház iránt* mert míg 1955-ben mindössze egy beteg állatot vittek gyógyításra, addig 1958-ban már 1313 lovat és szarvasmarhát gyógyítottak ki. Képünkön: pr. Goór László, a kórház ál­latorvosa fogreszelést végez a gyöngyösi méntelep Northstar nevű lován. (Foto: Kiss) ^AAAAí^A/VVAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA^iAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA^AA^AAAAAAAAAAAAAAA^WVWW Felújították 9 JSseívihar“’! A Gárdonyi Géza Színház, amint az programjában szere­pelt, kedden este felújította az évad elején már nagy sikerrel bemutatott „Szélvihar’-t. Ifjú Csendes szerepét ez al­kalommal a tehetséges fiatal színész, Pathó István játszotta. A drámát ma este is előadják, előreláthatólag ugyanolyan nagy sikerrel, mint kedden es­te. A két előadás iránt ugyanis olyan nagy érdeklődés nyilvá­nult meg, hogy a jegyek nagy része már elővételben elkelt. hözségfejleszfésből és társadalmi munkával... MEGKEZDTÉK Ecséden a járdalapok lerakását. A községi tanács a községfej­lesztési alapból 154 000 forin­tot fordít a munkálatok el­végzésére, a község lakosai 32 000 forintos társadalmi munkát ajánlottak fel. &IS­Ipaes János 3 felnémet! Finomszerelvény- gyár hegesztője öt éve dolgozik az üzemben. Ez idő alatt mun­káját mind mennyiségileg, mind minőségileg kifogástala­nul látta eL Fegyelmezett pél­damutató magatartásáért sze­retik az üzemben. Már több kisebb újítás, csz- sZerűsítés fűződik nevéhez, me­lyek bevezetésével nem kis mértékben járult hozzá a ter­melés gyorsabbá tételéhez. Takarékoskodnak a Heves megyei népfront-bizottságok A Heves megyei népfront- bizottságok az elmúlt hetekben igen hasznos, általuk kezde­ményezett munka megvalósí­tásához fogtak hozzá. A vá­rosokban, de elsősorban a köz­ségekben takarékossági moz­galmat indítottak, melynek az a célja, hogy a termelőszövet­kezeti tagek és egyéni gazdák megtakarított pénzüket ne ott­hon őrizzék, hanem helyezzék azt a takarékpénztárakba. A kezdeményezés megvalósítása érdekében már eddig számos községben öttagú albizottságo­kat hoztak létre, melyeknek tag-'ai felkeresik azokat a la­kosokat, akikről tudják, hbgy házépítésre vagy más nagyobb beruházásokra spórolnak és meggyőzik őket arról, hogy pénzüket betétkönyvekbe he­lyezzék el* Ilyen takarékossá­Tízmi'liő forint — hízta ásérl A megye termelőszövetkeze­tei az 1958-as esztendőben jó­val több hízott állatot adtak át az állami felvárárió szervek­nek, mint az előző esztendő­ben. Az elmúlt évben a termelő- szövetkezetektől 756 darab hí- zott marha és 2400 darab hí­zott sertés került a felvásárló szervekhez . Ezek a számok azt bizonyítják, hogy a termelő- szövetkezetek igyekeztek ki­használni a hizlalási szerződés nyújtotta . tehetőségeket és nagy súlyt helyeztek a hizla­lásra. A termelőszövetkezetek a hízott állatokért több mint tízmillió forintot kapták. gi albizottságok alakulták At- káron. Gyöngyöshalászon. Ka- rácsondon és Domoszlón is* Karácsondon a Dózsa Terme­lőszövetkezetben például nincs olyan tag, akinek már ne len­ne betétkönyve. A Heves megyed Hazafias Népfront-bizottságok a közel­jövőben minden községben megalakítják a takarékosságot elősegítő albizottságokat. \ur Akik rendszeresen olvas­sák a Népújságot, emlékez­hetnek rá, annakidején kö­zöltünk egy hírt arról, hogy január elsején megjelenik a Heves megyei távbeszélők névsora. Azóta több hét, sőt mondhatnánk egy év telt el — mivel január i-ét írjuk —, de a névsor még a mai napig sem készült el Vár­tuk mi is, és még sok-sok ezer ember, mivel az első telefonkönyv kiadása óta már sok telefonszám meg­változott, új számok kap­csolódtak be, no és a régi könyv a használattól sok helyen már el is rongyoló- dott. A napokban újra ér­deklődjünk és azt a vá'aszt kap*uk hogy február végé­re tudják csak megjelentet­ni a várva-várt névsort. Bízzunk benne hogy az új év meghozza ez*, a kívánsá­gunkat is legeléhh is ígé ’’«tét kaptunk rá E* is va­lami... {Kiss) 0

Next

/
Thumbnails
Contents