Népújság, 1959. január (10. évfolyam, 1-26. szám)
1959-01-29 / 24. szám
1959. január 29., csütörtök NEPŰISAG I A gépekkel könnyű boldogulni — de as emberekkel nehéz Egy üzemvezető gondjairól, eredményeiről — Türelmes, hosszú munka kell ahhoz, hogy megbízható, dolgos, fegyelmezett munkásgárdát alakítson ki az ember — vallja Szmetanovics Gábor, a gyöngyösi Váltó- és Kitérőgyár sínhegesztő-üzemének vezetője. És nemcsak szavakban vallja ezt, gyakorlatban is eszerint cselekszik. Mióta itt dolgozik, a gyárban, már a második megbízható, fegyelmezett és dolgos munkásgárdát neveli nagy türelemmel. Mikor nyolc évvel ezelőtt a gyárhoz került művezetőnek, mezőgazdasági munkásokból verbuválódott embereit kellett megtanítania a gépek kezelésére, a társadalmi tulajdon megbecsülésére, fegyelmezettségre és Szmetanovics Gábor, vagy ahogyan nevezik, Gabi bácsi, végtelen türelmének köszönhető, hogy sikerült embereiből igazi nagyüzemi munkásokat faragni. — Hónapok kellettek, még „betörtem” őket. Hogy milyen sikerrel? Odahaza megmutathatnám a bizonyítékait, az okleveleket, a vándorzászlókat, amelyeket a brigádom kapott. Mikor egyenesbe jutott embereivel, új feladatot kapott — Akkor kezdték építeni ezt a sínhegesztő-üzemet — mutat körül a még most is épülő, de már több mint egy éve termelő kis gyáron, ahol a síneket hegesztik össze, hogy simán, zakatolás nélkül gördüljön rajta a vonat. Nem mondja, hogy nehéz volt, de kiviláglik visszaemlékezéseiből. Megint új emberekkel kellett bajlódnia. A gépekkel könnyű boldogulni, de az emberekkel ... Első dolga volt fegyelmet teremteni jó szóval, és szigorúsággal. Irodájában hiába csörög a telefon, alig tartózkodik ott, idejének nagy részét emberei között tölti, vagy a hegesztőknél, vagy a „kikészítőknél” található meg, mert amint mondja: — Rajtuk áll vagy bukik a tervteljesítés. Igen, az embereken, akiknek sorsával törődni egyik fontos feladatának tartja az egykori diósgyőri vasas. Ezért intézkedett sürgősen, mikor Tóthi Lajosék kérték, hogy valami ponyvát adjanak a „kikészítők” feje fölé, hogy ne ázzanak napokon keresztül, s ezért szólt a védőital és a bakancsok ügyében is. Első feladatának tartja az emberek jogos panaszainak intézését, de szigorú is tud lenni, ha lógásról, fegyelmezetlenségről van szó. Az egyik munkása többször ittasan jelent meg munkahelyén sőt bort is hozott be — áthelyezés lett a sorsa. A másik esetnél már a dolgozók kérték az eltávolítását annak a segédmunkásnak, aki nem végezte el becsületesen munkáját. Akit lehet, szép szóval igyekszik igazi umkássá nevelni, mint azt a fiatal munkást is, aki Szilveszterkor, se szó, se beszéd, délben otthagyta az üzemet, de elve: fegyelmet minden eszközzel. Túl szigorú lenne talán? Beosztottjai nem tartják annak, nekik továbbra is Gabi bácsi marad. Becsülik, mert tudják róla, él-hal a piunkájáért. A vendégeknek a gazda büszkeségével mutatja még,birodalmát s mosolyogva beszél arról, hogy az ő munkájuk nyomán milyen simán gördül a vonat Hort-Csánynál, Füzesabonynál, Devecsemél, Nagy- bátonynál, ahová szállítják az általuk összehégésztett 72 méteres síneket, később pedig a 120 métereseket — Itt vannak a mi „kígyóink” — mutat az összehegesz- tett 72 méteres acélsínekre, amelyek már az elszállításra várnak. Hangjában büszkeség csendül s fent, a hegesztő-műhelyben már arról beszél a záporozó szikraesőben, hogy gyorsacél betétes kést szerkesztett, amellyel a hegesztési felületet faragják simára s ez a kés sokszorta tovább tart a mostaniaknál. Kint a piánkon az épülő daruk és görgősorok helyét mutatja, amelyek ha elkészülnek, leveszik a nehéz fizikai munka terhét emberei válláról, mert bizony ma még a 3700 kilogrammos síneket, kézzel és kötél-vontatással mozgatják. Az emberek és gépek világában így dolgozik és teremt kedvező változásokat a vékonyarcú, fáradhatatlan Gabi bácsi,« akinek munkája nem ér véget, ha lefújták a műszakot, sőt akkor kezdődik a „második műszak”: a munkásőr kiképzés, a pártvezetőségi teendők, az üzemi tanács tagságával járó feladatok végzése. Hogy mégsem panaszkodik sorsára? Ez szerinte érthető, hisz annyi fontos feadat vár megoldásra, hogy nem marad idő panaszra, meg aki szívvel végzi munkáját, az nem érzi .tehernek. És Szmetanovics Gábor ezek közül való. Kovács Endre — A HEVESI járás művelődési csoportja a tanyai iskolákat gázlámpákkal látta el, hogy az oktatói nevelő munkát, valamint a kulturális élet lehetőségeit ezzel is segítsék. Tíz hold paprika , Szép eredményeket ért el már az 1958-as esztendőben is a boldogi Béke Termelőszövetkezet, s jó gazdálkodásának eredménye, hogy a zárszámadás után többen kérték felvételüket. Az idén a szövetkezet nagymértékben akarja növelni jövedelmét. Ezt részben a közös állatállomány megteremtésével akarják elérni. — 20 tehenet vásárolnak — részben a paprikaterület növelésével. Míg az elmúlt évben csak egy holdon termeltek paprikát, az idén 10 holdon termelnek. így jobban felvehetik majd a versenyt a község paprikatermelő egyéni gazdáinak jövedelmével. Felhívás A felsőfokú tanító- és óvónőképző intézetekbe a pályád zatck beküldésének határideje megváltozik. A pályázatokat 1959. március 1-ig kell a Heves megyei tanács művelődésügyi osztályára megküldeni. Kis technikusok... Az egri Üttöröházban a különböző szakkörök közül az egyik leglátogatottabb a vastechnikus szakkör. De hát ez nem is csoda, hiszen nemrégiben kaptak az egri MÁV KlSZ-fiataljaitól egy esztergapadot s most Kovács Domonkos bácsi, a szakkör vezetője, meg is tanítja őket az eszter- gályozás mesterségére. (Foto: KISS) Végre, őszinte sxó „Ha hallgattál volna, bölcs maradtál volna”. Ismert és elismert közmondás ez. önkéntelenül is eszébe jut az embernek, ha elolvassa a New Statesman Mikoján amerikai látogatása alkalmából íródott vezércikkét. A cikk közmondásra döbbentő megállapításából idézzünk elöljáróban, s ez az idézet egymagában többet mond, mint maga az egyébként nem túl terjedelmes vezércikk. „... dr. Teller kijelentésén alapul (Dulles sáj tókonferenciájának beszámolója. A Szerk.), akiről köztudomású, hogy véleménye szerint a folyamatos atomkísérletezés életbevágóan fontos az amerikai biztonság szempontjából. A jelentés három másik adatszolgáltatója olyan hivatalos személyiség, akiről mindenki tudja, hogy szakmai érdekeik fűződnek az atomkísérletek betiltásának meghiúsításához”. Eddig az idézet, mely a cikk további megállapításait készíti elő, hogy nevezetesen az Egyesült Államok hivatalos körei nem tartják magukat többé a genfi atomtudósok tárgyalásain elfogadott technológiai kiinduló ponthoz. Azt természetszerűleg most nem kívánjuk boncolni, hogy azok a bizonyos „szakmai érdekek” mennyire üzleti érdekek, hogy dr. Teller kijelentései mennyire függnek össze a dollár nemzetközi árfolyamával és hogy Dulles, aki „legutóbbi sajtó- konferenciáján nem mulasztott el térdet hajtani a jelenlegi amerikai közvélemény előtt” térdhajlásával sokkal, inkább az aranyborjút és H- bombát köszöntötte, mint ama bizonyos jelenlegi amerikai közvél aményt. A tények azonban tények. A hidegháború, a State Department, az amerikai külügyminisztérium hivatalos nyelve, s ehhez az egyáltalán nem nemzetközi, még kevésbé diplomáciai nyelvhez való ragaszkodás nemcsak nemzetközi elszigeteltséget ie- lenthet, a béke jószándékú követőivel szembén, de elszigeteltséget a belső, józan emberek millióitól is, akik szívesen hajlandók gazdasági téren összemérni az Egyesült Államok erejét a Szovjetunióval. Szívesen: mert a gazdasági verseny jobb életet, a hidegháború pedig melegháborút, sőt pusztító háborút eredményezhet. A New Statesman nem hallgatót' és most az egyszer mégis bölcs dolgot mondott. Az amerikai nép óriási többségének bölcsessége költözött a vezércikkíró (és a szerkesztő homloka mögé. Bár ne csak ágyrajáró, hanem örökös főbérlő lenne ott is, Washingtonban is! (g> Életre való kezdeményezés Két, lassan már legényszámba menő fiú ballag a gyöngyöspatai utcán. Kezükben kis csomag, szinte féltéssel szorongatják, a dia-vetítő, zsebükben három kis tekercs film. Ahová bekopogtatnak, ott egy-kettőre mozihelyiséggé változik a szoba, vagy a konyha, átjönnek a szomszé- dok is. s 10—15 néző előtt megkezdődik az előadás. Rendszerint van egy kis film a mezőgazdasági munkák valamelyik ágáról, egy egészségügyi, meg egy szórakoztató mesefilm. Nyolc ilyen kis brigád járja a falut, nyolc dia-vetítővel. Mindenütt szívesen látott vendégek, sok helyre be sem kell kopogtatniuk, vágják, hívják őket. Annyira megszokott kép ez már a téli estéken, hogy a pataiak talán el sem tudnák képzelni, hogy ne legyen. A brigádtagokat az iskola igazgatnia tanította meg a kis gépek kezelésére, a gép az iskola tulajdona, különböző műsorok bevételéből vették. Dicsérendő, jó kezdeményezés, s követhető más faluban is. Mert vállakozó kedvű fiúk, villany, tanulni, szórakozni aharó emberek mindenhol vannak. S egy kis leleményességgel a vetítőgép árát is elő lehet teremteni. — d. — Lábrakap az ellenforradalom 1919. január 25-én szakadás történt a Függetlenségi Pártban. Lovászy soknak tartotta a szocialistáknak adott engedményeket és szétrobbantotta a pártot, amelynek úgyis nagy gyakorlata volt már az ilyenfajta széthullásokban. Lová- szyék azonban tovább működtek, mint önálló párt és egyre jobban megtalálták a kapcsolatot a reakciós elemekkel. A demokrácia égisze alatt ugyanis ekkor már egész sereg nyűt, vagy burkolt reakciós párt és pártcsoportosulás műKödött miár az országban; Ezek most látva, hogy a demokratikus táboron belül ellentétek vannak, egyre jobban igyekeztek a zavaros állapotot kihasználni és nyíltan fellépni a polgári demokráciával szemben is. A reakció érdekeit szol- gálta a Keresztényszo- eiaüsta Néppárt, amely Huszár Károly (a fehér terror idején miniszterelnök volt) elnöklete alatt működött. Reakciós jellegű Volt a Heinrich- nevű budapesti nagykereskedő által alapított Magyar Polgári Párt is. Az OMGE, a nagybirtokosok testületé hozta létre a Földműves Pártot, amely a nagybirtok érdekeit szolgálta. Ezek azonban csak a szolidabb ellenforradalmi pártok voltak és teljesen legálisan működtek. Január 11-e volt az ellen- forradalom zászlóbontásának napja Ezen a napon gyűlést tartottak a székelyek (ellenforradalmi csoportok tagjai), az Ébredő Magyarok (antiszemita csoport), és a MOVE (katonatisztek Magyar Országos Véderő Egyesülete). Minden gyűlésen nyíltan ellen- forradalmi hangok csendültek fel. Este a budapesti kávéhá- zakban zs!dóellenes tüntetések zajlottak le. Január 26-án óriási botrány tört ki. Az Ébredő Magyarok Gólya-várbeli gyűlésén megjelentek a 32. gyalogezred katonái, levett sapkával elénekelték a Mar- sailleise-t és szétverték a gyűlést. Ezután nagyobb tömeggel együtt a Népszava, majd a Vörös Űjság elé mentek tüntetni, ahoi Kun Béla intézett hozzájuk beszédet. (Ez volt az a katonai alakulat, ahol 1918. decemt>e£ 31-én fegyverrel fenyegették meg Kun Bélát és le akartaik tartóztatni, Nem egészen egy hónap alatt tehát a kommunista párt propagandája a 32. gyalogezred . katonáit a kommunista. párt mellé állította.) Január 29-én a pesti tudo- dományegyetemen történt ellenforradalmi jellegű megmozdulás. Az egyetem tanácsa állást foglalt Kunfi szociáldemokrata közoktatásügyi miniszter azon intézkedésével szemben, hogy az egyetemen új tanszékeket szervezett és azokat betöltötte. Az egyetemen ugyanis' nem sok változás történt a polgári forradalom győzelme óta. Még mindig a régi konzervatív professzorok adták elő a világnézeti tárgyakat is és a polgári radikális és szocialista meggyőződésű tudósok nem juthattak szóhoz. Most Kunfi néhány új tanszéket szervezett és ezeket radikális és szocialista professzorokkal töltötte meg; Az ellenállás letörése érdekében felfüggesztették az egyetem autonómiáját és Jászi Oszkárt állították az egyetem élére kormánybiztosnak. 17 zek után a kisebb jelen- tőségű megmozdulások után került sor Székesfehérváron egy komoly ellenforradalmi fellépésre február 3-án. A mozgalom élén gróf Károlyi József nagybirtokos, volt főispán, Károlyi Mihály mostohatestvére állt. Kezdeményezésére a kormánybiztos főispán összehívta a régi, elavult vármegyei közgyűlést, aminek az összehívását egy belügyminiszteri rendelet a forradalom győzelme után megtiltotta. A szabálytalanul összehívott közgyűlésen Károlyi József javaslatára követelték a régi országgyűlés összehívását és bizalmatlanságot szavazott a kormánynak. A kormánybiztos főispán összejátszott az ellen- forradalmárokkal és elrendelte a szavazást, s ezzel legalizálta az ellenforradalmi ösz- szeesküvést. A gyűlésen 22 gróf vett részt gazdatisztjeikkel együtt és sok pap és azonnal nagy lelkesedéssel fogadták el Károlyi indítványát. Az egybegyűltek nyíltan hangoztatták ellenforradalmár voltukat. A székesfehérvári dolgozók azonnal reagáltak az ellenforradalmi megmozdulásra. Mikor a határozatnak híre ment a városban, óriási felháborodás és hatalmas tüntetés keletkezett. A tüntetők megrohanták a megyeházát és birtokba vették. Elkergették a reakciós elemeket, leváltották az ellenforradalmárokkal , egyetértő megyei tisztviselőket és a, megye élére ,egy,;tháromtagú- direktóriumot állítottak. : j Az ellenforradalom híre csakhamar félérkezett Budapestre is. A belügyminiszter azonnal felfüggesztette a főispánt, az alispánt és a megyei főügyészt. A minisztertanács is azonnali ülésre jött össze. A baloldali lapok az ellenforradalmárok példás megbüntetését követelték. A minisztertanács ennek ellenére igen enyhe határozatot hozott. Károlyi kívánságára senki ellen nem adtak ki még csak letartóztatási parancsot sem (mivel Károlyi öccse volt a főbűnös), csupán annyit tettek, hogy a város élére szociáldemokrata főispánt állítottak. Nyilvánvaló, hogy ez a határozat nem túlságosan növelte meg a dolgozók bizalmát a kormánnyal szemben. Az ellenforradalmi megmozdulások ilyen elnézően enyhe, szinte egyetértő kezelése, csak buzdítást adott az újabb ellen- forradalmi szervezkedésre. Bár alig volt az országnak hadserege, a reakciós tisztek ezt is a kormány megdöntésére akarták felhasználni. Január végétől már nyílt fegyveres ellenforradalmi szervezkedésről adnak hírt a különböző katonai jelentések. Szinte alig volt olyan vidéki katonai alakulat, ahol a tisztek között ellenforradalmi szervezkedésre ne került volna sor. Február közepén már több budapesti alakulatnál is sor került a tisztek ellenforradalmi szervezkedésére. Tiszti gyűléseket hívtak össze, ahol a tisztek sztrájkját és a fegyveres ellenforradalom megszervezését ajánlották az egybegyűlteknek. A pesti ellenforradalmi vezetőket azonban a Katonatanács letartóztatta. Nem a kormányon múlt, hogy a fegyveres ellenforradalom nem törhetett ki, hanem a katonákon, akik között ekkor már egyre jobban tért hódítanak a kommunista eszmék és lehetetlenné teszik, hogy a forradalommal szemben használják fel őket. Az ellenforradalmi megmozdulások hatására a munkásság hatalmas tömegei követelik az ellenforradalommal való gyors és radikális leszámolást. Ilyen álláspontot foglalt el a Katonatanács is azzal a kitétellel, hogyha a kormány nem képes feltartóztatni az ellenforradalmat, akkor mondjon le és adja át' a helyét tisztán szocialista kormánynál:. A néptömegek nyomására ugyanilyen határozatot fogadott el a február 9-én megnyílt szociáldemokrata rendkívüli párt- kongresszus is. Ennek ellenére ezután sem történt semmi lényeges változás az ellenforradalmárok elleni küzdelemben. Az ellenforr-adalmárok nyugodtan tovább szervezkedtek. A MOVE, amely szinte teljesen nyíltan űzte ellenforradalmi propagandáját, egészen, február végéig működött s ekkor csak a munkásság határozott követelésére szüntették be. Szombathelyen gróf Mikes püspök a püspöki vagyonból szervezett ellenforradalmat. A kormány erre a püspöki javadalmakat zár alá helyezte, a püspök ellen viszont- semmi megtorló intézkedést nem tettek. Február 19-én már sor került a régi Munkapárt más néven való felélesztésére is. Gróf Bethlen István, régi munkapárti tagok részvételével meg- alákította a Nemzeti Egyesülés Pártját, s a kormány mindösz- sze annyit kívánt meg tőle, hogy adja szavát: nem akarnak ellenforradalmat. ^ koalíciós kormány gyengének bizonv’lt az ellen- forradatem megfékezésére. A vegyes összetételű kormány állandóan ingadozott, nem tudott határozotton fellépni, s ezzel szinte buzdítást adott az egész országban az ellenforradalmi szervezkedésre. NAGY JÖZSEF