Népújság, 1959. január (10. évfolyam, 1-26. szám)
1959-01-04 / 3. szám
9 PißFOJSAO 1989. január 4,, vásáriján Külföldi barátaink között A kubai helyzet Olyan sokat írnak a lapok a lépek közötti barátságról, so- ;at hallunk eiTŐl a rádióban •s különböző gyűléseken, ösz- ■zej öve teleken is. Naponta ta- álkozunk ezzel a fogalommal, . naponta hallunk sok-sok pél- lát is erről a barátságról. Mégis, ha egész emberi közelségbe kerülünk ehhez a fogalomhoz, ha egyszerre csak igyütt ülünk más népek fiaival, meghatódva figyeljük e ogalom nagyszerűségét, a nejek barátságának békét hozó gazságát. Ezek a gondolatok jutottak .■szembe, amikor az év első lapján a Park Szálló éttermé- icn üldögélve figyeltem kül- öldi vendégeinket: a néger iatalt, a szovjet nőt, az ifjú ;oigár és francia házaspárt, a :rancia és argentin ifjúsági vezetőt, akiket országaik fiataljai a Világ Ifjúsági Találkozó előkészítésére küldtek Becsbe. Magyarországra — Egerbe, pihenni jöttek vendégeink. A pincér éppen a feketét szolgálta fel. amikor egy egri szőlősgazda lépett asztalomhoz: — Itt vannak ezek a külföldi vendégek, nem mehetnek el Egerből anélkül, hogy ne látnának egy igazi egri borpincét. Hívjuk meg őket. Örömmel látom az egész társaságot pincémben, egy kis borkóstolóra. A szőlősgazda meghívását közöltük a tolmáccsal, aki rövid megbeszélés után örömmel köszönte meg a meghívást, s a külföldi vendégek egy-egy poharat zsebretéve elindultak a pincébe. A pincében egymás után koccantak a poharak s bár egymás nyelvét -'■=m igen értettük, de a béke és barátság már érthető előttünk a világ minden nyelvén. A külföldi fiatalok nagyon jól érezték magukat a borpincében, s éjfél tájban meleg szavakkal búcsúztak a kedves vendéglátó gazdától. A pincelátogatás után egyik úi, egri ba’’"" '-hoz tértek be, ahol egy kis rögtönzött koncertet rendeztek. A vendégek elmentek messzi kilométerekre, de egri látogatásukat nem fogják feledni, s a magnetofon is őrzi sokáig a néger fiatal kedves, bús dalát, a francia sanzont, a bolgárok vidám énekét, s az argentin fiatal tüzes mambóját (márkusz) Jelentőn összeget fordítanak » megyei mozihálózat minőségi fejlesztésére A megyei tanács népműve- ési csoportjánál érdeklődtünk i megyei mozihálózatról, az izzal kapcsolatos jövő évi termekről. Érdeklődésünkre Ligetvári József, a csoport elő- idója az alábbiakat mondotta 1: — 1958-ban szép eredmé- lyekkel dolgozott a megyei dOKÉP Vállalat. December :9-én befejezte évi tervét, pe- lig a vállalat tervszámai fejtettek voltak. Ez évben igen ok filmet mutattunk be és nűsorpolitiicánk eredményes- íek bizonyult. Kevés olyan lemutató akadt ebben az évien, amely ne vonzott volna negyeszerte táblás házakat, jrondoljunk csak a „Szállnak i darvak” című szovjet film itütő sikerére. — Az 1959. év jelentős ese- nényei között meg kell emli- enünk a február 19—25 kö- :ött megrendezésre kerülő szovjet film ünnepét. Az ün- lepi hét során bemutatjuk többek között az „Én drága oárom’L „Gitároslány”, „Hár- nan jöttek az erdőből” című rddig még nálunk nem játszott szovjet filmeket. A .Hattyúk tava” című balett- film is emelni fogja az ünnepi hét nívóját. — Megyénkben csak két helyen nem játszik mozi. Vá- rasszón azért, mert még nincs villanyszolgáltatása, Tarna- szentmária pedig olyan kicsi település, hogy azt eddig nem volt érdemes bekapcsolni a mozihálózatba. Valószínű, hogy ebben a két helységben is hamarosan működni fognak a vetítőgépek. Az 1959. évi fejlesztési program elsősorban minőségi kérdéseket kíván megoldani. Szélesvásznúvá építtetjük át a gyöngyösi Puskin mozit, a hatvani Vörös Csillagot és a pétervásári mozit. Az átalakítási munkálatok előreláthatólag 370 ezer forintba kerülnek. — Ecséden és Csányon normálfilmes mozit létesítünk. A tervezett 280 ezer forintból az ecsédi és csányi dolgozók modem szórakozási lehetőséghez jutnak. — ’ Verpeléten és Füzesabonyban korszerűsítési 'Összevont taggyűlés a munkálatokat végeztetnek el. Egy vetítőgép helyett kettőt szerelnek fel, a fűtési és szellőzőberendezéseket megjavítják, az ülőhelyek tekintetében is történik lényeges javulás. Minderre 250 ezer forintot terveztek be. — Az 1959-re elkészített tervek szerint a megye mozi- látogatói 25 ezer mozielőadást kapnak és ehhez a számhoz az eddigi számítások szerint mintegy három és fél millió mozilátogató csatlakozik. ftiéfravidéki Erőműűan A napokban a Mátravidéki Erőmű kommunistái összevont taggyűlést tartottak, ahol a pártvezetőség tagjai beszámoltak 1958. évi munkájukról. A taggyűlés végén a tagság négy határozatot fogadott el. Első pontként szerepel a határozatban az, hogy az Erőmű kommunistái a közelben levő termelőszövetkezetet patronálni fogják. A választások alkalmával igen sok pártonkívüli népnevelő kitűnően megállta a helyét, a továbbiakban is felajánlották segítségüket a propaganda munkában. Ezeknek a népnevelőknek kéthavon- ként, — a kommunista népnevelőkkel együtt, — megbeszélést tartanak és a soron- következő munkára mozgósítják őket. így szól a határozat második pontja. Igen örvendetes számot és eredményt tartogat a harmadik határozati pont. Az Erőműben dolgozó fiatalok egyre többen lépnek be a KISZ- szervezetbe, a tagság 100 főre növekedett. A fiatalok jobb összefogása, nevelése miatt a tagságot alapszervezetekre bontják fel és ezeket az alapszervezeteket segíteni fogják a párt alapszervezetei is. A legutolsó határozati pont, de a legjelentősebb: „Meg kell vizsgálni a párttagság pártmunkáját, hogy a rájuk bízott feladatokat hogyan végezték el” — ezzel a határozati javaslattal fejezték be az összevont taggyűlést a Mátravidéki Erőműben. Lévay András Loitótájjékoztató Az 1959. első játékhetében 2 782 513 szelvény vett részt a lottójátékban. Öttalálatot senki sem ért el. Négytalálatos szelvény 12 darab akadt, s ezekre egyenként 173 907 forint nyeremény esik. A három- találatos szelvények száma 1475, nyereményük 707 forint. Két találatot 58 450 szelvényen értek el, s ezekre 17 forint nyolcvan fillér nyeremény esik. (MTI) HAVANNA (MTI): Fidel Castro csapatai pénteken reggel gépkocsin elérték Havannát, Kuba fővárosát. Kuba washingtoni követsége közölte, hogy dr. Manül Urruita elnökletével Kuba szigetén megalakult az ideiglenes kormány. A város utcáin viszonylagos nyugalom honol, miután Fidel Castro fegyveresei erélyes fellépéssel véget vetettek a Batista diktátor távozása után kezdődött rendzavarásoknak, f csztoga tásokn ak. Az a katonai junta, amely a bukott diktátor távozása után Eulogio C.antillo tábornok vezetésével átvette a hatalmat. pénteken feloszlott és hatáskörét Ramon Barquin ezredes gyakorolja. Az ezredes, aki Batista ellen szőtt fegyveres összeesküvés miatt két esztendeig börtönben volt és csütörtökön szabadult ti, most a fegyveres erők vezérkarának főnöke lett. Barquin ezredes kiszabadulása után azonnal kapcsolatot keresett Fidel Castroval és kérte, hogy Urraita kijelölt elnökkel azonnal jöjjön a sziget fővárosába. A washingtoni Fehér Házban a kubai eseményekkel kapcsolatban közölték, hogy amerikai hajóegységek készen állnak az Egyesült Állam-k Kubában tartózkodó állampolgárainak elszállítására, ha ezek életét veszély fenyegetné. Fidel Castro Santiago De Cubában, a kormánv ideglenes fővárosában rádióbeszédet mondott. Kijelentette: „a hatalom nem érdekel és nem akarbm a hatalmat kezembe keríteni. Szabadságot akarunk biztosítani a népnek" — mondotta, majd hozzátette, a nép jól fel van fegyverezve, es ennek alapján nem szabad elveszteni a hitet a győzelemben. Raul Castro, a felkelés vezetőjének fivére hír szerint egy hadoszlpo élén Havanna felé tart, hogy átvegye a város katonai főhadiszállásának ellenőrzését. Fidel Castro katonái pénteken délelőtt Havannában állásokba vonultai! • Tiempo című lap épületével szemben, ahol a „tigriseknek” nevezett Batista testő- g tagjai befészkelték magukat. Délelőtt másfélórás harc folyt köztük, majd a lövöldözés délután újra kezdődött. Meg nem erősített hírek szerint a tűzharc S'-.án negyven-ötven személy meghalt és többszá- zan megsebesültek. O NEW YORK (Reuter) A kubai felkelők szóvivője New Yorkban kijelentette, hogy az Egyesült Államokban élő több mint 75 000 kubai közül a többség politikai menekült, ezeknek is több mint fele tevékeny tagja a felkelők emigráns szervezeteinek. A szóvivő szerint mintegy húszezren szándékoznak visszatérni Kubába, s az új kormány esetleg légiúton ingyenesen gondoskodik hazaszállításukról. Az ENSZ latin-amerikai küldöttségei körében általános örömmel fogadták Batista bukásának hírét. „1 sznfet rakéta tatáikozík a hofd^Ésnvaí“ Visszhangok a szovjet holdrakéta (Folyatás az 1. oldalról.) szombaton reggel a következő hatalmas címmel jelent meg: „A szovjet eléri a Holdat!” A lap véleménye szerint a szovjet siker biztos, erre mutat a jelentés nyugodt magabiztossága. Peking. (Reuter) Peking utcáin szombaton reggel képes plakát jelent meg a következő felírással: „A szovjet rakéta találkozni fog a hold- leánnyal.” A plakát szövege egy ősi kínai mondára utal, amely szerint a Holdban egy csodaszép leány él. A plakát közli az Uj Kína hírügynökség részletes jelentését a szovjet holdrakétáról. London (MTI) A szovjet holdrakéta kilövéséről szóló jelentés lapzárta után érkezett meg a londoni reggeli lapok szerkesztőségeibe. A lapokat nyomban áttördelték és közölték a hírt — jelenti a TASZSZ. A Press Association hírügynökség tudományos szemleírója a következőket íria: „a rakéta óriási súlya arra vall, hogy az oroszok máris képesek embert küldeni a Holdra, vagy kilövéséről esetleg olyan űrhajót, amely leszállás nélkül megkerülné a Holdat és visszatérne a Földre.” A szemleíró befejezésül megállapítja, hogy a szovjet kísérlet rendkívül nehéz feladatot old meg, ami csak növeli jelentőségét. BONN (MTI): A hamburgi rádió szombat —""'ll adásában közölte, hogy a világ minden részében sikerült venni a szovjet rakéta rádiójelzé- seit. A Bochumi Obszervatórium jól vette a 19.997 és 19.995 megaherz frekvencián sugárzott jelzéseket. (MTI): Magyar tudósok nyilatkozatai a szovjet holdrakéta tudományos jelentőségéről A Magyar Távirati Iroda munkatársa kikérte a Magyar Űrhajózási Bizottság több tagjának a véleményét az első szovjet holdrakétával kapcsolatban. Almár Iván, a bizottság titkára a következőket mondotta: — A Szovjet Tudományos Akadémia matematikai intézete nagy elektronikus számítógépe segítségével már 1955- ben befejezte a Hold megközelítésére alkalmas összes pályák részletes elemzését, s amikor tavaly ősszel a Szovjetunióban jártam, értesültem arról, hogy megkezdődtek a holdrakéták megfigyelésének előkészületei is. A január 2-án felbocsátott holdrakéta gazdag tudománvos felszerelése biztosíték srra. hogy a vágyak most beteljesüljenek. Különösen jelentősnek tartom azokat a vizs- ‘ gálátokat, amelyek a Hold mágneses terére és a rádióaktivitásra vonatkoznak, mivel hasonló kutatásokról mindez- ideig szó sem lehetett. A bolygóközi anyag, a meteorok és a kozmikus sugárzás elemzése viszont a további bolygóközi utazások szempontjából fontos, mivel eldönthetik, hogy mekkora a veszély, amely a világűrbe merészkedő embert fenyegeti. Az az egészen újszerű kísérlet viszont, amely nátriumgáz kibocsátása után mesterséges csóvát hozott létre az űrhajó mögött, kettős célt szolgált: egyrészt megkönnyíti a holdrakéta optikai nyomon- követését, másrészt a nátriumfelhő szétszóródása tájékoztatást ad a bolygóközi tér fizikai viszonyairól. Nagy Ernő gépészmérnök a következőket mondotta: — A holdrakéta felbocsátásához 8 millió métertonna energiára volt szükség. Ez bőségesen elegendő ahhoz, hogy a magyar államvasutak jelenleg közlekedő összes szerelvényeit, rakományukkal együtt* több méter magasságra emelje. Korunk egyáltalán nem szegény eseményekben. Ciprustól Berlinig, Közel-Kelettől, a Párizsból elindult európai valutaviharig, a nukleáris kísérletek eltiltásának kérdésével foglalkozó genfi értekezletektől Tajvanig olyan drámai gyorsasággal peregtek az elmúlt esztendő eseményei, hogy a krónikás, amikor számba vette 1958. nemzetközi kérdéseit, szinte boleveszett az események útvesztőibe. 1959. indulása méltó az előző évhez. A szilveszteri vidám éjszaka hangulata még mint könnyű fátyol kísérte az embereket, amikor az új év első napján máris berobbant az első jelentős nemzetközi esemény híre. A kubai polgárháború döntő fordulathoz érkezett. Fidel Castro felkelőinek feltartóztathatatlan előnyomulása, elsöprő erejű katonai sikerei után Batista, az Egyesült Államok által támogatott diktátor elmenekült. Két esztendővel ezelőtt támadt fel a harc a véreskezű, dolláron hizlalt diktátor, a cukor- és dohánymonopóliumok uralma ellen. Nyolcvankét felkelő szinte puszta kézzel indult el érvényt szerezni a nép követeléseinek. A mozgalom egyre szélesebb méreteket öltött, a nagy politikai pártok szövetségre léptek Castroval és megalakították a kubai fel- szabadulás tanácsát. 1958. végére Kuba hat tartományából három már kezükre került, elfoglalták Santa Clara és Ja- guajay városát. és megalkuvás nélkül folytatják a küzdelmet Nemsethösi szemléi A KUBAI KÉRDÉS a forradalom teljes győzelméig. A szegények védőügyvédje / Ki is tulajdonképpen Fidel Castro? Fidel Castro, a kubai felkelők 32 éves vezetője, 1927. augusztus 13-án született. Még a középiskoláit végezte, amikor tanulmányát megszakítva — már részt vett a Dominicai Köztársaság diktatúrája elleni sikertelen felkelésben. Később a havannai egyetemen megszerezte a jogi doktorátust és ügyvéd lett Havannában. Hamarosan ismeretessé vált, mint azoknak a szegényeknek védőügyvédje, akik nem tudták megfizetni az ügyvédi tiszteletdíjat. Batista tábornok 1952. évi hatalomrajutását követően Fidel Castro fiatalokból csoportot szervezett és 1953. július 26-án megtámadta a Santiago De Cuba-i Mon- cada kaszárnyát. Azt remélte, hogy a kezdeményezést általános felkelés követi Oriento tartományban. Elgondolása nem sikerült, a felkelők legnagyobb része elesett, a többiek fogságba kerültek. Fidel Castrot Raul nevű fivérével együtt 15 évi börtönre ítélték, de 1955-ben az általános politikai amnesztia visszaadta szabadságukat. Fidel Castro száműzetését New Yorkban és Mexikóban töltötte, ahol szervezte a kubai száműzötteket. Tevékenysége miatt Mexikóban egyhónapi börtönre ítélték. Szabadságharcosok a dzsungelben 1956. december 2-án 82 társával partraszállt Oriente tartomány déli partján. A kormány szárazföldi, légi és tengeri egységei támadták őket — csak 12-en maradtak életben. Castro az életbenmaradottak- kal a Sierra Maestra dzsungel- jeibe vette magát. Néhány hónap múlva már többezer kubai tömörült Fidel Castro köré, de fegyvereik nem voltak. Akkoriban bukott meg azonban Jimenez diktatúrája Venezuelában és állítólag venezuelai forradalmi erők juttattak fegyvereket és más segítséget Castróéknak. Fidel Castronak ma a legkorszerűbb fegyverekkel felfegyverzett, kipróbált gerillaharcosai vannak, akik tevékenységükben összevonják a polgárháború, a gerilla harcmodor hegyi és őserdei elemeit. Castro mindenkor az első vonalban harcol embereivel. A nép támogatása... A legnagyobb segítség azonban. aminek Fidel Castro sikereit köszönhette: a nép támogatása volt. Az ország hatmillió lakosa megelégelte a diktátor hétéves zsarnoki uralmát és ha az Egyesült Államok, sőt újabban Anglia is, nem szállít fegyvereket és repülőgépeket Batistának, már korábban elérte volna sorsa. A kormánycsapatok tagjai közül egyre többen álltak át a felkelőkhöz, akik a felszabadított területeken megkezdték a földosztást, az ültetvényesek által sanyargatott népet hozzájuttatva végre jogaihoz. Batista menekülése csak pontot tett a véreskezű kalandor dicstelen bukására, ami lényegében már korábban bekövetkezett, hiszen népszerűtlensége miatt már nem mert fellépni a legutolsó választáson és utódjául a számára és amerikaiak számára megbízható Rivaro Augero volt földművelésügyi minisztert jelölte. Augero azonban, akinek február 24-én kellett volna átvennie a hatalmat, együtt menekült Batistával. A gyarmatosítók szerep® Mint a Távol-, vagy Közép- Keleten, Kubában is az Egyesült Államok gyarmatosító politikája húzódik meg a háttérben. Az amerikai pénzzel és fegyverrel a nép nyakán tartott batisták, a felkelők sikereinek döntő szakaszában szinte nyílt beavatkozásuk a kubai polgárháborúba, amikor amerikai pilóták által vezetett repülőgépeken szállítottak Do- minicából katonaságot Kubába, a Nicaraguából, az Egyesült Államok jóváhagyásával küldött tankok: mind leleplezték az amerikai gyarmatosítók már-már szinte nem is rejtett mesterkedéseit. A kubai cukor az amerikai monopóliumok számára fontos piacot jelent. Elvesztése azt jelentené, hogy egy újabb terület kicsúszik kezük közül és az Egyesült Államok támogatását élvező diktatúrák száma háromra — Paraguay. Nicaragua és Dominikai Köztársaság — csökkenne a kontinensen. Ahova Boibta menekült A Dominikai Köztársaság, ahova Batista menekült, az Egyesült Államok 1916-ban tette rá a kezét. Az országot „amerikai polgárok biztonságának védelmében” megszállták s 1924-ig maradtak ott Gondoskodtak azonban arról, hogy befolyásuk továbbra is fennmaradjon. Választásuk Trujillora esett, aki valóságos rémuralmat teremtett. Féktelen fasiszta diktatúrájának 1931-ben tízezer mezőgazdasági munkás esett áldozatul. Politikai ellenfeleit kazánba dobatta és elevenen égette el. Kolumbus kedvenc szigetén politikai gyilkosságok sorozatával tartja fenn uralmát és mindenre elszánt kiszolgálója az USA-nak. Batista méltóbb helyre nem menekülhetett volna, bár úiabb hírek szerint csak átmeneti hely számára Jackson- wille, Dominika fővárosa. Spanyolországban akar letelepedni, ahol már hatalmas földbirtokot vásárolt. A kubai helyzet A legúiabb események fényénél úgy látszik: végső kifejlődéséhez közeledik. De már a jelenlegi stádiumában is a gyarmatosító politikának, az amerikai pénzen a népek akarata ellenére, a nép nvakán tartott diktátornak alkonyát jelenti. A kubai felkelők győzelme bizonyára kihatással lesz a még fennálló délamerikai diktatúrák sorsára is és sietteti a huszadik század eme szégyenfoltjainak letörlését, Bizonyos, hogy az elkövetkező napokban az amerikai imperializmus mindent elkövet ennek megakadályozására, ha a nyílt beavatkozástól, az álarc teljes elvetésétől óvakodik is, A történelem törvényszerűségeinek, a haladásnak azonban sem dollárral, sem harckocsikkal nem lehet útját állni; feltartóztathatatlanul véget vet a gyarmati rendszernek és a né-' pekre rákényszerített diktat» ' ráknak egyaránt.
