Népújság, 1959. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-04 / 3. szám

NÉPÚJSÁG 1959. január 7„ szerda SlfC.lSTVAN: fclső „muzsikai akadémia“ Egerken, 1821-ben ekkel eíelőtt Egerben íe*a.it forrósikerű zenekari lás a alatt elhatároztam, ^'"’é.rtgyekszem levéltárilag Fapvrodalmilag feltárni az eko $ri hangversenyt és an- nak jrülményeit. kihatásaimat siker korónázr , ; sikerült megállapítanom, flok'’ első epri „muzsikai 0k"f~-'>nia” 1821. ávrilis hó án, húsvét hétfőjén zajlott llőkerült ennek a hangver- tynek, — a mai kifejezéssel e: a műsorfüzete, a prog- nja is, melyből megtudjuk, >y azt Spetz József neves ikus házának „szálújában”', íylermében (a mai szakszer­eti megyei székházban) tar­ják. ahol az efféle nyilvá­■ előadásuk szoktak lezaj- i. Említésre méltó, hogy itt tottak egyébként a színházi adásokat is. Az Egerben l Déryné ifiasszony is eb- 1 a teremben lépett fel nem ’szer. Ígér város tanácsának jegy- önyvéből megtudjuk, hogy ynémely jószívű lakosok a gények segedelmére”, — a sor szerint pedig „az egri gények intézetének haszná- rendezték a hangversenyt. > ^korszak jellegzetes stílu- i így szól a műsorhoz csa- mcghívó rövidített sző­rmés Szívű Emberszere- Jót tenni oly természeti .es érzéssel vagyon üssze- i, hogy ez maga a Jótevő­kiszolgált . jótéteményét ndöképpen megjutalmaz- Annak okáért minthogy . muzsikás esti mulatság en haszonkeresés nélkül idatni és annak egész jó­imé az idevaló szegények tt elosztatni rendeltetett, lest, elfogadjuk ezen alkal- >sságot, kívánván ma a nivel jobban, mint más- felterített asztalainknál talás van a húsvéti ünne- ' a nyomorúságtól szó­it embertársainkról 'ekezni, és velek egy s segítség által, ha bátor egy napig is elfelejtetni, ■ óit szegények. Bár csak jövedelem eléggé bőséges ; arra, hogy a mi szegény ~.nknek egy vidám napot erezhetne és ezen ünnepi ént napokra és az ó jótevőik- örvendetes megemlékezést rjesztene szívökben. Mint- igy itten csak a jótékonyság rog szóban, távol légyen ki- abni a bemenetel árát, adjon -ki tetszése szerént, mert a gkísebb adomány is alamizs- i marad és elfogadtatik kö­rettel.” A városi tanácsnak, a hang­versenyt követő tanácsülésé­nek jegyzőkönyvében azt ol­vashatjuk, hogy Najmajer fő­bíró úr azt közölte, hogy „egy­némely jószívű lakosok a sze­gények segedelmire muzsikai akadémiát fölyó év április 23-án tartván .. lehúzván (azaz levonván) a költségeket, összesen a szegények részére 220 forint summa (összeg) jött bé”. A Tanács úgy határozott, hogy ebből 20 forintot a dist- rictualis szegények céljára szánnak, a fennmaradó 200 frt-nyi szép összeget pedig a „Szegények Intézeté”-be (sze­gényház, — a mai Széchenyi utcai kórházigazgatósági épü­let és a 2. sz. kórház melletti templom között) beadni ren­delt. Az érdekes dokumentum megőrizte számunkra a dél­után 5 órakor kezdődött hang­verseny műsorát, melyet, „két szakaszban”, azaz egy közbe­iktatott szünettel bonyolítottak le. A hangverseny bevezető szá­ma: „Egy nagy Symphonia, azaz öszvezengés egész muzsi­ka karral Beethoven Lajos után.” Másodiknak Hasinger „Sona- te”-ját „förtepianón egy he­gedűnek öszvezengése (kísére­te) mellett... Keszlerfy Jose- pha kisasszony” adta elő. Harmadik szám gyanánt Vagner József „muzsika mes­ter” és a két Vild-fivér ének­száma következett: „Egy Ter­zett hármas hangzt&on Forte- pianótól követve Call után.” A negyedik műsorszámot így jelzi a műsor: „Ama közked­vességet nyert Andante, azaz halk zengzetű dal, dobszó mel­lett Hajden József (Hayden) után, az egész muzsika karral, ahol a 6 esztendős kis Pauer Cornélius fog előre hegedülni.” Ötödiknek, Clement „egy Concert”-jét adta elő forte- pianón „a 8 esztendős Pauer Aurelia kisasszonyka”, „a mu­zsika kartól követve”. A szünet után előadott da­rab „egy Rondeau nagy Con- certból Moschelles Ignátz után Förtepianón egész muzsika kartól követve fog előadatni Vitt Nina által”. Ezután következett „egy Re- citativa és egy Ária Babylo- niái Pyramisok nevű énekes játékból (operából) a muzsika kartól követve, Vagner úr ál­lal fog énekeltetni”. A harmadik számot így jel­zi a műsor: „Változatok a magyar nemzeti Verbunkos Tánézban fognak előadatni Vitt Ignátz szerzője és Nina által.” A negyedik szám Mozart „egy mulatságos négyes ének”-e volt. A hangverseny befejező szá­máról ezt olvashatjuk: „Be­fejező Symphonia ugyan Mo­zart után.” > Láthatjuk tehát, hogy a hangverseny zenei rendezői, túl az olcsó, népszerűséghajhá- szó számokon, a nívós, komoly zenekedvelők igényét kielégítő zenedarabokból állították ösz- sze a műsort. Ez a szép zene­kari hangverseny-est világosan bizonyítja, hogy Eger városá­ban már 1821-ben, 138 eszten­dővel ezelőtt, igen fejlett és nívós zenei élet pezsgett. faló­ban, helyesen járt el tehát Eger városának magisztrátusa, amikor egyöntetűen úgy hatá­rozott, hogy „ezen emlékezet­re méltó dicséretes tettek jegy­zőkönyvbe örök emlékezetre feljegyeztetni rendeltetnek”. Csehszlovákia területén re­kord látogatottságot ért el a Teu ton-kard akció című DE­FA dokumentumfilm. A Szállnak a darvak a második legna-^yobb sikerrel futó film Pá­rizsban a Mon Onele után, o A Tours-ban megrendezett „Nemzetközi Kisfilmnapok” nagydiját a Hét művészet című román kisfilm nyerte el. Az angliai filmkrízis radikális megszüntetése céljából a Rank lilmkonszern igazgatója ezer mozit bezáratott. O Finnországban nem enge­délyezik a politikai izgatást célzó Sztálingrádi, orvos, cí­mű nyugatnémet film be­mutatását.. O A feudális Japánt mutatja be a Le barbare et la geisha (A barbár és a gésa) cinül exotikus film. Rendezője: John Huston, íőszerep- lök: John Wayne és Eiko Ando. NY 1 K0l,\J DAS K IJFI/; , ’ (18) fiz ember azt hinné, hogy huszadik század derekán .ár nincsen semmi romantika: közlekedés tökéletes, s a ‘öld legrejtettebb zugát is ^zza férhet övé teszi. De lám, imar egy lakatlan szigetre érült, tűz és fegyver nélkül.... Elégedetten nézte a kést: ez ; fegyver! Akármilyen nehe- A,-p esett, nem ejtette ki a izéből. Hiszen csak ez a kés •dhéti meg Malájföld dzsun­gelben. Már örülni is tudott a ter- észet felett arato't győzel- év.ek: büszke volt fáradt, de ői testére. „Nyugat felé, előre!” A Honvédő Háború harci Elhívása most más hangsúlyt, ajátos értelmet kapott. „De miért éppen nyugat elé? — Limar zavartan pislo- ‘Ott. — A nap mozgása sze- jnt nem nyugatra, hanem ke- é re kellene mennem!” A nav azonban itt, az egyen- ítönél nem úgy emelkedett ö’f -V mint másutt: nem az ig déli. hanem északi felén ilyenkor délben épp a fejem felett kellene állnia... Miért kezdett leszállni, mielőtt még elérte volna a zenitet?” Régi. gyermekkori emlékek, mondattöredékek bukkantak fel emlékezetében: — ... Az egyenlítőn a Nap évenként kétszer éri el a ze­nitet: március 21-én és szep­tember 23-án, délben... Már­ciustói szeptemberig az ég északi felén emelkedik... Limar felugrott: — Szép kis história ez a földrajz!... Alaposan ráfizet­nék. ha ezen a szélességi fokon a Nap szerint tájékozódnék! ügy örült, hogy még emlé­kezett a középiskola ötödik osztályának anyagára, mint egy fontos felfedezésnek. Li­mar, a fiatal és egészséges em­ber gondtalanságával a jövő­jére bízta a nehéz — sőt tulaj­donképpen megoldhatatlan — kérdéseket és lefeküdt aludni. Közben a Nap. a tropikus övezet rendjéhez híven, az ég északi részén emelkedett egy­re feljebb: majd a helyi idő­számítás szerint éppen hat órakor a horizontra függőle­ges irányban nyugodott le, 1959. január 7, szerda: 1919. Megjelenik az Ifj úmimkásók Országos Szövetségének Laoja az „Ifjú Proletár” (40 éve.) 1764. A mádéfalvi veszedelem — Mária Terézia tábornoka le­mészárol tatja a székely határ­őröket-(195 éve.) % 1958. Meghalt: Dr. Petru Groza, a Román Népköztársaság Nagy Nemzetgyűlése Elnökségének elnöke (1 éve.) 1834. Született: J. Ph. Reis német fizikus, a telefon egyik Úttörő­je (125 éve.) 1839. Arago francia fizikus bemu­tatta L. J. 'M. Daguerre francia festő foto eljárását (120 éve.) O Névnap ^ Ne feledjük, csütörtökön: SZÖRÉNY iffiSSlf — A MEGYE termelőszövet­kezeti tagságának fele a, múlt évben 250 munkaegység felett teljesített. Egy hold szántó területre átlagosan 47 munka­egység jut. — AZ APCI FÉMTERMIA Vállalatnál már most az év elején biztosították a zavar­talan termeléshez szükséges nyersanyagot, — melynek többsége importérc. — A TSZ-TAGOK háztáji gazdasága szépen fejlődik. Minden tsz-család háztáji gaz­daságában van sertés és álta­lában hizlalnak disznót. A sta­tisztikai adatok szerint ma már átlagosan másfél darab sertés jut égy-egy tagra. — A SELYPI Cementgyár ez évi nagyjavítása során az öreg gőzgépet, mely koráb­ban a gyár gépeit, kemencéit működtette, most kicserélik, s átad ják a MÉH-uek. — EZERÖTSZÁZÖTVEN ton­na meszet■ égettek 1958-ban a megye mészégetéssel foglalko­zó termelőszövetkezetei. Az égetett meszet az Alföld kür lönböző vidékeire szállították. — A MEGYE ASZTALOS­IPARI és vegyesipari ktsz-ei a múlt évihez v’sztmyííva kö­zel 30 százalékkal több bú­tort készítenek az idén. — HOT NAP a hevesi járási tanács végrehajtóbizottsdgi ülé­sén megtárgyalják az 1958. évi adóterv teljesítését, azután megvitatják az első negyedévi feladatokat. ^piUjOMjOtkíp... Aj: idén vala­hogy késik a tél. Lassan január de­rekán járunk, s hónak se híre, ae hamva. Ezt nem azért mondom, mintha tél-párti lennék, de hát sze­rintem, s mások szerint is, a tél úgy szép, ha ha­vas. Persze van­nak sokan, akik örülnek az enyhe időjárásnak. Hogy kik ezek? Talán legilletékeseb- bek, az építőipari munkások. Hiszen ők kint dolgoznak esőben, fagyban, mert hát ez az ő szakmájukkal jár. Ilyen „hideg” munkán dolgozik Egerben az Egész­ségház utcá­ban Kriszti Pál 10 tagú brigádja. A brigádvezető még fiatal, alig 18 éves és már két épe szakmunkás, 1 Az épület előtt, — amelyiken dol­goznak — nagy tábla hirdeti, „OTP öröklaKás építkezés.” Eme­letes tömb épület lese. Ha elkészül, kilenc család kap majd meleg ott­hont. — Én a magam részéről — mond­ja a brlgádvezetö- örülök az e^'ihe időjárásnak, egy­részt, mert a munka is jobban megy, másrészti többet tudunk dol­gozni, s így több a fizetés is. Meg­jegyzésére a töb­biek is helyeslőén bólintanak. Noha fiatal, az idősebb munkatársai, „be­osztottai” szívesen hallgatnak rá, azt mn-i/jMk róla, jó szakember. —1 Ahhoz ké­pest, hogy fiatal, "auszerüen irá­nyítja a munkát — jegyzi meg egyik munkatársa. — Elkészül-e az épület határidőre? — Hátha méa egy kicsit enged az idő, még előbb elkészül, mint ha­táridőre terveztük. Nem félek attól, hogy nem tudjuk időben átadni. Ha meg bejön a rossz idő, van koksz­kályha, meg egy kis melegítő ital is — mondja hun- cutkodva, s látszik rajta, hogy gondo­latban eny kis kocsmára gondol. ■— Megszoktuk mi már a hideget, és éppen olyan jól megy a munka, bár egy kicsit las­sabban, mint nyá­ron. Közben kisüt a nap és a szürke ködfátyolt lassan töri át. A félkész épület árnyéka is egyre erősebbé vá­lik. —. Látja, még az idő is nekünk ked­vez — mondja egy másik — éa meleg pufajkáját egy ki­csit megengedi magán... (kiss) Tizennégyezer pár cipész ktsz-ek az Az egri, gyöngyösi, hatvani Cipész Ktsz, a vegyesipari ktsz-ek cipészrészlegei a ter­vek szerint 7000 pár női és 700Ö pár férfi cipőt készítenek el ez év első negyedében. Az új cipők részben állami és Szövetkezeti kereskedelmen keresztül kerülnek forgalom­ba, s lényegesen bővül a ci­pők választéka is. Ebben az időben nemcsak gojzer, de szege®, rámánvarrott, ragasz­muHOrtt: Egerben este «/« 8 6fai kezdettel: Szélvihar (Bérletszünet) cipőt készítenek a első negyedévben ‘ott kivitelezésű cipők is ké­szülnek. A mértékutáni cipőket ked­velők bizonyára örömmel ve­szik tudomásul, hogy a ktsz- ek anyagellátása jelentősen megjavult. Az első negyedév­ben-— fennállásuk óta először — a méretes felsőbőr anyag-, kiutalást teljes egészében bor- júbox anyagban' kapják. A kereslet alapján összeállított színekben az összes fesőbőr mintegy 40 szá/"i“v'' borjú- box anyagból tevődik össze, melyet korábban csak igen korlátozott mértékben lehetett kapni. Az első negyedévben mintegy 2600 pár mérték utáni Cipő elkészítésére készültek fel a cipész Ktsz-ek részlegei. Polgár Miklós. Malájföld hegygerincei mö­gött. Az égen pedig kigyúltak a nagy, fényes csillagok. Limar virradatkor ébredt. Élénken, de nagyon éhesen. A jól megsózott, fekete kenyér- darab jutott eszébe, s még a nyála is kicsordult. Alig várta az apályt, amikor is néhány csigát talált. A.zokat nyersen megette és útnak in­dult. Szigetről szigetre, úszva és gázolva, lassan közeledett a szárazföld felé. . Mindeddig szerencséje volt, mert egy cápával sem találko­zott. Ezek a borzalmas raga­dozók többnyire a hajókat kö­vetik és a kiszórt hulladéko­kat falják fel; így a tengeri útvonaltól távolabb sokkal ke­vesebb akad belőlük. A min­dennél félelmetesebb ember­evő cápák azonban a part­menti Övezetben tanyáznak. Mihailnak épp ezért folyton ügyelnie kellett; tekintete jobbra-balra pásztázott, s . az egyik jelentékeny sziget felé közeledve — már Malájföld la­gúnája előtt — kütönös dolgot észlelt: furcsa kis madarak köröztek egy meredek szikla­fal fölött, aztán meredeken le­zuhantak és — mintha egyene­sen a vízbe buknának — el­tűntek. De Mihail még jobban meglepődött, amikor észrevet­te, hogy ezeket a különös mu­tatványokat nem sirályok, ha­nem közönséges szárazföldi fecskék végzik, A rejtély csak akkor oldó­dott meg, amikor Mihail a sziget közvetlen közelébe ért. A fecskék sem a tengerbe buktak zsákmányért, hanem egy barlangba repültek. A barlang bejáratát majdnem el­öntötte a víz, a madarak azon­ban ügyesen kihasználták a' hullámtörést és a hullámok hátracsapódásakor, a tenger­szint felett keletkező szűk ha- sadékon át siklottak be a bar­langba. Valószínűleg fecskefészkek lehettek ott. No, akkor nyers tojást reggelizik! Limar közelebb úszott, be­nézett a barlangba és örömé­ben majdnem felkiáltott: kis csónak ringatózott vagy három méterre a szikla egyik kiszö­ge lléséhez kötve. A barlangban körülbelül a melléig ért a víz, s a nyílás jól átvilágította az apró, színes kagylókkal teleszórt medret. Mihail bement a barlangba, a zsákmányt nézegette és közben egészen megfeledkezve eredeti céljáról, a csónakom ki akarta húzni a tengerre. De szeren­csére idejében észbekapott: napvilágnál partot érni Maláj­földön bizony elég veszélyes vállalkozás lenne Jobb ha es­tig vár. Azalatt legalább job­ban megvizsgálhatja a barlan­got és ennivalót is kereshet. Az ilyen tengeri barläng nem ritkaság. A taj*ékos ten­ger annál nyugtalanabb, mi­nél távolabb van a szárazföld­től. s ha akadály kerül az út­idba. felforiyan. dühbe aurul és kitartóan, konokul veri a sziklát. Egyik darabot töri le a másik után és akár a faltörő kos. addig dolgozik, amíg mé­lyedést nem váj macának De ez csak a kezdet A hullámve­rés romboló ereje egyre to­vább marja ezt a mélyedést, s a kis sziget oldalában vagy a sziklában alagút keletkezik. Idővel azután az alagút kőka­puvá szélesedik, maid össze­omlik mert a tenger mindig győz a szárazföld felett. Sok ilyen tengerváita alagú* van Misa Limar is látott egyet nemrég Norvégia közelében, a Barencovo-tengeren, ahol s hullámverés oly csodálatos kapukat vésett a Medve-sziget parti sziklájába. De Limar barlangja más eredetű lehetett. A hullámok talán csak bejáratot ütöttek a szűk és hosszú barlangba Ma­ga a barlang, a falszerkezet alapján ítélve, még nagyon- nagyon régen egy hatalmas földrengés hatására keletke­zett. Ebben a barlangban annak idején olyasvalaki bujkálha­tott, akit sűrűn látogattak meg. Erre vallottak a sziklafalba vájt durva lépcsők, amelyek a csónak „kikötőhelyétől” á kis­sé magasabban fekvő terecské- hez vezettek. Limar felment a lépcsőkön és a csúszó-mászóktól borsózó utálkozását legyőzve — kutat­ni kezdett a sötétben. Sehol semmi... De egyszer­esük egy sima kis doboz akadt a kezébe Lámpa! Rozsdalepte, de ép lámpa. Mihail nem is örült neki kü­lönösebben: inkább egy doboz gyufára lett volna szüksége. Persze azért ennek is hasznát vette. Útját most már támoafény- nyel világította meg Az elem nem adott nagy fényt de ez a gyér sárga fény is elég volt a tájékozódáshoz. A barlang elülső részén nem talált érdekeset. Limar tovább ment. Eleinte a szűk párká­nyon. a fal mellett haladt elő­re. aztán leereszkedett. A víz szintje, erre már alacsonyabb volt; a barlang mélye fokoza­tosan emelkedett. Folytatjuk.

Next

/
Thumbnails
Contents