Népújság, 1959. január (10. évfolyam, 1-26. szám)
1959-01-04 / 3. szám
NÉPÚJSÁG 1959. január 7„ szerda SlfC.lSTVAN: fclső „muzsikai akadémia“ Egerken, 1821-ben ekkel eíelőtt Egerben íe*a.it forrósikerű zenekari lás a alatt elhatároztam, ^'"’é.rtgyekszem levéltárilag Fapvrodalmilag feltárni az eko $ri hangversenyt és an- nak jrülményeit. kihatásaimat siker korónázr , ; sikerült megállapítanom, flok'’ első epri „muzsikai 0k"f~-'>nia” 1821. ávrilis hó án, húsvét hétfőjén zajlott llőkerült ennek a hangver- tynek, — a mai kifejezéssel e: a műsorfüzete, a prog- nja is, melyből megtudjuk, >y azt Spetz József neves ikus házának „szálújában”', íylermében (a mai szakszereti megyei székházban) tarják. ahol az efféle nyilvá■ előadásuk szoktak lezaj- i. Említésre méltó, hogy itt tottak egyébként a színházi adásokat is. Az Egerben l Déryné ifiasszony is eb- 1 a teremben lépett fel nem ’szer. Ígér város tanácsának jegy- önyvéből megtudjuk, hogy ynémely jószívű lakosok a gények segedelmére”, — a sor szerint pedig „az egri gények intézetének haszná- rendezték a hangversenyt. > ^korszak jellegzetes stílu- i így szól a műsorhoz csa- mcghívó rövidített szőrmés Szívű Emberszere- Jót tenni oly természeti .es érzéssel vagyon üssze- i, hogy ez maga a Jótevőkiszolgált . jótéteményét ndöképpen megjutalmaz- Annak okáért minthogy . muzsikás esti mulatság en haszonkeresés nélkül idatni és annak egész jóimé az idevaló szegények tt elosztatni rendeltetett, lest, elfogadjuk ezen alkal- >sságot, kívánván ma a nivel jobban, mint más- felterített asztalainknál talás van a húsvéti ünne- ' a nyomorúságtól szóit embertársainkról 'ekezni, és velek egy s segítség által, ha bátor egy napig is elfelejtetni, ■ óit szegények. Bár csak jövedelem eléggé bőséges ; arra, hogy a mi szegény ~.nknek egy vidám napot erezhetne és ezen ünnepi ént napokra és az ó jótevőik- örvendetes megemlékezést rjesztene szívökben. Mint- igy itten csak a jótékonyság rog szóban, távol légyen ki- abni a bemenetel árát, adjon -ki tetszése szerént, mert a gkísebb adomány is alamizs- i marad és elfogadtatik körettel.” A városi tanácsnak, a hangversenyt követő tanácsülésének jegyzőkönyvében azt olvashatjuk, hogy Najmajer főbíró úr azt közölte, hogy „egynémely jószívű lakosok a szegények segedelmire muzsikai akadémiát fölyó év április 23-án tartván .. lehúzván (azaz levonván) a költségeket, összesen a szegények részére 220 forint summa (összeg) jött bé”. A Tanács úgy határozott, hogy ebből 20 forintot a dist- rictualis szegények céljára szánnak, a fennmaradó 200 frt-nyi szép összeget pedig a „Szegények Intézeté”-be (szegényház, — a mai Széchenyi utcai kórházigazgatósági épület és a 2. sz. kórház melletti templom között) beadni rendelt. Az érdekes dokumentum megőrizte számunkra a délután 5 órakor kezdődött hangverseny műsorát, melyet, „két szakaszban”, azaz egy közbeiktatott szünettel bonyolítottak le. A hangverseny bevezető száma: „Egy nagy Symphonia, azaz öszvezengés egész muzsika karral Beethoven Lajos után.” Másodiknak Hasinger „Sona- te”-ját „förtepianón egy hegedűnek öszvezengése (kísérete) mellett... Keszlerfy Jose- pha kisasszony” adta elő. Harmadik szám gyanánt Vagner József „muzsika mester” és a két Vild-fivér énekszáma következett: „Egy Terzett hármas hangzt&on Forte- pianótól követve Call után.” A negyedik műsorszámot így jelzi a műsor: „Ama közkedvességet nyert Andante, azaz halk zengzetű dal, dobszó mellett Hajden József (Hayden) után, az egész muzsika karral, ahol a 6 esztendős kis Pauer Cornélius fog előre hegedülni.” Ötödiknek, Clement „egy Concert”-jét adta elő forte- pianón „a 8 esztendős Pauer Aurelia kisasszonyka”, „a muzsika kartól követve”. A szünet után előadott darab „egy Rondeau nagy Con- certból Moschelles Ignátz után Förtepianón egész muzsika kartól követve fog előadatni Vitt Nina által”. Ezután következett „egy Re- citativa és egy Ária Babylo- niái Pyramisok nevű énekes játékból (operából) a muzsika kartól követve, Vagner úr állal fog énekeltetni”. A harmadik számot így jelzi a műsor: „Változatok a magyar nemzeti Verbunkos Tánézban fognak előadatni Vitt Ignátz szerzője és Nina által.” A negyedik szám Mozart „egy mulatságos négyes ének”-e volt. A hangverseny befejező számáról ezt olvashatjuk: „Befejező Symphonia ugyan Mozart után.” > Láthatjuk tehát, hogy a hangverseny zenei rendezői, túl az olcsó, népszerűséghajhá- szó számokon, a nívós, komoly zenekedvelők igényét kielégítő zenedarabokból állították ösz- sze a műsort. Ez a szép zenekari hangverseny-est világosan bizonyítja, hogy Eger városában már 1821-ben, 138 esztendővel ezelőtt, igen fejlett és nívós zenei élet pezsgett. falóban, helyesen járt el tehát Eger városának magisztrátusa, amikor egyöntetűen úgy határozott, hogy „ezen emlékezetre méltó dicséretes tettek jegyzőkönyvbe örök emlékezetre feljegyeztetni rendeltetnek”. Csehszlovákia területén rekord látogatottságot ért el a Teu ton-kard akció című DEFA dokumentumfilm. A Szállnak a darvak a második legna-^yobb sikerrel futó film Párizsban a Mon Onele után, o A Tours-ban megrendezett „Nemzetközi Kisfilmnapok” nagydiját a Hét művészet című román kisfilm nyerte el. Az angliai filmkrízis radikális megszüntetése céljából a Rank lilmkonszern igazgatója ezer mozit bezáratott. O Finnországban nem engedélyezik a politikai izgatást célzó Sztálingrádi, orvos, című nyugatnémet film bemutatását.. O A feudális Japánt mutatja be a Le barbare et la geisha (A barbár és a gésa) cinül exotikus film. Rendezője: John Huston, íőszerep- lök: John Wayne és Eiko Ando. NY 1 K0l,\J DAS K IJFI/; , ’ (18) fiz ember azt hinné, hogy huszadik század derekán .ár nincsen semmi romantika: közlekedés tökéletes, s a ‘öld legrejtettebb zugát is ^zza férhet övé teszi. De lám, imar egy lakatlan szigetre érült, tűz és fegyver nélkül.... Elégedetten nézte a kést: ez ; fegyver! Akármilyen nehe- A,-p esett, nem ejtette ki a izéből. Hiszen csak ez a kés •dhéti meg Malájföld dzsungelben. Már örülni is tudott a ter- észet felett arato't győzel- év.ek: büszke volt fáradt, de ői testére. „Nyugat felé, előre!” A Honvédő Háború harci Elhívása most más hangsúlyt, ajátos értelmet kapott. „De miért éppen nyugat elé? — Limar zavartan pislo- ‘Ott. — A nap mozgása sze- jnt nem nyugatra, hanem ke- é re kellene mennem!” A nav azonban itt, az egyen- ítönél nem úgy emelkedett ö’f -V mint másutt: nem az ig déli. hanem északi felén ilyenkor délben épp a fejem felett kellene állnia... Miért kezdett leszállni, mielőtt még elérte volna a zenitet?” Régi. gyermekkori emlékek, mondattöredékek bukkantak fel emlékezetében: — ... Az egyenlítőn a Nap évenként kétszer éri el a zenitet: március 21-én és szeptember 23-án, délben... Márciustói szeptemberig az ég északi felén emelkedik... Limar felugrott: — Szép kis história ez a földrajz!... Alaposan ráfizetnék. ha ezen a szélességi fokon a Nap szerint tájékozódnék! ügy örült, hogy még emlékezett a középiskola ötödik osztályának anyagára, mint egy fontos felfedezésnek. Limar, a fiatal és egészséges ember gondtalanságával a jövőjére bízta a nehéz — sőt tulajdonképpen megoldhatatlan — kérdéseket és lefeküdt aludni. Közben a Nap. a tropikus övezet rendjéhez híven, az ég északi részén emelkedett egyre feljebb: majd a helyi időszámítás szerint éppen hat órakor a horizontra függőleges irányban nyugodott le, 1959. január 7, szerda: 1919. Megjelenik az Ifj úmimkásók Országos Szövetségének Laoja az „Ifjú Proletár” (40 éve.) 1764. A mádéfalvi veszedelem — Mária Terézia tábornoka lemészárol tatja a székely határőröket-(195 éve.) % 1958. Meghalt: Dr. Petru Groza, a Román Népköztársaság Nagy Nemzetgyűlése Elnökségének elnöke (1 éve.) 1834. Született: J. Ph. Reis német fizikus, a telefon egyik Úttörője (125 éve.) 1839. Arago francia fizikus bemutatta L. J. 'M. Daguerre francia festő foto eljárását (120 éve.) O Névnap ^ Ne feledjük, csütörtökön: SZÖRÉNY iffiSSlf — A MEGYE termelőszövetkezeti tagságának fele a, múlt évben 250 munkaegység felett teljesített. Egy hold szántó területre átlagosan 47 munkaegység jut. — AZ APCI FÉMTERMIA Vállalatnál már most az év elején biztosították a zavartalan termeléshez szükséges nyersanyagot, — melynek többsége importérc. — A TSZ-TAGOK háztáji gazdasága szépen fejlődik. Minden tsz-család háztáji gazdaságában van sertés és általában hizlalnak disznót. A statisztikai adatok szerint ma már átlagosan másfél darab sertés jut égy-egy tagra. — A SELYPI Cementgyár ez évi nagyjavítása során az öreg gőzgépet, mely korábban a gyár gépeit, kemencéit működtette, most kicserélik, s átad ják a MÉH-uek. — EZERÖTSZÁZÖTVEN tonna meszet■ égettek 1958-ban a megye mészégetéssel foglalkozó termelőszövetkezetei. Az égetett meszet az Alföld kür lönböző vidékeire szállították. — A MEGYE ASZTALOSIPARI és vegyesipari ktsz-ei a múlt évihez v’sztmyííva közel 30 százalékkal több bútort készítenek az idén. — HOT NAP a hevesi járási tanács végrehajtóbizottsdgi ülésén megtárgyalják az 1958. évi adóterv teljesítését, azután megvitatják az első negyedévi feladatokat. ^piUjOMjOtkíp... Aj: idén valahogy késik a tél. Lassan január derekán járunk, s hónak se híre, ae hamva. Ezt nem azért mondom, mintha tél-párti lennék, de hát szerintem, s mások szerint is, a tél úgy szép, ha havas. Persze vannak sokan, akik örülnek az enyhe időjárásnak. Hogy kik ezek? Talán legilletékeseb- bek, az építőipari munkások. Hiszen ők kint dolgoznak esőben, fagyban, mert hát ez az ő szakmájukkal jár. Ilyen „hideg” munkán dolgozik Egerben az Egészségház utcában Kriszti Pál 10 tagú brigádja. A brigádvezető még fiatal, alig 18 éves és már két épe szakmunkás, 1 Az épület előtt, — amelyiken dolgoznak — nagy tábla hirdeti, „OTP öröklaKás építkezés.” Emeletes tömb épület lese. Ha elkészül, kilenc család kap majd meleg otthont. — Én a magam részéről — mondja a brlgádvezetö- örülök az e^'ihe időjárásnak, egyrészt, mert a munka is jobban megy, másrészti többet tudunk dolgozni, s így több a fizetés is. Megjegyzésére a többiek is helyeslőén bólintanak. Noha fiatal, az idősebb munkatársai, „beosztottai” szívesen hallgatnak rá, azt mn-i/jMk róla, jó szakember. —1 Ahhoz képest, hogy fiatal, "auszerüen irányítja a munkát — jegyzi meg egyik munkatársa. — Elkészül-e az épület határidőre? — Hátha méa egy kicsit enged az idő, még előbb elkészül, mint határidőre terveztük. Nem félek attól, hogy nem tudjuk időben átadni. Ha meg bejön a rossz idő, van kokszkályha, meg egy kis melegítő ital is — mondja hun- cutkodva, s látszik rajta, hogy gondolatban eny kis kocsmára gondol. ■— Megszoktuk mi már a hideget, és éppen olyan jól megy a munka, bár egy kicsit lassabban, mint nyáron. Közben kisüt a nap és a szürke ködfátyolt lassan töri át. A félkész épület árnyéka is egyre erősebbé válik. —. Látja, még az idő is nekünk kedvez — mondja egy másik — éa meleg pufajkáját egy kicsit megengedi magán... (kiss) Tizennégyezer pár cipész ktsz-ek az Az egri, gyöngyösi, hatvani Cipész Ktsz, a vegyesipari ktsz-ek cipészrészlegei a tervek szerint 7000 pár női és 700Ö pár férfi cipőt készítenek el ez év első negyedében. Az új cipők részben állami és Szövetkezeti kereskedelmen keresztül kerülnek forgalomba, s lényegesen bővül a cipők választéka is. Ebben az időben nemcsak gojzer, de szege®, rámánvarrott, ragaszmuHOrtt: Egerben este «/« 8 6fai kezdettel: Szélvihar (Bérletszünet) cipőt készítenek a első negyedévben ‘ott kivitelezésű cipők is készülnek. A mértékutáni cipőket kedvelők bizonyára örömmel veszik tudomásul, hogy a ktsz- ek anyagellátása jelentősen megjavult. Az első negyedévben-— fennállásuk óta először — a méretes felsőbőr anyag-, kiutalást teljes egészében bor- júbox anyagban' kapják. A kereslet alapján összeállított színekben az összes fesőbőr mintegy 40 szá/"i“v'' borjú- box anyagból tevődik össze, melyet korábban csak igen korlátozott mértékben lehetett kapni. Az első negyedévben mintegy 2600 pár mérték utáni Cipő elkészítésére készültek fel a cipész Ktsz-ek részlegei. Polgár Miklós. Malájföld hegygerincei mögött. Az égen pedig kigyúltak a nagy, fényes csillagok. Limar virradatkor ébredt. Élénken, de nagyon éhesen. A jól megsózott, fekete kenyér- darab jutott eszébe, s még a nyála is kicsordult. Alig várta az apályt, amikor is néhány csigát talált. A.zokat nyersen megette és útnak indult. Szigetről szigetre, úszva és gázolva, lassan közeledett a szárazföld felé. . Mindeddig szerencséje volt, mert egy cápával sem találkozott. Ezek a borzalmas ragadozók többnyire a hajókat követik és a kiszórt hulladékokat falják fel; így a tengeri útvonaltól távolabb sokkal kevesebb akad belőlük. A mindennél félelmetesebb emberevő cápák azonban a partmenti Övezetben tanyáznak. Mihailnak épp ezért folyton ügyelnie kellett; tekintete jobbra-balra pásztázott, s . az egyik jelentékeny sziget felé közeledve — már Malájföld lagúnája előtt — kütönös dolgot észlelt: furcsa kis madarak köröztek egy meredek sziklafal fölött, aztán meredeken lezuhantak és — mintha egyenesen a vízbe buknának — eltűntek. De Mihail még jobban meglepődött, amikor észrevette, hogy ezeket a különös mutatványokat nem sirályok, hanem közönséges szárazföldi fecskék végzik, A rejtély csak akkor oldódott meg, amikor Mihail a sziget közvetlen közelébe ért. A fecskék sem a tengerbe buktak zsákmányért, hanem egy barlangba repültek. A barlang bejáratát majdnem elöntötte a víz, a madarak azonban ügyesen kihasználták a' hullámtörést és a hullámok hátracsapódásakor, a tengerszint felett keletkező szűk ha- sadékon át siklottak be a barlangba. Valószínűleg fecskefészkek lehettek ott. No, akkor nyers tojást reggelizik! Limar közelebb úszott, benézett a barlangba és örömében majdnem felkiáltott: kis csónak ringatózott vagy három méterre a szikla egyik kiszöge lléséhez kötve. A barlangban körülbelül a melléig ért a víz, s a nyílás jól átvilágította az apró, színes kagylókkal teleszórt medret. Mihail bement a barlangba, a zsákmányt nézegette és közben egészen megfeledkezve eredeti céljáról, a csónakom ki akarta húzni a tengerre. De szerencsére idejében észbekapott: napvilágnál partot érni Malájföldön bizony elég veszélyes vállalkozás lenne Jobb ha estig vár. Azalatt legalább jobban megvizsgálhatja a barlangot és ennivalót is kereshet. Az ilyen tengeri barläng nem ritkaság. A taj*ékos tenger annál nyugtalanabb, minél távolabb van a szárazföldtől. s ha akadály kerül az útidba. felforiyan. dühbe aurul és kitartóan, konokul veri a sziklát. Egyik darabot töri le a másik után és akár a faltörő kos. addig dolgozik, amíg mélyedést nem váj macának De ez csak a kezdet A hullámverés romboló ereje egyre tovább marja ezt a mélyedést, s a kis sziget oldalában vagy a sziklában alagút keletkezik. Idővel azután az alagút kőkapuvá szélesedik, maid összeomlik mert a tenger mindig győz a szárazföld felett. Sok ilyen tengerváita alagú* van Misa Limar is látott egyet nemrég Norvégia közelében, a Barencovo-tengeren, ahol s hullámverés oly csodálatos kapukat vésett a Medve-sziget parti sziklájába. De Limar barlangja más eredetű lehetett. A hullámok talán csak bejáratot ütöttek a szűk és hosszú barlangba Maga a barlang, a falszerkezet alapján ítélve, még nagyon- nagyon régen egy hatalmas földrengés hatására keletkezett. Ebben a barlangban annak idején olyasvalaki bujkálhatott, akit sűrűn látogattak meg. Erre vallottak a sziklafalba vájt durva lépcsők, amelyek a csónak „kikötőhelyétől” á kissé magasabban fekvő terecské- hez vezettek. Limar felment a lépcsőkön és a csúszó-mászóktól borsózó utálkozását legyőzve — kutatni kezdett a sötétben. Sehol semmi... De egyszeresük egy sima kis doboz akadt a kezébe Lámpa! Rozsdalepte, de ép lámpa. Mihail nem is örült neki különösebben: inkább egy doboz gyufára lett volna szüksége. Persze azért ennek is hasznát vette. Útját most már támoafény- nyel világította meg Az elem nem adott nagy fényt de ez a gyér sárga fény is elég volt a tájékozódáshoz. A barlang elülső részén nem talált érdekeset. Limar tovább ment. Eleinte a szűk párkányon. a fal mellett haladt előre. aztán leereszkedett. A víz szintje, erre már alacsonyabb volt; a barlang mélye fokozatosan emelkedett. Folytatjuk.
