Népújság, 1959. január (10. évfolyam, 1-26. szám)
1959-01-28 / 23. szám
1959. január 28., szerda NEPÜJSAG s Megkezdődött a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXI. kongresszusa 1Folytatás a 2. oldalról) Országunk, miként a többi (szocialista ország, támogatja és támogatni fogja a nemzeti felszabadító-mozgalmat. A Szovjetunió nem avatkozott bele és nem szándékozott beavatkozni más országok bel- ügyeibe. De nem maradhatunk közömbösek az iránt, hogy egyes országokban a kommunista- ellenesség hamis jelszavával hadjáratot folytatnak a haladó erők ellen. Hruscsov a következőket mondotta: „Minthogy az Egyesült Arab Köztársaságban nemrégiben előfordult', hogy támadták a kommunizmus eszméit és vádat emeltek kommunisták ellen, én mint kommunista, kommunista pártunk kongresszusán szükségesnek tartom kijelenteni: helytelen a kommunistákat azzal vádolni, hogy gyengítik, vagy megbontják a nemzeti erőfeszítéseket az imperializmus elleni harcban. Ellenkezőleg, senki sem harcol nagyobb odaadással és állhatatosakban a gyarmat- tartók ellen, mint a kommunisták. Hruscsov rámutatott: Nem titkoljuk, hogy ideológiai nézeteink eltérnek az Egyesült Arab Köztársaság egyes politikusainak ideológiai nézeteitől. De az imperializmus elleni harc kérdésében, a gyarmati uralom alól felszabadult országok politikai és gazdasági függetlenségének erősítésében, a háborús veszély elleni harcban álláspontunk egyezik ugyanezeknek a politikusoknak az álláspontjával. Az ideológiai nézetekben mutatkozó eltérésnek nem szabad gátolnia országaink baráti kapcsolatainak fejlődését és az imperializmus elleni közös harcot. A Szovjetunió és a többi szocialista ország erősíti a gyarmati elnyomás alól felszabadult országokhoz fűződő baráti kapcsolatait, segítsége: nyújt és fog nyújtani ezeknek az országoknak. A hétéves terv újabb lehetőséget nyit meg a Szovjetunió előtt az ipari tekintetben gyengén fejlett országokkal való gazdasági együttműködésben. Napjaink feladatai között — hangsúlyozta Hruscsov — a legfőbb az, hogy kimozdítsuk a holtpontról a leszerelés ügyét. Különösen megérett az atom- és hidrogénfegyver-kísérletek bet.ltásának szükségessége. Most, amikor mindenki elismeri, hogy felderíthetők a földkerekség bármely pontján végrehajtott atomrobbantások, semmi ok sincs arra, hogy hátráltassák az atomfegyverkísérletek betiltása problémájának megoldását. A mi kiinduló pontunk az, hogy a különböző társadalmi rendszerű államok viszonyának a békés együttélés alapjára kell épülnie. Ma már mindenki elismeri, milyen sikereket ért el a szovjet tudomány és technika, amely megnyitotta az emberiség előtt a világmindenségbe vezető utat Nyilvánvaló, hogy ha a Szovjetunió tud rakétát küldeni több százezer kilométeres távolságra a világűrbe, minden különösebb nehézség nélkül nagyteljesítményű rakétákat küldhet a világ bármely részére. Ezekből a tényekből azonban — állapította meg Hruscsov — mi egészen más következtetéseket vonunk le, mint bizonyos nyugati körök. Nem harcias politika folytatására használjuk fel a szovjet tudomány és technika történelmi sikereit, s nem arra. hogy más államoknak diktáljunk. Arra használjuk fel őket, hogy kettőzött erőfeszítéssel harcoljunk az egyetemes békéért. És most, amikor fölényben vagyunk a rakétatechnika fejlesztésében, ismét javasoljuk az Egyesült Államoknak, Angliának és Franciaországnak: tiltsuk be örök időkre az atom-, a hidrogén- és a rakétafegyverek kipróbálását, gyártását és alkalmazását, semmisítsük meg e halálthozó fegyverek összes készleteit, használjuk az emberi lángelme csodálatos felfedezéseit kizárólag békés célokra, az emberiség javára. Kormányunk kész akár holnap, aláírni az erre vonatkozó szerződést. Hruscsov emlékeztetett arra. hogy a szovjet kormány már több mint egy éve javasolta a keleti és nyugati országok kormányfői értekezletének összehívását, majd hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió valamennyi nép iránti kötelességének tartja, hogy kiharcolja ennek az értekezletnek az összehívását. Hruscsov külön kitért a Szovjetunió és az Egyesült Államok viszonyára. Nincs ok az összeütközésre népeink között — mondotta —, mégis a Szovjetunió és az Egyesült Államok között a viszony hosszú idő óta nem normális. Viszont Amerikában növekszik azoknak a száma, akik baráti, jószomszédi viszonyt akarnak a Szovjetunióval. Ékesszólóan bizonyította ezt az a fogadtatás, amelyben Anasztasz Miko- jant részesítették az Egyesült Államokban. A nemzetközi feszültség enyhítésében és a kölcsönös bizanemcsafe a hétéves terv időszakára. Kidolgozzuk a Szovjetunió másfél évtizedet felölelő távlati fejlesztési tervét, amely ugyancsak a békés gazdasági versengés elvi alapján épül fel. A hétéves terv a nemzetközi munkás- és kommunista mozgalom számára, valamint minden demokratikus erő számára hatalmas erkölcsi támogatás abban a harcban, amelyet a reakció és az imperializmus erői ellen folytatnak — mondotta Hruscsov. — Ma 83 országban van kommunista és munkáspárt, tagjaik létszáma meghat ladja a 33 milliót. A kapitalista országokban a reakció és a fasizmus nyomásának baljós jelei mutatkoznak — folytatta Hruscsov. — Most, amikor létezik a hatalmas szocialista tábor, amikor a munkásmozgalomnak a reakció ellen vívott harcban tapasztalata van, a népeknek nagyobb lehetőségeik vannak arra, hogy útját állják a fasizmusnak. lom megszilárdításában fontos szerepet tölthetne be a világkereskedelem nagyarányú fejlesztése — mondotta Hruscsov. — A Szovjetuniónak az európai és amerikai kapitalista országokkal folytatott árucsereforgalma 1958-ban az 1950-es színvonalnak majdnem háromszorosára emelkedett, bár a kapitalista országok akadályozták e kereskedelem fejlődését. A békés építés 1959— 1965. évi gazdasági programja új távlatokat nyit meg a Szovjetunió külkereskedelmének fejlesztése előtt. Legalább kétszeresére növelhetjük külkereskedelmünket — mondotta Hruscsov. A munkásosztály egységének kialakítását az imperialista reakció és a munkás- mozgalomban megtalálható segítőtársai fékezik, például a kommunista ellenes szociáldemokrata vezetők, mint Guy Mollet és Spaak. A szociáldemokrata pártok tagságának többsége a béke és a társadalmi haladás híve, bár ők másként képzelik el a hozzá vezető utat, mint mi, kommunisták. A kommunistáknak és a szociáldemokratáknak éppen a reakció és a fasizmus ellen vívott harcban kellene megta- lálniok a közös nyelvet. Itt az Ideje, hogy a munkásmozgalom különféle irányzatainak képviselői félreállítsák az anti- kommunista szemfényvesztőket, s a közös tárgyalóasztalhoz ülve, a saját érdekeik és a béke védelmében kidolgozzák a munkásosztály közös akcióinak kölcsönösen elfogadható alapelveit. 1957. novemberében a kommunista és munkáspártok képviselőinek tanácskozása a testvéri pártok nézeteinek teljes egységét bizonyította. Békés versenyt javasolunk a kapitalista országoknak, A novemberi tanácskozások után még jobban tömörült az egész kommunista mozgalom A revizionisták egyetlen testvérpártot sem tudtak letéríteni útjáról. Hruscsov megjegyezte, hogy a nemzetközi kommunista mozgalom elítélte a jugoszláv revizionisták nézeteit és politikáját, s hangsúlyozta, hogy a jugoszláv vezetők éppen a nyilatkozat ellensúlyozása végett léptek fel revizionista programjukkal, amelyben megtámadták a nemzetközi kommunista mozgalom marxista-leninista álláspontjait. A jugoszláv revizionisták tagadják a nemzetközi csz- tályszolidaritás szükségességét, letérnek a munkás- osztály álláspontjáról. A jugoszláv vezetők azt állítják, hogy tömbökön kívül, táborokon felül áülnak, bár Jugoszláviát, Görögországot és Törökországot magában foglaló balkáni blokkhoz tartoznak. A két utóbbi ország — mint ismeretes — az agresszív NATO- tömb tagja. Az országvezetés helyes irányvonala a népgazdaság fejlesztésében a nép kultúrájának és jólétének növelésében elért sikerekkel mérhető le a legjobban. S ki érte el a legkisebb eredményeket? — teszi fel a kérdést Hruscsov. — Éppen az a párt, az az ország, amelynek vezetői saját, úgynevezett jugoszláv útjukat, az egyedüli helyes útként magasztalják. Összehasonlítva a szocialista országok népeinek életszínvonalát, ez a színvonal Jugoszláviában jóval lassabban emelkedik. Maga a jugoszláv gyakorlat cáfolja meg a jugoszláv revizionisták elméleti „felfedezéseit”. A marxista-leninista pártok aggódva figyelik, mi történik Jugoszláviában. Mi a legbarátibb érzelmeket tápláljuk Jugoszlávia testvéri népei, a jugoszláv kommunisták — az illegális és partizánharc hősei — iránt. A kölcsönös előnyök alapján számos külpolitikai kérdésben közös nyelvet beszélünk, továbbra is fejlesztjük kereskedelmünket Jugoszláviával. Arra törekszünk, hogy együttműködjünk Jugoszláviával az imperializmus ellen vívott harc, a békéért folytatott küzdelem mindazon kérdésében, amelyben álláspontunk azonos. Hogy mi lesz a helyzet pártvonalon, ez teljesen a Jugoszláv Kommunisták Szövetségétől függ. A JKSZ vezetői önmagukat szigetelték el a nemzetközi kommunista mozgalomtól. Az imperializmus ideológusai & az ő nótájukat fújó revizionisták aláásni igyekezvén a kommunista pártok növekvő befolyását, olyan hamis állításokat terjesztenek, mintha a kommunista-mozgalom „Moszkva műve” lenne, mintha a kommunista és munkáspártok a Szovjetunió Kommunista Pártjától függnének. Ostobaság azt gondolni, hogy egyik vagy másik országban valahonnan kívülről szervezhetik a munkásosztály pártját, amely nem egyszer több százezer, sőt olykor több millió tagot számlál. Senki sem hiszi például, hogy a kétmilliós olasz, a félmilliós francia, a másfélmilliós indonéz, a csaknem háromszázezres Indiai Kommunista Pártot, vagy hasonlóképpen a többi testvérpártot „Moszkva hozta létre”, s hogy e pártok tágjai „külföldi ügynökök”. Azt mondják, hogy a kommunista- és munkáspártok Moszkvától való „függőségét” azok a kijelentéseit igazolják, amelyek szerint a nemzetközi kommunista mozgalom élén a az SZKP áll. . Ilyenkor a moszkvai tanácskozáson elfogadott nyilatkozatnak arra a az ismert tételére hivatkoznak, hogy „a szocialista államok táborát a Szovjetunió vezeti.” Hruscsov hangsúlyozta, hogy a kommunista mozgalomban, akárcsak a szocialista táborban valamennyi kommunista- és munkáspárt, valamennyi szocialista ország teljesen egyenjogú és önálló volt, s most is az. A Szovjetunió Kommunista Pártja semmiféle más pártot nem vezet, a Szovjetunió nem irányít más országot. A kommunista mozgalomban nincsenek „felettes” és „alárendelt" pártok. Valamennyi kommunista- és munkáspárt egyenlő és önálló, valamennyi felelős a kommunista mozgalom sorsáért, annak kudarcaiért és győzelmeiért. Minden kommunista és munkáspárt felelősséggel tartozik hazája munkásosztályának és dolgozóinak, az egész nemzetközi munkás- és kommunista mozgalomnak. amely elsőnek hódítja meg a kommunizmus magaslatait. A marxista-leninista elmélet néhány kérdésével foglalkozva az SZKP Központi Bizottságának első titkára mindenekelőtt a kommunista társadalom két szakaszával, a szocializmusból a kommunizmusba való átmenet törvény- szerűségével foglalkozott. Országunk ‘ alapvető gyakorlati feladata — hangsúlyozta Hruscsov — a kommunista társadalom anyagi-technikai bázisának megteremtése, a szocialista termelőerők újabb nagyarányú fellendítése. Leegyszerűsítenénk a dolgot, ha feltételeznénk — folytatta Hruscsov —, hogy ha gazdaságilag utolérjük az Egyesült Államokat, ezzel befejezzük a kommunizmus építését. Ez nem a fejlődés végső határa, csupán döntő szakasz a kapitalizmussal folyt tolt versenyben. Az Egyesült Államokkal vívott gazdasági verseny megnyerésével — tette hozzá -r- a kommunista építésnek csupán első szakaszát fejezzük be. Hruscsov kongresszusi beszámolójában részletesen foglalkozott a tudományos kommunizmus néhány fontos problémájával: a társadalom által előállított anyagi és szellemi javak elosztása a társadalom tagjai között, a szocialista tulajdon kolhoz-forma ja és össznépi formája fejlődésének és egymáshoz való közeledésének A Szovjetunió szerepe nem az — mondotta Hruscsov —, hogy más országodat vezet, hanem az, hogy a Szovjetunió elsőnek kövezte ki az emberi* ség számára a szocializmushoz vezető utat; a Szovjetunió a szocialista világrendszer legerősebb országa és elsőnek lépett a kommunizmus általánosan kibontakozó építésének szakaszába. útjai, a társadalom politikai megszervezése, az állami berendezkedés és az államigazgatás a kommunizmus általánosan kibontakozó építésének időszakában. Hruscsov foglalkozott a szocializmus égy országban való felépítésének lehetőségével és megállapította, hogy a szocializmus egy országban való felépítésének, teljes és végérvényes győzelmének kérdését eldöntötte a társadalmi fejlődés világtörténelmi folyamata. Hruscsov előterjesztette azt az elméleti tételt, hogy a szc cializmus országai a szociális, rendszerben rejlő lehetőst sikeres kihasználásával töt kevésbé egy időben mennek á;. a kommunista társadalom n gasabb fázisába. A szocialista gazdasági rendszerben a tervszerű, arányos fejlődés törvénye érvényesül. Ennek eredményeképpen a múltban a gazdaságilag elmaradott országok a többi szocialista ország tapasztalatára, az együttműködésre és a kölcsönös segítségre támaszkodva, gyorsan behozzák elmaradásukat, fejlesztik gazdaságukat, és kultúrájukat. Amikor megvizsgáljuk azokat a távlatokat, amelyek a kommunizmus felé vivő úton az emberiség előtt megnyílnak — folytatta Hruscsov — Kommunista pártunk a kommunista vitágmosgalom egyik élcsapatának tekinti magát, figyelembe kell vennünk a különböző országokban mutatkozó történelmi adottsá- gok rendkívül gazdag változatosságát• Egyszersmind hangsúlyoznunk kell, hogy a kommunizmushoz vivő úton valamennyi ország fejlődésében, a mindnyájunk számára közös törvényszerűségek, nem pedig ezeknek sajátos megnyilvánulásai a fő, a meghatározó tényezők. A marxista-leninista pártok elismerik mindegyik ország fejlődésének sajátosságait, de ez nem jelenti azt, hogy a szocializmushoz valamely más, a közös úttól eltérően is lehet haladni. Az út sajátosságai azt jelentik, hogy számolni kell annak a helyzetnek és annak az időszaknak sajátosságaival, amelyben valamely ország fejlődése végbemegy. Minden szocialista ország a szocializmust építi, de nem valamilyen sablon szerint. A szocializmus építésében a Kínai Kommunista Párt sok sajátos formát alkalmaz — állapította meg Hruscsov. — Közöttünk azonban nincsenek és nem is lehetnek semmiféle nézeteltérések. Ezzel kapcsolatban Hruscsov megjegyezte: a jugoszláv revizionisták most a fő tüzet a Kínai Népköztársaság ellen összpontosították, és különféle kitalálásokat röppentenek fel arról, mintha a Kínai Kommunista Párt és a Szovjetunió Kommunista Pártja között nézetletérések lennének. Mi teljesen és mindenben egyetértünk a testvéri kommunista párttal, bár a szocializmus építésének általa alkalmazott módszerei sok mindenben nem hasonlítanak a mieinkre. A legfontosabb az osztály- szolidaritás fenntartása. Ez a legfőbb, ami megkülönböztet bennünket a revizionistáktól — jelentette ki Hruscsov. Az előadó foglalkozott a Szovjetunó Kommunista Pártjának fejlődésével, sorainak növekedésével. Megállapította: a párt soha nem látott egységben, a kommunista társadalom építése nagy feladatainak sikeres megoldására képes. Lenini központi bizottsága mellé felzárkózva érkezett el a XXI. pártkongresszushoz. Hruscsov megállapította, hogy a párt fő irányvonalának megvalósításával szemben Malenkov, Kaganovics, Molotov, Bulganyin és Sepilov pártellenes csoportja makacsul ellenállt. A frakcióé, szakadárharc a legalávalóbb fogásait alkalmazta, megkísérelte megbontani a párt egységét, meghiúsítani a XX. kongresszus határozatainak teljesítését, letéríteni a pártot és az országot a lenini útról. Ma mindenki látja — hangsúlyozta Hruscsov — mennyire igaza volt pártunknak, s Központi Bizottságának, midőn határozottan elítélte és félreállitotta a frakciósok ás szakadárok megvetésre méltó csoportját. Hruscsov javasolta beszámolójában, hogy bizonyos módosításokat és kiegészítéseket eszközöl a Szovjetunió alkotmányában. Az ország belső életében, valamint a nemzetközi helyzetben végbement összes hatalmas változásoknak meg kell mutatkozniok és törvényes megerősítést kell nyer- niök a szovjet állam alkotmányában. A szovjet nép a szocialista építés munkájában a hősiesség csodáit vitte véghez. A hétéves terv a lelkesedés újabb hullámát kelti életre, s az egész szovjet nép szocialista versenyének új formáit teremti meg a kommunista építés nagyszerű programjában vázolt feladatok határidő előtti teljesítéséért. A Szovjetunió a szocialista táborhoz tartozó valamennyi ország népeivel szorosan összefogva halad előre. A szocializmus és a kommunizmus győzelmes zászlaja körül az európai és ázsiai szocialista országok egymilliárdnyi embere, vagyis az emberiség több mint egyharmada tömörült. A szocializmus ereje hatalmas, a szocializmus erői napról-napra terebélyesednek. övék a jövő. Nvikita Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságának első titkára konaresszusi ’‘‘'"5mólóját a következő szavakkal zárta: „Éljen a világ békéjefs (MTI)
