Népújság, 1959. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-21 / 17. szám

NEPÜJS A G 1959. január 21., szerda jSaoryok Eger múlt iából Sigrist Ferenc AMIKOK a Líceum, azaz a Pedagógiai Főiskola főhomlok­zatát megépítették, Kracker már nem élt. Az építtető te­hát igyekezett újabb neves mestereket megszerezni a munka befejezéséhez. Ügynö­kei révén jutott el Sigrist Fe­renc bécsi fertőhöz, akiről igen szegényes életrajzi ada­tok ma-adtak fenn. Egy régi bécsi lexikon csak úgy tartja nyilván a festőt, hogy Bécs- ben született 1720 tá.'án és ott is halt meg 1807-ben. Tanul­mányait a .bácsi akadémián Végezte, majd Augsburgban dolgozik,- ahol épületek díszí­tésével és' arcképfestéssel ke­reste kenyerét. Megjárja Pá­rizst, ott hosszabb ideig él, de visszamegy Bécsbe. Sigrist a díszterem freskó­jára kap megbízást Eszterhá- zytól. Az építtető által adott utasításokat és a megrende­lést, a festő elfogadta a szer­ződést 1780. július 22-án kö­tik meg Bécsben, mely sze­rint a díszterem mennyezeté­nek megfestését , új ízlés’’ után 3500 forintért kellett el­végeznie. Az aranyakon kívül maga és fia részére lakást és ellátást kötött ki a festő. A díszterem négy oldala fe­lett egy-egy tudományág egye­temi fakultását — a jogi. böl­csészeti, az orvosi és a teoló­giai faku'tást — kellett meg­festenie. A mester első vázla­tait már 1780. december 26- án elküldte Eszterházynak. A magyar főúr — bár meghagy­ta á bécsi festőnek, hogy a bécsi egyetem nagvfreskóját vegye munkája alapjául — a jogi kar ábrázolásával nem volt elégedett. Elküldte a festőt Pestre, hogy ott a hét- személyes táblán győződjék meg arról, hogyan viselked­nek, hogyan tárgyalnak és miiven viseletét hordanak a nagytekintetű magyar jogá­szok. Sigrist nem késlekedett és •— mivel jó üzletember is le­hetett »u a pesti tanulmányt gyorsan i elvégezte. A vázlatok után meglepően rövid idő alatt, 1781-ben elkészült a nagyméretű freskó. A megren­deld sok részlettel nem tudott megbékélni az alkotáson, ezért utasította a festőt a freskó átjavítására. És aho­gyan a magyar főúr tollba- mondta titkárának kifogásait, úgy javította a freskót hűsé­gesen a kívánalmakhoz Sig­rist. így történik a festmé­nyen az, hogy a hétszemélyes tábla lépcsőjén az eltávozok magyar úri ruhát viselnek. Elképzelhető, hogy az előbbi megoldás plebejusinek hatott a püspök szemében. És hogy a magyar holmikban járatlan művész ne tévelyeghessen so­káig az alkalmazandó ruha­féleségek akkori birodalmá­ban, a püspöki titkár mintá­kat is bocsátott a festő ren­delkezésére. EKKORRA az állványzatot leszerelték. A freskót a maga teljességében zavartalanul le­hetett áttekinteni. És akkor — nagyon helyesen — a püspök úgy találta, hogy a sajátságo­sán német eszme- és érzelem­világra utaló allegóriák a freskót homályossá, nehezen érthetővé teszik. Ezért a sok­sok szimbó’umot átfestette hogy a való élethez és a köz- érthetőséghez közelebb kerül­jön a művész által teremtett vil*g. S’grist elfogadta a kritikát és a következő évben az egész freskót átjavította, átdologzta az utasítások és kívánságok szerint. így kevesebb allegória maradt a freskón és a csopor­tok mozgása, mondanivalója életszerűbbé vált. A művész és a megrendelő szellemi és ízlésdiktálta párharcából ke­letkezett . a díszterem freskója, amely hajlik a klasszicizmus­ra, de bővérűén lüktet benne a barokk-rokokó felfogás is. A derűs színek és az a denis világ, amelyet a díszterem mennyezetére varázsolt a bé­csi művész, kicsit hasonlít Tiepolo lelkiségére, akinek alkotását Sigrist is jól ismer­hette. SIGRIST Ferencnek ez r.z egyetlen munkája Egerben. De aki a díszteremben a hatal­mas méretű alkotás alá áll, n°m szabadul varázsától. A bécsi mestert az egri alkalom nagvr7"rű mű elkészítésére ösztönözte. (f. a.) Egészségügyi előadás-sorozat indul Egerben A Magyar Vöröskereszt egri szervezetének Május 1 úti te­rületi csoportja egés-ségüeyi előadás-sorozatot indított. Ed­dig már két előadásban dr. Ko­vács András körzeti orvos is­mertette a fertőző kezességek okait, annak megelőzését és a I védekezést. Az előadásokat is­meretterjesztő kisfilmek vetí­tésével tették változatossá. A következő előadást dr. Lu- dányi Béla főorvos tartja pén­teken a Gyógypedagógiai Inté­zetben, a rák megbetegedésről. Felvétel a Színház eb Filmművészeti Főiskolára A Színház és Filmművészeti Főiskola az 1959—60. tanévre felvételt hirdet a prózai szí­nész-, operettszínész- és a filmoperatőri tanszakokra. Filmoperatőmek csak érettsé­givel lehet jelentkezni, színé­szeknél kivételes tehetség ese­tén az érettségitől eltekinte­nek. Korhatár a színészeknél 17—22 év, a filmoperatőröknél 25 év. A tanulmányi idp mind­három tanszakban 4 év. A fel­vételi kérvényeket rövid, a sa­ját és szülei adatait tartalma­zó életrajzzal együtt 1959. áp­rilis 1-ig kell beküldeni a Fő­iskola igazgatóságához (Bp„ VIII., Vas utca 2/2.) EGRI VÖRÖS CSILLAG délután 4 órakor: Gróf Monte Cristo este 6 órakor: A pármai kolostor (I-II. rész) EGRI BRÖDY 420-as urak (T-ii. rész) GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Huszárok GYÖNGYÖSI PUSKIN Ember az égben HATVANI VÖRÖS CSILLAG Tánc és szerelem HATVANT KOS.SUTH Éjfélkor FÜZESABONY Két anya HEVES Szitakötő PÉTERVÁSÁRA Fecske küldetése Egerben este fél Viktória (Bérletszünet) muHora: órakor: 1959. január 21, szerda: 1924-ben halt meg V. I. Lenin. 1859-ben született Révész Imre festőművész. 1921-ben alakult meg az Olasz Kommunista Párt. <2 Névnap C? Ne feledjük, csütörtökön: VINCE iSTKlf- A GYÖNGYÖSI XU-es aknában tovább folytatják a kísérleteket az úgynevezett Bectorit acéltámos szénfejtés­sel. Az újszerű fejtés óriási előnye, hogy könnyebb, biz­tonságosabb vele a bányászok munkája és nagy mennyiségű faanyagot lehet vele megtaka­rítani. — 160 EZER forint é-tékű könyv fogyott el az elmúlt hónapban a hevesi könyves­bolt körzetében. — A RECSKI bányász kul- túrotthonban jól sikerült a KISZ röplabda szakosz*ályá- nak baráti összejövetele, szom­baton este. — A HATVANI Konzerv­gyár az első negyedévben 10 dekás paradicsomkonzerve- ket készít Szudánnak. — GÉPESÍTETT kutatócso­port vizsgálja meg ebben az évben a Mátravidéki Szénbá­nyászati Tröszt széntelepeinek gazdagságát. — A NAPOKBAN tapasz­talatcserét tartottak az or­szág bányatrösztjeinek fő­mérnökei Petőfijjányán és a tröszthöz tartozó bányákban a bányagépek és a korszerű bányabiztosítással kapcso­latban.- A GYÖNGYÖSI járás nép­front-bizottsága a járási párt és tömegszervezetekkel közö­sen készül a Magyar—Szovjet barátsági hónap méltó meg­ünneplésére. A részletes prog­ramot a jövő hét folyamán állítják össze. — 20 ANYAKOCA vásár­lását tervezi a közeljövőben az atkári Petőfi Termelőszö­vetkezet tagsága. A párizsi rendőrség közre­működésével R. Benzon filmet forgat, amely bemutatja a zsebtolvajok technikáját és módszereit. A film főszereplő­je Franciaország leghíresebb zsebtolvaja lesz. A produkció célja, hogy a lakosságot figyel­meztesse. * Fűm készül a Német De­mokratikus Köztársaságban Frederic Joliot-Curie életéről. A Szovjetunióban ugyancsak tervbevették egy dokumentum­film készítését a nemrég el­hunyt tudós és békeharcos em­lékére. * Mel-Ferrer filmet forgat Kastély a zöldben cimmel. A főszerepet felesége, Audrey Henburn Játssza. Szerepet kapott a filmben Sessue Hayakava, a kitűnő japán színész és Anthony Perkins, a népszerű amerikai filmszínész is. * Hollywoodban mind több ré­gi, nagysikerű film új válto­zatának elkészítésével foglal­koznak. Újból filmre viszik az 1936-ban készült Lázadás a Bounthyn című filmet, amely­ben Charles Laughton és Clark j Gable játszotta a főszerepet. A film új változatában Clark Gable szerepét Marlon Bran­do alakítja. rk Néhány nappal ezelőtt mutatták be Varsóban Stanislew Lenartowi ez ú.1 fiimiét, amelynek címe Pi­culák Aurélia számára. A film a német megszállás idején játszódik, főszereplői: Jerzy Adamezyk, Andrzei Hrydzewicz és Barbara Modelska, * Abbáziában megkezdték a Tolsztoj regénye alapján ké­szülő Hadzsi Murat című ju­goszláv—olasz koprodukciós film előkészítését. A film ren­dezője Richardo Freda, akit mint a nagy tömegjelenetek rendezőjét ismernek. * Delhiben bemutatták azt a fil­met, amelyet a nepáli király és királyné szovjetunióbeli tartózko­dásáról készítettek. Kezes Márta, Gyöngyös: Tudósí­tását Megkaptuk, s az „Ifjúságé a szó’4 című rovatunkban felhasznál­juk. Kérjük, máskor tudósításában az esemény időpontját is írja meg. További írásait várjuk^ Szalai Jánosné, Eger: Panaszos levelét kivizsgáljuk. Megpróbálunk az érdekében tenni valamit. Az eredményről levélben értesítjük majd. Balogh László, Heves: A hevesi mozival kapcsolatos levelét meg­kaptuk, s a panaszát továbbítjuk az illetékesek félé. A Mokép vála­szát majd levélben közöljük. JA'HÓI) ÜULUUI In. - T|irl. .uK Dr. Kurt Maetzig, többszörös nemzeti díjas német filmren­dező új film forgatásába kez­dett, amely Stanislaw Lem len­gyel író tudományos-fantaszti kus regényéből az Asztronau­ták -ból készül. A film lengyel­német közös glKOtás lesz és a nemzetközi világűr-expedíció nyolc tagját nyolc nemzet szí­nésze alakítja. * A Salamon és Sába film Tyrone Power halála miátt megszakított forgatását nemsokára ismét meg­kezdik. Yul Brynner veszi át Sala-, mon király szerepét és az eddigi jeleneteket — amelyekben Power szerepelt — újra forgatják. * Az Apák iskolája című cseh­szlovák film bulgáriai bemu-- ■ tatása alkalmából cseh film- ’■ delegáció ment Szófiába, A kitűnő csehszlovák filmet rö- ' videsen bemutatják hazánk­ban is. * . ... A Metropolis Film és a jugo­szláviai filmváilalatok között létrejött megállapodás értelmé­ben Olaszország két és Fél mH- r lió líráért megvásárolta a H—8 című jugoszláv filmet. * Mai témájú a Vasárnap jön a szerencse című új szlovák fűin, amely a fiatalok sportszenvedélyé­ről szól. k A moszkvai Dokumentumfii- ... mek Stúdiójában A XX. szá­zad címmel filmet készítenek a világ műszaki és tudomá­nyos fejlődéséről. * A keletnémet DEFA film­gyár és a szófiai filmstúdió megkezdte legújabb közös filmjének forgatását. A Csilla- ' gok című film forgatókönyvét Angol Wagonstein irta. Cselek­ménye Auschwitzban játszó­dik, ahol a tragikus sorsú de­portáltak e'keseredett harcot folytatnak a fasizmus e'len A filmet Konrad Wolf rendezi. * Most mutatták be London* ban Zola Pót bouille (Tisztes úri ház) című regényének film- változatát, melynek főszerepeit Gérard Philipe és Danielle ’ Darrieux játsszák. k Rir chard Grose hopp német ren* dező a napokban fejezte be a Ri­port 57 című filmlét, amely a mai Berlin életéről szól. k A japán mozikban már négy hónapja játsszák a Csendes Don című szovjet filmet. ... Ugyancsak nagy sikerrel ke­rült bemutatásra a Szállnak a darvak és a Cirkusz művé­szei is. A NYI K 01A J DAS KIJFV 64LSA1 PONGRÁC (30) Akitől csak tudtam, kölcsönt vettem fel, s persze, nem ad­tam meg. Még lyukas cipőket is kéregettem, hogy ne kelljen két-három márkáért újat ven­nem... Mindenki kinevetett, összevihogtak a hátam mögött, zsugorinak, szélhámosnak ne­veztek, aki egy garasért em­bert is ölne-.. Hát ebben volt valami igazság: ölni meg lop­ni is tudtam volna. Csakhogy a szükséges pénzt előteremt­sem. Sőt, erkölcsi igazolást is találtam a magam számára: felsőbbrendű ember vagyok! S ha terveim sikerülnek, min­dent visszafizetek! — Hiábavaló vagyonszerzési kísérleteimről még sokat le­hetne beszélni. De elég annyi is, hogy nem vettem feleségül azt a lányt, akit szerettem, mert a házasság háromszor többe került volna, mint amennyit megengedhettem magamnak. Hosszú évekig egyszer sem voltam színház­ban, moziban. Szóval, úgy él­tem. mint egy vakond. És amikor az erőm már fogytán volt és beteg lettem, amikor már azt kezdtem hinni, hogy rossz úton járok és soha­sem érem el a célomat, akkor váratlanul sikerült. Meghalt az egyik nagynéném, akit szemé­lyesen nem is ismertem, és te­kintélyes összeghez jutottam. Az utolsó pfenniget is elköltöt­tem ugyan, de a legújabb ké­szülékekkel szereltem fel a la­boratóriumomat. A siker meg­lepő gyorsasággal jött, de nem onnan, amerről vártam. — A gondolatátvitellel foly­tatott kísérleteim csődöt mond­tak. Kiderült ugyanis, hogy a lelki funkciókat irányító agy­kéregnek roppant bonyolult szerkezete van. Ugyanazok az elektromágneses rezgések kü­lönböző emberekből más-más reakciót váltanak ki. így pél­dául levetítettem előttük az öröm és az emelkedettség ér­zetét, s valamennyi kísérleti alany másképp reagált rájuk: szomorúságot, lehangoltságot vagy általános idegességet ér­zett... Csak a legegyszerűbb érzéseket sikerült átadnom; az éhséget, fájdalmat, meg ehhez hasonlókat. — Egyszer arra voltam ki­váncsi, mi történnék, ha az agy sokszorosan felerősített rá­dióhullámait vvsszairányíta- nánk az agyra. Akkor szer­kesztettem meg ezt a „rádió- sisakot”, s hajnalban már be is kapcsoltam az integrátor első, tökéletlen modelljét... Wagner elhallgatott, mogor­ván nézett maga elé. Arcvoná­sai kemények és kegyetlenek lettek. Kezével intett, cigaret­tát kért Scseglovtól, ügyetlenül rágyújtott, köhögött, majd szenvedélyesen folytatta: — Kedves uram, nem tudom, megérte-e már legmerészebb ábrándjainak teljesedését?... Átélte-e azokat a perceket, amikor a köznapi dolgok eltör­pülnek, a kudarcok és nehéz­ségek érvényüket vesztik, és csak az ész győztes örömét, a lélek diadalmas mámorát él­vezzük? Erre a kérdésre, per­sze. nem, várok választ. Mert amit én akkor, az integrátor bekapcsolásának pillanatában éreztem, úgiisem érezhette sen­ki. Akkor valóban felsőbbren­dű ember lettem. Felfedezésem kárpótolt mindenért. S jövőm- ben csak az ész tökéletes dia­dalát láttam... — Mert végeredményben mit tud felfogni a mi öt töké­letlen érzékszervünk? Lassan­ként azt is elvesztettük, amivel történelem előtti őseink még rendelkeztek: a tökéletes hal­lást, a kitűnő szaglást, meg a látás élességét. Emlékeze­tünk, az agy fejlődésének e legújabb terméke pedig még annyira tökéletlen, hogy na­gyon sokszor át kell élnünk, amit marandandóan meg aka­runk jegyezni. — Az egyszer tapasztalt dol­gokról pedig csak egyetlen, na­gyon halvány nyom marad meg bennünk. S később, ami­kor vissza akarunk emlékezni rájuk, agyunk megfeszül, hogy a szükséges elektromos rezgéseket létrehozza. Ezek a rezgések megindulnak ugyan, de hatóerejük igen csekély. — Az ember azonban min­denáron emlékezni akar. Ilyenkor úgy tűnik fel. mintha OZ elfeled*At* g* ryy újra megjelennének. Ismerős körvonalak rajzolódnak ki az emlékezet ködében. Vagy még­sem?... Ekkor azt mondjuk, hogy valami „forog a fejünk­ben.” Addig „forog”, amíg a körülményekre és a cselekvés helyére vissza nem tudunk em­lékezni. Aztán a rezgések köl­csönösen megerősödnek, és vé­gül létrejön az emlék. — De használja csak az én integrátoromat! Ez a készülék az emlékezés pillanatában hir­telen lefogja az agy elektro­mágneses rezoéseit, meghatvá­nyozza, majd ugyanabba az agaiba juttatja vissza őket. S a dolgokat eredeti állapotukban láthatjuk viszont. Sőt, az erő­sítés addig fokozható, hogy az emlék a valóságnál is tisztáb­bá válik. — A mérnök táblázatok és kézikönyvek nélkül dolqozhat, s a lenbonyobiltabb feladatok megoldásai, képletei, szabályai, módszerei is eszébe fognak jutni... A művész olyan szín- árnyalatokat is észrevesz, kör­nyezetének azokat a jellegze­tes vonásait is fel tudia ismer­ni és vissza tudia adni. hogy minden kéve utolérhetetlen re­mekmű lesz... A filozófus száz tényre épülő következtetései pedig a logikai vastörvények ereiével hatnak majd... Wagner elhallgatott, a karos­szék támlájára dőlt és megpi­hent. Arca most már szomo­rúan emberi volt. — Mindez birtokomban volt — mondta halkan. — Verseket és filozófiai értekezéseket ír­tam, képeket festettem, még operát is szereztem. S állítom, u — - művek semmivel sem voltak gyengébbek kortár­saim, a hivatásos művészek átlagalkotásainál. Beethoven, Goethe vagy Hegel persze nem lett belőlem. Ami érihető is. A. dilettánsból még az én integrá­torom sem tud zsenit csinálni, én pedig a művészetben szá­nalmas kontár voltam. De azért az integrátor tökéletesi- . tése kitűnően sikerült. S arra ’ gondoltam, hogy egy hordozha­tó készüléket szerkesztek, amely semmivel sem lett volna nagyobb egy közepes szekrény méreteinél. Lelki szemeimmel'. már az én integrátoraimat lát­tam az államférfiak, tervezők, . művészek dolgozószobájában... De terveim megvalósítá­sának küszöbén a szovjet bombázók földig lerombolták a laboratóriumot... Nem ok nél­kül gyűlöltem tehát az oroszo­kat... Most azonban már há­lás vagyok maguknak, mert . rettenetes sorstól szabadítottak meg sok-sok tehetséges em- . bért... Nézzen csak meg. ami ­kor az integrátor nem műkö­dik. Szörnyen festek, ugye? A „felsőbbrendű ember” ilyenkor közönséges féreggé válik. S en­nek így is kell lennie. A ter­mészet bölcs: mindig kiegyen­líti az erőket és a lehetősége­ket. Minél jobban felerősítem ■ az agy rádiórezgéseit, a szerve­zet annál nehezebben reagál rájuk. És bekövetkezik a vég .. Wagner professzor itt úira elhallgatott és az asztal fölé haiolv„ ménfogta az esetlen „rádiósisakot”. Majd kétségbeesett hangon folytatta: (Folytatjuk)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents