Népújság, 1959. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-21 / 17. szám

2 NEPCJSAG 1959. január 21., szerda A felszabadulás után tudtam, hol a helyem Szilvásváradom lakik idős Papp Imréné, akit a faluban csak Ilka néninek ismernek. Most 74 éves, de a 74 év el­lenére is fiatalos mozgású, élénk tekintetű asszony. Ha kérdezik tőle, mit takar a 74 év, mi minden történt életé­ben, elszomorodik. Nem lehet­ne azt mind elmondani, hang­zik a válasz. Már az első vi­lágháborúval kezdi; — Háromgyerekes anya vol­tam már akkor, férjem kato­na volt, én a gyerekekkel együtt summásnak mentem. Az étel ehetetlen, a szalonna zöld volt a penésztől és büdös, amit szintén nem tudtunk megenni. így nem lehetett dolgozni, abbahagytuk a mun­kát. De jött az úr és előtte is megtagadtuk a munkát. A fia katonatiszt volt, s katonákat vezényeltek ki a summások közé, hogy dolgozzunk, de a vizsgálatot levezető katona a summások oldalára állt, s így mi győztünk. Nehéz idők vol­tak akkor a szegény emberre, az első világháború alatt. Hogy a gyermekeimet fel tud­jam nevelni, más faluba, meg a Tisza mellé mentem el bú­záért, lisztért, mert amit a községünk kapott, azt a fő­jegyző és a többi úr szétosz­totta egymás között; A sok nélkülözés után fér­jem az őszirózsás forradalom idején hazajött. Győzött a Ta­nácsköztársaság, férjem a di­rektórium tagja lett. Mi mér a földosztásra készülődtünk Pallavicini gróf birtokán, ami­kor megtámadtak a csehek és férjemnek több társával együtt bújdosnia kellett. Mi­kor házkutatást tartottak, nem találták őt, hát ezért engem vittek el és én vittem magam­mal a kisfiámat is, hát hol is hagytam volna. Egy napig a gróf kastélyába voltam bezár­va egy másik asszonnyal együtt. Én kiszabadultam, de a társamat, mielőtt kienged­ték, jól összeverték. Kiszaba- dulááom után megkerestük a férfiakat és tájékoztattuk őket a helyzetről. Kisfiam —, aki az akkori református papnál szolgált — azt mondta, hogy sok vöröskatana van a he­gyekben. Nem sok idő telt el, már ágyúzástól volt hangos a környék. Volt nagy riadalom, s a csehek azt sem tudták, hogyan hordják el magukat. Utána jöttek a vöröskaionák, s velük együtt a mieink is. Később aztán a Tanácsköz­társaságot elnyomták, s a ha­ladó gondolkozás ú emberek osztályrészéül továbbra is csak a nyomor jutott. Akkor­ra már nyolc gyermeknek ad­tam életet, de a nélkülözés, az éhség között csak 3 élőgyere­kem maradt. Ezt az életet, ezt a nélkülözést sohasem le­het elfelejteni. 1945-ben, a fel- szabadulás után tudtam, hol a helyem. Részt vettem a nő­mozgalomban, dolgoztam, mert éreztem és ma is érzem, hogy erről nagyon sokat kéne be­szélni a fiataloknak, hiszen ők nem tudják, hogy miben éltünk mi. Helyes lenne, ha a nőtanács szervezne találko­zókat, ahol az idősebb asszo­nyok ismertetnék az 1919-es asszonyok harcát, munkáját. Jezovicki Vincéné Ear-hét jó lanáes A PENÉSZES HELYISÉGEK FERTŐTLENÍTÉSE A huzamosabb ideig nem szellőztetett kamrákban vagy raktáraknak használt helyisé­gekben sok kárt okozhat a penész. Kivált az aszalványo- kat, a befőtteket stb. támad­hatja meg. A penészedé helyi­ségeket erős kénezéssel fertőt­leníteni kell. Ezután gyakran, szellőztessünk. Ha a falakon, az állványokon, vagy a pol­cokon mégis megjelenne a penész, mielőbb mossuk le ezeket jó erősen 0,2 százalékos formaldehid-oldattal (10 liter vízben 50 gramm vegyszerbol- tokíban kapható — úgyneve­zett tömény formaldehid), majd a helyiséget alaposan szellőz­tessük ki. Mindaddig nem ajánlatos a helyiségben tar­tózkodni, amíg a formaldehid szúrós szaga érezhető benne; ZSÍR-, OLAJFOLTOK EL* távolítása a ruhából Vászomneműből szappanos vagy lúgos vízzel kimosható. Gyapjúból tiszta benzinnel, vagy éterrel, esetleg benzin- szalmiákszesz keverékkel tá­volíthatjuk el. Selyemből ben­zinnel vagy kloroformmal be­dörzsölve vesszük ki a foltot; Nagy az érdeklődés A penészfoltot fehérnemű­ből hidrogén-hiperoxidos ol­dattal vehetjük ki, utána ki­mossuk. Divatos felhajtó nélküli pantalló. Bevágott zsebekkel, deréknál buj­tatott övvel. Készülhet: kamgam, kasba, kordbársony anyagból, vagy egyéb férfiszövetből. Sálgalléros */4-es ujjú japán blúz. Gyöngyház, vagy fémgombokkal. Készülhet selyemből, nylonból, ősszel, télen tropikálból, vagy egyéb könnyű szövetből. Párizsban rendkívüli horderejűnek ítélik meg a Mali Államszövetség megalakulását PÁRIZS (MTI): A szomba­ton megalakult Mali Állam- szövetséget — amely Szenegá­llá, a volt Francia-Szudán, Dahomey és Felső-Volta fiatal köztársaságait egyesíti — Pá­rizsban rendkívül horderejű­nek ítélik meg. Ha pillanatnyi­lag gyakorlati szempontból ki­sebb is ugyan a jelentősége, a négy félig autonóm köztársa­ság államszövetségbe tömörü­lésének politikai kihatása rendkívüli lehet. Az azonnali függetlenség kockázatát még vállalni nem merő afrikai politikusok jó ré­sze Guinea példáján felbáto­rodva — most gyors iramban fogott hozzá az afrikai föderá­ció gondolatának valóraváltá- sához: az egykori francia Nyugat-Afrika, — volt gyarma­ti területei államszövetséget létesítenek, az Egyeniitői- Afrikában pedig másik négy volt gyarmat (Csad, Gabon, a Francia-Kongói és a Közép- Afrikai Köztársaság) vámunió létesítését határozta el. Párizsban a „pánafrikai gon­dolat” terjedése újabb jelének tekintik, hogy az afrikai álta­lános munkásszövetség, Afrika legnagyobb szakszervezete te­vékenységét kiterjesztette a kontinens egész területére, s annak is mélyreható politikai jelentőséget tulajdonítanak, hogy a szakszervezet új szék­helyéül a legfiatalabb afrikai független állam, Guinea fővá­rosát, Comakryt tették meg. A termelőmunka legkiválóbb képviselői a Szovjetunió Kommunista Pártja XXI. kongresszusának küldöttel között MOSZKVA (MTI): A Szovjetunió Kommunista Pártjának szervezetei megvá­lasztották küldötteiket a ja­nuár 27-én kezdődő XXI. rendkívüli kongresszusra. A küldöttek között az SZKP Központi Bizottsága vezetői, a helyi pártszervezetek legki­válóbb pártmunkásain kívül ott lesznek majd a tudomány és a termelőmunka hősei, a legismertebb újítók, a legki­válóbb tudósok is. A moszkvai kommunisták egyik küldötte például Sz. P Szolonjov, a moszkvai kemény- fémöntvénygyár igazgatója. Szolovjov a párt régi harcosa: részt vett a polgárháborúban, s a honvédő háborúban is. 1953. óta igazgatja a gyárat, s azóta a legkiválóbb üzemek sorába emelkedett, termékeit az egész országban és a Szov­jetunió határain kívül is jól ismerik. A szverdlovszki kommunis­ták küldötte lesz N. 1. Szirom- jatnyikov professzor, a Szovjet­unió hőse. A professzor a hon­Mikojazt külkereski tárgyalt és saitó< hétfőn Was Washington (Reuter—AP): A. I. Mikojan a Szovjetunió Minisztertanácsának első el­nökhelyettese hétfőn az ame­rikai külügyminisztériumban Douglas Dillonnal, a gazdasági ügyekkel foglalkozó államtit­kárral tárgyalt a szovjet—ame­rikai kereskedelmi kapcsolatok­ról. Délelőtt részt vett az ame­rikai országos sajtóklub villás­védő háború egyik legbótrabb tűzértisztjeként kapta meg a magas kitüntetést. A békés építés idején tudományos mi­nősítést szerzett magának és ma a szverdlovszki műszaki főiskola professzora. edelmi kérdésekről értekezletet tartott »hingtonban reggelijén, s válaszolt a meg­jelentek kérdéseire. Délután a kereskedelmi mi­nisztériumban tett látogatást, ahol egy órán át tárgyalt Strauss amerikai kereskedelmi miniszterrel. Hétfőn este a washingtoni szovjet nagykövetség adott búcsúfogadást Mikojan tiszte­letére. (MTI) BERLIN (TASZSZ): Walter Ulbricht, a Német Demokrati­kus Köztársaság Miniszterta­nácsának első elnökhelyettese január 19-én fogadta M. G. Pervuhint, a Szovjetunió ber­lini nagykövetét és átadta ne­ki az NDK kormányának vá­laszjegyzékét a szovjet kor­mány január 10-i jegyzékére és a német békeszerződés szov­jet tervezetére. Az NDK kormánya jegyzé­kében megállapítja, hogy a szovjet kormány jegyzéke és békeszerződés-tervezete a leg­pozitívabb válasz arra a jegy­zékre, amelyben az NDK kor­mánya 1958. szeptember 4-én a német békeszerződés előké­szítésének megvitatását java­solta a négy nagyhatalomnak. A Német Demokratikus Köztársaság kormánya han­goztatja jegyzékében, hogy a békeszerződés megkötésének magában kell foglalnia a nyu­gat-berlini megszállási rend­szer megszüntetését is. Ez a lépés kiküszöbölné az európai feszültség legveszélyesebb gó­cát és megjavítaná a két né­met állam megértését. Az NDK kormánya a szovjet kormány új kezdeményezésé­nek helyeslésével kijelenti, hogy egyetért a német béke- szerződés szovjet tervezetével. Osztatlanul támogatja a szov­jet kormány javaslatát, hogy a legrövidebb időn belül hívja­nak össze széleskörő béke- konferenciát. Egyidejűleg ki­jelenti, hogy kész részt venni ezen a konferencián, valamint a négy nagyhatalommal e tárgyban folytatandó előzetes megbeszéléseken. A Német Demokratikus Köztársaság kormánya — mondja befejezésül a jegyzék — folytatja erőfeszítéseit* hogy az egész német népben egységes álláspontot alakítson ki a békeszerződés kérdésébe». (MIT) Időjárás jelenté» A hőmérséklet az ország középe sö és keleti részein tényegesea emelkedik. Változó felhőzet, né» hány helyen kevés hó, vagy ki« sebb eső. Mérsékelt, később meg­élénkülő délnyugati szél. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet: nyugaton mínusz 1— plusz 2, keleten mínusz 3—mínusz fi, legmagasabb nappali hőmérsék­let szerdán: délnyugaton plusz D— plusz 12, északkeleten plusz 3— plvisz 6, máshol plusz 6—plusz 8 főik között. (MTI) Nemzetközi szemle A német kérdés az érdeklődés középpontjában Kétségtelenül a német kér­désre vonatkozó szovjet javas­latok és ezek Visszhangja van ma a világ érdeklődésének kö­zéppontjában. Annál is in­kább, mert Nyugat-Németor- szág remilitarizálása veszé­lyezteti a világ békéjét. Nyu- gat-Németország katonai fel­szerelése és atomhatalommá fejlesztése nemcsak a Szovjet­uniót és a népi demokratikus országokat* — tehát azokat, akik ellen mindez elsősorban irányul, de Nyugat-Németor- szág jelenlegi szövetségeseit, a nyugati nagyhatalmakat is gondolkodóba ejti, sőt ag­gasztja. A londoni Times megálla­pítja: az újrafelfegyverzett és atomfegyverekkel felszerelt Németország öt, vagy tíz év alatt rettenetessé válik és ha még De Gaulle tábornok vég­re is hajthatja az úgynevezett „francia csodát’, Nyugat-Né- metországnak lesz a legna­gyobb hadserege Nyugat-Euró- pában. A lap felteszi a kér­dést: „Hogyan háríthatja el ezt a veszélyt Oroszország?” és hozzáfűzi: „Ez Hruscsov prob­lémája.” A cikk nem hagy kétséget, hogy „Hruscsov prob­lémája” többek között Anglia problémája is. És minden or­szágé, amelyet a német impe­rializmus újjáéledése veszé­lyeztet. Le is vonja a követ­keztetést ebből a Times: „Nem szabad félni a Szovjetunióval folytatandó megbeszélésektől”. A német kérdés megoldása természetesen érdeke a Német Demokratikus Köztársaság la­kóinak éppen úgy, mint a Né­met Szövetségi Köztársaság ál­lampolgárainak, hiszen az ő határukon találkoznak közvet­lenül a háború és a béke erői Európában. Ugyanakkor béke- szerződés megkötése a német néppel előnyös minden nép­nek, mindenkinek, aki békét akar és gyűlöli a háborút. Mi a legfőbb gátia a megegyezésnek? A német kérdésben ez a gát eltávolítható-e, és ha igen, mily módon — ezek a kérdé­sek foglalkoztatják a világot. A szovjet kormány Berlin stá­tusának kérdésével kapcsolat­ban, a nyugati hatalmak a Szovjetunió példáját követve, a potsdami egyezmény elvei szerint jártak volna el, ma már megoldott lenne a német probléma, Európa szívében egységes, demokratikus német állam lenne, amely senkit sem fenyeget, hanem az európai béke biztosításához járul hoz­zá. A Német Szövetségi Köz­társaság megteremtése és an­nak a potsdami egyezménnyel teljesen ellentétes politikája gátolja a megegyezést. Adenauer és kormánya ab­ból a meggondolásból indul ki, és ehhez görcsösen ragaszko­dik, hogy Németországot egyesegyedül a monopolista és militarista Nyugat-Németor- szág képviseli, és a Német De­mokratikus Köztársaságnak, a béke támaszának puszta léte­zését is kétségbe vonja. A né­met békeszerződés megszületé­séhez, Németország egységesí­téséhez az európai béke bizto­sításához elsősorban ennek a tarthatatlan álláspontnak a megváltoztatása vezet. „Az ajtó nyitva áll" A Szovjetunió békeoffenzi- vája egyre-másra méri a csa­pásokat az Adénauer-féle ka­tasztrófa-diplomáciáira. A Ber­lin státusának kérdésében tett szovjet javaslatok világvissz­hangja mutatta meg talán a legérzékelhetőbben, hogy Adenauer Nyugat-Németorszá- got a diplomáciai Sztálingrád felé viszi. A berlini kérdés fel­vetése lehetetlénné tette a nagyhatalmak elzárkózását a német kérdés egészében han­goztatott álláspontjuk felül­vizsgálatából, és megnyitotta az utat az új és több ered­ménnyel kecsegtető tárgyalá­sok felé. A Journal De Geneve című svájci lap még arra is rámutat, hogy a szovjet politi­kának erős oldala a német kérdésben az, hogy a dolgokat a maguk nevén nevezi, és fel­veti „a legkellemetlenebb és legégetőbb problémákat is”. A nyugati hatalmak politikájá­nak gyenge oldala viszont — teszi hozzá —, hogy „gyakor­latban még soha effélét nem tettek, viszont azt a látszatot szeretnék kelteni, hogy a né­met probléma jelenlegi állapo­ta határozatlan időre fenntart­ható, és ez semmiféle súlyo­sabb következményekre nem vezet”. Új momentumok — új lehetőségek A haladó sajtó világszerte hangsúlyozza a helyzet meg­merevedésének súlyos veszé­lyét és követeli, hogy a nyu­gati hatalmak is tegyék meg a megoldás felé a szükséges lé­péseket. Ezért is fogadták szé­les körben nagy érdeklődéssel Dullesnek azt a legutóbbi ki­jelentését, hogy az Egyesült Államok véleménye szerint Németország egyesítésének nem az úgynevezett „szabad választások” az egyetlen útja. Az úgynevezett „szabad vá­lasztások” hamis tétele már hosszú évek óta lehetetlenné tette, hogy a megegyezésre irányuló törekvések kijussa­nak a kátyúból. Ha Dulles sze­rint is van a megegyezésnek más módja, akkor ez nem ke­vesebbet jelent annál, mint­hogy a Nyugat hajlani látszik arra. hogy most már ne zár­kózzék el teljességgel a két Németországgal való tárgyalás elől. Mint egy angol külügyi szóvivő ezzel kapcsolatban ki­jelentette, „Anglia tárgyalni fog szövetségeseivel arról a le­hetőségről, hogy a Németor­szág jövőjéről tartandó négy­hatalmi tanácskozásokba a né­met nép képviselőit is bevon­ják.” Ezzel tehát megvan a le­hetőség, hogy mindkét Német­ország képviselői ott legyenek a tárgyalásokon. Walter Lippmann, a New York Herald Tribune-ban megjelent kommentárjában írja: Dullesnek a sajtóértekez­leten elhangzott szavai meg­nyitották az ajtót a Németor­szág jövőjével foglalkozó tár­gyalások előtt”. Az Egyesült Államok külügyminisztériumá­nak szócsöve igyekezett első­sorban Bonn érzékenységére tekintettel — Dulles kijelenté­seinek hangnemét módosítani, annak a hangsúlyozásával, hogy a szabad választások len­ne a „leglogikusabb” megoldás. De ugyanakkor annak megis­métlődésével, hogy más meg­oldások is lehetségesek, az amerikai álláspontban történt bizonyos módosulást nemhogy tagadta volna, de még alá is támasztotta. Dulles maga is rámutatott azokra a nehézsé­gekre, amelyekkel kijelentései a nyugati szövetségeseinél — nyilvánvalóan elsősorban Bonnban — találkozhatnak, de hangoztatta: létezik közős ne­vező is a két fél között a kér“ dés megoldására, mégpedig „az a kölcsönös óhajtás — az éles ellentétek ellenére, — hogy le­üljenek tárgyalni.” Dulles ki­jelentette azt is, hogy vélemé­nye szerint Mikojan amerikai látogatása a legkülönbözőbb kérdésekben, így a német kér­désben is „meghozza a két or­szág nézeteinek kölcsönös, jobb megértését. Maga Miko­jan egyik sajtóértekezletén ugyancsak utalt nehézségre, de más fajta nehézségre, még­pedig arra, hogy a Szovjetunió békekezdeményezései a többi között a német kérdés megol­dására vonatkozó javaslatai eddig az Egyesült Államok el­lenállásán rekedtek meg. Mi­kojan mégis úgy látja, hogy „az érintkezések fenntartásá­val kell és lehet megtalálni a mindkét fél számára elfogad­ható feltételeket a kérdések megoldására.” Mikojan látoga­tása része a Szovjetunió követ­kezetes békepolitikájának, és bizonyára hozzájárul a vitás kérdések megoldásához szüksé­ges békés atmoszféra kialakí­tásához. Megvan annak a reménye, hogy a német békeszerződés Szovjetunió előterjesztette ter­vezete hozzásegít ahhoz, hogy a világ közvéleménye megad­ja a kegyelemdöfést az Adenauer-féle katasztrófa dip­lomáciának, végre és végképp elmozdítja a német kérdést a holtpontról. kezdeményezés egy héten öt tanítási nap után egy napot a gyakorlati oktatásra fordíta­nák. Ezt Egerben a Dobó Gim­náziumban februárban be is vezetik. A legközelebbi előadás 27-én lesz délután 6 órakor a Pedagógus klubban, ahol dr. Somos Lajos igazgató helyet­tes beszél a jellemhibákról és azok leküzdéséről. DIVAT tinta-szolgálat) Egerben a szülők akadémiája előadásai iránt. Az elmúlt hé­ten Újvári Ottó iskolaigazgató tartott előadást. A munka je­lentősége a középiskolások éle­tében címei. A nagy érdeklő­dést bizonyítja a sok hozzá­szólás és a részvevő szülők száma. Előadásában beszélt az új szovjet tanítási módszerről, s arról, hogy milyen helyes EZ A I (Postai szabásir Hz NDK válasza a szovjet kormány jegyzékére

Next

/
Thumbnails
Contents