Népújság, 1959. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-01 / 1. szám

NÉPÚJSÁG 1959. január 1., csütörtök líráljmtak és segítsenek minket az új esztendőben A megyei tanács vb-elnökének nyilatkozata meggyőződhettek arról, hogy az elmúlt év folyamán a be­ruházások milyen mértékben fejlesztették megyénket és azok mind dolgozó népünk ér­dekeit szolgálják. Nagy örömünkre szolgál mindannyiunknak, akik a szo­cializmus ügye iránt érdeklő­dünk, hogy 1958-ban az ideoló­giai fronton is megindult a tisztázódás folyamata. Leleple­ződtek azok a nézetek, ame­lyek arra voltak hivatva, hogy dolgozó népünkben megingas­sák a szocializmus építésének sikerébe vetett hitet. — Mit ígér, milyen fejlő­dést hcz az új esztendő me­gyénknek? — Az 1959. évre várható fej­lődés nem marad el az elmúlt évitől. Új, nagy feladatok meg­oldása előtt áll dolgozó né­pünk és ezeket a Magyar Szo­cialista Munkáspárt vezetésé­vel sorra el is fogja végezni. Tanácsi vonalon mintegy 44 millió forintot fordítunk beru­házásokra. Meglevő létesítmé­nyek felújítására 13 milljó fo­rintot irányoztunk elő. Befe­jezzük azokat az építkezése­ket, amiket 1958-ban kezdtünk el. A városok és községek fej­lesztésére az eddigi felmérések alapján körülbelül 30 millió forintot irányozhatunk elő. Ebben az esztendőben is sok olyan létesítményt helyezünk üzembe, nyitunk meg, amelyek dolgozó népünk érdekeit, jó­létének további emelkedését szolgálják. Itt említem meg az új iskolákat, pedagógus szol­gálati lakásokat és az állami lakásokat. A városokban és unét vége egy munkával , eredményekben gazdag .endőnek. Ilyenkor érdemes izapillantani a megtett út- s néhány szót arról is be- ni, mit várhatunk a követ- ő 12 hónaptól, zúttal Lendvai Vilmos elv- ;nak, a megyei tanács vég­ajtó bizottsága elnökének ük fel újévi kérdéseinket. — Mit hozott az elmúlt év megye városainak és köz- igeinek? 1958-ban megyénk ismét ntékeny politikai, gazdasá- :s ideológiai eredményekkel iagodott a szocializmus ése során. em lehet egy kérdésre tt rövid válasz kapcsán cet fnind csokorba kötni, c említhetünk belőlük né- yat, amelyek következtetni ednelc megyénk fejlődésé- A politikai fejlődés legbiz- bb fokmérőjének az or- 'gyűlési és tanácsi válasz­ok eredményeit tekinthet- Nem kétséges, hogy az el- iorradalom óta eltelt két endő alatt a szocializmus megszilárdultak és visz- 'onulásra kényszerítették ünk árulóit. Nagy töme- értették meg, hogy milyen si veszedelemtől szabadul- s meg, amikor megakadá­suk az ellenforradalmárok ellenes terveinek végrehaj- t. Népünk le is vonta az i-os eseményekből a szük- ;s következtetéseket. Ezek rnge pedig abban áll, ami álasztásokkor meg is tör- tovább kell erősíteni ha- kban a néphatalmat, mert ek fennállása az egyedüli mcia, hogy senki se csem- chesse vissza többé a ki- cmányolás egyik formáját z elmúlt esztendő során ‘yénkben javult a dolgo- gazdasági helyzete is. A bői .és fizetésből élők élet- •onyai éppen olyan helye- alakpltak, mint a terme- övetkezeti és egyéni pa- ítság életkörülményei. forradalmi munkás-pa- ct kormány intézkedései /esnek bizonyultak és az sz országra kiterjedő gaz- ágpolitikai változások ered- ryesen éreztették hatású- megyénkben is. l kormány intézkedésein ül számos olyan határozat rehajtására is sor került, ilcet a tanácsok hoztak az r és mezőgazdaság fejlesz- íre. 958-ban 45,5 millió forint- összeget fordítottunk új sítmények létrehozására, gközelíti a 11 millió form­áz az összeg, amit a már glevő létesítmények felúj í- ára szántunk. Ezeken kívül osaink és községeink to- >bi fejlesztésére a község- íesztési alapból mintegy 24 lió forintot költöttek, ízek a számok nem a mil- ckal való dobálózást jelen- csupán, mert hiszen maguk özségek és városok lakói községekben sok kilométer járda- és útépítésre, valamint villanyhálózat bővítésére ke­rül sor. Tovább folytatódik a hatvani kórház építése, amely­re már nagy szükség volt a járás dolgozói egészségügyi vi­szonyainak további javítása szempontjából. Az új esztendő feladatai te­hát semmivel sem kisebbek 1958-ban végzett munkánknál. Ezek a feladatok azonban dol­gozó népünk támogatásával megoldhatók. De mindenkinek legjobb tehetsége szerint kell munkáját végezni, hogy né­pünk majd ismét megelégedet­ten, gazdagabban zárhassa le a most induló esztendőt. — Mit üzen Lendvai elv­társ a megye dolgozóinak? —Először is azt, hogy támo­gassák a most megválasztott tanácstagok és a tanácsok munkáját. Közérdekű javasla­taikkal, élettapasztalataikkal adjanak hasznos támogatást a tanácsokban dolgozók munká­jához. Segítsék a községfej­lesztési tervfeladatok végre­hajtását, de bíráljanak is ben­nünket. Szeretném, ha az elkövetke­zendő évben úgy sikerülne ta­nácsaink munkáját megjaví­tani, hogy az dolgozó népünk elismerését válthassa ki. Abban a reményben, hogy dolgozó társaink bíráló szava, segítsége és támogatása nem marad el, kívánok a megye lakosságának, minden tanács­tagunknak és a tanácsokban dolgozó munkatársainknak eredményekben gazdag, boldog új esztendőt. Taggyűlés az eredaéifes év utáu Dicséretet kaptak a munkásőrök az önkéntes munkáért Miután jóval határidő előtt sikeresen béfejezték tervüket a Selypi Cukorgyár dolgozói, napokban taggyűlésre jöttek össze a kommunisták, hogy értékeljék az elmúlt év utolsó hónapjainak munkáját, mely jelentős eredményeket hozottá gyárnak. Szávay Dezső pártvezetőségi tag örömmel számolt be a tag­gyűlésnek arról, hogy az 1958- as gazdasági évben 18 ezer 702 vagon cukorrépát dolgozott fel a gyár, amelyből 2638 vagon fehércukrot nyertek és a ter­vezettnél mintegy 2,8 százalék­kal magasabb termelékenysé­get értek el. Hangsúlyozta, hogy a múlt évben a répafel­dolgozási üzem olyan eredmé­nyeket hozott, melyekhez ha­sonlót a közelmúltban nem­igen értek el a gyár dolgozói. Majd ismertette, hogy az 1959-es évben milyen modern gépeket és berendezéseket kap a gyár az új év megnöveke­dett feladatainak ellátására. Ezután ismertette a kül- és belpolitikai helyzetet, majd vi­tára került sor. A hozzászólók elmondották, hogy a , munkaverseny milyen mértékben járult hozzá a gyár szép termelési eredményeinek eléréséhez, hogy 3,5 millió fo­rinttal tudták túlteljesíteni éves tervüket, s kevesebb ré­pából, több cukrot állíthattak elő. Az éves terv befejezésénél nagy szerepe volt a munkás- őröknek is, akik testületileg dolgoztak az utolsó napon, hogy a tervet be tudják fejez­ni, mert a vidéki munkások nem tudtak bejönni. Ezért a cselekedetükért dicséret illeti őket, — ez volt a kommunis­ták véleménye. örömmel számoltak be ar­ról is, hogy az 1958-as évben javult a munkavédelem, csök­kent a balesetek száma, halál­eset pedig egyetlen egy sem fordult elő. * Bírálták a kulturális és ne­velő munkát, s követelték, hogy a nagy termelési felada­tok befejeztével nagyobb gon­dot fordítson a pártszervezet vezetősége a kulturális munka felélesztésére, a politikai munka, a pártoktatás meg­szervezésére. A kormány Tájékoztatási Hivatala az árrendezésről A párt és a kormány hatá­rozata alapján 1959. január í- től új ipari termelői árak, új építőipari egységárak, új áru- szállítási díjtételek és keres­kedelmi haszonkulcsok lépnek életbe. Az árrendezés révén meg­változnak a vállalatok egy- másközötti forgalmában érvé­nyesülő árak. A cél ; hogy az alapanyagtermelő ipar­ágak — a bányászat, a kohá­szat, az építőipar — együtte­sen több milliárd forintos ál­lami támogatására ne legyen többé szükség, s hogy a ter­melői árak jobban tükrözzék a termékek önköltségét. Azok az iparágak, amelye­ket eddig az államnak támo­gatnia kellett, a tényleges ön­költségen aluli árakon adták el termékeiket a feldolgozó iparágaknak. Az állami ártá­mogatásnak az volt a követ­kezménye, hogy a feldolgozó iparágak önköltségében az alapanyagok alacsony összeg­gel szerepeltek, ezért az eze­ken alapuló termelői árak a feldolgozó iparágakban sem tükrözték a tényleges önkölt­séget. Egyes gyártmányok ter­melői ára tehát jelentékenyen eltért az előállítás tényleges költségeitől. Az új árrendszer a gazdaságosabb termelést szolgálja, mert megszünteti ezeket a visszásságokat. A termelői árrendezés foly­tán szükségessé vált egyes fo­gyasztói árak emelése, ez azonban a Kiskereskedelmi áruforgalomnak rendkívül szűk körét, mindössze félszázalékát érinti és az áremelést bősége­sen ellensúlyozza az egyes fo­gyasztási cikkeknél végrehaj­ruházati és cipőipari terméket érint. A nylon-harisnya fo­gyasztói ára, a szálvastagság­tól függően, páronként 17, 12, illetve 7 forinttal, a férfi és női nylon zoknik ára mintegy húsz—huszonöt százalékkal, a nylon női pulóver fogyasztói ára mintegy 5—12 százalékkal, a festett nylon méteráruk fo­gyasztói ára méterenként 6—25 forinttal csökken. A kordbár­sony ára 97 forint helyett 85 forint lesz. Mintegy 25—40 százalékkal csökken a PVC anyagból ké­szült esőkabátok, térítők és egyéb közszükségleti cikkek fogyasztói ára. A tiszta műszálból készült pamutszerű méteráruk árát 15—20 százalékkal szállították le. Csökken a mikroporózus gumitalpú cipők és szandálok, valamint a tornacipők, a cér- naféleségek és kézimunkafona­lak, továbbá a gumiból készült játékok ára is. Az ajtók és ablakok fogyasz­tói ára 10 százalékkal, a mész fogyasztói ára pedig 32 száza­lékkal csökken. Csökkentik a 300-as és 400-as cement árát is. Vidéken bevezetik a terület szerint megállapított egységes háztartási és világítási áram­díjszabást, ez 24 millió forint megtakarítást jelent a lakos­ságnak. A petróleum ára 6 forintról 4 forintra, a benzin ára 4 fo­rintról 2,70 forintra csökken. A kormány intézkedése alapján a kereskedelemnek január- 1-től már az új árakon kell biztosítani a forgalom le­bonyolítását. (MTI) 1958, a takarékosság éve A TAKARÉKOSSÁGI moz­galom már megindulásakor nagy eredményeket sejtetett, ezt lehetett várni a nagy igye­kezet, lelkesedés láttán, mely- lyéf ÉeVes' megyében fogadták a párt és a kormány takaré­kossági felhívását. Most, hogy egy év tapaszta­lata van már mögöttünk, szá­mot vethetünk e mozgalom eredményeivel, s az üzemek dolgozói elé tárhatjuk, milyen hasznot hozott 1958. évi taka­rékossági munkájuk. Mint is­meretes, az üzemekben már a takarékossági felhívás után azonnal hozzákezdtek a végre­hajtási terv elkészítéséhez, bár erre a felsőbb gazdasági szer­vektől semmiféle határozatot nem kaptak. Ennek ellenére nemcsak kidolgozták, de ké­sőbb rendszeresen ellenőrizték e terv végrehajtását. Az alapos tervezésnek és a lelkiismeretes végrehajtásnak igen szép eredménye mutatko­zik. A megtakarított összegek je­lentősen hozzájárultak ahhoz, hogy .a megye majd minden vállalatánál megteremtették az anyagi alapját az 1958. évi nyereségrészesedésnek. Az üze­mek dolgozói legtöbb helyen már ismerik és tudják, hogy takarékosságuk eredménye­ként milyen nyereséget ért el a vállalat, s ebből hány napi fizetésnek megfelelő nyereség- részesedést kapnak majd. Ál­talában egy-két heti fizetésnek megfelelő nyereségrészesedés áll az üzemek rendelkezésére, sőt a Gj'öngyösoroszi Ércbá­nyánál egy havi fizetésnek megfelelő részesedésre számít­hatnak a dolgozók. EZ A TUDAT jelentősen elősegíti a további eredmé­nyek elérését s biztosítja, hogy az üzemek dolgozói még szí­vesebben vegyenek részt a ta­karékossági mozgalomban. A nyereségrészesedés anyagi alapjának megteremtését így segítette elő a takarékossági mozgalom a bélapátfalvi Ce­mentgyárban is, ahol részle­tes intézkedési tervet dolgoz­tak ki a takarékosságra, s a múlt év utolsó hónapjáig közel egymillió forintos megtakarí­tást értek el. A Mátravidéki Szénbányászati Trösztnél kö­zel ötmillió forintos hasznot hozott a takarékossági mozga­lom. A több millió forintos meg­takarítást az üzemek nagy többségénél a helyes feltéte­lekkel szervezett munkaver­seny is elősegítette. Különö­sen örvendetes az, hogy a ta­karékossági tervek elkészítésé­ÚJ év, új tervek Felnémeten talán — a Kossuth utcaiak örülnek legjobban. Negyvenhárom darab közvi­lágítási lámpa volt eddig a fa­luban, de a tanács jónak látta újabb 18 lámpa bekapcsolását a közvilágításba, hogy végre kigyulladjon a fény ott is, ahol eddig csak sötétben járhattak az emberek. Sorolhatnánk még tovább a kisebb-nagyobb be­ruházásokat, amelyek végül is kiteszik azt a félmillió forin­tot, amelyből 1959-ben tisztáb­bá, szebbé és fényesebbé te­szik a falut. 1959-BEN MEGKEZDI a munkát Felnémet községben a Mátrai Ásványbánya zúzó­üzeme is, mely új színt, új lendületet ad a falu fejlődésé­nek. Nem kevesebbről van szó, mint arról, hogy a zúzó­üzemnél több száz ember ta­lál munkára és gyors egymás­utánban épülnek fel az új üzem mellett az emeletes munkáslakások is, ahol sok. elsősorban fiatal család talál majd boldog otthonra. Máris elkészült két munkáslakás és 1959-ben még 16 lakás épí­tését vették tervbe. A zúzó­üzem hazánk egyik legkorsze­rűbb üzeme lesz, ahol a ki­váló minőségű bükki mészkö­vet porrázúzzák és szállítják a kohóknak, cukorgyáraknak és talajjavítás céljaira az or­szág különböző vidékére. Érte­sülésünk szerint csak maga az üzem közel 20 millió forintba kerül, nem beszélve az épülő munkástelepről. Mindezek mellett bővül a fűrészüzem is. 1959-ben itt el­készül az új és korszerű gőzö- Iqkamra, amely lehetővé teszi, több és jobb minőségű fűrész­áru termelését. A fűrészüzem fejlesztése hozzávetőlegesen egymillió forintot igényel. Ugyancsak itt 70 ezer forintos költséggel egy melegedőt épí­tenek a munkások részére, eleget téve a korábbi kíván­ságoknak. Vagy nézzük a Petőfi Ter­melőszövetkezet terveit, mit akarnak megvalósítani az új esztendőben? A Petőfi Terme­lőszövetkezet 1959-ben saját erőből egy nagy teljesítőképes­ségű öntözőberendezést vásá­rol, amely lehetővé teszi, hogy bolgárkertészetét duplájára növelje és ezen túlmenően egyéb növényeket is öntözzön Az öntözőberendezés 140 ezer forintba kerül, de a felnémeti tsz-tagok biztosak benne, hogy az öntözőmű rövid idő alatt kifizeti magát. Tervbe vette még a szövetkezet egy 170 ezer forintos motoros perme­tező vásárlását is. Számba vehetjük még az erdőgazdaság nagyszabású fá­sítási terveit, a legeltetési bi­zottság legelő-javítási munká­latait, vagy akár a KlSZ-szer- vezet sportterveit is, hisz ezek mind az 1959-es esztendő ter­vei közé tartoznak. ÍME, CSUPÁN egyetlen falu sok-sok terve, gondja egy esz­tendőre, melyeknek megvaló­sulása mérföldes léptekkel viszi előre a hajdan szegényes, kis hegyi község lakóinak bol­dogulását. Egyetlen falu, sok millió forintos befektetés, mel> egyúttal új terveket, gondokat örömöket is ad az 1959-es esz­tendőre. Szalay István nél gondoltak a munkaver­senyre, s legtöbb helyen az ön­költségcsökkentésre, a minőség javítására, a takarékosságra buzdították a részvevőket. ÍGY TEHÁT a takarékossági mozgalom eredményeihez nem­csak a hulladékanyag felhasz­nálás az elfekvő anyagok érté­kesítése járult hozzá, hanem az önköltség csökkentésére, szervezett munkaverseny is. Példa erre a Mátravidéki Erő­mű, ahol hulladékanyagok és egyéb lehetőségek felhasználá­sával 160 ezer forintos megta­karítást, az önköltség csökken­tésére szervezett munkaver­seny segítésével pedig közel hatmillió forintos megtakarí­tást értek el. A takarékossági mozgalom­ban a KISZ-szervezetek is je­lentős szerepet vállaltak. A KlSZ-brigádolc jelentős segít­séget adtak ahhoz, hogy fel­kutassák és értékesítsék a használaton kívüli anyagokat különösen a bányáknál és az építőiparnál. De nagy segítsé­get adtak ahhoz is, hogy a vál­lalatok korábban befejezhes­sék tervüket, s előkészíthessék az 1959. évi folyamatos terme­lést. A MEGYE ÜZEMEIBEN to­vábbra is olyan törekvés ta­pasztalható a munkaverseny szervezésénél, hogy nem a mennyiségi feladatok végrehaj­tására, hanem az önköltség- csökkentésre, takarékosságra, az anyagfelhasználás csökken­tésére törekednek, s a verseny értékelésénél is ezek végrehaj­tása a mérvadó. De nemcsak a munka verseny — hanem a ki­váló dolgozó cím elnyerésének — feltételei közé is besorolták az önköltség csökkentését, bá­nyáknál a fa- és robbanóanyag felhasználást. A szakszerveze­tek az új évben is jelentős gon­dot fordítanak arra, hogy a munkaverseny jó formáit el­terjesszék az üzemek között, s a múlt évhez hasonlóan már az első hónapokban kész le­gyenek a takarékossági tervek, melyben a vállalatok meghatá­rozzák, milyen lehetőségeket kell kiaknázni a múlt évinél nagyobb nyereség elérésére. A TERVSZERŰ takarékos- : ság, mint a múltévi taoasztalat | is mutatja, a nyereség nagy- : arányú növeléséhez vezet, s ezt ; tudva a munkások, műszakiak ; becsületbeli feladatuknak tart- I ják e tervek megvalósítását, 1 márcsak azért is, mert 1959- ! ben Is számítanak nyeresésré- t szesedésre. K. & tott kiskereskedelmi árleszál­lítás. i Az áremelések ugyanis olyan cikkeket érintenek, amelyeket a lakosság általában nem rendszeresen és nem nagy mennyiségben vásárol, s az ár­emelések összege országos vi­szonylatban körülbelül évi .330 : millió forint, az árcsökkenté- ; sek viszont nagyrészt a lakos- . ság ellátása szempontjából je- ; lentős cikkekre vonatkoznak, s évi összegük mintegy 650 mii- , lió forint, vagyis az áremelé­sek összegének csaknem két­szerese. Az áremelés a következő fontosabb cikkekre terjed ki: különböző vas-, műszaki áruk (alkatrészek, szerszámok, sze- . relési anyagok), egyes vegy­szerek, mozaik- és cementla­pok, vasbetongerendák, nád- és gyékénylemezek, torontáli és perzsaszőnyegek, kötelek, vatta, egyes hangszerek, va­dásztöltény, bognár és kádár­ipari termékek, zsákszövetek. Az árcsökkentés a következő fontosabb cikkekre terjed ki: A zsír ára kilogrammon­ként 28 forintról 25 forintra, a zsírszalonna és háj fogyasztói ára 27 forintról 24 forintra, a sózott kenyérszalonna ára 32 forintról 27 forintra, a füstölt paprikás csemege-szalonna fo­gyasztói ára 46 forintról 40 fo­rintra, az egyéb szalonna-féle­ségek ára 4—7 forinttal, a ré­tesliszt ára 2,40 forinttal, a bors ára 300 forinttal csökken. Az éttermekben megszűnik a kiszolgálási díj, az úgyneve­zett zene-felárat pedig beszá­mítják az árakba. A könnyűipari cikkek közül az árleszállítás több textil- és néhány száz méter távolság Felnémet utolsó háza és Eger között, de egy-két esztendő és bizony nehezen lehet majd megmondani, hogy Egerben, vagy Felnémeten jár-e az em­ber. A tervek szerint új há­zak épülnek 1959-ben, szebbek, egészségesebbek a régieknél. A KÖZSÉGFEJLESZTÉSI tervek is biztatóak. Félmillió forint értékben utak, járdák épülnek, bővül a közvilágítás és fényt kapnak az eddig még petróleumlámpás házak is. Nem szeretnek sárban járni a felnémetiek sem, és ezért csu­pán járdaépítésre 135 ezer fo­rintot szavazott meg a tanács. Ez a 135 ezer forint azt jelenti, hogy 1959-ben két és félkilo­méter hosszúságban építenek járdát a községben. Régen va­júdó problémát old meg a ta­nács, amikor tervbe vette ez évre a falu legsárosabb utcá­jának, a Kossuth utcának kö­vezését. Ennek a 600 méter hosszú utcának kikövezése 250 ezer forintba kerül és elké­szültének — mondani sem keli VZ 1958-AS naptárról letép- : az utolsó lapot is és ez- magunk mögött hagytuk óesztendőt. Üj esztendőre ■edtünk, amely ki tudja ■nnyi örömet, bánatot, vagy ért tartogat a tarsolyában lmunkra. A múltat ismerjük ír, de a jövőt nem tudjuk .re és mégis valamennyien akodással, reménységgel zbetünk az új, 1939-es esz- idő elé. Még csak első napjánál tar- ík az évnek és máris tele gyünk tervekkel, elgondolá­sai, szent elhatározásokkal, íelyeket Valóra kell válta- nk az új évben. Az egyének, családok, a falvak is tervez­ik, dolgoznak, hogy újabb, elmúltnál még szebb ered- ányeket hozzon az új eszten­Igy van ez mindenütt, így .n Felnémeten is. Felnémet, rohamosan épülő, szépülő lu, az új évben új terveket ő, új elgondolásokat vált va­ra. Megoldódott már a ház- íly-probléma és 1959-ben ?er és a Berva felé egyaránt rjeszkedhet, építkezhet a lu. Ieaz. már ma is alig van

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents