Népújság, 1958. december (13. évfolyam, 267-289. szám)

1958-12-19 / 281. szám

i NEPDJSAG 1958. december 19., péntek Nagyok Eger múltjából Balassa Bálint 1551-BKN született. Akicor kékkői és gyarmati Balassy Bálint az anyaikönyvbe be­jegyzett neve, hogy aztán ké­sőbb, halála után az előnevek és a keserű sors lekopva a1 magyar nép anyakönyvébe csak az írásaiban összesűrü- södött fogalom kerüljön bele: Balassa Bálmt. Egerhez kettős lánc köti erő­sen a szertelen természetű ma­gyar főúri ivadékot. Alig hu- szonhárornéves és az egri var­ban tanulja a vitézi mestersé­get. Itt tombol benne a fiatal­ság is meg a szerelem is. A fiatalság idő múltával elszáll­ni látszik, de a reménytelen és beteljesülés nélküli szerelem a sírig nem tud megnyugodni mellkasában. Végzetesen bele-, szeret Losonczy István lányá­ba, Losonczy Annába, akit Ungád Kristófnénak hívnak. A viszonzatlan érzések való­sággal elkergetik Egei-ből az érzékeny és rapszódikus Ba- lassát: hadba vonul Báthory István erdélyi fejedelem el­len, fogságba is esik, onnan szabadul, mert Annát, versei­nek Júliáját látni szeretné. Hi­ába minden, az imádott asz- szony nem hajlik a szép és őszinte szavakra sem. Balassa úgy gondolja, hogy unokatest­vérével, Dobó Krisztiniával kötött házassága feledteti majd a keserves szerelmet. A há­zasság azonban nem megnyug­vást, hanem véget nem érő családi bonyodalmakat hoz számára. Robbanékony termé­szetével sok' mindent elront, a családi pereskedések balul üt­nek ki — erőszakoskodásai miatt.' Bécsben is marasztal­ják őt, aki valamikor nagyon szépen táncolt az udvarnál. A SOK viharfelhő mögül még egyszer kisüt a remény­kedés sápadt fénye: Ungád Kristőfné özvegyen marad. Ba­lassa nagyhirtelen Egerben te­rem, de az özvegy sem haj­landó elfogadni Balassa ud­varlását. Még a Balassa ver­sekből sem tudjuk meg az okot, miért maradt állhatatos Losonczy Anna Balassa Bá­linttal szemben. Az élete rom­jain elgondolkozó költő nem talál más kiutat a kései vissza­utasítás után, mint elbújdosni, itthagyni Magyarországot, ahol annyi keserűség, annyi szégyen és annyi megaláztatás érte. Amerre megy mindenütt fel­fogja csodálatos hallásával a népi énekek hangulatát és rit­musát és írja istenes, szerel­mes és vitézi énekeit. Elhisz- szük, hogy nagyon fájhatott a búcsú zás: Egriek! vitézek, végeknek tüköri, Kiknek vitézségét minden föld beszéli, Régi vitézséghez dolgotokat veti, Istennek ajánlva legyetek immár ti! De túii még fájdalmasabb és a ma embere számára is ele­ven hangulatot árasztó verne a bujdosás megkezdéséről: őszi harmat után Nagy hegyeknek ormán Fújdogál a hideg szél, Zöld erdő harmatát, Piros csizmám nyomát Hóval lepi be a tél. Idegenben sincs nyugovása. Azokban az években vagyunk, amikor még a török nem vív­ta meg Egert eredménnyel, A Kiskereskedelmi Vállalat ajándék jegy-sorsolása szom­baton délután 3 órakor lesz a játékvásár helyiségében (Marx Károly utca, Vadászkürt mel­lett). Ugyanitt hirdetik ki a „Mit láttam a játékvásáron” Tegnap délelőtt Egerben, a városi Művelődési Ház nagy­termében ülést tartott a KISZ megyei ' bizottsága, melyen Trezsenyik Sándor, az Ifjúsá­gi Sport Bizottság elnöke tar­tott beszámolót a megyei Ifjú­A Iáét folyamán ül össze a Gyöngyösi Idegenforgalmi Hi­vatal, a TIT és a városi ta­nács vezetősége, hogy megbe­müttoru: Egerben este fél 8 órakor: VIKTÓRIA (Bemutató előadás, Gárdonyi­bérlet). Esztergom is áll még. Hazajön Esztergom falai alá. Ott esik el 1594-ben, az esztergomi vár megvívásánál, Harc közben, ahogy az egy végvári vitézhez Illik. Ha még várt volna a sor­sa két esztendőt, itt vívhatott volna — bár eredménytelen csatát — Eger falainál. NINCS senki még a magyar történelemben és a magyar irodalomban, aki több szerel­mi bánatot és megaláztatást szenvedett volná el az egri vár falai között, aki több me­rész álmot és boldogságot her­dált volna a viszonzatlan sze­relem miatt, mint éppen Ba­lassa Bálint, akinek dallamos versei ma is friss virágokként hatnak. Az egri vár vendégei ós gazdái megörökíthetnék va­lami módon Balassa Bálint emlékét a történelmi falak közölt. (f.») című pályázat eredményét is. A nyereméni’tárgyak, illetve a pályázati díjak a helyszínen átvehetők. A nyertes ajándék­jegyek számait és a pályázat eredményét lapunkban közölni fogjuk. sági Sport Bizottság 1958. évi végzett sportmunkájáról. A beszámolót több hozzászólás és vita követte. A beszámoló és a hozzászó­lások ismertetésére visszaté­rünk. szeljék a jövő évi idegenfor­galmi. munka tervet. Ezen a megbeszélésen határozzák meg a jövő évben induló idegen- vezető tanfolyammal kapcso­latos tennivalókat is, 1959-ben ugyanis 28 idegenvezetőt . ké­peznek ki, számítva Gyöngyös idegenforgalmának további növekedésére, munkásotthon mozi műsora este 6 órai kezdettel: Nem volt hiába 1958, december 19, péntek:1 1868-ban halt meg Balassa János sebésztanár. 1944. Megalakult a Vietnami Néphadsereg. 194(3. A vietnami háború kezdete. 1955. A szudáni parlament elfo­gadta a Szudán függetlenségéről Szóló határozatot, (195G. január 1-én kikiáltották a független Szudáni Köztársaságot.) ^ Névnap C? Ne feledjük, szombaton: T I M Ö T Hist A HATVANI JÁRÁSI ta­nács végrehajtó bizottsága december 23-án tárgyalja az 1959. első negyedévi munka- tervet. Második napirendi pontként a 3004-es kormány­rendetet betartását és végre­hajtását értékelik. A FÜZESABONYI járási ta­nács végrehajtó bizottságának tegnapi ülésén megtárgyalták az igazgatási osztály munkájá­nak pénzügyi kérdéseit, vala­mint a végrehajtó bizottság negyedik negyedévi munkater­vének teljesítését és 1959. első negyedévi munkatervét. — TIZENÖTEZER forint értékben 150 darab angóra nyulat vásárolt a karácsondi kisállattenyésztő szakcsoport. Ügy tervezik, hogy jövőre az állományt többszörösére növelik.- A MATRAVIDEKI Erő­mű Vállalat lőrinci telepének KISZ-szervezete szombaton este a Kultúrház nagytermé­ben ünnepi tagkönyvkiosztó taggyűlést és KISZ klub-helyi­ség fivatfiff tg,Tff 4? ünnepélyt tánc kovéti. A JÖVÖ ÉVBEN megkez­dik Keséden Is. a járdalapok lerakását. Ä munkálatra 154 ezer forintot fordítanak, melyhez a község lakosai 32 ezer forint értékű társadalmi munkát biztosítanak. A svájci filmgyártás nehéz feladatot tűzött maga elé, amikor elhatározta, hogy fil­met készít Hermann Geiger- ről. Geiger 662 turista mentő­expedíció munkájában vett részt, mint pilóta. A film fel­vételeit 4356 méteres magas­ságban készítették. * Händel halálának 200. évfor- i dűlő ja alkalmából filmet készít I i a DEFA-íilmgyár a nagy né­met zeneszerző életéről. * Brazíliában, Rio de' Janeiro leg­nagyobb filmszínházában szovjet filmeket tűztek műsorra. Nagy si­kerrel mutatták be az Othello és A mexikói című filmeket. * Charlie Chaplin valószínű­leg filmre viszi a „Valóság és árnyék” című sikeres Broad way-darabot. Ez lenne az első olyan film, amelynek forgató- könyvét nem ő maga írta. * Eredeti és értékes íilmtémak felé fordulnak a legjobb filmprodu­cerek. így például Helmut Kautner — akt két hoUywoodi filmje (Cso­dálatos évek és Idegen a karjaim között) után most visszatért Né­metországba, — a Hamlet egy mo­dern verzióját kívánja megfilmesí­teni Montgomery Cllfttel, Oscar Wernerrel, Marlene Dietrleh-el és Gustav Gvundgens-szel a főszere­pekben. Azután pedig Renate MüUeruek, a 30-as évek nagy né­met színésznőjének életét fogja filmre vinni. A vUág legboldogta­lanabb asszonya címmel. A film főszerepét Ruth Leuwerlk foglu látszani. Jóim Huston viszont Maim „Varázshegy” című művét fogja megfilmesíteni, maid pedig Freud életét viszi vászonra. Ez utóbbi film forgatókönyvét Jean Paul Sartre írja. Gazdag ünnepi A Mátravidéki Vendéglátó­ipari Vállalat kellőképpen fel­készült az éwógi ünnepekre. Mind karácsonykor, mind Szilveszterkor változatos mű­sorprogram várja Gyöngyösön a szórakozni vágyókat. E hét szombatján ismét megrendezik a népszerű magyaros vacsora­estet, amelyen Ferenczi Rózsa népdalónekes mellett Fazekas Nicolette, a népszerű táncdal- énekes is fellép a Szabadság­étteremben. A Balkezes újonc címmel nagy­sikerű szovjet filmet vetítették néhány évvel ezelőtt a Szovjet­unióban. A nézőknek szívükhöz nőtt ez a figura és sokan Irtait ar­ról levelet, hogy szeretnék tudni, ml történt ezzel a rokonszenves katonával. Most megszületett a film folytatása: Ivan Brovkin a szűzföldeken címmel, * 1946. óta 46 országos és nem­zetközi díjat nyert Jiri Trnka bábfilmjeivel.-k A moszkvai Központi Dokuméu- tumfilm-Stüdióban készül a XX. század című film, amely a tudo­mányos, technikai és művészi ha­ladást hivatott bemutatni, A Louis Luiniere által 1895-ben készített felvételekkel kezdődik a film és a legfrissebb, 1958-as események be­nt utatásavaj fejeződik be. A film­hez sok érdekes anyagot adtak az Egyesült Államok, Csehszlovákia és Franciaország is. * A különböző nemzetközi filmfesztiválon két év alatt 21 díjat nyertek lengyel filmek. A díjnyertes filmek között talál­juk a nálunk is bemutatott Csatorna és az Ember a vágá­nyon című alkotásokat, vala­mint az Éva nem akar aludni, a Két ember a szekrénnyel, s Az év utolsó napja című fil­meket. * Áz első észt szélesvásznú film Alexander Mandrykin rendezésében készült. címe: Elsőosztályú kapitány. * A Három tükör című fűm után most újabb portugál filmet tűztek műsorukra a szovjet mozik. A ti­pikus szalondráma egy ügyvéd karrierjének';története, amellyel a film szerzői a burzsoá erkölcs képmutató volta fölött törnek pálcát. Címet Fiám, az ügyvéd.. Gyöngyösön Karácsonykor ismét buda­pesti művészeket látnak ven­dégül, a Darvas Marika — Far. kas József tánckomikus-pár szórakoztatja a vendégeket, Szilveszterkor pedig Kovács Ibolya, a Fővárosi Operettszín­ház művésze és Robert Frigyes adnak műsort a Szabadság-ét­terem .vendégeinek. A Szabadság-étterem melletti Volt bár-helyiséget az ünnepek idején ideiglenesen átalakítják étteremmé. Szombaton a’ántiékjegy-sorsolás Egerben «* Ülést («Holl u KISZ megyei bizottsága 26 idegenvezetőt képezuek Gyöngyösön müsorppogra in /\AAAAAAAAAAA/W*u* (5) Ezen a napon a főnók nem jött,: be többé a laboratórium­ba, ■JPetersem szabadon.<, kísér­letezhetett. . Bbnyoluűt műveletekkel si­kerűit is kiszámítaniá az anten­na inéreteit és formáját. De nem jutott kellő eredményhez: az építmény a méretek alapján elefántnak is beillett volna, a sisak, ■ egyetlen ■ gyűrűjéhez töb$.. mint.' .száf kilogramm ezüstöt kellene felhasználni. Jack Válószínűié g' szem elől tévesztett egy jelentéktelen körülményt. S a míkroSzkópi- kus tévedés, amelyet nem vett számba, többször megismétlőd­ve abszurdumhoz vezetett. De agyát bármennyire megfeszí­tette is, semmit sem sikerült találnia. A mérnök érezte, hogy abba a nyomasztó állapotba, tompa és elkeseredett hangulatba ke­rül, amely oly gyakran szállta meg szürkületkor. A trópusi nap elviselhetetlen forróságá­tól meggyötört teste az éjsza­kai lehűlést várta. Az éj azon­ban nem hozott enyhülést: a hőség még mozdulatlanabb lett; a földre a rothadás párái­val teli, sűrű köd ereszkedett; az elektromosságtól vibráló le­vegőt viharos dörgések haso­gatták; s az alacsonyan szálló felhők esőözönt zúdítottak alá — mindez azonban mintha csak előjátéka lett volna az igazi viharnak. A természet tikkadtan várta a frissítő hű­vösséget, de hiába. Jack az asztalnál ült, nagy, kopasz fejét karjára hajtotta. Ilyenkor, Örömtelen perceiben, amikor az életet hiábavalónak érezte, emlékezéssel szokta megnyugtatni magát. Vatomi­kor ragyogó jövőt jósoltak ne­ki. A rádiólokátor egyik első típusát ő alkotta meg, és né­hány különleges rendeltetésű, eredeti készüléket is megszer­kesztett. De aztán... A mérnök emlékezetében most a mosolygó Maggie rém­lett fel. Tizenöt évvel ezelőtt találkoztak és megszerették egymást. Akkor még örökké vidám, gondtalan ember volt; mint a General Elektric londo­ni részlegének tanácsadója, háromszáz dollárnál is több fi­zetést kapott hetenként, és a gazdagon felszerelt laborató­riumokban kedvére kísérletez­hetett... Az volt a csodalatos, soha vissza nem térő korszak! Igaz, Maggienek nem tetszett a ködös, rideg Anglia: egy meghitt kis villáról ábrándoz­tak. valahol Kaliforniában, és Jack biztosra vette, hogy mi­helyt lejár a szerződése, meg is tudják majd vásárolni. De Maggienek sokkal hama­rabb el kellett hagynia Ang­liát. A.míkor a második világ­háború kirobbant, és német bombavetők ostromolták, a vá­rost, Jack ragaszkodott ahhoz, hogy Maggie hazájába, Ameri­kába utazzék. Előrelátó módon egy semleges ország hajójára váltott jegyet feleségének, de az Uruguay, alighogy kifutott London kikötőjéből, nyomta­lanul eltűnt. Csak az Azóri- szigeteknél szedtek fel egy csónakot erről a hajóról. Mag­gie is elpusztult... Jack Petersonhoz ettől kezd­ve hűtlen lett a szerencse. A bánat és a németek iránti gyű­lölete miatt nem 'találta he­lyét, elhatározta hát, hogy a hadsereg szolgálatába áll; át­élte Dünkirchen szörnyűségeit Afrikában megütközött a né­metekkel, majd egy hangmérn hajót vezetett át ■ az Északi­tengeren. Ott fogságba is esett Mivel pedig, a többiekkel el­lentétben, nem volt hajlandó elárulni a katonai titkokat, Észak-Norvégiában az egyik legszörnyűbb fasiszta haláltá­borba vetették.. Ö, az a tábor!:;. Jack ott őszült, kopaszodott meg; és ott vesztette el egészségét... A. mérnököt úgy megszállták az emlékek, hogy észre sem vette; a laboratóriumi asztal­nál elszunnyadt. De felzakla­tott agyát az álom sem nyug­tatta meg; élményei újra és új­ra feltámadtak, mind világo­sabb alakzatokat öltve. Azt álmodta, hogy reggel van a táborban: a villamos - csengők élesen felberregtek, s ez a hang a közeli gyötrelme­ket, a halál fenyegetését je­lezte. Hogy szerették volna ak­kor fejüket a válluk közé húz­ni, semmit sem hallani, s elcsi­gázott, erőtlen testüket leg­alább még néhány perccel to­vább pihentetni. Jack álmában egészen ösz- szehúzódott, s várta, hogy vál­lán végigcsattogjon a korbács. ... A laboratórium ajtaja fe­lett pedig csak csengett, csen­gett a csengő. A munka végét jelezte, öt perc múlva bekap­csolták az elektromos védőbe­rendezéseket: ilyenkor már senkisem tartózkodhatott a la­boratórium épülettömbjében. Jack a második jelet sem hallotta meg. De, mint oly gyakran előfordult, alighogy teljes lett a csend, felébredt, és az óra világító számlapját azonnal a szeméhez emelte. „öt perc múlva tizenegy — gondolta ijedten a mérnök —, most mit tegyekT’ Lábujjhegyen az ajtó felé in­dult, várta, hogy felvillanjon a fény, és a magasfeszültségű áram mellébe: szúrjon. Jack Peterson éberen emlékezett a parancs első pontjára: a labo­ratóriumi épülettömb védel­mére. Ám nem történt semmi rendkívüli. A bőven megolajo­zott ajtó könnyen engedett. Jack pillanatig elgondolkozott, majd kidugta a fejét a folyo­sóra. De tüstént vissza is ug­rott és gyorsan kulcsra zárta az ajtót. Smithet, Harwood segéd­jét pillantotta meg a folyosón. Smith lopakodva járt, mint mindig. Kísértetiesen emlékez­tetett egy óvatos, szimatoló ra­gadozóra; kissé hajlott háta mintha bármikor kiegyenesed­hetne, akár egy acélrúgó; kö­nyökben meghajlított karja törzséhez simult, mintha arra várna, hogy mikor ragadhatja meg áldozatát; görényszerű, kellemetlen és jelentéktelen vonású arca folyton rángató­zott. Kevésbé vonzó és a mér­nökétől jobban elütő külsőt aligha lehetett volna találni. Greenhouse, a titkos laborató­rium őslakói már az első nap figyelmeztették Petersont és Blackwellt, hogy Smith na­gyon eszes, ravasz és kegyet­len ember. Résen kell lenni! Harwood rajong érte és min­den szavában hisz. Jack mozdulata gépies volt: nem szívelte Smithet és tartott tőle. De hiába, csak Smith se­gíthetett neki abban, hogy a véletlen fogság szorongató helyzetéből kiszabaduljon. A mérnök érte a gondolatra már elszántan kinyitotta az ajtót és a folyosóra lépett. Smith, Harwood dolgozószo­bájával szemben, egy falmé­lyedésben bíbelődött. Jack megesküdött volna, hogy sem mélyedés, sem ajtócska nem volt azelőtt a falban. A min­tás linoleum nyilván valami­lyen rejtekhelyét takart. Ebben a percben esztelenség lett volna Smith-hez fordulni: Harwood segédje sohasem bo­csátani meg a laboratórium egyik, titkának, felfedezését. Jack mérgesen behúzta az aj* tót és a keskeny résen át les* kelödött tovább. Smith valószínűleg az egyik elektromos góc berendezését javította. A szerelési vázlatot nézegetve, .összekötötte a szí­nes vezetékeket, majd hirtelen a kijárat felé indult, talán hogy másutt is ellenőrizze a berendezést. Jack úgy döntött, ki kell törnie, másképp nem tud ép bőrrel kiszabadulni a laboratóriumból. Az épület­tömb ívalakban épült és a fo­lyosó a front körvonalának hosszában futott végig. Peter­son és Blackwell laboratóriu­mát csaknem az épülettömb középpontjában rendezték be. Harwood professzor dolgozó- szobája mellett. Jacknak közel húsz métert kellett volna meg­tennie az első emeletre vezető lépcsőkig. v Gondosan bezárta a labora­tóriumot, majd gyors léptek­kel megindult a kijárat felé. De még el sem érte Harwood dolgozószobáját, amikor elől, a kanyarból meghallotta Smith köhögését. Jack megállt. Visszafordulni már késő volt. El sem búj­hatott sehová. A falmélyedés, ahol az előbb Smith bíbelő­dött, jelentéktelen horpadás­nak tűnt fel, azt is egészen be­töltötték a vezetékek és az alkatrészek. A mérnök tekintete Har­wood dolgozószobájának ajta­jára esett. Az ajtó félig nyit­va volt: valószínűleg oda ment be Smith. Ha Jacknek gondolkodási ideje lett volna, bizonyára nem kockáztatja meg, hogy a főnök dolgozószobájába lépjen; kellemetlen helyzetéből így igazán veszélyes körülmények közé került. De gondolkodni már csak akkor tudott, ami­kor a tiltott szobában volt és szeme a kulcslyukra tapadt. (Folytatjuk.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents