Népújság, 1958. december (13. évfolyam, 267-289. szám)

1958-12-11 / 274. szám

1958. december 11^ csütörtök NÉPClSáö s Most már csak dolgozni és cselekedni kell A november 16-i országgyű­lési képviselő és tanácstagi választások a Hazafias Nép­front listáinak impozáns győ­zelmét hozták. Megyénkben csaknem minden választópol­gár élt szavazati jogával és a leadott szavazatok 99.8 száza­léka a néphatalom erősítése, szocialista hazánk felvirágoz­tatása, országunk békeszerető politikája mellett foglalt állást. A választások számos ta­pasztalattal gazdagítanak ben­nünket, amelynek ismeretében és felhasználásával a népfront­mozgalom eredményesebben haladhat előre a párt politiká­jának megvalósítása útján. A jelölőgyűléseken a válasz­tásra jogosultaknak jelentős többsége vett részt. Több tízez­ren mentek el a különböző ré­tegek részére szervezett gyűlé­sekre is, például értelmiségi, kisiparos, kubikos gyűlésekre. Ezek a gyűlések hatásukban felülmúlták a néhány évvel ezelőtt tartottakat. Valójában a nép okos gyülekezetei vol­tak. Őszintén beszéltek az elő­adók, őszintén mondták el problémáikat, kételyeiket a részvevők. Ezek a gyűlések ad­ták meg lényegében a község- és városfejlesztési tervek elké­szítéséhez a dolgozók javasla­tait. Tanulság, de egyben fontos feladat is a mozgalom számára az, hogy a vezetőknek; politi­kai munkásoknak még többet kell a különböző rétegekhez menni, kikérni véleményüket, s azokat felhasználni a munka során. A választások a megújhodott népfrontbizottságok első és igen komoly erőpróbáját jelen­tették. Bátran állíthatjuk, hogy népfrontbizottságaink legnasvobb része a választási munkákból politikailag és szer­vezetileg megerősödve került ki. A tömegek politikai aktivi­tásának, állampolgári felelős­ségérzetének a _ növekedése, a közügyek intézésének, a köz­vélemény hatékony formálásá­nak fontos fórumává tette a népfrontot, s olyan alapot ad további tevékenységéhez, ame­lyen az országépítés más, fon­tosabb tényezőjévé válhat. Megnőtt a mozgalom tekin­télye nemcsak a párt, a tömeg­szervezetek, de a megye más politikai és gazdasági vezetői előtt is. És ami igen fdntos: nagyot nőtt a mozgalom, te­kintélyében igen sokat gyara­podott, szélesedett a közvéle­mény előtt. Ez együtt járt es jár természetesen a párt _ tö­megbefolyásának mélyülésévé.., a munkás-paraszt szövetség erősödésével is. Azt az eredményt elemi, amilyet a választások végső számai mutatnak, csak olyan következetes politikai irányvo­nalat követő párt képes, mint az MSZMP. S az ilyen pártot követi a nép, bízik benne. Ezt igazolták a választások is. A Hazafias Népfront-mozgalom is azért válik egyre népszerűbbé, mert a párt politikáját követ­kezetesen népszerűsíti, segíti annak megvalósítását. Ilyen közhangulat mellett nem csoda, ha az ellenség — bármennyire is igyekezett — nem tudott za­vart kelteni a tömegekben. Erejükből a megyében mind­össze négy kézzel írott röplap­ra futotta. Ez a választás végérvényesen és visszavonhatatlanul meg­szilárdította országunk nemzet­közi tekintélyét Az eredmé­nyeknek láttán a világ minden táján örülnek barátaink, és el vannak keseredve ellenségeink. A választások sok új nép­frontaktívát, becsületes társa­dalmi munkást hoztak felszín­re. Mozgalmunk számos, har­cokban megedzett munkással gyarapodott, akik kétség kívül tovább erősítik, szilárdítják a mozgalom társadalmi helyze­tét tekintélyét. A megye jog­ügyi dolgozói, jogászok, ügyvé­di munkaközösségek munka­társai, bírák, mind-mind teljes tudásuk felhasználásával dol­goztak a választások idején, előadásokat tartottak, panaszo­kat intéztek, útbaigazításokat adtak a dolgozóknak, s ezt mind társadalmi munkában. Munkájukra mozgalmunk to­vábbra is számít. De eredmé­nyesen fejlődtek kapcsolataink a parasztság, a kisiparosok és kiskereskedőt, valamint más társadalmi rétegek soraiban is. A választások még csak né­hány hete zajlottak le, de most már előre kell lépnünk, mert újra itt vannak a dolgos hét­köznapok. A mozgalom mun­kásaira újabb szép, de nem könnyű feladatok várnak. Ellenségeink előszeretettel hirdették azt a felfogásukat, hogy a Népfront csak válasz­tási szerv, csak e célra alakult apparátus, ami feladata befe­jeztével, már mint a választá­sok befejeztével nyugalomba vonul, s a következő választá­sokig újra eltűnik a politikai élet porondjáról. Ezen állítás megcáfolására sok szót paza­rolni nem is érdemes. Egy biz­tos, hogy hazánkban a törté­nelmileg kialakult egypárt- rendszer feltételezi és szüksé­gessé teszi egy olyan mozgalom létét, mely a párt és a tömegek között a transzmissziós szere­pet betölti. A közel} napok fontos fel­adata lesz a népfront bizottsá­gok őszi-téli politikai oktatá­sának megszervezése. A mozgalom életében először fordul elő ilyen nagy arányi!, országot átfogó tanfolyam. Mit kívánunk e tanfolyamokkal el­érni? Elsősorban azt, hogy bi­zottsági tagjaink a népfront­mozgalom elméleti és gyakor­lati kérdéseit, módszereit elsa­játítsák, azokban jártasak le­gyenek, vagyis: a bizottságok tagjait politikailag felkészít­sük, megszilárdítsuk a felada­tok jó elvégzése érdekében. Egészen bizonyos, hogy az el­méleti felkészítés növelni fog­ja a bizottsági tagok tekinté­lyét és egyben felelősség érzé­sét is. A tanfolyamokat minden községi és városi bizottságunk­nál megszervezzük. A tanfolya­mok előadásai felölelik mind­azon feladatokat, melyek a mozgalom előtt állnak. A tan­folyamok decemberben kez­dődnek és március 1-ig tarta­nak. . A mozgalom fontos feladata lesz,; hogy a népfront által je­lölt, s a most megválasztott ta­nácstagokkal továbbra is ele­ven és baráti kapcsolatot tart­son annak érdekében, hogy a tanácstagok valóban a lakos­ság érdekeit képviseljék. A népfront őrködjék azon, hogy azok a jelöltek, akik a nép bi­zalmából tanácstagok lettek — a nép bizalmának megfelelően végezzék is dolgukat. Megyénkben a választásokon több olyan tanácstagot válasz­tottak, akik még nem ismerik megbízatásukkal járó felada­taikat. Éppen ezért a népfront bizottságok a tanácsszervekkel közösen megszervezik a tanács­tagok oktatását, ahol mintegy 4—5 előadás keretében meg­beszélik a végzendő feladato­kat, azok módszereit. Ezek a tanfolyamok januárban kez­dődnek. A mezőgazdaság szocialista átszervezését továbbra is fon­tos feladatunknak tartjuk. Ezt hangoztattuk a válaszások ide­jén és valljuk ma is. A világ bármely tájára nézünk, minde­nütt a mezőgazdasági nagy­üzemek rohamos létrejöttét tapasztaljuk, mind keleten, mind nyugaton. Nyugaton ter­mészetesen kapitalista módra, a kistermelők tönkretételével. A népi demokráciákban pedig önkéntesség útján a kisterme­lők felemelésével jár ez a fo­lyamat. Bizottságaink magya­rázzák, tudatosítsák a párt me­zőgazdasági politikájának té­ziseit, irányelveit. Segítsék az ezüstkalászos tanfolyamok munkáját, hogy minél több művelt, szakmához értő, a nagyüzemi gazdálkodás gondo­latát elsajátító részvevő hagyja el a tanfolyamok padsorait. A jelölőgyűléseken elhang­zott javaslatok alapján már el­készültek a községi és város- fejlesztési tervek. Meg lehet duplázni a községi létesítmé­nyeket akkor, ha népfront­bizottságok a tervek megvaló­sításához társadalmi úton mozgósítják a lakosságot. El kell érni, hogy a lakosság köz­ségfejlesztési hozzájárulását az adott körülmények ée lehető­ségek figyelembevételével mi­nél magasabb százalékban ál­lapítsák meg. Ez a lakosság ál­talános érdeke, de egyénileg is mindenkinek előnyös. A községfejlesztési tervek meg­valósításának elősegítésére például a gyöngyösi 'áfásban az értelmiségiekből és külön­böző szakemberekből, kisiparo­sokból a népfrontbizottság mű­szaki albizottságot hozott lét­re A gyöngyösi járás ezirányú munkája követendő példa a többi járásoknak. Ez mutatja azt is, hogy a fizikai és szelle­mi munkások társadalmi fele­lősségérzete és közösségi mun­kája egvre erősebben összeko- vácsolódik. Népünk felemelkedése és boldogulása szorosan össze­függ a nemzetközi haladó erők sorsával, s általában a nemzet­közi helyzet alakulásával. Ép­pen ezért bizottságaink egyik fontos feladatának a népek kö­zötti barátság el mól vitásét — elsősorban a szocialista orszá­gokkal — kell, hogy tekintsék. Ez ne kampánymunka legyen, hanem állandó, fn'vamatos te­vékenysége bizottságainknak. A barátság elmélyítése különö­sen fontos és számunkra rend­kívül e'őnyös a nagy szocialis­ta tábor vezetőereiével, a Szovjetunióval. Ad'anak ennek hangot békegyűlések, béke­beszélgetések, baráti estek for­májában és pecsételjék meg aláírásaikkal is. Rendezzenek a tél folyamán minél több he­lyen népfront-esteket, baráti országok életéről kiállításokat. A népfront tehát tovább dolgozik és még jobban mint azelőtt, a mindennapi élet sod­rában áll. Kádár elvtárs, a képviselői mandátum átvétele­kor mondotta: „Igen fontos feladatnak tekintjük, hogy a népfront tevékenységét tovább fejlesszük, szélesítsük. Jövő­ben is nagy szükség van arra, hogy a párttagoknak és a pár- tonkívülieknek ez a szövetsége a párt eszmei és politikai ve­zetésével még erősebb, még kiterjedtebb legyen.” Mozgalmunk feladatai, mű­ködésének lehetőségei tehát perspektívában is adva van­nak. Most már csak dolgozni és cselekedni kell. FÓTI JENŐ Hazafias Népfront megyei titkár­helyettese, A kocsma hosszúkás ivója Jdugig füsttel és emberekkel. [Meg italszaggal. A bor sa- [vanykás, fanyar illata úgy ke­seredik a büdös pálinka, a [kommersz rum és a híg sör [szagával, mintha valami rossz- íkezű szakács kotyvasztotta [volna őket eggyé. A csapiáros, [azazhogy az italbolt' vezetője, [könyökig gyűrött kézzel önti, [csapolja, öblögeti a pohara­ikat, gyűri a kasszába a tize- Iseket, — egykedvű arccal, >mintha süket lenne. Azzá kell >itt válnia, — igaza van! —, »mégha képletesen is, mert [most olyan a zaj, mintha csa- ►tába indulna egy sereg, vagy »még inkább, mintha már foly- |na is az a csata. Balogh Béni kucsmája fél- joldalt. Nem legényesen. Ré­szegesen. Két karja a levegő­iben, majdhogynem a lába is... [Énekel. Márha az ének nevet [lehet adni ennek a hangöblö- [getásnek. A cigány, fekete ru- [hában és gumicsizmában, a [délelőtti malterhordástól ne- [héz kézzel nyűvi a vonót. Kis- listók Péter, itt dolgozik ő is a [közeli építkezésen, nagy neki- [keseredetten magyaráz valami [rajta ért rettenetes sérelmet. »Egyszerre három embernek ... [Hogy a panaszkodásból nem ►lehet semmit kivenni, az a jó, [mert a három ember meg ép- [pen négyfelé beszél, ki lány­iról, ki a mázsás búzászsákról, |ki meg a brigádvezetőről, aki [olyan, hogy... Na, de ezt [hagyjuk. Már ennyiből is kiviláglik, [hogy a kocsma ugyancsak mű- Iködésben van, hogy a hang­zavar teljes, hogy minden ►megvan adva ahhoz, hogy a [megszomjazott vándor, ki egy [pohár sörre térne be ide, azon [nyomban, szomját feledve, ki­forduljon az ajtón. Ő is, meg :egy házra való füst is, amely­Albániáhan és Jugoszláviában is ismerik a gyöngyösi Agromechanikai Kisipari Szövetkezet munkáját VAKÍTÓ FÉNNYEL villan fel a hegesztő lángja, éles si- vítással szórja szikráját a kö­szörű és a terem távoli sarká­ban három fiatal nagy kopá- csolással állítja össze a szőlő­prés bordázatát. Ez a kép fo­gadja a látogatót a gyöngyö­si Agromechanikai Kisipari Szövetkezetben. Alig két évié, hogy külön váltak a többi szövetkezettől és azóta egyre gazdagodik, gyarapodik az Ag­rotechnika tagsága. Az év vé­gére 100 ezer forint tiszta nye­reségre számítanak. Bernét Jó­zsef, az elnök is nagyobb eredményeket vár, mint az el­múlt gazdasági évben. — Ha minden jól megy, de­cember 15-ig teljesíteni tudjuk az 1 460 000 forintos éves ter­vünket. A kezdéskor meglevő 80 ezer forintos tartozásunkat már rég letörlesztettük, nincs adósságunk az állammal szem­ben. Sorolja eredményeiket az el­nök és közben majdnem meg­feledkezik a legfontosabbról, az export-rendelések és a kül­földre szállított gépek említé­séről. Ha a kis szövetkezet vezető­je nem is dicsekedett ezzel, elmondták ezt a munkások, akiknek keze nyomán szület­nek a híres gyöngyösi szőlő- bogyózó gépek és a különböző borszivattyúk. AZ EGYIK HIRES gyárt­mányt, az ikerdugattyús bor­szivattyút, Pásztor András el­gondolásai, tervei alapján szerkesztették meg. Az idei Ipari Vásáron külön kiállító .pavilonban láthatták a kisipari szövetkezet gyártmányait és az ikerdugattyús borszivattyú is ott volt a többi készítményük között. — Büszkék voltunk arra, hogy a mi gépeinknek díszes pavi­lont adtak ezen a nemzetközi iwntifk Barta Miklós, Üanada, New- aterford: Intézkedtünk, hogy idejében és rendesen megkap­ja az újságot. Pontos címét megkaptuk, így tehát már csak az ottani hatóságok, vagy a posta kezén tűnhet el az új­ság. Amennyiben továbbra sem kapja meg rendszeresen, úgy értesítsen bennünket. GYURKÖ GÉZA: jellegű vásáron, ügy gondo­lom, hogy érméi nagyobb el­ismerést nem is kaphattunk volna — mondja Kosaras Gá­bor. A szövetkezet munkájának híre azóta túlnőtt a megye ha­tárain. Az ipari vásáron kiállí­tott gépeiket mind megvásárol­ták. Megindultak a rendelé­sek az ország legtávolabbi vi­dékeiről is. Állami gazdasá­gok a csemetefa kiszedő gépet és a szőlőbogyózót igényelték. Az Agromechanikai Ksz ké­szítményeinek következő sikert hozó állomása a noviszádi vá­sár volt. A gazdaságosan mű­ködő szőlőbogyózóból kevésnek bizonyult a szállított mennyi­ség, olyan nagy volt a keres­let. Erre a jugoszláviai vásárra szőlőpréseket is készítettek. — Egy hibája volt ennek a vásárnak — Bemát Józsefek szerint —, hogy a szezon vé­gén rendezték meg, és így a rendeléseket nem tudták több gépre megkötni, mert a szőlő­munkák befejezés előtt álltak. A VÁSÁRLÓIK KÖZÖTT szerepel Albánia is. Jövőre gyöngyösi szőlőpréssel és bo- gyózóval dolgoznak a tenger­parti kis ország napsütötte domboldalain is. — Szeretnénk tovább széle­síteni, bővíteni a piacunkat, ezért a külkereskedelmi vál­lalatnál negyedévenként 200 ezer forint értékben kötöttünk le export-gépeket — ad felvilá­gosítást a jövő terveikről Ma­jor József, a szövetkezet mű­szaki vezetője. — Még nem kaptunk vá­laszt erre a bejelentésünkre, de reméljük, hogy meghallgat nak bennünket és igyekeznek a mi készítményeinknek na­gyobb piacot szerezni. S hop» el tudják látni meg­rendelőiket elegendő és jó áruval, nagy gondot fordíta­nak a műszaki fejlesztésre, a gépek javítására, karbantartá­sára. — Minden évben csináltat­juk, felújítjuk a régi gépein­ket, hogy a munkában segítő­társaink legyenek és ne vissza- mozdítóink. A múlt évben, sa­ját erőből 42 ezer forintért radiárfúró, gyorsfúró és kö­szörű gépeket hoztunk rendbe s ebben az évben 12 ezer fo­rintot költöttünk az oszlopos fúrógép üzembe állítására. Két esztergapad nagyjavítása és a modem kapcsoló berendezés rászerelése már folyamatban van. A nyugodt, zavartalan termelés biztosítására 70 ezer forint raktár-készlettel rendel-1 kezünk, de ha az export-mun­kák úgy kívánnák, még többet is be tudnánk szerezni — so­rolja az elnök. — Nagy terveink vannak most — folytatja a beszélgetést Lehóczki László. — Szeretnénk megvásárolni ezt az épületet, amelyikben jelenleg is dolgo­zunk. Ezt a vásárt még év vé­géig nyélbe kellene ütni. TERVEZGETNEK, remény­kednek az exportra is termelő gyöngyösi Agromechanikai Kisipari Szövetkezet tagjai, s arra törekednek, hogy eleget tudjanak tenni a különböző országból érkező megrendelé­seknek. Kovács János Sikeres összefogás a selejt ellen A gyöngyösi Szerszám- és Készülékgyár munkaügyi osz­tályán grafikont rajzolnak a munkaselejt alakulásáról. A grafikonon, mi tagadás, jóko­ra csúcsok jelzik, hogy évköz­ben néha-néha fölszaladt a se- lejt-százalék. Ennek a tarthatatlan hely­zetnek a megszüntetésére a munkaverseny legfontosabb feltételének a selejt csökkenté­sét tették. Az üzemi megbe­széléseknek is a selejtcsök- kentés volt a tárgya s való­ságos mozgalom indult meg a selejt felszámolására. A Szer­szám- és Készülékgyár mun­Siti tő i'tSidt nek utánpótlásáról rövidesen gondoskodás történik. Pedig kár volt kifordulnia. Hisz éppen, ebben a percben kapaszkodik egy középre gu­rított hordóra, az öreg Samu Zsiga, s miután szívetriasztó egyensúlyozás közben megta­lálja az archimédesi szilárd pontot, emígyen szól bele a nagy füstbe és a még nagyobb hangzsivajba. — Tisztelt munkatársak ... Hé, emberek... mondom, hogy tisztelt munkatársak... Szól'la- ni akarok... Ne lökdösd a lá­bam, mert a fejedre lépek... Hát szóval tisztelt munkatár­sak — kiáltja rekedt hangon, lassan formálva a mondato­kat. — Itt én vagyok a rang­idős ... Itt nálam mindenki fiatalabb... — Eressz alatt fészkel a... — rikkant közbe Balogh Béni és aztán odaroskad a hordóra Samu Zsiga lábaihoz. — Most én pofázok — hör- ren rá az öreg, aztán a nyo­matékért lekapja fejéről a kucsmát és úgy szorítja mar­kába, mintha imádkozna... — Ki szól ellenem? Ki meri a rangidős őrmestert egzecéroz* tatni... — Ügy a, Samu bátyám, mondjad csak, jó mondod — kiált valaki közben a pillanat­nyi csendben. — ... mondom, én vagyok itt a legidősebb, hát a nótát is én rendelem... Ide figyelj, muzsikus szaktárs, — bök a fekete ruhás felé —, azt húzd, hogy Kééék nefelejcs, hejde... kééék... A muzsikus szaktárs kapja a vonót jobbkézből és kapja a húszast a balzsebre, de azt nem a Samutól, hanem Kis- istók Pétertől, aki menten nó­tát is rendel, a kimegyek a temetőbent... A cigány kín­ban van. Most mitévő legyen... Egyszerre énekel mind a ket­tő és egyszerre formed rá, hogy miért nem az övét húz­za. Kisistók a mellét veri, hogy ő fizetett, Samu Zsiga meg a kucsmáját vágja a földre, on­nan a hordóról álltában, hogy ő a rangidős... Gondol egyet és nem játszik semmit. — Ne izéi jen, Zsiga bátyám, — mordul fel erre véreres szemmel Kisistók —, fizessék maga is, aztán húzzák majd a nótáját... Most nekem járja. Az öreg Zsiga összehúzza bajúsznak is beillő szemöldö­két és csak ennyit mond... — Ne pofázz, taknyos! — Hogy én-e? Hogy én pofá­zom? Tartsa a száját, Zsiga báttyám, ha nagybáttyám is, mert hirtelen egy ember va­gyok ... Húzzad! — Az ennyimet húzzad! — veresedik most már az öreg is a tiszteletlenség miatt is, meg a legénykedésért is. A cigány cincogni kezdi a kék nefelejcset, de kap is olyan lökést, hogy majd az asztal, alá esik... — Fene a képedet... Hát én fizettem-e, vagy ez a vén bolond — dobban előre Kis­istók. A kocsma már figyel, már csönd van. — Ne bolondozz már Pista — szól közbe egy hang csen- desítőleg, de olyan ez most, mintha olajat öntenének a tűzre. — Erídj innen, azt a hétfáj­kásainak és vezetőinek igye­kezete sikerrel járt. A grafi­kon vonala hónapok óta lefelé mutat — jelentősen csökken a selejt. A múlt év októberé­ben még 56 ezer forint mun- kaselejtből eredő kár érte a gyárat és ezt az összeget ez év októberére 18 százalékkal csökkentették, de a novemberi eredmény újabb hét százalé­kos csökkenést mutat. A selejt-csökkentési mun­kaverseny tehát meghozta a várt eredményt a gyöngyösi Szerszám- és Készülékgyár­ban. dalmát... Hát én fizettem vagy nem én? — Pusztulj innen, te!... Fattyú!... Velem szemtelen- kedsz, a rangidőssel? — botlik le a hordáról veszélyesen, de mégis talpán maradva Samu Zsiga. Ügy áll most egymással szembe a két ember, mint az öreg, szívós tölgy a fiatal, erős nyárfával. Kisistók lesunyja a fejét és a következő pillanatban már két kézzel markolja az öreg graboncát. Samu Zsiga se rest, az inget kapja el a tor­kán a fiatalabbnak. Nézik egy­mást, vak dühhel... Bárme­lyik mozdulna, csúnya dolog történne. De egyik se mozdul és szerencsére a kocsma népe se. Kisistók már inkább sze­gyein, hogy éppen az öreg nagybátyjával akaszkodott össze, Samu Zsiga meg azt bánja, hogy vén fejjel kezd ki egy erős fiatal emberrel, akit ugyan még tíz éve megnyomo­rított volna, de... De azóta tíz év telt eL Lassan oldódni kezdenek az ujjak, aztán két nagy szusszá- nás és leeresztett kézzel áll mindkettő. Nézik még egy ideig egymás arcát, de hogy újból felzsong a kocsma, hát csendben, halkan, hátat for­dítanak ... Az öreg megtá­massza a pultot és kiissza a maradék borát, Kisistók meg cigarettát dug a szájába ... A kocsma harsog, énekel, csoszog, szörpöl, káromkodik, kiabál tovább. A cigány cin- cog, maga sem tudja, mit... Szombat este van ... Hát mit csináljon az ember egy eldu­gott kis faluban, ahol pénz van, hál’ istennek, enni is, csak éppen szórakozni nincs még... Vajha’ eljön annak is az ideje...

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents