Népújság, 1958. december (13. évfolyam, 267-289. szám)

1958-12-11 / 274. szám

4 NEPÜJ S A G 195$ december 11., csütörtök „KORÁNY" Egy kéziratos egri diákújság « reformkorból — a vii r&'jÁ'ZÖjí' A Hunnia Filmstúdióban be­fejezéshez közeledik ■ az Ál­matlan évek című új Máriás- sy-film forgatása. Az elmúlt héten a csepeli tanácsháza előtt dolgoztak a filmművé­szek, ott vették filmre az 1944. decemberének nagyszabású eseményét: a németek kiüríté- *i parancsával szembehelyez­kedő munkások tüntetését. Az Álmatlan évek öt törté­netet mond, el Csepel múltjá­ból. A kis novellák mindegyi­ke a város történelmének egy- egy fejezete. 1916—19., ■ 32., 41. és 1944-ből sorsok, szerelmek, tragédiák villannak fel a leg­jobb művészek, Rutkai Éva, Agárdi Gábor, Vass Éva, Mak­iári Zoltán, Törőcsik Mari, Zenthe Ferenc, Bulla Elma, Rajz János, Gobbi Hilda és Ascher Oszkár tolmácsolásá­ban. * A Pannónia Filmstúdióban megkezdték a Tisztességtudó utcalány című francia, a Cala- buig című spanyol és a Kani- tány lánya’ című szovjet fil­mek fordítási munkálatait. Most feliratozzák a III. Ri- chárd angol és az Idegenben című jugoszláv filmeket. Serény munka folyik a stú­dió rajz- és bábfilm műtermé­ben is. Imre István befejezte a Veté'ytársak című bábfilmjét, ame’y két iparosról szól, akik sok mulatságos helyzet után 1 -múlják meg becsülni egymás tr-Ilkáját. Elkészült Macskásy János új filmje, a Telhetetlen méhecs­ke című rajzfilm is. A tanul- • --ős me«e arról szól, hogy lá-sak nélkül nem ió é’ni. A rajz- és bábművészek most új feladatra készülnek. A Szovjetunióval és a népi de­mokratikus országokkal ko- rrodukciós filmet kívánjak gyártani, amelynek témáját a magyar népmese-világ .humo­ros történeteiből merítik: 1958. december 11, csütörtök: 1928. 2090 pjlisvörösvári bányász tüntető felvonulása a parlament elé. 1803-ban született Hector Berlioz francia zeneszerző. 1842-ben született R. Koch német orvos, a bakteriológia megalapító­ié. Névnap O Ne feledjük, pénteken: GABRIELLA 4iinsir — 309 EZER forintot for­dít az 1959. évben község­fejlesztésre a füzesabonyi községi tanács. Az illetéken állandó bizottságnak már pontos terve van az összeg felhasználására vonatkozó­an. — BALATON község népi Színjátszó csoportja Dobozy Szélvihar című drámáját pró­bálja. A drámát előrelátható­lag még az idén be is mutat­ják. — 424 EZER forintra emel­kedett ebben az évben a verpeléti Dózsa Termelőszö­vetkezet gépeinek és felsze­reléseinek értéke. Az összes állóeszközök értéke jóval megha'adja már az egymil­lió forintót.- A JÖVŐ ÉVBEN a Haza­fias Népfront nagyarányú is­meretterjesztő előadásokat ter­vez Egerben. Az ismeretter­jesztő előadások tárgyául a politikai nevelést helyezték előtérbe. — TÖBB MINT EGYMIL­LIÓ forintot szedtek be fű­bér címén az 1958-as esz­tendőben az egri járás legel­tetési bizottságai. Ez az ösz- szeg is jelentős mértékben hczzé-'írul gazdálkodásuk egyensúlyához. műsora ISZZ’.'t*"' '’*’*’*'UJ’ wuil Egerben este fél 8 órakor: bAstyasétany fi (Bérletszünet) Olvasóink figyelmébei Vasárnaptól íolytatásos regényt közöl a Népújság Vasárnaptól december 14-tól — lapunk folytatás­ban közli ,„A világ uralkodója” című tudományos fan­tasztikus regényt. „A VILÁG URALKODÓJA" az utóbbi évek elbeszélő prózájának egyik legizgalmasabb alkotása. Témája rendkívül időszerű meseszövése pedig a detektív^ regények kalandos fordulataira emlékeztet. Mire használják fel á különleges rádiosisakot, amely fokozott működésre serkenti az agyat, amelynek segítsé­gévei a legtávolabbi hangokat és a legrégibb emlékeket is érzékelni lehet? Győz-e az emberiség az embertelenséggel szemben? — erre ad választ „A világ uralkodója” című re­gény, amelynek cselekménye a hajótöréstől a kémszervezet működéséig, a maláj-partizánmozgalomtúl a különleges val­latást módszerekig számos meglepetést tartogat az olvasó számára. lágy egri Kórus-siker Budapesten Mint azt lapunkban, az Eg­ri Zeneiskoláról szóló ripor­tunkban már közöltük, a ze­neiskola kamarakórusa no­vember 30-án részt vett a Népművelési Intézet hangver­senyén, amelyet „Az új kórus­termésből’! címmel rendeztek a Zeneakadémia nagytermé­ben. A kórusok életében je­lentős zenei eseményen meg­jelentek a Művelődésügyi Mi­nisztérium kiküldöttei, vala mint a kórusművészet meste­rei is. Az egri kamarakórus Karai József négy szerzeményét ad­ta elő kiváló sikerrel. A két női kar és a két gyermekkar, ahogyan azt az egri leánykó­russal Auer Gyula zeneiskolai tanár megelevenítette, a fő­városi kritika teljes elismeré­sét vívta ki. Szívesen idézzük a Magyar Nemzetből Lukin László írásának idevágó ré­szét: „Mind az előadott mű­vek, mind a kórus produkció­ja szempontjából első helyen kell említenünk a Karai Jó­zsef női- és gyermekkarait megszólaltató matrózruhás lá­nyokat: az Egri Zeneiskola kamarakórusát Auer Gyula vezényletével. A Weöres ver­sekre komoonáU művek szel­lemes vokális fantáziáról tet­tek tanúbizonyságot, száza­dunk zenei nyelvén beszélne«, ígénvesek és közérthetőik.” A Népszavában Rájk András MUNKÁSOTTHON MOZI műsora a Szakszervezeti Szék­házban 11-én este 6 órai kezdet­tel: Rákóczi hadnagya többek között ezt írja: „A leg­biztatóbb élményt ezen a hangversenyen is éppen fi­atalok kórusa, (az Egri Zene­iskola meglepően kiváló ének­kara, Auer Gyula vezényleté­vel) nyújtotta.” A Zeneiskola kamarakórusa által előadott művek szerzője- is hálásan köszönte meg a kórusnak a nagysikerű előa­dást. Nyilatkozatában kiemel­te, hogy akikkel csak beszé’t a zeneakadémiai est után, azok megállapították, hogy az Állami Népi Együttes után a teljesítmény tekintetében az. Egri Zeneiskola kórusa követ­kezett. Es ez nem kevés. A budapesti szerepléi után munkatársunk megkérdezte Auer Gyulát, a kórus veze­tőjét és szervezőjét, nyilat­kozzék munkájukról, terveik­ről. A nagy munkakedvvel dolgozó Auer Gyula zeneta­nár az alábbiakat mondottat — A Zeneakadémián 39 ta­gú kórussal énekeltünk, de ez a létszám csak alkalomsze­rűen adódott. A kórusnak mintegy húsz főből álló törzs­gárdája van. A kórus szerve­zését négy évvel ezelőtt kezd­tük meg, de vannak az együt­tesnek párhónapos gyakorlat­tal rendelkező tagjai is. A hanganyag kitűnő és a lányok fegyelmezetten készültek aki­tűzött feladat megoldására. A lövőben is azon leszünk, hogy a Zeneiskola növendékeiből kitűnp kórust tartsunk össze. Itt azonban inkább a lányok­ra lehet számítani. Vegyes­kórus létrehozása most még vágyálom — fejezte be nyi­latkozatát Auer Gyula. SUGÁR ISTVÁN: Boszorkányok Heves Vármegye törvényszéke előtt XVIII. század első felében, a boszorkányperek.. Az egyik boszorkányper tár­gyalása 1726. szeptember 28-án folyt le Egerben. A boszor­kányság vádjával terhelten há­rom vádlott, úgymint Kató Ist­ván és felesége, Pethő Judit, va1 amint Nagy Erzsébet állot­tak a héttagú bíróság előtt. A vádlottakat erősen megbilin­cselve vezették elő. A bírák elnöke, nem kisebb személyi­ség volt, mint maga a várme­gye alispánja, Taródy István. A bíróság tagja Rottenstein Antal táblabíró, Laskovics Fe­renc hites megyei jegyző, va­lamint 4 esküdt volt. A bo- szorkáhyság vádját Nagy Mik­lós, vármegyei tiszti ügyész emelte és vádbeszédében elő­adta. hogy a „jelenlevő vádlot­tak minden isteni és emberi törvényeket megvetve, lelkű­ket az ördögnek adni. boszor­kányságot űzni s ezzel számos embertársaikat megrontani és megkárosítani nem átallották Kéri őket kínzó vallatás alá vétetni és a hazai törvények értelmében máglyára ítélni”. Ezzel kapcsolatban tudnunk kelj, hogy az 1656-ban kiadott kirá'yi rendeletnek, az úgyne­vezett „Praxis criminalis”- nak 60 pontja ugyanis hiva­talosan is elismeri a boszor- ikányság lehetőségét és ugyan­ezen rendelet 37. pontja még a boszorkányok kín va'Tatásáról is pontosan intézkedik! Nem lesz haszon nélküli, ha tudjuk, hogy miből is állott az úgynevezett „kínzó valla­tás”, aminek a fenti vádlottá* kát is alávetették. Egyik mód­ja volt a kínval’atásnak a végtagok erőszakos kicsavará­sa, melyhez sokszor egy bo­nyolult készü'éket is használ­tak. Egy másik eljárás abból állott, hogy a boszorkányság­gal vádolt személyt kötéllel jó magasra felhúzták, majd hir­telen a földre ejtették. Harma­dik módja volt a vallatás* nak az úgynevezett spanyol- csizma, a lábra erősített fa­hasáb. amelybe ezután ékeket vertek és így a lábat fokoza­tosan összeszorítván, pokoli fájdalmat okoztak. Nem e«y- szer még a láb csontjait el is .törték. Nem tartozott a ritka­ságok közé. hogy vastartókkal lehúzták a Szerencs étien kör­meit, vagy vedig körme alá tűket szurkáltak. A va'la+ás alá először Nagy Erzsébetet vették, aki bár elő­ször tagadta hogy ő boszor­kány lett volna — később azon­ban beismerte, hogy „egy bi­zonyos étjeién Kató Istvánnal és annak nejével, Pethő Ju­dittal. egy gyékényből fonott szekéren, emberekből boszor­kányság által lovakká vará­zsolt kettős fogaton Borshalma nevű henyre mentek, ő is a kocsin ült,” A boszorkányság­gal vádolt Nagy Erzsébet e’ő- adta més. hogy a kocsin ült Katóné. Pethő Judit, „az em­berek és állagok megrontására alkalmas kenőcsöt” is masával hozott, maid visszaérkezésük után az egyik „emberló” fejé­ről ő vette le a kantárt Nagy Erzsébet azzal feiezte be val- 'omás4+ hogy többre nem em­lékszik. mivel a boszorkány­utazás után mély álomba me­rült. (Folytatjuk.) ban azzal kérkedett, hogy 16 éves bírói működése alatt 800 boszorkányt égettetett el a mág­lyán. Olyan arányokat öltött a boszorkányüldözés Németor­szágban is, hogy végül II. Fer­dinand császár így kiáltott fel: „Elég ebből az égetésből, mert különben minden alattvalómat elégetitek!” Egy hazai tudo­mányos kutató pedig alapos levéltári munka után kimutat­ta, hogy 1567—1756-ig mintegy 554 egyént fogtak perbe bo­szorkányság vádja alapján Ma­gyarországon. Ezek közül a szerencsétlen teremtések közül 169-et máglyán égettek meg, a többit pedig halálra sanyargat­tak. vízbe öltek, lefejeztek, vagy agyonköveztek. Bálint Nagy István orvostör­ténész, 1928-ban megjelent dol­gozatában (Orvosi Hetilap, 169. oldal) azt írta, hogy „Az üldö­zéseket az egyház indította meg. 1484-ben VIII Ince pápa elrendeli a boszorkányok viselt dolgainak kivizsgálását, bullá­jával megindítja e századok legszégyenletesebb pőréinek, kegyetlenkedéseinek lavináját. Két dominikános, Heinrich In- stitoris és Jakob Sprengler 1486-ban rendszerbe foglalják a peres ügyekben való eljárást, az egész Európát elárasztják a boszorkányüldözések hivatalos kódexével, a ..Malleus malefi- carum”-mal (Boszorkány ka­lapács). mely kedvenc erotikus olvasmánya a kor olvasni tu­dó embereinek”. A kérdés nagy német tudósa, Hansen, általá­Az Országos Széchenyi Könyvtár kézirattárában ke­zembe akadt egy kéziratos új­ság. (Jelzete: Quart. Hung. 1516.) A lap több mint száz évvel' ezelőtt, 1847 márciys 27-én indult. Szerkesztői, írói, .« másolói egri diákok voltak, akik az egri joglyceumban vé­gezték tanulmányaikat. Alap­nak' a 1 jogászók a „Korány’’ címet adták. .(Nyelvújításkori, a költői nyelvben gyakran használt szó hajnalt, reggeli időt jelent.,„Fellégekkel csóko- lózva felmosolyog a nap ko­ránya” — írja Tompa Mihály egyik versében. (A kiadók a lap első számában maguk is megmagyarázzák újságuk cí­mét. „Lapunk a kezdődő nap, az ébredő természet első, s leg­gyönyörűbb pertzeinek nevét viselendi, mintegy jelképezni akarva az irodalmi téren tsak most ébredező gyönge szellemi erőket, éppen olyan helytelen volna ezektül remekeket, mint a feselő korányiul déli sugár égető hevét várni.”) Az újság hetenként, negyed­rét nagyságban. -12 oldal ter­jedelemmel, oldalanként két hasábra osztva jelent meg. Oldalszámozása n’ncs és a 12 oldal sincs mindig tele'rva — a beérkezett cikkek számától függően. Ilyenkor az újság végén . 1—2 üres oldal maradt. A lapot Tóth István és Békcy István másodéves jogászok szerkesztették. Ä kéz'ratos új­ságban verseket, . „beszélye- ket", és. kisebb-nagyobb érte­kezésieket olvashatunk külön­féle tárgyakról. Most néhány érdekesebb cikket, illetve verset ismerte­tek a Korány egyes számai­ból. Az első számban „Hírbúvár” cím alatt a következőket ol­vashatjuk : „Városunkban foly­vást terjednek a szomorú hí­rek, s majd mindennap az éh­ség és elcsüggedós emberi ál­dozatait halljuk. — A múlt napokban egy férfi holttestét az Eger vizibül, míg egy má­it knak a kútból húzták ki.- Va.lóbanokebel rázkódtató ese­mények embertársainkat ily roppant szükségben, s min­dennap az éhség halálával harcolni. látni." Láthatjuk, te­hát, hogy a diákok foglalkoz­nak társadalmi problémákkal, és felfigyelnek a szegény nép nyomorára is. A Korány 2. és 3. számában jelent meg névtelenül egy cikk „Korszerű eszmék a honi nyelv és nemzetiség körül” címmel. Egy jellemző monda­tát idézem: „Korszerű esz­méknek nevezem cikkem fog­lalatját azon okból, mert a mai időben főtárgy — a ha­zai nyelv és honunk művelő­désének eddig parlagon he­vert állapotjábóli kiemelése” A cikk Széchenyi szellemé­ben, a kiművelt emberfők so­kaságától teszi függővé a nem­zet boldogulását. A műveltség megszerzésének ped’g első fel­tétele a magyar nyelv isme­rete és gyakorlása — íria a cikk szerzője Ebből is kitű­nik, hogy az egri diákok is benne élnek korunkban, érzik a reformkor szellemét, látszik igyekezetük a haladásra és a haza sorsának megjavítására. A magyar nyelv jogaiért síkra- szállni, ha nem is jelentett fcrradalmlságot. de bizonyí­téka vetít a haladásra való tö­rekvésnek. A Korány egy másik cikke egy állandó egri színház építé­sére szólít fel, „melynek nem­léte bizonyosan tsak váro­sunk szellemi pangásának ta­nújele.” A „Társ életünk viszonyai” című cikk ugyancsak a szel­lemi élet és művelődés pan­gásáról panaszkod k. „Sokszor kérdőm én magamtól, élünk-e mi, egriek? — kérdezi a cikk­író. — Physicailag működő lénj^ek lévén életet árulunk Ugyan el, de., egyébként — pe­dig az embernek máskép is kell élni — a • nyilvános tes- pedés jellemzi egész létün­ket ... semmi szellemi, fön- nebb, nemesebb nem bír vonzó erővel reánk." Mátsay Mikhál „Gondolatok hazám reggelén” című érteke­zésében ad hangot a magyar nyelv és műveltség szüksé­gességének. Patefikus szavak­kal ostorozza a szellemi élet tespedését és a hazafiatlan- ságot. „Hazám ébredő regge­lét ború takarja a hazafiut- lanság és elfajultság nagy bo­rúja ... A felébredő Nemzet alig ismer régi honára ... ! idegen szellem, nyelv és szo­kás üdvözli a felkelőt. Mikor leszünk magyarokká, s ezzel érdemesekké e föld birtoká­ba, mely ápol, is eltakar. Pár évvel ezelőtt már így értekeit a nemzet éneklő madara, a költő: Ébredj nagy almaidból, Ébredj Árpád fia Fölkelt a hap, hazádnak Föl kell virulnia. Ám ez alkalmasint tsak az első hajnali kakas hang vala, melyre még kevesen, tsak a munkás, szorgos ember kél álmából, míg a többi, a nagyobb rész nem hallja azt !. . If,iú Szépei e legszebb hazának mond átok meg, lesztek-e anyáik gyermekeiteknek, ha igen, s nem mostohák, ruház­zátok fel őket a nemzetiség ra­gyogó értelemgyöngyeivel, áld­játok meg őket a hazai nyelv édes, s tiszta birtokával, de­rítsétek fel homlokaikat az öntudat tiszta liliomával.” Az idegen elnyomók, az osztrák elleni hangulat is tükröződik a Korány lapja’n. A nyo’cadik számban a kö­vetkező elmés epigrammát olvashatjuk: ^ „ősz Duna sok szemetet hord be keletre nyugatról. Nem tűri a szemetet, partra dobálja közénk.” Békey, az epigramm szer­zője a vers végére magyará­zatul odaírja: „a gőzhajón.” Tudniillik a Duna gőzhajón hordja be a szemetet: a sok osztrák hivatalnokot és elnyo­mót, akik aztán a nemzet nya­kára ülnek. A Korány utolsó meglevő száma 1847 május 22-én je­lent meg, ez volt a 9. szám. A lapban írók stílusát és írá­sainak szellemi arculatát jellemezve idézem az utolsó szám utolsó versét: KÖNNYEK Irta: Székely József. „Ha könnyüt látsz e két szemen Ve "kérd okát miért? ö érte sírok *ó barát, A szende hűtlenért, S né kérd, ha ú*ra könny ragyog Stimemben, miért sírok? Egy nemzet és hon felett hull az, Mely él, s mégis halott! * S e harmadik könnycsepp, öröm. Szüm mélyiből fakadt, Ö mert hazám borús egén Talán már megvirradt!” Látjuk .tehát, hogy ennek a Kéziratos diákújságnak min­den lapját áthat’a a reform­kor szelleme. Az egri diáitok is érzik, hogy el kell jönni a nagy napnak, amelyen felkel a magyar nép és lerázza ma­gából az elnyomók igáját. Ez a nap nem is egészen égy év múlva, 1848 március ll?-én el is következett. Lévai Ferenc a Gyöngyöst Tu-’omínyos Könyv­tár vezetője. nosságban azt véli, hogy a mág­lyán megégetettek száma „viele Hundert tausende”, azaz sok százezerre tehető, de vannak szerzők, akik néhány millió áldozatról írnak. Hogy milyen nagy volt a szám, bizonyítja az is, hogy egy esztendőben (1728) csak Szegeden 6 boszor­kánymestert (férfit), egy 82 éves aggastyánt, aki egy évvel ezelőtt még városbíró volt, és 7 boszorkányt égettek meg a Tisza partján gyújtott három nagy máglyán. Az egyik sze­rencsétlen vádlott, aki bába­asszony wolf, azzal a súlyos boszorkány-váddal küldték a halálba, hogy 2000 kis gyerme­ket „az ördög nevében keresz­telt meg.” VIII. Ince pápa bullájának szelleme árad II. Gyuláéból, VI. Adorjánéból és másokéból. A pápai bullák legmagasabb helyről jött megerősítő! a bo­szorkányok létezésének és az ellenük folytatandó harc szük­ségességének. , Nem lesz, így hisszük, ér­dektelen, ha utánanézünk, hogy a történelmi múlt során, me­gyénkben voltak-e úgynevezett boszorkányoknak. minősített személyek, és voltak-e hírhedt boszorkányperek. Az Egri Ál­lami Levéltár megsárgult ira­tai között kutatva, hirtelenjé­ben két érdekfeszítő boszor­kányper okmányai is előkerül­tek. Nézzük meg tehát köze­lebbről, hogy miként is zajlot­tak le a Heves és Külső-Szoi- nok vármegye Egerben székelő fenyítő törvényszéke előtt a : L. ! Ilyenkor, a hosszú téli esté- Iken, a gyermekek legkedvel- Itebb szórakozása, szíves örö- Imest hallgatni az öregek mesé­éit, az óperencián túli tündérek­éről, manókról és boszorká­• nyokról. Hányszor lestük mi é is a mese édesen csorgadozó > szavait nagyanyánk ajkairól — •és emlékezzünk csak vissza —, ;hogy mily félelemmel teli ir- ;tózattal húzódtunk a biztonsá- ■got adó nagyanyai közelségbe, [valahtny szór előkerültek a ; mese folyamán a boszorkányok ;és viselt dolgaik. Ma, felnőtt : fejjel csak mosolygunk rajta, ; mert tudjuk, hogy amint nincs I Óperenciás-tenger és nincsenek : tündérek és manók, úgy nin- I csenek boszorkányok sem. Ne ; feledjük el azonban, hogy Iámig manók és tündérek soha- Isem léteztek, ezek teljesen a I képzelet szülöttei — addig a I középkorban, sőt még a XVIII. • században is, a nép körében I éltek olyan személyek, több­> nyíre nők, akiket maga a tu­datlan nép és sötétkoponyájú [vezetői is, boszorkányoknak ’tartottak, és ekként bánt el [velük az igazságszolgáltatás is I Európában olyannyira fel­robbant az oktalan boszorkány­> üldözés, hogy például az olasz > bresciai völgy 50 000 lakosa > közül 5000 állott boszorkány- >. Sággal vádoltan a bíróság belőtt. Közülük 2500 személyre ^sikerült a bíróságnak rábizo­nyítania, hogy egy hegy ormon 1 rendezett boszorkányösszejö- ?vetelen vettek részt. A francia lAvignonban az 1580-1595. évek- < ben összesen 900 embert éget­itek meg máglyán, mint bo­szorkányokat. Csak a svájci s Genfben, egy esztendő (1513) > alatt 500 embert küldtek a mág- llyára. Egy francia bíró 1596-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents