Népújság, 1958. december (13. évfolyam, 267-289. szám)

1958-12-03 / 267. szám

193S. december 3., szerda srepüjs ág Termelőszövetkezeteink életéből 1« HOLDAS ALMÁSKERT A pétervásári járás termelő- szövetkezeteiben lehetőleg jobban igyekeznek kihasznál­ni a termelési eredményeket és a jövedelem növelésére a gaz­dasági adottságokat. A járás legtöbb termelőszövetkeze­tében például igen jó lehető­ségek vannak gyümölcsterme­lésre. Az egerbocsi Szabadság Termelőszövetkezet e lehetősé­gek figyelembe vételével 10 holdas almáskert telepítését vette tervbe. Az almáskertben elsősorban jonathán és arany parmen fajtát telepítenek. NYOLC FORINTTAL TÖBBET ÉR EGY MUNKAEGYSÉG Megtartotta zárszámadási közgyűlését a ti-szanánai Pető­fi Termelőszövetkezet is. A közgyűlésen tsz-tagok és a csa­ládtagok, összesen 214-en vet­tek részt. Vendégül látták a szövetkezetiek 15 egyéni gaz­dát is. A tsz egész évi munká­járól Tóth József elvtárs, a tsz kitüntetett elnöke tartott beszámolót. Elmondotta, hogy a szövetkezetben komoly ter­vek vannak a jövedelem to­vábbi növelésére, a tehénállo­mányt például 50 darabról 88- ra növelik, összehasonlította a zárszámadási eredményeket is. Az idén nyolc forinttal na­gyobb volt egy munkaegység értéke, mint tavaly, s jövőre még további 10 forinttal akar­ják növelni. A zárszámadási közgyűlésen öt új tag kérte felvételét a szövetkezetbe, négy új belépő kérelmét jóvá is hagyta a köz­gyűlés. (Bogár Lászióné) TÖBB MINT EGYMILLIÓ FORINTOS TISZTA JÖVEDELEM A napokban tartotta meg fennállása óta a kilencedik zárszámadási gyűlést a felné­meti Petőfi Termelőszövetke­zet. Az ünnepi közgyűlésre vendégül láttak több egyéni­leg dolgozó parasztot is. A szövetkezet tagjai az idén is szép eredményeket értek el. Egy munkaegység értéke 62 forint lett. Ebből 33 forint 54 fillért készpénzben fizettek ki a tagoknak. A zárszámadás adatai sze­rint a termelőszövetkezet 64 tagjának évi tiszta jövedelme meghaladja az 1 millió 200 ezer forintot. Erre még nem volt példa a szövetkezet fenn­állása óta. A szövetkezet jó jövedelméből ezenkívül 110 ezer forintot tartalékoltak a gazdaság fejlesztéséle, 13 000 forintot szociális, kulturális alapra. Visszafizették hiányta­lanul az állami hiteleket is, és jelenleg a szövetkezetnek nincs adóssága. A fel nem osztható közös alap az 1957—58-as gaz­dasági évben több mint 100 000 forinttal nőtt. (Készéi) TELJESÍTETTÉK az áru­ÉRTÉKESITÉSI TERVET A kormány 3004-es határo­zata komoly hitelelengedési kedvezményt biztosít azoknak a termelőszövetkezeteknek, alvói teljesítik, illetve túltelje­sítik az egy holdra eső áruér­tékesítési tervet. E kedvez­ményt igen sok termelőszövet­kezet igyekszik kihasználni — az idén jóval több árut adtak el az államnak, mint a meg­előző esztendőkben. A napok- ben jelentették az ivádi Dózsa Termelőszövetkezet tagjai is, hogy 120 százalékra teljesítet­ték áruértékesítési tervüket. A szövetkezet jelentős összegű hitelelengedést kapott a terv teljesítése után. Szövetkezeti küldöttség utazott Romániába Bartolák Mihály, a Heves megyei MÉSZÖV igazgatósá­gának elnöke december 1-vel egy szövetkezeti küldöttség tagjaként Romániába utazott. A küldöttség romániai tar­tózkodása alatt részt vesz az ottani szövetkezetek országos kongresszusán és tanulmányoz­za majd a romániai szövetke­zetek életét. A küldöttség december 16- án tér haza külföldi útjáról. Nagyobb család — alacsonyabb vérnyomás Egy angol orvosi lap walesi vizsgálatok eredményét köz­li, mely szerint a többgyer­mekes családban alacsonyabb a szülők vérnyomása. A cikk szerint az agglegé­nyek, illetve még férjhez nem ment nők vérnyomása maga­sabb, mint a házasságban élőké, a kis családok szülőinél magasabb, mint a nagy létszá­mú családoknál. Nagy családokban az édes­anyák vérnyomása általában alacsonyabbak, annak ellené­re, hogy az álíapotosság gyak­ran vémyomásemelkedéssel jár. Lehet, hogy az alacsonyabb vérnyomás oka a nagy csalá­dok szülőinél az, hogy több energiát fogyasztanak és rend­szerint alacsonyabb életszín­vonalon élnek, mint a gyer­mektelen házaspárok. A wa­lesi vizsgálatok szerint az ala­csonyabb bérből élő fizikai munkások vérnyomása alacso­nyabb. mint a fizikailag nem j megerőltető munkát végző, magasabb jövedelmet élvező dolgozóké. Bergen ben hasonló vizsgála­tokat folytattak fizikai mun­kásoknál, azonban éppen el­lenkezőleg, megállapításra ju­tottak: a nehéz fizikai mun­kát végző dolgozók vérnyomá­sa volt a legmagasabb és a független, felelős munkakör­ben dolgozóké a legalacso­nyabb. 1347 hold föld cserélt gazdát a megyében az önkéntes földcserék során Ősszel megyénkben is több községben cseréltek földet a termelőszövetkezetek és egyé­ni gazdák, közös megegyezés­sel, hogy a szövetkezeti föl­dek egy táblában legyenek, ösz- szesen 1347 hold cserélt gaz­dát ilyen módon. Volt rá eset, például Atkáron, hogy maguk az egyénileg dolgozó parasztok javasolták a szövetkezeti tábla mellett levő földjeik kicserélé­sét. Mivel a csere- közös meg-, egyezés alapján történt, nem fordulhattak elő olyan hibák, mint a megelőző évek tagosí­tásánál. A pélyi akolháti Üj Élet Termelőszövetkezet ilyen módon 130 holdas táblát hozott össze, a füzesabonyi Petőfi Termelőszövetkezet 23 gazdá­val 60 hold elcserélésében egyezett meg, az atkári Kos­suth 68, az atkári Petőfi 63 hold földet cserélt el így töb­bek között. Az önkéntes földcsere a tsz-" tagok és az egyéniek közös megelégedésére bonyolódott le, Csont helyett — műanyag Nemrégiben a novoszibirszki sebészeti és ortopédiai tudo­mányos kutatóintézetbe szállí­tották G. mérnököt, aki már hosszú idő óta szörnyű beteg­ségben szenvedett. Medence- Ízületei elvesztették mozgé­konyságukat, s az egykor élet­erős férfi ágynak esett. Metelkin docens elhatározta, hogy a technika és a tudo­mány legújabb vívmányait fel­használva, megoperálja a be­teget. Felnyitotta az Ízületeket és a medencecsonthoz mere­«t/OG4/D/RAGI Feladataink a gyümölcsösben a téli időszak alatt Hazánkban évente sok mil­lió forint összeget tesz ki az a kár, amelyet az elhanyagolt gyümölcsösök terméskiesése okoz népgazdaságunknak. Gyü­mölcstermesztésünk színvona­lának mennyiségi és minősé­gi felemelése érdekében gyü­mölcsfáinkat egész év folya­mán a különféle állati kárte­vők és gombabetegségek ellen rendszeres védelemben kell részesítenünk. Az előrelátó és gondos gazda az év minden időszakában talál munkát gyü­mölcsösében, amely a jó ter­mésben és magas jövedelem­ben mutatkozik meg. Legközelebbi feladataink, melyeket már a jövő évi ter­més érdekében teszünk, a kö­vetkezők: A tápanyag-vissza­pótlás, mely a sikeres gyü­mölcstermesztés egyik alapfel­tétele, a lombhullás utáni idő­szak első munkái közé tarto­zik. Ezt mindig egybeköthet­jük az őszi talajművelési munkálatokkal. Gyümölcsé sünknek a termelőegyensúíy fenntartása érdekében minden évben adjunk katasztrális hol­danként 100 mázsa szerves, 3 mázsa nitrogén, 1,5 mázsa foszfor, és 2 mázsa kálium­tartalmú műtrágyát. A táp­anyag ilyen mértékű vissza­pótlása az előírt védekezési és talajápolási munkák elvégzé­sével együtt biztosítja az egyenletes, jó termést. A talajművelés és trágyázás után a gyümölcsfák erőművi védekezési munkáját kell vég­rehajtanunk. Az erőművi vé­dekezés során eltávolítjuk a száraz és beteg ágakat, hajtá­sokat. Kéregkaparással és fa- tisztogatással pedig eltávoltjun fáinkról a káros rovarokat és gombabetegségeket. Munkánk sikere érdekében a levágott ágakat, és a kéregkaparéicot távolítsuk el gyümölcsösünk­ből. A kis- és nagy araszoló lep­ke hernyóinak összefogását, melyek ebben az időben je­lennek meg gyümölcsösünk­ben, hemyófogó öveK kiraká­sával végezzük. Felhasználha­tó erre a célra az almamoly hernyóinak összefogására ki­rakott és hemyóenywel be­kent hemyófogó öv is. A nyúlkárok elkerülésének érdekében, különösen fiatal gyümölcsfáinkat az első hó lehullása előtt kötözzük be. Kötöző angagul használjunk sűrűszövésű dróthálót, nádat, napraforgó- vagy cirokszárat. Kukoricaszárat és szalmát er­re a célra ne használjunk, mert abba beletelepszik a me­zei pocok és az okoz súlyos kárt. A nagy mennyiségű rovart pusztító hasznos madarainkat is védelemben kell részesíte­nünk. Gondoskodjunk mester­séges fészkek és odúk. etetők kirakásáról és azok élelemmel való ellátásáról. Az etetőkbe kirakott pár szemnyi diót, szalonnabőrt és darált gabona magvakat hasznos madaraink a következő évben rovarpusz­tító tevékenységükkel fogják meghálálni. A gondos gyümölcstermelő ebben az időszakban gondos­kodik permetező gépeinek ki­javításáról is. Felméri a kö vetkező év védekezőanyag szükségletét, és már most be is szerzi azokat, szakszerűen tárolja, fagymentes száraz he­lyen. ezáltal megőrzi, azok ha­tóképességét. A védekezősze- I rek tárolásánál első szempont legyen az. hogy’ más anyagok­kai ne keveredhessenek (éle­lemmel, takarmánnyal), ne­hogy mérgezést okozzanak. Az itt felsorolt legfontosabb feladatok elvégzésével nagy­mértékben hozzájárulhatunk az eddig léléggé elhanyagolt gyümölcstermesztésünk fel­emeléséhez. Vincze János, Növényvédő Állomás, ven kapcsolódó combfejecset (acetabulum) eltávolította. He­lyette ugyanilyen formájú, mű­anyagból készült combfejecset helyezett el. A medence csont­jaiban új izület-üreget képez­tek ki, s ebbe helyezték a pro­tézist. Két hónap múlva a másik medence Ízületnél vé­gezték el ugyanezt a cserét. Ezután a beteget fizioterápiás gyógymódokkal kezelték, s rö­vid idő múlva G. mérnök már saját erejéből felült, járkálni kezdett, előbb két mankóval, majd eggyel, s végül már a botokat is elhagyta. E példa szemléltetően bizo­nyítja, hogy az új műanyagok nagyszerűen felhasználhatók, különösen a baleseti és plasz­tikai sebészetben. Hasznos dolog a baromfi nevelés Az ivádi Dózsa Termelőszö­vetkezetnek jelenleg 300 da­rabból álló törzs-baromfi állo­mánya van. A továbbtenyész- tésre meghagyott tyúkállomány fajtiszta és saját nevelésű, a legjobb fajtákból való. A ter­melőszövetkezet elhatározta, hogy a jövőben még komo­lyabban foglalkozik majd ba­romfineveléssel és tovább sza­porítja az állományt is. Kétnapos értekezleten beszélték meg a szanatóriumok igazgatói Parádfürdőn ez évi munkájukat s külföldi látoga­tásaik alkalmával szerzett tapasztalataikat. Köznapi dolgok Uraink annak idején már csak azért is lenézték a pa­rasztot, mert. — mint ők mondták — a paraszt műve­letlen, buta és piszkos. Ter­mészetesen arról mélyen hall­gattak, hogy mindezt ők akar­ták így és érdekeiknek az fe­lelt meg legjobban, ha a pa­raszt kultúrálatlanságban, •szellemi sötétségben marad. Ám azóta nagyot fordult a történelem kereke. Hol van már az úri világ, a buta és piszkos paraszt? Eltűnt az urakkal együtt, ma már csak rossz emléküket őrizzük. Az elmúlt tizennégy év alatt, — mióta dolgozó né­pünk kezébe vette a hatal­mat, s a maga gazdája lett, — óriási változáson mentünk keresztül minden téren. Min­denek előtt megszűnt a ki­zsákmányolás, hazánk az urak országából a dolgozók hazája lett. A kultúra hódító útra indult és szélesre tárult az iskolák kapuja az egysze­rű nép fiai előtt. A könyv, a rádió, a televízió otthont kerestek a városi munkás­lakásokban éppúgy, mint a falusi otthonokban és tudást műveltséget sugároztak azok számára, akik a múltban csak üggyel-bajjal végezhet­ték el az elemi iskolát. Szó­val nagykorúvá, éretté lett ez a nép és egyre világosab­ban látja, hogy honnan in­dult és hová tart. De nemcsak tudásban, ma­gatartásban, „kultúrában _ is előrukkoltunk -mérföldes lep­lekkel. Megnőttek igényeink és ezek az igények lassacská n szokásainkká válnak es nem tudjuk, nem is akarjuk okét elhagyni. így van ez tol. Ma már tudjuk, hogy a tiszta ing, a kitisztított köröm, az ápolt fog, a tiszta abrosz, a kés-villa, az udvariasság nem kispolgári csökevény. hanem kulturáltabb életünk velejá­rója. szükséglet, jogos, igény. Igény volt ez a múltban is. Igen. Igény volt, de csa,k a kiváltságosak, nem pedig ® dolgozó nép legszélesebb ré­tegeinek igénye. A minap egy vacsorán vet­tem részt, melyet termelőszö­vetkezeti parasztok. — egy­kori cselédek, nincstelen em­berek rendeztek, — akik ti­zenöt évvel ezelőtt még kö­zös fazékból ették a babot, a s ummásságnál és itthonról tarisznyában vitték a rántást, meg a lebbencset magukkal. Mondom, velük vacsoráztam és nem lepett már meg a te­rített asztal, a két tányér, a három evőeszköz és a szalvé­ta. Nem lepett meg, de el­gondolkoztatott... Higgyék el. érdemes rajta egy kicsit gon­dolkodni! , , (szalay) Orvosi lakás : község fejleszt és bői 1 Nagy fába vágták a fejszét a ’> mátraderecskeiek, amikor el- ’ készítették a községfej lesztes t jövő évi tervét. Elhatározták, 'hogy hitel igénybevételével a > községfejlesztési alapból egy túj orvosi lákást építenek. Ez- ! zel meg akarják oldani egy­eben a község orvosellátási >problémáját, összesen 400 ezer > forintot terveztek az új or- t voslakás építésére. A tervek > szerint - amint a felsőbb szer- tvek jóváhagyják a községfej- »lesztési terveket - hozzá is > fognak a munkához. ^ . > > IIÄROMSZEMÜ SÄRKÄ- \ \'VOK maradványai > ujzélandi szigeteken a mese­> világ szörnyetegeire emlékeztető, > háromszemű sárkányok megköve- \sedett maradványait fedezték fel. > Ezek a Tuatara néven ismert álla­> iok óriást gyíkok voltak, a dino­szauruszéhoz hasonló gerinccel, * Iteknösbékáéhoz hasonló bordákkal >és madárfejjel. Homlokuk közepén 5 harmadik szemük volt. melőszövetkezetben és nincs 3 panaszunk az életünkre. Igy< zárszámadás után megbeszél-« jük, megállapodunk, hogy ki­nek mire van szüksége, ki mit Jtap a jövedelemből. így aztáií a bútorvásárlás mellett a fiúknak csizmára, ruhára, bőrkabátra is futotta, de nem feledkeztünk el édesanyámról, meg édesapámról sem. akik még mindig nagyon sokat dolgoznak értünk. MENNYI TERVE, mennyi .gondja van egy családnak. És ilyenkor zárszámadás után, az évközben összegyűli tervek, vágyak egymásután válnak valóra. Ház. motor, és ruhás néhány év alatt, mind való­sággá lettek és teljesült An- nuska álma is, a szép csillo­gó szobabútor, amilyet néhány évvel ezelőtt még csak úri la­kásokban láthatott az ember. A Bocsi család ez évi tisz­ta jövedelme pénzben átszá­mítva 71 500 forint. Ez való­ban tiszta jövedelem, hisz a háztáji gazdaság csaknem hi­ánytalanul meghozza a min­dennapit. Szép jövedelem ez és mégis mennyi gonddal jár Gondokkal, melyeket mégis szívesen lát az ember .. Szívesen látott gondok a házépítés. Három éve fog­tunk hozzá, mert már kicsi, öreg volt a régi, aztán mi, gyerekek is nőttünk, így még­iscsak nekifogott édesapám. Belülről már el is készült, benne is lakunk, de még min­dig sok pénzt kell rákölteni. Az ajtók, az ablakok, a padló­deszka is sokba került és esz­tendőről esztendőre nem győz­tünk csak a házra keresni. NEKÜNK, NAGY lányok­nak már más terveink van­nak, mint régente a fiatalok­nak. A ruha, a kabát, a cipő és általában az öltözködés is sokba van, de mégis csinosan jár itt minden lány Füzes­abonyban. Téli estéken, mi­kor öreg nénikék, vagy éppen a nagymamák mesélik a ma­guk életét, fiatalságukat, bi­zony nagyon egyszerűnek, si­várnak tűnik az az élet a mienkhez képest. Ök nagyon keveset szórakoztak, esetleg csak akkor, ha egy bálba, vagy lakodalomba mentek. Most a vasárnapokat, a ráérő hétköz­napi délutánokat el se tudjuk képzelni mozi, színdarab, ol­vasás, vagy rádiózás nélkül. Mi ölen vagyunk testvére.!. Négyen dolgozunk itt a ter­EANYOK DOLGOZNAK a füzesabonyi termelőszövetke­zet udvarán. Lehetnek nyol­cán, tízen, melyik szőke, me­lyik barna, de fiatal és jóked­vű valamennyi. Ott van kö­zöttük a pirosarcú, kékszemű Bocsi Annus is, aki éppen a pesti utat meséli, merthogy Pestre mentek bútort venni a zárszámadás után és bizony Pest, az nagyváros és sok min­den szépet, érdekeset láthat ott az ember. — Nagyon sok a gondunk mostanában, — meséli Annus- ka, A zárszámadáskor har­mincnégyezer forintot kap­tunk és szeretnénk, ha min­denkinek futná belőle valami­re. Tavaly a bátyám kívánsága teljesült, most meg az enyém, mert a- múlt évben ő kap­ta meg a Danuviát, most meg én a hálószobabútort. Látná csak milyen jól mutat otthon az új lakásban! Csillog, fény­lik, mint a napsugár. Igaz drága is volt, hisz több mint kilencezer forintot fizettünk érte, meg a szállítás ez, az. szóval nagyon sokba van. na­gyon ... Aztán ott van nekünk még

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents