Népújság, 1958. december (13. évfolyam, 267-289. szám)
1958-12-23 / 284. szám
4 «EPÜJ9AG 1938. december 23., kedd O « Ünnep Ecsóden TALÁN . nem . is vált még ilyen nagy, az egész', falut át- fogó, minden egyes embernek örömet adó ünnepség Ecsé- den, mint az elmúlt vasárnap. Fény-ünnep volt Ecséden. Nemcsak azért, mert ezen a napon gyúladt ki 700 házban, s a község számos utcájában a villany, hanem azért is, mert hivatalosan most adták át az új, kétemeletes általános iskolát is rendeltetésének, amelybe 630 gyerek jár, s közelíti meg mindinkább a kultúra, a művelődés fényforrá - tót. Régi, s egészen az elmúlt évekig megmaradt öröksége volt a falunak, hogy csak a .főutcán volt világítás — 36 lámpával — s esak alig több mint 200 főutcai házban égett a villany. Pedig mennyire szerették volna a külső faluré- •szelc lakói is, ha hozzájuk is elért volna a villanyfény... A változást ez esztendő hozta meg. Az illetékes szervek jóváhagyták a villanyhálózat bővítését, csak pénz és munkaerő legyein hozzá. A pénz egy része már együtt is volt! a községfejlesztésből 105 ezer forint. És társadalmi munkafelajánlás is volt a faluban több is mint amennyit fel tudtak használni. Az emberek úgyszólván mindent megcsináltak: szállították az oszlopokat, a betonalapokat, kiásták a gödröket, az oszlopokat felállították. Azután jöhettek a szerelők. Az új Iskola építése májusban kezdődött meg. A 630 gyerek addig igen korszerűtlen iskolában tanult— a tantermi'átlag 42 tanuló volt. AZ ÉPÍTÉS — amely a régi iskola kibővítését jelentette, — 1 800 000 forintba került, . s az új, korszerűen felszerelt iskolában megfelelő körülmények között tanulhatnak a gyerekük. Az ünnepség vasárnap fél tizenkettőkor kezdődött. Megjelentek az ünnepségen: Csenterics Sándor nehézipari miniszterhelyettes, Moharos István, a Művelődésügyi Minisztérium kiküldötte, Szomszéd I iQszlo országgyűlési képviselő, Papp Sándomé, a menyei tanács végrehajtó bizottsága elnökhelyettese, valamint a járási és helyi tanács, és a pártszervezet képviselői. Az ünnepséget Berta Frigyes, a helyi pártszervezet titkára nyitotta meg, majd Papp Sándomé, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettese tartotta meg átadó beszédét. — Jóleső, büszke örömteli érzés tölt el valahányszor bennünket egy-egy új objektum, létesítmény átadásakor. Indokolt is ez, hiszen minden egyes új létesítményünk épülő hazánk fejlődését, szocialista rendszerünk erősödését, gazdagodását jelenti — mondotta többi között. — Örömteli büszke érz'.s töltheti el ezen a napon Ecséd dolgozóit is, hiszen ma ünnepli azt a tényt, hogy . a kulturális élet egyik centruma, e~ iskola négy tanteremmel bővül t és így ma a modern iskola nyolc tantermében sajátíthatják el az itteni kis diákok az általános műveltség alapjait, örömünnep ez a mai azért is, mert csaknem másfélmillió forint költséggel villamosítottuk a községet. BESZÉDE végéin jó munkát kívánt á község dolgozóinak, pedagógusainak:, jó tanulást a gyerekeknek, majd az iskolát a tanácsnak átadta. Ezután Smid Dezső, a községi tanács elnöke tartotta meg ünnepi beszédét. Beszédében rövid áttekintést adott a község múltbeli életéről, majd a felszabadulás utáni éveik fejlődéséről. Végül köszönetét mondott a pártnak és a kormánynak azért a nagy segítségért, amely lehetővé tette, lrogy a község lakóházaiban kigyulladjon a villany, s a község általános iskolás gyermekei szép új iskolában tanulhassanak. Felszólalt az ünnepségen Csenterics Sándor nehézipari miniszter helyettese is. Az ünnepség második részében a helybeli általános iskolások és a csányi úttörő-zenekar adott műsort. A MŰSOR után a meghívottak diszehéden vettek részt 1958. december 23, kedd: 1868-ban született Cholnoky Viktor író. 1848. Bem tábornok megkezdi győzelmes erdélyi hadjáratát. ^ Névnap C? Ne feledjük, szerdán: ÄDÄM, ÉVA műsora: 14! EGRI VÖRÖS CSILLAG december 23—24-ig: Robin Hood • december 25—3i-ig: Rose Bernd Matiné: december 25-én; Dollár papa december 26-án; Gonosz favágó EGRI BRÓDY december 23—24-ig: Fehérek és feketék december 25—26-ig: Megmentettem az életemet GYÖNGYÖSI SZABADSÁG december 23—24-ig: Megmentettem az életemet decembe r 25—31-i g: Don Juan legutolsó kalandja Matiné: december 25-én: Gróf Monte Cristo (I. rész) december 26-án: Gróf Monte Cristo (II. rész) GYÖNGYÖSI PUSKIN december 23—24-dg: Kuruzsló december 25—26-ig: Fekete zászlóalj Matiné: december 25-én: Karneváli éjszaka, december 26-án: Varsói szirén HATVANI VÖRÖS CSILLAG december 23—24-ig: Emberek a havason december 25—28-ig: Édes Amia Matiné: december 25-én: Mese a moziban december 26-án ; Napoleon ellen HATVANI KOSSUTH december 23—24-ig: Gábor diák december 25—28-ig: Prdögi találmány FÜZESABONY december 23-án: Csavargó december 25—26-ig • Éjjeli őrjárat Matiné: december 25-én: Iskolakerülo PETERVASARA december 23—24-ig: Értük éltem december 25—26-ig: o » Rose Öenid HEVES december 23-án; Édes Anna december 25—26-ig: Hamlet EGRI BÉKE december 25—26-ig; A harmadik Egerben este fél 8 órakoz VIKTÓRIA (Pe tőfi-bérle t) — 4500 FORINTOT fordít 1959-ben a mátraballai tanács a helybeli sportkör támogatására. — 30 HOLDAS új gyümölcsöst telepítenek az Ivádi Állami Gazdaság dolgozói a következő évben. Elsősorban természetesen almát, amely igen szép termést hoz ezen a vidéken. t — JÓL SIKERÜLT klubestet rendezett az egri Pedagó- í gus Szakszervezet vasárnap este a Pedagógiai f őiskolán az egri óvónőképző növendé- i kei részére,. — MINDENÜTT MEGSZERVEZTÉK a szülők iskoláját a hevesi járásban. Az asszonyok igen nagy számban látogatják az iskolát és hallgatják meg a nevelési problémákkal kapcsolatos előadásokat. ,1 Közlemény Közöljük olvasóinkkal, hogy ünnepi számunk csütörtökön reggel 12 oldalon jelenik meg. Az újság ára: 60 fillér. Az ün- i nepek után következő szá- | munkkal hétfőn jelenünk meg. 1 2 3 [4 1 5 6 7 8 9 T SÜS 10 SÜS n Y 12 13 SÜS 14 sns 15 SÜS 16 17 18 ■its M 19 20 SÜS 21 22 alls 23 SÜS 24 as 25 SÜS 26 SÜS 27 28 illi 29 30 SÜS SÜS 31 32 SÜS 33 SÜS 34 35 36 3E 37 Síi 38 SÜS 39 41 42 bIS STb 43 44 SÜS 15 10 SÜS 47 “ SÜS 49 1 SHE 50 51 L >Vízszintes: 1. Egy érdekes jugoszláv film címe, s egy osztrák filmsztár — sportember neve szerepel a hosszú sorokban. 10. Hajdani francia miniszterelnök. 11. Helyeslés. 12. Lovat noszogat, e szóval (első kockában kettős mássalhangzó). 14. Heves megyei helység. 16. Vízfogó. 17. Késsel metél. 19. Ragadozó madár. 21. DH. 22. Ez — a hivatali tolvajnyelv nagyképűségével. 23. Szomszédos nép. 24. Hajdani nehézipari központunk. 26 Nem ad. 27. AN. 28. Elek Károly. 29. Menyasszony. 31. Idegközpontunk. 33. Híres magyar egyetemi tanár. 34. Miskolci hegy. 35. Kutya. 37. így, latinul. 39. Kissé neveletlen meghatározás. 41. Olasz nemesi elő- név, mely családnevek, előtt gyakori. 43. EES. 45. Orosz Imre. 46. Perzsia. 47. Női név. 49. A középkorban hazánkba települt nemzet. 50. Számtani műveletnek van (a függőleges 51-nél kettős mássalhangzó!) Függőleges: 1. Két szovjet fűm címe egymás után. Az első újabb keletű nagy siker, a másik mintegy 10 esztendővel ezelőtt volt nagy élmény. 2. Molnár László. 3. Nem látó. 4. Kerekded. 5. Fájl \ része. 6. Tál mássalhangzói. 7. Azonos magánhangzók. 8. Idős. 9. Injekciót fecskendez be — kissé költőiesen. 13. Szamár teszi. 15. Bank jutalék. 18. Csuk pórja. 19. Nem kevés. 20. Népiesen bizonyos kór neve, de egyben a dézsma né-1 pies neve is. 25. Mezőgazdasági munkát végző, de zongoraművész is. 27. Szerte, soldrányban terjedő. 29. Török név. 30. Az egyik szülő» 31. Római üdvözlet. 36. Részeg lesz, 33. Arany ballada hőse. 42. Nem fiú. 43. Vissza: zuga ikerszava. 44, Majdnem semmi. 47. Menyasszony; 48. Érces sérülés. 50. Rege közepe. 51. A vízszintes 12. szinonimája! Megfejtésül a fUmdefljndciók kül- deádők be. Argyilus királyfi Az egri Gárdonyi Géza Színház a karácsonyi ünnepek előestéjén mutatja be „Argyilus királyfi” című me&eopereltet A meseoperett librettóját népmese nyomán írta és zenéjét összeállította: Papp István. A bemutató szerdán délután V» 4 órakor lesz a Szakszervezeti Székház színpadán. Csütörtökön, pénteken és szombaton délelőtt 11 órakor kezdődnek l az előadások. A meseoperett szereplői: Forgács Kálmán, Kovács Mária, Csapó János, PáIffy György, Déri Mária, Pusztai Péter,, Olasz Erzsébet, Lenkey Edith, Szüry György, Fekete Alajos, Herédy Gyula, Erőss Irén. Zongorán kísér: Antal Lász- ióné. A meseoperettet Horváth Árpád rendezte. ÜYI KOLU DASKlJFf: IF0 R D i TÓTTÁ» (8) Elóbb-utobb tálán el is szakította volna a kötelet. De hirtelen kattant a retesz és a .kis ajtó kinyílt. K t markos marcona tengerész kituszkolta a börtönből és talpra állította. Egyikük, a rangidős, előremutatott. L imar engedelmesen követte az alacsony, szűk folyosón. Sohasem volt tengeralattjárón, mégsem volt kedve körülnézni. Szinte gépiesen lépkedett, s közben egyre csak azt fontolgatta, hogy mit jelent ez á váratlan fogság és mii varhat rabtartóitól? Első, második, harmadik hajófülke... Gépi részleg... Rádiókabin... A tengerész a folyosó végén megállt és kopogott. Az ajtó mindjárt kinyílt. — Lépjen be, kérem! — mondta tört orosz nyelven egy beteges külsejű, civilruhás emberke. Limar borúsan meregette a pici kajütot, ezt a számára ismeretlen világot. — Mily jogon kötöttek meg engem? Én szovjet állampolgár vagyok. A civilruhás arca meglepetést színlelt. — De hiszen ön késztetett rá bennünket. Kis híja, hogy megölte egyik tengerészünket! ... Ami pedig az állampolgárságot illeti... — és gúnyosan nézett a félmeztelen Limcrra m legalább valamilyen iratai lennének! — Rádión is érdeklődhet utánam. — Na, persze!... Kérem, foglaljon helyet! — A civilruhás ember a fémasztalkához ült és üres papírlapot vett elő. — Vezetékneve?... Foglalkozása? ... Születési éve?... Lakcíme? ... Családi állapota?... Limar először türelmesen féléig etett, de aztán dühbe jött: — Mi szükség van erre? Csak egyet Írjon fel: Limar rádiós az Igarkáról. — Az, sajnos, kevés. Hiszen tudja: diplomáciai eljárások, miegymás... önnek ezt a jelentést is alá kell írnia... Bocsásson meg, hogy angol nyelvű. Sajnos, nincs fordítónk. Mihail valamikor, régen, az általános iskolában tanult egy keveset angolul, bár az angolórát a diákok legnagyobb büntetésének • tartotta. Később már nem ért rá a rendszeres tanulásra, de kapcsolatot tartott fenn a külföldi rövidhullámú adókkal, s így mégis értett valamicskét angolul. Figyelmesen áttanulmányozta hát a géppel írt szöveget. „Én... állampolgár... volt ...Szovjetunió... menekült... menedékjogot kérek...” A szöveget nem sikerült szó szerint lefordítania, de ez a néhány szó is elég volt ahhoz, hogy megértse a jelentés lényegét. —■ Oldozzanak fél! — mondta fenyegetően. —r Ó, hogyne, hogyne! — kapkodott a civilruháa. —■ Talán enni altar? Mindjárt hoznak... Vagy vizet parancsol?... Charlie, vizet! — Elég a komédiából! Én nem vagyok menekült és semmilyen papírt nem írok alá! Azonnal engedjenek szabadon! — Szabadon? — A civilruhás felállt az asztaltól és megveregette Limar vállát. — Most már igazán elég a tréfából! — recsegett a hangja. — Ha nem tudná, hadihajón vagyunk, és mint külföldi kémet agyon is lőhetjük. Innen csak két kiútja lehet: vagy a cápák reggelije le^z, vagy-** v&gy az áttelepített idegenek táborába vetik! Mihail Limar különben sem tűnt ki önuralmával, de ezek a szavak mintha arculcsapták volna. Váratlanul és villámgyorsan meg is adta a választ: lesúnyta fejét és úgy hasba- lökte a civilruhást, hogy az a csillagokat látta. A kiáltásra összefutottak a tengerészek és vad verekedés kerekedett a kajütben. De egy megkötözött rab hogyan is szállhatott volna szembe any- nyi támadóval? Limart még jobban összekötözték, újabb hurkokkal tehetetlenné tették és a padlóra dobták. Jól van, jól.., «-» ismételte. baljósán a civilruhás emberke, egy kendővel törölyetve vérző orrát. — Tizenöt perc gondolkodási időt adok. Ha akkor is megtagadja a választ, főbelőjük! És dühösen becsapva az ajtót,’ kiment a kajütből. Limar egyedül maradt. Tizenöt perc!... Ez már nem tréfa! Itt életről vagy halálról van szó. Meghalni pedig, s méghozzá ilyen ostoba körülmények között, igazán nem akart. A második világháború rég befejeződött, s Mihail Limar már kezdte elfelejteni, hogyan is süvített és zúgott el felette a halál. Most élni, élni szeretett volna. „Mi történne, ha cselhez folyamodnék? Ha aláírnám a ■nyilatkozatot, és amint csak lehet, meglógnék?” De tüstént elhárította ezt a kishitű gondolatot. Ha csak egyszer is meginog, olyan csapdába kerül, amelyből aligha lehet kiszabadulni! ,áttelepített idegenek!" őket aztán alaposan kézbentartják és megfélemlítéssel, agitációval a legsilányabb emberi, vagy sn» kább állati tulajdonságokat oltják beléjük. Ennél még a halál is jobb! Tizenöt perc... Mit is lehet tenni ilyen rövid idő alatt?... El lehet szívni két cigarettát. Meginni egy korsó sört a büfében. Vagy elbeszélgetni egy szép fiatal lánnyal... Ez minden. És nem is kár ezekért a percekért, ha utána órák, napok, hetek, hónapok jönnek... De az élet utolsó tizenöt perce egészen más értelmet kap. Mihail Limar harmincegy évet élt. Harcolt. Dolgozott. De nem alkotott semmi rendkívülit, kiemelkedőt. Most mégis el kell tűnnie az életből, olyan nyomtalanul, ahogy a hajó vízfodra tűnik el a tenger színéről. Ez a gondolat mindennél jobban lesújtotta Mihailt. Ó, mennyi időt fecsérelt -el biliárdozásra! Milyen gyakran megesett, hogy tanulás helyett barátaival „kirúgott a hámból”; a dominó lapocskái csak úgy csattogtak a kezük alatt!... s közben egészen megfeledkezett ifjonti álmairól... Régen, még a technikumban megmagyarázták neki: az emberi agy a rádióállomáshoz hasonlít, rádióhullámokat sugároz. Akkor támadt az az ötlete, hogy olyan rádiókészüléket szerkeszt, amelynek segítségével oli>asni lehet az emberi gondolatokban. A fizika tanár csak derült rajta, ám egyszer azt indítványozta tudásra szomjas tanítványának, hogy menjen el a kísérleti fizikai intézetbe. S a tizenhat éves Misa Limát ott megismerte az agykutató gépet, amely feljegyzi az agy velő rezgéseit. Egy fiatalember lépett be a nem éppen nagy, vastag ólomlapokkal fedett kamrába. Fejére grafitrudakkal felszerelt rugalmas abroncsot tettek. A tudókról a kamra falain á* pikkelyes fémvezeték húzódott az agykutató gépig. A kamra ajtaja becsukódott. Csak néhány ßrc telt el, és a készülék ernyőjén, akár a televízió négyszögében, világoszöld, mozgó vonal jelent meg. Először minden kis szöge szétfutott, apróbb és vékonyabb vonalakra szakadt, majd a mozgás egyre lassult, a hajtások lépcsőzetes, határozott formába rendeződtek. — Ez az úgynevezett „alfa ritmus” — magyarázna a professzor — A fiatalember agyának elektromágneses kisugárzása, nyugodt állapotban. Barátunk új ismereteket szerezhet, megváltoztathatja foglalkozását, megöregedhet, külsőleg egészen megváltozhat, de az „alfa ritmusok” élete végéig változatlanok maradnak. Ez, ha úgy tetszik, az agy személyazonossági igazolványa.. A személyazonossági igazolványt pedig nem lehet meghamisítani. Mihail annyira meglepődött. Fogy egy szót sem tudott szólni. A professzor ezalatt filmfelvevő gépet kapcsolt a készülékhez, és tovább magyarázott: — Most azokat a változékony folyamatokat fényképezzük le, amelyek különböző körülmények között zajlanak le az agyban. A filmszalagon az úgynevezett „encefalgram” jelenik meg... Figyeljen csak: most leckét adunk a fiatalembernek. A professzor levette a távbeszélő cső tetejét és érthetően, tagoltan mondta: — Szorozzon meg tizenkettőt nyolccal! S mintha csoda történt volna! A készülék ernyőjén villámgyorsan megbomlott az „alfa ritmusok” sora. Éles nyúlványok szökkentek fel. megremegtek. szétosztódtak, előreszaladtak. majd egyre szeszélyesebb és nyugtalanabb görbék váltották fel őket
