Népújság, 1958. december (13. évfolyam, 267-289. szám)

1958-12-23 / 284. szám

1958. december "3., kedd StPÜJSAG 5 Egy lépés* előbbre Áldott hely ez a pesti Lukács-fürdő. Veraer Mátyásnak is úgy helyrehozta a derekát, hogy amikor haza­jött a .két heti fürdőzés után, másnap már elvitte az őrölni- valót a malomba. Pedig mi­kor elment, kiegyenesedni sem bírt. Ügy járkált a ház körül, mint valami óriás kérdőjel. S csak magát szidhatta az egé­szért, mert tudta ő már a nyáron is, hogy nem lesz jó vége annak az örökös vízbe tapickálásnák. El is határozta, hogy jövőre ki sem megy gu­micsizma nélkül a tőidre. Mert jövőre sem hagyja ab­ba, csak jobban vigyáz magá­ra. Sőt, másokat is rábír, hogy használják az esőztető gépet, mert igazán bevált. Ott kez­dődik ugyanis a megújuló csúz története, hogy a szak­csoport ezen a tavaszon ka­pott egy gépet, kísérletezzék ki; milyen a kisparceltán az esőztető öntözés. Jól dolgoz­nak együtt, fejlődik is évről évre a szakcsoport, nyílván ezért esett rájuk a választás. S valószínű még azért is, mert Vemer Mátyás, — az el­nök — szeret, kísérletezgetni, ő volt egyike azoknak, akik Boldogon járva, ellesve abol- d.ogi öntözés fortélyát, kertet teremtett a tamabodi határ egy darabján. Nem sértéskép­pen, de nem sok idő kellett hozzá, s utolérték boldogi mestereiket. Olyan szép pap­rikák nőnek a bodi határban azóta, hogy dicséretére válna akármelyik régi paprikás szakembernek. Részben ezért is sikerült itt összehozni a szakcsoportot, amiről ma már nehezen lehet­ne megállapítani; nem dolgoz­nak-e többet együtt, mint akármelyik termelőcsoport. S a jövőjüket is úgy készítgetik elő, mint akik kóstolgatják, hogy is néz ki a közös. PERSZE ATTÓL mégmesz- sze állnak, — ahogyan mond­ják, — hogy valamiféle szö­vetkezetét hozzanak össze, csak hát ha szeme van az em­bernek, látja, mit lehetne csi­nálni közösen, s ami jó, annak Tamabcdon sem ellensége senki. Dolgozgatnak, kertészked­nek, ki-ki a maga földjén, de a gépet az öntözéshez már kö­zös erőből teremtették elő. Mint ahogy közös a trágyaié- hordó lajt, ami kell nagyon a kertészethez, s aminek az árát nem lehet kifizetni egy em­bernek a mellényzsebből. Kö­zösen meg sem érezték. Közös kísérletezgetésre volt szánva a kis esőztető gép is, — sajnos nemigen kellett egyiknek sem. Sokalták, hogy 200 forintba kerül egy napra a működte­Okos ember tagadja, a bo­lond ember meg azzal is di­csekszik, amije nincs — tartja a közmondás. Azt mondják, a magyar paraszt okos, meg egy kicsit furfangos is. Ez igaz lehet, mert nem emlékszem arra, hogy a termelők valaha elismerték volna — főleg ..hi­vatalos” személy előtt —, hogy az idén jó termés volt. Minden évben a szárazságot, a sok esőt, fagyot, meg a nagy for- róságot emlegették; „nem ter­mett semmi, magunknak sem lesz elég” — siránkoztak. A szüretelők vidám nótázása és hangos kacagása elárulta, hogy roskadásig tömöttek a tőkék, az idei szőlőtermésre nem lehet panasz. Tele is lett musttal minden hordó, sok he­lyen a kád, a teknő, meg az összes vödör. Nemcsak Gyöngyös környé­kén, hanem az ország más ré­szén is, sőt a többi szőlőtermő országban is jó termés volt az idén. Autóbuszon, a piacon, tsz-gyűléseken, sőt a tanácshá­zán is azt hallja az ember, annyi a bor Gyöngyös környé­kén, hogy nem tudnak vele mit kezdeni. Hazánk bortermése komoly népgazdasági vagyon. Ennek megvédése, megfelelő tárolása és értékesítése nagy feladatot jelent. Ellenségeink évek óta arról fecsegtek, hogy nálunk termelési krach következett be. Nos, mi az igazság? Ma­gyarországon a bő szőlőtermés okozott az idén fejtörést. Any- nyi baj legyen, vállaljuk el­lenségeink gáncsot kodását, — lése. Pedig még így is meg­érte, mint ahogy a bátrabbak vállalkozásának sikere mutat­ja. Verner Mátyás 600 ölet öntözött vele. s a hatezáz öl­ről 153 mázsa répát szedett fel. Azt azért javasolták a gép szerkesztőinek, cseréljék fel a benzinmotort nyersolaj­motorra, mert az naponta 130 forinttal olcsóbban üzemeltet­hető. Némi javítással persze kel­lene a gép továbbra is. Külö­nösen, hogy a termés láttán elhatározta a szakcsoport, 10 hold répát termelnek közösen. Közösen művelik, s jövedel­me a munka arányában lesz majd elosztva, természetesen gondolva a közös vagyonka gyarapítására is. A legnagyobb beruházásuk, — közös munkájuk, azonban mégsem ez, s nem is a zöld­ségtermeléssel kapcsolatos, ahogy azt az ember a szak­csoport neve után gondolná. MÉG AZ ELMÚLT tava­szon kaptak közös művelésre 10 hold gyümölcsöst. Szépen rend behozták, pótol gat ták a hiányzó fákat, ápolták, trá­gyázták a földeit. Közben szá­molgattak is, s a számadás vége az lett; nem fizetnének rá, ha még telepítenének. A tarnábodi szakcsoport tagjai a tettek emberei, s a (terv még ebben az évben nagyrészt va­lóság lett, Nekiláttak, s a régi mellé még 16 hold gyümöl­csöst ültettek. Hat holdat még jövőre telepítenek mellé. Ezzel azonban még nem merült ki a gyümölcsös tele­pítés terve. Kapott a szakcso­port egy-táblába 22 hold tar­talékföldet. Hat holdon állnak már a kis csemeték, jövőre, ha minden jól megy, még a 16 holdat is betelepítik. Érdekesen oldották meg a fiatal gyümölcsös művelését is. Ki mennyit vállalt, felosz­tották a tagok között. A tu­lajdonos köteles rendben tar­tani a fiatal gyümölcsfákat, ápolni szakszerűen, s mind­ezért termelhet olyan köztest a fák alatt, ami nem árt meg a fejlődő gyümölcsösnek. És ha lesz aki elhanyagolja, attól jövőre elveszik, mert nem pusztulhat senki nemtörődöm­sége miatt a közös telepítés. Hogy aztán mi lesz, ha ter­mőre fordulnak a fák, — hát azt a jövő dönti el. Azt már mindenesetre eldöntötték, a gyümölcsös közös tulajdon, s az is marad, abból senki egy négyszögölet ki nem vihet, ha kilépne is a szakcsoportból. Dolgozgatnak közösen is, egyénileg is, tanulnak egy­mástól és ismerkednek egy­mással. Jövedelmük nagyobb, mint azoké, akik csak egye­dül dolgoznak. Mert hiába, még a legkisebb összefogás is csak többre viszi az embert, mint az egyedüllét. Példa er­re mintegy negyvenezer fo­rintot érő közös beruházásuk, ami olyan felszerelésből áll, amit egy ember, egyedül nem vehet meg pedig nagyon kell a termeléshez. EZ IS HOZ A HÁZHOZ, a közös értékesítés is, — egy­szóval elég jól élnek, s ami sokat ér, tudják, hogy min­den egyes közös beruházás, minden közösen végzett mun­ka egy lépés, — a még na­gyobb jövedelemhez. Ez pe­dig nem kis dolog, hiszen ezen az őszön is, már hét gazdát hozott közéjük. Deák Rózsi Az előzetes tudományos számítások szerint 1975-ig 15 milliárd köbméterre növekszik hazánkban a gáztermelés Az Energiagazdálkodási Tu­dományos Egyesület és a Ma­gyar Kémikusok Egyesülete rendezésében a Technika Há­zában Haidegger Ernő, a Nagy­nyomású Kísérleti Intézet igazgatója érdekes előadásban számolt be hazánk gáz- és vil­lamosenergia termeléséről és fejlődéséről. Elmondotta, hogy a különböző energiaiparágak 15 éves távlati fejlesztési ter­ve szerint 1965-re a szénter­melés, az ideihez viszonyítva, 2 százalékkal növekszik és 1965-ben az áram előállításá­ra felhasznált szén 75 száza­lékkal lesz több az idei 9,7 millió tonnánál. Az előzetes tudományos számítások sze­rint az 1960—1975. évi fejlesz­tési előirányzat szerint 1975- re a gáztermelés 1,5 milliárd köbméterre növekszik, amely­nek 55 százaléka a háztartási fogyasztók rendelkezésére áll. (MTI) Az adácsi Vöröskereszt a szociális otthon lakóiért A Vöröskereszt adácsi szer­vezete kongresszusi felaján­lásként elhatározta, hogy pat­ronálja a vámosgyörki szociá­lis otthont. Novemberben a felnőtt aktívák egy alkalom­mal már ellátogattak az ott­hon idős lakóihoz, érdeklőd­tek kívánságaik, kéréseik iránt. Az egyetlen kérés ez volt: az élettel való közvetlen kapcsolat megteremtése. Az első látogatók éppen ezért ha­tározták el, hogy a legköze­lebbi alkalommal a szervezet vidám fiatal tagjait küldik el a vámosgyörki szociális ott­honba. A fiatal vöröskeresztes ak­tívák látogatására néhány nappal ezelőtt került sor. A gondozottak már várták a lá­togatást. Szeretettel fogadták a fiatalokat, azok meg rövi­desen táncra perdültek, dalol­tak, színjátszó csoportjuk kis jeleneteiket adtak elő. Tuza Jolán tanárnő, vöröskeresztes aktíva, általános iskolás cso­portjával még a fekvő bete­geket is felkeresték, akik szív­ből jövő köszönettel viszonoz­ták a kedvességet. A néhány órás látogatás után az adácsi fiatalok azzal búcsúztak, hogy nemsokára ismét ellátogatnak Vámos- györkre. Munkái ukkal elégedettek A recski Vegyes Ktsz mun­kásai lelkiismeretesen elvé­gezték a vállalt munkákat és éves termelési tervüket határ­idő előtt befejezték. Év végé­ig még több mint 200 ezer fo­rinttal túlteljesítik az éves vállalásukat. A szövetkezet kőműves részlege 1958. évben sok lakást épített fel a kör­nyékbeliek részére, asztalos részlege fényezett és festett bútorokkal igyekezett segíteni a lakosság ellátását. A Vegyes Ktsz-en belül működő cipész, szabó, villanyszerelő és fod­rász részlegek munkájával is elégedettek a környék lakos­Uadd tanuljon a gyerek Ideal Toy Corporation a neve annak az amerikai cégnek, amely nevéhez méltó ideális ajándékot gyártott karácsonyra a Teddy-knek, Jack-eknek és a többi amerikai gyerekeknek. A játék igen elmés, alkal­mas a gyermekek játékos kedvének kielégítésére, ugyan­akkor arra is, hogy a srácok, akik oly tájékozatlanok bizonyos technikai és tudományos kérdésekben, e játék útján megismerkedhetnek a tudomány egyik nagy sike­rével, s egyben annak gyakorlati alkalmazásával is. Az újszerű játék: egy atomágyú! Hossza egy méter, s „ártal­matlan gránátokat’ lehet vele kilőni. Nagyon kedves, hercig kis játékszer ez, az ember­nek csak örülhet a. szíve, hogy az amerikai cég, igy kará­csony. a szeretet ünnepe táján, gondolt a gyermekek fejlődésére. Hadd tanuljon a gyerek! Atomágyút kezelni! Hol a „sötét Äirika?" (Capetown, a Dél-Afrikai Unió fővárosa, s egyben a faji gyűlölet világviszonylatban is legjelentő­sebb központja. A világban betöltött rangjához méltó intézkedés született a minap, melynek értelmében sem a fővárosban, sem a környéken a négerek nem járhatnak moziba. A rendelkezés nem egészen így szól, hanem egész pontosan úgy, hogy csak a részükre rendezett külön elő­adásokat tekinthetik meg. Gyakorlatilag azonban ez nyil­vánvalóan egyet jelent a fenti megállapítással: nem jár­hatnak moziba. A mozi a magasabbrendű fehér fajé. meg a város is, meg a föld is, ahol már akkor ott éltek a mo­ziból kitiltott négerek ősei, amikor a ,.fehéreknek” még fogalmuk sem volt, hogy Afrikának déli csücske is van... Mégis igaz a megállapítás: sötét Afrika! Csakhogy azt ne a dzsungelben keresd, hanem Capetownban! (látó) — DETKEN, a KlSZ-szer- vezet keretében működő le­ánytanács tagjai részére a szakköri foglalkozásokon ké­zimunka tanfolyamot indít. A tanfolyam iránt már most is nagy az érdeklődés a fia­tal lányok és asszonyok kö­rében. 15 600 forint jövedelem egy hold répából mázsa cukorrépát takarítottak be. A répáért kapott pénz és egyéb járandóság összesen 15 600 forint jövedelmet jelen­tett holdanként. A szövetkezet tagjai — érthetően — igen elé­gedettek ezzel az eredmény­nyel. A nagyrédei Kossuth Ter­melőszövetkezet tagjai az idén szép termést takarítottak be cukorrépából. A jó talajelőké­szítés, trágyázás, az időben végzett vetés, a gondos nö­vényápolás eredménye lett, hogy holdanként 310 és fél ítélt a híróság>; A gyöngyösi „folyékony arany66 meg a nagy terméssel járó problémákat is. Az idő pénz, nemcsak a szőlő, meg a bor átvevőinek, hanem a terme­lőknek is. Tovább kell tehát tökéletesíteni az állami pincék berendezéseit, felszereléseit és elsősorban növelni kell a tá­rolóedények mennyiségét, an­nál is inkább, mert az egyéni gazdaságok igen kevés hordó­val rendelkeznek, még köze­pes termésüket sem tudják egész éven át tárolni, tehát termésük egy részét szüret alatt azonnal eladják, meg az­tán kell a forint is. A Gyöngyösi Állami Pincegazdaság az idén körülbelül háromszor annyi szőlőt és bort vett át, mint az előző évek hasonló időszakában. Amikor náluk is megtelt minden tárolóedény, kénytelenek voltak az átvételt egy ideig szüneteltetni. Minden intézkedést megtettek a men­tesítő szállítások, az Othello ipari célokra és a nova pálin­kának való mielőbbi feldolgo­zása éi'dekében. A termelési szerződéssel lekötött készlete­ket január végéig folyamato­san felvásárolják, de egyelőre csak az adóbort tudják át­venni, mert nincsen elegendő tárolóedény. így borért ebben az évben pénzt nem igen kap a termelő. Ez bizony érezhető az üzletek forgalmán is. A Gyöngyös és Környéke Kiskeres­kedelmi Vállalat igazgatója azt mondja, áru van bőven, a választék ellen sem lehet kifogás. Nagyobb forgalomra készültek fel de­cember közepére. Szembetűnő, hogy aránylag kevés az úgy­nevezett boros községek vásár­lása. Közgazdasági nyelven azt mondanák, hogy Gyön­gyösön nem a pénz, hanem a bor az igazi értékmérő, és a forgalmi esaköz, ez a legfőbb fizetési eszköz és nem a pénz, nem is az arany, hanem a bor tölti be a felhalmozási és kincsképző eszköz funkcióját is. Ehhez a kissé elvont fogal­makhoz nem sokat értenek sem a rédei, sem a tarjáni me­nyecskék. ök csak azt tudják, hogy borból karácsony előtt nem lehetett „pénzt csinálni”, hát elhalasztják egy kicsit a vásárlást. Nem sürgős éppen, mert a stafírung fele már megvan, a kislány meg csak jövőre megy iskolába. Ha valaki kételkedne abban, hogy ez a folyékony arany, vagyis a bor, a higanynál is érzékenyebben reagál a gaz­dasági élet változásaira, keres­se fel az Országos Takarék- pénztár gyöngyösi fiókját. Sokan takarékbetétükhöz nyúl­nak, mert nem lehet bort el­adni. Persze, aki nem épít­kezik, lányát sem adta férj­hez az ősszel, ffio tor kerékpárt, vagy autót sem vásárol, an­nak a csemegeszőlő árából marad még a betétkönyvben bőven. Ha fűnek-íának nem is di­csekedtek vele, de igaz, ami igaz, más esztendőkben is ter­mett sok bor. De arra még a legöregebb abasári termelők sem emlékeznek, hogy az adót nem vették el. Hát az idén ez is megesett. Szüret után hiá­ba vitték volna a mustban fizetendő adót, nem kéílett, mert az Állami Pincegazdaság sem tudta hová tenni. Úgy lát­szik, Abasáron sokan „nem tudják” még, hogy az adóbort több mint két hete átveszik már, vagy „rosszak az adóügyi tisztviselők”, mert nem mond­ták meg idejében. Valahol hi­ba lehet, mert Abasár a leg­utolsó helyen kullog az adó­fizetésben. Talán ez a „legsze­gényebb” község a gyöngyösi járásban? A két szomszédos község: Márkáz és Visonta ter­melői példát mutatnak az ál­lampolgári kötelezettség telje­sítésében, hiszen elsők az adó­fizetésben. Gyöngyöstarján * is hátul kullogott sokáig, de hamarosan kifizeti az évi adót, oedig itt is megissza napi adagját, aki szereti. Államunk komoly anyagi Sütő János, mint a bélapát­falvi Vegyes Ktsz asztalos részlegének vezetője ellen tár­sadalmi tulajdon elherdálásá­nak ismételten elkövetett bűn­tette miatt emelt vádat az ügyészség. Sütő János, mint részlegvezető, többször megrö­vidítette a ktsz anyagkészletét, s a megrendelőktől felvett pénzt nem fizette be, hanem nagy részét italozásra fordítot­ta. A társadalmi tulajdont 18 ezer forinttal károsította meg, s ezért a járásbíróság egy év és hathónapi börtönre, s vala­mint egyes jogainak három áldozatokat hoz hazánk szőlő-! kultúrájának felújítása és új területek betelepítése érdeké­ben. Az egyéni termelők nem rendelkeznek annyi hordóval és pincetérrel, hogy jó köze-; pes termésüket újig tudnák; tartani, hiszen sokan ma is; tárolásra alkalmatlan edények-; ben, eresz alatt, meg fészerek-! ben tartják a félig kiforrott bo-! rakat és ez a körülmény egy­általán nem szolgálja sem a! minőség, sem a készletek gaz-j daságos felhasználásának; szempontjait Bizonyíték erre; a sok darabban álló, savanyo-; dásr.ak indult bor. Szükségesek és feltétlenül kifizetődők az állami pince-: gazdaságok sürgős beruházá­sai, hiszen a borexport komoly valutát jelent az országnak. De ehhez nem elegendő a bő! termés. A mennyiség mellett; elsőrendű kérdés a minőség. A külföld józamatú, fokos, a; tájjellegnek megfelelő, azonos; minőségű bort keres, nem egy­két hektós. hanem nagy téte­lekben. Ez is a szövetkezés, a nagyüzemi termelés fölényét igazolja. Természeti és gazda-: sági adottságaink megvannak. Csak az embereken múlik, hogy a gyöngyös-környékiek; „folyékony aranya” ne foly­jék el, hanem a magyar bor­ból időtálló jó valuta, a ter­melők részére pedig több jö­vedelem, boldogabb és embe­ribb élet váljék. iír. Fazekas László évre való felfüggesztésére ítél­te. Az ítélet nem jogerős. XXX Vasziljevics András 1958. szeptember 19-én az esti órák­ban Gyöngyösön kivilágítatlan lovaskocsival hajtott, s ezáltal okozójává vált annak, hogy Simonyák István gyöngyösi lakos motorkerékpárjával ne­kihajtott. Simonyák agyroncso­lódást szenvedett, s a kórházba szállításakor meghalt. Az ügyészség a közlekedés veszélyeztetése bűntette miatt emelt vádat Vasziljevics And­rás gyöngyösi lakos ellen. A bíróság — íigyelembevéve azt. hogy a baleset elkövetésében Simonyák figyelmetlensége is szerepet játszott — Vaszilje­vics Andrást 10 hónapi börtön- büntetésre ítélte. Az ítélet nem jogerős. xxx Kecskés István ellen ugyan­csak veszélyeztetés bűntette miatt emelt vádat az ügyész­ség. Balogh Dénes motorkerék­párjával nekiment Kecskés István kivilágítatlan lovasko­csijának, 16 métert csúszott és súlyos sérüléseibe belehalt. A bíróság megállapította ugyan Balogh nagyfokú figyelmetlen­ségét, de Kecskést bűnösnek mondotta ki és ezért — rok­kantságát íigyelembevéve — nyolchónapi börtönbüntetésre ítélte. Az ítélet nem jogerős. Egy leningrádi gyár olyan csiszoló-korongokat készít, amelyek a minimálisra csök­kentik a hulladékot a fémek megmunkálásánál. A korong nem vastagabb egy papírlap­nál és könnyen hajlítható. Az új szerszámot elsősorban a germánium, szilícium, vagy ritka ötvözetek és félvezető anyagok megmunkálásánál használják. ^ntuan uáros anyahönpíböl Szüléitek: Patkó Erzsébet. Mol­nár Mária. Kiss Géza, Gólya Ka­talin, Oláh Judit, Gyenge Erzsé­bet Erika Köteles Mária. Kovács János, Molnár Éva. Házasságot kötöttek: Kollár Gyu­la Mihály és Dittel Katalin Rózái- ka. Nosza László és Pór Erzsébet­Meghaltak: özv. Dudás András­áé (Paícsik Terézia). Miklósi Lász­ló István, Farkas Gábor. ö3V< Szopató Antalné, Kórós Azmn,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents