Népújság, 1958. december (13. évfolyam, 267-289. szám)

1958-12-23 / 284. szám

1958. december 23.2 kedd NÉPÚJSÁG 3 Sxovjet írók Egerben Karácsony előtti séta BÁRMENNYIRE kitartóan esett is az eső vasárnap Eger­re, egy kis csoport mégis egy­re járta a várost, megtekintet­ték a főszékesegyházat, hosz- szasan időztek a várban, a kazamatákban és a Dobó Ist­ván Múzeum néprajzi kiállí­tásán ... Sokan megfordulnak egy esztendőben Egerben, — ám ez a csoport mégis több figyelmet érdemel: szovjet írók, műfor­dítók, újságírók valamennyien. Néhány napja érkeztek Ma­gyarországra, 10 napos tartóz­kodásra. Már voltak a Balaton mellett, Tihanyban, Veszprém­ben, s most a Magyar—Szovjet Baráti Társaság megyei elnök­sége meghívására néhány rö­vid órát eltöltöttek Egerben is. Valóban rövidnek tűnt min­den óra. A vendégeknek és a vendéglátóknak egyaránt. A szovjet írók ugyanis nem tud­tak betelni a város szépségei­vel, mindannyian még többet és többet szerettek volna látni, a házigazdák meg a látogatók munkásságáról, terveiről akar­tak hallani. Érthető, hiszen is­mert nevű írók, műfordítók többségükben. Először is Csu- kovszkij, a Szovjetunióban nagy népszerűségnek örvendő író és műfordító — a csoport vezetője. Személyében Csoko­nai Vitéz Mihály verseinek oroszra fordítójával találkoz­hattunk. A szokásos kérdések között természetesen ez is szerepelt: Tetszett-e Eger? S mikor Csu- kovszkij így válaszolt: nagyon szép város, de elnézést, ben­nem Tihany mélyebb nyomot hagyott — a kérdezők mégsem neheztelhettek, mert a műfor­dító máris indokolta kijelenté­sét: az első Csokonai-vers, amit fordítottam, ugyanis „A tihanyi echóhoz” volt. ÍGY ÉRTHETŐ IS. Csu- kovszkij elvtárs először járt Magyarországon, s Csokonai gyönyörű versének lefordítása után találkozni Tihannyal — nem kis élmény ... De a csojóort csaknem min­den tagja most látja először Magyarországot. Leonid Lenes, a neves humorista biztosan visz haza magával néhány kedves, vidám történetet, Rud- zievszkij elvtárs pedig — a moszkvai színházi lap, az Isz- kusztvo szerkesztője — épp úgy, mint Jelenei Tumorkina, az Ogonyok munkatársa, vagy a Literaturnaja Gazeta újság­írója, lapjuk hasábjain szá­molnak be egy-két élményük­ről. Egerről megemlékeznek-e ezekben? A vendéglátó sze­rénysége tiltotta ezt a kérdést, ám Levik elvtárs választ adott így is. — 1935-ben fordítottam elő­ször Petőfit orosz nyelvre — mondotta. — Utána Vörösmar­ty, Tompa, Arany költeményei következtek. Mennyi megraga­dó kép, gondolat minden vers­ben! Szinte egészen megismer­tem Magyarországot. S most, a valóságban is látni az önök szeretett nagy költőjének ha­záját — nagyon szép élmény. Ez a kis város, Eger, meg azért hagy mély nyomot ben­nem, mert olyan barokk-stílű épületeket láthattam, amelyek mindegyike eredeti formákkal büszkélkedhet, s nem valami divatmajmolás látszik rajtuk. Ez az egyik, ami megragadott engem a városban. A másik a vár. Nagyon sok régi várma­radványt láttam már, de az egrihez hasonlót még soha­sem. Nem építésének formái, stílusa fogott meg, hanem az, hogy milyen nagy gonddal igyekeznek az illetékesek meg­óvni a maradványokat, csak azért, hogy a látogató tiszta képet alkothasson magának a vár gyönyörű, hősi korszaká­ról, a törökök elleni védeke­zésről. Kit ez, kit más ragadott meg a szovjet vendégek közül Egerben. Volt, alti azt mondta: ilyenkor, vasárnap, nagyon csendes a város, de még így is látszik, hogy magas kultúrájú emberek lakják, akik féltve őrzik kincseiket, óvják a pusz­tulástól, csak azért, mert sze­retik lakóhelyüket, hősi múlt­jával, s egyre szépülő jelené­vel együtt. A SZOVJET VENDÉGEK mindegyike a Magyar—Szovjet Baráti Társaság szovjetunió- beli mozgalmának szorgos tag­jai. Eddigi munkásságukkal is igyekeztek erősíteni a két nép kapcsolatait, Magyarországon tett látogatásuk után meg él­ményekkel gazdagodva, még inkább segítenek honfitársaik­nak hazánk megismerésében. Ezt mondták búcsúzóul a ked­ves vendégek. Az eltöltött né­hány óra, s Eger dicsérete meg biztosíték is, hogy így lesz... As illetékesek figyelmébe A vámosgyörki Haladás Termelőszövetkezet központi tanyája mintegy két kilomé­terre van Vámosgyörktöl, — négyre Jászárokszállástól. Mind a két községben laknak tsz-tagok, s a központi tanya távolsága azt jelenti, hogy a tagoknak napi négy, illetve nyolc kilométert kell gyalo- golniok munkahelyükig. A tsz már sokszor kérte a gyöngyösi 34. számú AKÖV- -öt, hogy létesítsen megállót a központi tanya előtt, azon­ban kérésüket, arra való hi­vatkozással, hogy úgy is zsú­foltak a buszok, mindeddig elutasították. Az igazság vi­szont az, hogy péntek és szombat kivételével felfémé­nek a központi tanyánál vá­rakozó utasok is. A gyöngyös—halmajugrai nyolc kilométeres szakaszon négy feltételes megállója van az autóbusznak, nem volna tehát lehetetlen kívánság az sem, hogy a tsz megál­lót kapjon. Csak egy kicsit több megértést kérnek a szö­vetkezet tagjai az AKÖV ve­zetőitől.- csany községben az előző évekhez hasonlóan a jö­vő esztendőben ugyancsak nagy összeget fordítanak a járdák rendezésére. A beton­lapok vásárlására csaknem 160 ezer forintot biztosítottak. Eger olyan most, mint egy méhkas. Szép, hosszú fenyők­kel, átkötött csomagokkal, tö­mött kosarakkal, táskákkal igyekeznek hazafelé az embe­rek. Az idő is szép. A mere­dek szögben tűző napsugár még szebbé, csillogóbbá teszi a színpompásan feldíszített ki­rakatokat. Ilyen időben még a vásárlás is kellemesebb, mint a naptár szerinti vacogó, téli hidegben. Az ÁLLAMI ÁRUHÁZ ajtajánál egymásnak adják a kilincset a vásárlók. Kará­csonyra ajándékot vásárolnak. Ki a cipőosztályon, ki a kon­fekciónál válogat. Az üzletből senki sem lép ki úgy, hogy ne vásárolna valamit. Az el­múlt napokban több tízezer forinttal növekedett a napi forgalom. Az ÖRA- ÉS ÉKSZEUBOLT is szemmel láthatóan apasztja a pénztárcákat. Az eladó alig győzi csomagolni az ajándé­kozásra szánt tárcákat, bros­sokat, dísztárgyakat. Az el­múlt öt nap alatt 85 ezer fo­rint értékű árut adtak el. Különösen, — már a kora reggeli órákban — nagy a forgalom az ÉDESSÉGBOLT előtt. A redőnye még félig le­húzott, de a dús, szemetgyö- nyörködtető kirakat odacsalja a vásárlókat, s nem engedi tá­vozni őket addig, míg a fel­kínált édességből jó adagol nem vásárolnak. De hát ez érthető is. hiszen az édességbolt a gyerekek ka­rácsonyi raktára. A csokoládé­nál, cukorkánál ^nincs „éde­sebb” karácsonyi ajándék. Igen szép ajándék a könyv is. A KÖNYVESBOLT pultja előtt fiatalok, öregek válogatnak a szebbnél szebb színes mesekönyvekben, kül­földi és magyar irodalmi klasszikusok művei között. Bi­zonyára valamennyi könyv megtalálja majd boldog tulaj­donosát karácsony estéjén a fenyőfa tövében. Nehéz a választás a Marx Károly úti JÁTÉKÜZLETBEN. Az ajándékozásra váró apró­ságokat valósággal úgy kell elcibálni a kiállított játékok mellől. Nagy gondot okoz az itt vásárló mamáknak, vajon mi lesz a legkedvesebb játék, melyik varázsol majd mosolyt gyermekük arcára. A játékók­kal teli polcokról egymásután kerülnek le a babák, mackók, társasjátékok, s rövid idő múlva eltűnnek a kosaraik­ban, táskákban, hogy néhány nap múlva örömet szerezze­nek kis gazdájuknak. A bolt napi 12 000 forintos forgalmat bonyolít le. Akármelyik bolt­ba nyitunk be, raktáraik tö­möttek, mindenki kedvére vá­sárolhat, hogy szép ajándé­kokkal tegyék emlékezetessé az idei karácsonyt. Szenet hoz Egernek — Fát szállít — Kirándulókat visz Eger—Szarvaskői bánya között közlekedik sóikat jelent ez a vasút Eger szénellátásának biztosításában, majd Gubán Dezső elvtárs Eger város és környéke dolgo­zóinak nevében mondott kö­szönetét az építőknek. A beszédek elhangzása után az ünnepség részvevői az apró vonaton végigjárták a pályát, majd ünnepi ebéden vettek részt. Az Egri Kiskereskedelmi V. »Ajándékjegy"-sorsé!ásásiak eredménye s Ajándék-* jegy száma: 47 181 247 667 128« 1488 1762 1836 1909 1933 1946 2177 2210 2316 Nyereményt Társasjáték Műanyag-játék Nagy pólyásbaba Pettyes PVC labda Dia-néző Nagy, alvó hajasbaba Zongora Dia-néző Kisvasút Óriás fémépítőszekrény Társasjáték Óriás-mackó Műanyag-házikó Dia-néző 2508 Dia-néző 2525 Dia-néző 2572 M űan yag-perse ly 2583 Nagy-doboz építőkocka 2762 Nagy teherautó pótkocsi­val 2873' Társasjáték 2914 Dia-filmvetítő trafóval 3072 Dia-néző 3297 Társasjáték 3452 Számológép 3483 Társasjáték A nyeremények december hó 24- ig a Kisker. Játékvásáron, kará­csony után pedig a Játékboltban vehetők át; „Mit láttam a Kisker. Játékvásáron ?" c. pályázat eredménye I—IV. osztályosok == 1 díj: G-er- zovich Éva II. o. tan., I. sz. isko­la. I—IV. osztályosok = 2 díj Ro- honczi Károly III. o. tan. I—IV. osztályosok = 3 díj: Új­házi Mária III. o. tan., I. sz. isk. V—VIII. osztályosok = 1 díj: Fe- yér Levente VIII. o. tan. II. sz. is­VAAAVvWVWVWWW^WWWWWWWWWVWVVWWWWWWWWWSAAAAAAAAAAVWWVWVVWWWWVW kola. V—VIII. osztályosok = 2 díj: Bertha József V. o. tan. III. sz. isk. V—VIII. osztályosok — 3 díj: Gerzovich Márta V; o. tan. I. sz. iskola. A szép ifjúsági könyveket a pá­lyázat nyertesei a Játékvásáron átvették­A jövő év gépesítési terveiről a megye szénbányáiban A MÄTRA VIDÉKI Szénbá­nyászati Tröszthöz tartozó ak­naüzemeknek az elkövetke­zendő évben nagyobb teljesít­ményt kell elérniök, mint az 1958-as évben. A napi tervek teljesítése a jövő évben nagy miinkára kötelezi a tröszt bá­nyászait. Mennyiségileg a 625 vagon napi termelés teljesít­hető. Nehézséget okoz azon­ban az, hogy t a trösztnek nem áll módjában saját céljaiknak megfelelően negyedévenkénti ütemezésben elkészíteni a ter­vet. Az első negyedévben példá­ul 625 vagon lesz a napi terv, a másodikban 640, a harma­dikban 605 és a negyedik ne­gyedévben 630 vagon szenet kell termelniük. A tröszt önköltségi ellőirány­zata 1959-ben alacsonyabb, mint az ez évi volt. Egy tonna szenet 147 forintos költséggel kell kitermelniök a bányá­szoknak. De hogy az önköltsé­gi, meg a termelési terveket teljesíteni tudják, maradékta­lanul teljesíteni kell az 1959- es gépesítési tervüket; Minden üzem, a külfejtés kivételével két-két darab F 4-as, illetve F 5-ös vágathajtó gépet fog kapni és ezeket el­sősorban a rozsai 9-es aknán, a gyöngyösi 12-es aknán lehet jól kihasználni a hosszú ki­futású vágatokban. Mindkét bányában több mint egy kilo­méteres hosszúságon futhat egy-egy gép vándorlás nélkül. A tizes aknában és a Petőfi-al- táró üzemben frontelőkészíté­si munkákat végeznek. Az F 4-es gyorsvágat hajtá­soknál a régiektől eltérően új ként alkalmazzák a csille- szállítást kaparok és végtelen vitlák beépítésével. Ezt a módszert a szállításban a gyöngyösi 12-es aknán fogják bevezetni. Ez szükséges rész­ben azért, mert a készítendő vágat végérvényesen anyagel­látó vágat lesz, ahová egyéb­ként is kötélszállítást kell be­szerelni, nem utolsósorban szükséges azért is, mert gumi szállítószalagokkal nem tudják a gépeket ellátni. Itt a műve­zetőkre és a géppel dolgozó brigádokra vár az a feladat, hogy egy hónap alatt 250—300 métert haladjanak előre. A GYOSVÄGATHAJTÄS legújabb módszerét is alkal­mazni fogják a szűcsi 10-es aknában. Rendelkezésükre áll egy darab körszelvényvágó gép, amely háromméteres át­✓VVN/VVV/VVVVVVVVVVVVVVVVVVAAAAA/' Lemaradunk-e a buszról ? Látogatás az Autóközlekedési Vállalatnál mérőjű szelvényt bír vágni, & amelynek a földalatti lignit- bányszatban a vágathajtásnál nagy jövője lesz. Mint isme­retes a Mátravidéki Szénbá­nyászati Tröszt szénbehajtott vágatainál kicsi az előrehala­dás a körszelvényű vágatok esetében. A jövő évben azt akarják elérni, hogy a ráz- kódtatás nélkül kihajtott ba­nyavágatot TH gyűrűvel biz­tosítsák esetleg a későbbiek során a nagyobb szelvényű vágatoknál a gépek után köz­vetlen faraglást eszközölhet­nek. Az új módszerek mellett to­vább módosították a pajzsfej­tés munkálatait is. Az eddig elért eredmények után új paj­zsot készítettek 50 méter homlok-szélességgel, hidrauli­kus előtolással és főtebiztosí- tással. A lignittermelés költ­ségét nagymértékben növeli az import bányafa, ezért arra kell törekedniök a bányászok­nak, hogy a tömegtermelésű munkahelyeket, frontfejtése­ket korszerű biztosítással lás­sák el. Ennek egyik módja a páncélpajzsos biztosítás. Ugyancsak bányafa megta­karítást és korszerű biztosí­tást fog eredményezni a gyön­gyösi 12-es aknán bevezetett acéltámasz biztosítás is, mert jövő évben újabb 50 méteres frontfejtést biztosítanak acél- iámmal a gyöngyösi 12-es ak­nában: Az acéltámos frontfejtés mellett ugyancsak a Gyön­gyösi 12-es aknában kísérlet­képpen alkalmazzák majd a kamrafejtést, a három méter­nél vastagabb telepekben. \ fejtésben villamos gyutacsot használnak a robbantáshoz Egyelőre a fejtés kézierővel történik, de a rakodáshoz kö­zépnehéz rakodógépet alkal­maznak. A szállítás pedig fo­lyamatos korszerű szállítóbe­rendezéssel történik. A tröszthöz tartozó akna­üzemek tervteljesítését a jövő évben csökkentik és ezzel ará­nyosan emelik a külfejtés ter­melését. Az ecsédi külszíni fejtésen a magasabb terv tel­jesítése érdekében komplex gépesítést végeznek. Elkészí­tették az első jövesztő gép prototípusát és minden re­mény megvan arra, hogy a jövő évben olyan géptípust alakítsanak Id, amely a kül­színi fejtésen teljes mértékben mentesíti a jövesztésnél és a rakodásnál az emberi erőt. A FELSOROLT GÉPEKEN kívül még nagyobb jelentősé­gű gépi berendezések segítik elő a Mátravidéki Szénbányá­szati Tröszt jövő évi tervfel­adatainak teljesítését. K. J. Kész a kisvasút m. A múlt és az ez évi ta-; pasztalatok szerint általában; a járási székhelyek, valamint; az ipari gócpontok igénylik! jobban ezeket a kisegítő gép-! kocsikat. A másik intézkedésünk, hogy: minden esetben, ha valahon-! nap bejön a jelentés, tudjunk! biztosítani gépkocsit. A feladat! ez esetben inkább szerelőink-' re hárul, akik felkészülten, ké­sedelem nélkül javítják és; biztosítják a rossz állapotban; levő tartalék gépkocsikat. ; — Utolsó kérdésünk: milyen! nehézségek várhatók? — Az egri Autóközlekedési; Vállalat megtesz mindent; azért, hogy a forgalom lebo-: nyolításában fennakadás ne! legyen sem az áru, sem pedig; az utasszállítások alkalmával.; Természetes, ahhoz szükséges, az is, hogy az utasok megért-! sék a megnövekedett forgalom! lebonyolításának nehézségeit.! Reméljük, ez a megértés az! utazók részéről, ha nem ;s; mindenkinél, de nagyobb rész-; ben nem marad el. Kis» Béla < — Igen, sajnos, a karácsonyi forgalom növekedése miatt je­len esetben nem tudunk magá­nosoknak szállítást végezni. Vigasztalásul azonban elárul­hatom, hogy az ünnepek után, mivel a vállalatoknál megkez­dődnek az évvégi leltárak, gépkocsijaink felszabadulnak, s így a magánigénylők részére is biztosíthatunk három és fél — hattonnás gépkocsikat. — Milyen intézkedések tör­téntek az utasszállítás lebo­nyolítására? — Az utasforgalom nemcsak közvetlen az ünnepek alatt, hanem már jóval előtte meg­növekedett. A falvakból való­sággal özönlenek be a vásár­lók a városokba, ami csaknem kétszeresére növelte az utazók számát. Első nagyobb intézke­désünk a megerősített forgal­mi szolgálat. — Ezt mi tette szükségessé? — A napi szolgálattevők a felvilágosítások, a járatok pon­tos indítása mellett jelentik és egyben igénylik is, hogy melyik útvonalra mikor kell kisegítő tartalék gépkocsit be­állítani az utasok elszállításá­lyeknek kizárólag az a rendel­tetésük, hogy a megye vala­mennyi községbe — még a legeldugottabb helyre is — el­juttassák az árut. A legapróbb dísztárgyaktól kezdve az élel­miszerekig mindent mi szál­lítunk. Kétségtelen, az ünne­pek előtt jóval nagyobb for­galmat kell biztosítanunk s a fontosabb góepontibb helyekre, városokba (Gyöngyös, Hatvan) kisegítő járatokat állítunk be. — És ha nincs megfelelő mennyiségű tartalék gépkocsi? — Abban az esetben is tu­dunk segíteni. Gépkocsijaink általában egy-egy utat — mint például Eger — Gyöngyös — Petőfibánya — stb. két nap alatt tesznek meg. Reggel vi­szik az árut és másnap jön­nek vissza. Iiyem esetben azt az intézkedést tesszük, hogy az illető gépkocsivezető nem tölti kint az éjszakát ott, ahová az árut szállította, hanem még aznap visszatér és másnap reggel újra friss árut szállít az igénylő üzletekbe. — Az ünnepek alatt csak a nagyobb vállalatoknak szállí­tanak? Régi szokás — nemcsak itt Magyarországon, hanem világ­szerte —, hogy az emberek az év utolsó, egyik legnagyobb ün­nepét, a karácsonyt, családjuk, szeretteik körében töltik el. Akik távol dolgoznak ottho­nuktól, az ország valamelyik részén, mindegyikük azon van, hogy hazautazzon családi kö­rébe. Természetesen a megnöveke­dett utasforgalom jó lebonyo­lítása (gondolunk arra, hogy senki ne maradjon le az autó­buszról), igen nagy gondot okoz az autóközlekedési vál­lalatoknak. ! Az elmúlt napokban mi is : felkerestük az egri Autóközle­kedési Vállalat forgalmi osz­tályvezetőjét, Németh István ; elvtársat és megkértük, tájé­koztasson bennünket, milyen felkészüléssel várják a meg- ;növekedett karácsonyi utas-és áruforgalom lebonyolítását. ; — Mivel az ünnepek előtt !igen nagy az áruforgalom, !hadd válaszoljak először erre !a kérdésre — mondotta. ; — Megyénkben 11 rendsze­res darabáras járat van, me­Vasárnap délelőtt a kisvas­útépítők és a meghívott ven­dégek ünnepségre gyülekeztek az egri Rákóczi úti új TÜZÉP- telep udvarán. Déltájban itt került sor a gazdasági kisvas­út forgalombahelyezési ünnep- gggéxc. Gubán Dezső elvtárs, az MSZMP egri járási végrehajtó bizottságának titkára üdvözöl­te az építőket, majd ismer­tették az új kisvasút műszaki adatait, amely a szarvaskői bá­nyából hordja a szenet az uj TÜZÉP-telepre. A kisvasút építői nehéz, de eredményes munkát végeztek, amíg a hegyek között megépí­tették a 10 kilométernyi vas­útvonalat. Több ezer köbmé­ter sziklát, 22 ezer köbmé­ter földet mozgattak meg, s nyolc hidat építettek, közte az almárit, amely 36 méter hosszú. — Ez a kisvasút nagy jelen­tőségű Eger város és környé­ke szénellátásának megjavítá­sában — mondotta Pánti Béla, a gazdasági vasutak igazgató­ja, majd arról beszélt, hogy a kisvasút előreláthatólag 15 éven át szállíthatja folyamato­san a szarvaskői szenet, az ed-5 dig feltárt szén-készletek ugya-< nis ennyi időre elegiendők. < Ünnepi beszédében ismertet-« te a több millió forintos költ-< séggel megépített kisvasút < hasznosságát, amely nemcsak < a szarvaskői szenet szállítja < majd, hanem az Erdőgazdasag-! na-k is segít s már eddig más- < félezel- köbméternyi fát szál- < lított igen olcsón az Erdőgaz-< daságnak. Még egy kellemes < meglepetést is tartogat a kis-; vasút, nyáron a kirándulók is; igénybevehetik és a festőién; szép útvonalon kényelmesen; érhetnek el a „zöldbe” á kis-! vasút segítségével. ; Ezután Pánti elvtárs meg-; dicsérte a vasút építőit, akik; a nehéz terepen rossz időjárási! viszonyok közt dolgoztak, köz-! tűk Csütörtök Károly hídépí-! tőt, aki jelentős zsaluzó anya-! got takarított meg, Radics 1st-■ ván motorkezelőt, aki éjszaka; javította gépét, hogy nappal; munkába állhasson, Kiss; György kubikost, Aradi bácsit, : aki bár nyugdíjas, mégis je­lentősen kivette részét e nehéz; munkából. Az ünnepi beszéd után Bod­nár Péter, az Eger—Salgótar­jáni TÜZÉP Vállalat igazga­tója köszönte meg a kisvasút építőinek áldozatos munkáját, s arról beszélt, hogy milyen

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents