Népújság, 1958. december (13. évfolyam, 267-289. szám)
1958-12-23 / 284. szám
2 NÉPÜJSÁG 1958. december 23,. kedd Megreformálják-e a naptárt? — Érdekes, új naptárierrezet a* ENSZ előtt — A mi korunkra sokszor rámondják, hogy gyorsütemű, a mai ember mindig rohan, soha nincs ideje. Hogy menynyire számításba kell venni ma még a másodperceket is, azt bizonyítja az órahasználat, elterjedése. Azt már kiszámították, hogy hány ember írás- tudatlan, hánynak van és hánynak nincs lakása, hány négyzetméter terület jut egy- egy emberre stb., de azt még sehol sem olvastam, hegy hány óra jut egy emberre, azaz hány embernek van órája. Pedig bizonyára érdemes lenne ezt is megállapítani, mert az óra szerint osztjuk be a ma annyira drága időt; HOGYAN MÉRTÉK AZ IDŐT RÉGEBBEN Az időszámítás mindig sok bonyodalmat okozott és okoz ma is. Mert a nap 24 óráját ugyan pontosan tudjuk mérni ezredmásodpercnyi pontossággal működő óránkkal, de az éveket még ma sem tudjuk úgy beosztani, hogy kapástól ki tudnánk számítani hány nappal ezelőtt volt, mondjuk a Dózsa-felkelés. Kiszámítjuk ugyan, de tekintetbe kell először venni hány 31- es és hány 30 napos hónap volt azóta, hányszor 29 napos, hány szökőév maradt el stb. Az idő első mérőeszköze a Nap volt. A Nap időszakonkénti helyváltozááa igen alkalmas eszköznek bizonyult erre. A napnál nagyobb mértékegység a hónap volt, ennek hosszát a holdváltozás határozta meg. Még nagyobb időegység az év, amelyet a régi népek szintén a Hold változásával mértek (és a primitív népek még ma is mérnek.) Csak később kezdték az emberek az évet a Nap változásaival mérni; A rómaiak megállapították, hogy az év 365 napig és 6 óráig tart. Az új évet tavasszal ülték meg, március elsején, év vége pedig február 28-án, illetve szökőévben 29-én volt. Ezt a 29 napot szintén a rómaiak kezdték számításba venni, mert már rájöttek, hogy az év nem kereken 365 napból áll. A MAI NAPTÁR A 365 és egynegyednapos év sokáig használatban volt, de ez sem volt elég pontos, amint a csillagászok már régen észrevették. A tavaszi napéjegyenlőség idővel eltolódott, a Föld ugyanis nem 365 nap és 6 óra alatt kerüli meg a Napot, hanem 11 perc és 12 másodperccel kevesebb idő alatt. Ezért a legújabb naptárban, az úgynevezett Gergely-nap- tárban már meghatározták annak a módját is, hogyan lehet felszámolni a naptári évnek ezt az eltolódását. A Ger- gely-naptár bevezetésekor kimondták, hogy a százas évek közül (például 1600, 1700 stb.) csak azok szökőévek, amelyek 400-zal oszthatók. Ezért például az 1900-as év nem volt szökőév. Egy kis eltérés még ígv is van a naptári és az úgynevezett trópusi év között (trópusi év az az idő, amely alatt a Föld megkerüli a Napot.) Ez az eltolódás körülbelül minden 3600 évben egy nap. A Gergely-naptár kihirdetésekor az eltolódás a szökőév miatt már 13 napra rúgott. Ezért, 1572. október 4-e után átugrottak október 15-ére; ÜJ NAPTART KELÉ ÖSSZEÁLLÍTANI Az évet még ma sem mérik egységes rendszerrel. Még ma is használatosak néhol a Holdévek, sok helyen pedig még a szökőévet sem veszik tekintetbe. A csillagászok régóta fogta’- koznak már egy új rendszerű, az eddiginél tökéletesebb naptár összeállításával. Az első világháború után, amikor megalakult a Népszövetség, alakítottak is egy bizottságot az új naptár kidolgozására. A Népszövetség felbomlása után abbamaradt ennek a bizottságnak a munkája is. Amikor a második világháború után megalakult az ENSZ, újra napirendre került á naptár kérdése is. Miért éppen ezek a szervezetek foglalkoznak a naptár kérdésével? Azért, mert ha az ENSZ jóváhagyja az új naptárt, akkor az elterjed az egész világon, mert az összes tagállamok elfogadják. MILYEN LESZ AZ ÜJ NAPTÁR A naptár-reform kérdésével mostanában is foglalkozott egy ENSZ-bizottság. Többféle javaslatot vitattak meg. Ezeknek egyike — ennek elfogadása a legvalószínűbb — a következő: Álljon az év 364 napból. Ez a szám maradék nélkül osztható 7-tel, tehát pontosan 52 hét lesz az évben. A hónapok száma maradjon 12. A hónapokat négy háromliónapos csoportra, azaz negyedévekre kell osztani, minden negyedév első hónapja (január, április, július és október) legyen 31 napos, a többi hónap pedig 30 napos. így minden negyedév első hónapja mindig vasárnappal kezdődik, február, május, augusztus és november szerdán, március, június, szeptember és december pedig pénteken; A 12 hónap napjainak ösz- szege így kiszámítva, azonban csak 364 nap. Hová kell beszúrni a hiányzó egyet? És szökőév esetén hóvá teszik a másikat? EGY NAP NEM LESZ A NAPTÁRBAN Ez a számon felüli nap nem tartozik majd egy hónapba sem, hanem egyszerűen meghosszabbítják vele az évet. December 30-a után tehát egy „üres" nap követekzik, amelynek nem lesz sem hónapja, sem neve, mert 30-a szombatra esik, elseje meg vasárnapra. Az óv utolsó napja és a következő év első napja között lesz még egy nap. Szökőévben pedig beiktatnak még egy napot. Valahogyan azonban jelezni kell ezeket az üres napokat is. Hiszen azt is el kell majd látni keltezésssel. Ez a legkisebb gond. A napokat ugyanis mindig nagy történelmi eseményekkel szokták jelezni. Ezt' a napöt is — a közönséges év üres napját — egy ilyen eseményről nevezik el, A szökőév ráadás-napja pedig olyan esemény napja lehetne, amelyre nem szívesen gondolunk, de jó, ha nem felejtjük el. Mondjuk Hirosima-napja. „Történelmi öt esztendő" — a Pravda vezércikke — MOSZKVA (TASZSZ): A Pravda hétfői számának vezércikke megemlékezik róla, hogy öt évvel ezelőtt, az SZKP Központi Bizottságának emlékezetes szeptemberi plenáris ülésén éles bírálat hangzott el a mezőgazdaság irányításában mutatkozó hibákról és a kolhozépítés lenini politikájának eltorzításáról. Mint a Pravda rámutat, nehézségek támadtak a dolgozók kenyér-, tej-, hús- és zöldségellátásában. Mindez veszélyes következményeket rejtett magában. Az SZKP Központi Bizottságának szeptemberi, januári és más plenáris ülései, valamint a XX. pártkongresszus kidolgozta a mezőgazdaság gyors fejlesztésének programját. A pártnak és az egész szovjet népnek a mezőgazdaság fejlesztéséért folytatott harcát győzelem koronázta. Rövid idő alatt sikerült leküzdeni a mezőgazdaság elmaradását, megerősíteni a kolhozok és szov- hozok gazdaságát. A Pravda hangsúlyozza, hogy a szovjet mezőgazdaság fejlesztésének sikerei nemzetközi jelentőségűek. Ékesszólóan bizonyítják a lenini szövetkezeti terv diadalát, a szocialista mezőgazdaság fölényét a kapitalista mezőgazdasággal szemben. E sikerek erősítik a szocializmus világrendszerét, s értékes példát mutatnak a többi szocialista országnak. A Pravda vezércikke végezetül utal rá, hogy ma nyílik a Szovjetunió Legfelső Tanácsának ülésszaka, amely a szovjet állam életének nagy jelentőségű kérdéseivel foglalkozik. Többek között összegezik az országos vita eredményeit, amely vita az iskola és az élet kapcsolatainak erősítéséről, s a szovjet közoktatás- ügyi rendszer fejlesztéséről folyt. Az ülésszak minden bizonnyal eredményesen hozzájárul a kommunista építés tervének megvalósításához — írja a Pravda hétfői számának vezércikke. Beiktatták Venezuela új elnökét CARACAS (MTI): Mint a Reuter jelenti, Caracasban szombaton iktatták be hivatalosan elnöki tisztségébe Ro- mulo Betancourt-t, Venezuela december 7-én megválasztott új elnökét. A megválasztott 51 szenátor közül 32 a demokratikus akciópártot, 11 a köztársasági demokratikus uniót, 6 a keresztény-szocialista pártot és 2 a kommunista pártot képviseli. A 133 képviselő mandátum megoszlása a következő: demokratikus akciópárt 73, köz- társasági demokratikus unió 34, keresztény-szocialista párt 19, kommunista párt 7. Megnyílt a Szovjetunió Legfelső Tanácsának második ülésszaka MOSZKVA (TASZSZ): Hétfőn délelőtt tíz órakor a Kremlben megnyílt a Szovjetunió Legfelső Tanácsának második ülésszaka. A Legfelső Tanács Szövetségi Tanácsa és Nemzetiségi Tanácsa egy időben tart ülést és jóváhagyja az ülésszak napirendjét. A Német Demokratikus Köztársaság kormányának nyilatkozata a NATO Berlinnel kapcsolatos határozatáról BERLIN (ADN). A Német Demokratikus Köztársaság kormánya nyilatkozatban utasította vissza a NATO Berlinnel kapcsolatos határozatát. A nyilatkozat rámutat, hogy a NATO-nak Nyugat-Berlinben nincsenek jogai. Az NDK és a békeszerető hatalmak sohasem engedik meg, hogy Nyugat-Berlin a NATO protektorátusa legyen. A NATO határozata durva beavatkozás az NDK belügyeibe. Az NDK kormánya hajlandó tárgyalni a nyugat-berlini kérdés békés rendezésével és a szovjet szervek által ideiglenesen gyakorolt funkciók átvételével összefüggő kérdésekről — hangoztatja a nyilatkozat. A New York Herald Tribune Eisenhowerről Időjárásjelentés További esők. Várható időjárás kedden estig: felhős, párás, ködös, enyhe idő. eok helyen eső, egy-két helyen esetleg zivatar, mérsékelt szél. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet: 3—6 fok. Legmagasabb nappali hőmérséklet kedden: 9—12 fok között. (MTI) NEW YORK (CTK). A befolyásos New York Herald Tribune december 19-i száma kommentárt közöl „Eisenhower, a katona” címmel. Eisenhower elnököt a legutóbbi években nem érte ilyen heves támadás, mint most. Higgins, a cikk írója azzal vádolta Eisenhowert, hogy „megalkuvó magatartása” és fogyatékos katonai ítélőképessége az oka annak, hogy a haditechnikában az Egyesült Államok elmaradt a Szovjetunió mögött. A kommentár megállapítja, hogy a második világháború idején sohasem Eisenhower készítette el az igazi stratégiát, hanem mindig mások. A ló az elmúlt héten fi- gyelmesen olvasta az újságok külföldi jelentéseit, s köztük a Párizsból keltezett híreket, volt min elgondolkoznia. A hét elején valóságos „diplomáciai fesztivál” kezdődött a francia fővárosban. A nyugati országok kormányai persze nem valami ünnepélyes alkalomra gyűltek össze, hanem belső ellentéteik megszüntetésére és nem utolsó sorban a Szovjetunió elleni fegyverkezési verseny fokozása céljából. A nyugati közvélemény azt várta volna elsősorban a párizsi tanácskozástól, hogy kivezesse, a nyugati diplomáciát abból a zsákutcából, amelyben megrekedt. Nagy csalódással tapasztalták azonban, hogy a nyugati hatalmak Kelet és Nyugat viszonya tekintetében makacsul ragaszkodnak merev nézeteikhez. Ráadásul nem oldották meg azokat az ellentéteket sem, amelyek elválasztották őket a NA- TO-tanács ülésszaka előtt. A párizsi tanácskozások napirendjén három fő kérdés szerepelt: a Szovjetunió javaslata Nyugat-Berlin helyzetének megoldására, Anglia és Franciaország összetűzése az európai közös piac miatt és nem utolsó sorban a NATO katonai kérdései. A tanácskozás után kiadott záróközlemény a vitás kérdésekről hallgat, s csak egyetlen pont egyértelmű benne, amely a katonai problémákat érinti és megerősíti, a NATO változatlanul szovjetellenes koalíciós jellege. Az össze- sereglett 15 külügyminiszter újfent hivalkodóan írásba foglalta „elszánt akaratát”, hogy nukleáris megtorló fegyvereket vegyen igénybe. Forma szerint ugyan kijelentették, hogy a szocialista tábort és a tőkés világot elválasztó poliNemzetkösi szemle: Fcgyvercsorgdés és civódás Párizsban tikai kérdések igazságos rendezése mellett foglalnak állást, de egy szót sem szólnak a Szovjetunió konkrét javaslatairól, amelyeket a NATO tagállamainak tett. A NATO tanácsa mindezekről nem vesz tudomást... Egy azonban mégis megállapítható: az atlanti tanács ülését a berlini kérdés uralta. E tekintetben a szov- jetellenesség felülkerekedett a más téren megmutatkozó éles ellentéteken. Ismeretes, hogy Adenauer a legdurvább módon akarta visszautasítani a Szovjetunió javaslatát Berlin ügyében. Ezt az álláspontját azonban mégsem tudta kívánsága szerint keresztül vinni, szövetségesei — mint Dulles is — nem akarták becsapni az ajtót a további tárgyalások előtt. Dulles, Selwyn és társai immár harmadszor, de most kórusban mondták azt, amit kétszer külön-külön elmondtak: nem fogadják el a Berlinre vonatkozó szovjet javaslatot. I1 z az egyetlen pont, ami^ ben a nyugati politikusok meg tudtak egyezni. A Szovjetunióval kötendő ellenjavaslatok dolgában azonban a Nyugat nem mutatja a megegyezés legkisebb jelét sem. Az angol kormány legalább belátja, hogy pusztán tagadó válasz nem elegendő, ezt azonban nem hajlandó hangosan kimondani... Berlin kérdéséről egy olyan tanácskozáson hajlandók a nyugati hatalmak a Szovjetunióval tárgyalni, ahol az össznémet kérdést vitatnák meg. A másik „konkrét napi- rend”-ben, a szabadkereskedelmi övezet ügyében Franciaország és Anglia nem tudott megegyezni, s a kilátások sem biztatóak, sőt az összeütközés arányai csak most kezdenek kibontakozni. Angliának az a figyelmeztetése, hogy megtorlásokkal vág vissza a hátrányos megkülönböztetéséért, csak olajat öntött a tűzre. így feszültté vált a gazdasági helyzet. Egyre jobban emlegetik, hogy kereskedelmi háború tör ki Európában. A nyugatnémetek valamiféle közvetítőként akartak részt venni a vitában, de az angolok azt kétes értékűnek tartják. — Mondják, valószínűleg Bonn titokban örül annak, hogy exportőrei előnyöket élveznek majd Angliával szemben a Franciaországgal, Olaszországgal és a Benelux-orszá- gokkal folytatott kereskedelemben. Mindenesetre megállapítható, hogy a vitában a franciák húzták a rövidebbet az angolokkal szemben. Az angoloknak sikerült éket verniük Franciaország és az európai közös piac öt másik tagállama közé. Erről Sir David Ecetes, angol kereskedelmi miniszter az alsóházban Iájelentette, hogy „az újabb angol javaslatok Párizsban nagyon kedvező visszhangra találtak.” Megerősítette, hogy az angol javaslatot nemcsak a közös piachoz nem tartozó országok támogatják, hanem még egyes -személyiségek és kormányok is a közös piacon belül. Viszont az is tény, hogy Anglia örülhet majd, ha európai kereskedelmét a jelenlegi színvonalon tudja tartani január elseje után, amikor kedvezőtlenebb elbánásban fog részesülni. Az ex’edménytelen tárgyalást január 15-re napolták el, amikor az európai gazdasági együttműködés szervezetében egy új bizottság vizsgálja meg a tervezetet és próbál javaslatot tenni. Ez azonban az előjelek szerint kevés reménnyel kecsegteti a gazdasági téren szembenálló európai országokat. A NATO-tanács párizsi ** ülésének egyik igen jellegzetes új vonása Nyugat- Németország politikai és katona-politikai előretörése. Nyu- gat-Németországnak sikerül elfoglalni a NATO-ban azt a légüres-teret, amely annak következtében állt elő, hogy a francia hadsereg nagy része Algériában van lekötve. Az egész világsajtó ismételgette a múlt napokban, hogy a „tanácskozásokon Adenauer igen sokat nyert, míg Charles De Gaulle igen sokat vesztett” Azaz más szavakkal: a nyugatnémetek elérték, amit akartak, a franciák azonban nem. Mindez azokban a kérdésekben jutott kifejezésre, amelyeket a NATO atomháborús gépezetének felépítésében és meggyorsításában a nyugati országok számára megjelölt az amerikai erőpolitika. Az európai fegyverkezés, a NATO európai támaszpontjainak kiépítésében ma már egyre inkább Bonn szabja meg a nyugat politikáját. Adenauernak ma jelentős befolyása van Franciaország és a többi országok politikájában. Ezzel voltaképpen megakadályozza, hogy a Nyugat valamiféle építő jellegű választ adhasson Moszkvának, A nyugatnémetek új szerepének eredménye az is, hogy a tanácskozásokon nem vitatták meg a Kapaczki-tervet, mert mint ahogy NATO-körökben hangoztatták — Rapaczki-terv halálos csapást mérne a NATO terveire. A NATO-tanács ülésén elemi erővel robbant ki ismét az amerikai—francia ellentét. Egyes nyugat-európai kormányok ellenállást tanúsítanak az amerikai rakéta és nukleáris támaszpontok tervével szemben. Ezek között is Franciaország a legmakacsabb. Guillaumat francia hadügyminiszter a vitában nyíltan beismerte, mily súlyos az a teller, amit a katonai kiadások rónak Franciaországra. Rámutatott, hogy a katonai kiadások nagyságát tekintve országa az Egyesült Államok után a második helyre került a NATO tagállamok között. Franciaország egymillió embert tart fegyverben. A hadügyminiszter azt próbálta bizonygatni, hogy az algériai gyarmati háború „megfelel az Atlanti Tömb érdekeinek.” Ennek hangsúlyozása nem véletlen. De Gaulle tábornok ugyanis Afrikára is szeretné kiterjeszteni az atlanti paktum határát, s így biztosítani a szövetségesek támogatását az algériai háborúhoz. Az amerikaiak ellenzik a francia elgondolást, mert ezzel még inkább magukra vonnák az arab államok és az afrikai népek amúgy sem titkolt ellenszenvét. A franciák azzal is ellentéteket támasztottak a NATO-n belül, hogy követelték az amerikai atomtitkok kiszolgáltatását. Az elutasító amerikai válaszra a franciák azzal felelnek, hogy elvben elzárkóznak az amerikai kilövőpályák francia területen való megépítése elől, mivel a hatalmi politikát követő De Gaullenak ebben is az az álláspontja, hogy az amerikai atomlövedékeknek francia ellenőrzés és francia parancsnokság alá kell kerülniük. A De Gaulle-kormány a katonai természetű problémákon kívül a hírhedt „atlanti direktórium” elgondolásának hangoztatásával is növelte a véleménykülönbségeket. Washingtonban továbbra is tiltakoznak ez ellen, nem akarják maguk ellen ingerelni Franciaország európai riválisait, Nyugat- Németországot és Olaszországot. A nyugati atomháborús gépezet felépítésének meggyorsításában hathatós eredményeket akar elérni a NATO. Egy nyilvánosságra nem hozott döntés szerint megegyeztek abban, hogy Spaak főtitkárt elküldik az összes NATO-főváro- sokba, hogy „fizetési és fegyverkezési kedvet öntsön a szövetségesekbe.” Le akarja törni bizonyos NATO kormányok ellenállását, amelyek nem hajlandók támaszpontok építését engedélyezni területükön. A főtitkárnak ezenkívül még sok egyéb teendője is lesz, mint például megegyezést elérni a ciprusi kérdésben, az izlandi angol halászati vitában, stb. • • fj sszegezve, a nyugati diplomaták párizsi nagy fesztiválja a háborús propaganda és készülődés jegyében zajlott, le. Közösen megfogalmazott véleményük ködös formulái mögött világosan felismerhető a NATO-nak az a szándéka, hogy egváltalán nem szándékoznak abbahagyni az Egyesült Államok diktált» fegyverkezési versenyt.
