Népújság, 1958. november (13. évfolyam, 240-265. szám)

1958-11-02 / 241. szám

/

1958. november 2., vasárnap

NÉPÜJSÁG

s

„Mi munkások indítottunk versenyt...“

Munkaverseny részvevői között a gyöngyösi Szerszám- és Készülékgyárban

DÍSZES PLAKÁT üdvözli a november 7-e tiszteletére munkaversenyben álló dolgozókat a gyöngyösi Szesrszám- és Készülékgyár előcsarnokában. A hatalmas gépterembe kifüggesztett versenyvállaiá- sok egy-egy részleg elhatározásáról adnak tudósítást.

Szalai Zoltán nevét is ott lehet olvasni a versenyzők között az esztergályos részleg dolgozóinál. Mindig az elsőkkel tart. Ha versenyről van szó, ő ki nem maradhat belőle.

— Az életnek az a rendje, hogy előrehaladjon. És miért pont mi legyünk azok, akik egy helyben topogunk. Saját erőnkből kell előre lépnünk - kiáltja át a zúgó esztergapad fölött.

— Segítjük egymást, hiszen a közös eredményt, a brigád teljesítményét nézik. Amelyikünknek nem megy valami, az megkérdezi a másiktól, így lehet csak jól dolgozni. Azoknak meg, akik nem törődnek a munkájukkal, nem nagy jövője van a brigádban. Akik selejtet gyártanak, rég itthagyták a csoportot, elmentek a gyárból is.

Nem erőszak a disznótor” — ezt tartja egy jó magyar közmondás. Ugyanígy van ez a munkaversennyel is. Csak az lép közénk, alá önként vállal feladatokat, s a munkát el is végzi — magyarázza, majd új munkadarabot fog a gépbe, s keze nyomán fényesen alakul a fúrat, tökéletes lesz a sebességváltó-kerék.

A terem másik felében a köszörűgépről fényesen száll a szikra és a gép, mintha tudná, hogy gazdája, Szabó Sándor versenyben van a szomszéd Birnbaum Istvánnal, — gyorsabban, egyenletesebben forog.

Sanyi bácsi tanítványa volt Birnbaum István, az ő keze alatt vált jó szakmunkássá.

— Meg kell nyomni a gombot, ha azt akarom, hogy ne maradjak szégyenbe a többiek előtt. Az a gyerek, mestere munkájának — mosolyodik el és mondja jogos büszkeséggel hangjában Szabó Sándor.

— Nehéz vetélytárs a mesterem is — adja vissza az elismerést az egykori tanuló. De ez a verseny nem a nagy számok, nagy eredmények versenye, itt nem születik 400 és 1000 százalékos eredmény. Mi azt tartjuk, hogy jól megcsinálni egy munkát, s ez többet jelent, mint 10 félig kész, selejtes darabot átadni a MEO- nak. A minőség a fontos! Vigyáznunk kell a selejtre, mert IV.

IV.

A KLERIKÁLIS Néppárt első alkalommal, ezen a választáson, a legelmaradottabb, a pétervásári kerületben állított jelöltet, de bizony ott is nagyon csúfosan megbukott. Kik állottak megyénkben a Néppárt mögött? Kitűnik ez abból a korabeli tudósításból is, mely hírt adott a Pétervá- sárán tartott első értekezletről: „ ... a Kakas vendéglőben ... mintegy 15—20 választó jelent meg, jobbára papok, kántorok ..

Jellemző, hogy éppen Heves megyében nem tudott a Néppárt tért hódítani, gyökeret verni, ahol minden adottsága a rendelkezésére állott. De felismerte a nép — mint egy Heves megyei sajtóvélemény írta —, hogy „megint Becsből hurcolták ide a reakciót, a bi- gottságot, a lelkiismereti türelmetlenséget ... Becsben a nép söpredékével áll szövetségben, hogy fekete céljait megvalósíthassa, — itt, Magyar- országon, a „népvárt” hangzatos címén mételyezi meg a közerkölcsiséget. Vajon miért akar ez a oárt itt. Magyarországon, Béc? előőrse lenni?” $gy másik idevalósi kommentár kifeitette, hogy „a Néppárt egészen új és bizonyára kóros tünete a magyar volitikai életnek ... a kereszténység dicső tanait foglalta le pártcélokra s a vallásból politikát csinált .. .”

nálunk a köszörűsöknél igen nagy összeget jelent.

EZ SZEREPEL ELSŐ vállalásukként a részleg felajánlásában: — A munkaselejtet 2000 forintra csökkentjük!

Nem lesz könnyű munkájuk a köszörűs részleg dolgozóinak, de ahogy mondták Nagy Jáno- s ék, Mátrai Istvánék, eddig komolyabb j selejtjük nem akadt, bizakodással várják az eredményhirdetést.

A versenyző férfiakkal együtt női brigád is küzd a jobb teljesítményekért, a selejt leszorításáért. Három esztergályos brigád közül az augusztus 20-ra hirdetett munkaversenyt a női brigád dolgozói nyerték.

— Megmutattuk a férfiaknak, mi is tudunk úgy dolgozni, mint ők. Szeretnénk megnyerni ezt a versenyt is — így bizakodik a csoportvezető Csontos Aranka és a brigádtagok: Borsodi Dezsőné, Zsó- der Emma.

Ök 900 forintra csökkentik a munkaselejtet, legalább is ez áll a vállalásukban. A munkatársak véleménye szerint egy versenyponttal nincsenek „kibékülve” a piros fejkendős asszonyok, ami csodálni való, ez a gépkarbantartás és a munkahelyek tisztántartása. A háziasszonyok gyári „házatája” nem mindig a legtisztább. Ha nem akarnak lemaradni a versenyben, gyakrabban kell sepergetni a saját gépük körül.

A sok lelkes hangú beszélgetés panaszkodással ér véget.

— Mi is versenyeznénk, de az a típus, amit mi gyártottunk, már kifutott. Nagyon rossz a munka-ellátottságunk. A megállapított bérosztályunktól három-négy kategóriánál alacsonyabb bért kapunk, mert nem tudnak megfelelő munkát biztosítani. Amíg az új gyártmány meg nem indul, mehetünk munkát kódulni.

így fogadtak Sztrakota Gé- záék. Ez az állapot — ahogy ők mondták — egy hónapig is elelhúzódhat. A gyár vezetőségének segíteni kellene őket, hogy emiatt ne essenek ki a munkaversenyből, megkapják a képesítésük után járó fizetést. Az ő brigádjuk létszámával is emelkedne a versenyben levő 129 munkás száma.

Helyes és reális munkaverseny van a gyöngyösi Szerszám- és Készülékgyárban, ami meglátszik a termelésiben is. Szeptember 30-áig az átlag havi selejtérték 77 ezer forintról 55 ezisr forintra esett visz- sza, tehát 28,4 százalékkal csökkent a munkaverseny megkezdésével.

E CIKKBEN FELSOROLTAK tények, számok és vélemények egy munkaversenyről, amelyet a munkások indítottak el saját akaratukból, önkéntes alapon a gyöngyösi Szerszám- és Készülékgyárban, s melynek máris biztató eredményei vannak. A háromhónapos verseny december 31- ével zárul. Reméljük — sikerrel!

KOVÁCS JÁNOS

... hogy a cremonai múzeum őrzi a „hegedű atyját”, amelyet Amati készített 1515 körül.

... hogy Japánban nemrégen pályázatot hirdettek új ércpénz készítésére. A zsűri Hirohito császár arcképét választotta az érem egyik felének díszítésére. Amikor a döntést előterjesztették a pénzügyminisztériumnak, az felháborodottan utasította vissza a tervet, mert „elképzelhetetlen1’, hogy őfelsége arcképét akárki zsebre vághassa. Ez felségsértés.

... hogy Ferrara egyik közjegyzőjénél dolgozik Giuseppe Gnudi, alá most állította fel a legújabb „világrekordot.” Leült írógépe mellé és 152 órán át írt. Ezalatt összesen 3 672 000-szer ütötte le a billentyűket.

... hogy egy 17 éves olasz pásztorfiú 1254 kilométert tett meg gyalogszerrel Catanzero- ból Milanóba, hogy egy rádióversenyen válaszolhasson egy 400 000 szóból álló irodalmi műről feltett kérdésekre. A pásztorfiú betéve tudja az egész művet.

... hogy a kutya 103 napig bírja ki élve a koplalást, a lazac 105 napig, a cápa 112 napig, a béka 365 napig, a teknősbéka 5—600 napig, az óriásikígyó 700 napig, a krokodil 740 napig. Az ember legfeljebb 5—6 napi koplalásra képes.

... a pápai állam postabélyeg sorozatot ad ki az interregnum alkalmából. A bélyegek az egyházi hatalmat jelképező keresztben fekvő kulcsokat ábrázolják, felettük a címersátorral. A bélyegeken a következő felirat lesz: „a pápai szék betöltetlen, 1958.” I

Elkészült Kína első könnyű személyszállító repülőgépe

z*'4*, MK» ' - - » i

Elkészítették a Kínai Népköztársaságban az első kétmotoros könnyű személyszállító repülőgépet. A gépet a Pekingi Repülőgépipari Intézet tanárai és diákjai tervezték és készítették. A könnyű gép befogadó képessége nyolc személy és a pilóta. Óránkénti sebessége 300 kilométer, s a legkisebb repülőtereken is le tud szállni.

ZVNAA/VVVVVVVVV'VV^AA/VVVNAAA/VNAAAA/VNAA^VV/VSA/VVVVV/VVVVS/VVS^VA/VVVV/ '^V'AAMAA/WWWWiáWWVVW'ái

A nép és je lőttje találkozott a csányi választási nagygyűlésen

OKTOBER 31-ÉN este a szó valódi értelmében zsúfolásig megtelt a csányi kultúrház. A dolgozók nagygyűlésre jöttek össze, hogy meghallgassák Papp Sándorné elvtársnőt, a megyei tanács vb-elnökhelyet- tesét. megyei képviselőjelöltjüket. Hat óra után már egyetlen emberrel se fért több a terembe és az ablakokat kellett kinyitni, hogy az udvaron tartózkodók is végighallgathassák a beszédet. Idős asszonyok, fiatal lányok, férfiak figyelemmel hallgatták az előadót és nem akadt egyetlen ember se, aki befejezés előtt ott hagyta volna a gyűlést. A legtöbb embernek csak állóhely jutott, de a nagygyűlés senkinek se bizonyult ' hosszúnak. Papp Sándorné elvtársnő beszéde eleién a múltra emlékeztetett. A beszéd alatt lestem, figyeltem egy magas, csontos arcú férfit. Munkából jöhetett egyenesen, hisz olajosán, munkásruhában állt meg az ajtóban. Figyelmesen hallgatta az előadást, maid amikor a beszédnek vége lett, csak ennyit mondott: — Igazat beszélt! — Megszólítottam, beszélgettünk. Elmondta, hogy maga is átélte, kipróbálta a cselédsors minden keserűségét, amiről beszélt az előadó is. Járt sum- másnak és végiglátogatta a dunántúli, szabolcsi uraságokat.

— Látja, a mi gyerekeink már csak hallomásból tudják, mi volt az a cselédsors, — mondotta. Nem árt egy kicsit, ha néha erről is beszélnek nekik. — Messzire jutottunk a tizenhárom esztendő alatt. — tette még hozzá. Most, hogy az elvtársnő itt számbavette eredményeinket, most látja csak igazán az ember, hogy mennyire haladtunk.

A TEREMBEN és az udvaron felcsattant a taps. mikor az előadás véget ért. Valaki megfogta a karomat, hogy indulni készültem. — Még ne menjen el elvtárs. hallgassa meg ezután a szép beszéd után a mi gyerekeinket is, a csányi úttörőket.

A színpadon újra felgördült a függöny. Pirosnyakkendős úttörők egy cserép virágot nyújtottak át Papp Sándorné elvtársnőnek és üdvözölték őt, maid elkezdődött a kultúrműsor. A nézőtér elcsendesedett újból és szállt a muzsika, az

ének a csányi kultúrházban. Az igazat megvallva, nem akartam hinni a fülemnek, amikor az apró emberkék zeneszerszámaiból felcsendült Verdi Traviátája. Éreztem, hogy a csányi gyerekek ma, ezen a nagygyűlésen a legtöbbet, a legnagyobbat akarják adni és a hegedűk szavában, a zongora billentyűiben, a klarinétok sípjában, a dobok per- aésében szívük, lelkűk is megszólal. Kedves látvány volt, amint Mezei Zsuzsika, a IV. osztályos úttörőkislány édesapja mellett ülve négykezest játszott. A Marsellaise-t játszották nagy sikerrel. Csodálatunk egyre csak fokozódott, hisz Strauss-, Schubert-dara- bok következtek egymásután. És a közönség, a csányi munkások. parasztok lélegzetvisz- szafoitva élvezték a gyönyörű muzsikát, hallgatták falujuk szülöttének. Szklenár Lászlónak az Erkel Ferenc zeneiskola IV. éves növendékének operaáriáit.

VÉGET ÉRT A CSÁNYI

választási nagygyűlés. Szép volt és biztosan még sokáig emlékezetében tartja majd az egész falu.

4 Kérdés és 4 felelet

... Mik az ionoszféra! füttyök?

Olyan hangokról van szó, amelyek a zuhanó bomba éles süvítéséhez hasonlóak. A nagyon alacsony rezgésszámú elektromágneses hullámok továbbítják őket, amelyek vihar esetén légköri kisülésekből keletkeznek és valószínűleg a Föld mágneses erővonalainak irányában terjednek. Érdekes, hogy az említett hangok nagyon rendszertelenül észlelhetők. Van úgy, hogy néhány napig nem hallatszanak, másSUGÄR ISTVÁN:

Äz 1901-es választás

MINT LÁTJUK, valóban, nem politikai pártok közötti választás lehetőségét szánták a népnek, hanem csupán az uralkodó osztályok közötti harchoz volt szükség a polgárok voksaira. Magyarországon és ezen belül Heves megye józan dolgozó népe, polgársága azonban, ott, ahol erre módjában állott, határozottan pozitív irányú állásfoglalással vette ki a maga részét a választásokból és szembefordult a reakciós, habsburgpárti kormány jelöltjeivel, a lehengerlő többséget kétharmadra csökkentve. A szabadelvű párt atyamesterét, Tisza Kálmánt, vejét, Bernriedert Plósz igazságügyminisztert megbuktatta a nép, a kormány minden ügyeskedése és nyomása ellenére is polgári baloldali képviselőket küldött helyettük a parlamentbe. Sírva vallja be a kormány- párti Egri Újság: „A szabadelvű pártnak voltak veszteségei ... köztük fájdalmasak és súlyosak... a parlament határozott veszteséget szenvedett egyik-másik jeles férfiú kimaradásával ... Nagy, hatalmas tölgyek dőltek ki a magyar politika erdejében... A százados tölgyek kidőlése fájdalmas érzést keltett mindenfelé.” Ezzel szemben a megyei ellenzéki lap így írt: „Az a hét függetlenségi képviselő, akiket közönségesen hetumogerek néven emlegetnek, jó magot vetettek el 1867-ben. A függetlenség eszméje, magva megfogant, kicsírázott... Csiky Sándor, Patay István és még öt társa tiltakozott először a Deák-féle törvény ellen, s 2—3 év múlva, 1869-ben már 32-en képviselték Magyarország és a magyar nemzet függetlenségét. Tizennyolc évvel később. 1887- ben 101, 1892-ben pedig 91 kerület küldött az országgyűlésbe függetlenségi képviselőt.”

A kormánypárt helyi orgánuma is csak enyhe vigaszt tudott nyújtani, a minden fur- fang és nyomás ellenére előretörő balpárti nyomás felett, amikor a kossuthi eszméket

sárbatiporva, azt mondja: „Ha ezeknek az eszméknek tényleg az az általános vonzóerejük lenne az országban, amint Kossuthék évtizedek óta hir- letik, most óriási többségben isellett volna annak megnyilatkoznia.” Elfeledkezett azonban a szabadelvű párt derék tollnoka azokról a meg nem engedett eszközökről, melyekkel ezt a „tiszta választást” a kormány lebonyolította, és arról, amire egy világlátott, sokat utazott ember hívta fel a Hevesvármegyei Hírlapot: „Mindig hallottam a magyarok szabadságáról beszélni, mondd az illető. Kiváncsi voltam rá. Azonban most, hogy közelebbről ismerem önöket és a viszonyokat, kénytelen vagyok bevallani, hogy az önök híres szabadsága csak délibáb. Nincs talán még egyetlen népe sem a világnak, ahol az állam polgárai oly kevés szabadságot élvezhetnének, mint Magyar- országon.” Ezen őszinte és művelt megnyilatkozás tükrében valóban elmondhatjuk az 1901-es választásról mi is, a megye ellenzéki sajtóorgánumával együtt:

„MINDIG és mindenütt halljuk: mindegy az, akár ez, akár amaz lesz a képviselő, beszélhet akármit. ígérhet mindent, a nemzet sorsa csak nem változik.” De ‘ tegyük hozzá, hogy "sak addig, míg a nép kézébe nem veszi sorsának intézését.

— Vége ->

Tudják-e ...

kor viszont számuk negyedóra leforgása alatt eléri a 700-at. A hangok okozója eddig még ismeretlen, ezért foglalkoznak vele nagymértékben a különböző csillagvizsgáló intézetek.

... Hogyan találnak rá a

hangyák az élelmiszerre?

A hangyák élelmiszerkereső útjukban nagy távolságokat tesznek meg. Közben elsősorban szaglásuk útján találnak rá táplálékukra. A nagyobb tápláléktól hazatérő hangya ..nyomjelző” mirigyének váladékát a talajra keni, ezen az „ösvényen” indulnak el torsai á táplálék megtalálására. Védekezésül azokra a helyekre, ahol az ennivalót tartjuk, legjobb hangyairtó-port szórni, így elérhetjük, hogy a han- jgyák békében hagyják élelmiszereinket.

... Ml a víztölcsér?

A felhőkből többé-kevésbé függőlegesen lenyúló tölcsér- ;szerű képződményt, amelyben a vízcseppek gyorsan forgó mozgásban vannak, nevezzük felhőtölcsérnek. A tölcsér kezdetben zsák alakú kidudoro- ;dást mutat a felhő alján. Ekkor még felhőzsáknak neveztük, később lesz csak felhő- tölcsér. Ha leér a földre, akkor a száraz földön felkavarja és magasba emeli a port Ekkor portölcsér a neve, nagyobb kiterjedése tromba, Ha víz- vagy tófelületre ér a felhőtölcsér, a vizet ragadja magával, és ekkor víztől- Icsér a neve. Átmérője 'ehet pár méter, de 1—2 kilométert is elérheti. A víz- vagy por- tölcsér belsejében a légnyomás a környezethez képest igen alacsony.

A felhő-, illetve víztölcsér

határozottan a magasabb légrétegekben lejátszódó folyamatok következménye. Forgási irányuk különböző lehet (jobbra, vagy balra), nem követik nagyobb átmérőjű torgó viharokra vonatkozó törvényeket.

... Honnan származnak

naptárunkban a hónapok

nevei?

Naptárunk kialakulását római (latin) naptárra vezethetjük vissza. A római év kezdetben tízhónapos volt. tízek: március, április, május, június, kvintilisz. szextilisz, szeptember, október, november és december. A március hónapot Mars hadistenről nevezték el. Az április név az aperio igéből származik. Ennek értelme: megnyit, kinyit A tavasz megnyitására célozhat. Május neve a Maja istennőnek, a termékenység istennőjének nevéből származtatható. A június hónap nevét a juvenisz (= ifjú) szóval közös tőből képezték. A többi sorszámot jelent. Kvintilisz ötödik hónap, szextilisz a hatodik és így tovább. A római naptár hamarosan átalakul, s ekkor két új hónapot illesztettek hozzá: januárt és februárt, de ezek az évet záró hónapok voltak. A január nevét Janus istenről kanta, a február a februa tisztító és engesztelő ünnepekről. A n.-gy naptárreformot Julius Caesar idejében hajtották végre. Akkor a kvintilisz-t, az ötödik hónapot Julius Caesar tiszteltére júliusnak nevezték el. majd Augusztus császár a szextilisz hónapot kapta, amely így augusztussá változott.

ÍUnncpséír a kereskedelem államosításának 10. évfordn?ója alkalmából

A szocialista kereskedelem ■10 éves évfordulója alkalmából • országszerte, megyeszerte ünnepségeket rendeznek. Egerben öedden délután három órakor •a városi tanács épületében tartják meg ünnepségüket a kereskedelem dolgozói. Ez alkalomból 65 dolgozót iutalmaznak ió munkátokért Este nyolc órától a Park Szálló termeiben rendezik meg a kereskedelmi dolgozók mulatságát.