Népújság, 1958. november (13. évfolyam, 240-265. szám)

1958-11-12 / 249. szám

2 NÉPÜJSAG 1958. novembr 12., szerda Szovjet étet a számok tükrében Negyven esztendővel ezelőtt 1917-ben a „TIMES“’ ezt írta nagy büszkén hasábjain: „A bclsevikok elleni felkelés egy­re növekszik Pétervárott. A Vörös Gárdát Moszkvában szétzúzták. Kerens zkij estére eléri Pétervárt. A bolsevikok teljes megsemmisítése már csak napok, órák kérdése __ Ke renszikij gyakorlatilag el­foglalta egész Pétervárt, az Ideiglenes Kormány székhe­lye Moszkvában van. A bol­sevik mozgalom Oroszország­ban hanyatlásához közeledik. A pétervári helyőrség fellá­zadt a bolsevikek: ellen... a kozákok szétzúzták a Vörös Gárdát.’’ Ilyen egyszerűen temette el annakidején a TIMES a bolsevikok vezette forradal­mat. S hasonlóan cselekedtek a többi tőkés országok polgári lapjai is. Negyvenegy esztendő telt el azóta. Nézzük csak hol tart ma az a szovjet ország, ame­lyet 41 esztendővel ezelőtt oly könnyen eltemettek az angol lapok. Harmincháromszoros növekedés az iparban A XXI. pártkongresszusra készül a szovjet nép. Az SZKP kongresszusai mindig történelmi eseményt jelentet­tek a párt és az ország életé­ben. Ezeken a kongresszuso­kon a kommunista társadalom építésének fontos problémáit döntik el. így lesz ez ezen a XXI. Kongresszuson is. A szovjet ország ma már ter­melőerőinek fejlődésében olyan színvonalat ért el, amely lehetővé teszi, hogy még na­gyobb feladatotokat oldjon meg a kommunizmus anyagi, műszaki bázisának megterem­tésében. A szovjet ipar ter­melési volumene 1913-tól 1957- ig 33-szorosára növekedett. Ezzel a növekedéssel Európá­ban az első, világviszonylat­ban pedig a második helyet foglalja el a szovjet ipar. Ma egy hét alatt annyi ipari ter­méket gyártanak a Szovjet­unióba», mint 1917-ben egy esztendő alatt Oroszországban. A kommunista építés pers­pektíváinak felvázolásakor Hruscsov elvtárs elmondta: a Szovjetunió tervező szakembe­reinek számításai azt mutat­ják. hogy a Szovjetország 15 év alatt nemcsak utolérheti, ha­nem túl is szárnyalhatja az Egyesült Államok termelésé­nek jelenlegi volumenét a főbb termékekben. Természe­tesen — mondotta a szovjet kormányfő — ezalatt az Egye­sült Államok gazdasága sem áll maid egy helyben, de ha számításba vesszük, hogy a mi iparunk fejlődésének üte­me sokkal gyorsabb, mint az Egyesült Államoké, akkor tel­jesen reális és teljesíthető az a feladat, hogy történelmileg rövid idő alatt lehagyjuk az Egyesült Államokat a békés Versenyben. A Szovjetunió növekvő gaz­dasági hatalmának alapját minden időben a szocialista ipar. elsősorban a nehézipar képezte és képezi ma is. En­nek eredményeként a Szoviet- unió ma hatalmas ipari ál­lam. amely műszaki színvonal tekintetében már túlhaladta a gazdasági viszonylatban legfej­lettebb tőkés országokat s ipari össztermelés tekinteté­ben már megelőzte az összes európai tőkés államokat. A Szovjetunió ma a világ ipari termelésének egyötödét adja. az 1928-as évi egyharmincad- dal szemben. A növekedés számai A Szovjetunió ma már ha­talmas vas- és színesfém ko­hászattal rendelkezik, amely teljesen kielégíti a népgazda­ság szükségleteit. A Szovjet­unióban több acélt olvaszta­nak. mint Angliában. Nyugat- Németországban és Svédor­szágban együttvéve. Az ország kőolaj termelése ma több mint százmillió tonna. Ez azt jelenti, hogy a Szovjetunióban egy hónap alatt annyi olajat nyernek. mint amennyit 1913-ban 1 év alatt termeltek. Rohamosan fejlődött a villa­mosenergiatermelés is. Lenin jelszava valósággá vált a Szov­jetunióban. ahol ma annyi energiát termelnek, mint Nyu- gat-Németország, Franciaor­szág. Olaszország és Belgium együttvéve. A Szovjetunióban igen je­lentős helyet foglal el a gép­gyártás, amely a nehézipar alapját képezi. A gépgyártás 1957-ben — 1913-hoz viszo­nyítva — kétszázszorosára nö­vekedett. A hatalmas korsze­rű nehézipar, valamint a me­zőgazdaság gyors fejlődése le­hetővé teszi, hogy egyre több fogyasztási cikket gyártsanak a Szovjetunióban. 1913-tól 1957-ig tizenháromszorosára növekedett a fogyasztási cik­kek gyártása. A szovjet ipar olyan gyors ütemben fejlődik, amelyre egyetlen tőkés országban sincs példa. Negyven év alatt az ipari termelés átlagos nöwke- dése 10 százalék volt, ugyan­akkor az Egyesült Államokban 3,2 százalékkal. Angliában pedig csak 1,9 százalékkal nö­vekedett az ipari termelés. A Szovjetunió maga mögött hagyta a fejlett európai tőkés országokat, mint például Ang­liát. Franciaországot és Nyu- gat-Németországot az ipari termelés abszolút volumene te­kintetében. a fejlődés üteme tekintetében pedig iriar régen túlszárnyalta az összes tőkés országokat. Ezek a sikerek teszik lehe­tővé. hogy a Szovjetunió si­keresen megoldja az alapvető gazdasági feladatot: utolérni és túlszárnyalni a fejlettebb tőkés országokat az egy főre eső ter­melésben is. Győztes verseny a mezőgazdaságban A szovjet ipar fejlődését kö­vette és követi a mezőgazda­ság gyors fejlődése. A Szov­jetunió ma már több mint két- szerannyi búzát termel, mint az Egyesült Államok. Cukor­répa termelése háromszor, gyapjútermelése két és félszer annyi, mint az USÁ-é. A Szovjetunió jelentősen túlszár­nyalta az Egyesült Államokat és több más Országokat is gva- pottermelésben. Nemrégen a Moszkvában dolgozó külföldi újságírók saj­tókonferenciára gyűltek össze. A jelenlevők azt várták, hogy a minisztérium valamely fele­lős személyisége ismerteti majd a meghívón feltüntetett napirendet: a szovjet mező- gazdaság fejlődésének tényeit. Ehelyett azonban a „szóvivő”, nem egy minisztériumi tiszt­viselő. hanem három Moszkva környéki kolhozelnök volt. Ök jöttek el. hogy elmondják az újságíróknak, miként fej­lődtek kolhozaik a mezőgazda­sági átszervezés óta. S a há­rom kolhozelnök nagyszerű eredményekről számolt be a megjelent újságíróknak. Csökkenő árak. növekvő fizetések A szovjet iparral, mezőgaz­dasággal együtt fejlődött a szovjet kereskedelem is. A Szovjetunióban jelenleg több mint hatszázezer kereskedelmi vállalat működik, s a kereske­delem fejlődésének óriási táv­latai nyílnak a Szovjetunióban. hiszen a szovjet kereskedel­met csakúgy, mint az egész szocialista gazdaságot nem fenyegetik válságok. A Szov­jetunióban nem fordulhat elő, hogy pangás miatt, vagy vá­sárlók hiányában be kell zárni üzleteket, ahogy ez a kapita­lista országokban oly gyakran előfordul. A Szovjetunióban állandóan növekszik a belső piac felvevőképessége, s bő­vül a kereskedelmi hálózat is. A dolgozók életszínvonalának emelkedése megköveteli a ke­reskedelemtől. hogy lépést tartson a lakosság vásórlóké- pességének növekedésével. A kiskereskedelmi áruforgalom jelenleg például két és félszer olyan gyorsan növekszik, mint a háború előtti időkben. A lakosság vásárlóképessé­gének növekedését elsősorban a kereskedelmi árak csökke­nése és a bérek emelkedése tette lehetővé.' A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet adatai szerint az elmúlt esztendőben hetvenhárom kapitalista or­szágban növekedtek a kiske­reskedelmi árak. Ez az ár­emelkedés 1958. első felében tovább folytatódott. Ugyanak­kor a Szovjetunióban 1956. és 58. között több ízben csökken­tették az árakat s ez sok mil­liárd rubel anyagi hasznot je­lentett a lakosságnak. Tudomány, amely az eget ostromolja A szovjet gazdasági ágak fejlődését nagymértékben elő­segíti a tudomány és technika legújabb vívmányai. A szov­jet tudósok világraszóló sike­reket arattak. A szovjet föld­ről bocsátották fel a világ első szputnyikjait. a Szovjetunió­ban készült el az első inter­kontinentális irányítható ra­kéta. Ott épült fel az első atomerőmű és az első atom­jégtörő hajó. Mindezek az eredmények a szovjet tudo­mány és a szovjet technika óriási fejlődését bizonyítják. A szputnyikok megszerkesz­tése és fellövése megmutatta, hogy a szovjet tudomány és technika igen magas fejlettsé­gi fokot értek el és méghozzá nem csupán egyes ágakban, hanem szükségszerűen az ösz- szes modern új műszaki elmé­leti és gyakorlati ágakban. A szputnyikok a szovjet fizika, kémia, matematika, mechani­ka, elektronika közös össze­hangolt munkájának eredmé­nyei. A Szovjetunió tudományos és technikai eredményeinél nem csupán és egyszerűen csak egy ország gólyáról, te­kintélyéről. annak megnöve­kedéséről van szó. Hanem ar­ról. hogy eltolódtak az erővi­szonyok a szocializmus és a kapitalizmus között a szocializ­mus javára, a kapitalizmus rovására. Ezt jelenti tulajdon­képpen a Szovjetunió népgaz­daságának jelenlegi állása a szovjet tudomány és technika fejlődése, ezt jelentik a szput­nyikok, a gázturbinás repülő­gépek, az óriási atommeghai- tású rakétagépek és mindazok a várható eredmények, amellyel a szovjet tudósok meglepik majd a világot. Egy megoldatlan problémai a kenyérszállítás Eger város élelmiszerellátá­sában egyik legnagyobb prob­lémát a kenyér kiszállítása je­lenti a külvárosi boltokba. A Kereskedelmi Felügyelő­ség vizsgálata szerint a kül­városi boltok többsége saját maga viszi el a sütőipartól a kenyeret, hogy a kora délelőtti vevőit is ki tudja elégíteni. Korábban, a Sütőipari Válla­lat megtérítette a fuvart. Az utóbbi hónapokban már nem téríti meg, s a város tisztior­vosa határozata szerint a kis­kereskedelem csak úgy szál­líthat kenyeret és péksüte­ményt, ha fehér zsákokat rendszeresítenek a szállításnál és fehér kesztyűket használ­nak. Ennek a határozatnak a következtében a Kiskereske­delmi Vállalat lemondott a szállításról, s így a sütőipar­nak kellene a kenyeret leszál­lítani, de miután nem tudnák eleget tenni ennek a kötele­zettségüknek, ezért szabályta­lanul és ráfizetéssel, mégis a boltvezetők szállítják a ke­nyeret, hogy vevőiket a kora délelőtti órákban is el tudják látni. Az egészben csak az a fur­csa, hogy a tisztiorvos a sütő­ipar elé nem állítja a fenti követelményeket, a sütőipar továbbra is lovaskocsin szál­lít, ahol az áruleadó sáros lábbal jár azon a ponyván, mellyel a kenyeret letakarják, s tőlük nem követelik meg a fehér kesztyűk, a fehér zsá­kok használatát. A kenyérellátás javítása így tehát nem oldható meg, bár a Kisker most felvett 15 fiatalt négyórás munkaidőre, s ezek szállítják át a boltok ré­szére a kenyeret. Ezzel a prob­lémával továbbra is foglal­kozni kell és sürgős megoldást kell találni a kenyérellátás jobbátételére. Hruscsov és Gsmilka állásfoglalása Nyugat-Németországgal kapcsolatban A Lengyel Népköztársaság küldöttségének háromhetes szovjetunióbeli látogatása után a moszkvai Sportpalotában nagyarányú gyűlést rendeztek, ahol a lengyel párt- és kor­mányküldöttség tagjai talál­koztak Moszkva dolgozóival. A 15 000 főnyi közönség előtt Hruscsov és Gomulka mon­dott nagyjelentőségű beszédet, amelynek nagyrészében a né­met kérdéssel foglalkoztak. A moszkvai dolgozók szívé­lyes baráti köszöntése után először N. Sz. Hruscsov emel­kedett szólásra. Beszéde elején foglalkozott a lengyel küldött­ség látogatásának jelentőségé­vel, a lengyel és szovjet bará­ti kapcsolatokkal, majd kije­lentette: A szovjet emberek örülnek, hogy a baráti Len­gyel Népköztársaság nagy eredményeket ér el a szocia­lista gazdaság építésében, a kulturális színvonal, a népjó­lét növelésében. Beszéde to­vábbi részében rámutatott a szocialista tábor hatalmas ere­jére és hangsúlyozta, hogy a szocializmus ellenségei meg­kísérlik megbontani ezt az egységet, megpróbálnak ne­Szovjet—lengyel nyilatkozatot írtak alá Moszkvában MOSZKVA (TASZSZ) Nyi'kita Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságának első titkára, a Szovjetunió Minisz­tertanácsának elnöke és Wla- dyslaw Gomulka, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Közpon­ti Bizottságának első titkára hétfőn szovjet—lengyel nyi­latkozatot írt alá a Kremlben. A szovjet—lengyel nyilatko­zatot november Í2-én teszik közzé a szovjet és a lengyel sajtóban. PEKING (Üj Kína): Csou En-laj miniszterelnök hétfőn délután Pekingben „A Tajva­ni-szoros térségében folyó karc jelenlegi helyzete és a kínai nép imperialista-ellenes fel­adatai” címmel beszámolót mondott a párt- és kormány­funkcionáriusoknak. A beszámolót, melyet több mint harminc előadóteremben közvetítettek a főváros min­den részében, becslések sze­rint több mint negyvenezren hallgatták meg. A beszámoló célja a többi között az volt, hogy megismer­tesse a funkcionáriusokkal a Tajvani-szoros térségében ki­alakult helyzetet és belekap­csolódjék azokba a tanulmá­nyokba, amelyeket a funkcio­náriusok Mao Ce-tung „Az imperializmus és minden reak­ciós elem papírtigris” című írásával kapcsolatban foly­tatnak. Csou En-laj beszámolójában hangsúlyozta, hogy Mao Ce- tung említett írása nagyjelen­Együtt tori éhségszí valamennyi alg« PÁRIZS (MTI) A párizsi fresnesi börtön valamennyi algériai foglya csatlakozott Ben Bella algériai miniszter­nek és társainak éhségsztrájk­jához. Az éhségsztrájk első részeredményei: RabahnaK, 4 TASZSZ a gore bonni lát« BONN (TASZSZ) A TASZSZ jelentést közöl Karamanlisz görög miniszterelnök és Ave- roff külügyminiszter Bonéba érkezéséről, s rámutat, hogy a tárgyalásokon főként a cip­rusi kérdéssel és a Görögor­szágnak nyújtandó nyugat­német gazdasági segéllyel fog­lalkoznak majd. Ab Egyesült Allan biztosította a et NEW YORK (TASZSZ) Az Associated Press tudósítójá­nak tajpeji jelentése szerint Eisenhower amerikai elnök isimét biztosította a csankaj- sekistákat: az Egyesült Álla­mok folytatja eddigi politiká­ját a Távol-Keleten. Az elnök és a külügymi­tőségű politikai dokumentum, amely mélyrehatóan és helye­sen válaszol arra a kérdésre, hogy miként mérjük fel a fór radalmi erőt és a reakció ere­jét. Csou En-laj beszámolójában részletesen ismertette a jelen­legi nemzetközi helyzetet, kezdve a második világhábo­rútól egészen a Tajvani-szoros térségében folyó harcig. Részletesen ismertette a Taj­vani-szoros térségében folyó harc jelenlegi helyzetét és a nemzetközi helyzettel kapcso­latos szovjet álláspontot. Péter János felszólalása az ENSZ-ben NEW YORK (MTI) Az ENSZ-közgyűlésének első szá­mú politikai bizottságában a koreai kérdés vitája során no­vember 10-én délelőtt felszó­lalt Péter János, a Magyar Népköztársaság külügyminisz­terének első helyettese. rajkót Ben Bellával iriat fogolytársa Bitatnak, aki az algériai ide­iglenes kormányban állammi­niszteri tárcát kapott, megad­ták a lehetőséget, hogy újsá­got kaphasson és látogatókat fogadjon. g miniszterei nők igafásáról Sajtójelentések szerint Ade­nauer kancellár igyekszik majd rávenni a görög minisz­terelnököt, hogy a ciprusi kér­dést a NATO kebelén belül tárgyalják meg és álljon el attól a követeléstől, hogy az ENSZ foglalkozzék a ciprusi kérdéssel. / iok támogatásáról angkajsekistákat niszter — mondja az üzenet — nem egyszer hangsúlyozza, hogy az Egyesült Államon nem vesz részt egyetlen olyan egyezményben sem, amely megnyirbálná szövetségesünk (vagyis a csangkajsekista klikk) jogait. (MTI) Helyzetkép a választások előtt Algériában PÁRIZS (MTI): A november 30-i algériai választásokon in­duló kénviselöielölt listák szá­ma végül is ötvenhárom. A listákon 193 jelölt neve -zere- Del. ezek közül 126 a muzul­mán. A Monde tudósítója szerint a muzulmán jelöltek tartózko­dásában az algériai nemzeti foiszabadítási front „vétója'’ döntő többségű volt. Az algé­riai nemzeti felszabadítási front befolyásának igazolására a Monde tudósítója, kiemeli. hogy a harcok színterének szi­vében ielentkeztek a legelvon- tatobban a jelöltek. Orleans- ville-ben. az ellenséges hegy­vidék szélén éppúgy, mint a kabilföldön csupán egyetlen listát nyintnt'ak be Időjárásjetentés Várható időjárás szerdán estig: Felhős, párás, ködös Idő. több he­lyen eső, mérsékelt délkeleti-déli szél. Várható legalacsonyabb éj­szakai hőmérséklet: 4—7 fok. Leg­magasabb nappali hőmérséklet szerdán: 9—12 fok közötti hézséget támasztani a békés építőmunka útjába. E kísérle­tek azonban eleve kudarcra vannak ítélve — mondotta Hruscsov. A német kérdésről szólva, a többi között ezeket mondotta: A Német Szövetségi Köztár­saság gyorsan halad a remili- tarizálás útján. Figyelmeztetni akarjuk a Német Szövetségi Köztársaság vezetőit, hogy az az út, amelyen Nyugat-Né- metország jelenleg halad, ve­szélyes egész Európa békéjére, s végzetes lehet Nyugat-Né- metországra. Mindenki emlé­kezhet arra — mondotta — mi­lyen következményekkel járt a hitleri politika. Nem nehéz el­képzelni, mi lenne a sorsa azoknak, akik újból megpró­bálnák feleleveníteni ezt a kí- sértetet. A keleti terjeszkedés, a Kelet jelé vezető út Nyugat- Németországnak a halálhoz vezető útja lenne. Ezt meg kell érteniök mindazoknak, akik egy újabb háború kirob­bantására törekszenek. A szovjet kormányfő a to­vábbiakban azzal a kérdéssel foglalkozott, hogy Nyugat- Németország, a hírek szerint, javaslatot akar terjeszteni a négy nagyhatalom elé, hogy hívjanak össze tanácskozást Németország egyesítésére. Semmiféle hatalomnak nincs joga azonban arra, hogy be­avatkozzék a német nép és a Német Demokratikus Köztár­saság belügyeibe — mondotta. — A német kérdés megoldásá­hoz vezető egyetlen út a két meglevő német állam közele­désének a közvetlen tárgyalá­soknak az útja, és ez kizárólag a német nép belügye. Ezután Hruscsov emlékezte­tett a potsdami egyezményre és kijelentette, hogy ezt a nagy jelentőségű egyezményt a nyugati hatalmak nem tar­tották be. Hruscsov után Gomulka, a lengyel párt- és kormánykül­döttség vezetője szólott a nagygyűlés részvevőihez. Töb­bek között a következőket mondotta: A Lengyel Népköz- társaság küldöttségének láto­gatása elérte célját. A lengyel és a szovjet nép barátsága ma sokkal erősebb, mint bármikor is volt valaha. Beszéde továb­bi részében a Lengyel Egye­sült Munkáspárt fejlődését méltatta, majd bírálta a Jugo­szláv Kommunisták Szövetsé­gének programját, s az abban foglalt revizionista nézeteket. A nyugat-német helyzettel foglalkozva, elítélően szólt ar­ról, hogy a Német Szövetségi Köztársaságban a Szociálde­mokrata Párt mind nyíltabban kapcsolódik be a hivatalos po­litikába, mind nyíltabban tá­mogatja a revizionizmust, a militarizmus újjáéledését Adenauer oldalán. Adenauer kormánya — mondotta — meg­akadályozta az atommentes övezet megteremtésére vonat­kozó lengyel javaslat megva­lósítását, útját állja Németor­szág egyesítésének, sőt új há­borút igyekszik előkészíteni. Gomulka éles szavakkal bélye­gezte meg ennek a politikának alapvető vonásait és megálla­pította: Adenauer és külügy­minisztere, valamint más ba­rátai, teljesen elfeledkeztek a fasiszta Németország bűneiről, s arról, milyen árat fizetett ezért a német nép. Különösen elítélte a Nyugat-Németor- szágban terjesztett lengyel­ellenes propagandát. A len­gyel-nyugatnémet kapcsola­tokról szólva, hangsúlyozta: Amennyiben Adenauer kormá­nya feltételekhez szabja a kapcsolatok megjavítását, nincs lehetőség erre, s a len­gyel kormány ilyen körülmé­nyek között nem is tartja szükségesnek Lengyelország és Nyugat-Németország kapcso­latainak a megváltoztatását. A Lengyel Egyesült Mun­káspárt elnöke végül szeretet­tel meghívta Hruscsovot, Vo- rosilovot és a Szovjetunió más vezetőit lengyelországi látoga­tásra. Csou En-laj a Tajvani-szoros térségében kialakult helyzetről és a kínai nép imperialista-ellenes feladatairól

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents