Népújság, 1958. november (13. évfolyam, 240-265. szám)

1958-11-06 / 244. szám

4 NÉPÚJSÁG 1958. november 8., csütörtök A népegészség védelmében — Ami egy faréba név mögött van — Iasi kérdésekkel is rendelkez­nek (feldolgozás, hűtés, szál­lítás, csomagolás), ezeknek a megoldása a dolgozók érdeké­ben szükséges és csak úgy képzelhető el, ha a higiéniát a legapróbb részletkérdésig ellenőrzik és betartatják. — A kereskedelem ellenőrzé­se, különösképpen az élelmi­szer árusítás szemmel tartása jelentős feladat az állomás szempontjából. Figyelemmel kísérik az élelmiszerek cso­magolását, a kirakatban el­helyezett árukat, ellenőrzik az élelmiszerek szavatossági ide­iének lejárását, megkövetelik, hogy az élelmiszer árusítással foglalkozó kereskedelmi alkal­mazottak megfelelő szakmai és egészségügyi szakismeretek­kel rendelkezzenek. Ellenőr­zik, hogy az élelmiszert áru­sítók az előzetes orvosi vizs­gán átestek-e. Ennek bizo­nyítására úgynevezett egész­ségügyi könyvet rendszeresí­tettek. — Nagy súlyt helyez az ál­lomás a közétkeztetések ellen­őrzésére. A szocialista munka- szervezés következtében a cso­portos étkeztetés jelentősége megnőtt. A dolgozók érdeké­ben a munkahelyeken, napközi otthonokban, iskolákban, ven- léglőkben csoportos étkezte­tést biztosítanak olcsó áron. Ezért a fertőzés veszélye is megnőtt. Ellenőrzik tehát a /endéglőket, az üzeméleim ej­tési vállalatok étkezdéit, ki* 'őzőhelyeit, a napközi ottho- tok és az iskolák konyháit, logy az ételmérgezést meg­akadályozzák. Az állomásnak íagy segítségére van ebben a munkájában a laboratóriumi vizsgálat: gyors vizsgálati eredmény dönti el, hogy a cözétkeztetésnél csoportos megbetegedés ne fordulhas- >011 elő. ENNÉL A PONTNÁL, a la­joratóriumnál egy panaszt em­it. meg dr. Kőrfy. Az egri illomás laboratóriuma nem tet­tes, mert helyiség hiányában íz egész laboratóriumot meg­valósítani nem tudják. Jelen­ős vizsgálatokat ilyen körül- nények között a miskolci la- joratóriumhoz kell utalni: így »kszor megesik, hogy sürgős vizsgálati ügyben is csaik na- x>k múlva érkezik meg a vizsgálati eredmény. Reméli, íogy hamarosan megoldást te­áinak majd az arra illeté­Al/TÓHuhOhf kes szervek a teljes laborató­rium elhelyezésére. — Jelentőségében napról napra emelkedik az ipar­egészségügy kérdése. Az állo­más az ipari működés terüle­tét ellenőrzi egészségügyi szempontból: milyen körül­ményeket biztosítanak a kü­lönböző munkahelyeken a dol­gozóknak. — A mezőgazdaságban is ko­moly kérdés a higiénia, mert a növényvédőszerekikel való munka nem veszélytelen, ab­ban az esetben, ha a dolgo­zók kellőképpen nem ismerik a növényvédőszerek kezelését, és azok veszélyességi oldatát. Itt pl. a körzeti orvos, a nö­vényvédőszerek alkalmazásá­nál hatósági ügykörben jár el. hogy minden mérgezést vagy a növényvédőszerekkel való minden visszaélést megelőz­zön. Az állomás feladatkörébe tartozik az iskola-egészségügy is. az Állomás föfelada­TA a járványügy: a fertőző betegségek megelőzése, a fer­tőzés elleni oltások kiszolgál­tatása és megszervezése, a fertőző betegek bejelentése, a fertőző beteg környezetének az ellenőrzése és fertőtlenítése, a bacilus-gazdák kérdése, stb. Mindezek érdekében felvi­lágosító munkát és széleskö­rű propagandát fejt ki az állo­más. Az állomás nem magáraha- gyott intézmény. Az állomás feladatait legalsó fokon a kör­zeti orvosok végzik. Járási szinten a járási főorvos fel­ügyel a KÖJÁL-munkára. A járási főorvos, illetve köz­egészségügyi felügyelő 500 fo­rintra, a megyei állomás igaz­gatója pedig 1500 forintra bün­tetheti azokat, akik a hozott határozatokat nem hajtják Végre. Határozataikat tehát végié kel1 hajtani! AZ EG ,Z ORSZÁGRA ki­terjedő KÖJÁL-hálózat 1955- től nagy értékű" tapasztalát! adathalmazzal lepte meg az Egészségügyi Minisztériumot. A szaktárca a többi miniszté- riumokkr' karöltve kiértékel­te az áh mások bejelentéseit és ma már a tudományosan kiértékelt és egészségügyi szempontokra is épült intéz­kedések védik a dolgozók egészségét és előzik meg a megbetegedéseket. > (f. a.) 1958. november 6., csütörtök 1858-ban halt meg Mészáros Lázár 1848/49. hadügymi­nisztere. 1858-ban született: Vészi Jó­zsef lapszerkesztő és publi­cista. 1903-ban történt a Király Színház megnyitása. 1083-ban megkezdődött a ja- i roszlavi nagy sztrájkmoz- 1 galom. 1893-ban halt meg P. I. Csaj­kovszkij orosz’ zeneszerző. 1943-ban a szovjet hadsereg harcosai felszabadították Kijevet. tíiusjT — AZ ELMÚLT hónapban megtartott bolt-ellenőrzés után az állami és szövetke­zeti elárusító helyekre, ahol hibát találtak, 1500 forint pénzbírságot róttak ki. — AZ EGRI GÁRDONYI Géza Színház nagy sikerrel rrutatta be Gyöngyösön a Nem élhetek muzsikaszó nél­kül című Móricz darabot. Mindkét előadáson telt ház várta a színészek játékát. — A BÉLAPÁTFALVI Ce­ment- és Mészműben 10 sze­mély részvételével társadalmi ellenőr-csoport alakult. Az első oktatást a múlt hónapban tartották meg az aktivisták­nak. — HÁZASSÁG ÉS válás címmel jól sikerült elő­adást tartott Gyöngyösön dr. Húgai Pál ügyvéd. Az elő­adás részvevői kérték, hogy több ilyen és ehhez hasonló előadást tartson a kultúrház. — OKTÓBER hónapba íz Egri Kiskereskedelmi V ada­tat 42 egységénél tqrtott. ellen­őrzést a Kereskedelmi Fel­ügyelőség, és 22 boltnál ta­pasztalt szabálytalanságot. műsora: Egerben, este fél 8 órakor: Szélvihar (díszbemutató). V KÉT KézXEL F06 QA A KORMÁNYT. $ Hl B IZÜNK 8ENNE/ Hited) A VEZETŐ, Szeme Soré ten villan, „ 5 ME6YETO HősQLya.a huzza SzájA r, lA'M /VVOÓOPTAAS ÜLŰNt^ NE6YVENEN. ~ P ÜLŐN 6 H LÜNK, 40** és Szertelen JZÁzÁSÁr Túsaüi^ az utna^ . A MOTORÚ/^ HALKAM Hoznak ** és TŰNIK az or... Ha Lehetne kormányozni toy az életet! ember! va'llalnáp-e, Hoőy Air A ß ŐSIT VSlFTEü ? 4 külföld humorából A mucskapi csoda in. LEMLE REZSŐ A BESZÉLGETÉS iz­gal­massá, forróvá vált. — Távol áll tőlem, hogy hí­zelegjek — mondtam elcsukló, elfogódott hangon — de nin­csen olyan diák a reáliskolá­ban, aki nem olvasta volna el az „Egri csillagokat”. Aztán diákkoromban magam is sze­relmes voltam Emőkébe, diák­jaim közül is bizonyára sok lovagja van. Még szomorúbbá vált az író .szeme, és a szomorúság beár­nyékolta az arcát. Kivette a pipát a siójából és halkan szólalt meg: — Nevelni szeretném a lá­nyokat. Bárcsak olyan anyák lennének, mint Gergely Évá­ja. és olyan libegősek, ’.Hato­sak. mint Emőke. Az iró vallomása mögött életének szinte halálba-kerge- tő, de már megnyugodott bá­nata busongott, az ő Évájá­nak hűtlen távozása óta bi­zony már megsokasodtak az évek. — Nincs gyönyörködtetőbb tanári munka, — folytattam — mint amikor 40 szempár ragyog az emberre, és a di­ákok egymással versengve ra­jonganak Gergőért, Dobóért, a többi egri csillagért, és ör­vendenek az áruló Hegedűs megbüntetésének. És mintha körülnéznének, hogy nincs-e közöttük is egy áruló, aiki nem olvasta el Bornemissza Ger­gely életét. Milyen ügyesen sorolják fel az érveiket, ami­kor az egyes hősök jellemét bogozzuk: milyen izgalom lepi el őket. ha arról van szó: Ger­gely nőképpen tör borsot a török orra alá. valahányszor meg kell mutatni, hogy ő a különb katona, különb a szül­Az egri remeténél tán valamennyi katonájánál. Egész életükre szóló élmény marad így a regény, nem kell hozzá sem Beöthy, sem Pintér magyarázata. ..; „A bort“’, a színdarabot pedig együtt ol­vassuk az órán, és a színmű elemeit az egyes felvonások után figyeljük meg. De az írói arckép ki is teljesedik, mert a diákok közül sokan ki ezt, ki azt a regényt olvasta. Éreztem, hogy az író egész lelke mozgásba jött, szinte ki­pirult. — Ügy latom — mondta — hogy a tanár úr helyes úton jár, sokkal helyesebb úton, mint amikor én diáikosikod- tam. Akkoriban a tankönyv­író méltatásának betanulása volt a fontos. —- Igen — bó­lintottam. — Hallottam én is olyan iskoláról, amelyben ma­ga a tanár könyv nélkül tud­ta Beöthy tankönyvét. Gyö­nyörködött abban, milyen ha­tásosak a tankönyvíró virágos, zengő mondatai, és a felélőtől is megkívánta, hogy Beöthy mondatait szónokolja. SZOBA HOZTAM az iro nép­szerűségét. Most jelent meg Ida regénye a Pesti Hírlap­ban, vasárnapi folytatásokban. Mennyien várják a vasárna­pot! És milyen kellemetlen, hogy olyan sokáig kell várni a folytatásra. — A regénynek ez a sokáig tartó közlése — felelte — a Pesti Hírlap üzleti spekuláci­ója. Egyébként örvendek, hogy olyan sok olvasóm van. Én egész népem tanítója akarok lenni: az Egerben járt Tinódi Sebestyénnek és társainak me­semondó utóda. A legkisebb kunyhónak mécsese szeretnék lenni, mely átmelegíti az em­beri lelket. Most állhattam elő első ké­résemmel. Elmondtam, hogy a Bajza Önképzőkör vezető di­ákjai azzal a kéréssel fordul­tak hozzám, hogy rendezzünk egy Gárdonyi irodalmi estet. Nagyon kedves volna, ha az író mondaná meg, milyen mű­sortervet készítsünk. Milyen költeményeit, színmű-részlete­it, regény-részleteit tartaná al­kalmasnak ifjúsági előadásra, mely részletek nőttek legin­kább szívéhez. Persze a szín­darab vagy színdarabrészlet előadásának vannak bizonyos nehézségei. Illetve főként csak egy nehézsége van. A Közfel­fogás szerint, különösen Eger városában, diákokkal lányok nem igen szerepelhetnek. Az Angolkisasszonyok intézetei­ből nem kapunk szereplőt és idősebb lányok restellik a di­ákokkal való játékot. Beszél­jünk inkább női szerepek nél­küli részletekrőL hogy ki­AZ IRÓ FELÁLLT. cserélje a pipáját. Csóválta a fejét, hümmögött, majd a pi­patórium mellől felém fordí­totta a fejét: — Olyan volna az az elő­adás, kedves tanár úr, mint­ha a kertemből kitépném a virágokat. Ebben a pillanatban kopog­tak az ajtón. Jóska betessé­kelt egy nőt, aztán eltűnt. Középtermetű, köpcös, fekete- hajú volt az asszony. Az iró odaszolt: — Nos M.-né, mit kíván? — A mosóteknőt szeretmém elkérni, tekintetes úr. Holnap nagymosás lesz nálunk és tet­szik tudni, hogy milyen sze­gényes a háztartásunk. — Vihetik, kedves M.-né. Csak vigyázzon, hogy meg ne rongálódjék, mert én is szű­kében vagyok a t©knőnek. Ez az egy van. — Köszönöm, tekintetes úr, sértetlenül fogom visszahozni. — Várjon csak kedvesem! — Parancsoljon! — Emlékszik a Feljebb cí­mű költeményemre? — Hogyne emlékeznék! — Hozza csak át azt a fo­lyóiratot, amelyben benne van. A tanár úrnak szeretném oda­adni. Nekem, sajnos, nincsen meg. — Majd a Jóskának adom oda... — Minden jót, szomszéd- asszony! Magyarázatképpen hozzám fordul, — Igen, kedves ismerősöm. Minden munkámból adok ne­ki egy ajándék-példányt. Ezt a Feljebb című verset aján­lom a tanár úr figyelmébe. Egyébként pedig: legyen segit- ségemre, kedves tanár úr, mert én minden munkámat a szívemmel írtam. Hogyan tud­jam megmondani: melyik részlet nőtt leginkább a lel­kemhez? — Igen — bólintottam — én vagyok az ügyetlen. Erre gondolhattam volna. De en­nek a költeménynek az em­léke is igen megtisztelő szá­Le a kalappal a modern technika előtt! Nem elég, hogy ma már emeletes háza­kat tudnak csak úgy uk-muk- fuk áttologázni egyik utcából a másikba, de — és ez a cso­dálatos — az új helyen éppen ügyi nem működik a telefon, a vízvezeték és a lift, mint a régin. Pedig egyes házakat néha még száz méterre is el­tolnak. — Száz méterre? Nevetsé­ges! — kiáltanak fel egyes ve­zető elvtársak Mucskapban. — Mi kétszáz méterre is átszór­juk a házakat, ha kell. És válóban át is szórják. Ügy történt, hogy a tambo- vi kerület két járása, a mucs­momra. Megjegyzem, én A! bor című falusi történetre! gondoltam. Előadnánk az egész ! színművet. Talán meg tudjuk! oldani az összes nehézségeket. Először elszavalják a Feljebb! című verset, aztán előadjuk! a darabot. — Szívesen beleegyezem. Csak arra kérem tanár urat,: hogy olvassa el az én utasítá-! saimat, amelyek könyvalak-! ban is olvashatók. Majd oda-! adom. Nehogy úgy járjanak,: mint az a színész, aki azt gon-! dolta, hogy a parasztember! alakját akkor játssza jól és! élethűen, ha folyton köpköd.! Felállt és az íróasztal mö-: gött álló fali könyvállványhoz: lépett. Innen szedte elő a kér-: déses példányt A borból. Át-: adta, s közben megjegyezte: — A Nemzeti Színház igaz-; gatójától kaptam levelet a; múlt héten. Darabot kért tő-; lem. j leült.' I szem-! KÖZBEN ISMÉT ben velem. A gyomra hango­san kongott. Bocsánatkérően! nézett rám. — Az egészségem erősen romlik. A gyomrom és a szí­vem ... Aztán, mintha a fájdalma! elmúlt volna, halvány mosoly; húzódott át az arcán: — Sajnos, nekem nincs: most darabom, de... talán ta-j nár úrnak ... Meghökkenve néztem rá.; Folytatta: — Látom tanár úr rajongását; az irodalom iránt... Ügy ér­zem, hogy ilyesmi miatt is; felkeresett engem. (Folytatjuk.) kapi és a sapkinai, egyesült. Javasolták, hogy minden já­rási hivatal költözzék át Sap­káiéból Micskapba. Nos, a sapkinai rendőrparancsnok alighogy meghallotta a hatá­rozatot, gondolt egy nagyot és merészet, s kijelentette, hogy a rendőrség épületét tégláira kell szétszedni, s cak-pak át­szállítják Mucskapbá. Volt Sapkinában egy köny­vesbolt is, azt is szétbontot­ták, s átvitték az új székhely­re. Csodák-csodája, a bíróságot nem vitték el. Nekik ugyanis világosan megmondták, hogy az épületet át kell adni a községi tanácsnak. Elképzel­hető, mennyire elszontyolod­tak szegény bíróságiak, hogy» ickik már ennyi se, jut a jó­ból. Egyszer aztán hirtelen felderülteik: — Megvan! A rendelet csak a bírósági épületekről szól, a mellékhelyiségeket meg se em­líti! A mellékhelyiség nem mellékes! — Szétszedték és elszállították. Most a járási tanács mun­katársai háborodtak fel:- Hát így állunk? Hát mi már egy jó kis költözködésl rumlit sem csaphatunk? A rendőrség, meg a könyvkeres­kedők átvonszolhatták házu­kat, a bíróságiak is mellékhe­lyiségeiket, csak mi tétlenked­jünk? Gyerünk testvérek, ci­peljük át, míg nem késő. hi­szen az egész költözködés po­tom 90 ezer rubelbe kerül! A volt székhelyen, Sapkiná­ban rossz lakása volt az or­vosoknak és a pedagógusok­nak. Az iskola igazgatóia kö- nyörgött a* járási tanácsnak: hagyják itt iskolának a hét­emeletes épületüket, ad érte cserébe két féligkész házat és még húszezer rubelt. Mintha a falnak beszélt volna! Hiába bizonygatta, hogy szétszedésre, elszállítás­ra és Mucskapban egy új ház építésére elúszik még egyszer 90 ezer és különben is, nehéz az ilyen nagy épületet elszállítani, — nem hallgattak rá. — Mi nem hátrálunk meg az ilyen nehézségek előtt *— válaszoltak öntudatosan á ta­nács elszánt hősei. És nem sajnálva sem pénzt, sem erőt, a mucskapi járási vezetői új csodát teremtettek. Igaz. nem varázslattal, nem a modem technikával, de nem is józan ész alapján. (A Krokogyllból fordította: RÓZSA GYULAI A FELSZABADULÁS előtt a közegészségügyi-járványügyi kérdésekkel minden megyében csak egy orvos foglalkozott: a szerteágazó feladatkör azon­ban intézmény működését kí­vánja meg, hogy eleget tudjon tenni fontos és az egész nép­gazdaságra kiterjedő feladatá­nak. ' Kérdéseinkkel megkerestük j a Heves megyei KÖJÁL-t, j ahol az igazgató távollétében dr. Körfy Loránd felügyelő fo- ^ gadott bennünket. Felvilágo­sítását a közigazgatásban, a közigazgatási jogban meglepő jártassággal rendelkező orvos tájékozottságával és pontossá­gával adta munkatársunknak: — Az orvosok legelső felada- i ta a gyógyítás. Erről a min­dennapi élet beszél. Második igen fontos feladatkörük a betegségek megelőzése. Ezt egyrészt a gondozással (cse­csemő-gondozás, tüdő-gondo- : zás, nemibetegek gondozása, stb), másrészt a közegészség- ügy-járványügy megszervezé­sével és az intézmény műkö­désével valósítják meg az egészségügyi szervek. , — A megelőzés munkája szé- , lesen meg ti it- j zott. Hogy az j állomás kellő eréllyel lépjen , fel munkája közben a mu- , lasztók, vagy a rendeletek megsértői ellen, a jogszabály ' az állomás igazgatóját hatósá- * gi jogkörrel ruházza fel. Az 1 állomás igazgatója egyben a ] megyei tanács egészségügyi í osztálya vezetőjének a helyet- ’ tese is. s — Az állomás munkaköre 1 magában foglalja a települési ' egészségügyet. Nem építhetnek 1 gyárakat, bányákat, üzeme- 1 két, lakóházakat az állomás 1 engedélye nélkül. Mindenütt, < ahol ember dolgozik és tar- 1 tózkodik, az állomás felügye- 1 lói megvizsgálják a terepet, a 1 talajviszonyokat, a szennyvíz- 1 területet, a víznyerési kérdé- 5 sekec, az ivóvízzel kapcsola­tos problémákat, bakteriológiai [ vizsgálatot folytat le, hogy a ] fertőzést megelőzze, ügye! ‘a ; köztisztaságra. A MÁSIK MUNKATERÜ- í LETE az állomásnak az élei- \ mezési egészségügy. Kösdudo- t mású, hogy az élelmiszeripar- i az utóbbi években rohamosan 1 fejlődött. Az élelmiszeripar s ellenőrzése egyúttal őrködés \ a dolgozók egészsége felett is. j A cukor-, konzervgyárak, a sü- i tőipar, a húsipar mind-mind 1 sajátos technológiai és táró- j 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents